A projekt keretében kifejlesztett eszközök környezeti termikus, illetve vibrációs forrásokból nyernek energiát, és új típusú, rendkívül alacsony fogyasztású rádiófrekvenciás átvitellel kommunikálnak. Az új eszközöket többek között különféle gépek és közlekedési infrastruktúrák állapotának monitorozására, a kerékpáros-forgalom vizsgálatára, valamint járműirányítási rendszerekben lehet használni.

Egyre több érzékelő gondoskodik arról, hogy az élet számos területén megfelelő információkhoz jussunk, például gyárakban, közlekedési infrastruktúrák környezetében vagy mezőgazdasági területeken. Ezeket az eszközöket azonban gyakran olyan helyekre kell telepíteni, ahol a vezetékes tápellátás, vagy – vezeték nélküli eszköz esetében – az akkumulátorok cseréje nem valósítható meg, vagy pedig a művelet nagyon költséges. Erre jelent megoldást a környezeti energiaforrásokat kiaknázó „energiagyűjtés” (energy harvesting – EV) módszere. Az elérhető energiasűrűség azonban jellemzően alacsony, emellett intenzitása helytől és időtől függően is erősen változik. A konzorciumi projekt célja tehát olyan megoldások kidolgozása volt, melyek ennek ellenére, az adott körülmények között is megbízhatóan működnek, ugyanakkor rendkívül takarékosak.

Az EK MFA kutatói több mint 20 éve foglalkoznak MEMS-technológiával (micro-electro-mechanical-systems) megvalósítható mikroérzékelőkkel, emellett az intézet olyan tisztatéri, mikrotechnológiai léptékű minta-előállítási és anyagvizsgálati infrastruktúrával, illetve kutatói szaktudással rendelkezik, mely hazai szinten egyedülálló (www.nems.hu). A projekt sikerének másik pillérét az az energiagyűjtést és rádiófrekvenciás (RF) kommunikációt ellátó, rendkívül takarékos elektronikai egység jelenti, amelyet a mikrohullámú innovációban nemzetközi szinten is kiemelkedő, magyar tulajdonú BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. (BHE) fejlesztett. A konzorcium résztvevői alap- és ipari kutatást, valamint kísérleti fejlesztéseket egyaránt végeztek a projekt keretében.

Az alapkutatások célja új típusú vibrációs energiagyűjtők, valamint multifrekvenciás szelektív gyorsulásmérők tervezése és megvalósítása volt. A hagyományos, nemrezonáns gyorsulásmérők ugyan széles frekvenciatartományban érzékelnek egyszerre, de érzékenységük nem mindig elegendő, és működésük tápellátást igényel. Az EK kutatóinak megoldása erre egy 30 lépéses, szilícium-technológián (Si-technológia) alapuló, két ponton felfüggesztett, Fermat-spirál alakú membránszalag volt, amelynek felső elektródája nyolc szegmensből áll. A multielektródos működési elv helyességét rázógépes tesztekkel igazolták a szakemberek. A nagyobb szenzorjel és villamos teljesítmény kinyerése érdekében Si-technológiával kompatibilis, magas piezoelektromos állandóval rendelkező ScAlN-rétegeket (szkandium-alumínium-nitrid) is vizsgáltak. A porlasztási paraméterek optimalizálása révén sikerült standard szilíciumhordozón a longitudinális piezoelektromos együtthatót az alumínium-nitridéhez (AlN) képest ötszörösre növelniük (~6 pC/N). Nikkelfémlemez-hordozó esetében – hasonló paraméterek mellett – ugyanez az érték 10,0 pC/N-nek adódott, amely nemzetközi összehasonlításban is magas értéknek számít.

Az elektromágneses energiakinyerő alkalmazáshoz kétféle széles sávú antennastruktúrát készítettek a kutatók. Ezek a 0,7–18 GHz tartományban alkalmasak a GSM, az UMTS, az LTE, vagy akár az 5. generációs mobiltelefon-rendszerek, továbbá a földfelszíni digitálistelevízió-rendszerek és vezeték nélküli hálózatok – mint széleskörűen elterjedt elektromágneses energiaforrások – jeleinek hasznosítására. Kifejlesztettek és megépítettek továbbá egy olyan, 2,4 GHz-es frekvencián működő impulzusvevő áramkört, amely akár több impulzusadótól érkező impulzusok vételére is alkalmas, és az adatokat korszerű IP-alapú adatátviteli eljárással továbbítja.

A projekt keretében három jelentős fejlesztés valósult meg.

