A Marsról begyűjtött minták Földre szállítására alkalmas űrszondához készít speciális berendezéseket az űrtechnológiai fejlesztésekre szakosodott REMRED Kft. A cég az ADMATIS Kft.vel, és az Energiatudományi Kutatóközponttal közös magyar űripari konzorciumban, nemzetközi pályázaton nyerte el az Európai Űrügynökség (ESA) megbízását a Föld-Mars űrutazás alatti, illetve a Mars körüli sugárzási értékek mérésére szolgáló műszer fejlesztésére és gyártására.

A NASA Jet Propulsion Laboratory által vezetett Mars Mintavételi Misszió keretében az Európai Űrügynökség egy olyan Mars körül keringő űrszonda fejlesztésén dolgozik, amely a Mars felszínéről és légköréből vett minták Földre szállítására alkalmas. Az ’Earth Return Orbiter’ nevet viselő űreszköz 2026-ban indul útjára a Mars felé, és 2031-ben tér vissza Föld körüli pályára. A projekt keretében az Európai Űrügynökség (ESA) pályázatot írt ki egy tudományos mérőműszer tervezésére, fejlesztésére és gyártására, amelyet a REMRED Kft. nyert meg az Energiatudományi Kutatóközponttal és az ADMATIS Kft.-vel konzorciumban.

Az SDT (Space Dosimetry Telescope) nevet viselő tudományos kísérleti műszer a Föld-Mars bolygóközi oda-vissza utazás alatti, illetve a Mars körüli sugárzási és dozimetriai (sugárvédelmi) jellemzőket rögzíti. Ezeknek az adatoknak a begyűjtése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben emberek is eljuthassanak majd a vörös bolygóra. Mindezek mellett a készülék képes lesz a nagyenergiájú naptevékenységeket is megfigyelni, amelyek az űrhajósok számára a legnagyobb dózisú fenyegetést jelentik.

Az SDT egység feladatai közé tartozik az űrutazás során tapasztalható kozmikus sugárzási tér karakterizálása (a sugárzás típusának beazonosítása), illetve dozimetriai (sugárvédelmi) célú vizsgálata és folyamatos megfigyelése. A teljes egység magyar fejlesztésű lesz: mindkét fedélzeti sugárzásmérő szenzort (RADTEL és TRITEL), ezek csatolt jelfeldolgozó és illesztő elektronikáit, valamint a speciális tartó és strukturális elemeit, illetve a mérőműszer hőháztartásának vezérlését is magyar cégek készítik. A projekt keretében a REMRED Kft. feladata a TRITEL és RADTEL sugárzás és dózismérő egységeihez csatlakozó elektronikai egységek kifejlesztése, legyártása és kvalifikálása.

Szintén a REMRED Kft. dolgozik az SDT egység földi kiszolgáló elektronikai rendszereinek, így például a földi kiértékelő és üzemeltető szoftver, a szimulátor egységek vagy a szoftverfejlesztő egységek elkészítésén. A cég szerződéses feladatai közé tartozik, hogy az SDT üzemeltetésének első két évében teljeskörű technológiai támogatást nyújtson a programban résztvevő űrügynökségek részére.

„Az ERO lesz az első, a Mars körüli pályáról visszatérő űrszonda, melynek fedélzetén egy összetett kozmikus sugárzás és dózismérő eszköz kap helyet. Először mérhetjük meg egy odavissza út dózisviszonyait, ráadásul egy 100%-ban magyar fejlesztésű berendezés, az SDT segítségével!”

– mondta el Zábori Balázs, a REMRED Kft. műszaki igazgatója az elnyert megbízás kapcsán.

A Mars-program beszállítójaként a REMRED Kft. legfőbb feladata az SDT egység központi, illesztő elektronikai és szoftveres rendszerének a fejlesztése, gyártása és validációja. Ez a rendszer biztosítja a tápellátást és a digitális feldolgozást, az egység vezérlését, továbbá összeköttetést biztosít a dozimetriai műszerek és az űrszonda fedélzeti rendszerei között.

„Mindössze fél év telt el azóta, hogy cégünk nemzetközi nyílt pályázaton elnyerte annak lehetőségét, hogy az Internal Dosimeter Array (IDA) tudományos berendezés fejlesztése és gyártása révén részt vegyen az Artemis-programban, most újabb fontos lépést tett afelé, hogy az emberes Mars-missziók egyik meghatározó európai űripari beszállítója legyen.”

– nyilatkozta Hirn Attila, a REMRED ügyvezető igazgatója.

