Az EIT InnoEnergy által szervezett eseményen a zöld gazdaságra való áttérésre fókuszáltak és arra keresték a választ, hogyan gyorsíthatóak fel a tiszta energiákba, azon belül a megújuló energiaforrásokba, a hidrogénbe, az intelligens és fenntartható energiatárolási megoldásokba, illetve az akkumulátorok fejlesztésébe való befektetések.

Az Európai Unió 2050-ig el akarja érni a karbonsemlegességet, ami az új, zöld gazdaságra való átállás érdekében kritikus fontosságú. Oroszország ukrajnai háborúja némileg visszavetették a szén-dioxid-mentesítés terén elért eredményeket és az energiabiztonság kapott prioritást, de ez nem jelenti azt, hogy letettek volna a kitűzött cél eléréséről. Sőt az EIT InnoEnergy előrejelzése szerint a következő években még több fejlesztés várható az akkumulátorok tárolása, a zöld hidrogén hasznosítása és a napelemes fotovoltaika területén. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által támogatott szervezet, az Innoenergy már most a világ egyik legnagyobb fenntartható energiaipari innovációs ökoszisztémájával rendelkezik. Eddig több mint 500 innovációt karoltak fel és már 200 felett van azoknak a vállalatoknak a száma, amelyekbe befektettek.  A számítások szerint ezek a cégek 2030-ig 110 milliárdos bevételt termelnek és 2,1 gigatonna szén-dioxidot fognak megtakarítani.

Az idei TBB-n szintén kiemelt téma a munkaerő képzése is, mert jelenleg Európában egyáltalán nem áll rendelkezésre elegendő szakember, akiket a zöld iparban lehetne foglalkoztatni. Az EIT InnoEnergy megítélése szerint az elkövetkező években 18 millió munkavállalónak az át- és továbbképzését kell megoldani a kontinensen, akik közül 5 millióan már teljesen új területeken, feladatkörökben fognak dolgozni. Elsősorban a megújuló energiaforrások (1,54 millió), valamint az innovatív technológiákat alkalmazó mezőgazdaság (1,13 millió) és az építőipar (1,1 millió) fogja a legtöbb embert foglalkoztatni a zöld átállás során.

További hírek, információk az idei The Business Booster eseményről a https://tbb.innoenergy.com/ oldalon olvashatóak.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 18 millió munkavállaló átképzése is kell az európai zöld átálláshoz appeared first on Műszaki Magazin.

Az utóbbi években fokozódó tendencia, hogy egyre több magyar állampolgár hagyja el hazáját, hogy külföldön találjon munkát és boldogulást. Ez a jelenség főként a hazai gazdasági instabilitás és az ezzel járó infláció eredménye.

Az Európai Unió belső piaca lehetővé teszi a szabad munkaerőáramlást, aminek következtében egyre többen választják a külföldi munkavállalást hosszú távon. Az elvándorlás Magyarországon sem újkeletű: több évtizedes jelenség. Bár az elmúlt években a hazai bérek nőttek, még mindig magas az infláció és a megélhetési költségek is emelkednek, amikkel nehéz lépést tartani. Egyre többen érzik úgy, hogy a külföldi munkavállalás a megfelelő választás számukra. A legnépszerűbb szektorok az egészségügy, a mérnöki területek, az IT, a vendéglátás és az építőipar. Európa-szerte komoly verseny folyik a jó munkaerőért, ezért különböző intézkedésekkel és kedvezményekkel harcolnak egymással a munkáltatók, valamint az egyes országok is. Németország például adókedvezményeket és kedvezményes közlekedési lehetőségeket kínál a külföldi dolgozóknak, így vonzó célponttá vált számos magyar számára.

„Németország, Ausztria, Anglia, Svájc, Hollandia és Svédország tartoznak a legkedveltebb célországok közé a magyar munkavállalók körében. Jelenleg közel 400.000 magyar él a három legnépszerűbb célországban, és ebből 300.000-en aktív munkavállalók. Hazánkban a foglalkoztatottság száma 4,7 millió körül mozog, azaz a foglalkoztatottak mindösszesen 6% dolgozik külföldön, de tény, hogy egyre többen keresnek munkát külföldön”

– árulta el Katkics Attila, üzleti tanácsadó, HR szakember. Hozzátette, az is ezt igazolja, hogy a külföldről érkező hazautalások értéke már az évi 150 milliárd forintot is elérheti, míg 2010-ben ez az összeg csupán 31 milliárdra rúgott.

