2020-ban az elsődleges energiahordozók termelése 451 673 TJ volt, amely 2 százalékos csökkenést jelent a megelőző évhez képest. Az elsődleges megújuló energiaforrások termelése 1,4 százalékkal nőtt, az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 5,7 százalékkal, a nukleáris pedig 1,5 százalékkal csökkent.

A primer belföldi felhasználás 1,5 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. Az elsődleges megújuló energiaforrások felhasználása 4,6 százalékkal emelkedett, míg az elsődleges fosszilis energiahordozók felhasználása 2,1 százalékkal, a nukleáris energia felhasználása 1,5 százalékkal, valamint a villamos energia nettó import 7,2 százalékkal csökkent 2019-hez képest.

A primer belföldi felhasználás forrásának jelentős részét a kőolaj- és kőolajszármazékok valamint a földgáz-behozatal biztosította összesen 549 974 TJ nettó import mennyiségben. Az importfüggőség 2020-ban 12,9 százalékponttal, 56,2 százalékra mérséklődött.

A végfelhasználók által elfogyasztott energia mennyisége 1,2 százalékkal csökkent. A pandémia hatására a közlekedés energiafelhasználása 12 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. Az ipar és a tercier szektor energiafelhasználása is csökkent, míg a lakosságé nőtt, amely egyrészt a fűtési időszak időjárásának, másrészt a koronavírus járvány következménye.

Az elsődleges megújuló energiahordozókat tekintve az elmúlt években megfigyelhető biomassza-termelés és -felhasználás csökkenése tovább folytatódott 2020-ban, de a mérséklődés az előző évhez képest kismértékű, mindössze 1 százalék volt. A tárgyidőszak végén a hálózatra csatlakoztatott napelemek teljesítménye több, mint 2 000 MW-ot tett ki, vagyis meghaladta a paksi atomerőmű beépített teljesítményét. Ezzel összefüggésben a napenergia-termelés és -felhasználás 59,3 százalékkal haladta meg a 2019. évit. A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya 2020-ban 13,9 százalék volt, ami 1,3 százalékpontos növekedést jelent a 2019. évihez képest.

A 2020-as év energiastatisztikai adatait tartalmazó riport olvasható a MEKH honlapján.

The post A megújuló energiafelhasználás részaránya elérte a célként kitűzött 13 százalékot appeared first on Műszaki Magazin.

A Samsung és a The Future Laboratory közös, A hibrid életmód jövője című kutatása azt vizsgálja, hogyan alkalmazkodtak az európaiak az átalakuló életmódhoz, a virtuális munkához és kapcsolattartáshoz, valamint, hogy ezeknek a változások milyen hatással bírnak az otthonukra és a munkahelyükre.

Az agilis munkavállalók új generációja rugalmasabb beosztásban dolgozna, rövidebb munkanapokkal és törzsidővel váltva ki a hagyományos munkanapokat. Ez a sokoldalú munkaerő a napjai egészét hatékonyabban használja ki és tudatosan osztja be az idejét. Miután számos új munkamódszert kipróbált az elmúlt időszakban, szeretné a saját ritmusában beosztani a tennivalókat és kényelmesebb rutin szerint élni.

A hibrid életmódot választók 86 százaléka már nem szeretne visszatérni a 9-től 5ig tartó munkarendhez. A hagyományos munkanapokhoz legkevesebben Németországban, Svédországban és Lengyelországban ragaszkodnak, ahol mindössze 7-, 11-, illetve 12 százalék választaná a korábban megszokott rendszert.

Meik Wiking, a The Happiness Institute alapítója és vezetője, aki együttműködött a Samsunggal a munkavégzés jövőjének kutatásán, elmondta:

„A rugalmasság mindannyiunk életében átvette a jelenléti munkavégzés és magánélet elmosódó határainak helyét. A felhasználók még keresik az egyensúlyt a produktivitás és a jóllét között, hiszen a hibrid életmódnak is megvannak a maga kihívásai.”

Az „always on” kultúra veszélyei

Bár vannak, akik már most a hibrid életmód mesterei, ötből egy (18%) munkavállaló számára még nehézséget jelent abbahagyni a munkát, a negyedük (26%) pedig úgy érzi, sosem ér véget a munka és akár késő éjjel is dolgozik. A megkérdezettek 41 százaléka a napi ingázás helyett felszabaduló idejét arra használta, hogy elvégezze a ház körüli teendőit.

A több otthon töltött idő sokak számára azt jelentette, hogy minden eddiginél több dologgal foglalkoztak egyszerre. A leggyakoribb esetben a válaszadók az otthoni és munkahelyi feladataikat egyszerre próbálták ellátni (30%). Görögországban és Olaszországban ez az arány még magasabb, 41-, illetve 40 százalék volt. Franciaországban és Dániában a megkérdezettek 36- és 35 százaléka érezte úgy, hogy egyszerre két téren is helyt kell állnia, ehhez a francia felhasználók kaptak a második legnagyobb arányban segítséget a munkáltatójuktól. Ide tartozott a technológia nélküli időszakok támogatása és olyan hordozható eszközök biztosítása, amelyekkel rugalmasabban végezhették a munkájukat. Dániában volt a leggyakoribb, hogy a határok kijelölésére a felhasználók a lakásukat is átalakították, különválasztva a munkára és a kikapcsolódásra szánt tereket.

A jövőbe tekintve

Az always on kultúra nehézségeivel ötből három (57%) európai tudatosan próbált szembenézni és elválasztani a munkát a magánélettől. Ez a gyakorlat a spanyol munkavállalók között volt a leggyakoribb (74%), míg az Egyesült Királyságban mindössze ötből két (46%) felhasználóra volt jellemző.

Az okos megoldásokkal könnyebb lehet kitölteni az elmaradó személyes találkozások jelentette űrt és egy fizikailag eltávolodott világban építeni a személyes kapcsolatokat. A kutatások szerint a technológia az európaiak kétharmadának (65%) segített alkalmazkodni az újonnan kialakult rutinhoz, a válaszadók több mint fele (51%) pedig úgy gondolja, hogy a technológia segít új határokat felállítani, és visszaszerezni az életük feletti irányítást. Hatból egy európai használja az értesítéseket mobilkészülékén (16%), további 13 százalék használ okosotthon megoldásokat, 38 százalék pedig okoseszközök vagy alkalmazások segítségével osztja be a munkahelyi és otthoni eszközökkel töltött idejét.

A különböző megoldások ellenére az európai munkavállalók 83 százaléka még mindig jobb technológiát és több támogatást vár a munkaadóitól, hogy könnyebben tudja kezelni az új életmódját és az ezzel járó munkarendet.

„Kritikus időszak ez a vállalkozások számára, hogy megtalálják a helyüket az új hibrid életvitelben. A kutatásból kiderül, hogy a munkavállalók úgy érzik, joguk van ahhoz, hogy a saját szükségleteiket helyezzék előtérbe. Mivel a világ egyre nyitottabbá válik és az emberek ismét szabadabban tudnak mozogni, a vállalatoknak lépést kell tartaniuk az igényekkel vagy könnyen háttérbe szorulhatnak. A világjárvány eredményeként sokkal jobban támaszkodunk a technológiára a korábban analóg módszerekkel végzett munkákban is, így a munkaadóknak alaposan át kell gondolniuk, hogyan felelnek meg a hibrid életmód követelményeinek.”

– mondta Benjamin Braun, a Samsung Europe marketing vezérigazgató-helyettese

„Az okos technológia segít az európaiaknak, hogy egyensúlyba hozzák a magánéletet és a munkát. A felmérés szerint minden ötödik ember használ IoT rendszereket és okoseszközöket a hibrid életstílus támogatására, azonban még így is messze vagyunk a hibrid életmód legjobb változatától. Valószínű, hogy a jövőben a technológia nem csak fizikai egészségünket monitorozza majd, hanem a mentális egészségünk és boldogságunk alakulását is figyelemmel fogja kísérni, ezáltal ezek az okoseszközök valódi jóléti asszisztensekké válnak majd”

– tette hozzá Meik Wiking, a The Happiness Research Institute vezérigazgatója.