A REMRED Kft. a NASA szigorú tudományos és technológiai követelményei szerint dolgozik a projekten, így azon igen kevés hazai szervezet egyike, amely közvetlen és napi kapcsolatban van az amerikai űrügynökséggel. De emellett a vállalat az európai, a japán és a német űrügynökségekkel is szoros együttműködésben dolgozik.

The post Magyar fejlesztésű mérőműszer állhat Mars-körüli pályára appeared first on Műszaki Magazin.

A missziót formálisan az év végén szüntetik meg, addig még készíthet néhány fényképet és kommunikálhat a Földdel a Mars felszínén lévő űrszonda, a szeizmométer azonban várhatóan csak júliusig képes regisztrálni a Mars-rengéseket.

Az Insight 2018 novemberében érkezett a Marsra a szeizmikus hullámok tanulmányozására, hogy többet tudjanak meg a kutatók a vörös bolygó belsejéről, ami segíti őket annak a jobb megértésében, miként formálódnak a bolygók.

Eddigi működése során a szonda több mint 1300 Mars-rengést észlelt, köztük a legerősebbet, egy 5-ös magnitúdójút két hete, és meghatározta a bolygó rengésre hajlamos térségeit.

Bíztak benne, hogy egy porördög letisztítja a napelemeket

Az Insight a második Mars-járó, amelyet a por miatt veszít el a NASA: az Opportunity szondát egy globális porvihar tette működésképtelenné 2018-ban. Az Insighton fokozatosan rakódik le a por, a porosodás különösen az elmúlt egy évben gyorsult fel. Az eszköz jelenleg tizedannyi energiát nyer a napsugarakból, mint amennyit küldetése elején.

A NASA két másik működő Mars-járója, a Curiosity és a Perseverance továbbra is kifogástalanul működik, hála a nukleáris meghajtásnak. Az űrkutatási hivatal illetékes vezetője szerint a jövendőbeli Mars-missziók esetében kénytelenek lehetnek lemondani a napenergiáról, vagy legalábbis jobb napelemtisztító technikát kell kifejleszteni, esetleg a kevésbé porviharos évszakokra koncentrálni.

Az Insight-csapat is számított a por felhalmozódására, de abban reménykedtek, hogy egy erős széllökés vagy porördög segít letisztítani a napelemeket. Ez egyelőre nem történt meg, holott forgószelek ezrei közelítették meg a Mars-járót.

forrás: index.hu

The post Újabb Mars-járóját veszti el a NASA a por miatt appeared first on Műszaki Magazin.

Forrás: Index

The post Megérkezett céljához a James Webb űrtávcső appeared first on Műszaki Magazin.

A tudósok elmondták, hogy az adatok néhány hónap alatt érkeztek be, és további hónapok teltek el az esemény megerősítéséig. A Parker Solar Probe elnevezésű űrszonda áprilisban nyolcadik alkalommal közelítette meg a Napot, és ezt követően repült át a koronáján.

A 2018-ban indított Parker első ízben 13 millió kilométerre volt a Nap középpontjától, mikor keresztezte a Nap atmoszférája és az onnan kifelé tartó napszél közötti bizonytalan határvonalat. Az első alkalom volt a legdrámaibb a tudósok szerint. Az űrszonda már legalább háromszor lépett ki- és be a napkoronába. A tudósok szerint minden alkalommal zökkenőmentes volt az áthaladása.

“Az első és legdrámaibb alkalommal körülbelül öt óráig voltunk lent. Az öt óra nem hangzik nagy dolognak, de a Parker olyan gyorsan mozgott, hogy hatalmas távolságot tett meg ez alatt az idő alatt, ugyanis másodpercenként több mint 100 kilométeres sebességgel száguldott – mondta el Justin Kasper, a Michigani Egyetem munkatársa.

A napjelenségek még mindig rejtélyesek. A szondától kapott adatok segíthetnek a napszél eredetének megértésében, valamit abban, hogyan hevül fel és lökődik ki az űrbe. Mivel a Napnak nincs szilárd felszíne, az események a koronában zajlanak. A mágnesesen intenzív régió közeli vizsgálata segíthet jobban megérteni a napkorona működését, ami azért is fontos, mert a napkitörések hatással vannak a földi életre is.

Egyre közelebb merészkedik a Parker. Az előzetes adatok arra utalnak, hogy a Parker augusztusi, kilencedik közelítése során is belemerült a koronába, de ennek megerősítéséhez további elemzésekre van szükség. Novemberben a szonda tizedik alkalommal közelítette meg az égitestet.

A Parker egyre közelebb kerül a Naphoz, és egyre mélyebbre merül a koronába, egészen a 2025-ös utolsó köréig.

