A jelen gazdasági körülmények között felértékelődik a vállalatok számára néhány tulajdonság, képesség és gyakorlat, ami korábban kevésbé volt hangsúlyos a versenyképesség szempontjából ‒ mutatott rá Nagy Rita, a magyarországi BDO Solutions üzletágának vezetője. Természetes például, hogy konjunktúra idején a vállalatok beruháznak, létszámot bővítenek, míg recesszió alatt megszorítanak: átszerveznek és ha nincs más, munkavállalókat bocsátanak el. Bizonytalan, gyorsan változó körülmények között nem mindegy, hogy milyen gyorsan képesek váltani egyik szemléletből a másikba, illetve, hogy a kiépített folyamatok, erőforrások mennyire rugalmasan tudják követni a pillanatnyi igényeket.

Hazánk a DESI (Digital Economy and Society Index) jelentés szerint most a 22. helyen áll digitalizáció tekintetében az EU-s rangsorban annak ellenére, hogy számtalan vállalkozás tett lépéseket ebben az irányban. A hazai vállalkozások azonban elsősorban kényszer hatására fejlesztenek. Ilyen volt az online számla bevezetése, később a járvány miatt a fokozott távmunka. Jellemző, hogy CRM, azaz ügyfélkapcsolati menedzsmentrendszert minden 10. vállalat, ha használ, míg ERP szoftvert némi előrelépés ellenére is csak a vállalkozások 21%-a, szemben az EU-s 38%-kal ‒ mutatott rá a szakértő.

Ennek a lassú fejlődésnek az egyik oka, hogy a cégek jelentős része a digitalizációra elsősorban mint „néhány” számítógép és szoftver megvásárlására gondol. Ezzel szemben a digitalizáció egy szemléletmód, amelynek középpontjában a cég folyamatai állnak, amelyek egyszerűsítésére, automatizálására meg kell határoznunk a lépéseket és azok sorrendjét. Hogy ezek során vásárolunk-e informatika eszközöket, szinte másodlagos ‒ hangsúlyozta Nagy Rita. A valódi haszon a folyamatok optimalizálásán, automatizálásán keletkezik, míg az ehhez szükséges infrastruktúrát, akár szoftvert, akár hardvert nyugodtan bérelhetjük is. A szoftvereink, akár a legalapvetőbb alkalmazások, lehetnek felhőben is, a SaaS rendszerben pedig a gépeket sem kell megvásárolni. A szolgáltató automatikusan mindig pontosan annyi számítási teljesítményt, gépet, szervert bocsát rendelkezésünkre, amennyire a gördülékeny működéshez szükségünk van. Mindez már kkv-k számára is elérhető, ráadásul a váltást időről időre pályázatokkal is támogatják.

A kiszervezett, bérelt IT nemcsak rugalmas, automatikusan méretezett a pillanatnyi igényekhez, de van még egy vetülete, ami jelentős előnyt jelent. Ha egy cég elbocsátásokra kényszerül, és mondjuk egy adott IT-feladat ellátására már nem gazdaságos belső munkaerőt alkalmazni, miközben a feladat maga elengedhetetlen, érdemes megvizsgálni, hogy ugyanazt szolgáltatásként vásároljuk meg. Egy rugalmas szerződés csökkenti a fix költséget, a szolgáltatók versenyeztetése pedig kedvezőbb árakat hoz. A szolgáltatások és az infrastruktúra bérlésével nem mellesleg munkánk ökológiai lábnyomát is csökkentjük, különösen, ha zöld energiával működő szolgáltatót bízunk meg.

A BDO üzletágvezetője végezetül hangsúlyozta, hogy a digitalizáció és a kiszervezés célja nem az, hogy emberi munkaerőt spóroljunk meg, hanem hogy az aktuális helyzetben minél jobban meg tudjuk őrizni a hatékonyságunkat, ezáltal versenyképességünket.

The post Rugalmasan a válságban: A bérelt IT gyorsítja a cégek reakcióidejét appeared first on Műszaki Magazin.

Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által életre hívott kezdeményezés célja felhívni a figyelmet arra, milyen fontos a világ fejlődéséhez hozzájáruló műszaki alkotók és művészek eredményeinek védelme. A jeles alkalomhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is csatlakozott egy online konferencia keretében.

