A 69 MWp teljesítményű erőmű telepítési célja is rendhagyó: a Solar Markt és a Green Cloud együttműködésében megvalósult beruházás az első olyan naperőmű Magyarországon, amelyet kifejezetten azért építettek, hogy a hazai vállalatoknak biztosítson zöldáramot, ezzel segítve a karbonkibocsátásuk csökkentését célzó zöld átállásukat.

A zöldenergia részarányának növelése és a dekarbonizációs célok egyik fontos vetülete most különösen erős hajtóerőt kap: a szihalmi naperőmű ugyanis egyedülálló abban (is), hogy dedikáltan a magyar vállalatok energiaigényeinek ellátására épült, ezzel a hazai vállalatok energetikai zöld átállásában új fejezetet nyit a Green Cloud és a Solar Markt.

Az átadott erőmű több szempontból is mérföldkőnek számít a hazai energetikában: az erőműbe épített technológia, valamint a működéséhez használt szoftveres- és adaptív megoldások a világ élvonalát képviselik, ezáltal a szihalmi erőmű a hazai naperőművek új generációját jelenti. A hozzá kapcsolódó, a vállalatok zöld-átállására tervezett szolgáltatáscsomag pedig szintén egyedülálló, mert a hosszútávú zöldáram-ellátás gyakorlatát (például PPA) innovatív módon újraalkotja: az ügyfél energia igényeire szabva, az időjárásfüggő zöldenergia ellátás sajátosságaitól függetlenül mindenkor biztosítja az áramellátást ügyfeleinek. A szihalmi naperőműre alapozva, a magyar vállalatok a Green Cloud Szolgáltatási Csomag keretében Magyarországon megtermelt tiszta energiát vásárolhatnak testreszabottan, maximális rugalmasság és minimális kockázatvállalás mellett, miközben akár 100%-osan is csökkenthetik a környezeti terhelésüket (karbonkibocsátásukat).

A szihalmi naperőmű számokban: terület: 86 hektár (kb. 121 focipálya mérete) éves teljesítmény: 101,6 GWh; napelempanelek száma: 104 550 darab; inverterek száma: 45 darab, 9 központi egységben; cölöpök száma: 18 500 darab; kábelek hosszúsága: 80 km.

A szihalmi naperőmű Magyarország legmodernebb megújuló erőműveként kezdi meg működését: olyan, soronként optimalizált, hazánkban eddig nem épített napkövető tartószerkezet az alapja, amely valós idejű időjárási adatok alapján adaptív vezérléssel képes az időjárási viszonyoknak megfelelően változtatni a panel dőlésszögét és tájolását, ezzel “önállóan” védekezve a vihar- és jégkárok ellen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták Magyarország leghatékonyabb piaci alapú naperőművét appeared first on Műszaki Magazin.

A fenntartható energia, a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia csak néhány a jövőnk gazdasági és társadalmi fejlődését meghatározó területek közül, amelyek elképzelhetetlenek a mérnöki és fizikusi tudást ötvöző technológiák nélkül. A leginnovatívabb hazai és nemzetközi vállalatok szakemberhiányára válaszolva indítja el Magyarország első, angol nyelvű fizikus-mérnök képzését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).

Magyarországon 2009 és 2019 között kétszeresére nőtt a vállalatoknál dolgozó kutatók száma. A GDP arányában a kutatás-fejlesztési ráfordítás jelenleg 1,64 százalékkal az Európai Unió középmezőnyébe helyezi az országot. A befektetések megtérülése azonban nagyban függ a kutatások piaci környezetétől. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2019-ben közzétett statisztikái szerint hazánkban a vállalati szférában a nagyvállalatok foglalkoztatják a legtöbb kutatót (59 százalék), egy évvel korábban pedig a vállalati kutatóhelyek több, mint 490 milliárd forintot fektettek be kutatás-fejlesztésbe, amely az éves ráfordítások több, mint 76 százalékának felel meg.