A külföldi munkavállalás sosem egyszerű döntés, nagyon fontos, hogy hideg fejjel szülessen meg ez a döntés. Az elvándorlás mögött számos motiváció húzódhat, mint például a személyes jövő megalapozása, karrierépítés, szakmai kör bővítése és bizonyos anyagi javak megteremtése.

„A külföldi munkavállalást csábítóbbá teszi a jobb életszínvonal és egészségügyi rendszer, a stabilabb egzisztencia is. A munkavállalók egy-egy ilyen helyzetben szép számban találkoznak új kihívásokkal, megoldandó feladatokkal, és gyakran tanulnak meg új készségeket is. Azonban a helyi nyelv ismerete nélkül nehéz beilleszkedni vagy bármilyen problémát megoldani, ez az egyik alapfeltétele a kinti munkavállalásnak”

– mondta a szakember.

Az elvándorlás hozhat magával olyan pozitív eredményeket, amelyek munkáltató szempontból is nagyon értékesek. A munkavállaló gyakran magabiztosabbá, motiváltabbá válik, az új kultúra és szemlélet megismerése pedig hozzájárulhat a személyiségfejlődéshez és a szélesebb világnézet kialakulásához. Vannak viszont hátrányai is, mint például a családtól és barátoktól való elszakadás, valamint a magas megélhetési költségek, amelyek szinte az összes nyugati országra jellemzőek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egyre több magyar munkavállaló próbál szerencsét külföldön appeared first on Műszaki Magazin.

A PwC globális munkaerőpiaci kutatása 46 ország és földrajzi terület közel 54 000 munkavállalójának – köztük magyarországi válaszadók – véleményét és magatartását vizsgálta.

A felmérés arra is rámutat, hogy jelentősen csökkent azon munkavállalók aránya, akiknek a hó végén marad pénzük, illetve, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő munkavállalók a legkevésbé felkészültek a gazdasági változásokra és a mesterséges intelligencia térnyerésére.

A túlhajszoltság és az anyagi gondok a legfőbb okozói a felmondási hullám további növekedésének

A globális gazdasági lassulás ellenére úgy tűnik, hogy a felmondási hullám folytatódik – minden negyedik munkavállaló (26%, míg a magyarországi válaszadók körében ez a szám 18%) azt mondja, hogy a következő 12 hónapban valószínűleg munkahelyet fog váltani, szemben a tavalyi 19%-kal. A legnagyobb valószínűséggel munkahelyet váltó munkavállalók közé tartoznak azok, akik túlhajszoltnak érzik magukat (44%), akiknek nehézséget okoz a havi számlák kifizetése (38%), illetve a Z generáció tagjai (35%).

Az elhivatottság, a vállalati kultúra és a befogadás továbbra is kulcsfontosságú a munkavállalók számára. Azok közül a munkavállalók közül, akik azt mondták, hogy valószínűleg munkahelyet váltanak, kevesebb mint a fele (47%) válaszolta azt, hogy munkáját megelégedéssel végzi, míg azok közül, akik nem tartják valószínűnek a munkahelyváltást, 57% nyilatkozott így. A munkahelyváltást tervezők nyolc százalékponttal kisebb valószínűséggel mondják azt, hogy a munkahelyükön valóban önmaguk lehetnek (51%), mint a maradni szándékozók (59%).

Magyarországon a munkahelyi elégedettségi mutató jóval alacsonyabb (33%), mint globális szinten (71%). Az önazonosság érzése 12 százalékponttal kevésbé jellemző a hazai munkavállalók körében a globális 75%-hoz képest, míg a fizetéssel való elégedettség 19 százalékponttal marad el a világszinten mért 64%-tól.

Lassuló gazdaság, növekvő bérigények

Világszerte a munkavállalók egyre inkább pénzszűkében érzik magukat, mivel a gazdaság lassulása és az inflációs kihívások továbbra is hatással vannak a pénztárcájukra. A globális munkaerő azon hányada, akik azt mondták, hogy a hónap végén marad pénzük, a tavalyi 47%-ról 38%-ra esett vissza. A magyar válaszadók többségének anyagi helyzetére jellemző, hogy a számláit rendezni tudja, de alig vagy egyáltalán nem marad pénze megtakarításra, nyaralásra és egyéb kiadásokra (59% nyilatkozott így, a globális 42%-kal szemben).

Világszinten minden ötödik munkavállaló (21%) jelenleg több állásban is dolgozik, 69%-uk azért, mert szüksége van kiegészítő jövedelemre. A több állást is vállalók aránya magasabb a Z generáció (30%) és az etnikai kisebbségek (28%) körében.

