Az otthoni munkavégzés lehetősége széleskörűen elterjedt, a kutatásban részt vevő HR-szakemberek 90 százaléka jelezte, hogy cégénél van ilyen lehetőség, ugyanakkor az is jól látszik, hogy egyre nagyobb az igény a keretek meghatározására és azok szigorú betartatására.

Hazai HR-szakemberek bevonásával készített felmérést az otthoni munkavégzéssel, vagyis a home office-szal kapcsolatos magyarországi gyakorlatról és tapasztalatokról a Schneider Electric. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a home office napjainkra az itthoni vállalkozások körében is általánossá vált. A válaszadók negyedénél mindenki számára adott ez a lehetőség, mintegy kétharmadánál azok dolgozhatnak otthonról is, akiknek a munkaköre ezt lehetővé teszi, és mindössze 12 százalék volt azon cégek aránya, ahol egyáltalán nincs ilyen opció.

A felmérésben részt vevő vállalatok felénél nem csupán egyértelműen meghatározzák a home office kereteit, de szigorúan be is tartatják az erre vonatkozó szabályokat. A válaszadók 23 százalékánál vannak ugyan szabályok az otthoni munkavégzésre vonatkozóan, de ezeket nagyon lazán kezelik, vagyis lényegében mindenki akkor és onnan dolgozik, amikor és ahonnan számára a legideálisabb. A kutatás során válaszokat adó cégek további 27 százalékánál pedig egyáltalán nincs szabályozás a home office kapcsán, a közvetlen vezetővel egyeztetve dolgozhatnak akár otthonról is a munkatársak.

Az elmúlt időszakban a home office szabályok a cégek több mint felénél nem változtak, viszont tizedük csak az utóbbi fél-egy évben vezetett be erre vonatkozó előírásokat. A válaszadók mintegy harmadánál volt módosítás a közelmúltban, közel ötödük esetében szigorítást vezettek be, vagyis a korábbinál kevesebb napon, vagy korlátozottabb keretek között lehet élni az otthoni munkavégzés lehetőségével.

A szabályozás mellett arra is rákérdezett felmérésében a Schneider Electric, hogy milyen arányban oszlanak meg az irodai és a home office napok egy héten belül. A leggyakoribb megoldás a 2 nap otthoni munka és 3 nap irodai, ezt 10-ből 3 vállalatnál választották a felmérést kitöltők közül. A második leggyakoribb eset az, amikor ugyan hivatalos otthoni munkavégzés nincs, de egyedi igények alapján van erre lehetőség, ez a kérdőívet kitöltő cégek mintegy ötödénél jellemző.

Az 1 nap home office és 4 nap irodai jelenlét a válaszadók 14 százalékánál gyakorlat, és ugyanilyen arányt képvisel ennek a fordítottja is, vagyis amikor 4 napot otthonról dolgoznak egy héten, és csak 1 napot töltenek az irodában. Egyaránt 8-8 százalékot képviselnek azok a vállalatok, ahol 3-2 a bontás a home office és az irodai jelenlét között, illetve bármennyi napon dönthetnek úgy a munkatársak, hogy otthonról dolgoznak.

A vállalkozások harmadánál gyengült a csapategység

A kutatás eredményei alapján összességében megállapítható, hogy a home office nem ment a hatékony munka rovására. A válaszadók felénél azt tapasztalták, hogy nincs jelentős változás a munkavégzés hatékonyságában, 40 százalék számolt be arról, hogy hatékonyabban dolgoznak otthonról a munkatársak, és mindössze 10 százalék jelezte, hogy romlott a munkavégzés hatékonysága.

Lényegesen eltérő a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogyan hat a home office a csapategységre. Meglepően magas ugyanis azon cégek aránya, ahol az otthoni munkavégzés széleskörű megjelenésével gyengült a csapatokon belüli összetartás, és még a munkahelyi légkör is romlott, a válaszadók mintegy harmada jelezte ezt. Igaz, a kutatásban részt vevő vállalkozások többségénél, 10-ből 7 cégnél nem befolyásolta a munkatársak közötti kapcsolatot a home office bevezetése. Minimális mértékben ugyan, de arra is akadt példa, hogy erősödött a csapatkohézió a home office bevezetése után.

Fontos a home office, de ritka az extra támogatás

A válaszokból az is jól látszik, hogy a home office jelentősen felértékelődött az elmúlt időszakban, a válaszadók több mint harmada jelezte, hogy kimondottan fontossá vált ez a lehetőség a Covid óta a munkavállalók számára, ötödük pedig arról számolt be, hogy kifejezetten hátrányt jelent, ha egy munkakörben nincs lehetőség otthoni munkavégzésre.

Az egyértelműen kiderült a kutatásból, hogy az otthoni munkavégzés hatással van a munkavállalói elégedettségre, a válaszadók 95 százaléka jelezte ezt. Valamivel több mint 60 százalékuk szerint pozitív ez a hatás, míg egyharmaduk válaszolta azt, hogy ha nincs home office lehetőség, az negatívan befolyásolja a munkavállalói elégedettséget.

Bár ahogyan ezek az adatok is mutatják, a home office jelentősége nőtt, meglepően magas azon vállalatok aránya, ahol nem nyújtanak extra támogatást ehhez. A felmérésben részt vevő cégek több mint felénél ez a helyzet, 18 százalékánál eszközök telepítésével segítik az otthoni munkavégzést, és mindössze 2 százalék járul hozzá a rezsiköltségekhez. A válaszadók ötöde egyéb módon támogatja a home office-t, és két százalék azok aránya, amely eszközökkel, a rezsiköltségekhez történő hozzájárulással és egyéb módon is segíti azt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A cégek ötöde szigorított a home office szabályokon appeared first on Műszaki Magazin.

Ebben a cégvezetők várakozásai szerint hatékony segítséget nyújtanak nekik a digitális megoldások és a feltörekvő technológiák. Ez derül ki a Dell Technologies nem reprezentatív felméréséből, amelyet 2022 júniusában végzett magyar vállalatok felsővezetőinek, döntéshozóinak bevonásával, az állami és a magánszektorból egyaránt. A kutatásban arra keresték a választ, hogy mik voltak a legnagyobb kihívások a szervezetek életében az új normálisban az informatika terén, hogyan tudtak mindezzel megküzdeni, és hogyan tervezik a jövőt ebben a szegmensben. A részletes adatokat tartalmazó anyag letölthető a Dell Technologies weboldaláról.

Nem térünk vissza az irodába

A kutatás főbb megállapításai között szerepel, hogy a pandémia által hozott változások között élen jár a hibrid munkavégzés általánossá válása. Míg 2020-ig csak elvétve akadtak olyan vállalatok, ahol engedélyezték a távmunkát bizonyos munkakörökben, addig mára már a szervezetek 91,9%-ánál támogatott a hibrid munkavégzés valamilyen formában a Dell Technologies felmérése szerint, és közülük 90,2%-nál hosszú távon is terveznek ezzel a formával.

Ahol még nem engedélyezett az otthoni munka, még ott is a cégek harmadánál tervezik bevezetni a lehetőséget a következő egy évben. A válaszok alapján leginkább az állami szektorban ódzkodnak a távmunkától, és itt ragaszkodnak leginkább a személyes megbeszélésekhez is. A kutatás arra mutatott rá, hogy a hibrid munka szervezése számít a harmadik legnagyobb problémának a vállalatoknál, és ezzel leginkább a működésért felelős vezetők (Chief Operating Officer – COO) baja gyűlik meg.

Digitalizáld, modernizáld!

A második legnagyobb kihívásnak azt érzik a hazai döntéshozók, hogy lépést tartsanak az innováció ütemével. Ez ugyanakkor nagyon fontos terület, mert ezt találják legfontosabb tényezőnek a digitalizációhoz vezető úton. A felmérésben arra is rákérdeztek ugyanis, hogy a vezetők mely tényezőkben látják a vállalatok digitalizációjának kulcsát. Itt az első helyen az innovatív technológiák bevezetése állt 55,9%-kal, ezt követte a szolgáltatások átalakítása (51,4%) és az alkalmazottak digitális felkészültsége (47,7%).

Ezzel együtt a vezetők közül sokan számítanak arra, hogy egyre nagyobb teret nyernek a közeljövőben a vállalatok és az emberek mindennapjaiban az új, előremutató technológiák, köztük a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás. Többen említették továbbá, hogy az automatizáció, a digitalizáció, a hibrid munkavégzés, a felhőalapú szolgáltatások és a fejlett adatelemzés térnyerését várják a következő években. A közeljövőben várhatóan fontossá váló technológiák között szintén szerepelt a blockchain, a kvantumszámítástechnika, a metaverzum és a képi feldolgozás is.

…a győztes pedig: az automatizáció

A legkomolyabb kihívásnak az üzleti folyamatok automatizálását érzik a hazai döntéshozók jelenleg, a válaszadók 28,8 százaléka sorolta az első helyre ezt a területet. A Dell szakértői az elemzésben arra hívják fel a figyelmet, hogy azért is érdemes erre a kérdéskörre kiemelt figyelmet fordítani, mert az automatizáció különösen jól használható az adatok elemzésében, olyan fejlett technológiákkal kiegészítve, mint például a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás.