Hazánkban a kutatás-fejlesztést meghatározóan a vállalati szektor végzi, és a projektek sikerét a globális piaci igények befolyásolják. Erre a tendenciára reagálva indít 2023 szeptemberében a BME fizikus-mérnök alapképzést azzal a céllal, hogy olyan szakembereket képezzen, akik a valós piaci igényeknek megfelelő mérnöki és természettudományos tudásanyaggal rendelkeznek, és korunk tudományos-technológiai kihívásaira kreatív válaszokat tudnak adni.

A kutatás-fejlesztés és innováció hosszú távú gazdasági és társadalmi szerepét emeli ki a World Intellectual Property Organisation (WIPO) által kiadott, 2022-es Global Innovation Index: a tanulmány a következő évtizedben olyan, Deep Science innovációs hullámot vetít előre, amely biotechnológiai áttöréseken, a nanotechnológia fejlődésén és új, interdiszciplináris tudományágakon keresztül forradalmasíthatja az egészségügyi, az élelmezési és a környezetvédelmi vívmányokat.

„A BME új fizikus-mérnök képzése a nano- és kvantumtechnológiára, adattudományra, fenntarthatóságra és energetikára fókuszálva ad választ a 21. század izgalmas kihívásaira”

– emelte ki Dr. Czigány Tibor, a Műegyetem rektora.

Az olaj- és gázkitermelés, a nukleáris üzemanyag-feldolgozás, valamint a gyártás különböző formái, például az optikai szálak, a világítóberendezések, az irodai gépek, az autók, a hajók és a fegyverek gyártása mind olyan iparágak, amelyek nagymértékben alapoznak a fizikusi és mérnöki szaktudásnak köszönhető innovatív technológiákra.

„A fizikusok rendszerszintű gondolkodása kiemelt jelentőséggel bír a Bosch számára, a fizikai jelenségek mély megértése a sikeres karrier egyik fontos eleme nálunk. Az elektromágneses kompatibilitás (EMC), a mesterséges intelligencia, adattudomány, a termékmegbízhatóság, az anyagtudomány és az optika mind olyan területek, amelyeken örömmel várunk fizikus-mérnököket”

– emelte ki Karaffy Zoltán, a Bosch osztályvezetője.

A BME fizikus-mérnök képzésének kialakításakor kiemelt szempontot jelentettek a kutatás-fejlesztés sikeres, magyarországi és globális iparági szereplőinek visszajelzései az aktuális piaci trendekről, a szakterület így gyors és hatékony munkaerőpiaci elhelyezkedést tesz lehetővé. A Bosch, a Semilab, a 77 Elektronika, a Femtonics, a Furukawa Electric, a Magnetec vagy a Paks II. olyan nagyvállalatok, amelyeknél a fizikus-mérnök hallgatók már a képzés alatt, gyakornokként indíthatják el karrierjüket, miközben több esetben az egyetem korábbi hallgatóival dolgozhatnak együtt.

„A kutatás-fejlesztésben nincs két egyforma munkanap, mindig vár új feladat: a félvezető iparág sajátossága a folyamatos technológiai fejlődés, és a mérőkészülékeink létrejötte is több szakterület izgalmas csapatmunkája, melyeket átlátni és összefogni komplex tudást igényel”

– emelte ki Szarvas Tamás, a Semilab fényszórásos mikroszkópia részlegének vezetője, a BME korábbi hallgatója. A Semilab egyike azoknak az innovatív gyártó cégeknek, ahol a szakképzett fizikus-mérnökök az ipari berendezések fejlesztésének különböző fázisába be tudnak kapcsolódni mindkét szakterületen. A fizikus-mérnök alapképzés a két terület szaktudását kombinálja, így a piaci igényeket kielégítő elméleti és gyakorlati tudásanyag megszerzését egyszerre teszi lehetővé.

További információ a szakról itt olvasható: https://fizikusmernok.bme.hu/

A fizikus-mérnök alapszak bemutatkozik a BME Egyetemi Nyílt Napján 2022. november 25-én.

A Nyílt Nap részletes programja itt érhető el: https://hszi.bme.hu/programajanlo/nyilt-nap/

The post A piaci trendekre reagálva indít új fizikus-mérnök képzést a BME appeared first on Műszaki Magazin.

