A kinevezett elnök pályafutását élelmiszeripari kutatóként kezdte a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben, majd vegyipari és biotechnológiai szabadalmakkal foglalkozott. Később számos hazai és külföldi iparjogvédelmi projektben vett részt az SZTNH jogelődjénél, a Magyar Szabadalmi Hivatalnál. Az elmúlt öt évben a versenyszférában szabadalmi tanácsadóként szerzett tapasztalatokat, főként az iparjogvédelmi jogok megszerzésének és jogérvényesítésének folyamataiban képviselte a hazai és külföldi bejelentőket, szabadalmasokat, illetve támogatta tevékenységüket.

Elnökként Farkas Szabolcs célja, hogy növelje a hazai innovatív szereplők iparjogvédelmi aktivitását egy proaktív, ügyfélbarát, nemzetközi szinten is elismert, digitális megoldásokat kínáló és hatékonyan működő szervezet élén. Feladatának tekinti, hogy a hazai innováció és kutatás-fejlesztés kormányzati, üzleti és érdekképviseleti szereplőivel szorosan együttműködve növelje a hazai szellemitulajdon-védelmi tudatosságot.

Az SZTNH új elnöke négy év után váltja Pomázi Gyulát, a hivatal korábbi elnökét, akinek megbízatása 2023. április 15-én ért véget.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Farkas Szabolcs a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elnöke appeared first on Műszaki Magazin.

Az intézmény tevékenységével egyszerre kíván hozzájárulni az ország és a vállalatok versenyképességének erősítéséhez, valamint a környezet védelméhez.

A globális felmelegedéssel és a fosszilis energiahordozók ellátásbiztonságával kapcsolatos aggodalmak erősödésével egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiaforrások kiaknázására és tárolására. Az időszakosan megtermelt többletenergia kémiai tárolása (különböző nagy energiasűrűségű vegyületekben, például hidrogén-előállítással és/vagy szén-dioxid-hasznosítással) az ipari folyamatokba könnyen integrálható megoldást kínál, így az ezt célzó technológiák kiemelt fontosságúak lehetnek a jövő gazdaságában.

A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium annak érdekében alakult meg pénteken Pécsett, a Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Energiatudományi Kutatóközpont, a Miskolci Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Pannon Egyetem és a Természettudományi Kutatóközpont részvételével, hogy Magyarország a zöldgazdaság térnyerésének nyertese legyen. Az így létrehozott tudásbázis és kompetenciaegyüttes lehetővé teszi, hogy a hazai gazdasági szereplők versenyképesek legyenek a különféle dekarbonizációs technológiák terén. További cél új színtér létrehozása a zöld- és digitális átállást támogató kutatásoknak, amely az eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítását teszi lehetővé. Ennek érdekében a következő három és fél évben kiépítik a szén-dioxid-hasznosítás, valamint a hidrogén-előállítás, -szállítás, -tárolás, illetve -felhasználás tudományos, technológiai, jogi, gazdasági és iparjogvédelmi bázisát. Mindezt a kormányzat összesen 6,3 milliárd forint európai uniós forrással támogatja.

A nyitórendezvényen a Széchenyi István Egyetemet dr. Hanula Barna, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja és Németh Péter doktoranduszhallgató, a kar munkatársa képviselte. Az intézmény kutatócsoportja a nemzeti laboratórium keretében a hidrogén-felhasználás alternatíváinak életciklus-elemzését végzi el a járműipari megoldásokhoz kapcsolódóan. A végső cél annak megállapítása, hogy mely felhasználási mód vezet optimális eredményhez.

„A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratóriumban való részvétellel egyetemünk arra törekszik, hogy a nálunk összpontosuló tudás és innovációs potenciál a fenntarthatóságot elősegítve legyen a régió és az ország gazdasági fejlődésének hajtóereje”

– fogalmazott dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Emlékeztetett rá, hogy a Széchenyi-egyetem kormányzati támogatással már jelenleg is dolgozik innovatív fenntarthatósági projekteken, közösen a győri Audi Hungaria Zrt.-vel és a Szegedi Tudományegyetemmel.

„Ezek az alternatív üzemanyagok kutatására és validálására, a hidrogén ipari felhasználási lehetőségeinek, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vizsgálatára összpontosítanak. Egy kísérleti, fenntartható üvegházi környezetet is kialakítunk mosonmagyaróvári karunkhoz kapcsolódóan, a légkörből megkötött szén-dioxid hasznosításának kutatására”

– mondta dr. Knáb Erzsébet.

Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke kiemelte: intézményük stratégiai célja, hogy az ipari szereplőkkel folytatott együttműködésekkel még hangsúlyosabb szerepet vállaljon az ipari és a tudományos szféra összekapcsolásában.

„Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy az új nemzeti laboratórium keretében kitűnő hazai egyetemekkel és kutatóintézetekkel partnerségben dolgozhatunk olyan zöldtechnológiák kifejlesztésén, amelyek nemcsak az ország és a vállalatok versenyképességének erősítéséhez járulnak hozzá, hanem a fenntarthatósághoz és környezetünk védelméhez is”

– hangsúlyozta dr. Filep Bálint.

The post Megalakult a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium appeared first on Műszaki Magazin.

Az 53 országot vizsgáló tanulmány kiemeli, hazánk erős szellemi tulajdonjogi rendszerrel bír, illetve adókedvezményekkel segíti a kutatás-fejlesztést és a szellemitulajdon-védelmet.

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája (U.S. Chamber of Commerce) által évente publikált nemzetközi szellemitulajdon-védelmi index (IP Index) azt méri, hogy az egyes országok mennyire motiváló és hatékony rendszert alakítottak ki a kreativitás ösztönzésére. Az IP Index kilencedik kiadása 53 globális gazdaság szellemitulajdon-jogi keretrendszerét vizsgálta 50 egyedi mutató alapján. Magyarország az 53 országot rangsoroló lista első harmadában helyezkedik el, 78,23 százalékos értékeléssel, megelőzve ezzel a régiós átlagot. A 2021. évi jelentésben a vizsgált országok közül 32 pozitív javulást ért el pontszámaiban, Kína és India például a szellemitulajdon-alapú innováció és kreativitást támogató környezet terén is komoly előrelépést tett (Kína pontszáma több mint 18 százalékkal nőtt, míg India pontszáma több mint 13 százalékkal javult).

„Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan az előkelő 15. helyet foglalja el a rangsorban, ugyanakkor 2020-hoz képest 2,4 százalékponttal javítottunk is a teljesítményünkön. Az IP Index kiemeli, hogy előremutató az Európai Uniós üzleti titkokról szóló irányelv magyar jogba való átültetése. Szintén pozitívumként értékelték a kutatás-fejlesztést és szellemitulajdon-védelmet segítő adókedvezményeket, illetve az erős és kifinomult szellemi tulajdonjogi rendszerünket. Utóbbira éppen az idén 125 éves hivatalunk a biztosíték”

– értékelt Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke.

„Az SZTNH kiemelt feladataként kezeli a vállalkozások, egyetemek tudatosabbá válását a szellemitulajdon-védelem területén. Ezzel ugyanis nem csupán azt érik el, hogy saját ötleteik hasznosításában monopolhelyzetet élvezhessenek, hanem egyben a magyar gazdaságot is ütésállóbbá, sikeresebbé tehetik.”  

– Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke

Az SZTNH egyébként az edukációt is fontosnak tartja: a Miskolci Egyetem után a hivatal a nyár folyamán együttműködési megállapodást köt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) annak érdekében, hogy a hallgatók, illetve az oktatók minél szélesebb körben megismerkedhessenek a szellemitulajdon-védelem fontosságával. Ez abban is segítheti a fiatalokat, mivel tanulmányaik során vagy később vállalkozásaikban különböző termékek és szolgáltatások létrehozásában is részt vehetnek, így alapvető érdekük, hogy felismerjék a formatervezésiminta-oltalom vagy a védjegy nyújtotta előnyöket.

A tavalyi eredmények is azt mutatják, hogy a magyar gazdaság szereplői elindultak a helyes ösvényen: a világjárvány ellenére a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma 2020-ban szinte mindegyik oltalmi forma esetében növekedett az előző évihez képest, és ez a trend idén is folytatódott. 2021 első negyedévében az újonnan benyújtott szabadalmi bejelentések száma közel 14 százalékkal növekedett, a védjegybejelentések számában pedig közel 32 százalékos növekedés figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest.

www.sztnh.hu

The post Magyarország fejlődési pályán mozog a szellemitulajdon-védelemben appeared first on Műszaki Magazin.

