A gyorsan változó energiaárak és a fenntarthatóság előtérbe kerülése lépésre ösztönzik a hazai vállalkozásokat is. A Schneider Electric friss felméréséből többek között kiderül, hogy a válaszadók túlnyomó többsége már megvalósított ilyen irányú fejlesztést, vagy éppen folyamatban van náluk a beruházás. A válaszokból az is kiderült, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy a fogyasztásmérés és a fejlett vezérlőrendszerek alkalmazásával tesznek az energiahatékonyság javításáért.

A felmérés alapján, a válaszadók közel felénél már megvalósult, negyedénél pedig folyamatban van energiahatékonysági fejlesztés.  Mindössze öt százalék jelezte, hogy nem tudják kigazdálkodni a fejlesztéshez szükséges forrást. Akiknek terveik között szerepel ilyen jellegű beruházás, azoknak kétharmada legfeljebb tízmillió forintot szánna rá, míg a többiek 10 és 100 millió forint közötti összeget fordítanának erre.

Legnagyobb előny a költségcsökkentés

Az energiahatékonysági beruházások legnagyobb előnyét a Schneider Electric kutatása során megkérdezettek 60 százaléka egyértelműen a költségek csökkentésében látja. Ugyanakkor 20-20 százalék jelölte meg a fenntarthatósági célok teljesítését, illetve a folyamatok hatékonyabbá tételét elérendő célként.

A kutatásban résztvevők közül a legtöbben – 70 százalék – a nyílászárók cseréjét vagy az épület szigetelését végezték el, vagy tervezik a jövőben. Hasonlóan magas azok aránya – a megkérdezettek mintegy kétharmada –, akik megújuló energiaforrást is bevontak, vagy bevonnának az energiamixbe.

A válaszadók valamivel több mint fele pedig az elavult, korszerűtlen gépek lecserélésébe is befektet az energiahatékonyság javítása érdekében, míg a fűtő- és hűtőberendezések cseréjét a felmérésben résztvevők 45 százaléka jelezte.

A felmérésből az is kiderült, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy a fogyasztásmérés és fejlett vezérlőrendszerek alkalmazásával tesznek az energiahatékonyság javításáért. Fogyasztásmérők telepítéséről, valamint a régiek modernebb eszközökre cseréléséről a válaszadók negyede számolt be, míg korszerű épületautomatikai rendszert ötödük telepített. A megkérdezettek ötöde nyilatkozott arról is, hogy átállt az elektromos áram használatára a gépek üzemeltetésénél.

Meghatározó szempont a gyártó hírneve

Több tényező is számottevő mértékben befolyásolja, hogy az energiahatékonysági beruházás során milyen termékeket, eszközöket választanak a hazai vállalkozások. A legfontosabb szempont, amit a válaszadók kétharmada emelt ki, hogy a piacon ismert és elismert legyen a gyártó, amelynek a megoldását használják. Majdnem ilyen fontos tényező, hogy mit javasol a kivitelező, valamint a biztonság is elsődleges (ennél a kérdésnél több választ is megjelölhettek a válaszadók). A minőségi és gyors segítséget nyújtó szervizhálózatot a megkérdezettek 40 százaléka említette fontos szempontként, ugyanakkor mindössze öt százalék volt azok aránya, akiknek az ár a legfontosabb tényező.

A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy a kivitelezőről milyen szempontok alapján döntenek a vállalkozások egy energiahatékonysági beruházás során. A legtöbben – a válaszadók 40 százaléka – ajánlás útján keres meg lehetséges kivitelezőket. A válaszadók 30 százaléka tendert ír ki a feladat elvégzésére, és ugyanilyen arányban vannak azok, akik régi kapcsolat, vagy ismeretség alapján választanak.

A fogyasztás mérése, az adatok gyűjtése segít az okos döntésben

„A Világgazdasági Fórum elemzése szerint napjainkban az energia mintegy 60 százaléka elvész, vagy elpazarolják, ezért a digitális technológiák és a villamos áram fokozott használata kulcsfontosságú az éghajlati és energiaválságok kezelésében. Ahogy a kutatásból is látszik, a hazai vállalkozások többsége az első lépéseket már megtette, vagy most teszi meg az energiahatékonyabb működés felé.  Épületek digitalizálásával, a fogyasztás mérésével és irányításával például a szigeteléshez mérhető energiamegtakarítás érhető el úgy, hogy az ilyen fejlesztések költsége alig több mint a szigetelés egy tizede. Hazai példa is van arra, hogy intelligens mérőberendezésekkel és az általunk szállított energiamenedzsment rendszerrel akár 10 százalékos megtakarítás is elérhető az energiafelhasználásban.”

– mutatott rá Hajós Balázs, a Schneider Electric értékesítési igazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így reagálnak az energiakrízisre a hazai cégek appeared first on Műszaki Magazin.