Ez pedig azért fontos, mert a vállalatok számára egyre fontosabb erőforrássá válik az adat, hiszen rengeteg információt termelnek az alkalmazottaik, az ügyfeleik, illetve a cégnél használt különféle intelligens berendezések és IoT-eszközök. Csak az a cég tud azonban versenyelőnyt kovácsolni az adataiból, amely képes megfelelően és valós időben összegyűjteni, feldolgozni, elemezni és értelmezni őket, majd döntéseket hozni az eredményekre alapozva, és megtenni a szükséges lépéseket ezek alapján.

A Dell Technologies kíváncsi volt arra, hogyan értékelik saját helyzetüket a vezetők ezen a téren. Ezért a felmérés rákérdezett arra, hogy mennyire tudatos és hatékony az adatok gyűjtése a vállalatoknál, majd külön arra is, hogy azok feldolgozását mennyire látják megfelelőnek, illetve mennyire tudatosan használják az információkat az üzleti döntések meghozatalához. Mindhárom kérdésnél 1-től 10-ig terjedő skálán kellett pontozni az aktuális állapotot, ahol a 10 jelöli a legjobbat, és sokszínű osztályzat érkezett. Az adatok gyűjtését átlagosan 5,85 pontra értékelték a válaszadók, a feldolgozását 5,6 pontra, arra pedig 5,9 pont született átlagosan, hogy milyen mértékben használják fel az adatelemzéseket a döntések meghozatala során.

További információ és részletes adatok megtalálhatók a kutatásban, amely letöltető a Dell Technologies weboldaláról.

The post A home office és az automatizáció forradalma hazánkban appeared first on Műszaki Magazin.

A távmunkavégzés különböző formáinak hosszú távú megszilárdulása a legtöbb esetben azért várhatóan nem ütközik majd akadályba, hiszen a vállalatok és a munkavállalók többsége szerint sem csökkent a hatékonyság az otthoni munka során. Mindehhez elengedhetetlen olyan eszközök használata, amelyek támogatják a munkavégzés e formáját.

Szívesen dolgozunk otthonról

A home office munkavégzés iránti igény megerősödött az alkalmazottakban a pandémia óta. Egy tavalyi, 31 országban több mint 30 000 munkavállaló megkérdezésével készült felmérés azt találta, hogy a dolgozók 73 százaléka szeretne a járványhelyzet után rugalmasan, nem munkahelyhez kötötten dolgozni. A kutatás azt is megállapította, hogy mind a munkáltatók, mind az alkalmazottak hosszú távú hibrid munkavégzésre készülnek a jövőben.

Különösen markáns ez a vélekedés a fiatalabbak dolgozók esetében: egy nemzetközi riport 2000 Y és Z generációs munkavállaló véleményét vizsgálta, összesen 10 országból. A megkérdezettek 90 százaléka nyilatkozta, hogy nem szeretne visszatérni a teljesen jelenléti munkavégzésre a jövőben, 18 százalékuk pedig a hibrid munkavégzésnek egy olyan formáját preferálná, ahol túlnyomórészt irodában dolgozhat.

Nem romlott a hatékonyság

Egy szintén 2021-ben publikált felmérés a magyar dolgozók és cégek távmunkával kapcsolatos tapasztalásait tárta fel: a megkérdezett munkavállalók 88 százaléka, míg a munkaadók 84 százaléka nyilatkozta, hogy az otthoni vagy hibrid munkavégzés bevezetése óta nem változott, vagy kimondottan javult is a hatékonyság. A kutatás vizsgálta, hogy a magyar munkavállalók jóllétéhez milyen elemek járulhatnak hozzá legnagyobb mértékben a saját megítélésük szerint: ezen a listán a home office támogatása a harmadik helyen végzett, megelőzve az egészségügyi szolgáltatások és sportolási lehetőségek biztosítását. A távmunkavégzés tehát várhatóan nem szűnik meg a jövőben sem, a vállalatoknak ezért számolniuk kell az ilyesfajta igényekkel a jövőben is.

Nem mindegy, hogyan dolgozunk távolról

Ha sok időt töltünk munkával otthonunk kényelméből, elengedhetetlen az olyan eszközök használata, amelyek mindezt hatékonyan támogatják. Fontos, hogy az otthoni munkaállomásunk berendezésénél vegyünk figyelembe ergonómiai szempontokat. A nem megfelelő testtartás ugyanis hátfájdalmakat okozhat, hosszabb távon pedig gerincproblémák is felmerülhetnek. Ügyeljünk ezért székünk beállítására, valamint a monitorunk elhelyezésére is. Az LG íróasztalhoz rögzíthető Ergo monitorállványai segítségével például bármilyen pozícióban és szögben elhelyezhető magunk előtt a kijelző, ami többképernyős munkavégzés esetén különösen hasznos lehet.

Távmunkavégzés esetén sokszor otthonunk és munkahelyünk között szállítjuk számítógépünket, vagy más helyről kell elvégeznünk feladatainkat. Erre a célra olyan laptopot érdemes választanunk, ami megbízható, könnyen szállítható és amit szükség esetén hosszú ideig használhatunk töltés nélkül. Az LG munkára tervezett ultrakönnyű, kivételes teljesítményű Gram laptopcsaládját akár 22 órán át használhatjuk egy töltéssel, és a sorozat legnagyobb, 17 hüvelykes képátlójú modellje is mindössze 1,35 kilogrammot nyom, ezzel tökéletesen illeszkedik a felhasználók megváltozott munkarendjéhez.

The post Így gondolkodunk a távmunkáról appeared first on Műszaki Magazin.

Miután a munkavégzés számos munkakör esetében ma már nem helyhez kötött, elengedhetetlenné vált, hogy az adatok távolról is hozzáférhetők legyenek. Ez felgyorsította a szervezetek körében a felhő használatát, ami viszont kihívásokkal is jár, hiszen ha az adatok mindenfelé áramlanak, akkor nagyobb veszélynek vannak kitéve. A Micro Focus szakértői szerint megfelelő óvintézkedésekkel, például speciális titkosítással csökkenthetők a kockázatok.

A vállalatok jelentős része engedélyezi manapság alkalmazottainak a távmunkát, miután az elmúlt két évben megtapasztalta, hogy általában jól működik, és a munkavállalók is igénylik. Sőt, adott esetben akár lelkesebben és hatékonyabban dolgoznak otthonról, illetve ez a modell szolgálja leginkább a biztonságos és folyamatos működést, amikor fellángol a járvány egy-egy területen. A távmunkának ugyanakkor elengedhetetlen velejárója, hogy az alkalmazottaknak távolról is használniuk kell a céges erőforrásokat és adatokat, ehhez pedig a szervezetek felhőszolgáltatásokat vesznek igénybe. Így azonban nő a kockázatok száma és a támadási felület is, amelyen keresztül a kiberbűnözők hozzáférhetnek a cég fájljaihoz és rendszereihez. A Micro Focus szakértői szerint az alábbi óvintézkedésekkel csökkenthető a rizikó.

Induljunk ki abból, hogy semmi sincs biztonságban

Az elmúlt évek változásai miatt már nem csupán az adatközpontban találhatók az adatok, hanem a különféle felhőszolgáltatásokban is. Természetesen a felhőszolgáltatók is igyekeznek mindent megtenni az adatok védelméért, de ezzel együtt a vállalatoknak ajánlott úgy hozzáállniuk a helyzethez, hogy az adataik bárhol és bármikor veszélyben lehetnek. Ezért érdemes titkosítani a fontos, érzékeny információkat, és csak azokban az esetekben feloldani a titkosítást, amikor ez elengedhetetlenül szükséges egy adott alkalmazott munkájához.

Menet közben is védjük az adatokat

Sok szervezet a felhőszolgáltató által kínált védelemre hagyatkozik. Ám ezek a biztonsági intézkedések jellemzően csak az adott szolgáltató környezetében érvényesek. Vagyis az adatok nem védettek akkor, amikor az egyes felhőszolgáltatások és felhőalapú alkalmazások között mozognak. Ezért jobb stratégia, ha a fontosabb, érzékeny adatok folyamatosan védelem alatt állnak mozgás közben is, például formátummegőrző titkosítással.

Gondoskodjunk a használhatóságról

Az nem jó üzlet, ha védve vannak az adatok, de cserébe nem lehet őket használni. Az adatvédelmi infrastruktúra akkor hatékony, ha képes lehetővé tenni az adatok feldolgozását a kiválasztott személyeknek, például üzleti elemzőknek, data scientist munkatársaknak és egyéb olyan felhasználóknak, akiknek erre szükségük van a munkájukhoz. Ebben is hasznos eszköz a formátummegőrző titkosítás, amely az eredeti adatot véletlenszerű karakterekkel vagy adatokkal helyettesíti. Ez azt jelenti, hogy megmarad az adatok formátuma, mivel az eszköz például egy igazolványszámban a számokat más, véletlenszerű számokkal és a betűket is más, véletlenszerű betűkarakterekkel helyettesíti. Az információk így felhasználhatók a különféle elemzési és statisztikai célokra anélkül, hogy veszélyben lennének. A formátummegőrző titkosítási módszernél még erősebb biztonságot nyújt a dinamikus adatmaszkolás, amely valós időben titkosít egyes adatokat egy előre definiált szabályrendszer alapján, azaz már a tárolásuk is titkosítva történik.