The post Kvantuminternetet fejlesztenek a BME-n appeared first on Műszaki Magazin.

„A koronavírus-járvány aktuális példa arra, hogy életünk, gazdaságunk, egészségünk mennyire sebezhető, de egy természeti vagy ipari katasztrófa is hasonló helyzetet teremthet. Ezek hatásának súlyosságát ráadásul fokozza a világ globális összekapcsolódása. Kezelésükhöz vagy elkerülésükhöz a nagy rendszerek működési mechanizmusának ismeretére épülő mesterséges intelligencia eszközök szükségesek, amelyek kutatása és fejlesztése a jövőnket befolyásoló feladat”

– fejtette ki dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának (JKK) tudományos igazgatója. A professzor a vezetője annak a kutatócsoportnak, amely a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium részeként alakult meg az egyetemen.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen most kap ekkora hangsúlyt a mesterséges intelligencia kutatása hazánkban és külföldön, a professzor azt válaszolta, hogy az igény most találkozott a lehetőségekkel.

„Az igény oldaláról nézve az említett biztonsági problémákon túl egyre szigorúbb elvárásaink vannak az eszközeinkkel és a szolgáltatásokkal szemben, például az önvezető autókra, az energiatakarékos épületekre, a menetrendet követő tömegközlekedésre, a biztonságos erőművekre, a válsághelyzetek hatékony feloldására gondolva. A lehetőségeket tekintve az elmúlt időszakban jelentős eredmények születtek a matematikai modellezés és optimalizálás területén, óriási mennyiségű feldolgozandó adat halmozódott fel, valamint új szintet ért el a számítógépi kapacitás. Mindezek alapján jelentős áttörés várható ezen a területen”

– magyarázta.

Dr. Friedler Ferenc elmondta: a Széchenyi-egyetem korábban is eredményes volt a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztésekben, így a virtuális valósággal és a „big datával” – azaz a nagy adathalmazokkal – foglalkozó kutatásokban és azok alkalmazásában.

„Ezeket a területeket nemzetközi szinten jegyzik Baranyi Péter és Horváth Zoltán professzor kollégáink. A szakmai kapcsolódások révén együttműködünk a Gáspár Péter professzor által vezetett Autonóm Rendszerek Nemzeti Laborral is”

– fűzte hozzá.

A professzor úgy látja, hogy a műszaki képzésekben élen járó Széchenyi István Egyetem a mesterséges intelligencia területén is sikeres lesz.

„Az erős mérnöki kutatási és fejlesztési háttér, a kiváló infrastruktúra, valamint a versenyképes cégekkel folytatott közös fejlesztések kiváló alapot biztosítanak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos elméleti kutatásokhoz. Az intézmény az elmúlt időszakban külföldön is elismert kutatóprofesszorok felvételével, valamint hazai és nemzetközi tudományos együttműködésekkel bővítette kutatási profilját korunk alapvető, rendszertípusú problémáinak megoldásához. A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) meglévő szoros szakmai kapcsolat is ezt erősíti. Többek között Benczúr András, Soumelidis Alexandros és Szabó Zoltán professzorok részvétele nagyban hozzájárul a kutatások eredményességéhez. A Bokor József professzor által alapított, nemzetközi szakmai körökben elismert tudományos iskola adja az elméleti alapokat és a garanciát ahhoz, hogy a nemzeti laborhoz kapcsolódó kutatásaink is a nemzetközi élvonalban legyenek”

– emelte ki a professzor.

Dr. Friedler Ferenc arra a kérdésre is válaszolt, hogy a szervezeti keretek megfelelő feltételeket biztosítanak-e az ambiciózus program teljesítéséhez.

„Több szervezeti elem együttese garantálja a program végrehajtásához szükséges feltételeket. A JKK mátrixos szervezeti formája és belső működési módja a versenyképesség legfontosabb elemét, a hatékonyságot biztosítja. Nem elegendő azonban élenjáró kutatásokat végezni, az eredményeket hasonló szinten kell közzétenni. Ebben fontos szerepe van a rangos publikációkat ösztönző belső pályázatnak, amelynek a támogatására a jövőben is számítunk egyetemünk kuratóriuma és vezetése részéről. Ráadásként van még egy külső elem, hogy a kutatás mennyire illeszkedik hosszú távú nemzetközi trendekhez. Az Európai Unió is felismerte a rendszertípusú problémák megoldásának szükségességét, s emiatt hirdette meg idén év elején ipar 5.0 programját, amely várhatóan meghatározó lesz a következő évek kutatás-fejlesztési pályázataiban. A mesterséges intelligencia kutatásainkkal érdemi szerepet kívánunk betölteni ebben a keretprogramban”

– mondta a tudományos igazgató.

