A nem túl rózsás gazdasági kilátások és a finanszírozás, a pályázatok hiánya visszafogja a vállalatok innovációs kedvét.  Így elsősorban belső hatékonyságuk javítására és ügyfeleik jobb kiszolgálására összpontosítanak.

A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2024 első félévében az előző félévvel azonos szinten, változatlanul 29 ponton áll. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált.

A felmérés előző hullámához hasonlóan a vállalatok kétharmada (65%) vezetett be újításokat, azonban a korábbinál több cég vállalt egyszerre több innovációt is párhuzamosan. A további innovációs tevékenységet folytató cégek aránya némileg emelkedett (63 százalékra nőtt a korábbi 60-ról), de ez esetben is igaz, hogy a vállalatok párhuzamosan a korábbinál több innovációs tevékenységet folytatnak – ennek korábbi több hullámon keresztül tapasztalható csökkenése állt most meg.

Zuhant viszont azon cégek aránya, amelyek egyéb innovációs tevékenységeket ‒ így a kutatás-fejlesztést, magas technológiai szinten képviselő gépek vagy szoftverek vásárlását, automatizálást ‒ terveznek a következő egy évben. Míg korábban minden második vállalat (47 százalék) tervezett ilyen újítással, 2024 első félévében a vállalatoknak csak mindegy harmada (35 százaléka) tervezi ezt a következő egy évben.

Minden harmadik cég számára nem ez a fő kérdés

„A vállalatok innovatív megoldások iránti nyitottságát, illetve lehetőségeiket jól mutatja a digitális transzformáció üteme és mélysége”

– mondja Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója.

A K&H innovációs index kutatása során az elmúlt két évben folyamatos hullámzást mutat a digitális transzformációt lényegi kérdésként kezelő vállalatok aránya. Az év első félévében magasabb, míg a második félévében alacsonyabb ez a mutató. Jelenleg háromból két vállalat (65 százalék) tartja fontos feladatnak a digitális transzformáció, bár minden harmadik (33 százalék) cég számára számos más terület lényegesebb a vállalati működés során.

Töretlenül emelkedik a számítógép- és internethasználat

A korábbiaknál kevesebb cég honosította meg működése során az agilis fejlesztési módszertanokat (az előző félév 15 százalékáról 6 százalékra csökkent). Azonban kiemelendő, hogy 2022 második féléve óta folyamatosan csökken azon cégek aránya, amelyek nem használják és nem is tervezik bevezetni az agilis módszertant.

Emelkedett a számítógép használat a munkavállalók körében (a korábbi 61 százalékról 66-ra), valamint visszanőtt az informatikai képzést nyújtó cégek aránya (15 százalékról 19-re). Némileg több vállalatnál vesznek igénybe hordozható digitális eszközt (fél évvel korábban 56 százalékék számolt be erről, míg most 59). Szintén kis mértékben, de tovább araszol felfelé (a tavalyi 74 százalékról 76-ra nőtt) azon cégek aránya, amelyeknél az alkalmazottak internetet is használnak munkájuk során. S bár ezek a növekedések féléves viszonylatban nem látványosak, ha azokat a mérés kezdeti értékeihez viszonyítjuk, láthatjuk, hogy 2021. első féléve óta 18, 20, illetve 27 százalékpontnyi emelkedések történtek a számítógép, a hordozható digitális eszközök és az internet átlagos használata terén.

Németh Balázs úgy látja, hogy a vállalatok újdonságokra való nyitottságát leginkább az motiválja, hogy javítsák saját hatékonyságukat, reagálóképességüket, magasabb szinten szolgálják ki ügyfeleiket, illetve javítsák termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét. „Új piacok megszerzésére a nem túl rózsás gazdasági helyzetben most nem nagyon törekednek” – teszi hozzá. Szerinte az innovatív fejlesztéseket leginkább visszafogó erő, hogy a cégek egy része elégségesnek gondolja az eddig elvégzett újításokat, általában sem tartják eléggé innovatívnak saját ágazatukat, de ha mégis szeretnének ezzel foglalkozni, akkor gyakorta küzdenek forráshiánnyal. Márpedig saját árbevételükhöz viszonyítva évek óta 10 százalék körüli részt fordítanak új megoldások bevezetésére, miközben jelentősen (22 százalékról 16-re) esett vissza azoknak a cégeknek az aránya, amelyek pályázati támogatást nyertek valamilyen innovációra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Lassul a cégek digitális átállása appeared first on Műszaki Magazin.

