Az EPO az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) 38 szerződő államában végezte felmérését. Az elemzés az 1978 és 2019 között benyújtott összes európai szabadalmi bejelentésre összpontosít, egyértelmű feltalálói adatok felhasználásával és az egyes feltalálók nemének nevük alapján történő hozzárendelésével.

Az egyik legfőbb megállapítás, hogy a vizsgált országokban a női feltalálók aránya az 1970-es évek végi, körülbelüli 2 százalékról 2019-re több mint 13 százalékra nőtt. 2019-ben az EPO-országokban a női feltalálók aránya (13,2 százalék) meghaladja a japánt (9,5 százalék), de elmarad az Egyesült Államokbelitől (15,0 százalék). A legmagasabb aránnyal Dél-Korea (28,3 százalék) és Kína (26,8 százalék) büszkélkedhet, bár a tanulmány hozzáteszi, ezek a becslések kevésbé megbízhatóak, mint más országok esetében.

Az EPC szerződő államokat 2010-2019 között vizsgálva Magyarország Dániához és az Egyesült Királysághoz hasonlóan 12,4 százalékos aránnyal bír. Lettországban (30,6 százalék), Portugáliában (26,8 százalék), Horvátországban (25,8 százalék a legmagasabb a női feltalálók aránya, míg Németországban (10,0 százalék), Luxemburgban (10,0 százalék), Liechtensteinben (9,6 százalék) és Ausztriában (8,0 százalék) a legalacsonyabb.

„Büszkék vagyunk a magyar feltaláló hölgyek eredményeire. A szakterületek közül a mikrostrukturális, a biotechnológia és a szerves kémia voltak a legnépszerűbbek. Ezen a téren elég olyan sikeres kutatókra gondolnunk, mint a hivatalunk által adományozott Jedlik Ányos-díjjal is kitüntetett Karikó Katalin biokémikus vagy Fekete Andrea gyermekgyógyász és őszintén bízunk benne, hogy a növekvő bejelentés számokkal tovább nőhet az oltalommal rendelkező innovatív hölgyek száma is” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

A kémia egyébként az EPO tanulmánya szerint is kiemelkedik azon technológiai szektorok közül, ahol a legmagasabb a női feltalálók aránya. A 2010–2019-es időszakban az eredmények 22 százalékát lehetett hölgyekhez kötni, míg a többi technológiai szektorban a műszergyártás 10,1 százalékától a gépgyártás 5,2 százalékáig terjedtek az értékek. A kémia ágazaton belül a biotechnológiában és a gyógyszeriparban 30 százalék feletti a női feltalálók aránya.

A nemzetközi elemzés arra is rávilágított, hogy az egyetemek és az állami kutatóintézetek szabadalmi kérelmeiben lényegesen nagyobb a női feltalálók aránya, mint a vállalati szektor esetében: a 2010–2019 közötti időszakban ez az arány 19,4 százalék volt, több, mint az egyéni feltalálók (9,3 százalék) és a magáncégek (10,0 százalék) körében.

Az EPO azt a következtetést is levonta új tanulmányában, hogy sajnos az EPO-országokban a nők a tudományos és mérnöki szektorban nehezebben jutnak feljebb a ranglétrán, mint a férfiak – alacsonyabb beosztásuk miatt pedig a hölgyek átlagosan kevesebb találmányt produkálnak, és azt is sokszor egy férfi által vezetett csapat tagjaként. Ugyanakkor az elemzés arra is rávilágít, hogy a nemzetköziség, a mobilitás (az országok közötti könnyebb mozgás) sokat segített a feltalálók között a nők számának növekedésében.

www.sztnh.gov.hu

Fotó: Vékony Zsolt

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megkerülhetetlenek a női feltalálók a kémiai ágazatokban appeared first on Műszaki Magazin.

Manapság a vállalkozások értékének egyre nagyobb hányadát a szellemi tulajdon (Intellectual Property, IP) adja, ami stratégiai eszköz lehet a bevételek és a vállalati vagyon növelésében. Egy terméket, üzleti tervet, vállalati stratégiát számos oldalról lehet védeni, például védjegyekkel, szabadalmakkal, design-oltalmakkal, ezek tudatos alkalmazása a gazdasági sikert megalapozó innovációs folyamat fontos eleme. Bár a vállalkozások többsége tudja ezt, sokszor nincsenek meg a kellő ismeretek a hatékony védelemhez. Az SZTNH IP Scan szolgáltatása több nyugat-európai országban bevált módszerrel segít testre szabni a vállalkozás számára leghatékonyabb szellemi vagyon védelmi stratégiát.