Jellemzőjük, hogy szűkös termelési területen, emberek közvetlen közelében is képesek a munkavégzésre, továbbá a gyors végrehajtás és új feladatokhoz való átcsoportosítás, valamint intuitív programozás és kezelés. Támogatják a felszedés és beillesztés (pick and place), valamint a raklapozás folyamatait nagy és kis vállalatoknál egyaránt.

A gyártók világszerte fektetnek be az automatizálásba. A 2020 tavaszán Magyarországon végzett polimeriparban működő vállalatokra is kiterjedő „KKV robotizációs barométer” felmérés azt mutatta, hogy a kkv-k többek között azt várják a robotizálástól, hogy lehetővé tegye számukra a termelési költségek csökkentését, javítva ezáltal annak hatékonyságát (72%), továbbá növelje a versenyképességet (71,4%), és a gyártott termékek mennyiségét (68,7%), ami nagyobb jelentőséggel bír a kisvállalkozások számára. Ezeken felül a vállalatok számára fontos az emberi hibák kiküszöbölése (61,3%), az alkalmazottak megtartása (63,9%), valamint a termékek minőségének (56,6%) és a termelés rugalmasságának (54,6%) javítása.

Együttműködő robotok használatával csökkenthető a dolgozók műanyagok és polimerek gyártása során kibocsátott káros gázokkal, porral és műanyag forgáccsal szembeni kitettsége. A kobotok éles és forró tárgyak kezelésére is alkalmasak. A 24 órás munkavégzés képessége és az ismétlődő 0,03 mm pontosságú mozgástartomány lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a lehető legnagyobb mértékben használják ki termelési kapacitásukat és ezzel egyidejűleg fenntartsák az állandó minőséget. A könnyű kialakítás és a kis méret alkalmassá teszi a kobotokat a kisebb munkaterületen történő munkavégzésre.

Alkalmazások

A kobotok a műanyag fröccsöntő alkalmazások szinte teljes mértékű automatizálását lehetővé teszik.  Garantálják az egyenletesen magas minőséget, pontosságot, valamint az állandó adagolást sok ismétlés után is. Az együttműködő robotok növelik a folyamatok pontosságát és csökkentik a hulladék mennyiségét. Kiválóak a gépkiszolgálásban, CNC esztergákban, fröccsöntő gépekben, élprésekben vagy sajtoló présekben. Alkalmazásuk pozitívan hat a sebességre és a minőségre, ugyanakkor minimalizálja a nehézgépekkel végzett munkával kapcsolatos sérülések kockázatát. Egyéni igényeitől függően a vállalat különféle végeffektorokkal vagy felügyelő rendszerekkel ellátott kobotokat alkalmazhat a gyártás különböző szakaszaiban, pl. nagy érzékenységet igénylő kis elektronikai alkatrészek összeszerelése során. A befejező szakasz szintén nagyon fontos, a kobotok különféle anyagokkal dolgozhatnak, megtartva a szükséges paramétereket és biztosítva a végtermék magas, állandó minőségét.

Kobotok alkalmazása különböző piaci területeken

A cseh 2K Trend, ami nagy pontosságú fröccsöntött műanyag alkatrészeket gyárt nagy autógyártók számára, bevezette a UR10 kobotot a teljes gyártási ciklus kezelésére, amivel optimalizálta a gyártást és megoldotta a munkaerőhiány problémáját is. Az UR10 együttműködő robot felveszi és a formába helyezi a műanyag pelletet, majd megkezdi a fröccsöntési ciklust. A ciklus végén a kobot eltávolítja a kész öntvényeket, amelyeket aztán a szállítószalagra helyez. Ez egy monoton tevékenység, amely kivételes pontosságot igényel a kész műanyag öntvények kezelésében, tehát tökéletes a robotizáláshoz. Az UR10 kobot gyakorlatilag önállóan képes kezelni az egész gépet, ezért nem szükséges emberi dolgozók bevonása ebbe a folyamatba. Előnye a UR10 kar széles működési tartománya is, amely ezáltal a teljes gépet nagyon hatékonyan működteti.