Így lehetséges az, hogy bár a Covid-19 korlátozások még mindig akadályozzák a világ üzleti fellendülését és a bizonytalanság negatív hatással van a befektetési kedvre, a robotika, azon belül is a kollaboratív robotok (kobotok) alkalmazása folyamatosan bővül immár nem csak a nagyvállalatok, de kis- és középvállalatok körében is. A kobotok egyik nagy felvevőpiaca, az elektronikai ipar iránt folyamatosan növekszik a kereslet, illetve az acél és fémtermékek iránt is bővül az igény, másrészt a robotikai megoldások könnyű telepíthetőségük, egyszerű programozhatóságuk és flexibilis alkalmazhatóságuk miatt egyre több iparágban és változatosabb vállalati körben megoldást jelentenek részfolymatok ellátására. Alkalmazásuk ugyanis különösebb szakértelem nélkül növelheti a termelékenységet és hatékonyabbá teheti a gyártást, elérhető feltételekkel. Erről számol be az International Federation of Robotics (IFR) által frissen megjelent 2021-es riport, de a Markets and Markets Kollaboratív robotpiac – Globális előrejelzés 2027-ig című jelentésének eredményei is ezt támasztják alá: ők a kollaboratív robotpiac jelenlegi, 2021-es 1,2 milliárd dolláros értékét 2027-re 10,5 milliárd dollárra becsülik. Igaz, ebben nagy szerepet játszik, hogy az automtizálásban élen járó autó- és elektronikai ipar kínai szereplői vezetők a kollaboratív robotikai alkalmazások használatában, sőt mi több, önellátók kívánnak lenni a kollaboratív robotok gyártásában is.

De hogyan segítik a rugalmas gyártást a kobotok?

A kobotok olyanok, mint a mobiltelefonok, applikációk nélkül csak pár alaptevékenységre használhatók, azokkal viszont alkalmazhatóságuk határa a csillagos ég. A gripperek és szenzorok segítségével a robotkiegészítő-gyártók funkciók széles körét teszik lehetővé a felhasználók számára, mindezt biztonságosan, az emberekkel egyműködve, könnyen kezelhetően, speciális háttértudás szükségessége nélkül és többnyire gyors megtérüléssel.

Ezen előnyöket használta ki a high mix/low volume (HMLV) acél-és fémalkatrészeket gyártó japán Sanmatsu is, amely több mint 100 000 tételt gyárt havonta, ezek 70 százaléka pedig egy darabos gyártás.

Tetsuro Tanabe, a cég vezetője hamar felismerte az alacsony darabszámú gyártásra mutatkozó igényt, és üzleti modellt épített az akár egy tételes termékek gyártására is. Ahhoz azonban, hogy egy gyártósor akár naponta más formájú, méretű és funkciójú terméket állítson elő, a gyártási beállításokat gyakran kell módosítani, ami időigényes, ezzel termeléskiesést, így végül hatékonyságcsökkenést és bevételkiesést okoz. A megmunkálási folyamatok egyszerűsítése érdekében ezért a Sanmatsu egy profi megmunkálóközpontot vásárolt, amely 5-10 perc között elkészít egy alkatrészt. Ez azt jelenti, hogy bár a megmunkálógép hatékonyan és gyorsan dolgozik, az elkészült termék kivételéhez és az újabb megdolgozandó alkatrész behelyezéséhez és paraméterezéséhez a gépet minden 5-10 percben le kell állítani, hogy egy kolléga ki-be pakolja az alkatrészeket, a köztes időben pedig várjon. Ez humanerőforrás és állásidő-pazarlás – gondolta Mr. Tanabe, ezért úgy döntött, olyan automatizálási megoldásra van szüksége, amellyel az anyagmozgatást folyamatossá és önműködővé tudja tenni.

Végül a kollaboratív robotkarra szerelhető érzékeny és rugalmas RG6 kétujjas dual grippere jelentette a megoldást, amely zökkenőmentesen működik kobottal, biztonságosan dolgozik egy munkatérben az emberekkel, így a kezdeti beruházás során nincsen szükség biztonsági kerítés telepítésére. A 6kg teherbírású, 150 mm lökethosszú dual megfogó különböző méretű és súlyú alkatrészeket képes könnyedén kezelni, és mivel egyszerre tudja a kész alkatrészt eltávolítani, a megmunkálandó munkadarabot pedig behelyezni a gépbe, jelentősen csökkenti a megmunkálóközpont állásidejét, ezzel pedig javít a hatékonyságon. A cég a ki- és behelyezés automatizálásával 10 százalékot csökkentett gyártási költségein, hiszen növelte a produktiviást és csökkentette a túlórák, műszakok számát. Mr. Tanabe szerint a kollaboratív robotok és az együttműködő alkalmazások nagyon hatékonyan segítik a termelést, főleg a HMLV gyártó kis- és középvállalkozások esetében.

“Nagyon izgalmas időszaka ez az automatizálásnak”

– fogalmazott Milton Guerry, az IFR elnöke a jelentésben, amelyben nem csak azt hangsúlyozta, hogy a globális robottelepítések száma 2021-ben várhatóan meghaladja a 2018-ban elért rekordértéket, de azt is elmondta, hogy a pandémiát követően egyértelmű tény, a robotikai megoldások könnyű telepíthetőségük és egyszerű, flexibilis alkalmazhatóságuk miatt további nagy fellendülés előtt állnak.

The post Rugalmas, gyors reagálású gyártás – kobotokkal appeared first on Műszaki Magazin.