Ez az ingyenes feltérképezés kifejezetten olyan innovatív vállalkozásoknak ajánlott, amelyek kutatás-fejlesztéssel foglalkoznak, mivel az IP Scan segítségével árnyalt képet kaphatnak a technológiájukhoz kapcsolódó szellemi vagyonról, a kapcsolódó jogi védelmi lehetőségekről, és esetleges felmerülő kockázatokról a  szellemitulajdon-védelmi stratégiájuk kialakításához.

„Számtalan vállalkozás esik el jelentős bevételektől amiatt, mert nincs tisztában a saját szellemi tulajdonának értékével, és hogy mindezt miként tudja megóvni. Az IP Scan során a vállalkozás egy személyes interjúval megismerteti fő terveit és fejlesztési elképzeléseit, mely alapján egy átfogó írásos jelentés készül, a vállalkozás pedig további konzultációkon vehet részt iparjogvédelmi, szerzői jogi szakemberekkel. Az IP szakértő átvilágítja a céget, és tanácsot ad, hogyan védhető meg a legjobban a vállalkozás technológiája, termékei és szolgáltatásai a versenytársakkal szemben” – emeli ki az IP Scan kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

Nem csak az IP Scan diagnózisa teljesen ingyenes, a javasolt szellemi tulajdon védelmi eljárások elindításához is hazai és uniós pályázatok is elérhetőek, hogy ezek is részben vagy teljesen ingyenesek legyenek. Az Európai Uniós tagországok számára elérhető KKV Alap (SME Fund) segítségével 2022-ben akár 2250 eurónyi támogatás is szerezhető a szellemitulajdon-védelmi tevékenységek, mint az oltalmazási folyamat, finanszírozására. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által gondozott Iparjog pályázat pedig jelentős támogatási intenzitás mellett segít a vállalkozásoknak saját szellemi tulajdonuk megvédésében.

Az elmúlt években Magyarországon a bejegyzett védjegyek száma nőtt legintenzívebben, de így is elmaradunk az Európai Uniós átlagtól. Hazánkban a KKV-k mindössze 3,4 százalékának van bármilyen oltalma. Ez az arány az unióban 8 százalék fölött van, míg Lengyelországban 10 százalék. Fontos, hogy a hazai vállalkozások is felismerjék, hogy a nemzetközi piacon való versenyképes pozíció megtartásához, a szellemitulajdon-védelem területén is lépést kell tartaniuk a konkurenciával. Ennek elérésben segítenek a hazai és az uniós támogatások.

További információ: www.sztnh.gov.hu

The post Ingyenes szellemitulajdon-védelmi szolgáltatás a felismeréstől az oltalmazásig appeared first on Műszaki Magazin.

Baráti beszélgetés után kezdte átvilágítani a partnercégeket a Hungarian Water Partnership (HWP), hogy megvizsgálják, hány oltalom védi a gyakran milliárdos kutatási projektjeiket. Az eredmény elszomorító volt, ezért ma már tudatosan odafigyelnek erre, így egyre több magyar fejlesztés kerül úgy a nemzetközi piacra, hogy azt nem lehet büntetlenül másolni. A szellemitulajdon-védelem fontosságáról és tapasztalatairól Forintos Róbert, a HWP társelnöke, illetve Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke beszélgetett velünk.

MM: Mi magyarok szeretjük magunkat vizes nemzetnek hívni, de mennyire vagyunk erősek a vízipari területen?

Forintos Róbert: A Hungarian Water Partnershipnél (HWP) azért dolgozunk immár 14 éve, hogy azoknak a magyar cégeknek, akiknek van megfelelő tudása, technológiája és referenciája, külpiaci projekteket és beruházásokat akviráljunk. Óriási előnyünk, hogy a magyarokban megvan a kellő alázat, így azt kínálják az adott piacnak, amire ott szükség van. Kiemelt hangsúly fektetünk a felmérésre, az igények megismerésére és partnereink csak ezek után kapnak optimális javaslatot a problémáik megoldására.  Emellett fontos küldetésünk, hogy a külpiacokon a magyarok jó hírnevét öregbítsük, javítsuk.