Menjünk biztosra a védelmi megoldások hatékonyságával kapcsolatban

Minden szállító azt állítja, hogy a saját tokenizációs, titkosítási vagy adatmaszkolási eszköze biztonságos. Érdemes azonban meggyőződni arról, hogy ezt független szakértők is ellenőrizték és igazolták-e. A szabványos technológiák biztosítékot nyújtanak arra, hogy a megoldás szilárd és megbízható. Ezért célszerű olyan eszközt használni, amely megfelel a szigorú szabványoknak. A Micro Focus kapcsolódó terméke, a Voltage például egyszerre rendelkezik az iparág két legjelentősebb tanúsítványával (FIPS 140-2 és Common Criteria).

A Voltage dinamikus adatmaszkolás terén is a legjobbat nyújtja. A Forrester friss elemzése szerint egyetlen gyártóként a Micro Focus vezeti ezt a területet. A jelentésben kiemelik, hogy az eszköz támogatja a vezető felhőplatformokat és a legacy platformokat is, emellett olyan SaaS alkalmazásokban is használható, mint például a Salesforce vagy a Workday. Ezért a megoldást széles körben alkalmazzák nagy és közepes méretű vállalatoknál az adatbázisokban, illetve a helyben és a felhőben működtetett, külső és belső alkalmazásokban egyaránt.

Legyen tervünk betörés esetére is

A titkosítás garantálja, hogy a támadók akkor sem férnek hozzá az érzékeny információinkhoz, ha sikerül behatolniuk a rendszereinkbe. Ugyanakkor az ilyen incidenseket kezelni kell, tehát az adatvédelem csak egy része az általános biztonsági stratégiának. Akkor teljes a biztonság, ha megvannak a megfelelő rendszereink ahhoz, hogy valós időben észlelhessünk minden behatolást, és végre is tudjuk hajtani a megfelelő lépéseket ahhoz, hogy azonnal elhárítsuk a támadást.

The post Bombabiztos adatvédelem kell a hibrid munkavégzés korában appeared first on Műszaki Magazin.

A Samsung és a The Future Laboratory közös, A hibrid életmód jövője című kutatása azt vizsgálja, hogyan alkalmazkodtak az európaiak az átalakuló életmódhoz, a virtuális munkához és kapcsolattartáshoz, valamint, hogy ezeknek a változások milyen hatással bírnak az otthonukra és a munkahelyükre.

Az agilis munkavállalók új generációja rugalmasabb beosztásban dolgozna, rövidebb munkanapokkal és törzsidővel váltva ki a hagyományos munkanapokat. Ez a sokoldalú munkaerő a napjai egészét hatékonyabban használja ki és tudatosan osztja be az idejét. Miután számos új munkamódszert kipróbált az elmúlt időszakban, szeretné a saját ritmusában beosztani a tennivalókat és kényelmesebb rutin szerint élni.

A hibrid életmódot választók 86 százaléka már nem szeretne visszatérni a 9-től 5ig tartó munkarendhez. A hagyományos munkanapokhoz legkevesebben Németországban, Svédországban és Lengyelországban ragaszkodnak, ahol mindössze 7-, 11-, illetve 12 százalék választaná a korábban megszokott rendszert.

Meik Wiking, a The Happiness Institute alapítója és vezetője, aki együttműködött a Samsunggal a munkavégzés jövőjének kutatásán, elmondta:

„A rugalmasság mindannyiunk életében átvette a jelenléti munkavégzés és magánélet elmosódó határainak helyét. A felhasználók még keresik az egyensúlyt a produktivitás és a jóllét között, hiszen a hibrid életmódnak is megvannak a maga kihívásai.”

Az „always on” kultúra veszélyei

Bár vannak, akik már most a hibrid életmód mesterei, ötből egy (18%) munkavállaló számára még nehézséget jelent abbahagyni a munkát, a negyedük (26%) pedig úgy érzi, sosem ér véget a munka és akár késő éjjel is dolgozik. A megkérdezettek 41 százaléka a napi ingázás helyett felszabaduló idejét arra használta, hogy elvégezze a ház körüli teendőit.

A több otthon töltött idő sokak számára azt jelentette, hogy minden eddiginél több dologgal foglalkoztak egyszerre. A leggyakoribb esetben a válaszadók az otthoni és munkahelyi feladataikat egyszerre próbálták ellátni (30%). Görögországban és Olaszországban ez az arány még magasabb, 41-, illetve 40 százalék volt. Franciaországban és Dániában a megkérdezettek 36- és 35 százaléka érezte úgy, hogy egyszerre két téren is helyt kell állnia, ehhez a francia felhasználók kaptak a második legnagyobb arányban segítséget a munkáltatójuktól. Ide tartozott a technológia nélküli időszakok támogatása és olyan hordozható eszközök biztosítása, amelyekkel rugalmasabban végezhették a munkájukat. Dániában volt a leggyakoribb, hogy a határok kijelölésére a felhasználók a lakásukat is átalakították, különválasztva a munkára és a kikapcsolódásra szánt tereket.

A jövőbe tekintve

Az always on kultúra nehézségeivel ötből három (57%) európai tudatosan próbált szembenézni és elválasztani a munkát a magánélettől. Ez a gyakorlat a spanyol munkavállalók között volt a leggyakoribb (74%), míg az Egyesült Királyságban mindössze ötből két (46%) felhasználóra volt jellemző.

Az okos megoldásokkal könnyebb lehet kitölteni az elmaradó személyes találkozások jelentette űrt és egy fizikailag eltávolodott világban építeni a személyes kapcsolatokat. A kutatások szerint a technológia az európaiak kétharmadának (65%) segített alkalmazkodni az újonnan kialakult rutinhoz, a válaszadók több mint fele (51%) pedig úgy gondolja, hogy a technológia segít új határokat felállítani, és visszaszerezni az életük feletti irányítást. Hatból egy európai használja az értesítéseket mobilkészülékén (16%), további 13 százalék használ okosotthon megoldásokat, 38 százalék pedig okoseszközök vagy alkalmazások segítségével osztja be a munkahelyi és otthoni eszközökkel töltött idejét.

A különböző megoldások ellenére az európai munkavállalók 83 százaléka még mindig jobb technológiát és több támogatást vár a munkaadóitól, hogy könnyebben tudja kezelni az új életmódját és az ezzel járó munkarendet.

„Kritikus időszak ez a vállalkozások számára, hogy megtalálják a helyüket az új hibrid életvitelben. A kutatásból kiderül, hogy a munkavállalók úgy érzik, joguk van ahhoz, hogy a saját szükségleteiket helyezzék előtérbe. Mivel a világ egyre nyitottabbá válik és az emberek ismét szabadabban tudnak mozogni, a vállalatoknak lépést kell tartaniuk az igényekkel vagy könnyen háttérbe szorulhatnak. A világjárvány eredményeként sokkal jobban támaszkodunk a technológiára a korábban analóg módszerekkel végzett munkákban is, így a munkaadóknak alaposan át kell gondolniuk, hogyan felelnek meg a hibrid életmód követelményeinek.”

– mondta Benjamin Braun, a Samsung Europe marketing vezérigazgató-helyettese

„Az okos technológia segít az európaiaknak, hogy egyensúlyba hozzák a magánéletet és a munkát. A felmérés szerint minden ötödik ember használ IoT rendszereket és okoseszközöket a hibrid életstílus támogatására, azonban még így is messze vagyunk a hibrid életmód legjobb változatától. Valószínű, hogy a jövőben a technológia nem csak fizikai egészségünket monitorozza majd, hanem a mentális egészségünk és boldogságunk alakulását is figyelemmel fogja kísérni, ezáltal ezek az okoseszközök valódi jóléti asszisztensekké válnak majd”

– tette hozzá Meik Wiking, a The Happiness Research Institute vezérigazgatója.

The post A munkavállalók már a kötetlenebb munkarendet részesítik előnyben appeared first on Műszaki Magazin.

Egy globális kutatás megállapításai alapján összesen hatféle tipikus munkavállaló, illetve munkastílus különböztethető meg a technológiai fejlettség, valamint a helytől független, rugalmas munkavégzés szintje szerint, amellyel mostantól minden vezetőnek és cégnek kalkulálnia kell. A szakértők a hatékony együttműködés mellett még egy nagyon fontos szempontra hívták fel a figyelmet: az irodai eszközbeszerzésekben már nem a flipchart tábla funkciókészlete vagy a székek minősége számít, hanem az, hogy mindenki a maga technológiai fejlettségi szintjéhez mérten tudjon bekapcsolódni a közös munkába – legyen szó csoportos meetingekről vagy egyéni munkavégzésről.

A jövő a hibrid munkahelyeké – nincs visszaút

A pandémia alapjaiban változtatta meg azt, hogy hogyan dolgozunk és végezzük a feladatainkat. Mostanra az is teljesen egyértelművé vált, hogy ezek a változások hosszú távon is velünk maradnak. Habár a digitális kollaborációs eszközök és megoldások népszerűsége már a járvány előtt is fellendülőben volt, az új helyzet felgyorsította az adaptáció szükségességét a munkahelyeken. Egyik napról a másikra megváltozott a munkavégzés helyszíne, stílusa, és az ehhez szükséges eszközök köre is. Mivel a videókonferenciák és hanghívások váltak az első számú kommunikációs eszközzé, a megfelelő digitális munkaélmény megteremtése elkerülhetetlenné vált mindenki számára, akárhogyan is dolgozott korábban.