The post A munkavállalók már a kötetlenebb munkarendet részesítik előnyben appeared first on Műszaki Magazin.

Ugyan a pandéma a virtuális térbe kényszerítette a Magyarországi Elektronikai Társaság rendezvényét az Innoelectrót, a 2021 tavaszán lezajlott online esemény magas látogatószáma és korábbi rendezvényeinek sikere mégis igazolta a MELT törekvéseit: az elektronikai iparnak szüksége van egy a szakma igényei, szempontjai és célkitűzései mentén, az elektronikai ipar szereplőinek legszélesebb részvételével és támogatásával megszervezett fórumra.

A magyar elektronikai ipar innovációs készségének köszönhetően a cégóriásoknak nem csupán beszállítói lehetnek a hazai vállalkozások, de akár egyenrangú partnerei, sőt versenytársai is. A kiállítás és konferencia új neve az „InnoElectro” is ezt tükrözi, mely a MELT korábbi, sikeres rendezvényeit fémjelző ELECTROSUB (2017, 2019) helyébe lépett.

A siker kulcsa az innovatív gondolkodás, melyre az elektronikai ipar minden szegmensében szükség van! Nem csupán innovatív, új termékek bemutatása a rendezvény célja, hiszen a gyártást is újabb és újabb kihívások elé állítja a technológia fejlődése. A konferencia kiemelt szerepet játszik a rendezvényen, melyen hangsúlyosan jelenik majd meg számos terület: így például a mesterséges intelligencia és az IoT szerepe a technológiai fejlődésben, az űrkutatás, az egészségipar, a technológiai fejlődés állította új kihívások a konstrukcióban és a gyártásban, az ipar 4.0, de az önvezető járművekről és a drónokról is szó esik egyebek mellett. Az előadások sorát a gazdaságpolitikát, az iparági, gazdasági kérdéseket, valamint a pandémia okozta súlyos szállítási problémákat érintő témák színesítik majd. A rendezvény fővédnöke 2022-ben is Dr. Birkner Zoltán az NKFIH elnöke.

További információ: www.innoelectro.com

The post InnoElectro 2022: Innováció a tervezésben, innováció a gyártásban appeared first on Műszaki Magazin.

Bár a cégek többsége még keresi az útját annak, hogy a krízishelyzet elmúltával miként ötvözi majd a járvány előtti rendszer előnyeit és a válság idejének tapasztalatait az új normák kialakítása során, a munkavállalók – a többség számára új lehetőséget jelentő – otthoni munkát megszokták, elfogadták és a jövőben is megtartanák – derül ki a Siemens friss, hazai online vizsgálatából.

A Siemens Zrt. a jelenlegi munkavégzési gyakorlatokról indított felmérést, bízva abban, hogy ennek eredményei hasznos információval szolgálnak majd mindazon cégeknek, amelyek a koronavírus-válság elmúltával az új normarendszer kialakításán dolgoznak. A felmérés nem reprezentatív ugyan, de jól tükrözi az elmúlt másfél évben a munka világában bekövetkezett változásokat. A válaszadók 89,2 százaléka a járvány előtt kizárólag, illetve főként irodában végezte a munkáját. Ez az arány a felmérésben résztvevők esetén kevesebb mint felére, 43,2 százalékra csökkent az elmúlt másfél évben, szintén 43,2 százalék hibrid rendszerben, jellemzően elsősorban otthonról dolgozott, 13,7 százalék pedig teljesen otthoni munkavégzésre állt át. A hibrid rendszerben foglalkoztatottak többsége (41,8 százaléka) egy héten két, illetve három (22,4 százalék) napot tölt home officeban.

A változás a munkavállalók többsége (60,6 százaléka) szerint pozitívan hatott teljesítményére. Mindössze 9,9 százalék számolt be negatív tapasztalatokról. A válaszadók bő harmada (29,6 százalék) nem érzett különbséget az irodai és otthoni munkavégzés közötti eredményességében.

A munkáltatók elsősorban technikai eszközökkel (laptoppal, telefonnal) támogatták az otthoni munkát (69,8 százalékuk), ami mellett esetenként egyéb technikai felszerelésekkel (monitor, billentyűzet) is hozzájárultak a kényelmesebb otthoni munkához (25,9 százalék), de többen bútorokkal (12,9 százalék) és rezsitámogatással (8,6 százalék) is segítették az átállást.

Figyelmet érdemelnek a válaszok arra a kérdésre, hogy mit tehetnének a munkaadók még annak érdekében, hogy zökkenőmentesebben működjön a távoli munkavégzés. Bár az első helyen a jelenleginél jobb eszközellátás (35,3 százalék) szerepel, ezt rögtön a rugalmasabb időbeosztás (25,2 százalék) követi, amely még a színvonalasabb IT supportnál (22,3 százalék) is fontosabb a munkavállalók számára. Érdemes tehát a cégeknek odafigyelni ezekre a visszajelzésekre a következő időszak modelljének tervezése során.

Némiképp meglepőnek értékelhető, hogy a home office megítélésével kapcsolatos negatív attitűdök elszórtan szerepeltek csak a válaszokban. Egyedileg jelent csak meg olyan vélemény, amely szerint hosszabb távon nem szerencsés az otthoni munkavégzésre berendezkedni, mert mentális és testi problémákat okozhat. Ezzel szemben voltak, akik kifogásolták, hogy a munkaadó maximálja az otthon tölthető napok számát, esetlegesen nem engedélyezi azt, tehát inkább szűknek, mint túlzónak értékelték a home office saját munkaadóiknál biztosított kereteit a felmérés résztvevői.

Nemzetközi kutatások hasonló képet festenek az otthoni munka térnyeréséről és a munkavállalók visszatéréssel kapcsolatos attitűdjeiről. A Pew Research tanulmánya szerint az amerikai felnőttek 20 százaléka dolgozhatott a világjárvány előtt részében vagy egészében otthonról. Ez az arány a Covid-19 idején 71 százalékra nőtt. A Harvard Business School felmérése alapján – amelyben 1500 főt kérdeztek meg – az otthoni munkára kényszerült amerikai munkavállalóknak mindössze 18 százaléka szeretne teljes munkaidőben visszatérni az irodába; 27 százalék tartósan otthonról dolgozna; 61 százalék a kettő kombinációjával lenne elégedett. A munkaadók körülbelül 70 százaléka viszont – a vállalati kultúra miatti aggodalmakra hivatkozva – szeretné, ha az emberek visszamennének az irodába.

Vegyes tehát a kép, és az sem könnyíti meg a cégek helyzetét, hogy a munkavégzés új formáinak törvényi szintű rendezése is várat magára. E helyzetben jogi szakértők egy céges home office szabályzat megalkotását javasolják, amely biztosíthatja az otthoni munkavégzés mindkét fél számára egyértelmű, kiszámítható gyakorlatát, és hozzájárulhat a munkavállalók megtartásához is.

A Siemensnél kialakított „new normal” rendszer a rugalmasságra, az egészségközpontúságra és a hibrid elvekre épül. Schmidt Andrea, a Siemens Zrt. HR vezetője szerint a kialakított rendszerük vegyíti a pre-COVID előnyeit a járvány idején tapasztaltakkal, és amennyire lehet, figyelembe veszi az egyének igényeit is. Rengeteg idő spórolható az otthoni munkavégzéssel, amelynek pozitív hatásaira ráéreztek a kollégák, de bizonyos esetekben a személyes találkozás továbbra is elengedhetetlen a szakember szerint, ezért döntöttek a hibrid megoldás mellett.

The post Mit várnak a cégektől a dolgozók? appeared first on Műszaki Magazin.

A Liferay Hungary tudásmegosztó, különböző iparágak digitalizációs trendjeit bemutató beszélgetés sorozatának legújabb adásában a gyártóipari terület pandémia alatti és az ezt követő időszak digitalizációs kihívásait ismerteti a Siemens Zrt. Digital Industries üzletág példáján keresztül.

