A sikeres behatolások leggyakrabban adathalász módszerekkel, rosszindulatú programok és az ellopott azonosítók segítségével valósultak meg. A betörésekkel okozott veszteség átlagos értéke nőtt 2022-ben. Az egy évvel korábbi 4,24 millió dolláról 4,35 millió dollárra emelkedett az okozott kár összeghatára. A főleg pénzügyi haszonszerzésre és részben kémkedésre irányuló támadások által okozott károk nagysága pedig főleg attól függött, hogy a megtévesztés áldozatául esett vállalati alkalmazott a céges informatikai rendszerben milyen szenzitív adatokat láthatott, kezelhetett a neki jutatott jogosultságok révén.

2022 Data Breach Investigations Report rámutatott, hogy az adathalászat továbbra is az aranykorát éli. A detektált támadások többsége (több mint 60%) a megtévesztő emailek, weboldalak használatával ért célba ebben az évben. Rögtön utána, de kisebb találati aránnyal (több mint 20 százalék) az ellopott azonosítók alkalmazásával, illetve személyiség felvétel (pretexting) révén igyekeztek illetéktelenek a számukra fontos, hasznot hozó vállalati információkhoz hozzájutni. Ezek kapcsán szintén döbbenetes tendencia rajzolódik ki. 2017. óta jelentősen, 30 százalékkal nőtt azon regisztrált esetek száma a világban, amikor a vállalati IT rendszerekbe eltulajdonított azonosítókkal törtek be. Ennél is riasztóbb trenddé vált az elmúlt évben, hogy a meghekkelt levelező szerverek 80 százalékát lopott hozzáférésekkel kompromitálták.

Mihály Tamás, a vezető magyar IT-biztonsági szakemberek együttműködésével alapított XS Matrix alapítója, a TheFence stratégája szerint a vállalatok csak akkor csökkenthetik igazán az őket fenyegető rizikót, ha az adatgazdák (jellemzően a középvezetők) pontosan meghatározzák és kockázati alapon időről – időre felülvizsgálják, hogy személy szerint ki, mihez férhet hozzá és elejét veszik a túlzott, a szükségtelen, illetve az összeférhetetlenséget jelentő jogosultságok kiosztásának. A szakember szerint azt muszáj tudomásul venni, hogy a támadások alól senki sem tud kitérni, ezért a vállalatoknak muszáj felkészíteniük a munkatársaikat és partnereiket a támadási kísérletek felismerésére.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átlag 4,3 millió dollár kárt okoznak az adatlopások appeared first on Műszaki Magazin.

A nemzetközi szövetség azzal számol, hogy idén jelentősen, 13 százalékkal 435 ezerre nő az újonnan termelésbe kerülő ipari robotok száma a világon, jövőre pedig további, mintegy 6 százalék bővülés várható.

A tavaly munkába állított robotok száma egyes országokban részben attól is függött, hogy a pandémia után mikor indult el a gazdasági kilábalás. A pandémia alakulásától függően Kínában a tavalyi év második negyedétől kezdett nőni az ipari robotok iránti kereslet, Észak-Amerikában ez a második félévtől jelentkezett, Európában pedig valamivel később.

Ázsiában fogytak a leginkább

Tavaly is Ázsia volt az ipari robotok legnagyobb piaca a világon, az új robotok 71 százalékát itt állították munkába, ami növekedés a 2019. évi 67 százalékhoz képest. A térségen belül messze listavezető Kínában 20 százalékkal, 168.400-ra emelkedett az új robotok száma a termelésben. Ekkora növekedést egy év alatt eddig még egyetlen ország sem ért el a világon. Kínában több mint 943 ezer ipari robot dolgozott tavaly, számuk idén meghaladja az 1 milliót.

Ugyanakkor Európában az újonnan munkába helyezett robotok száma tavaly már a második egymást követő évben csökkent, 8 százalékkal 67.700-ra mérséklődött, különösen az autóipar kereslete csökkent, mintegy 20 százalékkal.

Európában Németország jár az élen

Németországban, amely a világ öt nagy ipari robotpiaca Kína, Japán az Egyesült Államok és Dél-Kora után, tavaly mintegy 22.300 új ipari robotot vettek termelésbe. Az európai robotpiac legnagyobb szelete Németországé volt tavaly, 33 százalékkal, amelyet Olaszország követett 13 százalékkal és Franciaország 8 százalékkal.