A tűzoltás után a tudatos fejlesztés és a megtérülés a cél

A járvány első hulláma olyan erővel csapott le, hogy nem volt idő átgondolni a fejlesztéseket. A vezetőknek és az otthonról dolgozóknak tárgyalótereket, illetve videó- és hanghíváshoz megfelelő helyszíneket és eszközöket kellett teremteniük az irodában és az otthonokban egyaránt. Most viszont, hogy ezek az eszközök már biztosan a mindennapok szerves részévé válnak, érdemes időt szánni a tudatos, átgondolt tervezésre.

Az eszközök beszerzésekor a vezetők hajlamosak abból kiindulni, hogy az adott pozícióban lévő emberek ugyanabban a munkastílusban dolgoznak, ez azonban nem így van. A munkaélmény minőségét számos tényező befolyásolja, többek között például az, hogy honnan dolgoznak, milyen eszközökkel rendelkeznek, milyen a preferált munkastílusuk, illetve a digitális érettségük. Egy egyszerű példával élve, a zajszűrővel ellátott fejhallgatók sokkal fontosabbak lehetnek az olyan munkavállalók számára, akiknél mindennapos a gyerekzsivaj és nyüzsgés a háttérben, mint azoknak, akik egy csendes irodában töltik munkaidejüket.

Túl sok az opció – nem szabad elveszni a választék tengerében

A munkavégzéshez szükséges eszközök és alkalmazások köre napról napra bővül. A videóhívások elterjedésével a vezetőknek ma már sokkal több tényezőt kell végig gondolniuk, mint például a megvilágítás, a megfelelő hátterek vagy nagyfelbontású videókamerák bevonása. Emellett ott vannak még a végfelhasználók saját eszközei is: headsetek, fejhallgatók, mobiltelefonok, monitorok, laptopok, webkamerák vagy a mikrofonok.

A vállalatok beruházásai egyértelműen megnövekedtek ezen a területen 2021-ben. Nem elég azonban rutinból beszerezni az eszközöket, mert hiába a drága felszerelés, ha az nem a legmegfelelőbb megoldást jelenti a felhasználó számára.

Az új alap a tervezésnél: ki milyen munkastílusban képes a legjobb eredményre?

A munkahelyi személyiségek olyan tipikus munkavállalói kategóriák, amelyek segítségével a kollégák viselkedését és munkastílusát alapul véve kideríthető, hogy milyen eszközökkel és technológiákkal támogathatók a mindennapokban.

Az alábbi kategóriák megállapításához a kutatás szervezői olyan tényezőket vizsgáltak, mint a munkavégzés helyszíne, a kommunikáció intenzitása, mobilitás vagy a technológiai jártasság. A minta kiértékelését követően összesen 6 típus különböztethető meg, amelyekbe a vállalkozások munkavállalóinak 92%-a besorolható.

1. A „mindig online” vezető

A kategóriák közül ők azok, akik általában a legtöbb időt videóhívásokkal. Mivel igen sokféleképpen és sok helyszínen dolgoznak, zavarja őket, ha elterelik a figyelmüket, ha meg kell szakítaniuk tevékenységüket, illetve a kiszámíthatatlan háttérzaj. Egy tipikus vállalkozásban az alkalmazottak 12%-a tartozik ebbe a kategóriába – ami tekintve, hogy kifejezetten vezetőket vizsgált a kutatás, igen magas részarány.

2. A terepen lévő munkatárs

Ezek a kollégák állandóan mozgásban vannak. Folyamatosan változó környezetük miatt zavarja őket a hívások során fellépő zaj és a megbízhatatlan internetkapcsolat. Nem szeretnek sok mindent magukkal cipelni, ezért olyan megoldásokat keresnek, amelyek jól hordozhatók és könnyen használhatók. Egy tipikus vállalkozásban a munkavállalók 5%-a tartozik ebbe a kategóriába.

3. A rugalmas munkatárs

A rugalmas munkatárs megosztja az idejét a vállalati iroda, az otthoni iroda és az utazás között. Mivel gyakran dolgoznak távolról és menet közben, zavarja őket a kollégákkal való együttműködés nehézsége, és az, ha lemaradnak fontos információkról, amikor nincsenek az irodában. A rugalmas munkatársnak „állandóan bekapcsolva” kell lennie, és több eszközön kell tudnia kommunikálni. Egy tipikus vállalkozásban az alkalmazottak 20%-a tartozik ebbe a kategóriába.

4. A távolról bekapcsolódó munkatárs

Otthoni irodából vagy távoli központból dolgozva a távoli munkatársnak kevesebb lehetősége van részt venni személyes megbeszéléseken, és nagyobb kihívást jelent számára a sikeres és produktív együttműködés. A távoli dolgozók több eszközre, egységes kommunikációra és technológiára támaszkodnak, hogy áthidalják a szakadékot köztük és kollégáik és ügyfeleik között. Egy tipikus vállalkozásban a munkavállalók 15%-a tartozik ebbe a kategóriába.

5. Az irodai munkatárs

Az irodai munkatárs nagyon együttműködő és nyitott az új technológiákra. Mivel az irodai munkatársak közül sokan nyitott irodákban dolgoznak, és a nap nagy részét az asztaluknál töltik, zavarja őket a háttérzaj és az állandó figyelemelterelés. A kategóriák közül ide tartoznak a legtöbben, az alkalmazottak 27%-a irodai belsős munkatárs egy tipikus vállalkozásban.

6. Az irodai kommunikátor

Hagyományosabb munkastílusával az irodai kommunikátor leginkább az általa ismert rendszerekkel és eszközökkel (például asztali telefont) érzi komfortosan magát, és úgy érzi, hogy az irodában tud a leghatékonyabban dolgozni, nem pedig otthon vagy más helyeken. A hívásokkal eltöltött időben zavarják őket a megszakítások, a háttérzaj, és nyugalom hiánya. Egy tipikus vállalkozásban a munkavállalók 13%-a tartozik ebbe a kategóriába.

Empátiát is sugall a személyre szabott munkaélmény

A megfelelő eszközök megtalálása mellett legalább ugyanilyen fontos az empátia a munkatársak felé. Néhányan egyszerűen hallani sem akarnak arról, hogy visszatérjenek az irodába; mások viszont azzal nem tudnak mit kezdeni, hogy a munkahelyük beszivárgott az otthonukba is. A termelékenységüket pedig rendkívül befolyásolja, ha olyan helyen kell dolgozniuk, ahol nem tudnak.

„A cégen belüli munkastílusok kialakítása nehezebb, mint amilyennek elsőre tűnik. Nem tudunk minden egyes alkalmazottra létrehozni egy külön kategóriát, de mégsem vehetünk mindenkit egy kalap alá. Általában ez a hat munkastílus tökéletes kiindulást jelent, hiszen több tényezőt is figyelembe vesz, beleértve a munkaköröket, a munka helyszínét, a környezetet és technológiai felhasználási szintet”

– mondta Tohai Tibor, a hibrid munkavégzést és tanulást elősegítő megoldásokkal foglalkozó Sinaptive Kft. technológiai vezetője.

Van, aki megengedi, hogy az alkalmazottak válogassák össze maguknak egy adott keret erejéig az eszközeiket egy listából, és vannak, akik nem kívánják semmilyen formában korlátozni őket. Bárhogy is legyen, az biztos, hogy mindennek a kulcsa az információ.

„Meg kell érteni a vállalaton belüli különböző típusú pozíciókat, a munkahely és a környezet sajátosságait, az alkalmazottak preferenciáit, a munkájuk elvégzéséhez szükséges technológiákat és az alkalmazottak véleményét, hogy megalapozott kategóriákat alakíthassunk ki.”

– reflektált a kutatás eredményeire Meznerics Ádám, a Sinaptive Kft. üzletfejlesztési vezetője. Hozzátette:

„Érdemes időt fordítani arra, hogy összegyűjtsük ezeket az információkat, kiértékeljük azokat, majd az eredményre alapozva hozzuk meg döntéseinket a beruházásokról, hiszen így sokkal nagyobb arányban garantálható az eszközbeszerzések megtérülése.”

The post Ez a hatféle munkastílus dominálja majd a jövő irodáját appeared first on Műszaki Magazin.

A karrierváltás válaszadók által említett két legfőbb mozgatórugója az adott körülmények között teljesen természetes és érthető is: az egyik a magasabb fizetésre való törekvés (49%), a másik pedig a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly kialakítása (41%).

A munkaerőpiaci bizonytalanságok ellenére az embereknek most is megvannak a maguk ambíciói. Bár szinte minden második válaszadó a jelenlegi pozíciójában szeretne maradni (48%), sok munkavállaló bátran újrakonfigurálja a munkanapját, hogy az jobban illeszkedjen a magánéletébe. A lezárások és a távmunka közepette arra is több idejük jutott, hogy elgondolkozzanak további karrierjükről, továbbképezzék magukat, vagy valami újat tanuljanak.