Megérintettük a Napot! – jelentette be a NASA a Twitteren:

We’ve touched the Sun! ☀️

Announced today at #AGU21, NASA’s Parker Solar Probe has officially become the first spacecraft to fly through the Sun’s outer atmosphere, or corona.

Learn more: https://t.co/PuvczKHVxI pic.twitter.com/CuJQ2UMymi

— NASA Goddard (@NASAGoddard) December 14, 2021

Forrás: Euronews

The post Megérintette a Napot a NASA űrszondája, majd lemerült a koronájába appeared first on Műszaki Magazin.

Az Artemis megvalósításához a NASA pályázatokat írt ki, és a múlt hét végén jelentették be, hogy az utazáshoz kiválasztott járművet a SpaceX fogja szállítani egy 2,9 milliárd dollár értékű szerződés alapján. A tenderen Musk vállalata olyan nagy cégeket előzött meg, mint Jeff Bezos Blue Originje (partnerségben a Lockheed Martinnel) vagy a Northrop Grumman. A hivatalos közlemény szerint a SpaceX nyújtotta be a legjobb ár-érték arányú ajánlatot.

Elon Musk több platformon is kitörő örömmel üdvözölte a NASA döntését.

A SpaceX és a NASA együttműködése egyre mélyült az elmúlt években, mutatja ezt az is, hogy két nap múlva, április 22-én a magánvállalat rakétája szállítja a Crew-2 küldetés során a Nemzetközi Űrállomásra az új legénységet.

A szerződés szerint a SpaceX-nek olyan technológiát kell biztosítania, mely alkalmas lesz a rendszereres Hold-utazások lebonyolítására – sőt e missziók tapasztalatait kívánják felhasználni arra, hogy megtervezzék a más bolygókra, legfőképpen a Marsra történő esetleges expedíciókat is. A SpaceX által kialakított leszállóegység, a HLS Starship alapja a vállalat Raptor nevű hajtóműve, valamint a Falcon és Dragon repülési képességeinek összekombinálása.

Forrás: ITcafé

The post A SpaceX viszi majd a Holdra az amerikai űrhajósokat appeared first on Műszaki Magazin.

A Jet Propulsion Laboratoryban (JPL), a NASA bolygókutató intézetében található irányítóközpontba – ahonnan az interneten élőben közvetítették a landolást – közép-európai idő szerint csütörtökön nem sokkal 22 óra előtt érkezett meg a megerősítés, hogy a Perseverance sikeresen leszállt a vörös bolygóra. Nem sokkal később az első fekete-fehér felvételek is megérkeztek a marsjáróról: az egyiken a rover árnyéka is látszik a bolygó kies felszínén – írja az MTI.

Az egytonnás, nagyjából terepjáróméretű robot a tervek szerint egy teljes marsi évet – 687 földi napot – fog eltölteni a bolygón, ahol esetleges múltbéli mikrobiális élet nyomai után fog kutatni. Ennek megfelelően választották ki a leszállás helyszíneként az egykori tómedret, mivel a szakemberek szerint az ottani üledékes kőzetben lehet a legnagyobb esély arra, hogy megtalálják az élet nyomait. A tavaly július 30-án útjára indított marsjáró egy kockázatos leszállást követően a 250 méter mély Jezero-kráterben érte el a Mars felszínét, egy egykori tómederben.

A NASA szakemberei által csak “a rettegés hét percének” nevezett leszállás során először a hatalmas ejtőernyő nyílt ki, majd levált a hőpajzs, és a leszállóegység megközelítette a leszállás tervezett helyét, közben radarokkal keresve a megfelelő terepet a landoláshoz. Az utolsó mintegy 20 méteren végül egy úgynevezett égi daru eresztette le a marsjárót a felszínre. A Perseverance rádiójelei a Mars távolsága miatt több mint 11 perc késéssel érkeztek be a kaliforniai irányítóközpontba.

A Perseverance tanulmányozza a planéta éghajlatát és geológiáját, valamint kőzet- és talajmintákat gyűjt, amelyeket egy későbbi misszió során az Európai Űrügynökséggel együttműködve vissza is terveznek hozni a Földre, ahol a legfejlettebb laborokban vizsgálhatják meg azokat. A marsjárón az Ingenuity nevű kísérleti marshelikopter is a bolygóra érkezett, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 1,8 kilogramm súlyú drón túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni légi megfigyelésekkel. Ha minden jól megy, az Ingenuity lehet az első eszköz, amely idegen bolygón repül – onnan száll föl és oda is száll le.