A Design Management Díj 2009-es alapítása óta olyan szervezeteket díjaz, amelyek a designmenedzsment hatékony beemelésével kimagasló eredményeket és sikeres működési modelleket mutatnak fel, hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

A Magyar Formatervezési Tanács (MFT) több mint tíz éve díjazza a designmenedzsment-szemléletet kiválóan alkalmazó szervezeteket. A Design Management Díjra (DMD) 2022-ben is bárki jelölhet látókörébe eső kiváló szervezeteket, vállalkozásokat vagy intézményeket, a jelöléseket 2022. május 25-ig lehet e-mailen benyújtani. Amennyiben saját szervezetét nevezné, a nevezés és a pályázati dokumentáció benyújtási határideje 2022. június 15. A díjazott oklevélben és bruttó egymillió forint pénzjutalomban részesül, amelyet a Budapest Design Week 2022 keretében megrendezett ünnepélyes gálán vehet át.

Az MFT által felkért szakmai bírálóbizottság a pályázatok zsűrizésekor idén is olyan szempontokra figyel, mint a felelős felhasználói magatartás ösztönzése, a fenntarthatóság és társadalmi érzékenység, illetve a design-thinking érvényesülése a vállalati kultúrában. Emellett alapvető szerepet játszik a kiválasztásban a designmenedzsment szemlélet szervezeti integrációjának mértéke, illetve a pályázónak a designmenedzsment-stratégia alkalmazása által elért eredményei.

A szakmai zsűri tagjai: Dr. Simon Attila, a bizottság elnöke (a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója, címzetes egyetemi docens, a Magyar Formatervezési Tanács tagja); Dr. Antos László (a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezető igazgatója); Bachmann Bálint DLA (építész, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora, MFT-tag); Dr. Bendzsel Miklós (a Magyar Mérnökakadémia elnöke, az MFT elnökhelyettese); Kováts Adél (színművész, a 2021-ben DMD díjazott Radnóti Miklós Színház igazgatója,); Dr. Németh Edit Eur. Erg., (ergonómus, a Neumann János Egyetem dékánhelyettese, MFT-tag).

Az elmúlt évek igazolták, hogy a designmenedzsment a gazdaság minden területén fontos eszköz lehet: a díjazottak között ugyanúgy akadtak kis- és középvállalatok, mint nonprofit intézmények, kifejezetten designnal foglalkozó vagy kereskedelmi profilú cégek. A nyertesek között találjuk a budapesti Radnóti Miklós Színházat, a Plydesign bútoripari céget vagy a Varga-Flexo nyomdaipari vállalkozását. Ugyan a fenti intézmények és cégek háttere, működési területe rendkívül különböző, közös bennük a design-thinking alapú perspektivikus, szisztematikus építkezés, a társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság szempontjainak szem előtt tartása, mindez a kreativitás és a tervezői érzékenység révén egy megoldásban egyesíti a felhasználói igényeket, a technikai lehetőségeket és az üzleti siker feltételeit.

„A designmenedzsment eszköztára egymásra épülő elemek sorából válik komplex rendszerré, amelynek hatékonyságát, sikerét nemzetközi elemzések is alátámasztják.  A designszemléletet képviselő vállalkozások egész Európában egyre komolyabb gazdasági jelentőséggel bírnak, sőt hozzájárulnak a társadalmi és kulturális fejlődéshez, hatásukat egyfajta innovációs katalizátorként, más iparágakban is kifejtik”

– fejtette ki Pomázi Gyula, a Magyar Formatervezési Tanács elnöke.