Az ipari robotok második legnagyobb piaca Japán, az itt eladott gépek száma tavaly 38.653 volt, ami 23 százalék csökkenés 2019-hez viszonyítva és elsősorban az elhúzódó koronavírus-járvánnyal függ össze. Japánban tavaly 374 ezer ipari robot volt.

Az amerikai kontinensen működő ipari robotok 79 százaléka az Egyesült Államokban található. A lista második helyezettje Mexikó 9 százalékkal, a harmadik pedig Kanada, 7 százalékkal.

Kevesebb robotot állítottak termelésbe az USA-ban

Az Egyesült Államokban tavaly 8 százalékkal kevesebb ipari robotot állítottak a termelésbe, mint 2019-ben. Ezzel már a második évben jegyeztek fel csökkenést nyolc év töretlen növekedés után. Tavaly az amerikai autóipar 10.949 ipari robotot állított munkába, 19 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál.

A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) azzal számol, hogy idén 13 százalékkal, 435 ezerrel nő az újonnan termelésbe kerülő ipari robotok száma a világon, jövőre pedig további mintegy 6 százalék bővülés várható.

Forrás: MTI

The post Már hárommillió ipari robot működik világszerte appeared first on Műszaki Magazin.

Az ötödik generációs mobilhálózati penetráció jóval gyorsabban épül ki, mint a negyediké, az Ericsson előrejelzése alapján az egymilliárd előfizetést 2 évvel korábban éri el az 5G, mint annak idején a 4G. Emögött részben az áll, hogy Kína korábban és gyorsabban kezdte el kiépíteni az 5G-hálózatát, mint annak idején a 4G-t, és időben hamarabb elérhetők most mobilkészülékek az új hálózatra, mint annak idején a 4G-re.

A globális koronavírus-járvány ellenére a mobilszolgáltatók világszerte folytatták az 5G-hálózatok kiépítését, világszerte már több mint 160 szolgáltató indított 5G-szolgáltatást. Az idei első negyedévben 70 millióval nőtt az 5G-előfizetések száma, a negyedév végére globálisan 290 millióra emelkedett. Az Ericsson becslése alapján 2021 végére közel 580 millió 5G-előfizetés lehet. Jelenleg Észak-Kelet-Ázsiában a legmagasabb az 5G-penetráció, a sorban Észak-Amerika, az öbölországok és Nyugat-Európa következik. Az Ericsson szerint 2026-ra Észak-Amerika lesz az első ezen a listán, 84 százalékos penetrációval, ez pedig azt jelentené, hogy jóval gyorsabban terjed el az észak-amerikai régióban az 5G, mint 2009-es bevezetése után a 4G.

Tavaly év végén a globális 4G lakosságarányos lefedettség több mint 80 százalék volt, 2026-ban pedig 95 százalék lehet. Az 5G-hálózati lefedettség világszerte egymilliárd fő volt, amivel a lakosságarányos lefedettség 15 százalékos volt. A kelet-közép-európai régióban jelenleg 50 százalékos részesedéssel a 4G a meghatározó mobiltechnológia, és ez 2026-ban sem lesz másként az Ericsson szerint, abban az évben a 4G részesedése 65 százalék lehet, az 5G részaránya pedig 33 százalékra emelkedhet. A WCDMA/HSPA részesedése jelenleg 36 százalék, ez 2026-ra gyakorlatilag nullára csökkenhet, mivel az ügyfelek 4G és 5G irányba migrálnak majd. A régióban 20 5G kereskedelmi hálózat épült ki eddig.

Világszerte is jellemző trend, hogy az ötödik generációs mobilhálózati penetráció jóval gyorsabban épül ki, mint a negyediké, az Ericsson előrejelzése alapján az egymilliárd előfizetést 2 évvel korábban éri el az 5G, mint annak idején a 4G. Emögött részben az áll, hogy Kína korábban és gyorsabban kezdte el kiépíteni az 5G-hálózatát, mint annak idején a 4G-t, és időben hamarabb elérhetők most mobilkészülékek az új hálózatra, mint annak idején a 4G-re.

Az 5G elterjedését nyilvánvalóan segíti az is, hogy egyre több 5G-képes készülék érhető el, jelenleg már több mint 300 5G-mobil vagy már a piacon van, vagy már bejelentették az érkezését. A globális okostelefon-eladások idén 7 százalékkal emelkedhetnek, vagyis a teljes piac is növekszik, és az 5G-s mobilok ára is csökken.

