A mesterséges intelligencia láthatatlan módon szövi át az életünk minden egyes területét. Vajon hol kezdődik a szabad akarat, és hol kapcsolódik be az MI? Idővel kiváltja majd az emberi erőforrást vagy támogatni fogja? Kész Ákos Tamás, a Königsberg Consulting elemzőjével sorra vesszük, hogy az öntanuló rendszerek hogyan változtatják meg a mindennapokat szervezeti szinten, és milyen veszélyeket jelenthet, ha korlátozás nélkül hozzáférhetővé válik.

Aki vásárolt már az Amazonon, rákeresett a Google Mapsen hol van a legközelebbi benzinkút, vagy megnézett egy Netflix által ajánlott filmet, akkor már elmondhatja magáról, hogy kapcsolatba került a Mesterséges Intelligenciával (továbbiakban MI-val). Az MI olyan technológia, amely az emberekre jellemző intelligenciát tükröz, nem csak robotokból és chatbotokból áll, tehát pl. amikor egy számítógép lemásolja az emberi viselkedést, akkor az a cselekedet mesterséges intelligenciának számít. Az 1950-es évektől datálódik az alapja, ami ma már az egyik legmeghatározóbb technológiai trend. Az elmúlt hetekben-hónapokban a publikusan elérhető és tesztelhető generatív MI rendszerek megjelenésével számtalan ember, sajtóorgánum és szakértő kezdett el ezzel foglalkozni, a világ újabb felfordulását vizionálva, az oktatástól az egészségügyön át a gazdaság minden területét lefedve.

MI köze az mesterséges intelligenciának a közigazgatáshoz?

“Az MI már régóta jelen van az üzleti életben és az egészségügyben is, most pedig a közigazgatásban is egyre nagyobb szerepet kap. Egyértelműen érezhető ez a stratégiai irányok kijelölésénél vagy az Európai Uniós források felhasználását meghatározó szakpolitikai dokumentumok tartalmán. Az MI alapú rendszerek legfontosabb tulajdonsága, hogy képesek nagyobb adatmennyiséget gyorsan feldolgozni, ez pedig hatékonyabbá teszi – többek között – az állami szervezetek működését, lehetővé válik a manuális folyamatok automatizálása, ezáltal az emberi erőforrás csökkentése, átcsoportosítása.”

– fejti ki Kész Ákos Tamás. Ahogy mondja,

“az MI által vezérelt rendszerek átírhatják a közigazgatás jövőjét, miközben könnyebbé teszik az emberek mindennapjait”.

Az MI által vezérelt rendszerek egyik előnye, hogy a lehető legjobbnak vélt megoldást javasolják, csökkentve a hibák és az emberi tényező okozta problémák lehetőségét. Általuk pontosabb előrejelzéseket kaphatunk a költségekről és a bevételekről, ami lehetővé teszi az állami szervezetek számára a hatékonyabb működést. – teszi hozzá az elemző.

A mesterséges intelligencia egy aktuálisan felkapott iránya a generatív MI; olyan rendszerek, amelyek a felhasználó által beírt kérések/paraméterek (úgynevezett promptok) alapján gyártanak szöveget (pl. ChatGPT) vagy képet, videót (pl. Dall-e 2). Az OpenAI generatív előtanítású (GPT) nyelvi modelljének segítségével a ChatGPT értelmezi és reprodukálja az emberi nyelvet szöveg vagy beszéd formájában. Mindez egy nagy adatkészlet alapján tanul, amelyet felhasznál az emberi válaszokhoz hasonló szövegek generálásához kérdésekre vagy feladatokra adott válaszok formájában. Az MI fejlődésének szempontjából különösen fontos lépésnek tekinthető, mert rajtuk keresztül valósult meg első alkalommal, hogy nem tech-szakember tudású felhasználók tömege kezdtett aktívan használni egy MI rendszert. A végeredmények egyesek szerint bámulatosak, mások szerint egy idő után unalmasak, de az ilyen és ehhez hasonló generált tartalmak majdnem mindenki szerint forradalmasítani fognak számos területet, köztük a közigazgatást is.

Bár ezek a nyelvi alkalmazások továbbra is még fejlődnek, ettől függetlenül már több helyen most is alkalmazzák azokat a köz- és magánszektorban zajló folyamatok javítására. Ilyen pl. a robotizált folyamatautomatizálás, amely tehermentesíti a kormányzati alkalmazottakat, a vevőszolgálatok botokkal való kiváltása vagy az előrejelző elemzések használata a bűnügyi statisztikákban.

MI-től kell félnünk?

A mesterséges intelligencia fejlődésével még kifinomultabb és hatékonyabb rendszerek jelennek majd meg a jövőben – véli az elemző. Ezzel egyidejűleg azonban az MI alkalmazása kihívásokat is jelent, például az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartását, a biztonsági kérdéseket és az emberi tényezőket illetően. Kiemelt kockázatot jelent az adatbiztonság kérdése, hiszen a bevitt adatokon keresztül tanul a rendszer, ezáltal számos bizalmas információ kerülhet nyilvánosságra. Ide tartozik még az értelmezhetőség hiánya, ugyanis a ChatGPT döntéshozatali folyamata nehezen érthető, indokolható vagy magyarázható. A ChatGPT tanulása egy nagy szöveges adatkészleten alapszik, amely ha nem kellően sokszínű, a modell nem érti vagy nem megfelelően reagálhat különböző perspektívákra.

