Hasítani fog a low-code technológia, jönnek a kiterjesztett IT-csapatok!

Miközben az országok versenyképességét befolyásoló tényezők között ma már kritikus helyen szerepel a gazdaság és társadalom digitális fejlettsége, hazánk rendre csak hátulról szemléli az élbojt az európai rangsorokban: a 2022. évi DESI (Digital Economy and Society Index) mutató alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között mindössze a 22. helyen áll. Kulcsfontosságú lenne tehát, hogy a magyar cégek is csúcssebességre kapcsoljanak a digitalizáció terén, az ehhez szükséges szakértelem bevonása azonban továbbra is nagy kihívást jelent. A legfrissebb iparági becslések szerint két éven belül 26 ezer fős munkaerőhiány lesz az informatikai szektorban, melyet most tovább súlyosbít a kisadózó vállalkozásokat érintő szigorítás is. Hogyan reagálhatnak erre a hazai cégek és milyen új trendek segíthetnek az idő- és költségtakarékos fejlesztések megvalósításában? A Stylers szerint új technológiák adaptálására, a junior-szenior munkaórák hatékonyabb kihasználására és komplett csapatok kölcsönzésére lesz szükség.

A digitális gazdaság élénkítése, következetes fejlesztése és támogatása sokat jelenthet a nemzetközi piacokon mutatkozó bizonytalanság és az elkerülhetetlennek tűnő recesszió okozta kihívások kezelésében – ezzel aligha vitatkozhat bárki. Az ezt évről-évre vizsgáló európai DESI mutató alapján azonban Magyarország nem tud érdemi előrelépést felmutatni ezen a területen, és ez nem csak az összetett helyezésünkben mutatkozik meg: a humán tőke tekintetében az ország a 23. helyen áll, az infokommunikációs szektorban tevékenykedők aránya pedig még mindig viszonylag alacsony (3,9%, szemben az Unióban mért 4,5%-kal). A hosszú idő óta fenyegető szakemberhiány tehát továbbra sem enyhül, sőt, az IVSZ friss szakmai állásfoglalása szerint az egyszerűsített adózás szűkítése (a KATA átalakítása) a munkaerő további elvándorlását, az eddig szabadúszó szakemberek segítségével digitalizálódó vállalkozások megakadását, az informatikai szolgáltatások drágulását hozzák majd magukkal.

Low-code, de nem no-code – az erőforrásokat is optimalizálja a technológia

Igazi 22-es csapdájába kerülhetnek tehát a hazai vállalkozások, melyek világosan látják, hogy a talpon maradáshoz fejleszteniük kell digitális stratégájukat és felkészültségüket, azonban nem találnak ehhez megfelelő, elérhető árú szakértelmet és szolgáltatásokat. Mivel a tartós és növekvő igények miatt egyre mélyülő munkaerőhiány világszintű problémává vált, hamar előtérbe kerültek az ún. low-code megoldások, melyekről a Gartner már 2020-ban megjósolta, hogy óriási jelentőséggel bírnak majd a vállalatok informatikai gyakorlatában a következő évtizedben. De mit is takar tulajdonképpen a technológia? Az „alacsony kódú” fejlesztés lényege röviden az, hogy minimális manuális kódolással lehessen készíteni és bevezetni üzleti alkalmazásokat. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az előre programozott modulokból már junior szaktudással vagy technológiai ismeretekkel is összeállítható egy egyszerűbb program, a szenior fejlesztőknek pedig elegendő az összetettebb funkciókra koncentrálniuk – mindezzel jelentősen csökkenthetőek a költségek és a projektidő is rövidül, tehát mindenki nyer.

