A megyei vállalkozások egy része felismerte, nem várhatják csupán az iskolarendszertől a helyzet megoldását, saját maguknak is tenniük kell azért, hogy a jövőben kellő számú szakképzett munkavállalójuk legyen.

Súlyos gondot okoz az építőipari ágazatban a munkaerőhiány. A gyakorlott szakemberek jelentős része külföldre vándorolt, a ma pályát választó fiatalok közül – a kedvezőtlen demográfiai folyamatok következtében is – egyre kevesebben fordulnak az építőipari szakmák felé.

„Az átlagember is szembesül a hosszú várakozási időkkel és a sokszor rossz minőségű munkát végző, képzetlen „szakemberek” problémájával. Az elmúlt évtizedekben sem erkölcsileg, sem anyagilag nem becsülték meg az építőipari szakmákat, és ennek következménye, hogy a fiatalok inkább könnyebb pénzkeresettel kecsegtető területek felé fordulnak. Ezért fontos megmutatni, hogy az ágazat ma már modern technológiákat, gépeket használ, és szép karrierlehetőségeket kínál pénzügyi és szakmai értelemben egyaránt”

– véli Magyari Csaba, az MB-BAU cégcsoport tulajdonos-ügyvezetője, aki maga is részt vállal a szakmacsoport népszerűsítésében.

Legyen jelen az oktatásban a legújabb technológia

Magyari két évvel ezelőtt ott volt a több szereplő összefogásával létrejött az országban egyedülálló, a megyei építőipari szak- és felnőttképzés bázisát jelentő Pécsi Ágazati Képzőközpont megszületésénél. Az intézmény az iskolarendszerben elérhető eszközparknál sokkal modernebb felszereltséggel rendelkezik, így a diákok a legújabb technológiákat is elsajátíthatják, jókora előnyre szert téve a munkaerőpiacon.

„A 2022/23-as tanévben 58 fővel indult a képzés, tavaly 127-en voltunk, most pedig várhatóan 154-en kezdik meg a tanulmányaikat szeptembertől. Bővítjük a bevont szakmák körét: az ácsok, burkolók, festők és kőművesek mellett magasépítő, vegyész, földmérő, földügyi és térinformatikai technikusok szakirányú oktatását is végezzük, ősztől pedig kezd az első szárazépítő évfolyam. Ezek mindegyikére komoly piaci igény mutatkozik”

– összegezte Magyari Csaba.

A régió szakemberképzésének 95%-át lefedik

A Képzőközpont sikeres működésének egyik alappillére a vállalkozásokkal való együttműködés. Ma már hetven feletti a céges partnerek száma, akik a megfelelő szakmai gyakorlati ismereteket biztosítják a tanulóknak. A cél, hogy a végzettek munkába állva már önállóan vagy minimális felügyelettel tudjanak dolgozni.

A vállalatoknak az is nagy könnyebbséget jelent, hogy adminisztrációs terhek és költségek nélkül képezhetnek utánpótlást. A jogszabályban előírt tárgyi és személyi feltételeknek viszont természetesen meg kell felelniük. Ezt a Képzőközpont ellenőrzi és vállalja érte a felelősséget.

A modell sikerét mutatja az alacsony lemorzsolódás: az előző tanévben 76-an tettek sikeres vizsgát. Többségük szerencsére a frissen megszerzett szakterületén helyezkedett el, egy részük pedig visszatért másodszakmát tanulni. Összességében a teljes régiós építőipari szakmai oktatás 95%-a a Képzőközpont keretein belül folyik.

A purhab csodája elvarázsol

Az új alapokra helyezett felnőttképzés mellett Magyari Csaba szerint a gyerekek pályaorientációját sem szabad elhanyagolni. Cégvezető kollégáival gyakran látogat el általános iskolákba, ahol látványos, játékos feladatokon keresztül hozzák közelebb a szakmákat a negyedik-ötödikesekhez. Például a gyerekek mindig elcsodálkoznak azon, hogy ma már nemcsak habarccsal, hanem purhabbal is lehet téglákat egymáshoz illeszteni, és így is ugyanolyan tartós lesz az eredmény.

Hét évvel ezelőtt indult az általános iskolásoknak szóló Épít-Ésszel pályaorientációs verseny, ami játékos formában ad lehetőséget az építőipari szakmákkal való ismerkedésre. „Fontos, hogy ne csak a szakmák tartalmáról kapjanak információt a gyerekek, de azzal is szembesüljenek, hogy milyen felelősségteljes munkát végeznek az építőiparban. Sokat teszünk a generációk közötti különbségek áthidalásáért. A felnőttek felelőssége is, hogy megértsük a tizenéveseket és ők is meg tudják értetni magukat velünk. Nekem is voltak régen mentoraim, ezért én is kötelességemnek érzem, hogy részt vegyek a jövő szakembereinek formálásában. Ha jó hátteret akarunk teremteni a szakmának, akkor ezért a vállalkozóknak most kell tenniük, nem két év múlva” – fogalmazza meg véleményét Magyari Csaba.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ősztől már 150-en tanulnak építőipari hiányszakmákat Pécsett appeared first on Műszaki Magazin.

A fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett.  E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán.

A fényelektromos hatás (elektronkibocsátás) létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás tud elektronokat kiszabadítani az anyagból, az úgynevezett alagúteffektus révén.

Ez utóbbi jelenséget vizsgálták a rangos Nature Communications folyóiratban frissen közölt munkájukban (https://doi.org/10.1038/s41467-023-42316-0) az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. Kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták.

Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben számíthatunk arra, hogy a leggyorsabb eszközeinkben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, hiszen a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők.  Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fontos lépést tettek magyar kutatók a terahertzes technológia továbbfejlesztéséhez appeared first on Műszaki Magazin.

Mivel az oktatásban több robotikai képzésre lesz szükség, a Pécsi Tudományegyetem oktatási és kutatási célokra telepített egy kétkarú YuMi-t, az ABB egyik együttműködő robotját (kobot).