MM: Megvan az alázat, figyelik az igényeket. Ehhez mennyi innovativitás párosul?

FR: Van jó pár olyan magyar innováció, amely nemzetközi hírű és akár még történelmi múlttal is rendelkezik. A hazai cégek pedig egyre többet fektetnek a technológiáik megújításába. Nehéz a nemzetközi cégek között labdába rúgni, de ma már van annyi önbizalmunk és tudásunk, hogy oda merünk és tudunk menni a nagyok közé. A teljesség igénye nélkül egy friss példát említenék az egyik tagvállalatunktól, akik nemrég léptek be a HWP-be. A cég egy különleges, 21. századi elvárásoknak is megfelelő szűrőanyagot (adszorbenst) gyárt. A termék lényege, hogy a szűrőanyag regenerálható, így az életciklusa akár 7-10 év, illetve a regenerálásnak köszönhetően a megmaradó veszélyes hulladék aránya 85-90 százalékkal csökkenthető. Elmondhatjuk, hogy nem csak beszélünk a fenntarthatóságról, de teszünk is érte!

Forintos Róbert, a HWP társelnöke és Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke

MM: Van már oltalmuk?

FR: Folyamatban van a bejegyzés. De ehhez kellett egy olyan beszélgetés, amely rávilágított az oltalom fontosságára és határozott kérésünk volt, hogy amit lehet, védjenek le. Az, hogy egy fejlesztés oltalmazása megvalósuljon, nem lehet pénz kérdése, hiszen enélkül az addig befektetett pénzt többszörösét veszítheti el a tulajdonos.

MM: Mennyire jellemző ez a magyar cégekre, hogy így állnak a fejlesztéseikhez, eredményeikhez?

Pomázi Gyula: Sajnos nem jellemző, és még az innovatívabb cégekre sem. Nagyon sok hazai értékláncban nincs az innovációhoz kötődő szellemi tulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok biztosítása. A HWP-nél már erre is figyelnek.

Elég csak azt látni, hogy a hazai KKV-k mindössze 3,4 százalékának van valamilyen oltalma (szabadalom, védjegy, design stb.), ez a lengyeleknél 10, az unióban 8,8 százalék.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke

MM: Mit tesz az SZTNH házon kívül és házon belül, hogy segítse a vállalkozásokat?

PGy: Házon kívül arra törekszünk, hogy elmenjünk a vállalkozásokhoz, megnézzük, megértsük, mire van szükségük. Ez jelenhet forrást (tegyük akár ingyenessé a folyamatot), szakmai tanácsadást (hogyan kell létrehozni a megfelelő oltalmi portfóliót), illetve olyan hatósági intézkedési folyamatot is, amely során kellően gyorsan meg lehet szerezni az oltalmat. Ez már házon belül is hat, mert ahhoz, hogy ez jól működjön, digitalizált technológiát kell alkalmaznunk, digitális bejelentéseket kell tudnunk fogadni. Azaz befelé 21. századi működésű, kifelé pedig erős, az ágazatokra koncentráló, az ügyfelet előtérbe helyező hivatalként kell működnünk.

MM: Az előbb említett tagvállalatnál szinte kötelezővé tették az oltalmak megszerzését. Mi indította el HWP-t ebbe az irányba?

FR: A szektorban mindenki nagyon sokat fektet gépekbe, alapanyagokba, kutatásokba és ha az oltalomszerzésre nem fókuszálunk, akkor ez mind kidobott pénz. Ennek ellenére a HWP kötelezővé nem tesz semmit, de a közös figyelemfelhívás eredményesnek bizonyult. Ezért is folytatódott  a figyelemfelhívó beszélgetés a szektorban működő cégekkel, és szerveztünk egy workshopot az SZTNH-val és a MASZESZ-szel (Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség – a szerk.) közösen, ahol úgy láttuk, eloszlott az a félelem, hogy az oltalmazásnak neki lehet-e vagy neki szabad-e állni.

MM: Ha valaki előbb találkozik a hamisítással, mint a hivatallal, mihez kezdjen?