A gazdasági nehézségek a bérigényeket is növelik: a béremelés kérését tervező munkavállalók aránya 35%-ról 42%-ra ugrott az előző évhez képest. Az anyagilag nehéz helyzetben lévő munkavállalók körében ez az arány 46%, Magyarországon pedig még szélsőségesebb (52% tervez béremelést kérni), így várható, hogy folytatódik a tavaly megkezdett párbeszéd a munkavállalók és munkáltatók között, és elvárt lesz a szignifikáns béremelés.

A pénzszűkében lévő munkavállalók kisebb valószínűséggel férnek hozzá a képzésekhezAz anyagi gondokkal küzdő munkavállalók kevésbé képesek megfelelni a jövő kihívásainak, beleértve az új készségek elsajátítását és a mesterséges intelligencia terjedéséhez való alkalmazkodást. Az elegendő megtakarítással rendelkező munkavállalókhoz képest (62%) azok, akik csak nehezen vagy egyáltalán nem tudják kifizetni a számláikat, 12 százalékponttal kisebb valószínűséggel mondják, hogy aktívan keresik a lehetőségeket az új készségek fejlesztésére (50%). Hasonlóképpen, azok a munkavállalók, akik anyagilag biztosabb helyzetben vannak, nagyobb valószínűséggel kérnek visszajelzést a munkahelyükön és használják azt fel teljesítményük javítására (57%), mint azok, akik anyagilag nehéz helyzetben vannak (45%).

Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a munkaerő továbbképzésére – szinte valamennyi vállalat esetében elmondható, hogy a jelenlegi munkavállalói kompetenciák nem megfelelőek a jövő kihívásainak megoldásához.

“A technológiai újítások és az automatizációs nyomás arra sarkallja a munkáltatókat, hogy az adminisztratív jellegű munkakörökben dolgozókat a magasabb hozzáadott értékű pozíciókba képezzék át. Ez nemcsak versenyképességi érdek, hanem szociális felelősségvállalás is: az adminisztratív munkaköröket betöltők lehetőségei egyre szűkülnek, így hosszú távon nagyobb eséllyel veszíthetik el a munkájukat”

– hangsúlyozza a PwC szakembere.

A jobb anyagi helyzetben lévő munkavállalók több mint egyharmada (37%) szerint a mesterséges intelligencia javítani fogja a produktivitásukat, a rosszabb anyagi helyzetben lévő munkavállalók kevésbé hisznek ebben (24%). A jobb anyagi helyzetben lévő munkavállalók közül többen vélik úgy, hogy a mesterséges intelligencia új munkalehetőségeket teremt (24%), mint a rosszabb anyagi helyzetben lévők (19%). Továbbá kisebb valószínűséggel gondolják úgy (13%), hogy az MI negatív irányban fogja megváltoztatni a munkájuk jellegét (a rosszabb anyagi helyzetűek esetében ez az arány 18%).

A fiatalabb generációk pozitívabbak a mesterséges intelligencia karrierjükre gyakorolt hatását illetően

A munkavállalók több mint fele (52%) világszerte arra számít, hogy a következő öt évben a mesterséges intelligencia valamilyen pozitív hatással lesz a karrierjére, és közel egyharmaduk (31%) szerint növelni fogja a munkahelyi produktivitásukat, hatékonyságukat. Számos munkavállaló (27%) úgy tekint a mesterséges intelligenciára, mint lehetőségre, hogy új készségeket sajátítson el.

A felmérés a munkavállalók mesterséges intelligenciához való hozzáállása terén is erőteljes demográfiai különbségeket mutat. A fiatalabb generációk sokkal nagyobb valószínűséggel számítanak arra, hogy a mesterséges intelligencia minden vizsgált tekintetben – akár pozitív, akár negatív – hatással lesz a karrierjükre. Ezzel szemben a baby boomerek valamivel több mint egyharmada (34%) nem vár semmilyen hatást, míg a Z generációhoz tartozók csupán 14%-a, az Y generáció tagjainak pedig 17%-a ért ezzel egyet.

Reguly Márta szerint a nem informatikai hátterű dolgozók digitális továbbképzése lesz a következő évek nagy feladata: a technológia rendelkezésre áll a vállalatok digitalizációjára, a legnagyobb korlát a munkavállalók ez irányú affinitása, illetve kompetenciája, és a változásra való hajlandóság elérése.

A szakképzett munkavállalók optimistábbak

A szakképzett munkavállalók bizakodóbban néznek szembe a gyorsan változó gazdasági és munkahelyi környezettel.