„Az ABB nagy örömmel működik együtt a Pécsi Tudományegyetemmel, és több robottal is biztosítja a diákok szakképzését az automatizálás és kutatás területén. Mivel az automatizálás fontos szerepet fog játszani a jövő gyáraiban, a vállalat arra törekszik, hogy világszerte megmutassa a diákoknak, milyen előnyökkel járhat egy robot a mérnöki és gyártási tevékenységtől kezdve az egészségügyi kutatáson át a terméktervezésig. Vállalatunk hosszú távú célja, hogy nagyobb hatékonysággal és a környezeti hatások minimalizálásával párhuzamban megteremtse a jövő foglalkoztatási lehetőségeit. Természetesen várjuk további oktatási intézmények jelentkezését is, akik szeretnének megismerkedni a robotika világával”

– mondta el Harvich Zsolt, az ABB Kft. Robotika üzletágának értékesítési szakembere.

YuMi az egyetem Orvos-Mérnöki és Innovációs Központjának (CBEI -Centre for Biomedical Engineering and Innovation) projektjeit segíti. Dr. Schiffer Ádám, a Műszaki és Informatikai Kar egyetemi docense és az Informatikai és Villamos Intézet igazgatója elmondta, hogy a CBEI az egyetem Általános Orvostudományi Kara, valamint a Műszaki és Informatikai Kar közös fejlesztéseinek és innovatív megoldásainak működtetésére létrejött központ, melynek célja multidiszciplináris kutatócsoportok kialakítása, amelyben orvosok és mérnökök is részt vesznek.

„A kutatóhálózat egyik kutatócsoportja orvosi robotikával foglalkozik, amely azt tűzte ki célul, hogy olyan kutatási projekteket valósít meg, amely mind az orvosok, mind a műszaki tudományban hasznosulnak.”

– tette hozzá Dr. Schiffer Ádám

„A robottal kapcsolatos elvárásaink ahhoz kapcsolódtak, hogy föl tudjuk használni a robotot a tanulmányok során, be lehessen vonni a hallgatókat, legyen hozzá tananyag, illetve az is nagyon fontos volt, hogy egy olyan robot legyen, amely nagyon érdekes és látványos, amely vonzza a hallgatókat, és felkelti a figyelmüket az intézményünkben folyó képzések és a robotika iránt.”

– mutatta be a robottal kapcsolatos igényeket Dr. Tukora Balázs, egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője.

YuMi egy kollaboratív robot, azaz kobot, mely új lehetőségeket nyit az automatizálás terén. Alkalmazási területe lehet például apró alkatrészek összeszerelése, ahol fontos, hogy a robot és ember egy térben közösen dolgozzon. A YuMi név az angol te és én szavak összevonásával keletkezett és ez is a robot és ember közös munkájára utal. YuMi két karral rendelkezik, összesen 14 tengellyel, a gyári karok rendelkezhetnek beépített kamerával, megfogóval és levegőcsatlakozóval. Ha váratlan ütközést érzékel, mozgását képes néhány ezredmásodpercen belül leállítani, az újraindítás pedig csak néhány gombnyomás. A robot rendkívül gyors és pontos, két századmilliméteres visszaállási pontossággal rendelkezik, mindezt akár másfél méter per secundumos maximális sebesség mellett.

Korsós Zoltán, a Műszaki és Informatikai Karának egyik hallgatója egy távmanipulációs projektben használja a YuMit, amelyet a hallgatók nagy érdeklődése kísér. A karon megrendezett bemutatót követően több hallgató is érdeklődött, hogy milyen szakirányon lehet ilyet tanulni.

„A YuMi kollaboratív robotot sikeresen használtuk fel egy hét hónapon át tartó kutatási projektben, melynek a célja az volt, hogy a robotot a vezérlő személy kezeit felhasználva tudja irányítani. A robot kezelhetőségét illetően meglepődve tapasztaltuk, hogy mennyire precízen, stabilan és gyorsan képes lekövetni az emberi kéz mozgását. Saját tapasztalatból mondhatom, hogy egy ilyen csúcstechnológiás környezetben nagy élmény a tanulás. Úgy gondolom, ezzel az egyetem is vonzóbbá tehet egy-egy adott szakot a pályaválasztók számára.”

– számolt be Korsós Zoltán a YuMi-val kapcsolatos tapasztalatairól.

YuMi kompakt kialakítása és azon képessége, hogy biztonságosan tud dolgozni emberekkel, ideálissá teszi oktatási környezetben való használatra. YuMi tervezésénél fogva magában hordozza a biztonságot, így lehetővé téve, hogy külső védelmi eszköz nélkül lásson el feladatot. Könnyű, de mégis merev magnéziumvázát egy becsípődésmentes műanyag burkolat és puha párnázat borítja. A robot rendelkezik az ABB robotstúdió offline programozó szoftverével, így a diákok későbbi munkahelyükön hasznos, gyakorlati tudásra is szert tehetnek.

Az ABB kiterjedt tapasztalata és robotikai megoldásokból álló portfóliója segíti az oktatási intézményeket a robotok tanulási programokba való beépítéséhez szükséges terméktámogatással és képzéssel. Az ABB több mint 40 országban működik együtt iskolákkal, főiskolákkal és egyetemekkel annak érdekében, hogy a diákok elsajátítsák a robotprogramozás és működtetés alapjait. Ezek a partnerségek lehetővé teszik az intézmények számára, hogy részt vegyenek az automatizált megoldások kutatásában és fejlesztésében a tényleges alkalmazásokban való felhasználás érdekében, miközben javítják a diákok foglalkoztatási lehetőségeit.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post YuMi, az ABB együttműködő ipari robotja segíti a Pécsi Tudományegyetem kutatási projektjeit appeared first on Műszaki Magazin.