A Design Management Díjra való jelölés határideje 2022. május 25. éjfél, a nevezéseket és pályázati anyagokat pedig 2022. június 15. éjfélig kell benyújtani az mfti@hipo.gov.hu e-mail címre.

A részletes pályázati feltételek és az aktuális felhívás ezen a linken találhatók.

The post Elindult a 2022-es Design Management Díj pályázat appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek tükrében különösen fontos, hogy hová vezetnek minket a tárolás, az adatátvitel és a logisztika innovációi? A Deloitte 2021-es Technology Futures kutatása a lehetséges jövőképeket járja körül, és többek között erre keresi a választ.

A világban használt adatmennyiség óriási ütemben növekszik. Ez nem csak az egy főre jutó adatmennyiségre igaz, de az információk megosztásának ütemére is. Becslések szerint 2025-ben a naponta keletkező adatok mennyisége eléri a 463 milliárd gigabájtot, ami közel 200-szoros növekedést jelent a jelenlegi helyzethez képest. 2019 és 2020 között, mindössze egyetlen év alatt 10%-kal nőtt a közösségi médiát használók száma, és elérte a 3,96 milliárd főt. Ez a növekedés számos lehetőséget rejt magában, másrészt komoly fejtörést okoz a törvényhozók, gazdasági szervezetek és jogvédők számára, akik az adatok jövőjét kutatva arra keresik a választ, hogy a mai gyakorlatnak megfelelően az információ továbbra is központosított marad, vagy a nyílt adatelosztási és -megosztási modell felé fogunk elmozdulni.

Intézményi, vagy decentralizált modell: kinek a kezében legyenek az adatok?

Jelenleg alapvetően a központosított modell él. Azok az intézmények és szervezetek, amelyek a személyes adatok nagy részét gyűjtik és kezelik, tulajdonképpen kizárólagosan hasznosítják is azokat. Az adatok üzleti célú felhasználásával kapcsolatos adatvédelmi és etikai aggályok miatt sok felhasználó nagyobb rálátást szeretne kapni saját adataira. A blokklánc technológián alapuló decentralizált adattulajdonlás ezt hivatott elérni, hiszen olyan stabil és ellenőrizhető adatbázist teremt, amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára a teljes ellenőrzést adataik felett, beleértve, hogy ki férhet hozzá azokhoz. Még sokan nincsenek is tisztában vele, de sok szolgáltatásért már most is adataikkal fizetnek. A népszerű közösségi média platformokat, levelező- és keresőszolgáltatásokat látszólag ingyen használjuk, valójában azonban adatainkkal fizetünk a használatukért. A jövőre nézve elképzelhető, hogy a felhasználók számára bevételszerzési forrás lesz, ha személyes adatainkat megosztjuk bizonyos cégekkel, ehhez azonban a teljes kontroll lehetősége is szükséges. Éppen ezért, számos folyamatban lévő blokklánc projekt van, amelyek célja a végfelhasználói adatok tulajdonjogának átláthatósága, és az adatbiztonság növelése.

Az adatok biztonsága egyre inkább kulcskérdés

A világhálót eredetileg nem a biztonságot vagy bizalmat szem előtt tartva tervezték, ma pedig egyre több felhasználó egyre több személyes adatot oszt meg. A növekvő fogyasztói aggodalmakra reagálva a világ számos országában vezettek be szabályozásokat, de a digitalizáció növekedése magával hozta az adatok megszerzését célzó kibertámadásokat is. A rosszindulatú szoftverek száma több mint 600%-kal emelkedett 2009 óta, és 2020-ban az adatszivárgások révén nyilvánosságra került adatrekordok száma elérte a megdöbbentő 36 milliárdot. Nem csak a támadások száma nőtt meg drasztikusan; az információs technológiától való függőségünk miatt az adatszivárgások hatásai is egyre jelentősebbek. Nem meglepő, hogy mind állami, vállalati, és magán szinten is nagyobb figyelmet fordítunk adataink biztonságára.