Bevált a hibrid munkavégzés

A videóból kiderül, hogy Siemens-t még gyakran a háztartási gépekkel, mobiltelefonokkal azonosítják, pedig ma már inkább high-tech cég, amely elsősorban vállalatok számára készít eszközöket, szoftvereket és megoldásokat többek között az Ipar 4.0, a decentralizált energiarendszerek, valamint az okos épületek területén.

„A gyártó iparág számára 2020-ban a legnagyobb kihívást a pandémia és ennek hatásai jelentették: a járvány miatti védekező intézkedéseket ugyanis be kellett építeni a mindennapi rutinba, ideértve az ügyfélkapcsolatok területét is”

– mondta el Móczó Vilmos, a Siemens Zrt. Digital Industries operatív vezetője.

Mivel a Siemens mindig is újító szellemmel dolgozott, ezért nem okozott gondot a távmunkára való hirtelen átállás, és az akár gyártóipari ügyfelek támogatásának biztosítása. A távmunka persze csak azokban a munkakörökben vált lehetővé, ahol nem volt indokolt a közvetlen jelenlét. A vállalat a kedvező tapasztalatok alapján úgy döntött, hogy a munkaszervezésben hosszú távon a hibrid rendszert tartja meg, azaz otthonról és az irodából megosztva dolgoznak. Így szőtte bele magát a „new normal” a mindennapi életükbe.

„A jövőt már nem kell jósolnunk, elég, ha a vállalat kutatás-fejlesztési részlegét figyeljük, ahol láthatjuk, hogy az additív gyártás, az autonóm robotika, a kiberbiztonság, az adatelemzés, a mesterséges intelligencia, a szimulációs modellezés és az energiatárolás azok a fő területek, amelyek a digitalizáció fő irányaivá váltak. Az utógondozástól, a karbantartástól, a gyártósor szervizeléstől, a munkaerő-terhelési szimulációktól és a mesterséges intelligenciától pedig nagy fejlődést várunk. S minél több digitalizációt viszünk az életünkbe, annál nagyobb hangsúlyt szükséges fektetnünk a kiberbiztonságra is. A jövőre nézve a legjobb megoldás, ha innovatívan tervezzük meg az üzletmenetet. Ehhez jó eszköz lehet a digitális eszközpaletta, amelynek segítségével mindenki a maga lehetőségeihez mérten tud haladni, a szimulációs modellezéstől egészen az ügyfélkapcsolatok fejlesztésééig”

– fogalmazza meg Móczó Vilmos.

The post Szimulációs modellezéstől az ügyfélélményig appeared first on Műszaki Magazin.

Ha feltennénk a kérdést, hogy a Széchenyi István Egyetem négy hallgatói versenycsapata (Arrabona Racing Team, SZEngine, SZEnergy, SZEnavis) közül melyik a kakukktojás, a legtöbben valószínűleg a SZEnavisra voksolnának. A legtöbb szempont szerint a SZEnavis valóban kilóg a sorból. Egyedül ők azok, akik nem szárazföldre, hanem vízre fejlesztenek járművet (betonkenut) – ráadásul olyat, amelynek hajtása nem motorral, hanem emberi erővel történik.

„A kenu hossza legalább négy, legfeljebb hat méter lehet, szélessége pedig hatvan centiméter és egy méter között változhat. Ezekkel a korlátokkal tervezzük a hajót” – kezd bele a fejlesztési folyamat ismertetésébe Aller Attila, a csapat jelenlegi vezetője. „Az építési ciklus szeptemberben kezdődik, ekkor határozzuk meg nagy vonalakban a stratégiánkat. Ekkor döntjük el, milyen anyagot használjunk, milyen prioritásokra figyeljünk, milyen forma lenne az ideális a hajó számára. Ezek közül több variációt lemodellezünk, és amelyik a szimulációkban a legjobban teljesít, azt építjük meg. Az előkészítő fázis hosszadalmas, a zsaluzat felépítése már csak egy hónapig tart, a hajó elkészítése pedig mindössze egy délutánra redukálódik. Nálunk kicsit máshogy zajlik a fejlesztési folyamat, mint a többi versenycsapatnál”

– fogalmazott.

A SZEnavis csapata standdal jelentkezett néhány hete a Széchenyi István Egyetem családi napján is. Középen Aller Attila csapatvezető. (Fotó: Horváth Márton)

A betonkenuversenyeken nem feltétlenül az nyer, aki elsőként ér célba. A bírák ugyanis elsősorban a hajót értékelik: a mérnöki tervezés legalább akkora súllyal esik a latba, mint a futamok eredménye. A pandémia előtti utolsó SZEnavis kenu például szögletes lett, aminek volt előnye és hátránya is: könnyen fordult a vízen, viszont kevésbé volt áramvonalas.

A csapat szoros együttműködésben dolgozik a Járműipari Kutatóközpont mellett az egyetem oktatóival is, akik közül többen is a SZEnavis gárdájából kerültek ki. Első számú mentoruk Pollák András, az egyetem Építőanyag-vizsgálati és Épületfizikai Laboratóriumának vezetője. A kenu építéséhez szükséges forrásokat pályázatokból, valamint szponzoraik támogatásával teremtik elő. Van, aki zsaluanyaggal, más cementtel vagy pénzzel segíti őket.

 „Kis túlzással állíthatjuk, hogy ez a betontechnológia Forma–1-e”

– állítja Pollák András.

„A nagy gyártók kísérleti technológiáit mi próbálhatjuk ki először, gyakorlatilag teszteljük a különböző betonmegoldásokat, amiket a hétköznapi felhasználásban még nem alkalmaznak”

– árulta el portálunknak a tanszéki mérnök, aki szerint mindez szakmailag és tudományosan egyaránt hasznos a hallgatóknak. Mindezt alátámasztja, hogy az évek során sok tudományos diákköri munka, valamint szakdolgozat is született a csapat berkein belül.

A 2019-es Magyar Betonkenu Kupa mezőnye, előtérben a SZEnavis csapatával. (Forrás: SZEnavis)

Mint Andrástól megtudtuk, a SZEnavis Magyarországon a legjobbak között van, de nemzetközi kitekintésben is a felső középmezőnyhöz tartozik.

„A győri csapat különlegessége, hogy nálunk teljesen szabad kezet kapnak a hallgatók. Tulajdonképpen egy kis cégként működnek, ugyanúgy mint a SZEnergy, az ART vagy a SZEngine. A betonkenu-építés remek lehetőség arra, hogy az építész- és építőmérnök-hallgatóinkat felvértezzük gyakorlati tapasztalatokkal”

– összegzett a laborvezető.

The post A legfrissebb technológiai újdonságokat használja a Széchenyi-egyetem betonkenucsapata appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt időszak, a pandémia az élet legtöbb területére hatással volt, így többek között arra is rávilágított, hogy a társadalmi, gazdasági rendszerek felkészületlenek ilyen mértékű válsághelyzetek kezelésére, így a reziliencia (alkalmazkodóképesség) javítása kiemelt figyelmet kapott hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 67. Vándorgyűlésének központi témáját a villamosenergia-szektor alkalmazkodóképessége és annak műszaki, gazdasági és humán oldalának kihívásai adták, továbbá a rohamosan növekvő számú napelemek hálózatra gyakorolt hatása.

A hazai energiapiac jelenlegi legnagyobb kihívása többek között az időjárásfüggő megújuló alapú energiatermelés hálózati integrálása és a fogyasztói környezet energiahatékony átalakítása. A kormány energia- és klímapolitikai célkitűzései között szerepel a 6000 MW-os napelemes villamosenergia-termelő kapacitás elérése 2030-ra. Azonban az ekkorra tervezett naperőmű-kapacitás várhatóan jóval korábban, 2025-re teljesül, ami jelentős kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket.