• 9 ország – 50:06 repült óra
• 8 repült nap – 4429 NM / 8204 km

A Magnus Aircraft Zrt. egy dinamikusan fejlődő, innovatív, kompozit repülőgépeket fejlesztő, gyártó és forgalmazó magyar vállalat. A cég ikonikus terméke a Fusion belsőégésű motorral hajtott repülőgép, mely a repülésben való előnyöket ötvözi. A vállalatcsoport tagjai megtalálhatók a világ különböző pontjain úgy, mint az Egyesült Államok, Kenya, Kína, Nigéria, Oroszország, Szerbia, Ukrajna, illetve a közel-keleti régió.

Magyar repülőgépgyártóként első alkalommal, 2022 augusztusában a vállalat Fusion 212 repülőgépe egy kontinenseket átívelő ferry flight-ot hajt végre. Magyarországról indulva Európát és az Atlantióceánt szeli át a levegőben, hogy megérkezzen a vállalat amerikai kirendeltségének floridai központjába. Az út első szakasza 2022. augusztus 29-én zárult le a Westchester County Airport-on, ahol a transzatlanti ferry flight pilóta, Roy Ritter átadta a Magnus Aircraft INC. pilótájának a repülőgép kulcsait, hogy leányvállalatunk képviselője folytathassa a missziót az amerikai kontinensen.

A ferry flight a légi járműnek a bázisra való visszatérése, a megrendelőhöz való szállítása, az egyik  üzemeltetési bázisról a másikra történő átrepülése, illetve a karbantartási, javítási és üzemeltetési céllal  karbantartó létesítménybe vagy karbantartó létesítményből történő átrepülése.

A küldetést a HA-XAE lajstromjellel rendelkező 2018-ban gyártott, ULPower UL260iSA típusú motorral felszerelt Magnus Fusion kétszemélyes repülőgép teszi meg. Ez a repülőgép teljesítette korábban az FAA (Federal Aviation Administration) vészhelyzeti manőverek végrehajtására feljogosító teszteket, miáltal oktatható az UPRT képzés a Magnus Fusion repülőgépekkel az Amerikai Egyesült Államokban.

Az UPRT (Upset Prevention and Recovery Training) képzés célja, hogy felkészítse a pilótákat a vészhelyzeti  körülmények kialakulásának megelőzésére repülés közben és biztosítsa a már kialakult helyzeteknél a helyes  helyreállítási manővereket.

A vállalat repüléstörténetének első transzatlanti ferry flight repülése során a 600kg maximális felszálló tömeggel rendelkező, ultrakönnyű, egyedi megjelenésű, egymotoros repülőgép kimagasló teljesítményének világméretű hírértékével a magyar szürkeállományban rejlő potenciálra hívjuk fel a figyelmet.

A küldetés támogatói:

HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, Multifly, Óbudai Egyetem, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Prohuman, ULPower Aero Engines, Vannet

A transzatlanti ferry flight útvonala:

1. szakasz – 2022.08.18.

LHPP: Pécs-Pogány Airport (Magnus Aircraft HQ, Magyarország)

EDTY: Adolf Würth Airport Schwäbisch Hall (Németország)

Repült idő: 6:02

Távolság: 770 km

2. szakasz – 2022.08.19.

EDTY: Adolf Würth Airport Schwäbisch Hall (Németország)

EBKT: Flanders International Airport Kortrijk-Courtrai (Belgium)

EGPC: Wick John O’Groats Airport (Skócia, Egyesült Királyság)

Repült idő: 2:36 / 5:14

Távolság: 1464 km

3. szakasz – 2022.08.22.

EGPC: Wick John O’Groats Airport (Skócia, Egyesült Királyság)

BIRK: Reykjavík Airport (Izland)

Repült idő: 7:01

Távolság: 1251 km

4. szakasz – 2022.08.23.

BIRK: Reykjavík Airport (Izland)

BGKK: Kulusuk Airport (Grönland, Dánia)

Repült idő: 4:11

Távolság: 724 km

5. szakasz – 2022.08.24.

BGKK: Kulusuk Airport (Grönland, Dánia)

BGBW: Narsarsuaq Airport (Grönland, Dánia)

Repült idő: 6:10

Távolság: 1029 km

6. szakasz – 2022.08.27.

BGBW: Narsarsuaq Airport (Grönland, Dánia)

CYYR: Goose Bay Airport (Kanada)

Repült idő: 7:40

Távolság: 1254 km

7. szakasz – 2022.08.28.

CYYR: Goose Bay Airport (Kanada)

KBGR: Bangor International Airport (USA)

Repült idő: 7:02

Távolság: 1128 km

8. szakasz – 2022.08.29.

KBGR: Bangor International Airport (USA)

KHPN: Westchester County Airport (USA)

Repült idő: 4:10

Távolság: 584 km

A Magnus Fusion repülőgép az amerikai megérkezés követően több amerikai repülőtéren, kiállításon és ikonikus helyen is megjelenik egy közel két hónapos körút során, míg végül megérkezik a vállalat új floridai központjába, DeLand-be.

The post Magyar kisrepülőgép szelte át az Atlanti-óceánt appeared first on Műszaki Magazin.

Pécs közlekedési vállalata, a Tüke Busz Zrt. tendert írt ki 8 darab új, alacsonypadlós, kizárólag elektromos hajtással rendelkező városi autóbusz és a hozzá kapcsolódó töltési infrastruktúra beszerzésére. A pályázatra adott nyertes ajánlat részeként a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletága szállíthatja a töltőberendezéseket a megvásárolt buszokhoz. A négy darab 180 kW-os duplakaros e-busz töltő egyszerre két jármű „tankolására” képes, egyenként 90 kW-os teljesítménnyel. A töltők gondoskodnak majd a Zöld Busz program támogatásával vásárolt Mercedesz-Benz eCitaro buszok energiaellátásáról. Az új járművek egyetlen feltöltéssel 315 km-t is képesek megtenni és 74 utast tudnak szállítani.

