A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egykori hallgatója volt két fizikai Nobel-díjas is: Gábor Dénes és Krausz Ferenc. Az intézmény egyik leginnovatívabb szakán, az angol nyelvű mérnök-fizikus képzésen a diákok tananyagában számos Nobel-díjas kutatás megjelenik, az oktatók pedig több díjazottal is együttműködnek.

Vezető nyugati műszaki egyetemek mintájára indította el 2023-ban angol nyelvű mérnök-fizikus képzését a BME.  A 21. században ugyanis nagy szükség van olyan szakemberekre, akik természettudományos, matematikai és fizikai ismeretekkel rendelkeznek, és gyakorlatban alkalmazható, innovatív mérnöki tudásra is szert tesznek tanulmányaik során. Az oktatásban olyan dinamikusan fejlődő tudományterületekre fókuszálnak, mint a nano-, kvantum- és nukleáris technológia, a fenntartható energetika, az anyag- és adattudomány, az mesterséges intelligencia, illetve az optika és fotonika. Krausz Ferenc nyomdokain haladva akár egykori laboratóriumában kísérletezhetnek, de a Nobel-díj kutatási témájához szorosan kapcsolódva femtoszekundumos lézert is kipróbálhatnak.

Korábban Karikó Katalin, és a grafén kutatásában elért eredményeiért elismert Sir Konsztantyin Szergejevics Novoszelov, a Manchesteri Egyetem professzora is tartott már előadást a BME-n. Az oktatók közül Hetényi Balázs az idei kémiai Nobel-díjas Louis E. Brusszal írt közös tanulmányt, illetve Zaránd Gergely egyetemi tanár a tavalyi fizikai Nobel-díjas Alain Aspecttel jelentetett meg közös tudományos cikket. Olyan fiatal kolléga is van, aki a doktori munkája után egy Nobel-díjas angliai laboratóriumában dolgozott. A fizikus-mérnök képzés fókuszterületei számos olyan témát ölelnek fel, amelyek szorosan kapcsolódnak Nobel-díjjal jutalmazott kutatás-fejlesztéshez: a hallgatók egy Európai Uniós ERC kiválósági pályázathoz kapcsolódva foglalkozhatnak a grafén kutatását kiterjesztő kétdimenziós elektronikai fejlesztésekkel, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium keretében pedig a tavalyi, kvantuminformatikai fejlesztésekért kiosztott Nobel-díj témájában lehet kutatásokat végezni.

A képzésen Nobel-díjas területeken élenjáró, nemzetközi, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégekkel is összekapcsolják a diákokat. Több specializáció közül lehet választani úgy, mint a nukleáris technológiák és fenntartható energetika, a természettudományos adatelemzés, illetve a nanotechnológia és kvantumalkalmazások. Utóbbi tudományterületet az elsőéves hallgatók közel fele jelöli meg specializációként. A nanotechnológiának köszönhető többek között, hogy ma már GPS segíti a navigációt, és szuperszámítógépek biztosítják a megbízható kommunikációt. Az elmúlt években ezeken a területeken több fizikai Nobel-díjat is kiosztottak.

A fizikus-mérnökök képzésében a „Nobel-díjas fizika a laboratóriumi gyakorlatban” kurzus keretében hologramkészítéssel, szupravezetőkkel és nanovezetékekkel is foglalkoznak a diákok, illetve a BME tanreaktorával és a Semilab félvezetőtechnológiai tisztaterével is megismerkedhetnek. A Nobel-díjas felfedezések és a legmodernebb ipari fejlesztések a későbbiek során is fontos szerepet töltenek be, hiszen a Bosch modern szenzoraira vagy a Semilab félvezetőipari karakterizáló berendezéseire is épülnek laborgyakorlatok.

További információ:

https://fizikusmernok.bme.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tanulmányok Nobel-díjasok nyomdokain appeared first on Műszaki Magazin.

Az 1,3 millió svéd koronával járó elismerést ebben az évben Elena Bou, az EIT InnoEnergy társalapítója a fenntartható energiával foglalkozó induló vállalkozások támogatásáért, valamint Lord Nicholas Stern, a London School of Economics and Political Sciences professzora az éghajlatváltozás gazdasági vonatkozásaival kapcsolatos munkájáért kapta meg. A díjakat 2023. november 9-én adják át Münchenben a Bajor Tudományos Akadémián, a Nobel Fenntarthatósági Bizalom elnevezésű rendezvényen.

