A termesztés és gyártás során alkalmazott innovatív fejlesztések a hatékonyságot és a fenntarthatóságot is szolgálják, csakúgy, mint a természettel való kölcsönösen előnyös együttműködés. Müller Kornél, a Törley ügyvezető igazgatója az Ipar hangjai podcastban arról is beszélt, milyen termékfejlesztésekkel tudják megszólítani a fiatalabb fogyasztókat, és hogy miért küldetésük a prémium minőségű alkoholmentes alternatívák készítése.

Pezsgőfogyasztás terén egyelőre lassú a hazai piac; tavaly 10 százalékot esett a forgalom, ami arra utal, hogy kevesebb alkalommal voltak olyan boldog pillanatai a magyaroknak, amelyet szívesen koronáztak meg egy palack pezsgővel. A Törley a csökkenő piacon polarizációt is tapasztal, azaz nő a magasabb árú (6–8000 forintos) és az alsóbb árkategóriába tartozó pezsgők forgalma, de a középmezőny zsugorodik. Érdekesség, hogy a nemrég debütált 1 millió forintos palackok nemvárt népszerűségnek örvendtek a nyáron, míg az emberek többsége a megszokottnál olcsóbb terméket választott. A Pezsgőpincészet ügyvezető igazgatója szerint azonban ezek rövid távú piaci átrendeződések, amelyek a reálbér növekedésével hamar megváltoznak.

Ice pezsgő: innováció a nyári pezsgőzésért

Bár a palackok közel fele most is az év utolsó harmadában kerül a kosarakba, a piaci trendek és a fogyasztási szokások új kihívások elé állítják a pezsgőipart. Megjelentek a különböző pezsgőkoktélok és a jégre öntött pezsgő, ami akár 15 éve még elképzelhetetlen lett volna. Ezzel párhuzamosan egyre nő azok száma, akik nem vagy csak nagyon ritkán fogyasztanak alkoholt.

Müller Kornél elmondta, hogy a kihívásokra reagálva a Törley folyamatosan bővíti a termékportfólióját, ami adott esetben teljesen új technológiákat, megoldásokat igényelhet. Például az Ice pezsgő készítéséhez jelentősebb szénsavtartalmú, gyümölcsösebb, picit magasabb cukortartalmú terméket kellett előállítani, amelybe, ha beleolvad a jég, akkor nyújtja azt a száraz ízélményt, amit elvárunk egy jobbfajta pezsgőtől.

Technológiai fejlesztések és agrotechnológiai innovációk

A Törley Pincészet a mezőgazdaság terén is élen jár a technológiai újítások alkalmazásában. A munkaerő, például a traktorosok hiányát részben orvosolni tudja az autonóm traktorokkal vagy olyan robotokkal, amelyek akár a régi MTZ traktorokat is körbe-körbe kormányozzák a szőlőn keresztül. A szőlészek munkáját a területen elhelyezett meteorológiai állomások segítik, de kísérleteztek már drónos növényvédelemmel is, amely hasznosnak bizonyult olyan esetekben, amikor az erősen átázott talajra nem lehetett rámenni, de másfajta alkalmazása – például fertőzéses időszakban – még korainak tűnik.

A technológiai fejlesztések mellett a szőlőterületek biodiverzitásának helyreállítására is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a vállalat; madárodúk, vagy a közeljövőben fasorok és akár erdőrészek telepítésével járulnak hozzá ahhoz, hogy a természettel összhangban lehessen szőlőt termeszteni.

Fenntarthatóság és CO₂-semlegesség a pezsgőkészítésben

Az Ipar Hangjai podcast legújabb részében elhangzott az is, hogy a pezsgőtermelés energiafaló szektor – a Törley Pincészet pedig 19 millió palack pezsgőt palackoznak évente –, ezért a pincészet a telephelye energiaszükségletének felét a jövő évtől 500 megawattnyi napelempark telepítésével fogja fedezni. A tradicionális módszerek mellett – ahol a palackok forgatását már robotok végzik – nagy tartályokban is készítenek pezsgőt, ahol kiemelten fontos a megbízható hűtés-fűtés. A pezsgőkészítés folyamatát Siemens megoldások segítik.