„Fontos azonban eloszlatni a félreértést, hogy a low-code és a no-code szinonímák lennének. Valóban egyre szaporodnak az olyan platformok, melyekkel kezdetleges informatikai tudással is alkothatók programok (ez lenne a no-code), de ezekkel csupán egyszerű automatizmusokra képesek a vállalatok. Ahhoz, hogy egy alkalmazás vagy rendszer valóban hatékonyan szolgálja a szervezet egészét, átfogó szemléletre és magasabb szintű szaktudásra van szükség. Vagyis ezek a megoldások minden oldalról (üzleti és fejlesztői) segítik a digitalizációs törekvéseket, hiszen növelik a hatékonyságot a költségek, az időtényező és az erőforrás- felhasználás szempontjából is, de a programozói szakértelmet nem helyettesíthetik”

– mondja Gönczy Gábor, a vállalati digitalizációs megoldásokat kínáló Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

Mennek a szabadúszók, jönnek a kölcsönzött csapatok

Az új technológiai megoldások felismerése és adaptálása mellett azt is fontos felmérni, hogy mikor lehet szükség erőforrás-kihelyezésre a belső szaktudás kiegészítéseképpen. Bizonyos speciális applikációk és rendszerek fejlesztése során különböző, széles skálát felölelő szakmai és soft skill-ekre, kompetenciákra lehet szükség, melyeket a fent említett kihívásokkal küzdő toborzók nem, vagy csak rendkívül idő- és költségigényesen tudnának biztosítani. Egyre több cég él emiatt a „team augmentation”, avagy a kiterjesztett-kibővített csapatok alkalmazásának lehetőségével, hogy a házon belül dolgozó fejlesztők mellé egy gondosan összeválogatott, kölcsönzött csapat munkáját is igénybe vehessék.

„Ez nem csupán olcsóbb megoldás, mint a toborzás vagy az új adózási szabályok miatt drasztikusan dráguló szabadúszó munkaórák kifizetése, de az adminisztrációs terhek is csökkenthetők, sőt, az üzleti életben oly fontos rugalmasság, gyors reakciókészség is biztosítható általa. Nem utolsó sorban: a kódolói készségeket a csapatot kölcsönző cég biztosítja, így a megbízó maradéktalanul a termékre, vagyis a kitűzött üzleti célok elérésére koncentrálhat”

– magyarázza Gönczy Gábor.

The post Krónikus munkaerőhiány, KATA-kivezetés, száguldó bérek appeared first on Műszaki Magazin.

A problémát leginkább atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével – például távmunka vagy részmunkaidő útján – és diákmunka alkalmazásával próbálták kezelni a munkáltatók.  Sokan azonban bele sem gondolnak, hogy a dolgozók képzésébe fektetett energia lehet a legmegfelelőbb megoldás a tehetséghiány enyhítésére, többek közt azáltal, hogy növeli az alkalmazottak hozzáértését, hatékonyságát egy adott feladatkör esetében – hívják fel a figyelmet az oktatás fontosságára a tervező és gyártástechnológiai szoftverekkel foglalkozó EuroSolid Zrt. szakemberei.

Az ipari vállalkozások életében gyakorlatilag mindennapos eset, hogy a munkavállalói kapacitás hiánya gátat szab a pénzügyi fejlődésnek. Gyakran nem tudnak elvállalni bizonyos megrendeléseket, illetve meglévő projektjeiket is csak hosszabb határidő alatt képesek elvégezni. Az sem ritkán fordul elő, hogy ebben a feszült helyzetben plusz nyomást tesznek a munkáltatók a mérnökökre, ami a munkavégzési hatékonyság romlásához, de végső esetben a dolgozók felmondásához is vezethet. A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet idei felmérése szerint a magyar feldolgozóipari cégek bő 69 százaléka küzdött munkaerőhiányból adódó problémákkal 2021-ben. Ráadásul a kutatásban részt vevő vállalatok több mint két ötöde úgy véli, hogy az elkövetkező időszakban csak súlyosbodni fognak a tehetséghiány következtében kialakult nehézségek.