A fotovoltaikus termelőrendszerek folyamatosan csökkenő ára és az igénybe vehető állami támogatásoknak köszönhetően egyre több napelemes rendszer – beleértve a háztartási méretű kiserőműveket (HMKE) – létesül hazánkban. És bár a számok környezettudatosság, klímavédelem szempontjából bizakodásra adnak okot, az új hálózatra csatlakozó kapacitások rendszerterhelési és -szabályozási problémát okoznak. A kapcsolódó hálózatfejlesztési, digitalizálási feladatok megvalósítása a hálózati társaságok vezetői szerint jelentős forrást, állami támogatást igényel.

A villamos energia fizikai természetéből kifolyólag csak nagyon nehezen és költségesen tárolható. Az ellátásbiztonság érdekében összhangba kell hozni a megújuló kapacitások bővülését a rendszerszabályozási képesség fejlődési ütemével. A hálózat fizikai fejlesztése és a rendszerszabályozást biztosan kielégítő nagyobb, nem időjárásfüggő erőművek építése hosszú időbe (4-6 év) telik. Ezeket a feladatokat kell a jogalkotónak, a szabályozó hatóságnak, a hálózatot üzemeltető társaságokkal közösen az ellátásbiztonság érdekében optimalizálni.

A hálózati szakemberek szerint jelenleg a rendszer mintegy 3000 MW napelemes kapacitást tud kezelni. Ha ez a csatlakoztatott kapacitás jelentősen megnő, a soron kívüli hálózat- és szabályozóképesség-fejlesztést tesz szükségessé.

Akkut problémaként több előadó megemlítette, hogy mind a villamos energia, mind a földgáz piaci ára az utóbbi időben az egekbe szökött, amivel komolyan szükséges foglalkozni.

“Egy folyamatosan és rapid módon változó szektor feladatait kell közösen megoldanunk, ezért kiemelten fontos a jogalkotó, a szabályozó hatóság, a hálózati cégek és az érintett iparági szereplők együttműködése. A folyamatos párbeszédhez semleges szakmai platformot kínál a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A szektor az elmúlt időszakban is példaértékű együttműködésről adott tanúbizonyságot, és erre az összefogásra van szükség a jövőben is ahhoz, hogy dacolva a sürgető idővel felkészítsük a teljes hálózati infrastruktúrát, és fokozzuk a szektor alkalmazkodóképességét”

– mondta Gelencsér Lajos, az Egyesület elnöke.

“Ma már nincs áramszolgáltatás informatika nélkül”

– tette hozzá az Egyesület elnöke, aki egyúttal felhívta a figyelmet a szektor digitalizációjának, kiberbiztonságának fontosságára is, ami a reziliencia kérdéskörét tárgyalva szintén kiemelt szerepet kap.

Emellett hangsúlyozta, hogy a jelen és jövő szakembereire a fenti feladatok megvalósításában milyen fontos szerep hárul. Ezért is kezeli kiemelten fontos témaként a MEE ugyancsak az utánpótlás kérdését, és rendezi meg idén 6. alkalommal, a több mint 10.000 diákot megmozgató Mi a pálya? műszaki pályaválasztó fesztivált, ahol 6 helyszínen igyekeznek felkelteni a pályaválasztás előtt álló diákok érdeklődését a műszaki és informatikai szakma iránt, annak érdekében, hogy ezt a pályát válasszák.

www.mee.hu

The post Túl gyors a napelem-boom? appeared first on Műszaki Magazin.

Ugyanakkor a járvány következtében bevezetett távmunka révén növekedett a termelékenység és csökkentek a működési költségek. Azonban ezek az előnyök a munkavállalói jólét rovására mehetnek – áll a Capgemini Kutatóintézet “A munka jövője most kezdődik el“ című kiadványában.

A közeli, de legalábbis a középtávú jövőben nem tér vissza a 100%-os irodai munkavégzésen alapuló modell – állítják a vezető globális szervezetek közreműködői – akik a Capgemini Kutatóintézet kiadványában a COVID következtében megváltozott munkavégzési modell kérdéskörét járták körül. A szakemberek szerint bár a hibrid munkamodell definíciója változhat, abban mindannyian egyetértenek, hogy a továbbképzések és átképzések kulcsfontosságúak lesznek a vállalatok számára a versenyelőny megszerzése és a jövőbeni fennmaradás érdekében. Minderre leginkább az alkalmazottak kiégésének megakadályozása végett is szükség van.

A vállalatok számára ugyan előnnyel jár a COVID-19 következtében bevezetett távmunka, hiszen 92% -uk ingatlanköltség-megtakarításra számít, 63% -uk pedig a termelékenység növekedéséről számolt be 2020 harmadik negyedévében. Ez a növekedés azonban leginkább annak tudható be, hogy amint az otthonunk válik a munkavégzés színterévé elmosódnak a határok. Éppen ezért kérdéses, hogy a távmunka mennyire tartható fenn a pandémián túl. A kutatás rávilágított: az alkalmazottak több mint fele (55%) úgy érzi, hogy kiégett a hosszabb ideig tartó távmunkában. Ezért kiemelten fontos, hogy a vállalatok továbbképzésekkel és átképzésekkel segítség az alkalmazottakat a megváltozott munkamodellre való áttérésben.

A Capgemini ezúttal azt is vizsgálta, hogy a COVID-19 milyen hatással van a szervezetek munkájára, együttműködésére, tehetségkutatására és a munkavállalók motiválására. A kutatás átfogó: azt is feltérképezi, hogy a folyamat milyen hatással lesz bizonyos munkavállalói csoportokra, többek között a nőkre, az alulreprezentált kisebbségekre, valamint a megnövekedett munkanélküliséggel és a digitális képességeket érintő szakadék növekedésével szembesülő fiatalokra.

A publikáció szerint a COVID-19 munkanélküliségre gyakorolt hatása kétszer akkora mértékű volt a fiatalok körében, mint a teljes népességet tekintve. Ez az OECD országokban 2020 végére 23,4 milliónyi munkanélküli fiatalt jelent. A kiadvány következtetései szerint az üzleti modellek bármely más evolúciójához hasonlóan itt is meg kell találni az egyensúlyt a hatalmas lehetőségek kiaknázása és a kulcsfontosságú szociológiai kérdések kezelése között.

„Bár a munka jövője rengeteg új lehetőséget rejt magában, vannak olyan csoportok, amelyek kevesebb eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy előnyt kovácsoljanak ezekből. Napjaink vállalatainak ki kell mozdulniuk a túlélő módból és optimalizálniuk kell a hibrid modellt a jelenlegi és jövőbeli tehetségek számára”

– magyarázza Claudia Crummenerl, a Capgemini Invent munkavállalókért és szervezetért felelős ügyvezető igazgatója.

„A globális munkaerőpiac fiatal munkavállalói különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, a készségek közötti szakadék egyre szélesedik, az automatizálás pedig fokozódik. A kompetitív előnyök megszerzéséhez és az ellenálló képesség kialakításához, valamint ezek megőrzéséhez a szervezeteknek a továbbképzést és az átképzést megújult társadalmi szerződésük szerves részévé kell tenniük — munkavállalóik tanulásában és fejlődésében partnerként eljárva, életre szóló szerepet vállalva.”

Shayne Elliott, az ANZ Bank vezérigazgatója szerint

„Az üzleti vezetőknek fel kell karolniuk a hibrid munkamodellt és azt a kompetitív előny forrásának kell tekinteniük. A hibrid modellek végtelen számú lehetőséget rejtenek magukban a földrajzi sokféleség kiszélesítésétől a munkavállalók otthon és munkahely közötti egyensúlyának megteremtéséig. Azok a vállalatok, amelyek ma sikeresen ki tudják aknázni a hibrid munkát, a következő húsz évre megalapozzák jövőbeli pályájukat.”

The post Kiégés, munkanélküliség, hibrid modell: Így alakította át a COVID-19 a munkavégzésünk! appeared first on Műszaki Magazin.