A marsjáróval a felszínre juttattak egy olyan kísérleti eszközt is, mely tiszta oxigént von ki a Mars légkörének szén-dioxidjából. Ez a jövőben felbecsülhetetlen értékű lehet a Marson az emberi élet támogatása szempontjából, emellett hajtóanyagot szolgáltathat a rakétáknak a hazarepüléshez is.

Forrás: napi.hu

The post Leszállt a NASA marsjárója a vörös bolygón appeared first on Műszaki Magazin.

Jeff Bezos azt állítja, hogy űrutazási társasága, a Blue Origin január 14-i, missziójának sikeres befejezése után, valóban közel kerültek az emberek űrutaztatásához – írja a Guardian.

A New Shepard rakéta a társaság Texas nyugati részén található saját indítóhelyéről szállt fel, és egy továbbfejlesztett személyzeti kapszulát tartalmazott, amely a „Mannequin Skywalker” névre keresztelt próbabábut szállította. A legénységi kapszula 107 kilométeres tengerszint feletti magasságot ért el. 7 kilométerrel magasabbra repült, mint a Kármán-vonal, vagyis a Föld légköre és a világűr közötti hivatalos határ. A New Shepard programot úgy tervezték, hogy hat űrturistát szállítson egy keringési pályára, ahol körülbelül három perc súlytalanságot tapasztalhatnak meg.

“Nagyon közel vagyunk az emberek űrutaztatásához.”

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

The post Egyszerre hat ember utazhat majd az űrbe a Blue Origin különleges kapszulájában appeared first on Műszaki Magazin.

A Nancy Grace Roman űrtávcsövet, azaz a NASA jövőbeli űrtávcsövét a tervek szerinti 2025-ben indítják útjára, hogy segítségével a Földhöz hasonló bolygókat fedezzenek fel. Az űrtávcső két műszert szállít majd a fedélzetén: az egyik a sötét energia világegyetemben való eloszlását vizsgálja, míg a másik, a CGI (CoronaGraph Imager) koronográf az első, dedikált, az exobolygókról közvetlen képet alkotó kamera lesz az űrben. A CGI-ben két nagy érzékenységű kamera lesz, amelyek az ABB és Nüvü által közösen kifejlesztett elektronikus vezérlőrendszerekhez csatlakoznak.

A Naprendszeren kívüli bolygórendszerek nagy távolságból rendkívül nehezen megfigyelhetők, mert sokkal halványabbak, mint a hozzájuk tartozó csillag, és egymástól alig megkülönböztethetők. A NASA optikai elemekből felépített CGI koronográfja kitakarja a csillag fényét, és a csillag közelében lévő bolygó fennmaradó fényét egy nagy érzékenységű kamerára továbbítja. Ez az a pillanat, amikor az ABB/Nüvü egyedülálló képalkotó megoldása főszerephez jut, és felfedi azt a szokatlan foltot, amely korábban láthatatlan volt.

„A Roman-küldetés egy 3,2 milliárd dolláros költségvetésű projekt, amelynek az exobolygókkal kapcsolatos képalkotás terén 100-szor – 1000-szer nagyobb teljesítményt kell produkálnia, mint ami ma a Földről elérhető. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy mi szállíthatjuk ezen úttörő projekt egyik kritikus komponensét.  Ez egy olyan izgalmas projekt, amelynek sikerességéhez a mi legmodernebb technológiai szakértelmünkre van szükség,”

– nyilatkozta Marc Corriveau, az ABB Measurement & Analytics Canada igazgatója.

„Köszönettel tartozunk a Kanadai Űrügynökség (CSA) Űrtechnológiai Fejlesztési Programjának (Space Technology Development Program), melynek köszönhetően ezt a forradalmian új kameratechnológiát olyan kiérlelt szintre tudtuk fejleszteni, hogy azt a Roman-küldetés tervezésekor a NASA Sugárhajtómű-laboratóriuma számításba vette,”

– mondta Olivier Daigle, a Nüvü Camēras technológiai főigazgatója.

Nem sokkal a mostani megbízás elnyerése előtt az ABB megrendelést kapott a GHGST vállalattól – amely magán műholdhálózatot üzemeltet –, további, a földi metánszivárgásokról nagy felbontású képalkotásra képes optikai szenzorok szállítására. Az ABB optikai berendezései már több mint 90 éve működnek megbízhatón az űrben. Az SCISAT érzékelő 2003 óta követi nyomon, és méri a földi légkörben lévő több mint 61 molekula és szennyező anyag hosszú idejű összetétel-változását ppt pontossággal.