A kvantum mumusa

Az új fenyegetések megjelenésével az adatgyűjtési és -tárolási, valamint a kiberbiztonsági technológiák is változnak. A maihoz mérten hatalmas kapacitású kvantum számítástechnika elavulttá teszi a jelenleg széles körben alkalmazott nyilvános kulcsú titkosítási algoritmusokat, melyek visszafejtése kvantum eszközökkel gyerekjáték lehet. Ez azt is jelenti, hogy a jelenleg biztonságosnak vélt algoritmusok könnyen a kvantum technológia áldozataivá válhatnak. Bizonyos szervezeteknél vannak előremutató törekvések, ahol már a poszt-kvantum nyilvános kulcsú kriptográfia fejlesztésén dolgoznak, amely sokkal hatékonyabb védelmet nyújt a jövőbeli kvantumszámítógépek fenyegetésével szemben.

“Akik előre gondolkodnak, megértették, hogy most kell lépni információbiztonság, adattárolás és bizalom tekintetében, és a jövő védelmi módszereit beépíteni rendszereikbe. Az adat határozza meg ugyanis a jövő gazdaságát, mind egyéni, mind szervezeti, mind állami szinten. Tekintsünk úgy az adatra, mint a jövő konvertibilis, megújuló fizetőeszközére – aki nem tudja biztosítani ennek sértetlenségét, lemarad a gazdasági versenyben”

– mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte információ biztonsági szakértője.

A személyes adatokra vonatkozó szabályozás globális szigorodása

Felismerve, hogy az életünk valamennyi területe fokozódó ütemben digitalizált megoldásokra épül, illetve a személyes adatok globális allokálása és továbbítása összehangolt szabályozást igényel, az Európai Unióban 2018-ban lépett hatályba az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), amely a korábban tagállami szintű adatvédelmi szabályok helyett egy egységes és átfogó szabályozási rendszert hozott, súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett. Ugyanebben az évben az Egyesült Államokban Kalifornia állam elfogadta a kaliforniai fogyasztói adatvédelmi törvényt (CCPA), amely a fogyasztók számára nagyobb ellenőrzést biztosít a vállalkozások által róluk gyűjtött személyes adatokról. Fontos megemlíteni, hogy az Unió határán túl számos további helyen is GDPR alapú szabályozást alkalmaznak. A szomszédos nem uniós országok közül például Ukrajna és Szerbia is számottevő mértékben implementálta a GDPR rendelkezéseit, de India és Thaiföld is a GDPR-on alapuló szabályozást vezetett be az elmúlt évek során. A kínai adatvédelmi tárgyú törvény, amely november 1. napján lép hatályba szintén több ponton mutat hasonlóságokat a GDPR szabályaival.

„A technológiai cégek sikeressége azt mutatja, hogy a felhasználók személyes adata komoly bevétel forrás, és a jogalkotók, valamint a felügyeleti hatóságok is a személyes adatra, mint fizetőeszközre kezdenek el tekinteni világszerte. A személyes adat azonban sosem fog „közönséges áruként” viselkedni, mivel az adatvédelem egyik legfontosabb pillére, hogy az érintettek a saját adatukkal a jogi kapcsolatot sosem veszítik el, ebből következően az éppen aktuális adatkezelőre a személyes adatok hasznosításával kapcsolatba korlátozások vonatkoznak, valamint az érintetti jogok gyakorlását biztosítania kell. Ez alapvető akadálya annak, hogy például a személyes adatokat korlátlanul lehessen adni és venni”

–  mondta dr. Orbán Zsombor, a Deloitte Legal Adatvédelmi és Technológiai csoportjának vezetője.

The post Az adat a jövő valutája: de kinek a kezében van? appeared first on Műszaki Magazin.

A kezdeményezés célja a deep tech vállalkozások és termékek létrehozásának támogatása (Innovation Factory), valamint digitális technológiai oktatási programok létrehozásának ösztönzése (Entrepreneurial Academy). Az EIT Digital 2022 közös néven futó két programra május 12-ig lehet jelentkezni.