The post Mesterséges intelligencia kutatócsoport alakult a Széchenyi István Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

A jeles alkalom központi eseménye március 1-jén zajlott, ugyanakkor a hivatal egészen év végéig arra használja a születésnap apropóját, hogy minél több gazdasági szereplő figyelmét hívja fel a szellemitulajdon-védelem fontosságára. Hogy miért? Azért, mert az a vállalkozás, aki nem ismeri fel az oltalmak fontosságát, milliókat bukhat azzal, ha ellopják a kutatási és fejlesztési eredményeit, vagy éppen a logója alatt hamis termékeket dobnak piacra.

A 125 évvel ezelőtti dátumot azonban megelőzi egy másik: Magyarországon ugyanis 1895. július 14-én hirdették ki az első szabadalmi törvényt, amely több, mint 70 évig szabályozta a szabadalmak kérdését. A napjaink gazdaságát is meghatározó szellemi tulajdon védelme ekkor jelent meg először szabályozott keretek között hazánkban. Az innovatív találmányokat védő törvény egyik legfontosabb célja az volt, hogy megóvja a gazdasági eredményeket, védje a feltalálókat és a vállalkozásokat. A törvény megszületését követően jött létre 1896. március 1-jén az Osztrák-Magyar Monarchiában első, önálló nemzeti hatóságként a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elődje, amely így hazánk legrégebbi, innovációval foglalkozó hivatala.

Az évfordulóra március 1-jén, a vírushelyzet miatt online ünnepség keretében emlékezett meg az SZTNH, amelyen köszöntőt mondott és előadott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint köszöntőt küldött Daren Tang, a World Intellectual Property Office (WIPO) vezetője is. A világszervezet számára ez a gesztus azért is volt fontos, mivel a WIPO 1967-es létrejöttében komoly szerepet játszott a később főigazgatói posztot is betöltő Bogsch Árpád. (Érdekesség, hogy a szervezet genfi székházát tiszteletből Bogsch-ról nevezték el).

A 125. évfordulót azonban nem csak ezzel a programmal ünnepli a hivatal. A tervek szerint különböző kiállításokkal, kiadványokkal, díjátadókkal, konferenciákkal is készülnek erre az évre.

És hogy miért is kiemelkedően fontos a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának léte? Csak akkor leszünk nemzetközileg versenyképesek, ha meg tudjuk védeni a szellemi tulajdonunkat.  Mára már egy tudatos vállalatnak biztosan van egy, de inkább több oltalma is, amellyel nem csak a saját ötletét, találmányát vagy kutatási eredményét védi, de a versenyképességét is növeli. Ám míg a nagyvállalatok és a fejlett országok KKV-i számára alapvetés, hogy minden előállított szellemi tulajdonukat levédetik, nálunk akár milliókat veszítenek a vállalkozások azzal, hogy nem használják ki ezt a lehetőséget. Pályázati pénztől, jogdíjtól, vagy akár adókedvezménytől esnek el. A koronavírus miatti gazdasági visszaesés után pedig nagyon komoly lehetőséget jelenthet a vállalkozásoknak, ha a cégeket különböző oltalmakkal erősítik meg.

„A magyar vállalkozások hiába innovatívak, nemzetközi szinten csak akkor érik el a versenytársak szintjét, ha levédetik az újításaikat. Oltalmak nélkül külföldön a magyar termék egyet jelent a könnyen ellophatóval, a másolhatóval és mi azt akarjuk, hogy a magyar terméket ne így pozícionáljuk. Most ugyanis a legtöbb cég azért bukik el külföldön, mert nem olyan tudatosak az ipari jogok tekintetében, mint a külföldiek. Sajnos a rutinos vállalkozások lecsapnak az efféle, kínálkozó lehetőségekre és ők aratják le a gazdasági eredményeket. Úgy is mondhatjuk, kidobott pénz az innovációra fordított összeg, ha a vállalkozások nem szerzik meg, és nem érvényesítik a termékeikhez, technológiáikhoz kötődő jogokat.”

