A nettó nulla kibocsátású energiára való átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványok több mint 70%-át veszélyezteti az éghajlatváltozás – áll a PwC kilenc fontos nyersanyagot vizsgáló, éghajlati kockázatokról szóló jelentésében.

A hőterhelés és az aszály kockázata világszerte növekszik, ezért a cégvezetőknek fel kell gyorsítaniuk cselekvési terveiket azon kritikus fontosságú áruk előállításának védelme érdekében, melyek a globális népesség és gazdaság számára kulcsfontosságúak – állapítja meg a PwC kilenc árucikket vizsgáló kutatása (Climate risks to nine key commodities).

Minden forgatókönyv jelentős nyersanyagveszélyt prognosztizál

A réz-, kobalt- és lítiumtermelés több mint 70%-a – ezek a tiszta energiára való átállás szempontjából döntő fontosságú ásványi anyagok – jelentős vagy magasabb aszálykockázatnak lesz kitéve 2050-ig a magas kibocsátási forgatókönyv megvalósulása esetén. (Ez az arány ma még kevesebb, mint 10%.) Ugyanez érvényes az élelmiszernövényekre is: a világ rizstermelésének 90%-át (a mai 75%-hoz képest), a kukoricatermelés több mint 30%-át, a búzatermelés több mint 50%-át fenyegeti jelentős aszálykockázat 2050-ig.

Az elemzés szerint még ha a globális szén-dioxid-kibocsátás gyorsan csökkenne is (vagyis az alacsony kibocsátási forgatókönyv valósulna meg), a világ rizstermelésének 87%-a, a kobalt- és lítiumtermelés több mint 70%-a, valamint a bauxit- és vastermelés mintegy 60%-a kerül veszélybe 2050-ig.

Fontos, hogy ezeket a kockázatokat kezelni lehet, és a PwC 27. Globális Vezérigazgatói Felmérésében megkérdezett vezetők 47%-a már most is arra összpontosít, hogy megvédje munkavállalóit és fizikai eszközeit az éghajlati kockázatoktól.

Emma Cox, a PwC UK globális klímaügyi vezetője elmondta:

„Bár a vezérigazgatók tesznek lépéseket a kibocsátások csökkentése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében, többre van szükség. A vállalkozásoknak meg kell érteniük függőségeiket és hatásaikat, illetve együtt kell működniük a kormányzati szereplőkkel és a helyi közösségekkel, hogy átalakítsák fogyasztási és termelési szokásaikat. Ez nem csak az egyes vállalkozások további sikere, hanem a globális népesség általános egészsége és jóléte szempontjából is kulcsfontosságú.”

Az alapvető árucikkek fokozott aszály- és hőkockázatnak vannak kitéve

A kritikus ásványok – a kobalt, a réz és a lítium – az elektronika és a tisztaenergia-technológiák szerves részét képezik, és bár ma még kevésbé veszélyeztetik ezeket a klímaváltozás negatív hatásai, de 2050-re ez az arány akár 70%-ra is emelkedhet. Ugyanakkor a kulcsfontosságú haszonnövények (búza, rizs, kukorica) már most is növekvő kockázatokkal néznek szembe a hőterhelés és az aszályok miatt. Ez a három termény együttesen az emberek által elfogyasztott kalóriamennyiség 42%-át teszi ki.

A legelterjedtebb és legsúlyosabb kockázat a rizst érinti, amelynek mintegy 90%-a jelentős vagy nagyobb hőstressz-kockázattal fog szembenézni 2050-re a magas kibocsátási forgatókönyv szerint. Jelenleg a rizs több mint 75%-át jelentős vagy nagyobb hőkockázat mellett termesztik, ami azt mutatja, hogy nem csak a kockázat szintje számít, hanem az is, hogy a termelők mennyire készek alkalmazkodni. Az alapvető haszonnövényeknél az aszály kockázata is jelentősen növekszik. Jelenleg a kukorica és a búza mintegy 1%-a van kitéve jelentős aszálykockázatnak, de ez az arány 2050-re a magas kibocsátási forgatókönyv szerint a kukorica esetében több mint 30%-ra, a búza esetében pedig több mint 50%-ra emelkedik.