Az emberi erőforrás csökkenésének kezelésére a feldolgozóipar elsősorban a diákmunkát látja megoldásnak; a vállalkozások 48,3 százaléka alkalmazza ezt a módszert a nehézségek enyhítésére. Emellett a cégek 41,5 százaléka kínál részmunkaidős és távoli munkavégzési lehetőséget a dolgozóinak, hogy vonzóbb legyen a munkavállalók szemében. Míg a meglévő munkavállalók munkaterheit bevallottan a feldolgozóipari szereplők 26,5 százaléka növelte, addig olyan munkaerőigény-csökkentő beruházásokat, mint például az alkalmazottak képzése vagy innovatív technológiák beszerzése, csupán 24,5 százalék vitt véghez.

„Több vezető gondolkodik úgy a feldolgozóiparban, hogy ha egy mérnök használt már valamilyen szoftveres megoldást, akkor az összes többi programot is tudja oktatás nélkül használni. Így sajnos nem alapvető az a gyakorlat, hogy a kollégákat elküldjék valamilyen iparági képzésre, pedig a munkavállalók tanításába fektetett anyagi ráfordítás akár már rövid távon, hatványozottan megtérülhet.”

– állítja Virág Péter, az EuroSolid Zrt. alkalmazásmérnöke.

Az Egyesült Államokban az American Society for Training & Development (Képzésért és Fejlesztésért Felelős Amerikai Társaság) már húsz évvel korábban is vizsgálta az oktatás hatását a cégek gazdasági teljesítményére. Akkor arra jutottak, hogy azok a vállalkozások, amelyek átfogó képzési lehetőségeket kínálnak az alkalmazottaiknak, átlagosan 218%-kal magasabb bevételt értek el munkavállalónként, mint a fejlesztési programmal nem rendelkező versenytársaik.

„Mi az EuroSolid Zrt-nél elkötelezettek vagyunk abban, hogy ügyfeleinket hozzásegítsük a pénzügyi sikerhez. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy partnereink időről időre ellátogassanak a képzéseinkre, valamint, hogy tájékoztassuk őket a legújabb, leginnovatívabb iparági megoldásokról, hiszen az eredményesség kulcsa a naprakész tudásban és a fejlesztésben rejlik.”

– nyilatkozta Wiesler Zoltán, az EuroSolid Zrt. ügyvezető igazgatója.

Az EuroSolid Zrt. a széleskörű oktatás jegyében ingyenes webinárium-sorozatot indít, amelyben a 3D tervezés és adatkezelés legfrissebb generációját, a 3DEXPERIENCE platformot mutatja be az érdeklődőknek. Az első előadásra július 7-én, 10:00-kor kerül sor, és bárki regisztrálhat rá a https://bit.ly/3dxwebinar oldalon.

The post Ipari megoldások a munkaerőhiányból fakadó problémák enyhítésére appeared first on Műszaki Magazin.

Minden eddiginél nagyobb lehet az informatikushiány, mivel egyrészt megtörni látszik az IT-szakok iránti növekvő érdeklődés évtizedes trendje, másrészt továbbra is nagyon magas a lemorzsolódás és az elvándorlás, a tanári szakokra pedig egyre kevesebben végeznek – derül ki az IVSZ szakértői által készített elemzésből, amely az elmúlt 12 év jelentkezési, felvételi, beiskolázási és diplomaszerzési trendjeit dolgozta fel. Az elmúlt évtizedben emelkedett, azonban még mindig 20% alatti a nők aránya az informatika szakokon.