– emelte ki Pomázi Gyula, az SZTHN elnöke, miért lényeges, hogy a vállalkozások ne csak a jó ötletük megvalósításáig jussanak el, hanem addig is, hogy az értékes elképzeléseket meg is védjék a hasznosításhoz kapcsolódó jogok tulajdonlása miatt.

Pomázi Gyula hozzátette, az elmúlt 125 év a hivatal esetében mindig is a jövőbe vetett hitről szólt, hiszen a szabadalmi bejelentések, védjegy- és mintaoltalmak mind-mind egy fontos lépései, és eredményei az innováció hasznosítási folyamatnak. Az SZTNH küldetése pedig mindig is az innováció, a kreativitás felkarolása és védelme volt.

„Hivatalunk arra törekszik, hogy minél több, az ötletét megvalósítani és hasznosítani kívánó vállalkozásban tudatosítsa: a szellemi tulajdon védelme olyan, mint egy jó biztosítás. Nem biztos, hogy azonnal élvezhetjük az előnyeit, ugyanakkor a jövőben komoly segítséget és védelmet nyújthat”

– emelte ki az elnök.

The post A magyar terméket ne úgy ismerjék, hogy könnyen ellopható, másolható appeared first on Műszaki Magazin.

Már csupán maga a csomagolás, a csomagolóanyag, vagy a termék becsomagolásának technikája mögött is nagyon sok féle szellemi munka van, és akkor még ki sem bontottuk az eszközt. Nem kell bemutatni, milyen versenyhelyzetet teremt az, hogy a vásárlók mind műszaki tartalom, mind esztétika szempontjából egyre jobb, és tetszetősebb terméket akarnak. Ezt pedig nem lehetne a kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) nélkül biztosítani. A kutató-fejlesztő munka jelentős extra költséget jelent a cégeknek, viszont a létrehozott műszaki megoldások olyan szellemi termékek, amik értéknövelők, és óvni kell a versenytársak elől, hiszen az innovatív, versenyelőnyt jelentő megoldásokat a konkurensek azonnal lemásolják.

 Hogyan védhetjük meg a szellemi tulajdonunkat?

„A szellemitulajdon-védelemnek speciális, szigorú szabályrendszere van, ami a polgári jog egy külön területe. Érdemes elfogadni, hogy egy bonyolult és hazánkban kevesek által ismert terület. De ez nem jelenti azt, hogy nem fontos. Sőt! A fejlett országokban egy magára valamit is adó cégnek ugyanúgy van szabadalmi ügyvivője, mint könyvelője.”

– hangsúlyozza előadásaiban Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. Kiemelte:

„A legsikeresebb, tudatos cégek felismerték, hogy a szellemi tulajdon védelme nélkül akár feleslegesen dolgoznak, hiszen a fejlesztéseiket a konkurens cégek lemásolják és más szerzi meg a bevételt, más aratja le a sikert. Ezért nem szabad megijedni a szellemitulajdon-védelemtől, hanem megfelelő szakemberrel kell nekivágni a megvalósításának.” A hivatal vezetője hangsúlyozza: „Arra is egyre többször van példa KKV-k körében, hogy a vállalat dolgozói, jogászai elvégzik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által szervezett iparjog-védelemi képzéseket, hogy a minden döntésüket ennek fényében hozhassák meg. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ilyen jellegű oltalmak megszerzése nem új találmány. Az idén 125 éves SZTNH a legrégebbi innovációval foglalkozó hivatal Magyarországon, ez idő alatt pedig több mint 230 ezer szabadalmat adtunk ki.”

Mire terjed ki az iparjogvédelem?

Azt, hogy mi minden védhető, jól bizonyítja, hogy ha bárki körülnéz maga körül, biztos lehet benne, hogy több tucat, vagy akár több száz különféle oltalmat lát. Csupán egy mobiltelefonban több tucat szabadalmaztatott megoldás van, ezen kívül oltalom alatt állhat a logó, vagy a dizájn is. A lábunkon viselt cipőn a logó egy védjegy, szabadalmi oltalom alatt állhat a cipő varrásának technikája, ahogyan egy sportcipőnél a „lélegző technika” is. Az iparjogvédelem körébe tartoznak különösen a találmányok, a használati minták, a dizájnok (formatervezési minták) és a különböző árujelzők, úgymint a védjegyek és a földrajzi árujelzők.