A PwC kutatása szerint a gyártásban, a közlekedésben és az infrastruktúra területén széles körben használt létfontosságú fémek, különösen a világ bauxit- és vastermelésének több mint 60%-át érinti jelentős vagy nagyobb hőstressz-kockázat 2050-re (ez az arány jelenleg 30-50%). A magas kibocsátási forgatókönyv szerint 2050-re a világ cinktermelésének 40%-a lesz kitéve jelentős vagy nagyobb aszálykockázatnak (a mostani nullához képest).

A problémát az is nehezíti, hogy mind a kilenc kritikus árucikk termelése kisszámú országban koncentrálódik, amelyek közül sokan egyre növekvő éghajlati kockázatokkal szembesülnek. Az említett erőforrások esetében a globális kínálat legalább 40%-a – de akár 85%-a – mindössze három országból származik.

A fenntarthatóság elengedhetetlen

Bár a vállalatok és vezetőik egyre inkább felismerik az éghajlati zavarok hatását és lépéseket is tesznek ellene, ahhoz, hogy a globális gazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlati kockázatokhoz, holisztikus megközelítésre van szükség.

„Nem elég csak a vállalati ökoszisztémára koncentrálni, hanem az ellátási lánc egészében kell csökkenteni a káros hatásokat és kockázatokat, és minél inkább fokozni az ellenálló képességet, kihasználva a lehetőségeket olyan termékek, szolgáltatások vagy üzleti modellek kialakítására, amelyek segítik a vállalatokat és a közösségeket az alkalmazkodásban”

– hangsúlyozta dr. Szalay Rita, a PwC jogi és adótanácsadási területének vezető ESG szakértője.

„E célt szolgálják a nemrégiben bevezetett szabályozási lépések is, melyek a nagyvállalatoktól elvárják ellátási láncaik feltérképezését, kockázati felmérését, rendszeres átvilágítását és a feltárt kockázatok megfelelő kezelését (mint pl. a magyar ESG-törvény és az EU nemrég elfogadott CS3D irányelve)”

– hangsúlyozta a szakember.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Veszélyben a kulcsfontosságú nyersanyagok appeared first on Műszaki Magazin.

A PwC globális munkaerőpiaci kutatása 46 ország és földrajzi terület közel 54 000 munkavállalójának – köztük magyarországi válaszadók – véleményét és magatartását vizsgálta.

A felmérés arra is rámutat, hogy jelentősen csökkent azon munkavállalók aránya, akiknek a hó végén marad pénzük, illetve, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő munkavállalók a legkevésbé felkészültek a gazdasági változásokra és a mesterséges intelligencia térnyerésére.

A túlhajszoltság és az anyagi gondok a legfőbb okozói a felmondási hullám további növekedésének

A globális gazdasági lassulás ellenére úgy tűnik, hogy a felmondási hullám folytatódik – minden negyedik munkavállaló (26%, míg a magyarországi válaszadók körében ez a szám 18%) azt mondja, hogy a következő 12 hónapban valószínűleg munkahelyet fog váltani, szemben a tavalyi 19%-kal. A legnagyobb valószínűséggel munkahelyet váltó munkavállalók közé tartoznak azok, akik túlhajszoltnak érzik magukat (44%), akiknek nehézséget okoz a havi számlák kifizetése (38%), illetve a Z generáció tagjai (35%).

Az elhivatottság, a vállalati kultúra és a befogadás továbbra is kulcsfontosságú a munkavállalók számára. Azok közül a munkavállalók közül, akik azt mondták, hogy valószínűleg munkahelyet váltanak, kevesebb mint a fele (47%) válaszolta azt, hogy munkáját megelégedéssel végzi, míg azok közül, akik nem tartják valószínűnek a munkahelyváltást, 57% nyilatkozott így. A munkahelyváltást tervezők nyolc százalékponttal kisebb valószínűséggel mondják azt, hogy a munkahelyükön valóban önmaguk lehetnek (51%), mint a maradni szándékozók (59%).

Magyarországon a munkahelyi elégedettségi mutató jóval alacsonyabb (33%), mint globális szinten (71%). Az önazonosság érzése 12 százalékponttal kevésbé jellemző a hazai munkavállalók körében a globális 75%-hoz képest, míg a fizetéssel való elégedettség 19 százalékponttal marad el a világszinten mért 64%-tól.