„Az emberiség jövőbeli jóléte és túlélése attól függ, hogy fenntartható módon használjuk-e a Föld erőforrásait. Ennek támogatása a családunk egyik fő feladata, ami jelentős szellemi és pénzügyi erőfeszítéseket igényel.”

– mondta Peter Nobel, az NST elnöke, aki hozzátette, hogy a díjazottakat egy nemzetközi szakértőkből és a TUM professzoraiból álló zsűri választja ki, a TUM Institute for Advanced Study (TUM-IAS) szervezésében.  A díjjal járó 1,3 millió svéd koronát a Nobel Fenntarthatósági Alapítvány biztosítja.

Kiemelkedő kutatás és fejlesztés az energetika területén kategória idei győztese Elena Bou 2010-ben társalapítója volt az EIT InnoEnergynek, jelenleg pedig a szervezet innovációs igazgatója. Jelentős szerepet vállal az energiaágazatban az induló és növekedési pályára álló vállalkozások létrehozásában, támogatásában, beleértve a finanszírozásukat is.

”Ez a díj elismeri az induló vállalkozások, az innováció és a vállalkozói szellem meghatározó szerepét az energetikai átmenetben. A nettó nullához való eljutáshoz új ötletekre, megközelítésekre van szükség, amelyek valódi áttörést hozhatnak a fenntartható energiamegoldások megtalálásában.”

– emelte ki Elena Bou, aki az EIT InnoEnergy-nél végzett feladatai mellett az Esade Műveleti, Innovációs és Adattudományi Tanszékének docense. A tudás- és innovációmenedzsment területén folytat kutatási – és oktatási tevékenységet.

A másik díjazott, a Vezető szerep a megvalósításban kategóriában Lord Nicholas Stern professzor, az éghajlatváltozás közgazdaságtanának szakértője lett, aki az elmúlt húsz évben kiemelkedő módon hozzájárult a nemzetközi éghajlat-politikához, valamint a fenntartható, inkluzív és a rugalmas gazdasági fejlődésre való áttérés előmozdításához.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az EIT InnoEnergy társalapítóját díjazta a Nobel Fenntarthatósági Alapítvány appeared first on Műszaki Magazin.

Bár arányaiban sok nő jelentkezik egyetemre és végez jó eredménnyel, kevesen maradnak a pályán vagy érnek el magasabb tudományos fokozatot. Éppen ezért fontos az olyan programok és ösztöndíjak jelenléte hazánkban, amelyek segítenek abban, hogy ez az arány folyamatosan növekedjen az elkövetkezendő években.

A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj”, amelynek a Magyar Tudományos Akadémia a védnöke, egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. Minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak.

http://baksagabor.com

Világszerte több mint 20, hazánkban 19. éve működő program kapcsán szerveződtek már kutatócsoportok, díjazottak tanítványai lettek díjazottak, és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban.

Eddig 49 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a kozmetikai vállalat pedig több mint 64 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket.

A díj nemzetközi szinten is kiemelkedő elismerés, a kutatónők szakmai életében mérföldkőnek számító esemény. Tavaly történelmi pillanathoz érkezett a L’Oréal-UNESCO A nőkért és a Tudományért Program, hiszen a 2016 évi díjazottjai, Professzor Emanuelle Charpentier és Professzor Jennifer A. Doudna Nobel-díjat érdemeltek a genomszerkesztésben forradalminak számító módszer kidolgozásáért. Így fél évszázad után ismét női kutatók vehették át a Nobel-díjat. Emellett szintén figyelemre méltó, hogy a magyar díjazottak közül hárman nemzetközi szintű elismerést is átvehettek Párizsban.

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága idén 2021 áprilisában is meghirdeti ösztöndíjpályázatát.

Bővebb információ és jelentkezés az alábbi oldalon lehetséges: www.forwomeninscience.com

The post Világszinten eredményesek a magyar kutatónők, de nincsenek elegen appeared first on Műszaki Magazin.