Azok a munkavállalók, akik azt mondták, hogy munkájuk speciális készségeket igényel, nagyobb valószínűséggel várják felkészülten az előttük álló változásokat. A megkérdezettek több mint fele (51%) szerint a munkájukhoz szükséges készségek jelentősen meg fognak változni a következő öt évben, míg a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók esetében ez az arány csak 15%. Mintegy kétharmaduk biztos abban, hogy munkáltatójuk segíteni fogja őket a digitális, elemző és együttműködési készségek fejlesztésében, amelyekre szükségük lesz. Ezek a számok a felére esnek vissza azok esetében, akik jelenleg nem dolgoznak olyan munkakörben, amely speciális képzést igényel.

Magyarországon a speciális képzettséget nem igénylő, automatizálható munkakörben dolgozók kevésbé érzik a digitalizáció által elindított, munkájukban bekövetkező változások potenciális hatásait. Közel harmaduk (31%) úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia nem befolyásolja majd a munkájukat.

A kapcsolati alapon való kiválasztás hátráltatja a megfelelő szakértők megtalálását

Világszinten probléma, hogy a vállalatok toborzási és kiválasztási rendszereit felülírják a kapcsolatok, és az azzal járó kivételezés. A speciális készségekkel rendelkező munkavállalók több mint egyharmada (35%) valamennyire vagy teljesen egyetért azzal, hogy azért maradt le munkalehetőségekről, mert nem ismeri a megfelelő embereket.

Továbbá a munkavállalók több mint egyharmada (35%) azt állítja, hogy olyan készségekkel is rendelkezik, amelyek nem derülnek ki az önéletrajzából vagy a szakmai előéletéből, ami azt jelzi, hogy a vállalatok esetleg figyelmen kívül hagyják a házon belüli tehetségeket. A Világgazdasági Fórum által a PwC-vel együttműködésben közzétett friss kutatás szerint a készségorientált munkaerőpiacok megteremtése 100 millió új munkahelyet eredményezhetne világszerte.

A PwC Hopes and Fears éves felméréséről:A PwC 2023 áprilisában 53 912 olyan személyt, köztük 500 magyar válaszadót kérdezett meg, akik dolgoznak vagy aktívan részt vesznek a munkaerőpiacon. A mintát úgy állították össze, hogy az iparágak, a demográfiai jellemzők és a foglalkoztatási formák széles skáláját tükrözze. A mintát 46 országra és területre strukturálták, és a minta méretét úgy alakították, hogy az tükrözze az egyes területek vagy régiók részesedését a globális GDP-ből.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Minden negyedik munkavállaló állást keres appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt évekhez hasonlóan az IT-szektor a legvonzóbb a hazai munkavállalók számára. A vonzó fizetés és a munkahelyi légkör továbbra is a legfontosabb szempont munkahelyválasztáskor, de idén az európai átlaghoz képest sokkal fontosabb a magyarországi megkérdezettek számára a munkaadó pénzügyi stabilitása is.

Idén kilencedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit. A világ legnagyobb, 31 országban zajló független munkáltatói márkakutatása – melynek idei adatfelvétele 2022 januárjában zajlott –, a Randstad Employer Brand Research 2022-es eredményei alapján 2020 után ismét a LEGO lett a legvonzóbb hazai munkáltató, a tavalyi győztes Samsung most ezüstérmes lett, a Mercedes-Benz pedig megvédte dobogós helyezését.

Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Telenor (azóta Yettel), a Magyar Nemzeti Bank, a Veolia Energia Magyarország, a Teva, a Kempinski, az Ikea, a Coca-Cola, a WizzAir, a Microsoft, a Szerencsejáték Zrt., az Estée Lauder és a DVM group. A legismertebb munkaadó ismét a Tesco lett, míg a Magyar Telekom nívódíjban részesült.

Ismét megvizsgálták azt is, hogy mely szektorok a legvonzóbbak a magyar munkavállalók számára. Bár a hazai munkavállalók körében továbbra is a telekommunikációs szektor munkaadói márkái a legismertebbek (a kiskereskedelem és a pénzügyi szolgáltatók előtt), a tavalyi eredményekhez hasonlóan az IT-szektor munkaadói a legnépszerűbbek, amelyet az üzleti szolgáltatási szektor (BSS) és a telekommunikációs ágazat követnek.

Mi alapján választ a munkavállaló?

A Randstad friss kutatása rámutat, hogy Magyarországon a munkahelyválasztást befolyásoló legfontosabb tényező továbbra is a vonzó munkabér és juttatási csomag – ez évek óta változatlan –, a magyar válaszadók 73%-a tartja ezt a leghangsúlyosabb értékelési szempontnak. A nők, az 55 év felettiek és magasabb végzettséggel rendelkezők körében ez az átlagnál is nagyobb jelentőséggel bír.