A Dynamic Group három UR robotot telepített fröccsöntő és csomagolási feladatokra. Az első robot a teljes gépi ciklust látja el; válogat és elhelyez olyan kereteket, amelyek a fröccsöntő gépbe öntendő darabokat tartják, az egységeket egy vágószerelvényhez szállítja, az alkatrészt a kezelő elé helyezi a további megmunkálásra és végül megnyom egy gombot a ciklus újbóli aktiválásához. A második fröccsöntési alkalmazás egy hagyományos derékszögű robotot használ, amely egy formadarabot dob a szállítócsúszdára, ahol a UR robot felveszi és zsírtalanító készülékbe helyezi, majd az alkatrészt az operátor előtti asztalon lévő raklapra teszi ellenőrzés céljából. A harmadik robotot a csomagolási folyamatokhoz telepítették.

„Véleményem szerint a hagyományos robotokhoz képest a UR robotokat sokkal könnyebb betanítani és programozni drag and drop alkalmazásokból. A robot programozható „Teach Mode” opcióval is, amiben egyszerűen megragadjuk a robot karját, elmozdítjuk oda, ahova szeretnénk, ezáltal a robot megjegyzi a pontot. A pontok meghatározása után a robot az indítást követően visszajátssza ezeket a mozdulatokat”

– mondja Joe Mcgillivray, a Dynamic Group vezérigazgatója.

Fotók: universal-robots

The post Az automatizálás lehetőségei a műanyag- és polimerfeldolgozásban appeared first on Műszaki Magazin.

Jellemzőjük, hogy szűkös termelési területen, emberek közvetlen közelében is képesek a munkavégzésre, a feladatok és új feladatokra történő átcsoportosítás gyors kivitelezése, valamint intuitív programozás és kezelés. Támogatják az ömlesztett áruk kiszedését (pick and place), valamint a raklapozás folyamatait nagy vállalatokban és kis létesítményekben egyaránt.

A gyártók világszerte fektetnek be az automatizálásba. A 2020 tavaszán Magyarországon végzett élelmiszeripari vállalatokra is kiterjedő „KKV robotizációs barométer” felmérés azt mutatta, hogy a kkv-k többek között azt várják a robotizálástól, hogy lehetővé tegye számukra a termelési költségek csökkentését, javítva ezáltal annak hatékonyságát (72%), továbbá növelje a versenyképességet (71,4%), és a gyártott termékek mennyiségét (68,7%), ami nagyobb jelentőséggel bír a kisvállalkozások számára. Ezeken felül a vállalatok számára fontos az emberi hibák kiküszöbölése (61,3%), az alkalmazottak megtartása (63,9%), valamint a termékek minőségének (56,6%) és a termelés rugalmasságának (54,6%) javítása.

Az élelmiszeripari vállalatok a lehető legnagyobb rugalmasságot követelik meg a termelés automatizálása a gyorsaság és az innováció támogatása érdekében. Az élelmiszer-gyártóknak számos kihívással kell szembenézniük nemcsak a szigorú betartandó követelmények miatt, hanem a szabálytalan alakú, lágy anyagú, sima felületű és érzékeny állagú termékekkel való összetett műveletek okán is. Míg más iparágak huzamosabb ideig képesek használni a szabványos automatizálási technológiát, az élelmiszeriparnak új, együttműködő technológiákra volt szüksége pontos érzékelőkkel és fejlett végberendezésekkel. Ezenkívül a koronavírus okozta válsághelyzet a maximálisan tiszta műveleteket és a társadalmi távolságtartást követelt. Az élelmiszeripari vállalatoknak biztosítaniuk kell az ömlesztett áruk mozgatását és raklapozási folyamatokat különösen az új higiéniai előírásoknak való megfelelés, valamint az alkalmazottak nehéz fizikai feladatok alól való mentesítése érdekében.