A négy pécsi e-kút mellett eddig a Siemens ötvenhat busztöltő berendezés leszállítására kapott megbízást országszerte, melyek egy részét már teljesítette. A német technológiai vállalat világszerte több városban (pl. London, Zürich, Bern, Brisbane) segíti elkötelezetten a zéró emissziójú közösségi közlekedést.

The post Pécsi elektromos buszok Siemens technológiával appeared first on Műszaki Magazin.

A gépgyár a Virtuális Erőmű Program Energiahatékony Vállalat Díját, valamint a CSR Hungary Díj több kategóriájának az elismeréseit vihette haza.

A Virtuális Erőmű Program közel egy évtizede törekszik a vállalatok, az önkormányzatok és a lakosság energetikai célú szemléletformálására. A köztársasági elnök fővédnökségével működő, a három legjobb európai uniós energiahatékonysági program közé is beválasztott kezdeményezés alapfilozófiája, hogy a legzöldebb energia az, amit meg sem termelünk. Ezért a bekapcsolódó partnerek körében a takarékosságot ösztönzi többek között a jó példák megosztásával és a mintaértékű beruházások elismerésével.

A közösen létrehozott virtuális erőmű „termelése”, vagyis a megspórolt energiamennyiség megközelíti a 600 MW-ot, amivel a negyedik helyre kúszott fel a hazai erőművek rangsorában. A cél 2030-ig az 1000 MW és a második hely elérése. Ebből a pécsi Körber is jelentős részt vállalt: a gyár teljes világításának, összesen mintegy 5700 fényforrásnak LED-ekre cserélésével 830 MWh-nyi, 380 háztartás éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű elektromos energiát takarít meg az üzem. Ez a Körber szintjén is komoly tétel: az éves felhasználás mintegy 8%-a.

A CSR Hungary Díjon egyedülálló módon, nemzetközi nagyvállalatokat megelőzve, három kategóriában vehetett át elismerést a Körber. A legjobb környezeti felelősségvállalásért díjat az energiahatékonyság és a hulladékkezelés terén kifejtett erőfeszítésekért kapta a vállalat. Az egyre több részleget érintő papírmentes működés, valamint a teljes termelési területen bevezetett szelektív gyűjtés, amelynek minőségi javítása idén bekerült a vállalati célkitűzések közé – csak néhány példa a jutalmazott erőfeszítésekre.

A „zöld” programokat csak a munkatársakkal szembeni felelősség előzi meg fontosságában. A Körber elismert modellje széleskörű, legtöbbször az előírtat meghaladó szolgáltatás- és juttatáscsomagot tartalmaz. Fontos pillér az egészség – így helyben elérhető szűrővizsgálatok, támogatott sport- és egészségmegőrző programok és eszközök állnak a kollégák rendelkezésére. A járványhelyzet alatt különösen felértékelődtek a munkatársak egészségének védelmében hozott extra lépések a rendszeres vitaminosztástól a védőoltások megszervezéséig.

Nem volt meglepetés, hogy kimagasló, a munkavállalókat az előírt mértéket jelentős mértékben meghaladó módon segítő humánpolitikai gyakorlatáért a Körber átvehette az Europa Design különdíját is.

The post Energiahatékonysági és környezetvédelmi díjakat vett át a Körber appeared first on Műszaki Magazin.

Az ország hat városát érintő programsorozatot idén is a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) hívja életre a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal közreműködésével, melyre összességében közel tízezer fiatalt várnak a szervezők. A pályaválasztási road show első állomása Budapesten volt szeptember 15-16-án.

A Mi a pálya? műszaki pályaválasztó fesztivál hét évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy az ipari szereplők és az oktatási intézmények bevonásával látványos, vonzó, interaktív, élmény alapú bemutatók segítségével felkeltse az érdeklődést a pályaválasztás előtt álló diákokban a műszaki és informatikai pályák iránt.

Az utóbbi években kirobbanó munkaerő-kereslet jellemzi a műszaki pályákat, és a trendek azt mutatják, hogy a megnövekedett igénnyel tartósan számolhatunk. A szakember-utánpótlás a munkaadók szempontjából egyre égetőbb kérdés, elég csak arra gondolni, hogy a 200 ezer kilométernyi magyarországi villamosenergia elosztóhálózat rendszerének folyamatos fejlesztése, a megújuló energiatermeléssel járó kihívásokra való felkészítése jelentős szakmai kihívást jelent a hálózati társaságoknak. Ráadásul nem egyszerűen a vezetékek cseréjéről, hanem egy, a mainál sokkal összetettebb, korszerűbb, nagymértékben digitalizált technológia telepítéséről, majd működtetéséről van szó.

A műszaki szakmák tehát a korábbiaknál jelentősen összetettebb, szélesebb körű felkészültséget és ismereteket igényelnek. Évente legalább hatszáz, a fenntartható energiatermelés kihívásait és azok műszaki megoldásait is ismerő, új villanyszerelőre lenne szükség országosan, ezzel szemben alig több, mint háromszáz diák végez jelenleg a szakmát oktató középiskolákban, és akkor még nem is beszéltünk az építőipar rohamosan növekvő villamos-szakember igényéről.

Jól képzett szakemberekre – mérnökökre és villanyszerelőkre – van tehát szükség. A szakmák megismertetésén, vonzóvá tételén és a képzési rendszer legújabb igényeknek, technológiai fejlődésnek megfelelő alakításán évek óta együttműködésben dolgoznak az ország közép- és felsőfokú oktatási intézményei, a végzett szakembereket fogadni kész vállalatok és szakmai szervezetek. Ezt az ágazati összefogást jól példázza a MEE szervezésében immár hatodik éve megrendezett Mi a pálya? országos műszaki pályaválasztási fesztiválsorozat is, az áramszolgáltatók, energetikai cégek részvételével és támogatásával.