A gyártási folyamatok automatizálása még fontosabbá vált, mint azelőtt. Az emberi hibák lehetőségének csökkentése, a papírmentesség, a kibervédelem, valamint a szellemi tőke optimalizálása is meghatározó pontja az átalakulásnak.

A Liferay Hungary újonnan indult, különböző iparágak digitalizációs trendjeit bemutató videósorozatának legújabb adása a gyógyszeripar pandémia alatti és az ezt követő digitalizációs kihívásokat ismerteti.

Egy konzervatív iparág reakciója

Általánosságban véve elmondható, hogy az üzletág a hagyományos gyakorlatokra épül. Maga a kereskedés és az orvoslátogatás többnyire személyesen történik. Így a koronavírus első hullámának kezdetével nem csak a kollegák otthoni munkavégzését volt nélkülözhetetlen biztosítani, hanem magát az értékesítési folyamatot is az online térbe kellett terelni. A vállalat két fronton is komoly kultúraváltáson esett át, mindezt olyan gyorsasággal, hogy közben a piaci elvárásoknak is megfeleljen.

A gyártás vírushelyzetben is létfontosságú

A feladat természetéből adódóan a gyártásban dolgozók tevékenységeit nem lehetett távmunkába átrendezni. A csomagolásért vagy a gyógyszer tablettázóért felelős munkatársaknak szükséges volt a szakmai és fizikai jelenléte az üzemekben. Az egyik kiemelt területe   a járványügyi intézkedéseknek a gyártási körülmények még biztonságosabbá tétele volt.

Ide tartozott a folyamatos fertőtlenítés, takarítás, a műszakok szétbontása, valamint az öltöző használatának újraszervezése. Ez azonban nagyban befolyásolja a feladatok elvégzésének idejét is, hiszen, ha például korábban 30 fő tartózkodhatott az adott helyiségben, és a távolságtartás következtében ez a szám lecsökkent 10 főre, akkor csak maga az átöltözési idő a háromszorosára növekszik.

Kiemelt cél az automatizált gyártás

A McKinsey tanulmánya szerint a megfelelő technológiai megoldások 50-100 százalékkal növelhetik a termelékenységet. A vizsgált jól teljesítő gyártólétesítmények olyan újításokat vezettek be, mint a papírmentes laboratóriumok létrehozásának kezdeményezése, a tesztelés optimalizálása, a folyamatok automatizálása, valamint a tesztelést átszervezték a shop floor – azaz az üzem – szintjére. Ezek a lépések lehetővé tették a jól teljesítő laboratóriumok számára, hogy jelentősen javítsák a sebességüket.

„A gyár további automatizációja nem egy egyéves terv, de ha 2021-ben sikeresen tudjuk automatizálni a kísérleti célra kijelölt üzemünket, akkor a tanulságokkal gazdagított ismeretünket szeretnénk kiterjeszteni a többi három magyarországi telephelyünkre, majd külföldi leányvállalatainkra is. Ez a projekt különösen fontos számunkra, hiszen arra törekszünk, hogy folyamatainkat maximálisan automatizáljuk. Ehhez legfőképpen a gyártás végrehajtási rendszerek (MES) hatékony alkalmazását tartjuk a legfontosabb lépésnek.”

– magyarázza Simon Lajos, a Richter Gedeon Nyrt. informatikai vezetője.

Hatékonyságnövelés a szellemi munkakörökben is

A legnagyobb digitalizációs hullám a COVID19-nek köszönhető, így a már-már napi rutinhoz tartozik a rendszeres digitális projektek indítása a hatékonyság növelésére. A következő évek digitalizációs fejlesztései a kibervédelem további erősítésére, valamint a még magasabb szintű folyamat automatizálásra fókuszálnak.

Fontos szempont, hogy az emberi asszisztenciát egyre kevésbe igénylő, ezáltal haszontalanná váló feladatokat automatizálni lehessen, hogy a munkatársak minél inkább a kreativitást és szellemi tudást szükségeltető teendőkkel tudjanak foglalkozni.  Megjelenhetnek a „low-code” megoldások is, amelyek lehetővé teszik, hogy a kollegák bizonyos kérelmek leadása helyett, saját maguk alkossák meg a szükséges opciókat a rendszeren belül. Ennek bevezetése azonban megköveteli a használathoz szükséges átgondolt és kifinomult szervezeti infrastruktúrát.

További információk:

A teljes videót itt tudja megtekinteni: https://www.liferay.com/web/l/digital-talks

The post Az automatizált gyártás lendíti tovább a gyógyszeripar digitalizációját appeared first on Műszaki Magazin.

Mivel a világ számos országa várakozással tekint a lezárások időszakának megszűnése, és a nem létfontosságú létesítmények újbóli megnyitása elé, itt az ideje, hogy a vállalatok elkészítsék erre vonatkozó terveiket! A különböző iparágaknak saját kihívásaikkal kell szembenézniük – sokaknak új megoldásokat kell kidolgozniuk, például a szociális távolságtartáshoz történő alkalmazkodásra. Másoknak szokatlanul nagy keresletet kell majd kielégíteniük. Ez különösen igaz a közüzemi ágazatban működő vállalkozásokra: a víz-, a gáz-, az áramszolgáltatókra és a távközlésre. Egyszerűen azért, mert az irodák, üzletek, műhelyek és más vállalkozások újra megnyitják kapuikat, és valószínű, hogy a visszatérés sokak számára nem lesz egyszerű.

A zárlati korlátozásokból származó többhónapos, hosszantartó inaktivitás után a cégek nagyobb valószínűséggel találkoznak használaton kívüli munkahelyi közműveiket érintő váratlan problémákkal. Ezeknek a rendszereknek szintén hiányoztak a rendszeres közüzemi szolgáltatói leolvasások és ellenőrzések, amelyek normál esetben megtörténtek volna, és amelyek feltárhatták volna azokat a szunnyadó hibákat, amelyek a használat híján rejtve maradtak. Mivel a telephelyek, üzemek felügyelet nélkül maradtak a hirtelen bezárások után, lehetséges, hogy voltak incidensek – a szivárgásoktól, törésektől és kártevők okozta károsodásoktól kezdve az árvizekig és tüzekig – amelyek közül néhányról a tulajdonosok még nem is tudnak.

Röviden összefoglalva: a karbantartó és javító csapatok számíthatnak arra, hogy elárasztják őket a sürgős kérések, miközben még mindig kevés a személyzet, mivel továbbra is érinthet csapattagokat a vírus okozta megbetegedés.

A legjobb módja annak, hogy ismét lendületbe jöjjünk

Ezeknek a csapatoknak a számára az optimális hatékonyság elérése valószínűleg jelentős logisztikai erőfeszítést igényel. A siker – legalábbis részben – a felszerelésükhöz szükséges eszközöktől függ: a skála a szerszámosládákban található kéziszerszámoktól a járművekig, és a mobil eszközökig terjed. Számos kulcsfontosságú pontot kell szem előtt tartani, amikor a terepen dolgozó munkatársak számára megfelelő mobil számítógépek kiválasztásra kerülnek.

Az első és legfontosabb szempont a megbízhatóság. Egy Forrester blog így fogalmaz:

“Ahogy mindannyian harcolunk az időjárás ellen a jelenlegi viharban … mindenki szenteljen különös figyelmet annak a technológiának, amely bizonyítottan megbízható.”

Az alkalmatlan technológia mind pénzben, mind pedig időben sokba kerül. A VDC Research megállapításai szerint a terepen dolgozók körében egy mobil eszköz meghibásodása átlagosan 100 perc leállást eredményez: annak kiszámítása, hogy ez mit jelent mind a munkavállalói költségekben, mind az elmaradt bevételekben, megerősíti a megbízható berendezések értékét. Az olyan, célirányosan kialakított nagyvállalati szintű eszközök, mint például a strapabíró táblagépek, könnyen lehet, hogy heteken belül behozzák az árukat. Az ügyfelek elégedettségét is befolyásolja az állásidő. A táblagépeknek hosszú időn keresztül következetesen jól kell működniük a legnagyobb kihívást jelentő körülmények között is, például amikor a felhasználók használat közben leejtik, nekiütik valaminek, és általánosságban ki vannak téve a környezeti hatásoknak, akár egy átlagos munkanap során is.