A Törley más területeken is törekszik a fenntarthatóságra: a cég teljes vertikumában nem használnak állati alapanyagokat, ami egyébként nem általános a bor- és pezsgőkészítésben, és a szén-dioxid-kibocsátásra is nagyon szigorú terveket készítettek: 2030-ra a felére szeretnék csökkenteni, 2040-ig pedig teljesen CO-semlegessé kívánják tenni a vállalatot.

A jövő kihívásai: könnyített üveg és alkoholmentes buborékok

A Törley a környezetbarát csomagolás területén is úttörő szerepet kíván vállalni. Ma még szigorú EU-szabályok írják elő, milyen palackba lehet pezsgőt tölteni, de külföldön már kísérleteznek műanyag palackokkal. A pezsgősüvegek súlyának csökkentése technológiai kihívást jelent, hiszen a palackoknak a gumiabroncsokban lévő nyomás dupláját is ki kell bírniuk. Ugyanakkor a könnyített üvegek fejlesztése a gyártási folyamat környezeti terhelésének mérsékléséhez is hozzájárulhat.

Az alkoholmentes termékek iránti kereslet növekedése különösen Nyugat-Európában figyelhető meg, de Magyarországon a Törley már évek óta sikerrel szerepel ezekkel az innovatív termékekkel. A vállalat küldetésének tekinti a minőségi alkoholmentes habzó italok fejlesztését annak érdekében, hogy azok is átélhessék a pezsgőfogyasztás élményét és egyformán osztozhassanak az ünnepi pillanatokban, akik nem kívánnak alkoholt fogyasztani.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Drónos növényvédelem, robottal forgatott pezsgő, karbonmentesség: újít a Törley appeared first on Műszaki Magazin.

Alkalmazásuk a mezőgazdaságban viszonylag újkeletű dolog, azonban Magyarországon még nem teljesen kidolgozott a jogszabályi keretrendszer, mely ezen eszközök használatát és a velük történő növényvédelmi szolgáltatást teljesen legálissá tenné.  Ennek ellenére rohamosan terjed a mezőgazdasági szektorban a használatuk.

1 éves az a rendelet, amely lehetővé teszi a permetező drónok típusminősítését

2021. december 1-jén lépett hatályba az Agrárminisztérium azon rendelete, amely lehetővé tette a permetező drónok típusminősítését. Ennek értelmében Magyarországon kizárólag típusminősítéssel rendelkező drónok kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. A minősítési eljárást a gyártó vagy a forgalmazó köteles kezdeményezni, mindezt azért, hogy hazánkban csakis cseppképzési és szórástechnikai aspektusból alkalmas növényvédelmi gépeket használhassanak a termelők. Az eljárás jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez, azon belül is a gödöllői MATE Növényvédőgép Vizsgálólaboratórium feladatköréhez tartozik.

„Pillanatnyilag 14 olyan permetező drón létezik, amelyek típusminősítéssel rendelkeznek. Az intézmény közlése szerint az első engedélyt még 2022. június 29-én állították ki, de a jövőben sem kizárt, hogy a lista tovább fog bővülni”

– mondta dr. Gerda Anikó növényorvos, a Nyír-Chem Kft. ügyvezetője.

Azon permetező drónok, amelyek nem rendelkeznek az alábbi minősítéssel, azok használata nem engedélyezett növényvédelmi feladatok ellátására, legfeljebb kísérleti engedély birtokában, kísérleti parcellákon. Amennyiben viszont egy típusminősítéssel rendelkező permetező drón megvásárlása mellett döntöttünk, nem ér véget a folyamat a vásárlással. Hasonlóan egy személygépkocsihoz, itt is biztosítási kötelezettség áll fenn, tehát az eszközre biztosítás megkötése lesz szükséges. Ezután pedig a légügyi hatóságnál lesz még teendőnk, ugyanis a drón tulajdonosának és üzembentartójának egy regisztrációs folyamatot is szükséges elintéznie.