Drónok, hőkamerák, kosaras autók, műszersimogató – számtalan kézzelfogható eszköz, kipróbálható gyakorlati feladat is a műszaki pályára hangoló élő show része. A rendezvényen a fiatalok a műszaki ágazatok kiemelkedő vállalataival találkozhatnak, interaktív módon kézzel fogható élményeket szerezve dönthetnek arról, hogy mely szakterület érdekli őket a leginkább. A diákok emellett találkozhatnak a műszaki szakembereket képző középiskolák és felsőoktatási intézmények képviselőivel, hogy pontos képet kapjanak a különböző képzési lehetőségekről.

A Mi a pálya? műszaki pályaválasztási fesztivál Budapestet követően ellátogat még idén: Debrecenbe, Szegedre, Miskolcra, Pécsre és Győrbe. A részvétel a rendezvényen minden helyszínen ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Bővebb információ: miapalya.mee.hu

The post Így lesz élmény a pályaválasztás appeared first on Műszaki Magazin.

A Pécs déli részén kialakított ipari parkba az elmúlt években új vállalkozások érkeztek, amelyeknek jelentős mennyiségű energiára van szükségük működésükhöz. Elsősorban ezekre az új igényekre válaszul valósított meg jelentős bővítést az E.ON Hungária Csoport a Pécs déli részének áramellátását biztosító kertvárosi transzformátorállomásában, 30 százalékkal növelve az állomásból induló 22 kV-os vezeték számát, 8 új leágazást és egy új gyűjtősínt hozva létre. A bővítéssel nem csak az ipari parkba érkezhet több áram, a fejlesztés növeli az ellátásbiztonságot is, egy esetleges üzemzavar hatásait kevésbé fogják érzékelni a térség lakói a jövőben.

Pécset és a környező településeket négy transzformátorállomás látja el árammal, 150 ezer pécsi és a környező települések lakói számára biztosítva az energiát. A város déli részén kialakított ipari parkba települő vállalatoknak azonban egyre több energiára van szükségük, így az E.ON a terület áramellátását biztosító kertvárosi létesítmény bővítése mellett döntött.  A szükséges felmérések és előkészületek 2020-ban kezdődtek, a több, mint 720 millió forintból megvalósuló fejlesztés idén augusztusra készült el.

A bővítés során a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a transzformátorállomás mindvégig változatlanul működött, 40.000 lakos és több tucat cég napi energiaigényét biztosította, így minden lépést úgy kellett megtervezni, hogy az sem a lakosság ellátásában, sem pedig az ipari park vállalatai számára ne legyen érzékelhető.

Az állomás és az ipari park között újonnan épített középfeszültségű kábel az M6-os autópályát keresztezi. Hogy a forgalmat ne akadályozzák, 71 méteres szakaszon irányított fúrással húzták be a földkábelt a szakemberek.

„Ügyfeleink nem csak a hatékony és megbízható energetikai megoldásokat várják el tőlünk, hanem rugalmas reagálást is a változó igényekre. Ezzel a fejlesztéssel újabb vállalatoknak nagy üzembiztonsággal tudjuk biztosítani a szükséges villamosenergiát. A fejlődést jelző hasonló igények esetén mindig örömmel működünk együtt”

– mondta Németh Imre, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója.

Az energiavállalat a fejlesztés végrehajtása során a lehető legkisebb környezetterhelésre törekedett, a keletkező hulladékot lehetőleg minimalizálva. Erre példa, hogy az új földkábeleket pontosan a szükséges méretben kérte leszállítani a gyártótól, hogy ne legyen szükség a leeső, megmaradó részek eldobására.

„Minden fejlesztést üdvözlünk Pécsett, a gazdaság erősítését, a vállalkozások működését segítő beruházásokat pedig különösen nagy örömmel fogadjuk. A Déli Ipari Parkba az elmúlt másfél évben több vállalkozás is betelepült. A Lemeztechnika Kft., a Hanon Systems Kft. és a Matro Kft. mellett logisztikai és szolgáltatócégek is érkeztek a területre, ahol már megkezdődött az autóipari textíliákat gyártó, japán SEIREN-csoport üzemcsarnokának építése is. A park dinamikus és a jövőben szándékaink szerint folytatódó bővülése, az ennek nyomán fellépő energiaigény indokolttá és szükségszerűvé tette az alállomás fejlesztését. Ez a beruházás ugyanakkor nemcsak a már itt működő, vagy ide települő gyárak stabil energiaellátása miatt, hanem a pécsiek szempontjából is fontos, hiszen a környéken, a kertvárosi lakótelepen élők ellátásbiztonságát is növeli”

– mondta el a fejlesztés kapcsán Péterffy Attila, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere.

Az E.ON szakemberei jelenleg is dolgoznak további pécsi fejlesztésekhez kapcsolódó beruházásokon a városban. Szeptember végéig egy új transzformátorállomást telepítenek az új vásárcsarnok energiaellátásra, illetve ősszel még két nagyobb bővítést valósítanak meg a baranyai megyeszékhely egy-egy utcájában. Az E.ON hosszabb távú tervei között pedig szerepel a Déli Ipari Park transzformátorállomásainak cseréje, amennyiben ezt a helyi vállalatok energiaigénye idővel további bővítésként szükségessé teszi.

A Pécs-Kertváros alállomás bővítése számokban:

• a beruházás értéke 724 millió forint
• 6,5 km nyomvonalon 22 kV-os földkábel létesítése (a beépített kábel teljes hossza 19,5 km)
• egy új, negyedik 22 kV-os gyűjtősínszakasz, amely 8 középfeszültségű leágazást táplál egy új 22kV-os kapcsolóépületben
• 3 kapcsolóállomás az ügyfelek csatlakozási pontjainak biztosítására
• 1 új 22/0,4 kV-os transzformátor állomás (autótöltő, közvilágítás)

The post Fejlesztette áramhálózatát az E.ON Pécsen appeared first on Műszaki Magazin.