Jelentősen, 30 százalékkal nőtt az IT-alapszakokra 2009 és 2019 között jelentkezők száma az összes alapszakra jelentkezők számának 16 százalékos csökkenése mellett,  a folyamatos emelkedés azonban 2020-ban megtört – derül ki az IVSZ szakértőinek az IT-felsőoktatás mennyiségi bővítését és minőségi javítását célzó „Programozd a jövőd” projekt keretében készült kutatásából. A visszaesést a szakértők szerint a felvételi követelmények szigorítása, az emelt szintű érettségi bevezetése okozta, amelynek következtében általában is kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, ami az informatikai szakokat is értintette. 2022-re kismértékben tovább csökkent az általános felvételi eljárás keretében jelentkezők száma, de az informatika alapszakok esetében az átlagosnál kisebb volt a visszaesés. A mesterképzések esetében a jelentkezők, a felvettek és a képzést megkezdők száma 2015 óta folyamatos emelkedik, ugyanakkor 2022-ben évek óta először csökkent a jelentkezők száma.

A kutatás talán leginkább aggasztó mutatója, hogy a STEM, és különösen a matematika- és informatika tanári képzésekre felvett jelentkezők száma a 2015/2016-os tanév óta fokozatosan csökken: a 2020/2021-es tanévben felvettek száma alig több mint fele a 2015/2016-os tanévben felvettek számának. A lemorzsolódás matematika- és informatikatanári szak esetében is nagyon jelentős: 2019-ben mindkét szak esetében az oklevelet szerzettek száma kevesebb, mint 38%-a volt a képzést öt évvel korábban megkezdők számának.

Tovább súlyosbodhat az informatikushiány

Az IVSZ 2020-ban készült munkaerőpiaci elemzése már 15 és 26 ezer fő közé tette kétéves időtávlatban a hiányzó IT-szakemberek számát Magyarországon.

„Amennyiben mostani előrejelzésünk helytálló, a hazai IT-szakemberhiány néhány éven belül ennél is jóval nagyobb méreteket ölthet”

– mondta Vinnai Balázs.

A hiány oka a csökkenő jelentkezőszámok mellett az informatikai szakokon hagyományosan jellemző magas lemorzsolódási arány: az elemzést készítő szakértők becslése szerint 2020 előtt az alapszakokon 50 százaléknál is magasabb volt a lemorzsolódás, vagyis a felvételizők több mint fele (legalábbis a képzési időn belül) nem szerez diplomát. Az informatika szakokat elhagyók egy része feltehetően nem mond le az IT-pályáról, hanem külföldön folytatja tanulmányait, elhelyezkedik egy cégnél és diploma nélkül dolgozik IT-s munkakörben vagy felnőttképzés (pl. bootcamp iskola) keretében igyekszik kiegészíteni tanulmányait.

Bár pontos számok az elvándorolt informatikus hallgatókról nem állnak rendelkezésre, az Eurostat adatai szerint 2013 és 2019 között folyamatosan emelkedett Magyarországon a tanulási céllal kivándorló fiatalok száma.

„A külföldön is tanult szakemberekre ugyan nagy szükség lenne a magyar munkaerőpiacon, ezek a diákok azonban nagy eséllyel kint is maradnak, ha külföldi állásajánlatot kapnak, hiszen az informatikus nemcsak nálunk hiányszakma. A döntéshozóknak ezért az egyetemi reformok, a sikeresebb végzési arány elérése mellett a fiatalok pályaorientációjára is koncentrálnia kell, hogy enyhíteni lehessen az informatikushiányt. Ezt biztosíthatná többek között az IVSZ által javasolt „Programozd a jövőd 2030” program elindítása, amely az egyetemi szintű képzés mennyiségi bővítése és – kurrens tudással rendelkező piaci szakemberek bevonásával – minőségi javítása mellett a szakképzési és a felnőttképzési rendszerben is elősegítené általában a STEM, illetve konkrétan az IT-szakemberek képzését. Különös hangsúlyt kellene helyezni mind a STEM, mind az informatika tanári szakok iránti érdeklődés növelésére, mert jó tanárok is kellenek ahhoz, hogy az informatikushiány ne vezessen a hazai cégek versenyképességének romlásához”

– tette hozzá Vinnai.

