Az Európai Unió azt tervezi, hogy a hamarosan megjelenő, átfogó MI-rendeletét (AI Act) olyan szabályokkal egészíti ki, amelyek arra kötelezik az MI-t fejlesztő és alkalmazó vállalatokat, hogy nyilvánosságra hozzák modelljeik belső működését. A szabályozást valószínűleg 2023 második felében fogadják el, és ezt követően a vállalatoknak meg kell felelniük az abban foglaltaknak, ha MI-termékeket akarnak értékesíteni vagy használni az EU-ban, különben akár a teljes világméretű éves forgalmuk 6%-ának megfelelő bírsággal kell számolniuk.

A mesterséges intelligencia az elmúlt években egyre elterjedtebbé vált. Ahogy egyre nagyobb részét képezi a tervezési eszköztárnak, kritikus fontosságú, hogy figyelembe vegyük, hogyan járul hozzá az általános felhasználói élményhez. Csábító lehet, hogy az MI-t előnyei miatt – a skálázhatósága, a rugalmassága és a jobb eredmények ígérete miatt – egyre több helyen használjuk, de ha ezt a tágabb felhasználói kontextus és motiváció figyelembevétele nélkül tesszük, fennáll a veszélye, hogy célt tévesztünk. Az egyéneknek és a szervezeteknek nem szabad a ChatGPT vagy a mesterséges intelligenciával támogatott munkaerő-képességeket beépíteniük a működésükbe anélkül, hogy ne értenék, hogyan működnek ezek, mit tudnak jól, és hol vannak még korlátok vagy kockázatok. Különösen fontos, hogy felelősségteljesen használjuk ezeket a technológiákat, hiszen itt kiemeltem védeni kell az állampolgárok adatait és érdekeit. Mint sok más innováció, a ChatGPT is az ijesztő és az izgalmas vékony mezsgyéjén mozog. Könnyű használhatósága és a szervezeti problémák megoldásának lehetősége miatt a mesterséges intelligencia széles körű elterjedését segíti elő. A ChatGPT és más, hozzá hasonló MI-technológiák hozzájárulása a munkakultúrához mindenképpen meghatározó lesz. Ezek a technológiák azonban akkor fognak igazán jól működni, ha az emberi feladatvégzést támogatják, azt egészítik ki.

2023/5  – Megnyitás

Bővebben a műszaki világ aktualitásairól idei májusi lapszámunkban olvashat!

Nyomtatott magazinunk lapozható változatban, digitális formátumban is elérhető ITT.

Meghívó

Május 16-19. IPAR NAPJAI kiállítás – olvasóink előzetesen regisztrálhatnak a rendezvény honlapján, mellyel díjmentesen tekinthetik meg a kiállítást: www.iparnapjai.hu/muszakimagazin

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Olvassa online is a Műszaki Magazin legfrissebb lapszámát! appeared first on Műszaki Magazin.

A kibertámadások száma és összetettsége az ipari környezetben folyamatosan növekszik. Ennek eredményeként az ipari létesítmények belső és külső kibertámadásokkal szembeni védelme mind sürgetőbbé válik. A termelési hálózatok és az irodai hálózatok közötti növekvő kapcsolat az IT/OT integráció részeként, valamint az IIOT hasznosítása számos előnnyel jár az ipari vállalatok számára, ám növelik a kiberfenyegetések kockázatát. Hazánkban is jellemző, hogy az ipari szereplők, de akár infrastruktúrák biztonsága egészen addig nem válik kiemelten fontossá az üzemeltetőknek, amíg környezetükben nem történik kiberbiztonsági incidens. A kiberbiztonságot a biztosítási kötvényhez lehet hasonlítani: pénzbe kerül, eleinte nem nyújt előnyt –ám sürgősen szükség van rá, ha kár történik. A kiberbiztonsági befektetések akkor is megtérülnek, ha az adott pillanatban nem történik támadás.

Az informatika (IT) területén, mint irodai számítógépek, hálózatok, adatközpontok jobb a biztonsági helyzet, mint az üzemi technológiában (OT). Utóbbi kapcsán, az IEC 62443 nemzetközi szabvány mind az üzemeltetőknek, mind az integrátoroknak, mind az alkatrészgyártóknak szól, és lefedi az ipari kiberbiztonság minden részével kapcsolatos vonatkozását. Az ipari létesítmények védelme érdekében a vállalati hálózatoktól az üzemi és terepi szintig minden szempontot, beleértve az üzembiztonságot és a fizikai hozzáférés-ellenőrzést, valamint a hálózatbiztonságot és a rendszerintegritást, egyszerre kell védeni a kibertámadásoktól. -bővebben a témáról Fókusz rovatunkban olvashat.