Lassuló gazdaság, növekvő bérigények

Világszerte a munkavállalók egyre inkább pénzszűkében érzik magukat, mivel a gazdaság lassulása és az inflációs kihívások továbbra is hatással vannak a pénztárcájukra. A globális munkaerő azon hányada, akik azt mondták, hogy a hónap végén marad pénzük, a tavalyi 47%-ról 38%-ra esett vissza. A magyar válaszadók többségének anyagi helyzetére jellemző, hogy a számláit rendezni tudja, de alig vagy egyáltalán nem marad pénze megtakarításra, nyaralásra és egyéb kiadásokra (59% nyilatkozott így, a globális 42%-kal szemben).

Világszinten minden ötödik munkavállaló (21%) jelenleg több állásban is dolgozik, 69%-uk azért, mert szüksége van kiegészítő jövedelemre. A több állást is vállalók aránya magasabb a Z generáció (30%) és az etnikai kisebbségek (28%) körében.

A gazdasági nehézségek a bérigényeket is növelik: a béremelés kérését tervező munkavállalók aránya 35%-ról 42%-ra ugrott az előző évhez képest. Az anyagilag nehéz helyzetben lévő munkavállalók körében ez az arány 46%, Magyarországon pedig még szélsőségesebb (52% tervez béremelést kérni), így várható, hogy folytatódik a tavaly megkezdett párbeszéd a munkavállalók és munkáltatók között, és elvárt lesz a szignifikáns béremelés.

A pénzszűkében lévő munkavállalók kisebb valószínűséggel férnek hozzá a képzésekhezAz anyagi gondokkal küzdő munkavállalók kevésbé képesek megfelelni a jövő kihívásainak, beleértve az új készségek elsajátítását és a mesterséges intelligencia terjedéséhez való alkalmazkodást. Az elegendő megtakarítással rendelkező munkavállalókhoz képest (62%) azok, akik csak nehezen vagy egyáltalán nem tudják kifizetni a számláikat, 12 százalékponttal kisebb valószínűséggel mondják, hogy aktívan keresik a lehetőségeket az új készségek fejlesztésére (50%). Hasonlóképpen, azok a munkavállalók, akik anyagilag biztosabb helyzetben vannak, nagyobb valószínűséggel kérnek visszajelzést a munkahelyükön és használják azt fel teljesítményük javítására (57%), mint azok, akik anyagilag nehéz helyzetben vannak (45%).

Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a munkaerő továbbképzésére – szinte valamennyi vállalat esetében elmondható, hogy a jelenlegi munkavállalói kompetenciák nem megfelelőek a jövő kihívásainak megoldásához.

“A technológiai újítások és az automatizációs nyomás arra sarkallja a munkáltatókat, hogy az adminisztratív jellegű munkakörökben dolgozókat a magasabb hozzáadott értékű pozíciókba képezzék át. Ez nemcsak versenyképességi érdek, hanem szociális felelősségvállalás is: az adminisztratív munkaköröket betöltők lehetőségei egyre szűkülnek, így hosszú távon nagyobb eséllyel veszíthetik el a munkájukat”

– hangsúlyozza a PwC szakembere.

A jobb anyagi helyzetben lévő munkavállalók több mint egyharmada (37%) szerint a mesterséges intelligencia javítani fogja a produktivitásukat, a rosszabb anyagi helyzetben lévő munkavállalók kevésbé hisznek ebben (24%). A jobb anyagi helyzetben lévő munkavállalók közül többen vélik úgy, hogy a mesterséges intelligencia új munkalehetőségeket teremt (24%), mint a rosszabb anyagi helyzetben lévők (19%). Továbbá kisebb valószínűséggel gondolják úgy (13%), hogy az MI negatív irányban fogja megváltoztatni a munkájuk jellegét (a rosszabb anyagi helyzetűek esetében ez az arány 18%).