Az IVSZ megoldási javaslatai

Az IVSZ Összefogás a Digitális Magyarországért című kiáltványa több javaslatot is megfogalmaz egyfelől az informatikushiány mérséklése, másfelől a magyar digitális ökoszisztéma fejlődését ugyancsak korlátozó digitális kompetenciahiány enyhítése érdekében.

Az IT-szakokra jelentkezők számát az IVSZ – a Programozd a jövőd program számos, már bevált elemei mellett – nagy volumenű STEM-/IT-ösztöndíjprogrammal javasolja felpörgetni. Kiemelt hangsúlyt célszerű helyezni a nem informatikai szakokon az olyan interdiszciplináris képzések elindítására, amelyek az adott szakterület (például agrárium, gépgyártás, stb.) digitális átalakulásával összefüggő technológiai, munkaszervezési és üzletfejlesztési kérdéseket is bemutatják.

„Talán az egyetemi képzések fejlesztésénél is fontosabb, hogy már a középiskolában megismerjék a diákok a szakmában rejlő lehetőségeket, hiszen itt dől el, jelentkezik-e valaki informatikához kapcsolódó szakra. Erre több eszköz is rendelkezésre áll: az IVSZ többek között a Digitális Oktatási Stratégia aktualizálását és digitális kompetencia-minimum bevezetését javasolja”

– mondta Vinnai Balázs.

A magasabb szintű digitális kompetenciák fejlesztésére, illetve az alapszintű informatikai tudással már rendelkezők továbbképzésének támogatására a szervezet szerint egy képzési hitelprogram, illetve digitális képzési voucher bevezetése lenne indokolt. Emellett szükség van egy szélesebb körű tájékoztató kampányra is, amely a nem IKT-szektorban dolgozó munkavállalók számára is bemutatja, hogy miként alakulnak át a hagyományos munkakörök és munkafolyamatok, illetve milyen tudásra és képességekre van szüksége azoknak, akik a digitális transzformáció nyertesei közé szeretnének tartozni.

The post Tovább nőhet az informatikushiány appeared first on Műszaki Magazin.

Martin Ahner, a norelem ACADEMY vezetője és termékoktatója azt vizsgálta meg, hogy a szabványos gépelemek miként segíthetnek áthidalni ezt a rést.

Forradalom zajlik a feldolgozóiparban. Az Ipar 4.0 és az IIoT (Ipari Tárgyak Internete) miatt számos meglévő rendszert kell feljavítani, vagy megújítani. A forradalom sikerre vitelében elengedhetetlen, hogy megoldást találjunk a készségek hiányának áthidalására. Ellenkező esetben a gyártó cégek elavulttá válhatnak, miközben képzett munkaerő sem jut már minden vállalkozás számára.

A The Manufacturing Institute és a Deloitte tavalyi jelentése szerint a következő évtizedben 4,6 millió munkahelyet kell majd betölteni az ágazatban és 2018-2028 között a képzett munkavállalók hiánya miatt 2,4 millió munkahely nyitott is maradhat.

A feldolgozóiparban a készségek hiánya nem új jelenség, de különösen az utóbbi években erősödött fel. Minden mérnök számára kihívás az, amikor új területen kell megállnia a helyét, ahol új ismeretekre kell szert tennie. A képzett munkavállalók körében tapasztalható hiány miatt a vállalatok házon belüli képzésekre kényszerülnek, hogy az új technológiához új készségeket sajátítsanak el.

Lépést tudnak tartani a készségek a technológia fejlődésével?

Nem meglepő, hogy a gyártástechnológia folyamatosan változik, hogy lépést tudjon tartani az ipar igényeivel. A gépek egyre intelligensebbé válnak és egyre komplexebb hálózatokat alkotnak, hogy az optimális munkafolyamat kialakításához információkat cseréljenek egymással.