Az idei világnap mottója: Piacra visszük az ötleteit. Minden üzleti vállalkozás alapja egy jó ötlet. Sok millió kis- és középvállalkozás (kkv) működik a világon és mindegyikük egy remek alapötlettel indult, amely végül megtalálta útját a piacra. Számos ötletből olyan termék és szolgáltatás lesz, amit mindenképpen meg akarunk vásárolni. Sok ötlet azonban elhal. A piacra vezető út kockázatos, de a veszélyek csökkenthetők, ha a szellemi tulajdon kellő figyelmet kap. A szellemi tulajdon tudatos használatával az üzlet világának váratlan helyzetei könnyebben kezelhetők.

2021-ben, amikor a gazdaság helyreállítása sürgető, a szellemi tulajdon világnapján fontos rávilágítani a kkv-k nélkülözhetetlen gazdasági szerepére és arra, hogy e vállalkozásoknak miként célszerű használniuk a szellemi tulajdonjogokat ahhoz, hogy erősebbé, versenyképesebbé és ellenállóbbá váljanak. Sajnos azonban sokan nem tudják, hogy szellemi tulajdon van a birtokukban, és hogy annak értéke van. Így sokan elszalasztják annak a lehetőséget, hogy eredményesebbek legyenek és növekedjenek. Tanulmányok igazolják, hogy ha a cégek a szellemi tulajdon területén tudatosak és a szellemi tulajdonjogokat ügyesen használják, akkor jobban teljesítenek.

Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke ünnepi köszöntőjében a szellemitulajdon-védelem fontosságát hangsúlyozta. „A vírusválság rávilágított, hogy aki tud bánni a szellemi tulajdon jogaival, erősebb és válságállóbb azoknál, akik nem foglalkoznak ezzel. Ehhez elengedhetetlen a vállalkozások tudatosságának növelése, hiszen a szellemi tulajdonból, az ötletből csak akkor válik érték, ha arra vigyázunk is. A világjárvány ellenére a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma 2020-ban szinte mindegyik oltalmi forma esetében növekedett az előző évihez képest. Az eredmények is azt mutatják, hogy a hazai gazdaság innovatív szereplőiben egyre jobban tudatosul, hogy a versenyképesség kulcsa a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység mellett a fejlesztési eredmények szellemi tulajdonjogának védelme” – emelte ki.

„A szellemi tulajdonjoggal rendelkező vállalkozásoknál a többi céghez képest átlagosan 20 százalékkal magasabb az egy alkalmazottra jutó bevétel, míg a szűkebben vett szabadalommal bíró vállalkozásoknál a bérelőny még nagyobb, 53 százalék. Ezért érdemes a vállalkozásoknak innoválniuk, és saját szellemi terméküket oltalom alá vonniuk, szabadalmaztatniuk. A feladatunk, hogy erre felhívjuk a vállalkozások figyelmét és ösztönözzük, támogassuk őket a szabadalmakhoz vezető úton”

– ezt már György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára mondta beszédében.

Kereszty Marcell, az AIPPI Magyar Csoportjának elnöke a szellemi alkotások számszerűsíthetőségével kapcsolatban tartott előadást. Elmondta, a kkv-k a szellemi alkotásaikra építve a náluk sokkal tőkeerősebb piaci szereplőkkel is egyenrangú félként tudnak tárgyalni és előnyös megállapodásokat kötni. Ehhez a szellemi tulajdon védelmén túl szükséges a főbb szabályok ismerete a szellemi alkotások számszerű értékmeghatározása esetében.

Molnár István, a Danubia IP Kft. ügyvezető igazgatója, a LES HUNGARY elnöke előadásában a kkv-k akvizíciós lehetőségeiről beszélt:

„Az innovációs célú akvizíciókban a szellemi tulajdont tágabb kontextusban szükséges értékelni. Eltekintve attól, hogy az innovációt és az üzleti modellt is szolgálnia kell, gyakran adatvédelmi és információs technológiai szempontokkal együtt értelmezendő, értékelendő. Az együttes értékelés jelentős akvizíciós kockázatcsökkentő hatású, különösen az orvosi-élettudományi ágazatokban.”