A világszerte működő meteorológia intézetek előrejelzéseiket szintén az ABB technológiájára alapozzák, amely a “lelkét” alkotja az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézete (National Oceanic and Atmospheric Administration /NOAA) legújabb generációjú, poláris pályán keringő műholdjainak, amelyek segítségével az Intézet javítani képes az akár hét napra előre szóló előrejelzései időszerűségét és pontosságát, ami sokszor életeket menthet. Az ABB érzékelői ott találhatók a japán GOSAT 1 és GOSAT 2 műholdakon is, amelyek 2009 óta mérik nagy pontossággal a légköri üvegházhatású gázok koncentrációjának világszerte tapasztalható, kitartó emelkedését.

The post A NASA új űrtávcsöve appeared first on Műszaki Magazin.

A Svéd Királyi Akadémia kedden délelőtti bejelentése szerint idén Roger Penrose-nak, Reinhard Genzelnek és Andrea Gheznek ítélték a fizikai Nobel-díjat.

A német Reinhard Genzel és amerikai Andrea Ghez kutatócsoportjaikkal bizonyították a Tejút közepén elhelyezkedő négymillió Nap tömegű objektum, szupermasszív fekete lyuk létezését.

A Messier 87 galaxis közepét uraló fekete lyukról készített történelmi felvétel

Fotó: Event Horizon Telescope / NASA

Roger Penrose angol elméleti fizikus és matematikus a fekete lyukak általános relativitáselmélet által megjósolt kialakulásának leírásáért. Penrose, aki 1964-től forradalmasította a téridő leírásának matematikai eszközeit, 1965-ben publikálta “Gravitációs összeomlás és téridő szingularitások” című korszakalkotó tudományos dolgozatát.

A fekete lyukak olyan égitestek, amelyekben az anyag a kritikus értéknél kisebb térfogatba sűrűsödik, ezért a sűrűség és a téridő görbülete végtelen értéket vesz fel. Ezt a végtelen értékű pontot szingularitásnak nevezik. A szingularitást körülvevő eseményhorizont az a határ, ahol az égitest szökési sebessége meghaladja a fénysebességet, ezt a tartományt sem a fény, sem más nem hagyhatja el.

Két évtizedes késés

A díjat egy évben legfeljebb három tudósnak és két különböző kutatásért ítélhetik oda, és bár ma már igyekeznek ezt maximálisan kihasználni, a kiválasztás hosszú és szigorú folyamata miatt a Nobel vált mára a legrangosabb fizikai tudományos díjjá.

A jelölésről egy öttagú bizottság dönt, a díj odaítélésről az Akadémia szavaz. A jelölteket nem hozzák nyilvánosságra és jelöleteket tartalmazó listát ötven évre titkosítják. Csak olyan kutatást vesznek figyelembe, amelyek kiállták az idő próbáját, ezért egy adott kutatás általában két évtizeddel később kap Nobelt, amelyet poszthumusz nem, csak élő tudósnak ítélhetnek oda.

Férfiak és részecskék

Közjáték

„Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makao nevű kártyajátékon nyerte el, Noah Bertinus professzortól, akinek ezt a kitüntetést Stockholmban, néhány nappal előbb, a svéd király nyújtotta át, de végre is a kákán csomót keresők nem számítanak; a lényeg a fő: hogy Gorcsev Iván igenis huszonegy éves korában elnyerte a Nobel-díjat.”

Rejtő Jenő: A tizennégy karátos autó

A Svéd Királyi Tudományos Akadémiát több kritika is érte Nobel-díjaknál felfedezhető elfogultság miatt: 2019-ben például kizárólag férfiak voltak a díjazottak. A 113 fizikai Nobel-díjas közül hárman voltak nők: Marie Curie (1903), Maria Goeppert-Mayer (1963), Donna Strickland (2018). A fizika területén legjobb eséllyel az atom- és részecskefizikával kapcsolatos kutatások kapták a legtöbb elismerést.

A díjat 2019-ben megosztva ítélték oda: James Peebles a kozmológia tudományában elért eredményeiért és az univerzum történetének leírásáért, Michael Mayor és Didier Queloz az első Naprendszeren kívüli bolygó, más néven exobolygó, felfedezéséért. Az első fizikai Nobelt Wilhelm Röntgen kapta a röntgensugárzásért. A legfiatalabb fizikai Nobel-díjas 25 évesen (Lawrence Bregg), a legidősebb 96 évesen (Arthur Ashkin) kapta meg az elismerést.