A gépgyár további fenntarthatósági lépéseket is tett: munkavállalói részére létrehozták a város legnagyobb villanyautó-töltőbázisát és komoly beruházással LED-ekre cserélték az üzem világítótesteit. Idén pedig a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságának javítása bekerült a kiemelt vállalati célok közé.

A dél-dunántúli régió legnagyobb ipari üzemének számító Körber több mint negyedszázados pécsi jelenléte során mindig fontosnak tartotta a társadalmi és környezetvédelmi szempontokat is. A vállalat tudatos stratégia mentén évről-évre jelentős összegeket fordít környezetkímélő technológiákra és más fenntarthatósági beruházásokra.

Ennek jegyében idén januártól kizárólag megújuló forrásból származó, „zöld” áramot használ a gyár. A szél-, víz- és napenergiából, vagy biomassza-erőművekben előállított elektromos energia legnagyobb előnye, hogy lényegesen kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár.

„Ipari nagyfogyasztóként komoly felelősségünk az éghajlatváltozást okozó gázok kibocsátásának csökkentése. Törekszünk rá, hogy a termelésünket közelítsük a karbonsemlegességhez, ennek érdekében pedig készek vagyunk vállalni a zöldáram egyelőre magasabb árát is”

– foglalta össze Katona Gábor ügyvezető.

Fontos lépéseket tett a Körber a karbonsemlegesség irányában az energiahatékonyság és a villanyautózás támogatás terén is. A tavalyi év során jelentős beruházással LED-ekre cserélték a termelési terület teljes világítását. Összesen mintegy 5700 fényforrásról van szó, amelyek kiváltásával 830 MWh-nyi, 380 háztartás éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű elektromos energiát takarít meg az üzem. Ez a Körber szintjén is komoly tétel: az éves felhasználás mintegy 8%-a.

A projekt részeként tavaly összesen negyven jármű egyidejű „tankolására” alkalmas elektromos töltőoszlopokat helyeztek üzembe. A gyárkapuk melletti parkolókban elhelyezett eszközök a teljesen elektromos üzemű és a plug-in hibrid kocsikkal egyaránt kompatibilisek. A város legnagyobb villanyautó-töltőbázisát a Körber valamennyi munkatársa használhatja.

Az idei év prioritása pedig a hulladékkezelés minőségének javítása lesz. A gyárban évente mintegy 2300 tonna hulladék keletkezik, ennek legnagyobb hányadát szelektíven gyűjtik. Az újrahasznosítást azonban nehezíti és költségesebbé teszi a különválogatott fém, papír vagy műanyag közé keveredő kommunális hulladék. A vállalati célok között ezért kiemelt helyet kapott a válogatási fegyelem javítása: a cél év végre megfelezni a szelektívbe keveredő, nem odavaló hulladékok mennyiségét.

The post Zöldáramra váltott a pécsi Körber appeared first on Műszaki Magazin.

Odaítélésükkor a zsűri minden esetben hangsúlyozta, a gyár fenntarthatósági erőfeszítései és a munkavállalókkal szembeni példaértékű felelősségvállalás minden vállalat számára modellként szolgálhatnak.

Szenzációs pécsi sikert hozott a CSR Hungary Díj rendhagyó módon online megtartott eredményhirdetése. A Hauni Hungária a mezőnyben egyedüliként, három külön pályázattal is díjat nyert: átvehette a legjobb környezeti felelősségvállalásért és a legjobb belső CSR megoldásokért járó díjat, valamint ráadásnak az Europa Design különdíját, a kimagasló humánpolitikai gyakorlatának elismeréseként. A Dél-Dunántúl legnagyobb iparvállalata ezzel – a Henkel Magyarország mellett – háromszoros győztesként a díjátadó abszolút sztárja lett. Az elismerés rangját emeli, hogy a baranyai vállalat olyan cégek sorába került a kitüntetések révén, mint a MOL, a Lidl vagy a Nestlé.

A legjobb környezeti felelősségvállalásért díjat az energiahatékonyság és a hulladékkezelés terén kifejtett erőfeszítésekért kapta a vállalat. Mivel évente egy kisvárosnyi hulladék keletkezik a gyárban, ezért kulcsfontosságú a mennyiség csökkentése és az újrahasznosítás. Ennek alapja a teljes termelési területen bevezetett szelektív gyűjtés. Egyes anyagokat – például a kikevert, de fel nem használt festékeket – már a gyárban újra tudnak hasznosítani, másokat pedig erre specializálódott vállalkozások vesznek át. Évente nagyjából 610 tonna vegyes acélt, 32 tonna alumíniumot és 70 tonna papírt forgat vissza a gazdaságba ily módon a cég.

A papírmentes gyártásra átállással és a munkatársak szemléletformálásával pedig a keletkező hulladékmennyiséget csökkenti a cég. Az erőfeszítések eredményeként idén harmadára esett az egy főre jutó kommunális hulladék mennyisége.

Hasonló eredményeket hoztak az elmúlt évek energiahatékonysági programja. A komoly energiaigényű üzemben idén 20%-kal sikerült csökkenteni a produktív órákra vetített villamosenergia-felhasználást. Jelentős részben a teljes világítási rendszer – mintegy 5700 fényforrás – LED-ekre cserélésével. Komoly megtakarításokat eredményeztek a fűtési és hűtési rendszerek elmúlt évekbeni átalakításai is.

A „zöld” erőfeszítéseket csak a munkatársakkal szembeni felelősség előzi meg fontosságában – különösképpen a járványhelyzet körülményei közepette. A Hauni most elismert modellje széleskörű, legtöbbször az előírtat meghaladó szolgáltatás- és juttatáscsomagot tartalmaz. Fontos pillér az egészség – így helyben elérhető szűrővizsgálatok, támogatott sport- és egészségmegőrző programok és eszközök állnak a kollégák rendelkezésére.