„A nem materiális vagyonelemek szerepe és jelentősége egyre szélesebb körben ismert ténnyé válik a KKV-k körében is”

– erről Gonda Imre, a Magyar Védjegy Egyesület alelnöke, a Richter Gedeon Nyrt. főosztályvezetője beszélt.

Előadásában kitért arra, hogy érdemes vizsgálni, a vállalkozások mennyiben veszik igénybe az immateriális vagyon védelmét segítő szellemitulajdon-védelmi eszközöket. Gonda úgy vélekedett, sok kkv nem él ezzel a lehetőséggel, mert többségük nehézkes procedúrának gondolja a szellemitulajdon-védelmet.

Lukácsi Péter ügyvéd, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület védjegyjogi alelnöke a startupok szoftverjogi kérdéseiről beszélt. Kiemelte, a szoftveriparban sok olyan sikertörténettel találkozhatunk, amely startupokhoz köthető. Lukácsi szerint ezen a területen nagyon fontos megismerni a felmerülő jogi kérdéseket (például a szellemi tulajdon oltalmazását), hogy mindez ne buktató, hanem a siker előmozdítója lehessen. Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum igazgatója az általuk tavaly létrehozott streaming szolgáltatást, a Filmiót mutatta be, amelyen a közelmúlt és a régmúlt klasszikus magyar filmjei érhetők el. A Filmio.hu elindulása válasz napjaink közönségének azon igényére, hogy nagy mennyiségben férjen hozzá magyar filmekhez a lehető legjobb minőségben. Mivel a pandémia alatt jelentősen megerősödtek a streaming szolgáltatások, ez a bemutatási forma egyre népszerűbbé teheti a magyar filmeket a nézők körében.

Horváth M. András ügyvéd, a Magyar Versenyjogi Egyesület tagja a startupok működését a szellemi tulajdon és a versenyjog oldaláról vizsgáló előadásában pedig így fogalmazott: „Az innováció a verseny egyik olyan paramétere, amelynek korlátozását, akadályozását vagy torzítását a versenyjog tiltja. Legyen szó versengő szellemi alkotások piacra lépésének késleltetéséről vagy versengő szellemi alkotásokkal piacra lépni kívánó kis- és középvállalkozások felvásárlásáról. A startupok esetén már a szellemi alkotásnak nem minősülő ötletek gazdáinak tevékenységét korlátozó kikötések is versenyjogba ütközhetnek.”

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának ünnepi műsora a szervezet Youtube-csatornáján  visszanézhető.

The post Piacra visszük az ötleteit appeared first on Műszaki Magazin.

A három napos Ideathon 3.0 ötletversenyen 70 fiatal versenyző 12 csapatba rendeződve dolgozott ki új ötleteket egyes iparágak – vagy akár az életünk bizonyos részleteinek – hatékonyabbá tételére. A főnyereményt a PET palackokat 3D-nyomtató alapanyagként felhasználó ReFilament csapat nyerte el, de a zsűri jutalmazta a rendszeres iskolai vízívást, az ipari auditfolyamatok digitalizálását előre lendítő, és az 5G technológiát változatos alkalmazásokkal kihasználó megoldásokat is. A Telenor 5G különdíját a FoodArt csapat nyerte, amely a gasztro-bloggereken keresztül köti össze az fogyasztói igényeket az éttermek kínálatával.

A november 13-15. között rendezett Ideathon 3.0 ötletversenyen a 12 csapat facilitárorok és mentorok segítségével dolgozott ki új ötleteket: az 5G, életvitel, föld és digitalizáció témakörökben. A győri Start IT up Alapítvány szervezésében, a Telenor és az Input Program szakmai támogatásával létrejött háromnapos intenzív versenyen a fiatal gondolkodók a design thinking módszertan segítségével értelmezték a beazonosított problémaköröket és kezdték meg a megoldást jelentő ötletek kidolgozását.