A fiatalabb generációk pozitívabbak a mesterséges intelligencia karrierjükre gyakorolt hatását illetően

A munkavállalók több mint fele (52%) világszerte arra számít, hogy a következő öt évben a mesterséges intelligencia valamilyen pozitív hatással lesz a karrierjére, és közel egyharmaduk (31%) szerint növelni fogja a munkahelyi produktivitásukat, hatékonyságukat. Számos munkavállaló (27%) úgy tekint a mesterséges intelligenciára, mint lehetőségre, hogy új készségeket sajátítson el.

A felmérés a munkavállalók mesterséges intelligenciához való hozzáállása terén is erőteljes demográfiai különbségeket mutat. A fiatalabb generációk sokkal nagyobb valószínűséggel számítanak arra, hogy a mesterséges intelligencia minden vizsgált tekintetben – akár pozitív, akár negatív – hatással lesz a karrierjükre. Ezzel szemben a baby boomerek valamivel több mint egyharmada (34%) nem vár semmilyen hatást, míg a Z generációhoz tartozók csupán 14%-a, az Y generáció tagjainak pedig 17%-a ért ezzel egyet.

Reguly Márta szerint a nem informatikai hátterű dolgozók digitális továbbképzése lesz a következő évek nagy feladata: a technológia rendelkezésre áll a vállalatok digitalizációjára, a legnagyobb korlát a munkavállalók ez irányú affinitása, illetve kompetenciája, és a változásra való hajlandóság elérése.

A szakképzett munkavállalók optimistábbak

A szakképzett munkavállalók bizakodóbban néznek szembe a gyorsan változó gazdasági és munkahelyi környezettel.

Azok a munkavállalók, akik azt mondták, hogy munkájuk speciális készségeket igényel, nagyobb valószínűséggel várják felkészülten az előttük álló változásokat. A megkérdezettek több mint fele (51%) szerint a munkájukhoz szükséges készségek jelentősen meg fognak változni a következő öt évben, míg a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók esetében ez az arány csak 15%. Mintegy kétharmaduk biztos abban, hogy munkáltatójuk segíteni fogja őket a digitális, elemző és együttműködési készségek fejlesztésében, amelyekre szükségük lesz. Ezek a számok a felére esnek vissza azok esetében, akik jelenleg nem dolgoznak olyan munkakörben, amely speciális képzést igényel.

Magyarországon a speciális képzettséget nem igénylő, automatizálható munkakörben dolgozók kevésbé érzik a digitalizáció által elindított, munkájukban bekövetkező változások potenciális hatásait. Közel harmaduk (31%) úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia nem befolyásolja majd a munkájukat.

A kapcsolati alapon való kiválasztás hátráltatja a megfelelő szakértők megtalálását

Világszinten probléma, hogy a vállalatok toborzási és kiválasztási rendszereit felülírják a kapcsolatok, és az azzal járó kivételezés. A speciális készségekkel rendelkező munkavállalók több mint egyharmada (35%) valamennyire vagy teljesen egyetért azzal, hogy azért maradt le munkalehetőségekről, mert nem ismeri a megfelelő embereket.

Továbbá a munkavállalók több mint egyharmada (35%) azt állítja, hogy olyan készségekkel is rendelkezik, amelyek nem derülnek ki az önéletrajzából vagy a szakmai előéletéből, ami azt jelzi, hogy a vállalatok esetleg figyelmen kívül hagyják a házon belüli tehetségeket. A Világgazdasági Fórum által a PwC-vel együttműködésben közzétett friss kutatás szerint a készségorientált munkaerőpiacok megteremtése 100 millió új munkahelyet eredményezhetne világszerte.

A PwC Hopes and Fears éves felméréséről:A PwC 2023 áprilisában 53 912 olyan személyt, köztük 500 magyar válaszadót kérdezett meg, akik dolgoznak vagy aktívan részt vesznek a munkaerőpiacon. A mintát úgy állították össze, hogy az iparágak, a demográfiai jellemzők és a foglalkoztatási formák széles skáláját tükrözze. A mintát 46 országra és területre strukturálták, és a minta méretét úgy alakították, hogy az tükrözze az egyes területek vagy régiók részesedését a globális GDP-ből.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Minden negyedik munkavállaló állást keres appeared first on Műszaki Magazin.