Az előző évekhez hasonlóan a magyarok most is kiemelten fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört (68%), amit a vállalat pénzügyi stabilitása (62%), az állás hosszú távú biztonsága (60%), valamint a munka-magánélet egyensúlya (58%) követ. Az a tény, hogy a munkahely hosszútávú biztonságának jelentősége a tavalyi emelkedést követően visszaesett a pandémia előtti szintre, arra utalhat, hogy ismét nagyobb magabiztossággal néznek a munkaerőpiaci változások elé a dolgozók.

A munkavállalók által a legkevésbé fontosnak értékelt szempontok közé tartozik az, hogy a cég a legújabb technológiákat használja (22%), minőségi termékeket és szolgáltatásokat kínáljon (22%), valamint jó legyen a reputációja (15%).

A vonzó munkabér és juttatási csomag az Európában mért adatok szerint (66%) is a legfontosabb tényező munkaválasztáskor, de lényegesen kisebb mértékben, mint a Magyarországon (73%), ami valószínűleg az európai átlagfizetéshez képest alacsony hazai bérszínvonalra utal. Az egyik legnagyobb eltérés a magyarországi és az európai piacokon mért adatok között, hogy a vállalat pénzügyi stabilitása a kontinens dolgozói számára kevésbé fontos, csupán felük jelölte meg. Az adatokból az is kitűnik, hogy a vállalat jóhírneve sokkal fontosabb Európa válaszadóinak, mint ha csak Magyarországot néznénk.

Azonos szempontok eltérő fontossággal

Itthon a kutatás alapján a nők és férfiak is ugyanazokat a szempontokat tartják a legfontosabbnak munkahely választáskor. Ugyanakkor a női munkavállalóknak jóval fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya, a munkavégzés helye és az otthoni munkavégzés lehetősége – az izgalmas munkakör és a legújabb technológiák használata pedig inkább a férfiakat mozgatja meg.

Minden generáció a vonzó bérezést és juttatási csomagot találja a legfontosabb tényezőnek, illetve a top 5 tényezőben sincs különbség, ugyanakkor a Z-generáció (18-25 évesek) számára a fizetés és a juttatások, valamint a kellemes munkahelyi légkör egyforma fontossággal bír, míg a tőlük idősebbeknél egyértelműen a vonzó fizetés és juttatási csomag áll az első helyen.

Növekvő fluktuáció, magabiztosabb munkavállalók?

2021 második felében a magyar munkavállalók 17%-a váltott munkahelyet, többen, mint egy évvel korábban (12%). Jelenleg a váltást is többen tervezik, mint egy évvel ezelőtt: míg tavaly a válaszadók 28%-a váltott volna, a 2022 januári lekérdezés során a megkérdezettek 30%-a jelezte, hogy a következő fél évben váltani készül.

A 25-34 éves korosztály valamivel nagyobb hajlandóságot mutat erre, mint a többi korcsoport tagjai. Azok között, akik inkább félnek a munkahelyük elvesztésétől, magasabb (44%) a váltást tervezők aránya, mint az ettől kevésbé tartók körében (22%). A munka elvesztésétől való félelem erősebb a kevésbé képzettek, a nők, illetve a legidősebb és legfiatalabb munkavállalók körében.

Feltűnő, hogy a szellemi munkakörben dolgozók 2022 első hat hónapjában sokkal többen terveznek váltani, mint egy évvel ezelőtt: míg tavaly 19%, idén 27% tervezi a váltást, ez közel azonos a váltani tervező kékgallérosok hagyományosan magasabb arányával (29%).

„A fluktuáció várhatóan jelentős mértékben fog növekedni 2022-ben”

– állítja Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

„Idei első Workmonitor felmérésünk eredménye is azt mutatta, hogy a munkavállalók és a munkaadók közötti dinamika megváltozott, a munkavállalók, különösen a 35 év alattiak egyre tudatosabbak. A munkáltatóknak nagyobb hangsúlyt kell fordítaniuk mind a munkaerő megtartására, mind az új munkatársak bevonzására, újra kell értékelniük az általuk kínált pénzbeli és nem pénzügyi juttatásokat.”

A munkakeresők az új munkalehetőség felkutatásában tavaly leginkább a személyes kapcsolataikra és az állásportálokra támaszkodtak. A friss adatokból azonban úgy látszik, hogy jelentősen csökkentek az ajánlások, ami azt jelentheti, hogy ez a csatorna kimerülőben van. Bár mind az álláskereső portálok, mind az ajánlások továbbra is elsődleges források, egyre többen fordulnak professzionális szakmai segítségért, munkaerőközvetítő cégekhez.