Az, ahogyan ez a technológia eluralja az ipar világát, félelmetesnek tűnhet a sok évvel ezelőtt diplomázott mérnökök számára. Ezen új készségek elsajátítása hosszabb időt vesz igénybe, ha a felhasználónak még nem volt lehetősége hozzászokni a modern technológiához. Nem csoda, ha idegenkedik az olyan rendszerektől, mint a kódíró gépek, a robotika, vagy az adatelemzés.

Bár úgy tűnik, hogy itt egy választóvonal húzódik meg a tapasztalt és a fiatal, a karrierjüket éppen csak elkezdő mérnökök között, valójában éppen ellenkező a helyzet. A gyártásban eltöltött tapasztalat továbbra is előny, és bár minden modern technológia ismerete bónusznak számíthat, a fiatalabb mérnököknek először a tervezési és gyártási alapismeretekkel kell megbarátkozniuk.

Szóval hogyan segíthetünk áthidalni ezt a rést? A gyártók, mint például norelem, a termékválasztékukkal tettek lépéseket ebbe az irányban, megmutatva, hogy az új technológiákra milyen hatással vannak az új szabványos gépelemek.

Hogyan segíthetnek a szabványos gépelemek áthidalni ezt a rést?

A készséghiány megszüntetése nem olyan dolog, amit egy ember vagy egy vállalkozás önmagában el tud végezni. Közös erőfeszítésekre van szükség ezen iparági szintű probléma kezelésére.

Az egyik lehetséges megoldás a szabványos gépelemek használata. A szabványos mechanikus gépelemek nem igényelnek már a kezdetektől meglévő szakismereteket – olyan alapvető tudással is egyszerűen kezelhetők, amelyek minden fiatal szakember számára hasznosak lehetnek a pályafutásuk elején.

A hatékony munkafolyamat kialakításához azonban néha egy kis fifika is szükségeltetik. Például annak ismerete, hogy melyik pozicionáló eszköz a legmegfelelőbb az adott feladathoz, hogyan kell összeállítani a szabványos gépelemeket, és azok milyen anyagból készüljenek a karbantartási idő csökkentése érdekében.

Mindig akad hely a szabványos gépelemek számára. Ezen elemek használatát kiismerve a mérnökök továbbfejleszthetik készségeiket és a megfelelő alkalmazásokhoz a megfelelő elemeket választhatják ki. Még tovább is adhatják ezeket az ismereteket a teljesen automatizált gépek vagy gyártósorok felépítéséhez.

A szabványos gépelemek használata – beszéljünk akár új, akár régi gépekről – csökkentheti a felszerszámozás, a szerszámcsere, vagy akár a munkadarabok cseréjéhez szükséges időt a megmunkálás, vagy gyártás során. Ezáltal értékes idő takarítható meg, nő a termelékenység, meghosszabbodik a gépek élettartama és csökkent az állásidő.

A potenciálok kiaknázása és a jövő generációinak képzése

A képzés természetesen elengedhetetlen a gépelemek hatékony felhasználásának megtanulásához, amit nem minden üzleti vállalkozás képes biztosítani házon belül.

norelem például a közelmúltban jónéhány szabványos gépelemmel támogatta a HTL Rennweg egy mérnökhallgatói csoportját a Visual Drive projekt előmozdításához. A Visual Drive projekt a hagyományos kerekesszékek egy univerzális kiegészítőjének kifejlesztését célozza, aminek segítségével a felhasználó két vezetési mód közül választhat. A kerekesszék ezáltal manuálisan, illetve elektromos hajtás segítségével is használható.

Szabványos csavarok, alátétek, tengelykapcsolók, rögzítő csapok, és anyák révén norelem lehetővé tette a csapat számára a projekt továbbfejlesztését anélkül, hogy egyedi alkatrészekre és speciális képzésekre lett volna szükségük.