A koronavírus járvány kortörténeti pecsétjét a győri Ideathon 3.0-ra is rányomta: a kifejlesztett ötletek többségének megszületésben közvetlenül vagy közvetve szerepe volt a jelenlegi járványhelyzetnek is. A koncepciók között szerepelt munkaerő-felkészítő megoldás, ami a pandémia utáni időszakban segítené a szállodaipar résztvevőit, kisvállalkozások adminisztrációját egyszerűsítő koncepció, online előfizetések optimalizálását vagy épp a fiatalok pályaorientációját segítő alkalmazás, és volt csapat, aki a balkezes sofőrök speciális helyzetében elmélyedve ötletelt és tenné biztonságosabbá számukra az autós közlekedést.

3D nyomtatóban kapnak új életet a PET palackok

Az öt fős szakmai zsűri vasárnap délután már a kidolgozott koncepciók három-három perces bemutatóját láthatta és ezek alapján hozta meg döntését. Az első helyezett a ReFilament csapat otthoni PET palack újrahasznosító ötlete lett, mely egy új eljárással a használt üdítős palackokat 3D-nyomtató alapanyaggá alakítja át. Nyereményük az Input Program felajánlásában egy tengerentúli külpiacra lepési csomag, konzultációs lehetőség a Baconsult felajánlásával, valamint egy digitalizációs tréning a Pannon Business Network szervezésében.

Élményekkel népszerűsítenék a megfelelő hidratálást az iskolában

A második helyezett a gyerekek megfelelő napi folyadékfogyasztását vette górcső alá abból a tapasztalatból kiindulva, hogy a gyerekek az iskolában gyakran megfeledkeznek a rendszeres ivásról, ami csökkenő komfortérzet mellett egészségügyi kockázatokat is jelent. A Winter is coming csapata egy olyan okosmegoldást biztosítana az iskolákban, amely révén a gyerekeknek élményszerű programmá válhat a rendszeres vízfogyasztás. Az Input Program jóvoltából egy európai külpiacra lépési csomagot, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának felajánlásával pedig szakmai mentorálás és laborhasználati lehetőség a jutalmuk.

Reformok az ipari auditálásban

A harmadik helyezett a NextgenAudit csapat ötletével a termelő- és gyártóvállalatok képesek leváltani a hagyományos – számos ponton analóg – auditálási rendszereiket hatékony, környezetbarát és érintésmentes auditálási folyamatokra, amelynek része az online dokumentáció, videós vagy akár kiterjesztett valóság (AR) megoldások. Nyereményük díjmentes részvétel a Websummit 2020 eseményen az Input Program jóvoltából.

Gasztronómiai kísérletek és iskolai korrepetálás az 5G hálózaton

A Telenor 5G különdíját a FoodArt csapat nyerte, ami a gasztro-bloggerek, az olvasók/vásárlóerő és az éttermek háromszögét kötné össze egy okos alkalmazással. A megoldásban a gasztro-bloggerek receptjeinek lefőzésére jelentkezhetnek éttermek, míg következő lépcsőben akár augmented reality (AR) megoldások is gazdagíthatják az app-használati élményt. A mobiltársaság másik különdíjasa a New Founders csapata, akik a tanítani és a tanulni vágyó közönség egymásra találását segítené ötletével, a digitális korrepetálás, szaktanár keresés és oktatás-kiajánlás folyamatát újítanák meg. A megfelelően erős, pl. 5G internetkapcsolaton a technikailag előrehaladott oktatási módszerek, mint élő virtuális valóság (VR) és kiterjesztett valóság (AR) streaming megoldások is helyhez kötöttség nélkül elérhetővé válhatnak.

The post Lezárult Magyarország egyik legnagyobb ötletversenye appeared first on Műszaki Magazin.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért 1997 óta díjazza a hazai piac kiválóságait és reménységeit, 2001 óta pedig Gyurós Tibor-díj néven adja át az elismeréseket olyan szakemberek, és vállalkozások részére, akik az elmúlt egy év során meghatározó munkát végeztek az iparágban. Ebben az évben huszonkettedik alkalommal történt meg a díjak átadása, amelyre ünnepélyes keretek között, a MENTA konferencián került sor Siófokon.

A díj életében idén először közönségszavazás is indult mindegyik kategóriában, így az IVSZ tagcégek is hozzájárulhattak az iparág egyik legjelentősebb díjának eredményéhez. A közönségszavazás nagy sikert aratott a tagvállalatok körében, több száz szavazatot érkezett be, aminek eredménye szerepet kapott a zsűri értékelése mellett.