PGy: Soha nem ott indul a történet, hogy az ember egy hivatalban elkezd ügyet intézni. Ha valaki egy terméket kitalál, a fejlesztésnek van eredménye, akkor érdemes gondolkodni azon, hogyan fogják ezt hasznosítani. El akarom adni ezt a megoldást, mert nem tartozik a profilomba, vagy én akarom gyártani, megfelelő kereskedelmi rendszert kiépíteni, vagy csak kereskedni szeretnék, és valaki más gyártsa le helyettem? Először ki kell alakítani az adott termékhez, technológiához tartozó szellemitulajdon-jog stratégiáját, ki kell találni, az értéklánc mentén hogyan képes a gyártó és a kereskedő, illetve minden más partner eladni azt. Ez a folyamat költséget jelent, ki kell kitalálni, mit érdemes oltalom alá helyezni és mi az, ami ebből megtérül. De itt nem ér véget a történet, mert a megszerzett oltalmat fenn is kell tartani, a jogokat pedig érvényesíteni kell. Ehhez kell egy szakember, aki a szellemitulajdon-védelemhez ért és végig tudja vezetni az ügyfelet a folyamaton. Ekkor lép be a hivatal is a képbe.

Forintos Róbert, a HWP társelnöke

FR: Kérdés csak az, hogy az utolsó lépésekig, ahol már a hivatal is segít, hogyan tudunk eljutni? A tudatos gondolkodáshoz szükséges tudást miként lehet megszerezni?

PGy: Ha kutatás-fejlesztési projektről van szó, akkor azt mindenképpen érdemes minősíttetni – ezen a téren az SZTNH komplett szolgáltatást nyújt, az erre megírt Fehér könyvtől a tanácsadásig. A minősítéssel adókedvezményt, támogatást szerezhet a cég, de biztonságot és védelmet is nyújt, ha kérdéses, hogy a projektünk kutatás-fejlesztésnek számít-e. A szellemi tulajdon diagnózissal a vállalkozás felmérheti a potenciális lehetőségeit. Nem dönthetünk a vállalkozás helyett, de segíthetünk, hogy a cég ügyesen kihasználja az innovációit. Alkalmazhatnak szabadalmi ügyvivőt, de hasznos, ha egy kolléga elvégzi az iparjogi és szerzői jogi tanfolyamainkat is.

MM: Visszagondolva mit kockáztattak a HWP partnerei?

FR: Természetesen azt, hogy a tulajdonunkat valaki lemásolja, valaki más a sajátjaként értékesítse. Ráadásul a víziparban kitalálni, megvalósítani egy-egy folyamatot nagyon sok pénz és idő. Például Ghána első szennyvíztisztító műve speciális új technológia kialakítását igényelte. ,A szennyvíz nem klasszikus módon jut el e tisztító műbe, mások a beérkező szennyvíz  összetevői, így a mérnököknek ki kellett találniuk, hogyan fog a rendszer hatékonyan működni. Ilyenkor például az a meggyőződésünk, hogy elengedhetetlen az oltalmak megszerzése.

MM: Miért lehetséges mégis az, hogy a vállalkozások, feltalálók nem érdekeltek a végtermék létrehozásában és az oltalmazásban?

PGy: Az ösztönzők rendszere nem mindig sarkallja a fejlesztőket, hogy megvalósítsanak egy-egy terméket vagy új technológiákat hozzanak létre. Sokszor a K+F eredmények a fióknak készülnek, mert hívogató az ehhez megpályázható összeg, ugyanakkor nem feltétel a tényleges megvalósítás, értékesítés.

Jó példa az egyetemi világ, hiszen korábban az állami fenntartású intézmények nem is feltétlenül voltak motiváltak, hogy értékesíthető termékek, szolgáltatások valósuljanak meg. Viszont a fenntartóváltás ösztönzőleg hatott rájuk, mostanra akár egyetemenként 100-150 olyan ígéretes projekt fut, amely később komoly bevételeket is hozhat nekik. Azt kell megmutatni a piaci K+F projekteknél is, mennyivel több pénzt hozhat az oltalom, mint a pályázat.

További információ: www.sztnh.gov.hu

Fotó: Vékony Zsolt / SZTNH

The post Levédeted, vagy másé legyen a haszon? appeared first on Műszaki Magazin.