Bármelyik irányt is választották, a legnagyobb motivációs erő egy új munkakör kipróbálására a jobb fizetés volt (49%). A második leggyakoribb ok a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly megteremtése volt, ez a válaszadók 41%-át motiválta. A világjárvány rávilágított, hogy milyen jó is több időt tölteni otthon a családdal, valamint a minket érdeklő dolgokkal és hobbikkal foglalkozni. A munkavállalók feltehetően azt szeretnék, ha ez a lehetőség továbbra is nyitva maradna.

A fizetés és a személyes kényelem után a válaszadók által említett harmadik leggyakoribb ok az érdemi és tartalmasabb munkakör keresése volt (35%). Lehetséges, hogy a 2020-as év eseményei miatt az emberek újragondolták jelenlegi munkájukat, felismerték az idő értékét és azt, hogy mire szeretnék azt fordítani.

„A vágyaik és lehetőségeik újragondolásával az emberek új munkavégzési környezetet fognak kialakítani. Akár munkahelyet váltanak, akár maradnak a jelenlegi munkakörükben, mindenképpen arra fognak törekedni, hogy megőrizzék a távmunka és a kényelmesebb körülmények nyújtotta előnyöket. De ennek eléréséhez a munkavállalóknak megfelelő hozzáállást kell tanúsítaniuk, meg kell tanulniuk rugalmasnak lenni és okosabban dolgozni. És természetesen nekik kell kialakítaniuk a munkakörnyezetüket, és felelősséget kell vállalniuk annak megbízhatóságáért és biztonságosságáért. Végül is, ez akár még versenyelőnyt is jelenthet a munkáltatók szemében”

– fejtette ki Szergej Martsynkyan, a Kaspersky B2B Termékmarketing részlegének vezetője.

Aki szeretné felfedezni, hogy milyen lesz a munkavégzés a jövőben, és hogy illeszkednek majd bele ebbe az emberek, annak a Kaspersky azt javasolja, hogy játsszon a cég új kaland-videójátékával, amelynek a címe: „Own Your Future”. A játék egy munkanapon viszi végig a játékosokat, és közben bemutatja azokat a szokásokat és döntéseket, amelyek segítségével a munkavállalók a kezükbe vehetik a saját jövőjüket.

The post A munkavállalók egyharmada munkahelyváltást fontolgat egy éven belül appeared first on Műszaki Magazin.

Az amerikai kormányzati szerveket is érintő SolarWinds-hack is rávilágít, hogy a szervezeteknek mindenképpen fel kell készülniük arra az eshetőségre, hogy a kiberbűnözők bejutnak a rendszereikbe. A Micro Focus szakértői összefoglalják, hogyan lehet nagyobb biztonságban tudni az érzékeny adatokat egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben is, amikor a támadók már házon belül vannak.

A vállalatok biztonságát egyre komolyabb támadások fenyegetik a legkülönfélébb szektorokban, mivel a kiberbűnözők új és új módszereket eszelnek ki arra, hogy hozzáférhessenek a bizalmas adataikhoz. Jó példa erre a SolarWinds felhasználóinak esete. A SolarWinds rendszerfelügyeleti programokat fejleszt, amelyeket kormányzati intézmények és nagyvállalatok is használnak. Decemberben arra derült fény, hogy ismeretlen kiberbűnözők rosszindulatú kódokat helyeztek el a cég egyik programjának frissítésében. Ahol telepítették ezt a frissítést, ott gyakorlatilag kiskaput nyitottak a bűnözők előtt a rendszerekhez és a bennük tárolt adatokhoz. Legújabb információk szerint az indicens összesen 18 ezer rendszert érintett, és olyan szervezetek is az áldozatok között voltak, mint például a Microsoft vagy az amerikai energiaügyi minisztérium nukleáris laboratóriumai. A Micro Focus szakértői a hasonló helyzetek elkerülésére különféle titkosítási és adatvédelmi módszerekkel javasolják erősíteni az ellenállóképességet, hogy a támadók akkor se tudjanak hozzáférni az értékes adatokhoz, ha már bejutottak a vállalati infrastruktúrába.

Mozgó célpontnak mozgó védelem

Az adatok titkosítására már léteznek olyan fejlett megoldások, mint például a Voltage SmartCipher, amely házirendet is csatol a fájlhoz. Ez együtt mozog a dokumentummal, ha azt áthelyezik, ezért mindenhol érvényes lesz. A házirend szabályozza, milyen műveleteket lehet végrehajtani a fájlon, illetve átláthatóvá teszi az illetékes szakemberek számára, hogy milyen műveleteket végeztek a dokumentumon. Ezzel a módszerrel az adatok tartósan titkosítva vannak, így a támadók számára értéktelenek még akkor is, ha esetleg hozzájutnak.

Mindenki őrizze meg a formátumát és személyazonosságát!

A legtöbb vállalat extra védelmet biztosít az adatbázisokban, strukturáltan tárolt adatai számára, hiszen ezek között tipikusan megtalálhatók érzékeny információk, például az ügyfelek és partnerek személyes adatai. Sok helyen a teljes lemezen vagy az egész adatbázison végzik a titkosítást. A Micro Focus szakértői szerint azonban nem ez a megfelelő adatvédelmi stratégia, mert végeredményben csak annyit tesz, hogy megtagadja a hozzáférést a teljes információhalmazhoz, amit néhány kiválasztott személyen kívül így senki sem érhet el. A formátummegőrző titkosítás hatékonyabb megközelítést kínál, mivel elérést biztosít a mindennapi munkához szükséges, nem bizalmas információkhoz.

A technológia gondoskodik arról, hogy az általános felhasználók csupán a megfelelő védelemmel ellátott információt lássák, és a titkosítást csak akkor fejtsék vissza, ha arra feltétlenül szükség van. Ezt a tevékenységet naplózza is a rendszer, ezért valós időben észlelhető, ha visszaélés történne az adatokkal. A felhasználók így gördülékenyen végezhetik a munkájukat olyan esetekben is, amikor bizalmas adatokkal dolgoznak, miközben azok biztonságban vannak. Ez többek között statisztikák készítésénél lehet hasznos. Ha például egy webáruháznak olyan elemzésre van szüksége, hogy mely régiókban mely árucikk fogy leginkább, akkor megoldható, hogy a vásárlók adataiból csak az irányítószám jelenjen meg titkosítatlan formátumban a rendelésekkel együtt.

A fent említett titkosítási komponensek képesek együttműködni a Micro Focus személyazonosság- és hozzáféréskezelési megoldásaival. Ennek köszönhetően a személyazonosságokhoz rendelve kezelhetők a házirendek és az események. Ha tehát egy kiberbűnöző visszaél egy vállalati felhasználó online személyazonosságával, az azonnal észlelhető és monitorozható.

A strukturálatlan adatokról se feledkezzünk el!

A szervezetek számára sokszor az is problémát okoz, hogy nincsenek tisztában azzal, pontosan mely adatokat kell megvédeniük, és ezek hol találhatók az infrastuktúrában. Az tiszta sor, hogy a vevők és partnerek adatait az adatbázisban tárolják. De ha például szerződést kötöttek és postai levelezést is folytattak velük, akkor ezek az adatok egyéb fájlokban, szövegekben, táblázatokban és beszkennelt anyagokban is megjelenhetnek, strukturálatlan formában.

Ilyenkor jön jól egy olyan eszköz, mint például a ControlPoint, amely képes az összes strukturálatlan adatot átvizsgálni a teljes infrastruktúrában. Mindenféle típusú fájlban tud keresni, beleértve a képeket, videókat és hangfelvételeket. és felismeri, illetve kiszűri az érzékeny és nagyobb védelemre szoruló adatokat. A megoldás szükség esetén a védelem megerősítéséről is gondoskodik: előzetesen meghatározott házirendek alapján például biztonságosabb helyre mozgatja vagy titkosítja az érzékeny információkat tartalmazó dokumentumokat attól függően, milyen szintű biztonságot igényelnek az adott adatok.

The post Korunk legnagyobb kibertámadásának tanulságai appeared first on Műszaki Magazin.

Leginkább a bank és pénzügyi szektorban, az egészségügyben és az építőiparban dolgozók nyitottak a webináriumokra – derül ki a Generali Biztosító KKV-k körében végzett kutatásából. A társaság az eredmények

A 2020-as esztendő komoly kihívások elé állította a gazdasági élet valamennyi szereplőjét, de a leginkább a kis- és középvállalatok működését érte sokkhatás. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kutatása szerint a szektor szereplőinek 70%-a értékelte nagyon kedvezőtlennek a helyzetét már a vírus második hullámában, illetve 30%-uk nem volt  felkészülve a jelenlegihez hasonló válsághelyzetek áthidalására.ismeretében most új, ingyenes programmal segíti a kis- és középvállalkozásokat, hogy működésük fenntarthatóbb és eredményesebb lehessen. 

Nyitottak a digitális megoldások felé

A járvány váratlan hatása ugyanakkor, hogy a hazai vállalkozások vezetői is egyre fontosabbnak gondolják a digitális eszközök alkalmazását és a digitális transzformáció elősegítését a cégük hatékonyabb működése érdekében.