Az ilyen szintű megbízhatóság biztosításának legjobb módja a robusztus eszközök használata. Ezt gyakran rosszul értelmezik: a robusztus kivitel nem azt jelenti, hogy egy fogyasztói eszközt egy gumitokba helyezünk. Nem is csak azt, hogy egy tesztsorozat alatt jó értékek mérhetők – mint például egy eszköz képes túlélni a cseppállósági tesztet, vagy jó védettségi fokozat (IP) minősítéssel rendelkezik. Az igazán strapabíró táblagépeket az alapoktól kezdve úgy tervezték, hogy ellenálljanak a szélsőséges igénybevételnek, tesztelve többek között az ütés, a nedvesség, a rezgés, a por, a szélsőséges hőmérséklet, a termikus sokk és az akkumulátor vizsgálatának kombinációjával.

Ebben a képlékeny helyzetben figyelembe kell venni a teljes tulajdonlási költséget (TCO): a folyamatos gazdasági bizonytalanság miatt a beruházásokat minden eddiginél előrelátóbban kell megtervezni. Visszatérve a fent említett megbízhatósági adatokra, ugyanez a VDC Research jelentés azt is megállapította, hogy a nem robusztus eszközök közel háromszor olyan gyakran hibásodnak meg, mint a strapabíró kivitelűek. Annak ellenére, hogy általában sokkal alacsonyabb áron szerezhetők be, a TCO körülbelül kétszer annyi a nem robusztus eszközökre nézve, mint strapabíró versenytársaik esetében. Az akkumulátor meghibásodása és a kapcsolódási problémák még tovább emelhetik ezt a költséget. A masszív eszközök előnye igazán ígéretes. A Zebra A terepen végzett tevékenység jövője c. tanulmánya szerint az energia-és közüzemi vállalatok közel 50%-a strapabíró tableteket használ, és ez az arány 80%-ra ugrik majd a következő évben. Eközben a távközlési és műszaki iparágak válaszadóinak 76%-a állítja, hogy helyszíni üzemeltetési stratégiája az asztali számítógépektől a mobil eszközök felé fordult.

Ugyanaz a méret nem lesz jó mindenkire

Minden üzleti partnernek képesnek kell lennie arra, hogy a frontvonalban dolgozók számára biztosítsa a szükséges tableteket, és az általuk használt szoftvereket. A különböző szakmák és szerepek különböző konfigurációkat, vagy akár teljesen más eszközöket igényelnek. Ha a fő követelmény mérőórák, vagy más berendezések által mért/mutatott mérőállás rögzítése, akkor egy könnyű, kisebb tablet lehet a legcélszerűbb választás. Ha egy terepen dolgozó munkatársnak írásos jelentéseket kell benyújtania, akkor egy másik formatényezőjű készülék, például egy 2 az 1-ben átalakítható, vagy levehető táblagép billentyűzettel megfelelőbb lehet.

Egyes feladatok megkövetelik, hogy az eszközök kijelzője közvetlen napfényben is jól látható legyen, mint például annak a közüzemi dolgozónak az esetében, aki időnként a magasban dolgozik a szabadban, és meg kell, hogy nézze az üzemi hálózat dokumentációs rajzait. Más esetekben lehet, hogy a rendelkezésre álló választható kiegészítők bizonyulnak elengedhetetlennek – beépített vonalkód- vagy intelligens kártya olvasó, esetleg hosszabb élettartamú akkumulátor. Egyes szoftverek kikényszeríthetik az Android- vagy Windows-alapú táblagép választását. Az alkalmazás is befolyásolhatja a képernyő méretének kiválasztását; a tartóra szerelt képernyőknek például nagyobbaknak kell lenniük, mint a kézi eszközök kijelzőinek. A magán- és közműszolgáltatóknak tanácsos olyan megoldás-szolgáltatót választaniuk, amely az igények széles skáláját képes lefedni, és nem csak néhányat közülük.

Egy, a normál munkavégzéshez történő, előremutató, lendületet adó visszatérés felépítése és levezénylése nehéz feladat lesz. A legtöbb, amit egy vállalat menedzsmentje és IT részlege tehet, az az, hogy biztosítja a terepen végzett műveletek lehető legjobb támogatását!

Tom McNeela, Zebra Technologies

The post Szerelkezzünk fel a járvány utáni visszatéréshez! appeared first on Műszaki Magazin.

A kutatásban Európa-szerte 10 000 fogyasztót kérdezett meg, arra keresve a választ, hogy a közelmúltban lezajlott világjárvány milyen hatással bírhat az e-kereskedelem fogyasztói keresletére az elkövetkező évek során.

“A járvány példátlan módon felgyorsította a digitális vásárlási trendeket. Az e-kereskedelmi piac egyre kompetitívebb, a személyre szabott ügyfélszolgáltatások jelenthetik azt a megkülönböztető erőt, ami által egy vállalkozás kitűnhet a tömegből. A fogyasztók prioritásai és az online vásárlással kapcsolatos elvárásaik megértése fontos része a küldetésünknek, hogy kiskereskedelmi partnereinknek azt nyújtsuk, ami a számukra és az ügyfeleik számára egyaránt fontos.”

– nyilatkozta Yannick Mooijman a UPS Magyarországért is felelős regionális ügyvezetője.

Beérett az online kereskedelem

A kutatás eredményei szerint mintegy felével nőtt azoknak a fogyasztóknak a száma, akik a jövőben is nagyrészt vagy teljes egészében online szándékoznak megoldani vásárlásaikat (az ő számuk 10 százalékról 15 százalékra emelkedett). Ugyanakkor a megkérdezettek csak mintegy 40 százaléka állítja, hogy a korlátozások feloldása után is kifejezetten csak üzletben kíván vásárolni, ami összességében 26 százalékos csökkenést jelent a járvány előtti időszakhoz képest. Minden árukategóriában nőtt azoknak a száma, akik nagyobb valószínűséggel próbálják ki az online vásárlást, mint korábban.

Természetesen mindkét kereskedelmi mód mellett szólnak érvek és ellenérvek. Az üzletben történő vásárlás élménye (41 százaléknak fontos) és a személyesebb élmény (38 százalék) továbbra is a személyes vásárlás mellett szól, míg a kényelmesebb vásárlás (48 százalék) és az olcsóbb árak (38 százalék) az online vásárlás fő mozgatórugói.

A fogyasztók többsége minden termékkategóriában a nagyobb kereskedőket részesíti előnyben a kisebb, független cégekkel és online piacterekkel szemben. Ezzel együtt a fogyasztók 50 százaléka szeretné valamilyen formában segíteni kisvállalkozásokat is. A kisebb online kereskedőknél az élelmiszerek (25 százalék) és a ruházati cikkek, valamint lábbelik (24 százalék) voltak a legnépszerűbb árucikkek.

A vásárláson túli tényezők

A fogyasztók 85 százaléka számára a kiskereskedő által választott házhoz szállító partner a legfontosabb tényező a döntésük meghozása során, 41 százalékuk pedig azt állította, hogy ez a jövőbeni vásárlás melletti elhatározásukban is kulcsfontosságú lehet. A válaszadók 75 százaléka számára már a fenntarthatóság a következő legfontosabb tényező.

A fogyasztók azt szeretnék, ha a kiskereskedők fenntartható csomagolást használnának, közel azonos mértékben 54, illetve 50 százalékuk várja el ezt a nagy és kisebb márkáktól. A megkérdezettek 48 százaléka szeretné, ha a kereskedők csökkentenék szén-dioxid-kibocsátásukat.