A 2020-as Gyurós Tibor-díjak győztesei:

Az év menedzsere – Csorba Gyula – Dorsum Zrt. (stratégiai igazgató és vezérigazgató-helyettes)

Csorba Gyula az elmúlt 20 év során több szerepben is részt vett a Dorsum Zrt. növekedésében, amely mára közép-kelet-európai regionális jelenléttel bíró informatikai vállalatává nőtte ki magát. A közel 300 fős cég Magyarországon piacvezető a tőkepiaci szoftverrendszerek területén, és leányvállalatokkal rendelkezik Romániában, valamint Bulgáriában. Felhasználóik között a legnagyobb bankok, befektetési társaságok, a vagyonkezelők több mint egyharmada, valamint több biztosítótársaság is szerepel. Minden sikerük mellett kiemeltnek tartják, hogy magyarországi központú vállalatként a folyamatos innovációs eredményeinknek hála sikeresen törtek be az Egyesült Királyság piacára is saját termékmegoldással, nem pedig erőforrás eladással.

Az év digitalizációs projektje – ÉletMentő alkalmazás

A Vodafone Magyarország Alapítvány és az Országos Mentőszolgálat közös applikációjának célja, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá tegye a segélyhívást. Az ÉletMentő pontos helymeghatározást használ, valamint tárolja az előre feltöltött egészségügyi adatokat, melyek segítségével a diszpécser precízebb képet kap a betegről, amelyet azonnal tud továbbítani a kiérkező mentőkocsinak. Az applikációt az indulás óta eltelt fél évben közel 500 000-en töltötték le és közel 2500 segélyhívás érkezett ezen keresztül, amiből 1480 tényleges ellátást igénylő esetet oldott meg sikerrel az OMSZ. Az ÉletMentő hosszú távú hatása, hogy edukál, megtanítja, hogy a digitalizáció segítségével egyszerűsíthetjük a mindennapjainkat.

Az év innovációja – Oncompass precíziós onkológiai döntéstámogató eljárás

Az Oncompass Medicine Hungary Kft. a betegek személyre szabott, molekuláris célpont alapú, úgynevezett precíziós onkológiai ellátásához szükséges minden diagnosztikai és informatikai eszközt egy programban elérhetővé tesz a daganatos betegek, illetve az őket kezelő orvosok számára. Az Oncompass 2014 óta arra fókuszál, hogy a molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei alapján a legmegfelelőbb gyógyszert kiválasztó orvosi informatikai eszközt kifejlessze. A RealTime Oncology Treatment Calculator egy szabály alapú mesterséges intelligencia. Az adatokat egy saját fejlesztésű algoritmus segítségével dolgozza fel, amelynek eredménye egy a beteg számára releváns rangsorolt hatóanyag lista a beteg daganatában azonosított molekuláris genetikai elváltozások alapján.

Az év digitális oktatási nagykövete – Koren Balázs

2005-ben kezdett tanítani a Budai Középiskola kéttannyelvű gimnáziumában angol nyelven matematikát, programozási alapokat, és internet tudatosságot, később a Fazekas Mihály Gimnáziumban folytatta a tanítást, és nyitott a robotika területe felé is. Nevéhez fűződtek a GeoGebra, a GEOMATECH, illetve a VR Math projektek, az ELTE TTK Matematika Intézet, Szakmódszertani Központ felkérésére részt vesz a matematika tanárképzésben, a Telenor HiperSuli programjának szakmai vezetőjeként a digitális oktatás népszerűsítése, valamint tananyag fejlesztés is a feladata. Média megjelenések, szakmai előadások, konferenciák szervezése révén nem csak a szakmai berkekben, de a mainstream médián keresztül is igyekszik mindenkihez közelebb hozni a digitális oktatásban rejlő lehetőségeket.

The post Díjazott innovatív ötletek appeared first on Műszaki Magazin.

Forrás: HP

The post Telefon lesz ebből vagy laptop? Őrületes ötlettel állt elő a HP appeared first on Műszaki Magazin.