Rezgésdiagnosztikai szenzor (VibrAn): A rezgésdiagnosztika célja a forgó alkatrészeket tartalmazó gépek állapotának vizsgálata a rezgési spektrum alapján. Ezek a mérések általában alkalomszerűen történnek, viszont egyre nagyobb igény mutatkozik az alkatrészek – utólag telepített rendszerekkel történő – folyamatos monitorozására. A konzorcium által fejlesztett hálózatba szervezhető eszköz rendkívül alacsony fogyasztású (~1 mW), amely mindhárom tengely irányában képes a rezgéseket mérni a 10 Hz – 2 kHz közötti tartományban. Az energiagyűjtési funkciót mind vibrációs energiagyűjtővel (VEH), mind termoelektromos generátorral (TEG) sikerült megvalósítani. A mért adatokat a rendszer az Ante Kft-vel (www.ante.hu/hu/) közösen fejlesztett rádiós protokoll szerint, titkosítva küldi a BHE által készített vevőhardver felé, ahonnan a kollektoron (pl. PC vagy Rasberry Pi stb.) keresztül jut végül a felhőbe. Ehhez fejlesztettek ki a kutatók egy kis méretű, 2,4 GHz-es ISM-sávon működő, vezeték nélküli impulzusadó áramkört, amely mikroszekundumnál rövidebb elektromágneses impulzusokkal, igen kis átlagos energiafogyasztás mellett alkalmas a szenzorok adatainak átvitelére. Az impulzusvevő áramkört is ők fejlesztették hozzá – ez akár több impulzusadótól érkező impulzusokat is képes venni, majd az adatokat korszerű IP-alapú adatátviteli eljárással továbbítani.

The post Önellátó érzékelőhálózatok magyar kutatóktól appeared first on Műszaki Magazin.

Chvaletice-ben található az egyetlen jelentős mangánforrás az Európai Unió területén, amely 2025-re képes lesz kielégíteni az akkumulátorokhoz kapcsolódó nagy tisztaságú európai mangánkereslet akár 50 százalékát is. Emiatt is számít ez a projekt mérföldkőnek az európai autóiparban, miután hosszú távon csökkentheti a nyersanyagellátási zavarok kockázatát. A nagy tisztaságú mangán az akkumulátorok elengedhetetlen alapanyaga, az európai elektromos járművek pedig túlnyomó részben erre fognak támaszkodni. Becslések alapján a nemzetközi igény 2030-ra több mint tízszeresére fog nőni a 2021-es értékeknek.

„A tervek szerint a teljes indulást követően a világ egyik legnagyobb nagy tisztaságú mangántermelőjeként, évente körülbelül 50 000 tonna mangán kitermelésére leszünk képesek, várhatóan 25 éven át.”

– hangsúlyozta az EIT InnoEnergy támogatása kapcsán Marco Romero, az Euro Manganese vezérigazgatója, aki hozzátette, hogy a beruházás során 400 munkahelyet hoznak létre, továbbá a fejlesztésekkel megszűnhet a vízszennyezés is a területen.  A mangánt egy Prágától 90 kilométerre fekvő, bezárt bánya maradványaként kialakult meddőfolyásból (finomszemcsés, homokos hulladékkupacokból) fogják kivonni.

Az EIT InnoEnergy azért is állt a fejlesztés mellé, mert ezáltal Európa önellátóvá válhat az akkumulátorok előállítása szempontjából kritikus anyagnak számító mangánkitermelésben. A projekt ugyanakkor illeszkedik az unió és ennek megfelelően az EIT InnoEnergy hosszútávú ipari stratégiájába, ami azt célozza meg, hogy az elkövetkező években megvalósuló nagyszabású ipari projekteknek köszönhetően a kontinensünk legyen a világ második legnagyobb akkumulátorcella-gyártója, és 2025-ig mintegy 800.000 munkahely jöjjön létre a szektorhoz kapcsolódóan. Szintén a beruházás támogatása mellett szólt, hogy annak révén a korábbi bányászati tevékenységek káros hatásai is orvosolhatóak, valamint az ipari hulladék újrafeldolgozása környezeti előnyökkel jár, és így erősíthető Európa zöld és elektromos jövője.

A Chvaletice-ben megvalósuló mangánprojekt élvezi a helyi közösségek támogatását, amely a potenciális gazdasági és környezeti előnyökön túl a beruházásba bevont bányaterület kármentesítését is szavatolja.

The post Önellátó lehet az autóipar jövőjét jelentő mangánból Európa appeared first on Műszaki Magazin.