A járványhelyzet tovább fokozta ezek jelentőségét. A régióban, de országosan is az elsők között kezdte meg a Hauni a már márciusban részletesen kidolgozott járvány elleni védekezési tervének végrehajtását. Ennek során többek között multivitaminokat és védőeszközöket kaptak a kollégák, a vállalat kiterjesztette és támogatta az otthoni munkavégzést és a kisgyermekesek és veszélyeztetett korúak otthon maradását vagy épp a tömegközlekedést kerülendő megszervezete az utaztatást.

Kimagasló, a munkavállalókat az előírt mértéket jelenetős mértékben meghaladó módon segítő humánpolitikai gyakorlatáért kapta a vállalat az Europa Design különdíját.

„A mentális és fizikai biztonság és jólét már alapelvárás, és a közösségi kapcsolatok (munkahelyi, családi és társadalmi) minőségének fokozásával tud a munkavállaló olyan biztonságos, kiegyensúlyozott életminőséget elérni, mely a munkahelyi teljesítményét is növelheti kisebb ráfordítással és természetesen kevesebb káros hatás mellett”

– nyilatkozta Feuertag Ottó, az Europa Design alapító-ügyvezető igazgatója.

The post Díjeső a Hauniban appeared first on Műszaki Magazin.

Gyógyszerkutatáshoz, onkológiai terápiák tökéletesítéséhez, sőt emberi testbe beültethető protézisnek is alkalmas mesterséges szövetek előállításával foglalkozik a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja. Az egyetemi Tématerületi Kiválósági Program keretében biológusok, orvosok és mérnökök dolgoznak együtt az életminőségünket javító fejlesztéseken.

A szövetnyomtatás vagy bioprinting elsőre futurisztikusan hangzó, de nagyon is aktuális kutatási terület, amely nemzetközileg is a figyelem középpontjában van. A Pécsi Tudományegyetemen, a Centre for Biomedical Engineering and Innovation keretében dolgozó kutatócsoport fontos, az egészségügy több területén hasznosítható újdonságokkal foglalkozik.

„Maga a szövetnyomtatás egy többlépcsős folyamat. Elsőként egy bioreaktorban, lényegében egy tápoldattal teli, gondosan szabályozott körülményeket biztosító tartályban kitenyésztjük és szaporítjuk a felhasználni kívánt sejteket. A bioreaktor előnye a megszokott, lapos Petri-csészével szemben, hogy három dimenzióban láthatóak a sejtek és a tápoldat folyamatosan áramoltatható körülöttük. Az így előállított sejtek kerülnek a nyomtatóba. Nyomtatás után az előállított szöveteket, avagy több szövettípust is tartalmazó szervecskéket – tudományos nevükön organoidokat – ismét a bioreaktorban érleljük. Ez akár hónapokig is eltarthat annak érdekében, hogy a szöveti elemek egységet képezzenek és az emberi szervezetben megtalálható szövetekhez hasonló működésre legyenek képesek”

– foglalta össze a technológiát Prof. Dr. Pongrácz Judit, a kutatócsoport vezetője.

A nyomtatott szövettenyészetek mind a klinikai alkalmazásban, mind a kutatásban fontos területet képviselnek. A pécsi csoport három fő fejlesztési irányra koncentrál. Közülük az egyik a gyógyszerkutatás. A mesterséges szövetek felépítésüket és viselkedésüket tekintve megegyeznek a természetes emberi szövetekkel, ezért alkalmasak toxikológiai vizsgálatokra és betegségek modellezésére. A vizsgált gyógyszermolekulák hatásai az emberi sejtek körülményei között figyelhetőek meg anélkül, hogy a hatóanyag fejlesztésének ezen szakaszában állatokon kellene kísérletezni. Mivel az emberi gyógyszerreakciók sok esetben különböznek az állatokétól, ezért az emberi szöveteken tesztelt gyógyszerek biztonságosabbak is, a későbbi klinikai kipróbálások során.

Bár az emberbe beültethető mesterséges szervek előállítása egyelőre még várat magára, a sérült csontok és porcok nyomtatott szövetekkel való helyettesítésének eljárása hamarosan készen áll a klinikai alkalmazásra. A pécsi kutatók technikailag képesek a betegből vett szövetmintából – ami lehet egyszerű zsírszövet – porccá vagy csonttá átalakuló sejttenyészetet előállítani és személyre szabott pótlást készíteni. Ez a betegek számára a lehető legjobb megoldás, hiszen szervezetüknek nem kell idegen anyagot befogadnia.

Hasonló eljárással a daganatos betegekből kinyert rákos sejtekből is kitenyészthetőek különféle szervecskék. Az onkológusok ezeken akár nagyszámú potenciális kezelési módot ki tudnak próbálni, gondosan megfigyelve azok hatását nemcsak a beteg, hanem az egészséges sejtekre is. A tapasztalatok alapján választhatják ki a legmegfelelőbb gyógymódot és azzal kezdhetik meg a beteg tényleges terápiáját.

A Tématerületi Kiválósági Program keretében a bioprinting mellett további 14 kutatócsoport működik a Pécsi Tudományegyetemen. Az ezekben dolgozó orvosok és mérnökök az egészségügyi és műszaki tudományok határterületein keresik azokat az újszerű technológiai megoldásokat, amelyek képesek javítani a betegellátás színvonalát és segítenek életminőségünk megőrzésében.

The post Csontprotézis a nyomtatóból appeared first on Műszaki Magazin.

A Magnus Aircraft Zrt. – amely kompozit kétüléses szabadidő és oktató repülőgépek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozik – öt éves fennállása óta a ’Fusion UL’ ultrakönnyű (UL), a ’Fusion 212’ könnyűsportrepülőgép kategóriájú (LSA), az ’eFusion’ elektromos meghajtású, valamint a vontatásra is alkalmas ’Fusion Towing’ repülőgép típusokat tervezte és azóta gyártja, tovább fejleszti és értékesíti. Jövő év tavaszára az Il-103 típusú repülőgéppel, melyet kizárólagosan gyárt és világszinten értékesít, ötre bővül a Magnus Aircraft Zrt. portfóliója.