2026-ra világszerte 3,5 millió 5G-előfizetés lehet, akkor ez a szám az összes mobilelőfizetés 40 százalékát adhatja, 2026-ban még mindig a 5G lesz a domináns hálózati típus az előfizetések száma alapján. Az idei első negyedévben 100 millióval több mint 4,6 milliárdra nőtt globálisan a 4G előfizetések száma, az összes mobilelőfizetés 58 százaléka 4G-s. Az Ericsson szerint a 4G-előfizetések számában a csúcs idén lehet, 4,8 milliárdnál, 2026-ig pedig folyamatosan csökkenhet a 4G-penetráció, 2026 végén már csak 3,9 milliárd előfizetés lehet 4G-hálózaton, mivel egyre több ügyfél migrál majd át 5G-re.

Jelenleg világszerte 8 milliárd mobilelőfizetés van, az Ericsson előrejelzése szerint 2026 végéig 8,8 milliárdra növekedhet az előfizetések száma, amelyeknek 91 százaléka lehet majd mobil szélessávú előfizetés. 2020 végén világszerte 6 milliárd okostelefonos előfizetést regisztráltak, ezeknek a száma 2026-ra 7,7 milliárdra növekedhet, ami akkor az összes mobil előfizetés 88 százaléka lehet. A mobil PC-s és tabletes előfizetések száma csak mérsékelten emelkedhet, 2026-ban 450 millió ilyen lehet.

Az egy okostelefonra jutó havi mobil adatforgalom már most is meghaladja a 10 gigabájtot, 2026-ban pedig már a 35 gigabájtot is elérheti az adatforgalom. 2026-ban a teljes mobilforgalomnak az 53 százaléka már az 5G-s hálózatokon keresztül generálódik majd, jelenleg az adatforgalom 66 százalékát a videótartalmak adják, ez az arány 2026-ban 77 százalék lehet az Ericsson szerint.

Bár minden régióban meredek emelkedés várható a mobil adatforgalomban, az egyes régiók más-más pályán járnak majd, az Ericsson szerint 2026-ban Észak-Amerikában és Nyugat-Európában lesz legmagasabb a mobilokon generált havi adatforgalom, előbbi régióban 2020-2026 között 27, utóbbiban 28 százalék lehet az éves átlagos növekedés.

Forrás: Ericsson Mobility Report

The post Megállíthatatlan az 5G terjedése appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyre növekvő vásárlói igények és a kockázatcsökkentés szükségessége miatt a jövőben a különböző szektorokban működő vállalatok nagy valószínűséggel egyre több és több automatizált megoldást fognak üzembe helyezni, annak érdekében, hogy javítani tudják üzleti tevékenységüket. Így nem meglepő, hogy egyes iparágakban a robotika már jelenleg is elterjedtnek számít, például az autó-, vagy a fémiparban, és a technológia egyre több olyan szegmensben is felbukkan, ahol korábban ezt nem is gondoltunk volna.  

Iparágak, ahol a leginkább elterjedt a robotika

Pár évvel ezelőtt még szinte elképzelhetetlen lett volna az, hogy robotok különféle iparágakban az emberi dolgozók mellett, vagy velük együttműködve, közösen dolgozzanak. Mára ez a szemléletmód teljesen megváltozott, és azt látjuk, hogy a robotikát számos területen alkalmazzák automatizált megoldások létesítésére, és a jövőben szinte minden területen meg fog jelenni, ahol az csak lehetséges. A technológiát már régóta használják, és ezáltal széles körben el is terjedt a gyártóiparban, beleértve az autóipart, a fémipart és az elektronikai ipart is, így ezek a területek valószínűleg a legnagyobb felhasználói ezen megoldásoknak. Ez a trend Magyarországon is megfigyelhető, a gyártószektorban évente telepített ipari robotok száma 2014 és 2019 között 13%-al növekedett. Hazánkban az autóipar és a fémipar az ipari robotok legnagyobb fogyasztója, az ő esetükben az alkalmazások száma körülbelül 20%-al emelkedett 2014-hez képest. A robotika térnyerése ezen kívül az elektronikai iparban is megindult, 2018 és 2019 között a telepített ipari robotok száma megduplázódott. (World Robotics 2020 Report).