A jeles alkalom központi eseménye március 1-jén zajlott, ugyanakkor a hivatal egészen év végéig arra használja a születésnap apropóját, hogy minél több gazdasági szereplő figyelmét hívja fel a szellemitulajdon-védelem fontosságára. Hogy miért? Azért, mert az a vállalkozás, aki nem ismeri fel az oltalmak fontosságát, milliókat bukhat azzal, ha ellopják a kutatási és fejlesztési eredményeit, vagy éppen a logója alatt hamis termékeket dobnak piacra.

A 125 évvel ezelőtti dátumot azonban megelőzi egy másik: Magyarországon ugyanis 1895. július 14-én hirdették ki az első szabadalmi törvényt, amely több, mint 70 évig szabályozta a szabadalmak kérdését. A napjaink gazdaságát is meghatározó szellemi tulajdon védelme ekkor jelent meg először szabályozott keretek között hazánkban. Az innovatív találmányokat védő törvény egyik legfontosabb célja az volt, hogy megóvja a gazdasági eredményeket, védje a feltalálókat és a vállalkozásokat. A törvény megszületését követően jött létre 1896. március 1-jén az Osztrák-Magyar Monarchiában első, önálló nemzeti hatóságként a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elődje, amely így hazánk legrégebbi, innovációval foglalkozó hivatala.

Az évfordulóra március 1-jén, a vírushelyzet miatt online ünnepség keretében emlékezett meg az SZTNH, amelyen köszöntőt mondott és előadott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint köszöntőt küldött Daren Tang, a World Intellectual Property Office (WIPO) vezetője is. A világszervezet számára ez a gesztus azért is volt fontos, mivel a WIPO 1967-es létrejöttében komoly szerepet játszott a később főigazgatói posztot is betöltő Bogsch Árpád. (Érdekesség, hogy a szervezet genfi székházát tiszteletből Bogsch-ról nevezték el).

A 125. évfordulót azonban nem csak ezzel a programmal ünnepli a hivatal. A tervek szerint különböző kiállításokkal, kiadványokkal, díjátadókkal, konferenciákkal is készülnek erre az évre.

És hogy miért is kiemelkedően fontos a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának léte? Csak akkor leszünk nemzetközileg versenyképesek, ha meg tudjuk védeni a szellemi tulajdonunkat.  Mára már egy tudatos vállalatnak biztosan van egy, de inkább több oltalma is, amellyel nem csak a saját ötletét, találmányát vagy kutatási eredményét védi, de a versenyképességét is növeli. Ám míg a nagyvállalatok és a fejlett országok KKV-i számára alapvetés, hogy minden előállított szellemi tulajdonukat levédetik, nálunk akár milliókat veszítenek a vállalkozások azzal, hogy nem használják ki ezt a lehetőséget. Pályázati pénztől, jogdíjtól, vagy akár adókedvezménytől esnek el. A koronavírus miatti gazdasági visszaesés után pedig nagyon komoly lehetőséget jelenthet a vállalkozásoknak, ha a cégeket különböző oltalmakkal erősítik meg.

„A magyar vállalkozások hiába innovatívak, nemzetközi szinten csak akkor érik el a versenytársak szintjét, ha levédetik az újításaikat. Oltalmak nélkül külföldön a magyar termék egyet jelent a könnyen ellophatóval, a másolhatóval és mi azt akarjuk, hogy a magyar terméket ne így pozícionáljuk. Most ugyanis a legtöbb cég azért bukik el külföldön, mert nem olyan tudatosak az ipari jogok tekintetében, mint a külföldiek. Sajnos a rutinos vállalkozások lecsapnak az efféle, kínálkozó lehetőségekre és ők aratják le a gazdasági eredményeket. Úgy is mondhatjuk, kidobott pénz az innovációra fordított összeg, ha a vállalkozások nem szerzik meg, és nem érvényesítik a termékeikhez, technológiáikhoz kötődő jogokat.”

– emelte ki Pomázi Gyula, az SZTHN elnöke, miért lényeges, hogy a vállalkozások ne csak a jó ötletük megvalósításáig jussanak el, hanem addig is, hogy az értékes elképzeléseket meg is védjék a hasznosításhoz kapcsolódó jogok tulajdonlása miatt.