Az EIT Digital 2022 elnevezésű program az EIT Digital 2020-2022 időszakra vonatkozó Stratégiai Innovációs Agendájában meghatározott öt kulcsterületre fókuszál:

1. digitális technológia,
2. digitális ipar,
3. digitális városok,
4. digitális jóllét és
5. digitális pénzügyek.

Ezek azok a kulcsterületek, melyek hozzájárulhatnak egy erős digitális Európa kiépítéséhez az EIT Digital szerint. A programokra 2021. április 6. és május 12. között lehet jelentkezni, a kiválasztási folyamat 2021. júniusában ér véget. A kiválasztott és támogatott projektek megvalósítása jövő év január 1-jén indulhat.

Az EIT Digital Innovation Factory egész Európából várja csapatok jelentkezését az üzleti élet, az oktatás és a kutatás területén tevékenykedő szervezetektől. A kiválasztott pályázók az EIT Digital egész Európát átszövő üzleti, szakmai ökoszisztémájának részévé válnak, deep tech vállalkozásuk vagy termékük piaci bevezetéséhez, továbbfejlesztéséhez pedig anyagi forrást kapnak.

Az EIT Digital Entrepreneurial Academy kiírásban résztvevő nyertes pályázók üzleti fejlesztésre koncentráló programok és tanfolyamok megvalósításához kapnak támogatást. Az EIT Digital háromfajta képzési programban várja a pályázatokat: mesterképzés (Master School), professzionális képzés (Professional School) és nyári iskolák (Summer School).

Willem Jonker, az EIT Digital vezérigazgatója szerint

„Az EIT Digital ökoszisztémája különlegesen jó helyzetben van az Európai Digitális Évtized programban megfogalmazott célok támogatásához. Mindenkit arra bíztatunk, hogy csatlakozzon hozzánk, hogy együtt globális hatással bíró európai digitális megoldásokat fejlesszünk. Hozzunk létre olyan, vállalkozásorientált képzési programokat, amelyek erősítik Európa digitális képességeit és támogatják a tehetségeket. Röviden: építsük együtt az erős digitális Európát!”.

Az EIT Digital jelenleg több mint 350 partnerrel rendelkezik az üzleti élet, az ipar, a kutatás és felsőoktatás, valamint a befektetési- és a közszféra területén. A szervezet ezidáig több mint 370 startupot és scaleupot támogatott, amelyek összesen 1 milliárd eurót meghaladó befektetést szereztek. A szervezet eddig közel 3 ezer diáknak nyújtott vállalkozói képzést.

Európa legnagyobb digitális innovációs és oktatási ökoszisztémájáról további információkat az eitdigital.eu/eitdigital2022 weboldalon szerezhet.

The post EIT Digital 2022: több kategóriában is új pályázatok indulnak appeared first on Műszaki Magazin.

A rést kihasználva ugyanis a kiberbűnözők betörhetnek a vállalat rendszerébe, és komoly károkat okozhatnak. Ez természetesen a legrosszabb eshetőség, de már az is kellemetlen, ha a szoftverfejlesztési ciklus utolsó fázisában kell orvosolni a problémát, amikor a javítás már jelentős mennyiségű időbe és energiába kerül. A Micro Focus szakértői bemutatják, hogyan gondoskodhatnak a vállalatok az alkalmazások biztonságáról jól átgondolt stratégia és fejlett eszközök segítségével.

Az alkalmazások biztonsága fontos terület a cégek működésében, és a szervezeteken belül több szakember és részleg is foglalkozik vele. A döntéshozók általában egy, kifejezetten az ő részükre kialakított irányítópulton vagy jelentésben tekintik át a cégnél használt alkalmazások állapotát. A fejlesztők a szoftveres ticketing rendszerben kezelik a biztonsági szakemberek által megjelölt biztonsági problémákat, egyes nagyobb vállalatok szoftvermérnöki csapata pedig saját önkiszolgáló biztonsági tesztelési modellt hoz létre annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban menedzseljék ezt a feladatkört. A Micro Focus összegyűjtötte azt a négy legfontosabb gyakorlatot, amit az ügyfelei közé tartozó, ismertebb nagyvállalatok is alkalmaznak.