De miért is válik a robotika telepítése egyre általánosabbá? Az ipari robotok, és velük együtt az együttműködő robotok rengeteg olyan feladatban képesek segítséget nyújtani, amiket korábban kizárólag emberi munkaerő tudott csak elvégezni. Ide tartozik például az anyagmozgatás (azaz válogatás, csomagolás, raklapozás), a gépkezelés, az anyageltávolítás (pl.: sorjázás, csiszolás, polírozás, fúrás), és még sok más. A robotikai megoldások lehetővé tehetik a gyártók számára, hogy magas minőséget tartsanak fenn és elkerüljék a költséges termékvisszahívásokat, mindeközben a termelékenység növekedéséhez is hozzájárulnak. Továbbá az alkalmazottak munkahelyi biztonsága is növekszik, mivel a robotok átvállalják azokat a szerepeket, amelyek nem biztonságosak, vagy megoldhatók az emberek szempontjából – és mindezt folyamatos működés mellett tudják nyújtani, ami manapság igencsak értékes tényezőnek számít. A vállalatok versenyelőnyre tehetnek szert a robotok által nyújtott rugalmasságnak köszönhetően. Ezeket az előnyöket már más iparágak – például az élelmiszeripar, a kozmetikai ipar és az egészségügyi szektor – is felismerték.

Egyre nagyobb az igény az automatizált megoldásokra

Az egyre növekvő népesség ellátása okozta nehézségek, valamint a különféle vásárlói igények teljesítése mellett az élelmiszeripar számos további kihívással kell, hogy szembenézzen. A munkavállalók egészségének biztosítása, a folyamatosan szigorodó élelmiszerbiztonsági előírások, a feldolgozott élelmiszerek népszerűségének növekedése, valamint a termelés növelése és a költségek párhuzamos csökkentése mind hatással van az automatizálás fokozott iramban történő terjedésére. Ezekre a kihívásokra válasszal szolgálhat az ipari robotok telepítése, mivel a robotok lehetővé teszik az élelmiszergyártók számára, hogy gyorsabban tudjanak eleget tenni a fogyasztói elvárásoknak, valamint meg tudjanak felelni a kötelező higiéniai szabályoknak, mivel nem hordoznak és terjesztenek olyan szennyező anyagokat, amik esetleg a végtermékre kerülhetnek. Ezen felül az end-effektoroknak, például puha grippereknek és képfelismerő rendszereknek köszönhetően a törékeny és sérülékeny elemek, romlandó élelmiszerek, gyümölcsök, zöldségek kezelésére is lehetőség nyílik. Mindezek tükrében számos élelmiszeripari vállalat döntött a robotikai megoldás mellett, köztük Dánia legnagyobb fűszer- és gyógynövénytermelő vállalata, a Rosborg Food Holding is, amely gripperekkel ellátott robotokra bízza  növényeik kezelését. Hogy válaszolni tudjon a növekvő keresletre, a széles termékkör által felállított különböző igényekre, valamint a szezonális ingadozásokra, a vállalat áramvonalasította automatizált gyártósorát, aminek köszönhetően javította teljesítményét, és ebből következően a befektetés is gyorsan megtérült.

Forrás: Onrobot

The post Milyen hatással van a robotika az iparágakra világszerte? appeared first on Műszaki Magazin.

A digitalizálástól idegenkedő gyártóknak azonban lehet, hogy meg kell változniuk, ha alkalmazkodni akarnak egy kiszámíthatatlan jövőhöz. James Thorpe, a fémforgácsolási szerszámok terén világelső Sandvik Coromant globális termékmenedzsere, elmagyarázza, hogy a fejlett szoftverek és a megfelelő szerszámgépek kombinálásával a gyártók nyereségesen és saját feltételeik szerint tudnak digitalizálni.

Az IoT Analytics Industry 4.0 & Smart Manufacturing Adoption Report (Jelentés az Ipar 4.0 és az intelligens gyártás elterjedéséről) tanulmánya szerint a gyártók körében még mindig alacsony az Ipar 4.0-technológiák elterjedtsége. Tekintve, hogy az Ipar 4.0 előnyei ma már nagyon jól láthatók, miért nem digitalizálja több gyártó a folyamatait?