(Borítókép: David Haviland, a Nobel Fizikai Bizottság tagja és Goran K Hansson, a Tudományos Akadémia főtitkára ülnek a kivetítő előtt, amin a 2020-as fizikai Nobel-díj nyerteseit mutatják be. Fotó: Fredrik Sandberg / AFP)

The post Fekete lyukak kutatói kapták a 2020-as fizikai Nobel-díjat appeared first on Műszaki Magazin.

2020. július 4-én befejezte fő küldetését a NASA bolygóvadász űrteleszkópja, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) – számol be a Space.com. Ez azonban nem jelenti azt, hogy véget ért az űreszköz munkája, hiszen folytatni fogja az idegen égitestek keresését, meghosszabbított missziója 2022 szeptemberéig tarthat.

A TESS fő küldetése során 66 bizonyítottan létező exobolygóra bukkant, emellett további mintegy 2100 jelöltet fedezett fel. Patricia Boyd, a projekt szakértője szerint az űrtávcső jó minőségű megfigyeléseivel értékes adatokat gyűjt különböző tudományos területek számára. A kutató hozzátette, mire a TESS belépett meghosszabbított missziójába, már elképesztő sikereket ért el.

Az űreszközt 2018 áprilisában bocsátották fel, és három hónappal később kezdett el dolgozni. A TESS a tranzit módszer segítségével keresi a Naprendszeren kívüli bolygókat, az ilyen kutatás során a csillagok elhalványulása alapján következtetnek a környezetükben keringő égitestek jelenlétére. Ugyanezt a technikát alkalmazta a TESS elődje, a Kepler űrtávcső is, melynek termékeny küldetése 2018 októberében fejeződött be. A Kepler azonosította az ismert 4200 exobolygó nagyjából kétharmadát, a szám azonban tovább nő, hiszen adatainak elemzése még nem ért véget.

A TESS négy kamerával kémleli az űrt, elsődleges missziója első évében a déli, majd az északi égboltot tanulmányozta. Ezen időszak alatt az égbolt mintegy 75 százalékát fésülte át. A meghosszabbított küldetés is hasonló sémát követ majd, a szakértők pedig bíznak benne, hogy a finomításoknak köszönhetően az elkövetkező vizsgálatok még több érdekes eredményt hoznak.

Forrás: National Geographic

The post Befejeződött a TESS űrtávcső fő küldetése appeared first on Műszaki Magazin.

19:55 A közvetítésünknek ezzel vége, köszönjük hogy velünk tartottak!

19:50 A két űrhajósra elég sok meló vár a következő időszakban: túl azon, hogy a Dragon tesztelésén dolgoznak, bekapcsolódnak a Nemzetközi Űrállomáson folyó kutatómunkába is. Visszatérésük időpontját még nem tudni, a Dragon legalább 30, de legfeljebb 119 napig – azaz csaknem négy hónapig – maradhat Föld körüli pályán.

19:43 A NASA igazgatója, Jim Bridenstine arról beszélt, hogy milyen fontos a Dragon és a kereskedelmi partnerség sikere, mert ezek lendítik előre az űrkutatást a Hold és a Mars meghódítása felé. A NASA igazgatója szerint más országok is jó hasznát vennék a Dragon űrhajónak, Kanadát, Japánt, Európát és Oroszországot említve.

19:35 Bob Behnken arról beszélt, hogy az űrsiklókhoz képest milyen élmény volt a Dragonnal repülni. Szerinte egész más, a Dragon sokkal simábban repült, viszont amikor a pályamódosításokat végezték, sokkal élőbbnek érezték az űrhajót.

19:31 Doug Hurley szerint a Dragon tökéletesen teljesített, remek űrhajót épített a SpaceX, amivel pontosan olyan volt repülni, mint a kiképzés alatt a Dragon-szimulátorral.

19:30 Megkezdődött az ünnepi fogadás, élő konferencia keretében értékelik a küldetés első tapasztalatait a NASA, a SpaceX vezetői, az űrhajósok és a földi irányítás.

19:24 Mostanáig minden makulátlanul zajlott, de a végére becsúszott egy banális baleset: úgy tűnik Doug Hurley beüthette a fejét miközben átúszott az ISS-re, a homlokát fogja, és kicsit vérzik is.

19:23 És végre elérkezett a várva várt pillanat: előbb Bob Behnken, majd Doug Hurley is átlebegett a Nemzetközi Űrállomásra.

19:22 Doug Hurley jelenti, hogy a Dragon ISS-hez kapcsolódásának összes feladatát befejezték.

19:15 Az ISS három űrhajósa kék “ünnepi” kezeslábasban várakozik a Dragonnal érkezettekre.

19:10 Az utolsó ellenőrzéseket végzik az űrhajósok a Dragon rendszerein.