A Svéd Királyi Akadémia kedden délelőtti bejelentése szerint idén Roger Penrose-nak, Reinhard Genzelnek és Andrea Gheznek ítélték a fizikai Nobel-díjat.

A német Reinhard Genzel és amerikai Andrea Ghez kutatócsoportjaikkal bizonyították a Tejút közepén elhelyezkedő négymillió Nap tömegű objektum, szupermasszív fekete lyuk létezését.

A Messier 87 galaxis közepét uraló fekete lyukról készített történelmi felvétel

Fotó: Event Horizon Telescope / NASA

Roger Penrose angol elméleti fizikus és matematikus a fekete lyukak általános relativitáselmélet által megjósolt kialakulásának leírásáért. Penrose, aki 1964-től forradalmasította a téridő leírásának matematikai eszközeit, 1965-ben publikálta “Gravitációs összeomlás és téridő szingularitások” című korszakalkotó tudományos dolgozatát.

A fekete lyukak olyan égitestek, amelyekben az anyag a kritikus értéknél kisebb térfogatba sűrűsödik, ezért a sűrűség és a téridő görbülete végtelen értéket vesz fel. Ezt a végtelen értékű pontot szingularitásnak nevezik. A szingularitást körülvevő eseményhorizont az a határ, ahol az égitest szökési sebessége meghaladja a fénysebességet, ezt a tartományt sem a fény, sem más nem hagyhatja el.

Két évtizedes késés

A díjat egy évben legfeljebb három tudósnak és két különböző kutatásért ítélhetik oda, és bár ma már igyekeznek ezt maximálisan kihasználni, a kiválasztás hosszú és szigorú folyamata miatt a Nobel vált mára a legrangosabb fizikai tudományos díjjá.

A jelölésről egy öttagú bizottság dönt, a díj odaítélésről az Akadémia szavaz. A jelölteket nem hozzák nyilvánosságra és jelöleteket tartalmazó listát ötven évre titkosítják. Csak olyan kutatást vesznek figyelembe, amelyek kiállták az idő próbáját, ezért egy adott kutatás általában két évtizeddel később kap Nobelt, amelyet poszthumusz nem, csak élő tudósnak ítélhetnek oda.

Férfiak és részecskék

Közjáték

„Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makao nevű kártyajátékon nyerte el, Noah Bertinus professzortól, akinek ezt a kitüntetést Stockholmban, néhány nappal előbb, a svéd király nyújtotta át, de végre is a kákán csomót keresők nem számítanak; a lényeg a fő: hogy Gorcsev Iván igenis huszonegy éves korában elnyerte a Nobel-díjat.”

Rejtő Jenő: A tizennégy karátos autó

A Svéd Királyi Tudományos Akadémiát több kritika is érte Nobel-díjaknál felfedezhető elfogultság miatt: 2019-ben például kizárólag férfiak voltak a díjazottak. A 113 fizikai Nobel-díjas közül hárman voltak nők: Marie Curie (1903), Maria Goeppert-Mayer (1963), Donna Strickland (2018). A fizika területén legjobb eséllyel az atom- és részecskefizikával kapcsolatos kutatások kapták a legtöbb elismerést.

A díjat 2019-ben megosztva ítélték oda: James Peebles a kozmológia tudományában elért eredményeiért és az univerzum történetének leírásáért, Michael Mayor és Didier Queloz az első Naprendszeren kívüli bolygó, más néven exobolygó, felfedezéséért. Az első fizikai Nobelt Wilhelm Röntgen kapta a röntgensugárzásért. A legfiatalabb fizikai Nobel-díjas 25 évesen (Lawrence Bregg), a legidősebb 96 évesen (Arthur Ashkin) kapta meg az elismerést.

(Borítókép: David Haviland, a Nobel Fizikai Bizottság tagja és Goran K Hansson, a Tudományos Akadémia főtitkára ülnek a kivetítő előtt, amin a 2020-as fizikai Nobel-díj nyerteseit mutatják be. Fotó: Fredrik Sandberg / AFP)

The post Fekete lyukak kutatói kapták a 2020-as fizikai Nobel-díjat appeared first on Műszaki Magazin.