Ezt támasztja alá egy új kutatás is, melyben magyar kis- és középvállalkozások vezetőit kérdezték meg arról, hogy részt szoktak-e venni különböző webinárokon annak érdekében, hogy az ott megtanultakat a való életben is cégük előnyére fordítsák.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók többsége (69%) legalább alkalmanként részt vesz tudásmegosztó online szemináriumokon, negyedük rendszeresen, közel 45 százalékuk pedig legalább egyszer már hallgatott vagy nézett bele szakmai webináriumok előadásaiba. Leginkább a bank és pénzügyi szektorban (91%), az egészségügyben (81%) és az építőiparban (68%) tevékenykedők nyitottak az online kurzusokra, és főleg hatékonyságnövelés, fenntarthatóság, innováció és jogi témakörben fogadnak szívesen hasznos információkat, míg az agilis vállalatvezetés érdekli őket a legkevésbé.

The post Ráharaptak a magyar KKV-k az online továbbképzésre appeared first on Műszaki Magazin.

A koronavírus-járvány egyértelműen felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, és a technológia teljes mértékben átalakította a vállalatok működését. A cégeknek pár hét alatt kellett levezényelniük azokat a digitális transzformációs projekteket, amelyeket egyébként hónapok vagy akár évek alatt terveztek véghez vinni. A munkavállalók részéről az internet-hozzáférés létkérdéssé vált, a digitális megoldások pedig az élet minden területén megjelentek az online csoportmegbeszélésektől kezdve a videós kocsmakvízekig. A Kingston Technology az üzleti szféra digitális szakértőivel együtt összefoglalja, milyen technológiai trendekre számíthatunk 2021-ben.

Távmunka mint új norma

Az üzleti működés és a mindennapi élet szempontjából egyaránt az otthoni munkavégzés széles körű elterjedése volt az egyik legnagyobb változás 2020-ban. Ám a távmunka, illetve a hibrid otthoni munkavégzés várhatóan a közösségi távolságtartás és a koronavírus-világjárvány miatt hozott egyéb korlátozások feloldása után is az új norma része maradhat a vállalatok működésében. Ennek fenntartását elsősorban a munkavállalók által élvezett nagyobb rugalmasság és a céges költségmegtakarítás tovább ösztönözheti. Frank Jennings felhőmegoldásokra és GDPR-ra szakosodott ügyvéd szerint sokan hozzászoktak az ingázást kiiktató, jobb technológiai feltételeket teremtő otthoni munkához. A szakember arra számít, hogy a home office a korábbinál sokkal hangsúlyosabban lesz jelen a modern, rugalmas munkavégzési gyakorlatban.

Ezzel párhuzamosan fontos a cégen belüli csapatok kommunikációs, irányítási és csapatmunka-készségeinek, valamint önállóságának fejlesztése is. Giuliano Liguori digitális transzformáció szakértő azt tanácsolja a vállalatoknak, hogy coaching programokkal támogassák a távmunkában dolgozó csapatokat. Ezek során a munkavállalók olyan készségeiket fejleszthetik, amelyek távmunka esetén is produktív és együttműködő környezet kialakítását teszik lehetővé. Ehhez kapcsolódóan Ellie Hurst, az Advent IM IT biztonsági cég marketingvezetője szerint a kiberbiztonsági és adatvédelmi témájú oktatási és felvilágosító programok száma is emelkedni fog.

 Átalakuló IT-vezetői szerepkör

Ezután is jelentős kihívást jelent majd a vállalatok számára a kiberbiztonság és az adatvédelem, amit tovább bonyolít az egyre általánosabbá váló távoli működés. Az „árnyék IT”, vagyis a munkatársak által az IT-részleg tudomása és jóváhagyása nélkül használt technológiák és eszközök, új biztonsági nehézségekhez vezetnek, amelyek kezelése célzott oktatást és iránymutatást igényel a szervezetek részéről.

Az internetes biztonsági fenyegetések gyorsan változó környezete, valamint a technológia hatóköre és alkalmazása át fogják alakítani az IT-vezetők szerepét. Rafael Bloom technológiai szakember úgy véli, hogy a pozíció megnevezésére a jövőben találóbb lehet a „digitális szolgáltatási vezető”, tekintve, hogy sok hagyományos IT-feladat helyét a felhő és a SaaS (Software as a Service) veszi át. Az IT-vezetőknek döntő szerepük lesz a távmunkások támogatásában és a kiberbiztonsági intézkedések megvalósításában.

Mivel az eszközök az iroda helyett egyre inkább az irodán kívül találhatók (a vékony kliensek és vékony asztali gépek helyét laptopok és táblagépek veszik át), az IT-részlegeknek új rendszereket kell beszerezniük, amelyeknél a biztonsági konfiguráció felülvizsgálatára van szükség, egyebek mellett szigorúbb hitelesítési szabályokra, monitorozási és auditálási képességekre. A hibrid otthoni munkavégzéshez az is fontos, hogy ezek a rendszerek az irodai és az otthoni viszonyokhoz is tudjanak alkalmazkodni, így a beruházások során ügyelni kell a produktivitás és a költséghatékonyság közötti kényes egyensúlyra. A bizalom természete is megváltozik a távmunkával: itt is egyensúlyt kell teremteni a produktivitás minél kevésbé zavaró monitorozása és aközött, hogy az otthonról dolgozók úgy érezzék, változatlanul élvezik munkáltatójuk bizalmát.

Mesterséges intelligencia és kiberbiztonság

A mesterséges intelligencia (MI) hasznos eszköz lesz a kiberbiztonság támogatására 2021-ben. A különböző helyszíneken dolgozó munkatársaik miatt a cégeknek jobban kell támaszkodniuk az automatizációra és a gépi tanulásra a kiberbiztonsági és adatvédelmi intézkedések megvalósításakor, különösen a céges hálózathoz való külső hozzáférés biztosítása terén. Nigel Tozer megoldásmarketingért felelős igazgató úgy gondolja, hogy az MI a vállalatok elleni kibertámadásokban is szerepet kaphat. Az internetes bűnözők már sokkal fejlettebbek, mint korábban, és az eszközeik is egyre kifinomultabbak, ezért ahogy egyre több vállalat alkalmazza az MI-t a védekezésben, úgy az a támadók oldalán is meg fog jelenni.

Az MI mellett más eszközöket és folyamatokat is be fognak vetni az internetes biztonsági kockázatok enyhítésére. A Hubgets társalapítója, Elena Carstoiu SASE (Secure Access Service Edge) megoldások alkalmazását javasolja, amelyek „helyszínsemleges” működést és helytől, alkalmazásoktól és eszközöktől független, biztonságos hozzáférést garantálnak a szervezetek számára – ami különösen fontos most, amikor egyre több csapat dolgozik távolról.

A mesterséges intelligencia tehát 2021-ben is fontos szerepet fog játszani – a dolgok internete (IoT), a Big Data és a felhő mellett. Tozer előrejelzése szerint az MI használatával kapcsolatban valószínűleg ismét fellángolnak majd az adatvédelmi viták, különösen az arcfelismerési technológia alkalmazása kapcsán. Másrészt, az ISP Connect szervezet prognózisa alapján az MI még nem érte el lehetőségei határát, és nem 2021 lesz a nagy áttörés éve.

 A technológia jövője

Az otthoni munkavégzés szigorúbb szabályozása és a technológiai fejlődés erősödése mellett idén a cégek IT-költségvetésében is növekedés várható. A Ramsac ügyvezető igazgatója, Rob May szerint a költségvetés emelésének célja a hatékonyságot, a produktivitást, a kiberbiztonságot és a távoli munkaerő támogatását javító, új technológiai projektek megvalósítása. A napi szinten zajló online üzleti aktivitás bővülésével az IT-költségvetést is hozzá kell igazítani a digitális átalakulás különböző aspektusaihoz.

Az MI kiberbiztonságban betöltött hangsúlyosabb szerepe és az IT-költségvetés várt növelése mellett 2021 egyéb új és erősödő trendeket is hoz majd. Roland Broch digitális infrastruktúra projektmenedzser az MI-t és a gépi tanulást a komplett automatizációs megoldásba illesztő „hiperautomatizáció” megjelenésére – sőt akár az automatizáció automatizálására – számít. Rafael Bloom szerint a bizalom értékes, bizonyítható tömegcikké válik – gondoljunk csak az álhírek, az online károkozás és a láthatatlan adatkezelés problémájára –, míg Rob May várakozása szerint tovább fog erősödni az internetes biztonság fontossága. Utóbbi helyét akár át is veheti a kibertámadásokkal szembeni ellenállóképesség (kiberreziliencia).

„Bár lehet, hogy az említettek közül nem mindegyik prognózis válik valóra – és akár meglepetésekben is lehet részünk –, a Kingston mint a memóriatermékek és technológiai megoldások globális piacvezetője továbbra is megbízható tanácsadóként segíti a vállalatokat a digitális átalakulásban. Legyen szó mesterséges intelligenciáról, kiberbiztonságról vagy más technológiai fejlesztésről, minden területen hatékonyan támogatjuk ügyfeleinket üzleti igényeik kiszolgálásában”

– tette hozzá Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

The post A tech szakértők szerint ezek lesznek a legfontosabb trendek 2021-ben appeared first on Műszaki Magazin.