19:02 Hurley és Behnken űrhajósok kinyitották a Dragon/Endeavour ajtaját.

19:00 A földi irányítás engedélyt adott az ajtó kinyitására.

18:58 Perceken belül nyíilk az ajtó.

18:51 Chris Cassidy ISS-parancsnok jelentése szerint minden készen áll a Dragon ajtajának kinyitására. A légnyomás kiegyenlítése még négy percet vesz igénybe.

18:46 Az IDA (International Docking Adaptor) ajtaja is nyitva, már csak egyetlen ajtó, a Dragon ajtaja választja el a két legénységet egymástól és a közös ünnepléstől.

 18:33 Tíz-húsz perc lehet hátra az űrhajó ajtajának kinyitásáig. Chris Cassidy épp kamerákat szerel fel, hogy több nézőpontból is látni lehessen a történelmi pillanatot. Az alábbi képkocka különlegessége, hogy jól látható rajta az a zsebkendőnyi amerikai zászló, amit 2011-ben az Atlantis űrhajósai, az utolsó űrsiklóküldetés személyzete hagyott az űrállomáson azzal, hogy ha ismét amerikai űrhajó visz amerikai űrhajóst az ISS-re, akkor ő vigye majd haza. Doug Hurley, aki 9 évvel ezelőtt az Atlantis űrsikló pilótája volt, most pedig a Crew Dragon/Endeavour parancsnoka, a szimbolikus kapocs ebben a történetben.

18:15 Miközben nagyon sokan örülnek a NASA és a SpaceX közös sikerének, nehéz – és nem is szabad – elfeledkezni arról, hogy milyen súlyos társadalmi válságba kezd süllyedni az Egyesült Államok, egyszerre küszködve a koronavírus-járvánnyal és az explicit rasszizmussal, mint arra Phil Plait csillagász tweetje is felhívja a figyelmet.

17:34 Hurley és Behnken űrhajósok időközben lehámozták magukról az űrruháikat és elkezdtek pakolászni, azaz összekészítik az ISS-re szánt szállítmányt az átrakodáshoz.

17:27 A küldetésirányítás becslése szerint nagyjából egy óra múlva lehet kinyitni a Dragon ajtaját, akkor léphetnek az ISS fedélzetére az űrállomás új lakói.

17:18 A Nemzetközi Űrállomás meglehetősen zsúfolt most, már ami a parkolóhelyeket illeti. Az Endeavour érkezésével ötre nőtt az ISS-hez dokkolt űrhajók száma. Három orosz (egy emberes Szojuz és két Progressz teher), egy japán (HTV teher), és a Crew Dragon űrhajó díszitik a futballpályányi űrlabort.

17:06 Kicsit nehéz megszokni, hogy az űrhajónak van neve. Mint a közvetítés lenti, összefoglaló részében is már említettük, a két űrhajós elkeresztelte a SpaceX Crew Dragon űrhajóját, ami mostantól az Endeavour nevet viseli.

17:02 Chris Cassidy kinyitotta a Harmony modul ajtaját, ami a Dragont és az ISS-t összekötő zsilipszobához (angolul: vestibule, ami anniyt tesz, hogy előszoba) vezet. Újabb ellenőrzések következnek, többek között azt nézik, hogy nem szivárog-e a valahol a levegő a Dragon és a dokkoló adapter kapcsolódási felületén.

16:54 A kommunikációs rendszerek ellenőrzése következik, miután a Dragon (Endeavour) már az ISS-től kapja az áramot.

16:42 A közvetítésben Chris Cassidy NASA-űrhajóst láthatjuk, amint a Harmony modul zsilipjénél várakozik és végzi a nyitás előtt szükséges feladatokat.

16:41 Közben a földi irányítás és Bob Behnken arról beszélgetnek, hogy mintha rosszul záródna egy helyen az űrhajós szkafandere, ennek ellenőrzése zajlik.

16:35 Az áramellátás és a számítógépek vezetékei is a helyükön vannak. Következik a Dragon és az ISS közti légnyomás kiegyenlítése, a szivárgásmentes kapcsolódás ellenőrzése. Mindez 1-2 órán át is eltart.

16:32 A küldetésirányítás az ISS nevében üdvözli a két űrhajóst az űrállomáson.

16:30 A dokkolási folyamatok befejeződtek, mind a 12 kapocs a helyén van és stabilan tartják az űrhajót.

16:21 A történelmi űrrandevú valahol Kína és Mongólia fölött történt meg.

16:16 Egy méter.

16:15 Öt méter.

16:14 Az űrhajó engedélyt kapott a dokkolásra, folytatja az űrállomáshoz való óvatos közeledést.

