Bár arányaiban sok nő jelentkezik egyetemre és végez jó eredménnyel, kevesen maradnak a pályán vagy érnek el magasabb tudományos fokozatot. Éppen ezért fontos az olyan programok és ösztöndíjak jelenléte hazánkban, amelyek segítenek abban, hogy ez az arány folyamatosan növekedjen az elkövetkezendő években.

A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj”, amelynek a Magyar Tudományos Akadémia a védnöke, egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. Minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak.

http://baksagabor.com

Világszerte több mint 20, hazánkban 19. éve működő program kapcsán szerveződtek már kutatócsoportok, díjazottak tanítványai lettek díjazottak, és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban.

Eddig 49 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a kozmetikai vállalat pedig több mint 64 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket.

A díj nemzetközi szinten is kiemelkedő elismerés, a kutatónők szakmai életében mérföldkőnek számító esemény. Tavaly történelmi pillanathoz érkezett a L’Oréal-UNESCO A nőkért és a Tudományért Program, hiszen a 2016 évi díjazottjai, Professzor Emanuelle Charpentier és Professzor Jennifer A. Doudna Nobel-díjat érdemeltek a genomszerkesztésben forradalminak számító módszer kidolgozásáért. Így fél évszázad után ismét női kutatók vehették át a Nobel-díjat. Emellett szintén figyelemre méltó, hogy a magyar díjazottak közül hárman nemzetközi szintű elismerést is átvehettek Párizsban.

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága idén 2021 áprilisában is meghirdeti ösztöndíjpályázatát.

Bővebb információ és jelentkezés az alábbi oldalon lehetséges: www.forwomeninscience.com

The post Világszinten eredményesek a magyar kutatónők, de nincsenek elegen appeared first on Műszaki Magazin.

A Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. (Knorr-Bremse Budapest) négy évvel ezelőtt, 2016 novemberében újította meg együttműködését a BME Gépészmérnöki Karával. Ezúttal a Villamosmérnöki és Informatikai Karral írt alá öt évre szóló együttműködési megállapodást. Ennek értelmében a vállalat és a Kar együtt ösztönzik majd a kutatókat és hallgatókat a mindkét fél által fontosnak ítélt szakterületek tanulmányozására, a Knorr-Bremse innovációs tevékenységébe való bekapcsolódásra. Az együttműködés kiemelt témaköre lesz a “Jövő technológiái és módszerei a járműirányításban”. A Knorr-Bremse Budapest 25 millió forintos támogatási kerettel, közös kutatásokkal, hallgatói, PhD és kutatói ösztöndíjprogramokkal, TDK konferencia támogatásával és diplomaterv pályázattal, valamint egy közösen üzemeltetett modellvasút labor létrehozásával nyújt segítséget az egyetem oktatási, kutatás-fejlesztési tevékenységéhez és az egyetemi infrastruktúra fejlesztéséhez.

A Knorr-Bremse Budapest részéről Sávos András ügyvezető igazgató és Erdős István, elektronikai fejlesztési igazgató, a BME részéről pedig Józsa János rektor és Kotán Attila kancellár látták el kézjegyükkel az együttműködési megállapodásról szóló dokumentumot.

Sávos András Knorr-Bremse Budapest ügyvezető

“A digitális technológia a vasúti fékrendszerek gyártásában, tervezésében és a fékvezérlésben is egyre meghatározóbb szerepű. A fékrendszereket nagy komplexitású, intelligens szoftverek teszik még hatékonyabbá és biztonságosabbá, a gyártás egyre inkább támaszkodik a Big Data alapú módszerekre, a termékfejlesztés pedig a legmodernebb alakadó technológiákat alkalmazva ad új lendületet az innovációnak” – indokolta Sávos András Knorr-Bremse Budapest ügyvezetője, hogy miért bővítették tovább az együttműködést a Műegyetemmel. “Jelenleg 120 szoftvermérnök dolgozik a vállalatunknál, sokan közülük világszínvonalú kutatás-fejlesztési innovációs projekteken. A mostani megállapodással tovább erősödhet a tudásmegosztás az egyetem és az iparvállalat között, miközben a saját szakember utánpótlásunkról is gondoskodhatunk” – tette hozzá.

Józsa János rektor

Józsa János rektor köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a most induló program az egyetem és a Knorr-Bremse képzési és kutatásfejlesztési területen egyaránt szoros együttműködését bővíti. A Műegyetem és a vállalat szakértői jelenleg is több kutatásfejlesztési projekten dolgoznak együtt. Példaként említette a Knorr-Bremse folyamatainak integrációját megvalósító platform fejlesztését, amellyel a vállalat termékfejlesztési, gyártási, anyagmozgatási és minőségbiztosítási környezeteit lehet az Ipar 4.0 technológiák szintjére „okosítani” és ez a megoldás más hazai gyártóknál is bevezethető lehet a későbbiekben. Józsa János kiemelte, hogy az említett fejlesztési projektben két kar – a Villamosmérnöki és Informatikai Kar mellett a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar – kutatói is részt vesznek.