Persze, mint oly’ sok mindenben, az elmúlt hónapok során ebben is sok változást tapasztalhattunk. Az Ericsson legújabb kutatása azt mutatja be, hogy a szellemi munkát végzők hogyan látják saját munkájukat, és milyen elvárásaik vannak jövőbeni munkahelyükkel szemben. Felsejlik a dematerializált iroda képe.

Képzeljük el, hogy 2030-ra teljesen elfogadottá válik, hogy az emberek kizárólag a virtuális térben dolgoznak és találkoznak egymással, anélkül, hogy elmennének otthonról. Ez a forgatókönyv a képzelet szüleményének tűnt volna egy évvel ezelőtt. A koronavírus világjárvánnyá válása óta azonban a kizárólag otthonról történő munkavégzés és kapcsolattartás már nem pusztán elméleti feltevés. Éppen ellenkezőleg: a világ irodai dolgozóinak jelentős része számára valósággá vált. Az Ericsson IndustryLab legfrissebb, a „Dematerializált iroda” címet viselő felmérése a világ mintegy 133 millió munkavállalójára nézve reprezentatív módon mutatja be, mit várnak el az ún. early adopter, azaz az újdonságokat leggyorsabban átvevő szellemi dolgozók a jövő munkahelyeitől.

Az érzékek internete a dematerializált irodában

A mostani jelentés a tavalyi „Érzékek internete” című ConsumerLab tanulmány folytatásának tekinthető, amely azt vizsgálta, hogy a fogyasztók mindennapi életére milyen hatással lehet a képernyő alapú internetes kapcsolattartásról történő áttérés az összes érzékszervet használó, immerzív virtuális valóságra. A mostani jelentés ennek az irodai vetületével foglalkozik, megvizsgálva, hogy a mesterséges intelligencia (AI), a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) és az 5G valamint automatizálás által lehetővé tett „érzékek internete” milyen változásokat hoz a szellemi, irodai dolgozók mindennapi életében.

A jelentés néhány fontosabb megállapítása:

• A válaszadók közel 60 százaléka szerint visszavonhatatlanul emelkedni fog az online meetingek gyakorisága és elterjedtsége, és olyan eszközökre tartanak igényt, amelyek jobban segítik a távmunkát.
• A válaszadók fele olyan digitális munkaállomást szeretne, amelynek segítségével bárhonnan dolgozhat, és minden érzékével jelen lehet a virtuális munkahelyén.
• A válaszadók 77 százaléka szerint az „érzékek internete” fenntarthatóbbá tenné társaságuk működését.
• Az „érzékek internetét” nagy valószínűséggel marketing és értékesítési célokra fogják használni elsősorban; a válaszadók 59 százaléka szerint a tértudatos vegyes-valóság, míg 50 százalékuk szerint a digitális hőmérsékletérzékelést is használni fogják 2030-ra a fogyasztók megnyeréséhez.
• A felsővezetők 73 százaléka szerint a céges menzán az ételek digitálisan feljavíthatók, módosíthatók lesznek bármilyen ízűre 2030-ra.
• Noha a válaszadók 66 százaléka gondolja úgy, hogy 2030-ban a technológia már lehetővé teszi majd számukra, hogy érzékeljék, ha egy kollégájuk ingerült, ez azt is jelenti, hogy munkaadójuk is érzékelni tudja, ha ők maguk ingerültek.

Ez várható a közeljövőben

Azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy ahhoz, hogy egy digitális meeting ugyanolyan interaktív lehessen, mint egy valóságos megbeszélés, minél előbb a kommunikációs technológia jelentős fejlődésére van szükség. Itt sokkal többről van szó, mint jobb minőségű videokonferenciákról. Az új technológiának lehetővé kell tennie azt az érzést, hogy az ember valóban jelen van a helyiségben és együttműködik a kollégákkal. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy az elmúlt félév során ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az AR/VR technológiák iránt. Ugyanakkor még ez sem elegendő a teljes sikerhez. A COVID-19 okozta elszigeteltség miatt az emberek tudatára ébredtek, milyen fontosak az általuk rendszeresen – akár személyes, akár munkaügyben – felkeresett helyszínekhez kötődő illatok, ízek, és maga a fizikai jelenlét.

A járvány hatására a szellemi munkát végzők elképzelései radikális mértékben megváltoztak a jövő digitális irodáival kapcsolatban. Az irodai munka sosem lesz már ugyanaz, mint a járvány előtti időkben. A dolgozók több időt fognak táv- és digitális munkával tölteni, és ezért olyan ütemű fejlődés és igény várható a jövőbeli technológiák iránt, ami akár csak egy évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna.

The post Így dolgozunk majd a jövőben? appeared first on Műszaki Magazin.

Szoftvermegoldás a mobil és rugalmas munkanapért

Az egyik európai erdészeti gépeket gyártó cégnél például a WeldCube Premium hegesztési adatkezelő szoftvert használják. A gyártásban a cég a Fronius TPS/i hegesztőrendszereit alkalmazza.

„A WeldCube Premium szoftverrel egy központi adatbázisban tároljuk a hálózatba kötött Fronius-készülékek hegesztési adatait”

– magyarázza Johannes Zauner-Penninger, a Fronius Perfect Welding szoftvertermékekért felelős technikusa.

„A szoftver intelligens kezelési és statisztikai funkciókat kínál, és lehetővé teszi a hegesztési folyamat munkadarabfüggő dokumentálását és analizálását. Így például élőben mutatja, hogy elkészült-e már a varrat hegesztése, vagy hogy megsértették-e a határértékeket”

– mutatja be Zauner-Penninger úr a szoftver funkcióit. Az ügyfél VPN-kapcsolat segítségével internetes böngészőn keresztül bármikor és helytől függetlenül lehívhatja a WeldCube Premium programot, és így szem előtt tarthatja a hálózatba kötött gyártás minden hegesztési folyamatát.

Jelenleg mindez azt jelenti a gyártó számára, hogy a gyártásvezető, a gyártósor vezetője, a hegesztést felügyelő, és a karbantartásért felelős személy legalábbis részben otthonról vagy személyes érintkezés nélkül, egy elszigetelt irodából is dolgozhat. Ennek ellenére optimálisan segítik a gyártásban, a helyszínen dolgozó kollégákat. Ha az egyik, gyártásban dolgozó kolléga minőségi problémákat állapít meg valamelyik varratnál, akkor továbbítja az információt az illetékes hegesztési szakmérnökhöz. Ő pedig nem csak a problémát ismeri meg, hanem a WeldCube Premium dokumentációból vett adatok alapján haladéktalanul analizálhatja is a hibát.

„Ezen túlmenően a felelős közvetlenül a hegesztőkészülékhez is hozzáférhet az internetes böngészőn keresztül, és szükség esetén korrigálni tudja a hegesztési feladat paramétereit”

– folytatja a Fronius hegesztési rendszertechnikusa.

Ezenkívül fennáll a gépek leterheltségének, állapotának, a munkadarabgyártás előrehaladásának, illetve a fellépő problémák követésének lehetősége is. Az adatok központi tárolása lehetővé teszi az adatok munkadarabfüggő dokumentálását, és PDF riportok vagy grafikus kiértékelések készítését minden munkadarabra. Az olyan szoftvermegoldások tehát, mint a WeldCube Premium, mobil és rugalmas, helytől független munkanapot teremtenek – mindegy, hogy home office-ról, szokásos üzemvitelről, vagy szolgálati útról van szó.

A WeldCube Premium adatkezelő szoftverben a felhasználó egyénileg, saját igényei szerint alakíthatja ki a kezdőoldalt.

Forrás: fronius.com

The post Gyártás-menedzsment home office-ból appeared first on Műszaki Magazin.

A tanulók kétharmada a veszélyhelyzet elmúltával is megtartaná az online oktatást iskolába járás mellett, tizedük pedig kizárólag az online térben tanulna – derül ki a Huawei Technologies Hungary online felméréséből. A mintegy 400 válaszadó több mint fele örül annak, hogy akár pizsamában vagy a kertből is hallgathatja az órákat, míg 44 százalékuk szerint az ingázáson megspórolt idő a leghasznosabb. A felmérés szerint a diákok többsége eszközökkel felvértezve várta az online oktatást, azonban a digitális korba született diákok felét mégsem köti le az online oktatás és nehezebben tanul a négy fal között.

Közel négyszázan válaszoltak a Huawei Technologies Hungary legfrissebb kérdőívére, amely a járványhelyzet kapcsán kényszerű otthon-tanulási szokásokat tárta fel. Az online felmérés többek között arra volt kíváncsi, mennyi időt töltenek tanulással az otthon maradt diákok, milyen típusú távoktatásban vesznek részt, továbbá mit hiányolnak az iskolák padsoraiból, mit ültetnének át a jövő oktatásába a „home learning”-ből.

Nem érte őket váratlanul az online tanulás

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók több mint 60 százalékának semmilyen eszközt nem kellett beszereznie ahhoz, hogy teljesíteni tudja tanulmányait otthonról – többségük ugyanis már a digitális kor szülöttje: 30,6 százalékuk középiskolai, 29,1 százalékuk pedig főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytat, érdekesség, hogy további 13 százalékuk online fakultatív oktatásban, míg 12 százalékuk nyelvkurzusokon vesz részt. Akiknek mégis vásárolniuk kellett, azoknak elsősorban – 17,5 százalékuknak – notebookra volt szükségük, míg 11,5 százalékuk mikrofont, vagy headsetet, 10 százalékuk nyomtatót, illetve szkennert szerzett be.