E szükségletek kielégítésére az együttműködő robotok a megismételhetőség és a rugalmasság ideális egyensúlyát kínálják a gyártóknak és a beszállítóknak, még az automatizálásra eddig nem alkalmas folyamatokban is. A 24 órás munkavégzés képessége és az ismétlődő 0,03 mm pontosságú mozgástartomány (a Universal Robots esetében) lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a lehető legnagyobb mértékben használják ki termelési kapacitásukat és ezzel egyidejűleg fenntartsák az állandó minőséget. A könnyű kialakítás és a kis méret alkalmassá teszi a kobotokat (együttműködő robotok) a kisebb munkaterületen történő munkavégzésre.

Alkalmazási területek

A kobotok az élelmiszeripari területek szinte teljes mértékű automatizálását teszik lehetővé. Egyik legfőbb tulajdonságuk a rugalmasság, ami garantálja az egyenletesen magas minőséget, pontosságot, valamint az állandó adagolást sok ismétlés után is. Kiemelkedően magas teljesítményt nyújtanak a felszedés és beültetés és raklapozás műveleteiben. Az együttműködő robotok növelik a folyamatok pontosságát és csökkentik a hulladék mennyiségét az automatizált anyagmozgatási folyamatokban, amelyek akár a lights-out módban üzemelő gyártásban is alkalmazhatók (a lights-out elnevezés arra utal, hogy a gyártóüzem emberi beavatkozás nélkül működik, ezért nincs szükség világításra). A könnyű kialakítás és a kicsi alapterület azt jelenti, hogy a robotkarok alkalmasak a szűk helyeken végzett különböző folyamatok végrehajtására és újraszerelésére.

Kobotok alkalmazása különböző piaci területeken

Az Atria Scandinavia Észak-Európa egyik vezető, ínyenc és vegetáriánus készételeket gyártó vállalata. A leállásidőt a lehető legalacsonyabban kellett tartaniuk annak érdekében, hogy versenyképes áron tudjanak friss termékeket biztosítani.  Az Atria Scandinavia két UR5 és egy UR10 kobotot működtet egyszerre és óránként átlagosan 228 egységet készítenek kiszállításra. A gyártósoron dolgozó alkalmazottak meglepődve tapasztalták, hogy milyen egyszerű robotokkal végeztetni a munkát. A kobotok kevesebb mint egy év alatt behozták a rájuk fordított beruházás összegét. A csomagolási részleg anyagfelhasználását 25%-os csökkenés elérésével sikerült optimalizálni az együttműködő robotoknak köszönhetően.

„Egy másik termék gyártásához szükséges átszerelés régebben hat órát vett igénybe. A UR robotok használatával ez mindössze húsz percig tart”

– mondja Johnny Jansson, az Atria Scandinavia műszaki igazgatója

Az erős verseny jellemezte élelmiszerpiacon a Cascina Italia nevű élelmiszeripari vállalat több millió tojást dolgoz fel naponta. A UR5 kobot a gyártósorok végén került elhelyezésre – összesen huszonnégy sor – ahol az emberi operátorok munkáját segíti. A kobot naponta 144 kartont tölt meg mintegy másfél millió darab tojással, amelyeket szállítódobozba is rak mentesítve ezzel az alkalmazottakat a kimerítő feladattól. Miután a robotot közvetlenül a gyártósorra telepítették, a Cascina Italia nemcsak a gyártási alapterületet, hanem a védőkerítés felszerelésének költségeit is megtakarította. Az alkalmazottaknak mindössze fél napot vett igénybe a kobot önálló működtetésének elsajátítása.

A kobotok használatát leíró különféle esettanulmányok jól szemléltetik e megoldások sokoldalúságát. A programozás és a használat egyszerűségének köszönhetően a kobot egy olyan eszköz, amely a technológiára nyitott operátorok kezében segítheti a vállalatokat a gyorsabb fejlődésben és a hatékonyabb piaci versenyben. További információk a kobotok élelmiszeriparban történő felhasználásáról az e-könyvben találhatók:

Universal Robots

The post Az automatizálás lehetőségei az élelmiszeriparban appeared first on Műszaki Magazin.