2023/4 – Megnyitás

Bővebben a műszaki világ aktualitásairól idei áprilisi lapszámunkban olvashat!

Nyomtatott magazinunk lapozható változatban, digitális formátumban is elérhető ITT.

Meghívó

Május 16-19. IPAR NAPJAI kiállítás – olvasóink előzetesen regisztrálhatnak a rendezvény honlapján, mellyel díjmentesen tekinthetik meg a kiállítást: www.iparnapjai.hu/muszakimagazin

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kibervédelem az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

A termelési hálózatok és az irodai hálózatok közötti növekvő kapcsolat az IT/OT integráció részeként, valamint az IIOT hasznosítása számos előnnyel jár az ipari vállalatok számára, ámr növelik a kiberfenyegetések kockázatát is.

Brechler Attila, a Siemens Zrt. szakértőjétől megtudtuk, hazánkban is jellemző, hogy az ipari szereplők, de akár infrastruktúrák biztonsága egészen addig nem válik kiemelten fontossá az üzemeltetőknek, amíg környezetükben nem történik kiberbiztonsági incidens. A kiberbiztonságot a biztosítási kötvényhez lehet hasonlítani: pénzbe kerül, eleinte nem nyújt előnyt –ám sürgősen szükség van rá, ha kár történik. Az összehasonlítás azonban nem tökéletes, mivel a kiberbiztonsági befektetések akkor is megtérülnek, ha az adott pillanatban nem történik támadás.

 „A kiberbiztonság egy gyorsan változó csatatér, amely tudatosságot, folyamatos éberséget és konszolidált választ igényel minden érintett részéről. A kiváló technológia, az információs előnyök és a megfelelő szövetségesek a siker kulcsai”. – Brechler Attila, a Siemens Zrt. szakértője

MM: A gyártás kibervédelmére létezik szabvány?

B.A.: Az informatika (IT) területén, mint irodai számítógépek, hálózatok, adatközpontok jobb a biztonsági helyzet, mint az üzemi technológiában (OT). Utóbbi kapcsán, az IEC 62443 nemzetközi szabvány mind az üzemek üzemeltetőinek, mind az integrátoroknak, mind az alkatrészgyártóknak szól, és lefedi az ipari kiberbiztonság minden biztonsággal kapcsolatos vonatkozását.

A biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező automatizálási termékek és rendszerek továbbfejlesztése érdekében a Siemens holisztikus biztonsági megközelítést alkalmaz. Az IEC 62443-2-4 és -3-3 szabványnak megfelelő tanúsítvány megszerzésével a Siemens bebizonyítja, hogy saját automatizálási megoldásai a kiberbiztonság terén a legfrissebb nemzetközi szabványokon alapulnak, így ideális választás a biztonságos rendszerintegrációhoz az ügyfelei számára. Mivel a kiberbiztonság a digitális átalakulás egyik fő építőköve, nem elég csupán a tanúsított termékek és rendszerek biztonságára hagyatkozni. A biztonsági rendszer integrálása és alkalmazása meg kell feleljen az IEC62443 szabványnak, mely a gyártó rendszerre és az alkalmazott infrastruktúrára is kiterjed.

MM: Hogyan kell elképzelni az integrált védelmi vonal működését?

B.A.: Az ipari létesítmények védelme érdekében a vállalati hálózatoktól az üzemi és terepi szintig minden szempontot, beleértve az üzembiztonságot és a fizikai hozzáférés-ellenőrzést, valamint a hálózatbiztonságot és a rendszerintegritást, egyszerre kell védeni a kibertámadásoktól. Fejlett megközelítés az IEC 62443 ajánlásaival összhangban a Defence-in-Depth-koncepció. Ez többrétegű védelmi összetevőkből és intézkedésekből áll; az ipari biztonsági koncepció alapját az üzem-és, hálózatbiztonsági, rendszerintegritási elemek teszik ki, az interfésztől az irányítási és adminisztrációs rendszereken át az üzemeltetési és a terepi szintig.