Az egyik felfogás szerint az Ipar 4.0 alkalmazása a meglévő gyártási összeállításokra drága; valójában azonban nem kell annak lennie. A lassú elterjedés másik oka, hogy a gyártók nem látnak okot a meglévő szerszámkészlet és folyamatok frissítésére. Ha működik, minek változtatni? Az ebbe a kategóriába tartozó gyártók nem biztosak abban, hogy az Ipar 4.0 hogyan illeszkedik a bevett módszereikhez.

Az az igazság, hogy az Ipar 4.0 automatizált technológiáik jelentősen növelhetik a gyártók nyereségét. A Sandvik Coromant például úgy találta, hogy a gépkihasználtság 20%-os növelése 10%-kal magasabb bruttó hasznot jelent, és az automatizált rendszerek drámaian megnövelhetik a gépek üzemidejét.

Az automatizált berendezések támogathatják egyre inkább terjedő minimális emberi felügyelettel vagy anélkül végzett megmunkálást is – különösen a világjárvány közepette. A Pricewaterhouse Coopers (PwC) közelmúltbeli COVID-19: What it means for industrial manufacturers (Mit jelent az ipari gyártók számára?) jelentése szerint

„A soraikban vírusfertőzésnek kitett vállalatok számára a jelen egy kritikusan fontos idő lenne az automatizálási technológiák proaktív telepítési lehetőségeinek feltárása.”

A mai Ipar 4.0-technológiák, beleértve az érzékelőket és a gépi tanulást, szintén előnyösek lehetnek a gyártási leállítások számának minimalizálásában. Ismét növekszik a nyereség. Ide tartoznak a kopott szerszámok, például a fúrók cseréjéhez szükséges leállások.

Korábban a gépkezelőknek manuális ellenőrzésre kellett támaszkodniuk a szerszámkopás észleléséhez. A PwC jelentése alternatívaként az ipari dolgok internete (IIoT) felé mutat. Példa erre a Sandvik Coromant legújabb CoroPlus^® Machining Insights platformja, amely a vállalat CoroPlus csatlakoztathatósági szoftvercsomagját bővíti.

A Machining Insights segítségével a CNC-gépek Ethernet-kapcsolaton keresztül tudnak csatlakozni, és a jelenleginél nagyobb mennyiségű információt továbbíthatnak. Ez magában foglalja a gyártási adatokat a műhelyhatékonyság és az általános eszközhatékonyság (OEE) javítása érdekében. És ez nem korlátozódik az új gépekre.

A legtöbb gép csatlakoztatható a hálózathoz, és elérhetők adapterek a régebbi gépek számára, hogy kompatibilisek legyenek. Más szavakkal, az Ipar 4.0 könnyen integrálható, akár régi hardverekkel is.

Kiszámítható kopás

A Machining Insights célja, hogy a gyártók jobban beleláthassanak a megmunkálási folyamatokba, és információkat nyújtson az állásidők és hatékonysági hiányok azonosítására és kiküszöbölésére. Ez magában foglalja a nagy részben vagy teljesen automatizált folyamatok időszakát is.

Nézzünk szembe a tényekkel, a gyártást fenyegető egyik legnagyobb veszély a kiszámíthatatlan éltartam. Az automatizált gyártást megfelelően támogató eszköz számára a siker kulcsa a folyamatos, ellenőrizhető kopás korlátozása és a szakaszos, ellenőrizhetetlen kopás kiküszöbölése.

A Sandvik Coromant szakemberei ezt szem előtt tartva fejlesztették ki a -GM geometriájú CoroDrill 860^®-at, amely egy új kialakítású tömör keményfém fúró anyagok széles köréhez optimalizálva az összes iparágban.

Egy járműipari gyártó képes volt az éltartam 1150%-os növelésére a CoroDrill® 860-GM segítségével.

A tervezés egyedi megközelítése

A Sandvik Coromant szakemberei számára a szerszám hosszabb éltartamának kulcsa nem korlátozódik a szerszám használatban töltött idejére, kiterjed magának a fúrónak a kialakítására is.

A CoroDrill 860-GM innovatív, polírozott horonykialakítással rendelkezik. Az úttörő kialakítás javítja a forgácselvezetést és jobb furatminőséget eredményez, miközben segít csökkenteni a hő felhalmozódását és a forgácsolóerőket fúrás közben. A fúró további fő jellemzői közé tartozik a megerősített mag és sarokélletörés, a forgácsolóél mikrohibáit kiküszöbölő élelőkészítés és a fúrási stabilitást fokozó kettős szegély. Kialakítása révén a fúrócsúcs finomított hátszögekkel és jobb felületi minőséggel rendelkezik.