A fogyasztók hozzáállása a közösségi médiához

A válaszadók több mint fele (60 százaléka) úgy érzi, hogy a márkák túl sokat kommunikáltak a világjárvány idején, a fogyasztók 57 százaléka szerint a kisebb, független márkák jobb munkát végeztek a közösségi médián történő kommunikációjuk során. 2021-ben 15 százalékkal nőhet azon fogyasztók száma, akik a közösségi e-kereskedelmi csatornákon keresztül kívánnak vásárolni.

A generációk hozzáállása az online vásárláshoz

Nem meglepő, hogy a 25-34 évesek, akiket gyakran az első “digitális bennszülött” generációnak tekintenek, nagyobb valószínűséggel folytatják az online főbevásárlást a korlátozások feloldása után is (22 százalék), mint az 55 év felettiek (10 százalék). Az 55 év felettiek (56 százalék) sokkal nagyobb valószínűséggel vásárolnak ruhát és/vagy lábbelit a boltban, mint a 18-24 évesek (34 százalék). Az 55 év feletti fogyasztók nagyobb valószínűséggel várják el az ingyenes visszaküldést, ha nagyobb kereskedőktől vásárolnak (62 százalék), szemben a 18-24 évesek 54 százalékos értékével. Ez az elvárás 36, illetve 39 százalékra csökkent a független és helyi vállalkozások esetében.

Az e-kereskedelemre 2021-ben hatást gyakorló külső tényezők

A brexittel kapcsolatos kérdésre válaszolva a megkérdezett brit fogyasztók 66 százaléka úgy vélte, hogy az EU-ból vásárolt termékek és áruk drágábbak lesznek, 64 százalékuk szerint pedig az új vámkövetelmények miatt tovább is tart majd azok megérkezése. A megkérdezett uniós országokból származó fogyasztók 72 százaléka szerint az Egyesült Királyságból történő vásárlás drágább lesz, 69 százalékuk pedig arra számít, hogy az Egyesült Királyságból származó áruk szállítása hosszabb időt vesz majd igénybe. Európa-szerte a fogyasztók 57 százaléka készül 2021-ben a világjárvány hatására csökkenteni általános kiadásait.

Összességében

A tanulmány konklúziója szerint a nagyobb potenciális vásárlói kör miatt a vállalatoknak sokkal inkább fel kell mérniük, mik az e-kereskedelmi és kiszállítási szolgáltatásaik erősségei – hogyan tudják ezeket a vásárlói igényekhez optimalizálni.

A jelenlegi helyzet bizonytalansága ellenére a felmérés adatai azt mutatják, hogy az online vásárlással kapcsolatos szokások továbbra is összhangban maradnak a bezárásokat megelőző trendekkel, sőt még növekedés jeleit is mutatják. Mérettől függetlenül minden online kiskereskedő számára új lehetőségek kínálkoznak 2021-ben az új vásárlók megnyerésére. Ehhez a vállalkozásoknak holisztikusabb szemléletmódot kell alkalmazniuk a végponttól végpontig tartó vásárlói élmény terén, növelni kell a személyre szabott szolgáltatások körét, és a vásárlási folyamat kényelmét a végletekig fokozni, különösen az áruk visszaküldése terén.

The post Kilőtt az online vásárlás a pandémia alatt appeared first on Műszaki Magazin.

Leginkább azért szükséges robotizálni vagy automatizálni, hogy a versenyképességét megtudja őrizni egy cég. – bővebben a témáról Ember és gép együttműködésről megjelent cikkeinkben olvashat. Emellett a gépipar, az automatizálás és a járműtechnika aktualitásait is megtalálja a Műszaki Magazin májusi lapszámában!

Fókuszban az online szakkiállítások

„Mindig nagy jelentőséget tulajdonítottam a szakkiállítások és szakmai konferenciák megrendezésének. Ezt mind a kereskedelem, a fejlesztés, a szakmai tájékozódás és a szakoktatás szempontjából alapvetően fontosnak tartom”.

–olvasható Dr. Göndöcs Balázs c.egyetemi docens írásában.

„A mostani digitális kiállításokat végig nézve azt mondhatom, hogy az intec-Z, a METAV és a Hannover Messe jó bizonyítékai annak a változásnak, amely a digitális átalakulás hatását igazolja a hagyományos kiállításokra. Ugyanakkor rávilágít azokra az új lehetőségekre, amelyek a szakmai látogatók számára több és tartalmasabb tájékozódást tesznek lehetővé. A szervezők nagyon jó megoldást dolgoztak ki és a digitalizáció minden lehetőségét kihasználták. Itt gondolok az expo térben a cégek online megjelenítésére, a konferencia előadásainak online sugárzására és későbbi megtekinthetőségére, a sajtó számára a hozzáférhetőségre, és a tájékoztató anyagok kellő részletességére. Külön figyelemre méltó például a HM21 (Hannover Messe 21) digitális médiakönyvtárában a több, mint 2000 rövid (5-8 perces) termékismertető és technológiákat bemutató videó.  A fentiek alapján remélhető, hogy a június 15-18. között a Hungexpo által megrendezésre kerülő Ipar Napjai kiállítás online formában is nagy érdeklődésre tart számot. Valamennyi kiállító és látogató megkapja elektronikus formátumban a májusi és júniusi lapszámunkat.”

A virtuális IPAR NAPJAI egy rövid regisztrációt követően díjmentesen látogatható a www.iparnapjai.hu-n.

Olvasóink az alábbi linken tudnak regisztrálni: www.iparnapjai.hu/muszakimagazin

Bővebben a műszaki világ aktualitásairól májusi lapszámunkban olvashat!

Nyomtatott magazinunk lapozható változatban, digitális formátumban is elérhető ITT.

The post Olvassa online is a Műszaki Magazin legfrissebb lapszámát! appeared first on Műszaki Magazin.

A karrierváltás válaszadók által említett két legfőbb mozgatórugója az adott körülmények között teljesen természetes és érthető is: az egyik a magasabb fizetésre való törekvés (49%), a másik pedig a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly kialakítása (41%).

A munkaerőpiaci bizonytalanságok ellenére az embereknek most is megvannak a maguk ambíciói. Bár szinte minden második válaszadó a jelenlegi pozíciójában szeretne maradni (48%), sok munkavállaló bátran újrakonfigurálja a munkanapját, hogy az jobban illeszkedjen a magánéletébe. A lezárások és a távmunka közepette arra is több idejük jutott, hogy elgondolkozzanak további karrierjükről, továbbképezzék magukat, vagy valami újat tanuljanak.

Bármelyik irányt is választották, a legnagyobb motivációs erő egy új munkakör kipróbálására a jobb fizetés volt (49%). A második leggyakoribb ok a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly megteremtése volt, ez a válaszadók 41%-át motiválta. A világjárvány rávilágított, hogy milyen jó is több időt tölteni otthon a családdal, valamint a minket érdeklő dolgokkal és hobbikkal foglalkozni. A munkavállalók feltehetően azt szeretnék, ha ez a lehetőség továbbra is nyitva maradna.

A fizetés és a személyes kényelem után a válaszadók által említett harmadik leggyakoribb ok az érdemi és tartalmasabb munkakör keresése volt (35%). Lehetséges, hogy a 2020-as év eseményei miatt az emberek újragondolták jelenlegi munkájukat, felismerték az idő értékét és azt, hogy mire szeretnék azt fordítani.

„A vágyaik és lehetőségeik újragondolásával az emberek új munkavégzési környezetet fognak kialakítani. Akár munkahelyet váltanak, akár maradnak a jelenlegi munkakörükben, mindenképpen arra fognak törekedni, hogy megőrizzék a távmunka és a kényelmesebb körülmények nyújtotta előnyöket. De ennek eléréséhez a munkavállalóknak megfelelő hozzáállást kell tanúsítaniuk, meg kell tanulniuk rugalmasnak lenni és okosabban dolgozni. És természetesen nekik kell kialakítaniuk a munkakörnyezetüket, és felelősséget kell vállalniuk annak megbízhatóságáért és biztonságosságáért. Végül is, ez akár még versenyelőnyt is jelenthet a munkáltatók szemében”

– fejtette ki Szergej Martsynkyan, a Kaspersky B2B Termékmarketing részlegének vezetője.