Karrierépítés és személyes fejlődés: fokozódó elvárások

A karrierépítést a magyarok az európai átlagnál is fontosabbnak tartják: 65%-uk szerint lényeges, de a fiatalabb, 18-34 éves munkavállalók, valamint a felsőfokú végzettségűek körében még inkább így tapasztalható.

Fontos azonban, hogy míg a dolgozók majdnem kétharmada várná el a munkaadójától, hogy át- és továbbképzési lehetőségeket biztosítson számára, addig mindössze 46%-uk nyilatkozott úgy, hogy ez valóban meg is történik. Kedvezőbben látják a helyzetet a 18-24 évesek (60%), igaz, ez egybeesik azzal, hogy az át- és továbbképzés iránti igényük is valamivel erősebb.

A fejlődés lehetősége a karrierdöntések során is számít: a hazai válaszadók 62%-a nagyobb valószínűséggel dolgozna tovább a munkáltatójánál, ha a szervezeten keresztül át- vagy továbbképezhetné magát.

A kutatás során arra is rákérdeztek, hogy a 2021-es év világeseményei hogyan befolyásolták a munka és a karrier jelentőségét a dolgozók életében. A hazai munkavállalók 31%-a érzi úgy, hogy 2021 során fontosabbá vált karrierje, ugyanakkor a dolgozók fele – az európai tendenciának megfelelően – nem érez ebben változást. Azok körében, akik számára nőtt a munka és a karrier jelentősége, többen számoltak be a munkához való hozzáállásuk kedvező előjelű változásáról is: majdnem kétharmaduk érzi úgy, hogy hozzáállása pozitív irányban változott, míg a teljes sokaságnak mindössze kevesebb mint harmada nyilatkozott így.

A rugalmasság még mindig szempont

Míg 10 európai dolgozóból 4 dolgozhat otthonról (38%), addig itthon ez a munkavállalók kevesebb, mint negyedére (24%) igaz, illetve ez az érték jelentősen csökkent a tavalyi, pandémia alatt mért 40%-nál. A jelenlegi távmunkások túlnyomó többsége (95%) arra számít, hogy a jövőben is így fog dolgozni, bár a járvány csökkenésével valószínűleg kicsit növekszik majd az irodába történő visszatérés igénye a munkáltatók részéről.

Arról is megkérdezték a dolgozókat, hogy a munka és a magánélet egészséges egyensúlyának fenntartása érdekében milyen lépéseket várnak a munkaadótól: a fizetésen felüli megfelelő kompenzáció (44%), a rugalmas munkarend (40%) és a juttatások (37%) a leginkább kívánt támogatási formák a magyar munkavállalók körében. A rugalmas munkaszervezés fontosabb a nők (45%) és a fiatalabb korosztály, a 18-24 évesek (45%), mint az 55 év felettiek (33%) számára.  A karrierfejlesztés mellett a fiatalabb korosztály a fizetett szabadidő célzottabb eltöltését is keresi, míg az idősebb munkavállalók a fizetésen túli kompenzációt részesítik előnyben.

Azt vizsgálva, hogy maguk a munkavállalók mit tesznek a work-life balance érdekében, már szegényesebb kép tárul elénk: minden harmadik munkavállaló nem tett semmit a munka és a magánélet egyensúlyának javítása érdekében, és ezek közül különösen igaz volt az 55 év felettiek felére. A legnépszerűbb saját lépések a rugalmas munkaidő (20%) vagy a kevesebb túlóra (18%) voltak.

A top 3 legvonzóbb munkáltató Magyarországon 2022-ben a Randstad Employer Brand Research toplistája szerint

1. LEGO
2. Samsung
3. Mercedes-Benz

Különdíjak szektoronként

• Telekommunikáció: Telenor (azóta: Yettel)
• Pénzintézet: Magyar Nemzeti Bank
• Energetika és közműszolgáltatás: Veolia Energia Magyarország
• Gyógyszer- és vegyipar: Teva
• HORECA: Kempinski
• Kiskereskedelem: Ikea
• FMCG: Coca-Cola
• Szállítmányozás és logisztika: WizzAir
• Információ Technológia: Microsoft
• Szolgáltatások: Szerencsejáték Zrt.
• Üzleti szolgáltatások: Estée Lauder
• Ingatlanfejlesztés: DVM group
• Legismertebb munkaadó: Tesco
• Nívódíj: Magyar Telekom

Nívódíj – Hall of Fame

A „Hall of fame” az egyik legnagyobb kitüntetés, annak elismerése, hogy egy vállalat évek óta élvezi az ország valamennyi demográfiai csoportjának szimpátiáját. Adott vállalat akkor kerülhet be a Hírességek Csarnokába, ha öt éven belül negyedik alkalommal is sikerül elnyerni a Randstad Employer Brand Research díját.