A világviszonylatban is újnak minősülő műszaki megoldások (ide tartoznak a műszaki berendezések vagy gyártási folyamatok is) szabadalmi oltalommal védhetők. A kisebb léptékű fejlesztési munka eredményeként létrejött műszaki megoldások használatiminta oltalommal is védhetők, ami egy gyorsan megszerezhető és olcsó oltalmi forma, ugyanakkor alkalmas lehet arra, hogy a cég számára fontos kutató-fejlesztő munka eredményét védje.

Az iparjogvédelem területén fontos szerepet tölt be a védjegyoltalom is, mely a nemzetközi kereskedelem és a modern gazdasági verseny elengedhetetlen eszköze, hiszen a védjegy fő funkciója az egyes piaci szereplők, illetve az általuk kínált áruk és szolgáltatások azonosítása és egymástól való megkülönböztetése. Ezzel szemben a formatervezési mintaoltalom (vagy más néven dizájn) a termék külső megjelenésének a jogi védelmét szolgálja, ami a termék egészének vagy egy részének, illetve díszítésének külső jellegzetességeit (a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület jellegzetességei) oltalmazza.

A megszerzett oltalom nem elég. Stratégia kell!

Az oltalmi jog tulajdonosnak kizárólagos joga van megoldása hasznosítására, ami nem csak azt jelenti, hogy engedélye nélkül más nem léphet piacra a védett termékkel vagy szolgáltatással, hanem bárkivel szemben fel is léphet, aki az engedélye nélkül előállítja, használja, forgalmazza, az országba behozza vagy akár csak raktáron tartja az oltalom alatt álló megoldást. Ezért egy-egy termék fejlesztésekor nem csupán a kutatás-fejlesztési szempontokat kell mérlegelni, hanem azokhoz szorosan illeszkedve egy átgondolt iparjogvédelmi stratégiát is ki kell dolgozni, ami a későbbiekben hatékonyan segítheti a cég piacképességét, növelheti a versenyképességet.

Az iparjogvédelmi stratégia kialakítása leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a cég végig gondolja az új termékével elérni kívánt céljait, felméri a potenciális hazai és/vagy nemzetközi piacot, a célközönséget és egyéb gazdasági paramétereket. Ezekhez az eredményekhez és tervekhez kell hozzáilleszteni, hogy pontosan melyik szellemi termékére kíván a cég jogi védelmet szerezni.

„Az iparjogvédelem egy szerteágazó oltalmi rendszer és a különböző oltalmi formák eltérő célokat szolgálnak, eltérő ideig érvényes monopol jogokat biztosítanak, ugyanakkor megfontolt és tudatos használatukkal egy vállalkozás mind a műszaki megoldásait, mind a piaci jelenlétét, de még az ismertségét is meg tudja alapozni.”

– hangsúlyozta Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke. Hozzátette:

„Ahhoz, hogy az oltalmak területén tovább léphessen valaki, fontos megismerni az iparjogvédelmi formákat és azt, hogy melyiket milyen esetben célszerű választani. Ebben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal is segítségére lehet a vállalkozásoknak, ahogy a szabadalmi ügyvivők is rutinosak egy-egy ilyen stratégia kialakításában.”

Most a költség sem lehet kifogás

A kormány tavaly nyitotta meg a 2020-1.1.3-IPARJOG pályázatot, amit a nagy sikerre való tekintettel idén tovább bővítenek. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKFIH) benyújtható pályázat támogatást biztosít a hazai és nemzetközi iparjogvédelmi oltalmak megszerzéséhez, ezáltal még több magyar szellemi alkotásra szerezhetnek oltalmat alkotóik, úgy, hogy a hatósági és ügyvivői díjakat nagyobb mértékben fedezhetik a támogatás összegéből. Az iparjog pályázat jelenlegi formája egy korábbi támogatási konstrukció egyszerűbb, a mai igényekhez igazított változata, ennek köszönhetően pedig könnyen, minimális adminisztrációval juthatnak forráshoz az igénylők. A 100 százalék támogatás intenzitású pályázaton a megszerzendő oltalom fajtájától és annak területi hatályótól függően 100 000 Ft-tól akár a 7 500 000 Ft-ig is terjedhet az igényelhető összeg, amelyet vissza nem térítendő támogatás formájában bocsát az NKFIH a pályázati feltételeknek megfelelő igénylők részére. További jó hír, hogy nem csak hazai forrásból származó támogatást igényelhetnek azok, akik iparjogvédelmi oltalom megszerzésén gondolkodnak, az NKFIH pályázata mellett ugyanis most már az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (az EUIPO) is támogatást nyújt a vállalkozásoknak szellemi tulajdonuk oltalmazásához. Az EUIPO által meghirdetett nemzetközi pályázat 50 százalékos intenzitással támogatja a cégeket, így azok csökkentett költségek mellett helyezhetik oltalom alá védjegyüket, találmányukat vagy egyéb szellemi tulajdonukat.