A CoroDrill 860 olyan alkalmazásokhoz alkalmazható, ahol a furatminőség kritikus fontosságú. Ide tartozik a repülőgépipar, az általános gépészet, az olaj- és gázipar, az atom- és a megújuló energia. Optimalizált megbízhatósága a járműiparban is bizonyított, ideértve a motorblokkok, burkolatok, karimák és elosztók fúrását.

Szerszámtechnológia a gyakorlatban

Ahogy a gyártás egyre automatizáltabbá válik, a kiszámíthatatlan éltartam egyre nagyobb probléma lesz.  Koreában egy járműipari gyártó tapasztalta ezt a problémát, és a Sandvik Coromanttal együttműködve javította a szerszám éltartamát.

Az alkalmazás a CoroDrill 860-GM-et használta furatok fúrásához a járműipari erőátviteli csatlakozókhoz. Összesen nyolc 8,2 mm (0,32”) átmérőjű átmenő furatot készítettek minden egyes alkatrészben 10 mm (0,39”) mélységgel. A korábbi szerszám 200 alkatrészt gyártott, összesen 1600 furattal, 80 m/perc (3102 ford/perc) forgácsolási sebességgel (Vc) és 381 mm/perc forgácsolási előtolással (Vf). Ehhez képest: a CoroDrill 860-GM 2300 alkatrészt (18 400 furatot) gyártott 100 m/perc (3878 ford/perc) Vc és 814 mm/perc Vf értékkel.

Az eredmény jelentősen jobb, 1150%-os éltartam, és olyan termelékenységnövekedés, amely csökkentette az általános alkatrészenkénti költségeket.

Amellett, hogy meghosszabbítják az éltartamot, ezen szerszámok megnövelhetik a forgácsolási adatokat, és ennélfogva nagyobb forgácsolási sebességet tesznek lehetővé. Egy gépészeti vállalat az amerikai Ohio államban, Lancasterben 57%-kal nagyobb forgácsolási sebességet tudott elérni, amikor a CoroDrill 860-GM-t használt egy versenytárs fúróval szemben. Az alkalmazás 304 rozsdamentes acélból készült érzékelőház-alkatrészek fúrására használta a szerszámot – 11 furat mindegyikben, 6,6 mm (0,260”) átmérővel.

Online kapcsolat

A szerszámok éltartamának növelése érdekében a gyártóknak be kell fektetniük az Ipar 4.0-technológiákba, például a Machining Insights-ba a kopás monitorozása érdekében. Ennek ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy erős szerszámokba kell fektetni. A Sandvik Coromant CoroPlus^® Tool Guide egyszerűbbé teszi a szerszámválasztást. Az internetes böngészőn keresztüli online alkalmazáshoz, valamint a munkadarab anyagának és az alkalmazásnak a meghatározásával a felhasználók megtalálhatják az igényeiknek megfelelő legjobb kerek tömör körszerszámokat és forgácsolási adatokat.

Eközben a Machining Insights mellett a Sandvik Coromant digitális megmunkálási portfóliója tartalmazza a CoroPlus^® Process Controlt is, amely egy hardveres és szoftveres elemeket egyaránt tartalmazó folyamatirányítási megoldás. A megoldás valós időben figyeli a gépeket, és automatikusan a meghatározott szabályok szerint jár el, nem csak riasztást ad. A műveletek magukban foglalhatják a gép leállítását ütközés esetén vagy egy kopott szerszám cseréjét.

Számtalan termelékenységi, nyereségszerzési és karbantartási előny válik elérhetővé azon műhelyeknek, amelyek hajlandók leküzdeni az Ipar 4.0-val szembeni aggályaikat. Ezeknek a technológiáknak a helyes alkalmazásával a gyártók saját feltételeikkel digitalizálhatnak – és beléphetnek a gyártók azon 30%-a közé, akik az IoT Analytics jelentése szerint felkészültek a kiszámíthatatlan jövőre.

The post Válassza a digitalizálást, válassza a megfelelő fúrót appeared first on Műszaki Magazin.