The post A legvonzóbb hazai munkaadók appeared first on Műszaki Magazin.

Az eljárás megkönnyítése érdekében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy Fehér Könyvet készített, ami a kutatás-fejlesztést végzőknek és a pályázatok elbírálóinak is útmutatást ad. Az elmúlt években jelentősen nőtt a K+F minősítést kérő vállalkozások száma, ezért is fontos, hogy a cégek olyan támogatást kapjanak, amivel a jövőben már a projekt megkezdése előtt pontosan látják a minősítéshez szükséges elvárásokat.

Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, akik kutatás-fejlesztés és innováció területén dolgoznak és érnek el egyre szembetűnőbb eredményeket. Az ilyen jellegű kutatómunkát teszi még hatékonyabbá, ha a vállalkozások a projektekre akár már a munka megkezdése előtt minősítést kérnek, ezzel ugyanis nem csak adókedvezményhez juthatnak, de pályázati forrást is könnyebben szerezhetnek. A minősítések megszerzését és a tudatosságnövelést segíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti hivatala gondozásában most megjelent “K+F FEHÉR KÖNYV – Módszertani útmutató pályázatok KFI szempontú értékelésének elkészítéséhez” című kötet.

„A kutatás-fejlesztésről szóló minősítés nemcsak a projektről ad hivatalos igazolást, hanem az ezzel a dokumentummal megszerezhető kedvezmények és pályázati források akár több tízmillió forintot is jelenthetnek a vállalkozások számára, emellett az évekkel későbbi ellenőrzések során igazolják, hogy a projekt valóban kutatás-fejlesztés volt. A százalékos arányok alakulása azt mutatja, hogy a szociális hozzájárulás esetében a cégek akár minden tizedik munkavállaló bérét megtakaríthatják. A társasági adónál például 10 millió forintonként 1 milliót vagy 100 millió forintonként 10 millió forintot spórolhatnak meg a fejlesztésekkel foglalkozó cégek”

– emelte ki Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke a K+F minősítés fontossága kapcsán.

Az SZTNH immár kilenc éve látja el a K+F tevékenységek minősítését. Az elmúlt években jelentősen megnőtt az SZTNH-hoz benyújtott K+F minősítés iránti kérelmek aránya. A tavalyi év első negyedévében 70 százalékkal több volt a benyújtott K+F-fel kapcsolatos igények száma 2019-hez képest. 2021 első negyedévében 2019-hez viszonyítva már 2,5-szeres növekedés figyelhető meg.

Az SZTNH K+F minősítéseket végző szervezeti egysége a mindennapi gyakorlat alapján készítette el a pályázóknak szóló Fehér Könyvet, melynek segítségével a pályázók és az elbírálók egyaránt tisztán láthatják a pozitív elbíráláshoz szükséges feltételeket. A hivatal honlapján közzétett Fehér Könyv a kutatás-fejlesztés fázisaira és feltételire vonatkozóan részletes, közérthető formában ad útmutatást és példákkal segíti a pályázókat a projekt tervezésétől egészen a megvalósításig. A könyv segítségével kiküszöbölhetik a minősítés során felmerülő hiányosságokat. Emellett a könyv az elbírálóknak és döntéshozóknak is segít az egységes irányelvek mentén történő projektértékelésben – követve a mérvadó minősítési eljárásnál használt elveket.

Az SZTNH az elmúlt években, már a pandémiát megelőzően is törekedett arra, hogy minél több szolgáltatása digitálisan is elérhető legyen. Áprilistól a K+F minősítés területén is bővült az online benyújtható igénylések száma, így már K+F szakértői véleményt is kérhetnek az ügyfelek a hivatal elektronikus ügyintézési felületén. Az erre a célra létrehozott űrlap használatával az ügyfelek hivatalos azonosítás segítségével, információbiztonság szempontjából is védett csatornán keresztül benyújthatják szakértői vélemény kérelmüket.

Tavaly az ügyfeleket egyre nagyobb arányban tértek át a digitális ügyintézsére. Az adatok már most 23 százalékkal meghaladták a tavalyi elektronikus bejelentési csúcsot. A tavalyi átlaghoz képest az idei első 2 hónap átlaga igen komoly, 41 százalékos növekedést mutat. Míg a 2020-as havi átlag elektronikus bejelentés 990 volt, addig az idei átlag havonta 1400. Összesen 11852 e-bejelentés érkezett a hivatalhoz 2020-ban, 2021 első negyedévében pedig már 4200-at regisztráltak, ami magasabb, mint a tavalyi első három hónapban érkezett elektronikus bejelentések száma.

www.sztnh.hu

The post Fehér könyvvel segíti a K+F projektek sikerét az SZTNH appeared first on Műszaki Magazin.