Pomázi Gyula hozzátette, az elmúlt 125 év a hivatal esetében mindig is a jövőbe vetett hitről szólt, hiszen a szabadalmi bejelentések, védjegy- és mintaoltalmak mind-mind egy fontos lépései, és eredményei az innováció hasznosítási folyamatnak. Az SZTNH küldetése pedig mindig is az innováció, a kreativitás felkarolása és védelme volt.

„Hivatalunk arra törekszik, hogy minél több, az ötletét megvalósítani és hasznosítani kívánó vállalkozásban tudatosítsa: a szellemi tulajdon védelme olyan, mint egy jó biztosítás. Nem biztos, hogy azonnal élvezhetjük az előnyeit, ugyanakkor a jövőben komoly segítséget és védelmet nyújthat”

– emelte ki az elnök.

The post A magyar terméket ne úgy ismerjék, hogy könnyen ellopható, másolható appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek természetesen számtalan oka van, ebben az írásunkban ezt vesszük végig a minősítést kiadó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának segítségével.

A magyarok elsősorban kitalálásban és gyártásban erősek, azt azonban a mai napig nem sikerült megtanulnunk, hogyan is kell üzletet csinálni. Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke arra hívta fel a figyelmünket, hogy ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Amikor azt mondjuk, hogy kutatás-fejlesztésben eredményesek vagy éppen innovatívak vagyunk, akkor azt kell látnunk, hogy bár ez igaz, hasznosításban elég rosszul állunk – hangsúlyozta Pomázi Gyula egy vállalati vezetőknek tartott előadásában. Kijelentését az alábbiakkal magyarázta: – Elköltünk nagyságrendileg pár ezer milliárd forintot több ezer fejlesztési projektre, azonban egy rendkívül fontos dolgot nem teszünk meg. A keletkezett eredményeket nem hasznosítjuk, nem visszük be a gazdaságba az olyan hasznosító, támogató rendszereken keresztül, ahol ténylegesen üzlet lesz az adott ötletből.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke

A legtöbb eredmény a fiókban végzi

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jelmondata „Ötletből érték”. A hivatal nem titkolt célja, hogy felhívja a nagyvállalatok, kkv-k, egyetemek, kutatóintézetek figyelmét arra, hogy míg a világ nagy részén a vállalatoknak már elengedhetetlen a szellemi tulajdon védelme, nálunk még a legtöbb cég felesleges nyűgként tekint az oltalmak adta jogokra. Az SZTNH munkatársai azonban szemléletformáló előadásaik során arra hívják fel a figyelmet, hogy a megszerzett szellemi tulajdon-jogok (például szabadalom, védjegy, levédett design, használati minta, stb.) olyan értéket jelentenek, ami megjelenhet tőkeként a cég értékében, eladható, vagy éppen versenyelőnyt jelent a piacon. A hivatal megállapítja, hogy a jog szerint kié a szellemi tulajdon, de arról nem dönthet, hogy ezt hogyan hasznosítja a tulajdonos, ez egyedül a tulajdonos felelőssége. Az SZTNH mégis olyan IP (Intellectual Porperty) jogokat ad az ügyfelek kezébe, amivel komoly gazdasági előnyre tehetnek szert.

Míg a nagyvállalatok döntő többsége képes arra, hogy felmérje, mekkora a szellemi tulajdona, addig ez a képesség a felsőoktatási intézményeknél és a kkv-knál sokszor hiányzik. A piaci beárazásoknál, a cégérték megállapításánál a tőzsde, vagy egy kockázati tőkebefektetők elkezdték figyelembe venni, milyen értéke van az oltalmazott szellemi tulajdonnak. Ezért is elengedhetetlen, hogy a K+F eredmények ne a fiókban végezzék. Ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Az elmúlt években a K+F folyamatokban is intenzív, pozitív változás indult el. Az SZTNH adatai szerint szeptember végéig a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 58 százalékkal nőtt a K+F minősítéssel kapcsolatos megkeresések száma, szakértői véleményt pedig több mint kétszer annyian kértek a különböző projektekről, mint a tavalyi év első 9 hónapjában. A K+F minősítésekkel kapcsolatban 2018 hasonló időszakához képest több mint négyszer annyian fordultak a hivatalhoz az idei harmadik negyedévben. A legtöbb minősítési kérelem idén az informatikai szektorból érkezett – főként a banki informatika és a mesterséges intelligencia témájában –, második helyen – jellemzően a COVID19-hez kapcsolódva – az egészségipar áll, emellett kiemelkednek a műszaki jellegű fejlesztések, leginkább a járműipari vállalkozások részéről.