Mindhárom szinttel – a megfelelő technikai intézkedésekkel együtt – részletesen foglalkozik a Siemens által publikált Biztonsági konfigurációs útmutató, beleértve a fizikai hozzáférés védelmét, szervezeti intézkedéseket, például irányelveket és folyamatokat, valamint műszaki intézkedéseket a hálózatok és rendszerek jogosulatlan hozzáféréssel, kémkedéssel és manipulációval szembeni védelmét is. A többrétegű védelem és a különböző védelmi intézkedések együttes hatása magas szintű biztonsághoz vezet, csökkenti a sikeres támadások kockázatát és végső soron javítja a rendszer rendelkezésre állását.

A mélyreható védelem stratégia következetes végrehajtásával az üzemeltető vállalatok és biztonsági szakemberei további védekezési intézkedéseket tehetnek a kiberbiztonsági kockázatok elleni védelem érdekében.

Defense-in-Depth ajánlás:

• A hálózat kitettségének minimalizálása minden vezérlőrendszer-eszköz esetében. A kritikus eszközöknek nem szabad közvetlen internet-hozzáféréssel rendelkezniük.
• A vezérlőrendszer-hálózatok és távoli eszközök tűzfalak mögé történő elhelyezése és a vállalati hálózattól való elkülönítése.
• Biztonságos módszerek, például biztonságos virtuális magánhálózatok (VPN) használata, ha távoli hozzáférésre vagy nyilvános hálózatokon keresztüli kommunikációra van szükség. Ne feledje, hogy a VPN csak annyira biztonságos, mint a csatlakoztatott eszközök.

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Siemens – Biztonsági megközelítés, kibervédelem appeared first on Műszaki Magazin.

Számos autógyártó, autóipari beszállító és energetikai vállalat küzd azért, hogy a benzines és dízel motorral szerelt autók évtizedek múlva is fussanak az utakon.

Ez meglepő kijelentés lehet, amikor az elektromobilitás megállíthatatlan előretörése egyre gyorsabban csökkenti a hagyományos, belsőégésű motorral szerelt járművek fejlesztését és gyártását, az európai döntéshozók pedig a szabályozások szigorításával igyekeznek felgyorsítani az elektromos mobilitásra való átállást.  A szintetikus üzemanyagokat mégis sokan az autóipar csodaszerének tartják, amelyek segítségével elkerülhető lehet a benzines és dízel motorral szerelt járművek értékesítésének betiltása, vagyis ezzel hosszú távon biztosítható a belsőégésű motorral szerelt járművek jövője.

Azt, hogy a benzines és dízel autók megmentését mennyire komolyan gondolják az autógyártók és az energetikai cégek, jól mutatják azok az euró és dollár százmilliók, amelyeket a szintetikus üzemanyag fejlesztésére fordítanak. Lobbi erejüket pedig jól példázza, hogy a német politikai elit is hajlandó volt értük harcba szállni és sikerült egy olyan kompromisszumos javaslatot tető alá hozni, amely ugyan kimondja, hogy 2035-től kizárólag nulla szén-dioxid-kibocsátású új járműveket lehet értékesíteni az Európai Unióban, de lehetőséget biztosít arra, hogy olyan autók is piacra kerüljenek, amelyek „szén-dioxid-semleges” üzemanyaggal működnek.

Ez pedig azt jelenti, hogy a döntéshozók nyitva hagyták az ajtót a szintetikus üzemanyagok fejlesztése és használata előtt, mondván, nem lehet előre tudni, hogy kínálkoznak-e majd olyan megoldások, amelyekkel ma még senki sem számol, de megoldást jelenthetnek a belsőégésű motorral szerelt járművek káros-anyag-kibocsátására.

A karbon semleges üzemanyag a mai meghatározások alapján olyan üzemanyag, amely nem termel nettó üvegházhatású gázkibocsátást vagy szénlábnyomot. A gyakorlatban ez általában olyan üzemanyagokat jelent, amelyek előállításához szén-dioxidot használnak alapanyagként. A karbon semleges üzemanyagok egyik nagy csoportját alkotják a szintetikus üzemanyagok.

Bővebben a műszaki világ aktualitásairól idei július-augusztusi lapszámunkban olvashat!

Nyomtatott magazinunk lapozható változatban, digitális formátumban is elérhető ITT.

The post Olvassa online is a Műszaki Magazin legfrissebb lapszámát! appeared first on Műszaki Magazin.