The post Iparjogvédelem – a kiaknázatlan erőforrás appeared first on Műszaki Magazin.

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) célja Magyarország szerepének megerősítése a MI területén. A MILAB célja a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kiemelt témákban publikációk, szabadalmak, technológiatranszfer és ipari kapcsolatok elősegítése, finanszírozása. Kiemelt cél még a területen működő ipari, egyetemi és kutatóintézeti szereplők összekapcsolása, közös képviselete piaci és nemzetközi projektekben.

Az MILAB kutatási programja összhangban van a 2020-2030 időszakra kijelölt Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájával, a stratégia kiemelt kutatási elemeit valósítja meg. A piaci, társadalmi, államigazgatási igények becsatornázását, irányok követését az MILAB projektirodája a Mesterséges Intelligencia Koalícióval együttműködésben végzi.

A MILAB fő kutatási területei: az MI, mélytanulás (deep learning) matematikai alapjai; természetesnyelv-feldolgozás; gépi érzékelés; orvosi, egészségügyi és biológiai alkalmazás; biometriai alkalmazások, személyes adatok védelmét biztosító adatfeldolgozó technológiák; agrár- és élelmiszeripar; közlekedés; gyártás és feldolgozóipar; távközlés.

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot a SZTAKI vezeti, ezen belül az alapkutatási témákat a Rényi Intézet koordinálja. A Laboratórium 10 egyetemi, kutatóhelyi és közigazgatási partnerrel indult. A MILAB szakmai vezetője Benczúr András, a SZTAKI Informatikai Kutatólaboratóriumának vezetője, a projekt koordinátora Érdi-Krausz Gábor.

A MILAB projektpartnerei: Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem (SE), a Széchenyi Egyetem (SZE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ).

Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium célja a mobilitással kapcsolatos kutatási feladatok hatékony és innovatív megoldása a hazai szakemberek, műszaki eszközök és releváns kutatási eredmények integrált felhasználásával. Fókuszában az önvezető közúti járművek, légi járművek, mobil robotok és autonóm gyártórendszerek állnak. Tevékenysége a mobilitással összefüggésben lévő kutatásokra, a funkcionális és kooperatív működést demonstráló fejlesztésekre, a tudástranszfer megvalósítására, állami pályázati és ipari projektekre, valamint az oktatásra irányul.

A projektben létrejövő kutatási eredmények és know-how nemcsak hazai járműipar hozzáadott értékének növekedését, valamint az ipari cégek és a kutatói közösség összefogását segítik, de az eredmények kommunikálásával az autonóm járművek társadalmi elfogadottságát is növelik.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium az európai uniós kutatási és innovációs elvekkel és célkitűzésekkel összhangban határozza meg küldetését, jövőképét és kutatás-fejlesztési feladatait. A Laboratórium az autonóm járművek kutatásához kapcsolódó sokrétű feladatokat ökoszisztémába szervezi, és a részfeladatok (modellezés, környezetérzékelés, pályatervezés, beavatkozás, kommunikáció) kutatásához megfelelő infrastruktúrát biztosít a tagoknak, valamint a hazai KKV-knak.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium vezetését a SZTAKI látja el. A laboratórium szakmai vezetője Gáspár Péter, a SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezetője. Az Autonóm Emellett mellett két felsőoktatási intézmény, az Széchenyi István Egyetem (SZE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) vesz részt a projektben.

The post Mesterséges Intelligencia laboratórium appeared first on Műszaki Magazin.