Jelenleg az orosz repülőgép fő felhasználási területe a pilótképzés, a UAC (Orosz Egyesített Repülőgépipari Konzorcium) és a Magnus Aircraft Zrt. közös piackutatásai alapján a gazdaságos és megbízható négyüléses repülőgép nagy keresletre számíthat a szabadidős és üzleti célú felhasználás terén is. Ezt is bizonyítja, hogy már meg is rendelték az első száz darabot az újra gyártásra kerülő Il-103-as repülőgéptípusból, így a jelenlegi megrendelés (amelynek értéke 30 millió USD) több darabszámot jelent, mint amennyi eddig összesen repült. A két vállalat, vagyis a UAC és a Magnus Aircraft Zrt közös együttműködését kiemelt projektként kezeli az orosz kormány, melyet Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszter személyesen is megerősített Magyarországi látogatása során.

Bár jelenleg az Il-103 típusú repülőgép sárkányszerkezete fémből készül, jövő évtől megkezdődik a teljes repülőgép modernizációja, ami magába foglalja a kompozit szerkezetre történő áttervezését is. A fejlesztéshez és a gyártáshoz szükséges – nem kereskedelmi tételt jelentő – alkatrészek Pécs és környékén kerülnek legyártásra, így a vállalat biztos abban, hogy az első két repülőgépet már 2020 novemberében átadja a kínai vevőnek.

Kép: IHO

The post Januártól teljes kapacitáson a pécsi repülőgépgyár appeared first on Műszaki Magazin.

A reptér nyílt napján, szombaton, ünnepélyes keretek között aláírt szerződés értelmében a cég Fusion 213 típusú oktató repülőgépét a pilótaképzéssel foglalkozó MultiFly Kft. vásárolja meg.
Boros László, a pécs-pogányi reptéren ötmilliárd forintos beruházással gyártó- és összeszerelő üzemet létrehozó Magnus Aircraft Zrt. vezérigazgatója az MTI érdeklődésére elmondta: a próbaüzem küszöbön álló megindulása után jövőre már teljes kapacitással tud működni kompozitgyáruk, s évi 80-90 – nagyobbrészt exportra szánt – repülőgép előállítását végzi majd.

Kitért arra: létesítményeikben jelenleg hetvenen dolgoznak, az év végén már 110-120 munkatársra lesz szükségük, míg 2020 második felében akár 150 embernek is munkát adhatnak.
Muity György, a Pécsi Tudományegyetem Kancellária Pályázatmenedzsment és Innovációs Igazgatóságának vezetője közölte, ősszel felsőoktatási szakképzés formájában kétéves pilótaképzés indul az universitas műszaki karán. A hallgatókat a reptéren képzik majd a Magnus által előállított gépekkel, a MultiFly Kft. oktatóinak segítségével.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a fejlesztések kapcsán írt levelében kiemelte: a kormányzat támogatásával megvalósult pécs-pogányi repülőgépgyártó és -fejlesztő bázis hozzájárul a hazai járműgyártási képességek növeléséhez, kedvező hatásai a technológiai fejlődésen és a munkahelyteremtésen túl az oktatási együttműködésben is megmutatkoznak.

Kitért arra, hogy a régió felzárkózásának egyik alapvető feltétele a közlekedési infrastruktúra további fejlődése, hiszen a jobb megközelíthetőséggel jobban hasznosulhatnak az egyedülálló idegenforgalmi adottságok, megerősödhet az ipari háttér.

Hozzátette, a pécs-pogányi repülőtér az ipari háttérre építve kiváló helyszíne lehet a pilótaképzésnek, a fejlesztési tervek megvalósulása lehetővé teheti a repülőklubok újjáélesztését is.
A rendezvényen kiosztott írásos összegzés szerint a Magnus és a Multifly Kft. együttműködése nemcsak szimulációs környezetet biztosít a Pécsi Tudományegyetemen tanuló pilótajelöltek számára, hanem elősegíti a személyzettel és utasokkal kapcsolatos egészségügyi kutatások megkezdését, valamint további K+F+I projektek megvalósítását is. Ezek főbb elemei az alternatív meghajtású repülőgépek hatótávjának növelése, valamint a gépek széles körű alkalmazhatóságának kialakítása, a többi között mentési, betegszállítási profilok mentén.

A Magnus korábbi ismertetése szerint a cég a világon először fejlesztett ki kompozit anyagokból készülő kétüléses repülőgépet, amely műrepülésre alkalmas. Emellett kifejlesztett egy olyan gépet, amely nem kerozinnal, hanem benzinnel működik, és szintén kompozit anyagból készült; így alacsonyabb a környezetterhelése és a fenntartási költsége, mint más repülőknek.

A magyar kormány az összesen 5,16 milliárd forintos beruházással felépülő létesítmény kialakításához 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított.

A fejlesztések során egy több mint 5000 négyzetméteres kompozitelem-gyártó üzem létesült, emellett egy 1900 négyzetméteres összeszerelő üzem és egy 300 négyzetméteres irodahelyiség épült. A kisebb gyártórészben tavaly október végén indult el a termelés, a kompozitüzem termelése hamarosan megkezdődik.

A nyilvános cégadatok szerint félmilliárd forintos saját tőkével rendelkező Magnus Aircraft Zrt. nettó árbevétele 2017-ben 175 millió, 2018-ban pedig 320 millió forint volt, adózott eredménye a két évvel ezelőtti 5 millió forintról tavaly 12 millió forintra nőtt.(MTI)

Kép: Magyar Nemzet

Forrás: Gazdaság Portál

The post Már rendelik a magyar gyártású repülőket appeared first on Műszaki Magazin.