„Megtisztelő és egyben egy nagyon fontos visszaigazolás számunkra ez az elismerés, hiszen nap mint nap azért dolgozunk, hogy munkatársaink vonzó munkahelyként tekintsenek vállalatunkra és a legjobb szakembereket nyerjük meg az Audi Hungaria számára. Sikerességünk kulcsa munkatársaink szaktudásában rejlik, így nagy hangsúlyt fektetünk kollégáink folyamatos fejlesztésre, amelyet magas színvonalú, átfogó képzési portfóliónkkal érünk el. Emellett a versenyképes javadalmazás, a béren kívüli juttatások széles köre, valamint az ergonomikus munkahelyek és a rugalmas munkavégzés egyre szélesebb körű bevezetése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy valóban vonzó munkahelyeket nyújtsunk munkatársainknak. Köszönjük a felmérésben résztvevők bizalmát, reméljük, hogy a jövőben sokukat köszönthetjük az Audi Hungaria csapatában”

– mondta Németh Kinga, az Audi Hungaria személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja.

A PwC Magyarország az idei munkaerőpiaci-preferencia kutatásában a 16 évnél idősebb diákokat, hallgatókat és munkavállalókat kérdezte meg online felmérése keretében, hogy milyen tényezők és juttatások meghatározóak számukra, milyen elvárásokat fogalmaznak meg a munkaadókkal szemben, valamint melyek azok a hazai munkáltatói márkák, melyek a leginkább vonzóak számukra. A PwC 2021 Legvonzóbb Munkahelye Díjakat összesen tíz iparági, valamint egy összesített kategóriában osztották ki.

The post Audi Hungaria Magyarország legvonzóbb autóipari munkahelye appeared first on Műszaki Magazin.

7600 milliárd forint – vagyis nagyjából két új paksi atomerőmű, 40 Puskás Aréna és majdnem 17 4-es metró – ekkora többletet jelenthet a magyar GDP-nek 2030-ra a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása az ország Mesterséges Intelligencia Stratégiája szerint. A szeptemberben bemutatott dokumentum alapján a célok között szerepel például, hogy a következő tíz évben a hazai kis- és középvállalatok termelékenysége negyedével nőjön az MI-technológia alkalmazásával, egymillió ember találjon magasabb hozzáadott értékű munkát, illetve – bolygónk jövője szempontjából is különösen fontos tétel –, hogy legalább 32 százalékkal csökkenjen az ammóniakibocsátás az agráriumban.

A mesterséges intelligencia bevetése nemcsak hosszabb távon jelenthet komoly előnyt, de segíthet a mostani helyzet túlélésében is. Azok a vállalatok vészelik át a legkönnyebben a járvány okozta gazdasági megrázkódtatást, amelyek egy időben vezetik be az MI-re épülő új technológiákat és gondoskodnak arról, hogy munkavállalóik a használatukhoz szükséges képességeket és tudást is megszerezzék – erre lehet következtetni a Microsoft nemzetközi felméréséből, melynek adatait idén tavasszal mutatták be. A kutatás szerint világszinten a nagyvállalatok 93 százaléka már képezi a munkavállalóit az MI-technológiákra, vagy pedig tervezi ezt.

Azokról a cégekről, amelyeknél már korábban bevezették az MI-t, azaz ebben előrehaladottnak számítanak, elmondható, hogy az összes vizsgált ország átlagában a dolgozók 65 százaléka már részesült valamilyen MI-képzésben, Magyarországon a dolgozók közel fele.

A PwC Magyarország elemzése szerint az MI 3 fázisban alakítja majd át a magyar munkavállalók életét. Az első, a 2020-as évek közepéig tartó algoritmikus hullám az adatfeldolgozásra épülő (pénzügyi, IT-) szektorokat, illetve az adminisztratív munkaköröket érinti majd. A 2025-2030 között várható támogató hullám a szolgáltatásokat nyújtó, irodai munkákra építő ágazatokat érinti, de az oktatásban, közigazgatásban is érződik majd, míg a várhatóan a 2030-as években érkező harmadik, autonóm hullám már a gyártásra, valamint a magas komplexitású és felelősséggel járó munkakörökre is hatással lesz.

The post Három hullámban alakítja át a munkahelyeket az MI appeared first on Műszaki Magazin.