Prof. Dr. Bódis József, a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár

A sajtónyilvános eseményen részt vett Prof. Dr. Bódis József, a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár, aki kiemelte: a magyar felsőoktatás versenyképesességének egyik pillére a nemzetközi nagyvállalatokkal való partnerség folyamatossága. A kormány felsőoktatási és gazdasági stratégiájának egyaránt kiemelt eleme, hogy olyan környezet jöjjön létre, ahol a nemzetközi és a magyar cégek, valamint az egyetemek és a kutatóintézetek eredményesen tudnak együttműködni. A képzési struktúra innovációra való képességét az szavatolja, ha képes a vállalti szektor igényeihez igazítva biztosítani a szakemberek utánpótlását. Az olyan nemzetközi nagyvállalatok, mint a Knorr-Bremse garantálják, hogy a magyar felsőoktatás szereplői – ahogyan most e megállapodással a Budapesti Műszaki Egyetem is -, egyre szélesebb körű gazdasági kapcsolatokkal rendelkezve szolgálhassák a tudomány- és gazdaságfejlesztést. Ez elsőrendű érdeke Magyarországnak, hiszen az ipar és az oktatás partnersége által lehet fenntartható a gazdaság mellett a társadalom versenyképessége. A szakképzett munkaerő ugyanis a teljes magyar társadalom gazdasági erejének megerősítéséhez és növeléséhez is hozzájárul.

The post A Knorr-Bremse mérnökei és a BME kutatói közösen fejleszthetnek vasúti vezetéstámogató rendszereket appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt évben a Műegyetem közel 200 hallgatója, doktorandusza és fiatal oktatója nyerte el a nemzeti felsőoktatási kiválóság támogatására alapított ösztöndíjat.

A rendezvény kapcsán Dr. Józsa János, a Műegyetem (BME) rektora kiemelte:

„A kutatói pályakezdést az Új Nemzeti Kiválóság Programhoz (ÚNKP) hasonlóan átfogóan és több életszakaszban támogató ösztöndíjrendszerre nem volt példa korábban, ezért ez a hazai kutatásfinanszírozás kiemelkedően fontos pillére. Célunk, hogy a programmal a tehetségeket már az egyetemi tanulmányok kezdetétől a kutatói és innovációs életpálya felé orientáljuk, és ezzel elvárást is megfogalmazzunk velük szemben, hiszen az ÚNKP ösztöndíjasoknak a jövőben is ennek a kiválósági mércének kell megfelelniük.”

Dr. Szabó István, a programot szakmai operatív irányítóként kezelő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese pedig azt hangsúlyozta, hogy az „Új Nemzeti Kiválósági Program a kutatói életpálya indításához ad lendületet ösztöndíjakkal. A programmal szorosan együttműködik az Országos Tudományos Diákköri Konferencia mentorhálózata, amely a tehetségek első kutatási eredményeinek bemutatását szakmailag támogatja.”  Hozzátette: a program keretében a 2019/2020-as tanévben országosan több mint 2,4 milliárd forint támogatáshoz jutott hozzá 25 felsőoktatási intézmény összesen 2061 hallgatója, kutatója.

A 2020. május 27-én 10 és 16 óra között zajló online konferencián, többek között az önvezető járművek, az adatbányászat, az ember-robot interakciók, az energiakereskedelem, a gyógyszervegyészet, az új médiatechnológiák vagy a különleges építészeti formák kivitelezését érintő kutatások terén elért új műegyetemi eredmények is megismerhetők.

Az ÚNKP ösztöndíjak teljes pályázati rendszere az egyetemi tanulmányok kezdeti időszakától a doktori tanulmányokon át egészen a Bolyai+ Ösztöndíjig serkenti az ösztöndíjasokat a kutatói kiválóságra. Az ösztöndíj-pályázatok újabb meghirdetése 2020. május végén várható.

Az elmúlt évben közel 200 műegyetemi hallgató, doktorandusz és fiatal oktató pályázott sikeresen ösztöndíjra, így országosan minden tizedik nyertes a BME-hez kötődik.

Különleges, hogy mintegy 30 műegyetemi ösztöndíjas a középiskolai teljesítménye alapján, valamint az egyetemi alapképzések hallgatójaként nyerte el az ösztöndíjat.

További 30 hallgató részesült mesterképzéses ösztöndíjban és több, mint 80 doktorandusz, valamint doktorjelölt kutatásainak feltételeit biztosította az őket támogató ösztöndíj a Műegyetemen.

A program fontos eleme a Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő tudományos kutatási eredményeket felmutató, a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesülő oktatók támogatása. Ebben az évben a Bolyai+ Ösztöndíjat a Műegyetemről 50-en nyerték el, akik a Műegyetem kutatói közösségének új generációját adják.

A virtuális konferencia részletes programja, a szekcióbeosztás és az absztraktfüzet, valamint a virtuális esemény elérésének technikai információi a virtuális konferencia honlapján érhetők el.

The post Virtuális tudományos konferencia közel 180 műegyetemi előadással appeared first on Műszaki Magazin.