Bár a válaszadók 35%-a tartja elavultnak a jelenleg használt beléptetőrendszert az irodájukban, munkahelyükön, csupán 6,5%-uknál vezettek be újat a pandémia hatására. A kutatásban résztvevők közel fele azt is elárulta, hogy késett már el interjúról, megbeszélésről, azért, mert a hagyományos beléptetéssel járó adminisztráció túl hosszúra nyúlt.

A TabLog országos felmérés keretében vizsgálta, hogy az egészségügyi krízishelyzetek, a home office és a hibrid munkavégzés elterjedése, valamint a szűkös időmenedzsment kihívásainak hatására hogyan viszonyulnak a munkavállalók és a cégvezetők az okos megoldásokhoz.

A kutatás kitért azokra az igényekre és előnyökre, amelyek az új generációs, digitális beléptetőrendszerek kapcsán merülnek fel.  Kiderült, hogy a válaszadók közel 40%-ának fontos, hogy csupán egy rendszerbe legyen szükséges a regisztráció és azon belül a lehető legtöbb ügyet tudják elintézni, kezdve a parkolástól, a munkaidő követésén át a hibrid munkavégzés esetén, a vendégek meghívásáig és érkeztetéséig. A felület könnyű kezelése, mobiltelefonról való elérése és a megbízhatóság is lényeges tényező a megkérdezettek számára. A járvány hatása itt is megmutatkozott, hiszen a kevesebb fizikai kontaktus és a tényleges sorban állás, mint negatív tényezők jelentek meg.

A visszajelzések alapján tehát több szempontból is kirajzolódott az a probléma, miszerint szükség van az elavult beléptetőrendszerek modernizálására digitális úton. A TabLog kíváncsi volt arra is, hogy a vezető beosztású emberek mit tartanak leginkább a hagyományos beléptetőrendszerek hátrányának. A válaszadók 30%-a szerint az egyik legnagyobb negatívum, hogy a fizikai belépőkártyát könnyedén el- vagy otthon hagyhatják. A második leggyakoribb félelem pedig az, hogy az adott pillanatban, a használat során nem működik a kártya. Másrészről a kitöltők közel fele szerint a papíralapú, illetve kártyás rendszerek legnagyobb kockázatát a biztonság jelenti. Látható, hogy a koronavírus hatására a második helyen az egészségügyi kockázat áll, csak ezután jelennek meg a jogi (GDPR) és az üzleti szempontok. Ezekre a nehézségekre is nyújt megoldást a TabLog könnyen kezelhető és egyszerűen telepíthető rendszere, amellyel nemcsak rövidebbé, de jóval egyszerűbbé és biztonságosabbá válnak az adminisztrációs folyamatok.

„A modern idők kihívásai megkövetelik az okos megoldások alkalmazását. Proptech vállalkozásunk pedig éppen emiatt tűzte ki azt a célt maga elé, hogy az új technológiák használatával megkönnyítse az emberek mindennapjait”

– mondta Pintér Zoltán a TabLog ügyvezető igazgatója.

„A TabLog egy digitális vendég és dolgozó érkeztető megoldás, amely támogatja a hibrid munkavégzést, és segíti a hatékony és sikeres együttműködést, legyen szó bármilyen munkakörnyezetről, irodaházból, otthonról vagy távolról történő munkavégzésről. Ezért is érezzük úgy, hogy a járványhelyzet leküzdésében is nagy segítség lehet a cégvezetők és alkalmazottak számára”

– tette hozzá.

Információ a Floor99 PropTech Fejlesztő Kft. TabLog projektjéről

A TabLog egy hazai proptech vállalkozás projektje, amely képes fizikai kontaktus nélkül elvégezni a beléptetést mind a vállalat dolgozói, mind az érkező vendégek számára. A Tablog lehetővé teszi a home officeban dolgozó munkatársak beléptetését is, valamint a céges belső kommunikációhoz egy gyors és könnyen kezelhető felületet biztosít ügyfelei számára. A 100 %-ban magyar tulajdonú proptech vállalkozás 450 millió tőkebefektetést kapott, melyet új funkciók alkalmazására és további munkahelyek teremtésére, valamint nemzetközi terjeszkedésre használ fel.

További információért látogasson el a www.tablog.pro oldalra.

The post A munkavállalók 66%-a szeretne érintésmentes beléptetést appeared first on Műszaki Magazin.