Elsősorban a kutatás-fejlesztés hasznosítását, a létrehozott szellemi termékeink piacosítását, jogszerű értékesítését még nem tudjuk olyan arányban hasznosítani, mint a fejlett országok vállalkozásai – mutat rá a hiányosságokra a hivatal elnöke. A kérdésre, hogy miért van ez így, a válasz egészen egyszerű: azért, mert az elmúlt 40-50 évben nem erre lettünk szocializálva. Kitalálásban és gyártásban vagyunk jók. De nem tudjuk, hogy amit kitaláltunk, kifejlesztettünk, abból a prototípust, hogy kell elvinni a gyártósorig – úgy, hogy azt közben ne lehessen ellopni tőlünk.

A minősítés garancia is egyben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az iparjogvédelmi és a szerzői jogi feladatok mellett 2012-óta látja el a K+F tevékenységek minősítését. A minősítési rendszer segítségével könnyebb igénybe venni a kutatás-fejlesztéssel összefüggő pályázati forrásokat és adókedvezményeket. A hivatal K+F minősítése garanciaként szolgál arra, hogy a hazai, vagy az EU-s források kiosztása megfelelően történik, az állami támogatásokat valóban K+F célokra fordítják, és egyben arra is garancia, hogy a K+F adóösztönzők felhasználása, valamint a külföldi vállalatok magyarországi K+F beruházásainak támogatása megalapozott.

Segítség a bürokratikus útvesztőben

A K+F tevékenység értékelésének alapvető kritériuma, hogy a tevékenységben fellelhető legyen az újszerűség és valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanság. A KFI törvény szerint a kutatás-fejlesztés fogalma magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Első ránézésre talán bonyolultnak tűnhet, azonban az SZTNH egy új kiadvánnyal is segíti a vállalkozásokat. Az a tapasztalat, hogy sok kkv azt sem ismeri fel, hogy amit csinálnak, az valójában kutatás-fejlesztés, de az is ijesztő lehet számukra, hogy nem tudják, hogyan érdemes elindulni a minősítés igénylésében, milyen lépésekre van szükség előtte és mire számíthatnak az igény benyújtása után.

Az SZTNH emellett folyamatos szemléletformáló akciókkal, előadásokkal hívja fel a kutatók figyelmét arra, hogy a K+F minősítésnek milyen előnyei vannak, hogyan tudnak akár plusz forrásokat szerezni ezzel a lehetőséggel. Többek között csökkentett társasági adóalap, társasági és fejlesztési adókedvezmény jár a vállalatoknak, de mérséklődhet a helyi iparűzési adó alapja és a szociális hozzájárulási adó mértéke is.

Pomázi Gyula a részletekről szólva elmondta, a társasági adó alapja csökkenthető a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével, sőt ennek az összegnek akár a háromszorosa is levonható az adóalapból, ha a tevékenységet a cég egy felsőoktatási intézménnyel, közfinanszírozású kutatóhellyel vagy állami tulajdonban lévő kutatóintézettel közösen végzi. Arra azonban figyelni kell, hogy ez az adóalap-kedvezmény úgynevezett ”De minimis” támogatásnak minősül, felső határa pedig évi 50 millió Ft. A társasági adó alapjának csökkentése és az adókedvezmény mellett ugyanezzel az összeggel a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető. Sőt mindezek mellett fejlesztési adókedvezményt is igénybe lehet venni a társasági adóból, ami azt jelenti, hogy K+F beruházás esetén, annak költsége levonható a társasági adóból. Továbbá a szociális hozzájárulási adó felét – bizonyos esetekben a teljes összegét – kedvezményként érvényesíthetik a cégek a kutató-fejlesztő munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársak után.

K+F Kiadvány

A Kutatás-Fejlesztési tevékenység minősítéséről bővebben olvashat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiadványában, melyet innen tölthet le.

The post A K+F minősítés egy ki nem használt kincs appeared first on Műszaki Magazin.