16:13 Húsz méterre van  a Dragon “Endeavour” az ISS-től. A legénység tájékoztatta a houstoni küldetésirányítást, hogy készen állnak a dokkolásra.

16:10 Nagyjából hatvan méterre megközelítette már az ISS-t a Dragon. Egy darabig ezt a távolságot tartják, mielőtt megkapják az engedélyt a további közeledésre, majd a dokkolásra.

15: 54 Aki szeretné kipróbálni, hogy mennyire menne a kézi dokkolás, próbálja ki a SpaceX által közzétett, böngészőben futtatható dokkolószimulátort. Előre szólunk: nem könnyű feladat!

Az ISS-hez való kapcsolódáshoz  az alábbi mozzanatok vezetnek:

Grafika: SpaceX

The post A NASA és a SpaceX közös űrrepülése appeared first on Műszaki Magazin.

A BBC azt írta, augusztus 12-én sikeresen útjára indították az űrszondát egy Delta IV Heavy rakétával a floridai Cape Canaveral-i űrközpontból.

A küldetése végére a Parker 692 ezer kilométer per órás sebességre lesz képes felgyorsulni, amivel egy csapásra a valaha készült leggyorsabb ember alkotta eszközzé válik majd. A Parker Solar Probe a Nap légkörét fogja vizsgálni . Az űrszonda minden korábbinál közelebb kerül a csillaghoz, annak külső légkörébe, vagyis koronájába merül.

Az autó méretű ultrahőálló szonda a NASA kutatóinak és mérnökeinek szándékai szerint szinte belerepül majd a Napba. A Nap körüli pályára álló szonda ugyanis 2025-ben hihetetlenül közel, 6,2 millió kilométerre fog elhaladni a Nap felszínétől (a Nap-Föld átlagtávolság 150 millió kilométer), és eközben áthalad a Nap koronáján, azaz csillagunk légkörén. (Ez az a ritkás gáz-plazma aura, amit napfogyatkozáskor lehet a Földről megfigyelni.)

Az így gyűjtött adatok révén a kutatók többet tudhatnak majd meg a Földünkre is nagy hatással lévő napszélről, a Napból áramló nagy energiájú részecskékről. A hétéves küldetés alatt a szonda 24-szer fogja megkerülni a Napot, hétszer halad majd el a Vénusz mellett. Ha túléli a Naphoz közeli forró szakaszokat, akkor végtelenül izgalmas adatokkal gazdagodhat az emberiség.

forrás: nasa.gov, index.hu

The post Parker Solar Probe – űrszonda a Naphoz appeared first on Műszaki Magazin.

Szinte nincs olyan hét, hogy ne olvasnánk valami újat Elon Musk-ról, a Teslaról vagy épp aktuálisan a SpaceX-ről. Ez utóbbival Musk célja, hogy bárki számára elérhetővé tegye az űrutazást. Régebben, mikor arról hallhattunk, hogy emberek mehetnek majd az űrbe, mindenki csak az asztronautákra gondolt. Ám most kiderült, mégsem az asztronautáké lenne a főszerep és a sci-fi végre valósággá válhatna.

A SpaceX azt az ígéretet tett, hogy 2018-ig két fizető utassal megkerüli a Holdat. Az utasok kiválasztásán túl vannak, akik már az előleget is befizették. Igaz, még a repülés előtt túl kell esniük egy erőnléti és egy egészségügyi vizsgálaton, illetve egy hosszas tréningen, amit idén kezdenek csak el.

A Crew Dragon névre keresztelt űrhajó eredetileg asztronautákat szállítana a Nemzetközi Űrállomásra, majd onnét vissza a Földre, így van még pár tennivaló a Holdkörüli út előtt. Az első időkben a tesztrepüléseket robotpilótával, ember nélkül végzik majd. A sikeres teszteket követően élő utasok is kipróbálhatják majd a speciális utazást.

A NASA sem hagyja figyelmen kívül a SpaceX-et, külön szerződésben egyeztek meg arról, hogy a Crew Dragon évente egy utas- és három csomagszállítást végez. A SpaceX szerint azzal, hogy ezek mellett a küldetések mellett az űrhajót magáncélokra is felhasználják, amit egyébként a NASA is támogatott, azért érik el, hogy a sok befektetett pénz megtérüljön, illetve a sikeres utak száma növeli majd a befektetők számát is.

forrás: http://www.tisztajovo.hu/technika/2017/02/28/elon-musk-elrugaszkodik-a-foldtol

The post Az űrhajós Musk appeared first on Műszaki Magazin.