Uniós szintű szabályozás

Az Európai Unió azt tervezi, hogy a hamarosan megjelenő, átfogó MI-rendeletét (AI Act) olyan szabályokkal frissíti, amelyek arra kötelezik az MI-t fejlesztő és alkalmazó vállalatokat, hogy nyilvánosságra hozzák modelljeik belső működését. A szabályozást valószínűleg 2023 második felében fogadják el, és ezt követően a vállalatoknak meg kell felelniük az abban foglaltaknak, ha MI-termékeket akarnak értékesíteni vagy használni az EU-ban, különben akár a teljes világméretű éves forgalmuk 6%-ának megfelelő bírsággal kell számolniuk.

“A mesterséges intelligencia az elmúlt években egyre elterjedtebbé vált. Ahogy egyre nagyobb részét képezi a tervezési eszköztárnak, kritikus fontosságú, hogy figyelembe vegyük, hogyan járul hozzá az általános felhasználói élményhez. Csábító lehet, hogy az MI-t előnyei miatt – a skálázhatósága, a rugalmassága és a jobb eredmények ígérete miatt – egyre több helyen használjuk, de ha ezt a tágabb felhasználói kontextus és motiváció figyelembevétele nélkül tesszük, fennáll a veszélye, hogy célt tévesztünk.”

– mondja Kész Ákos Tamás.

“Az egyéneknek és a szervezeteknek nem szabad a ChatGPT vagy a mesterséges intelligenciával támogatott munkaerő-képességeket beépíteniük a működésükbe anélkül, hogy ne értenék, hogyan működnek ezek, mit tudnak jól, és hol vannak még korlátok vagy kockázatok. A közigazgatásban különösen fontos, hogy felelősségteljesen használjuk ezeket a technológiákat, hiszen itt kiemeltem védeni kell az állampolgárok adatait és érdekeit.” – hívja fel a figyelmet az elemző.

Mint sok más innováció, a ChatGPT is az ijesztő és az izgalmas vékony mezsgyéjén mozog. Könnyű használhatósága és a szervezeti problémák megoldásának lehetősége miatt a mesterséges intelligencia széles körű elterjedését segíti elő. A ChatGPT és más, hozzá hasonló MI-technológiák hozzájárulása a munkakultúrához mindenképpen meghatározó lesz. Ezek a technológiák azonban akkor fognak igazán jól működni, ha az emberi feladatvégzést támogatják, azt egészítik ki.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mesterséges intelligencia szabad múltja és korlátozott jövője appeared first on Műszaki Magazin.

„A rendszerváltás után az első nagy multinacionális cégek egyikeként jelentünk meg Magyarországon, az elmúlt három évtizedben pedig folyamatosan növeltük jelenlétünket”

– mutatott rá az évforduló kapcsán Radoslaw Kaskiewicz, a 3M kelet-európai alelnöke és ügyvezető igazgatója.

„Több, autóiparral kapcsolatos innovációs területen is vezető szerepet tölt be a cégünk. Ide tartozik az elektromobilizáció, a közlekedés biztonságosabbá tétele, illetve az autóipari súlycsökkentés, ami fenntarthatósági szempontból is kulcsfontosságú. A fejlesztési tevékenységünk mellett büszkék vagyunk arra is, hogy a járvány elleni küzdelmet FFP2/FFP3 arcmaszkok gyártásának növelésével segítettük. A társadalmi felelősségvállalás jegyében évek óta támogatunk gyermekeket segítő helyi szervezeteket, Magyarországon is”

– jegyezte meg Bereznyák György, a 3M magyar részlegének cégvezetője, egyben a 3M kelet-európai vevőszolgálati vezetője.

A magyar képviselet bejegyzésére 1991-ben, a lengyel és a cseh piaci nyitásokkal egy időben került sor, majd később Szlovákiában, Ukrajnában és Georgiában (Grúzia) is megjelent a többek közt a Post-it jelölőcímkékről, fényvisszaverő közlekedési táblákról, és a Scotch szalagról is híres cég. A 3M napjainkig összesen mintegy 650 millió dollárt, mai árfolyamon mintegy 200 milliárd forintot invesztált régiós jelenlétébe. A világszerte 90 000 főt foglalkoztató vállalat legnagyobb regionális gyártóbázisa a lengyel egység, ahol mintegy 12 ezer különböző terméket gyárt és exportál.

A cég azon kevés multinacionális szereplő egyike, amely nemcsak kereskedik a régióban ‒ köztük Magyarországon is – de kiemelkedően magas hozzáadott értékű tevékenységeinek egy részét is itt végzi, hozzájárulva ezzel a nemzetközi karriert építő, jól képzett tudományos és technológiai munkaerő helyben tartásához. A 3M híres arról, hogy mindenkori globális éves forgalmának 6%-át fordítja kutatás-fejlesztésre. A 3M a régió számos más vállalkozásának, köztük 2000 regionális partnerének is jó példát mutat azzal, hogy kiemelt figyelmet fordít az esélyegyenlőségre és a befogadó munkakörnyezetre.

A cég a környezetvédelem területén is iránymutató. Első ilyen programját (Pollution Preventing Program) még 1975-ben hirdette meg, napjainkban pedig arra törekszik a cég, hogy 2050-re teljes tevékenységét karbonsemlegessé tegye. A cég a már említett autóipari példa mellett minden más területén és minden termék esetében külön figyelmet fordít a gyártás és termék életciklus során a környezeti lábnyomra és a minél magasabb újrahasznosíthatóságra. A 3M a következő 20 évben mintegy egymilliárd dollárt irányzott elő erre a célra, ami a vállalatot globálisan is az egyik leginkább környezettudatos céggé teszi a globális befektetők mezőnyében.

The post 30 éves Magyarországon a 3M appeared first on Műszaki Magazin.