A klasszikus e-mail még mindig veri az appokat

A kutatásból az is kiderült, hogy az oktatás terén a legtöbbet használt kommunikációs csatorna még mindig a régen bevált levelezés. A válaszadók 42,4 százaléka e-mailen keresztül tartja egymással és oktatóival a kapcsolatot, míg 36,6 százalékuk a Messengert, 32,8 százalék a Google Hangouts vagy Classroom, 29,1 százalék a Skype-ot, és 27,6 százalék a Zoom-ot is használja.

Kevésbé hatékonyak és több időt töltenek tanulással otthonról

A megkérdezett tanulók majdnem fele, 48,6 százaléka arról számolt be, hogy az online oktatás kevésbé köti le, nehezebben tanulnak a négy fal között, mint az iskolában, míg 32,8 százalékuk hatékonyabbnak érzi magát otthonról, 18,5 százalékuk pedig nem érez különbséget az iskolában és az otthon eltöltött tanulás között. Mindamellett, hogy többségük kevésbé hatékony az otthontanulás során, több időt is töltenek tanulással; a kutatásban résztvevők 44,6 százaléka azt nyilatkozta, hogy az otthonlét tanulásra sarkallja, így több időt tölt e tevékenységével, míg 25,8 százalékuk lényegesen kevesebb, 29,6 százalékuk pedig ugyanannyi időt tanul otthonról, mint az iskolából.

Jó pizsiben tanulni, de tartanak a számonkérés új formájától

A felmérés arra is kitért, hogy mi az, amit a legjobban élveznek a diákok ebben az időszakban. A legtöbben – 55,4 százalék – az előadások pizsamában hallgatását adta meg pozitívumként, 54,1 százalékuk ezen túl a kertből tanulást is örömmel fogadta, továbbá 44,4 százalékuk nem hiányolja az ingázást sem az otthon tanulásból. A válaszolók közül legtöbben – 41 százalék – a számonkérés új, online formájától tartanak a leginkább, míg további 34,3 százalékuk attól fél, hogy vizsgázás közben esetleg megszakad az internet kapcsolat.

A jövőre nézve is vannak ötleteik

A megkérdezett tanulók, hallgatók arról is nyilatkozhattak, mik azok a kedvező észrevételek, amiket akár a jövő oktatásába is szívesen átültetnének. A válaszadók több mint fele – 50,6 százalék – hasznosnak tartaná, ha az órákon való részvételhez nem lenne szükséges a fizikai jelenlétre minden esetben a jövőben, míg 43 százalékuk a gyakorlatiasabb tananyagot preferálná – szerintük az online oktatás és ezzel együtt a tanárok által feladott praktikus példák és megoldandó feladatok erre jó példát is mutattak, valamint szintén 43 százalékuk helyezne nagyobb hangsúlyt a digitális tudás bővítésére is a jövőben, egy ideális tanrendben.

„A Huawei Learn from Home kutatás azért jött létre, mert fontos nekünk, hogy kapcsolatban maradjunk a fogyasztóinkkal. Nemrég a home office-ból dolgozókhoz fordultuk, most a közép- – és felsőoktatásban tanuló diákokat, illetve azokat kérdeztük, akik önszorgalomból valamilyen kurzust végeznek az online térben; meg szeretnénk érteni, hogy aktuálisan milyen érzések munkálkodnak bennük, ezért arról tájékozódtunk, milyen örömforrásokkal vagy épp nehézségekkel kerülnek szembe az otthoni tanulás során”

– mondta el Trubek Zsuzsa. A Huawei Technologies Hungary pr-menedzsere elmondta, a Huawei eszközei is segítségükre lehetnek a diákoknak az otthon tanulásban, az eszközök közti kommunikáció például tovább növelheti a tanulás hatékonyságát számukra. A fájlok gyors megosztását, a többképernyős munkát segíti a Huawei Share funkció, általa egyszerűen kapcsolhatók össze a különféle készülékek. Trubek Zsuzsa úgy látja, a diákok nagy részét felkészülve érte a távoktatás, és legtöbbjüknek semmilyen készüléket nem kellett beszereznie, azonban vannak olyanok is, akikhez nehezebben ér el az online tanítás, nekik igyekeznek támogatást nyújtani. Tették ezt például Ózdon is, ahol rászoruló diákoknak ajándékoztak okostelefonokat és notebookokat a távoktatás elősegítésére.

The post A diákok tizede örökre online maradna suliba járás helyett appeared first on Műszaki Magazin.

A jelenlegi helyzet számos vállalatot arra kényszerít, hogy a munkavállalóiknak engedélyezze az otthonról végzett munkát. De vajon valójában meg vannak győződve arról, hogy ez a vállalkozásuk számára egy életképes megoldás, és a válság után is biztosítják majd ezt a lehetőséget a munkavállalóik számára? Talán itt az esély arra, hogy a hagyományos gondolkodási mintáktól örökre megszabaduljunk.

1. tévhit: Az otthoni IT infrastruktúra nem megfelelő. Nem biztonságos otthonról dolgozni, és a hackerek számára könnyebbé válik a vállalat adataihoz való hozzáférés.

Nem kell így lennie. Néhány tanácsot érdemes fontolóra venni: az otthoni irodai IT eszközöknek mindig naprakésznek kell lenniük, és meg kell felelniük a GDPR követelményeinek. Ez az összes alkalmazott felhő-szolgáltatóra vonatkozik. Ezenkívül, az adatcserének mindig titkosítottnak kell lennie. A jelszóvédelem, a víruskeresők és a titkosítás nélkülözhetetlenek az otthoni irodában, még akkor is, ha a munkát a dolgozó a saját eszközein végzi.

2. tévhit: A sok digitális kommunikációs eszköz zavart okoz, és az emberek elveszítik a figyelmet.

Igaz, hogy számos digitális kommunikációs eszköz növeli az információ áradatát. De ez a probléma az irodában is létezik. Itt segít a célzott kommunikáció. Más szavakkal, a kommunikációs csatornát gondosan kell megválasztani az információ, a célcsoport és a sürgősség alapján. Ezen felül vannak olyan megoldások, mint például az OTRS, amelyekben a kommunikáció e-mailben, telefonon, SMS-ben, csevegőn vagy közösségi médián keresztül zajlik; akkor az összes kommunikációs vonal együtt áramlik és egy helyre van csomagolva, így semmi nem veszik el, és minden nyomon követhető.

3. tévhit: A munkavállalók figyelme elkalandozik és kevésbé eredményesek az otthoni munka során.

Egy 1004 embert érintő Airtasker-tanulmány szerint azok, akik otthonról dolgoznak, valójában havonta 1,4 órával több napot dolgoznak, mint társaik. Egy másik fontos érv, hogy az otthoni környezetben nagyobb a nyugalom és a csend, így a problémás kérdésekre könnyebb összpontosítani. Ráadásul, a munkába járás miatt elveszített időt is meg lehet takarítani. A megfelelő időgazdálkodásnak azonban mindig prioritásnak kell lennie.

4. tévhit: Otthon a munkavállalók néha más dolgokkal is foglalkoznak, és nincsenek állandóan a számítógépük mellett. Honnan tudhatják a munkavállalók, hogy a kollégáik mikor elérhetők?

Számos eszköz megmutatja, hogy egy alkalmazott jelenleg elérhető-e. A naptárakat meg lehet osztani más csapatokkal a jobb áttekintés érdekében, hogy a közös programok gyorsabban megtalálhatók legyenek; A csevegési funkcióval ellátott kommunikációs eszközök általában megmutatják a bejelentkezett felhasználók online állapotát.

5. tévhit: A munkavállalók nem tudnak a munkatársaiktól gyorsan megkérdezni valamit. A tudás átadásának lehetősége elveszik.

Számos rendszer, például az OTRS, rendelkezik olyan tudásbázissal, amelyben az értékes információkat kategorizált cikk formájában lehet tárolni. A munkavállalók itt találhatnak választ az égető kérdésekre – vagy akár olyan hozzászólást tehetnek közzé, amely hasznos lehet munkatársaik számára. Ha ez nem elég információ, a szakértői segítség természetesen továbbra is kérhető digitálisan.

„A közelmúltban a otthonról történő munka fogalmát többször megkérdőjelezték. Jelenleg a vállalatok szinte kénytelenek engedni, hogy alkalmazottaik távoli munkát végezzenek. Ez lehetőséget kínál a folyamatok és eljárások átgondolására, valamint a digitális átalakulás állapotának felülvizsgálatára” – mondja Sabine Riedel, az OTRS AG igazgatósági tagja és a digitális átalakítás szakértője. „Válsághelyzetben gyorsan láthatjuk, hogy a vállalatok már végrehajtották a digitális átalakítást, és képesek agilis módon cselekedni. A többiek számára most lehetőség nyílik hosszú távú változtatásokra, hogy jobban reagálhassanak az előre nem látható eseményekre.”

Az otthoni munka további előnyeiről további információkat találhatnak itt: http://otrs.com/remotework-software/

The post Öt tévhit az otthonról végzett munkával kapcsolatban appeared first on Műszaki Magazin.