Aki szeretné felfedezni, hogy milyen lesz a munkavégzés a jövőben, és hogy illeszkednek majd bele ebbe az emberek, annak a Kaspersky azt javasolja, hogy játsszon a cég új kaland-videójátékával, amelynek a címe: „Own Your Future”. A játék egy munkanapon viszi végig a játékosokat, és közben bemutatja azokat a szokásokat és döntéseket, amelyek segítségével a munkavállalók a kezükbe vehetik a saját jövőjüket.

The post A munkavállalók egyharmada munkahelyváltást fontolgat egy éven belül appeared first on Műszaki Magazin.

A legnagyobb hazai vállalatokkal kapcsolatban álló, így a magyar viszonyokat nagyon jól ismerő Hewlett Packard Enterprise ügyvezetője, Szpisják Tibor összegyűjtötte, hogy technológiai oldalról – nem kizárólag a pandémia hatásaként – milyen trendekre és kihívásokra számíthatunk a közeljövőben.

A HPE globális piaci folyamatokat elemző csapata szerint áprilisra, legkésőbb májusra világszerte elérhetővé válnak az egydózisú koronavírus elleni védettséget biztosító vakcinák és ennek, illetve a nagyívű gazdasági mentőcsomagoknak, valamint az újraindítási programoknak köszönhetően azonnal megugrik majd a piaci aktivitás, júniustól pedig már a gazdaság szárnyalása várható. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy milyen technológiához köthető változásokra, feladatokra számíthatunk a pandémiát követő közeljövőben.

1. A munkahelyek, irodák tovább élnek, mint kollaborációs terek

Az elmúlt évszázadokban nem véletlenül alakult úgy a világ, hogy – néhány kivételtől eltekintve – a szellemi munkát végzők munkahelyeken tudtak a leghatékonyabbá és legsikeresebbekké válni. Bár az elmúlt egy év megmutatta, hogy a technológiai eszközök, felhőmegoldások és a gyors internetkapcsolat révén irodák nélkül sem áll meg az élet, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a személyes kontaktusra, a közös gondolkozásra, valamint a magánélet és munka terének fizikai elkülönítésétre hatalmas igény mutatkozik. A szellemi munkát végzők munkahelyei így várhatóan nem szűnnek meg, de kevésbé lesznek részei a mindennapjainknak és a közösségi csapatmunkát segítő kollaborációs terekké változnak.

2. Magyarországon is a legfrissebb technológiák előnyeit élvezhetjük

Még pár évvel ezelőtt is jellemző volt, hogy a legújabb technológiai megoldások többéves késéssel gyűrűztek be Magyarországra és lettek elérhetők, majd elfogadottak itthon. Ezt a görgetett csúszást mára többé-kevésbé ledolgozták a hazai nagyvállalati technológiát kínáló vállalatok és azok az ügyfeleik is – például a pénzintézetek – melyekkel nap mint nap kapcsolatban állunk. Ennek köszönhetően már itthon is a legújabb technológiai megoldások segítik az életünket. A HPE magyarországi képviselete, mely egy külön innovációs csapatot is felépített, a felzárkózás elősegítésében jelenetős szerepet vállalt és számtalan területen – az oktatástól kezdve a közlekedésbiztonságon át a közigazgatásig – tette elérhetővé a legfrissebb technológiákat és járult hozzá a digitalizáció folyamatához.

3. Segítő kezet kell nyújtani az új digitális világban

Az elmúlt egy évben gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra és soha nem tapasztalt mértékben épültek be mindannyiunk mindennapjaiba a digitális megoldások és nagy részük várhatóan velünk is marad. A technológiai cégeknek és a szociális intézményrendszernek is hatalmas a felelőssége abban – és ezen a területen minden szereplőnek bőven van még tennivalója – hogy képzésekkel és türelemmel, kortól és a technológiai affinitástól függetlenül úgy a hétköznapokban, mint a munka világában mindenki számára lehetőséget biztosítson arra, hogy megtanuljon eligazodni ebben az új rendszerben.

4. Szuperszámítógép az irodában, szuperszámítógép a nappaliban

A közeljövőben szinte minden újabb, nagysebességű internetre kapcsolt számítógépben ott rejlik majd a potenciál, hogy a korábban csak a legnagyobb számítási kapacitást igénylő, leginkább tudományos kutatásokhoz vagy kiváltságos szektorokban, például a gyógyszer- és autóiparban bevetett szuperszámítógépekhez hasonló teljesítményt kínáljon használójának. Az ehhez szükséges felhőalapú platformokat – melyek a végfelhasználó számítógépét kapcsolják össze elképesztő számítási teljesítményt kínáló rendszerekkel – használó kisvállalkozás vagy akár egy otthonról dolgozó szabadúszó így olyan számítási kapacitást vehet igénybe megfizethető áron például a terméke fejlesztésére vagy egy összetett animáció elkészítésére, amely minden egyéb módon elérhetetlen lenne számára.

5. Végre jobban kihasználhatjuk azt, hogy elképesztő mennyiségű adatot termelünk

A technológiai vállalatok rengeteg adat összegyűjtésére alkalmas rendszereket építettek ki, a szervezetek és a magánemberek pedig élnek is velük és hihetetlen mennyiségű információt termelnek a segítségükkel. A világ egyik legnagyobb technológiai piackutató cége, az IDC legfrissebb előrejelzése szerint 2025-re 55,7 milliárd összekapcsolt eszközt használunk majd, és ezen eszközök hozzávetőleg négyszer annyi adatot – 73,1 zetabyte-ot – termelnek majd, mint amennyi 2020-ban keletkezett. Például egy minden jelenleg elérhető szenzorral felszerelt önvezető autó egy óra alatt akár 5 terrabyte-nyi adatot is létrehozhat, de egy okosórával is pillanatok alatt generálhatók gigabyte-ok. Felmérések szerint azonban a világszerte létrejövő adatok mintegy 65%-a strukturálatlan és elérhetetlen, így a hasznosságuk részben vagy egészben megkérdőjelezhető. És bár az adatok feldolgozását segítő big data megoldások már hosszú évek óta elérhetőek, igazi fejlődés az úgynevezett adatvagyon feldolgozásában a következő években várható.

6. Nem költözik mindenki és minden a felhőbe, de így is kihasználhatjuk a felhő előnyeit

A HPE tapasztalatai alapján – és ezt az IDC legutóbbi felmérése is alátámasztja –, a nagyvállalatok vezetői bár elismerik a felhőmegoldások értékeit, adataik és alkalmazásaik 70%-át nem kívánják felhőbe költöztetni, inkább – biztonsági és teljesítménybeli megfontolások okán – olyan hibrid megoldásokban gondolkoznak melyekben a fizikailag jelenlévő technológia platformok a felhőmegoldásokkal ötvöződnek. A technológiai vállalatok ennek megfelelően azon dolgoznak, hogy miként adhatnák meg a felhőélményt – tehát a rugalmasságot, a könnyű elérhetőséget, a platformokon és rendszereken átívelő működést, a teljesítményt és az előfizetéses fizetési modellt – a vállalatok saját rendszerében.

7. Az előfizetésé a jövő

Az előző pontban szereplő előfizetéses konstrukcióban elérhető – nem csak felhőalapú – informatika különösen vonzó a vállalatok számára. Az ezt a megoldást választó vállalatok saját munkatársaik és a végfelhasználók számára is mindig a lehető legfrissebb technológiai megoldásokat kínálhatják, anélkül, hogy hatalmas befektetést kéne eszközölniük. A fogyasztásalapú konstrukciót választó vállalatok csak az aktuális igényeiknek megfelelő tárhely és számítási kapacitás tervezhető költségeivel számolhatnak, ráadásul annak tudtában, hogy a kapacitásaik igény szerint bármikor nagyságrendekkel megnövelhetők.

The post A közeljövő technológiai trendjei és kihívásai appeared first on Műszaki Magazin.