Már elérhető az akkreditált növényvédelmi drónpilóta képzés

Amennyiben a rendelkezésünkre áll egy minősített permetező drón, valamint az ezt követő szükséges biztosítási és egyéb adminisztrációs teendőket is elvégeztük, okkal szeretnénk használni is az eszközünket. Ennek működtetéséhez azonban egy növényvédelmi drónpilótára is szükségünk lesz.

„A permetező drónok komplex tudást igényelnek. Egyrészt növényvédelmi képzettséget, másrészt az eszköz biztonságos üzemeltetéséhez szükséges gyakorlatot is szükséges a pilótának elsajátítania”

– hangsúlyozta dr. Gerda Anikó növényorvos.

Már létezik államilag akkreditált növényvédelmi drónpilóta képzés, ahol kifejezetten ezen eszközök működtetéséhez képeznek szakembereket. Azonban még szerénynek mondható az ezzel foglalkozó intézmények száma. Tehát a jogszabályi háttér lassan szabályozott mederbe tereli a növényvédelem ezen új módját is. A légügyi és növényvédelmi hatóságok kemény munkájának köszönhetően az elmúlt években sok előrelépés történt ezen a fronton.

„Hiába hirdet egy vállalkozás drónpermetezési szolgáltatást, jelenleg a tevékenység elvégzésének szabályossága megkérdőjelezhető. A termelők egy kis százaléka, aki saját részre vásárol eszközt az első egy-két termelési szezon során sajátítja el az üzemeltetéshez szükséges ismereteket”

– tette hozzá a Nyír-Chem Kft. ügyvezetője.

A növényvédőszer gyártóknál is folynak a kísérletek, biztosra kell menniük, hogy a növényvédőszerek kis mennyiségben, nagy koncentrációban történő kijuttatása hatékony.  A bizonyított jó hatásfok elérését követően megtörténhet a szerek engedélyokiratának kiterjesztése. A technológia kiemelt sebességgel fejlődik, mondhatni a növényvédőszerek engedélyezése az egyetlen és egyben utolsó lépcsőfok a legális használathoz, így nem kizárt, hogy hamarosan meglesz az áttörés.

Számos előnnyel járhatna a módszer legalizálása

Jó néhány gyakorlati előnye van annak, ha a növényvédelmi drónok használatát egy gazda integrálni tudja a gazdaságába. Alkalmazásukkor például nem jelentkezik taposási kár, és a talajszerkezetet sem tömörítik. A szolgáltatás költsége rendszerint kedvezőbb, mint a hidas traktorral történő permetezésé, és hektárra vetítve jelentős növényvédőszerköltség is megtakarítható. Ráadásul ez nemcsak a költségek szempontjából jelentős, de kisebb környezeti terhelést is eredményezhet. Voltaképp ez a fentarthatóbb gazdálkodáshoz is hozzájárulhat. Továbbá a foltkezelésben és változó dózisú kijuttatásban rejlő lehetőségek sem elhanyagolhatók. A módszer már számos területen bizonyította hatékonyságát, mind a hazai, mind pedig a nemzetközi színtéren.

„Léteznek olyan esetek, amikor úgy látjuk, hogy ebben a pillanatban permetező drónok használata nyújthatja konkrétan a legjobb megoldást. Ilyen például a deszikkálás. A hidas permetezők alkalmazása esetén legalább 5%-os pergési veszteséggel számolhatunk. Ez drónos kijuttatás esetén 0%. A dióburok-fúrólégy a fák felső koronaszintjén él, ahova a hagyományos eszközök nem tudják kijuttatni a permetlevet, erre is kiváló alternatívát nyújthat a légi kijuttatás. További felhasználási területet jelenthet a már záródott állományok lombtrágyázása, a foltpermetezés és a változó dózisú kijuttatás”

– emelte ki dr. Gerda Anikó növényorvos, a Nyír-Chem Kft. ügyvezetője, aki hozzátette: amint meglesznek a jogszabályi keretei a permetező drónhasználatnak, ők készen állnak ilyen jellegű szolgáltatást is nyújtani a mezőgazdasági szaktanácsadásuk mellett.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Növényvédelem drónokkal – szabályos vagy sem? appeared first on Műszaki Magazin.