A rögzítő csapok gyors és hatékony működést biztosítanak a kerekesszék számára, és a működés során biztosítják a gépelemek megbízhatóságát, így ideális elemeknek számítanak a kerekesszék karjainak bizonyos helyzetekbe történő rögzítéséhez.

A tengelykapcsoló használata ebben a projektben azt eredményezte, hogy azok nyomatéktovábbítóként szolgálnak a hajtótengelyről a dörzskerékre, lehetővé téve a hajtás sebességének egyszerű megváltoztatását.

A fiatalabb generáció támogatása az új készségek és ismeretek elsajátításában szintén elengedhetetlen a készségek hiányának áthidalásához. Felismervén ennek fontosságát, az ACADEMY a Stuttgarti Egyetem Team InVentus csapatát is támogatta, és több szabványos gépelemet adományozott az automatizálási projektjéhez.

norelem számos gépelemet adományozott, például kúpkerekes hajtóműveket, csapokat, golyóscsapágyakat, hengeres illesztőszegeket, zsugorgyűrűket, támasztóidomokat annak érdekében, hogy olyan elemeket biztosítson, amelyek univerzálisan használhatók és könnyen integrálhatók a gépekbe.

A Stuttgarti Egyetem InVentus csapata egy olyan járművet fejlesztett ki, amely közvetlenül a szél ellenében is képes haladni, miközben kizárólag szélenergia hajtja meg a szabványos gépelemek segítségével.

A szabványos gépelemek kiválasztása

A megfelelő szabványos gépelemek kiválasztásának számos módja létezik, azonban a sikeres és költséghatékony tervezés első lépése az, ha a szabványos gépelemeket a gyártott alkatrészekhez viszonyítva rangsoroljuk.

Kövesse a legújabb trendeket és innovációkat ahhoz, hogy a szabványos gépelemek kiválasztásakor minden releváns tényezőt figyelembe tudjon venni. A döntés meghozatalában segít, ha tudjuk, milyen szabványos gépelemek érhetők el jelenleg a piacon.

A helyes irányba tett lépés lehet ezenkívül a szabványos gépelemeket gyártó tapasztalt és innovatív cégekkel folytatott eszmecsere. Függetlenül attól, hogy közvetlenül a termékmenedzserrel beszélünk, vagy egy kiállításon találkozunk a céggel, minden szükséges ismeretre szert tehetünk, amik elősegítik a megfelelő szabványos gépelemek kiválasztását.

Előretekintés

A gyártási készségek hiányának áthidalása csak együttműködéssel lehetséges. A szakértelem és a tudás a kollégákkal és a vállalatokkal történő megosztása az első lépés az ipar által igényelt pozitív változáshoz.

Ha a tervezőmérnökök megismerkednek a szabványos gépelemekkel és megszerzik az alapvető termékismereteket a szabványos és mechanikus elemekről, akkor ezeket beépíthetik a tervezési folyamatba, és így sokkal költséghatékonyabb munkát végezhetnek.

Egy vállalkozás jövője mindig visszatükröződik termékeinek innovációs erejében. Egy cég csak abban az esetben növekedhet és élhet túl, ha elfogadja az új trendeket, valamint a kihívásokat, hogy megfeleljen ezen trendeknek.

De a legfontosabb, hogy ne feledkezzünk meg az emberi tényezőről. Az iparág alkalmazottainak, csapatainak és jövőbeli tehetségeinek hozzáférést kell biztosítani a fejlődésükhöz szükséges képzéshez és tanácsadáshoz.

A norelem ACADEMY technikai támogatást és ingyenes szabványos gépelemeket biztosít a hallgatóknak oktatási projektjeikhez, így megtanulják, hogyan kell azokat helyesen használni, és megismerkednek a megfelelő elemeknek a tervezési folyamat kezdetén végzett helyes kiválasztásával.

További információ: www.norelem-academy.com

The post A szabványos gépelemek segíthetnek a szakképzett munkaerő hiányának kezelésében appeared first on Műszaki Magazin.