Teszt: minél előbb, annál jobb!

Minél később fedezik fel a biztonsági réseket és hibákat a szoftverfejlesztési folyamat során, annál többe kerül a kijavításuk. Ezért az alkalmazásbiztonság optimalizálásához kulcsfontosságú, hogy a lehető legkorábban azonosítsák és orvosolják ezeket a sebezhetőségeket. Az alkalmazásbiztonságért felelős csapatoknak minél több biztonsági és kódellenőrzési folyamatot kell bevezetniük a szervezet integrált fejlesztési környezetébe (integrated development environment – IDE), de csak addig a szintig, amíg ez nem rontja a fejlesztők hatékonyságát.

A kódellenőrző funkciók integrálása segíthet a fejlesztőknek abban, hogy a kódírás során a biztonságra is odafigyeljenek, illetve biztonságosabb kódolási módszereket sajátítsanak el. Ilyen lehetőséget kínálnak a statikus elemző eszközök, köztük a Fortify Static Code Analyzer. A kódszerkesztési folyamatok során azonban csupán a legegyszerűbb vizsgálatokat érdemes lefuttatni. További, alaposabb teszteket a fejlesztési ciklus későbbi pontjain célszerű alkalmazni.

 Önkiszolgáló eszközöket minden fejlesztőnek!

Az alkalmazásbiztonságért felelős szakembereknek azt is biztosítaniuk kell, hogy a biztonsági eszközöket egyszerűen lehessen használni és igény szerint futtatni. Ha a fejlesztők maguk is képesek azonosítani és javítani a biztonsági hibákat, akkor a fejlesztési folyamat is agilisabbá válik, és jobban összhangba kerül az olyan, folyamatos integrációs módszerekkel, mint például a DevOps. Szintén segíti és gyorsítja a fejlesztők munkáját, ha automatizált és önkiszolgáló eszközökkel, önállóan gondoskodhatnak az alkalmazások biztonságáról. A Micro Focus alkalmazásbiztonsági portfóliója számos olyan hasznos eszközt tartalmaz, amelyek segítségével automatizáltan felkutathatók, rangsorolhatók és javíthatók a hibák.

Mindenkivel a saját nyelvén

A vállalatok eltérő szintjein tevékenykedő szakembereknek különböző rálátással kell rendelkezniük az alkalmazásbiztonságra. A menedzsmentnek általában magas szintű, átfogó jelentésre van szüksége, illetve specifikus mutatókra, amelyekkel nyomon követhető az alkalmazásbiztonság állapotának előrehaladása. Míg a fejlesztők egyszerűen a többi hibához hasonló, kijavítandó „bug”-ként tekintenek a biztonsági problémákra. Ezért feléjük az ő nyelvükön kell kifejezni az ehhez kapcsolódó információkat és teendőket. Emellett az alkalmazásbiztonságért felelős szakembereknek olyan teljesítménymutatókat (KPI) is érdemes használniuk, amelyekkel mérni tudják a biztonsági állapotot.

Biztonsági kultúra

Végül, de nem utolsó sorban arra is fontos figyelmet fordítaniuk a cégeknek, hogy erős biztonsági kultúrát építsenek ki. Ahelyett, hogy „kötelezővé tennék” minden fejlesztő számára, hogy foglalkozzon a biztonsággal is, érdemes inkább megkeresni azokat a szakembereket, akik szívesen sajátítanak el minden hasznos információt a biztonságos kódoláshoz. Az ilyen lelkes és érdeklődő kollégák támogatásával hatékonyabb biztonsági programot lehet működtetni, és jobb eredményeket lehet elérni.

The post 4 gyakorlat az alkalmazások biztonságának fejlesztésére appeared first on Műszaki Magazin.