A C3S Kft. legújabb kisműholdja, a COMBIT Számítástechnikai Zrt. által vezetett konzorcium tagjaival az Óbudai Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem együttműködésében valósult meg. A 6U (20 cm × 10 cm × 34.05 cm) méretű nanoműhold augusztus 16-án este indult útnak a SpaceX Falcon-9 rakétájával. Pályára állítását követően Magyarország területéről továbbít távérzékelt adatokat.

Az európai uniós támogatásból finanszírozott projekt a precíziós mezőgazdaság magyarországi gyors terjedésével, a digitális agrometeorológiai adatszolgáltatásra megnőtt igény alapján jött létre.
A küldetés célja az, hogy a folyamatosan frissülő adatok ismeretében, az egyre gyakrabban előforduló csapadékhiányos időszakokban, előrejelzést adjon az aszállyal veszélyeztetett területekről, ezzel az aszálymonitoringnak köszönhetően mérsékelhetővé tegye hazánkban az aszálykárokat.

A WREN-1 (Water Resources in Efficient Networks) a talaj felső rétegének nedvességtartalmát és a növényzet fejlődését vizsgálja. A fedélzeti multispektrális képalkotó rendszer, a földfelszínt 16 x 16 méteres részletességgel, közel 10 000 négyzetkilométeres területre vonatkozóan fogja megbecsülni egy áthaladás alatt. A növényzet fejlődésének megfigyeléséhez, a látható, közeli infravörös és rövid hullámú infravörös hullámhosszban gyűjt majd adatokat. A műhold nagy előnye, hogy nem csak azt a területet képes lefotózni, ami felett áthalad, hanem oldalra is ki tud tekinteni, amivel sűrűbben készíthet képeket egy adott területről.

A műholdfelvételek feldolgozását követően, a rendszer nagy felbontású biofizikai és biokémiai adatokat küld majd, melyeket egy gépi tanulási algoritmusokat használó rendszer fog feldolgozni.

A tervek szerint az eszköz alacsony Föld körüli pályán mozog majd a Föld felszínétől 515-520 km-re és napi 15 alkalommal kerüli majd meg a Földet.

A küldetés garanciáját a C3S Kft többszörös repülési múltja, az eddigi űrbe bocsátott műholdjainak 100%-os hibátlan működése, nagy megbízhatóságú és hosszú élettartamú 6U platformja és adatkezelési szolgáltatása biztosítja. A műholdat a teljes küldetése alatt, a C3S fogja üzemeltetni.

A pályára állítás után első és legfontosabb feladat a műhold és a földi állomás közötti kapcsolat létrehozása, majd a fedélzeti alrendszerek beindítása lesz. A műhold fedélzetén elhelyezett egységek biztosítják majd a működéshez szükséges energia előállítását, a kamerák vezérlését, a megfelelő kapcsolat létrejöttét. A helyzetstabilizáló alrendszer működésével állnak majd irányba a kamerák. A kamerák kalibrációját követően pedig készülnek az első felvételek, amiket majd a WREN tárol és továbbít a földi állomásra, ahonnan a kutatásban résztvevő projektcsapat kapja meg további értékelésre.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb magyar műhold appeared first on Műszaki Magazin.

Az űrös kísérletek azóta is sikeresen folynak, melyek során a szakemberek azt vizsgálják, hogyan támogatja a fedélzeti mesterséges intelligencia a Föld világűrből történő fotózását.

A VIREO-nak már a pályára állítása is különleges volt. A CubeSat-ok, az egyenként tíz centiméteres élhosszúságú kockából álló műholdak általában a fellövést követően, a földi irányítás segítségével maguk keresik meg többnyire alacsony Föld körüli pályájukat (LEO). A C3S műholdja azonban több mint egy hónapot töltött a Momentus Vigoride-6 hordozóeszközének fedélzetén, több másik kisműhold társaságában, hogy megtalálja az optimális pályát. A Vigoride olyan szállítóeszköz, amely képes pályát és hajlásszöget változtatni, és akár 2 km/s sebességet biztosít a műholdnak, miután elvitte a megfelelő pontra és elbocsátotta. A hordozóeszköz tehát sikeresen célba ért, a kilökődés akadálytalanul zajlott, a VIREO pedig azonnal ráállt a számára optimális pályára, és alrendszereinek beüzemelését követően zökkenőmentesen folytatja fedélzeti mesterséges intelligenciával támogatott földmegfigyelő kísérleteit.

A C3S Kft. űripari vállalat. Tevékenységének középpontjában olyan 3-16U méretű, nagy megbízhatóságú platformok és robusztus, redundáns alrendszerek tervezése és gyártása áll, amelyek a kereskedelmi vagy tudományos célú IoT konstellációs és földmegfigyelési igényeknek egyaránt megfelelnek. A cég küldetésoperációs rendszere a felbocsátástól a befejezésig a missziók teljes életciklusát végigköveti. A CubeSat cégek között a C3S olyan nagyműholdas megoldások és technológiák kis méretű megvalósításával vívott ki előkelő helyet, amelyek garanciát jelentenek a hosszú élettartamra és a nagy megbízhatóságra. A CubeSat-ok világán túl, nagyműholdas projektekben energiaellátó és hasznos teher szabályozó rendszerek tervezőjeként van jelen. Első 3U küldetése, a RadCube 2021-ben került felbocsátásra. Második, teljes mértékben ipari igényeket szolgáló missziója a szintén 3U platformon felbocsátott VIREO.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A VIREO műhold pályára állítása appeared first on Műszaki Magazin.

Közel 1600 látogató, 24 országból, több mint 500 cég képviseletében vett részt a MOM Sport és Rendezvényközpontban, a március végén megrendezett InnoElectro 2022 Kiállításon és Konferencián. A Magyarországi Elektronikai Társaság háromnapos rendezvényét 52 szakmai előadás, három verseny és hibrid B2B fórum tette igazán színessé!

Az elmúlt két év virtuális eseményei után mindenki számára üdítő volt a személyes találkozás. Bizonyára a gazdag szakmai program mellett ez is hozzájárult a várakozáson felüli érdeklődéshez.

A 63 kiállító között nem csupán gyártástechnológiai és alkatrész disztribútorok szerepeltek, de szép számmal vettek részt bérgyártó cégek és több startup is bemutatkozott saját, hazai fejlesztésű termékeivel, ötleteivel. A kiállítás külön érdekessége volt a Külgazdasági és Külügyminisztérium standja, ahol a hazai űrágazat kiemelkedő nonprofit szervezetei – kutató és fejlesztő szakmai műhelyei – mutatkoztak be. Nem csupán a szakemberekkel találkozhatott a látogató, de valódi műholdakkal is.

A konferencia két helyszínen, párhuzamosan zajlott a három nap alatt. A konstrukciótól a gyártásig hazai és külföldi szakemberek mutatták be innovatív megoldásaikat, ötleteiket a közönségnek. A kvantuminformatikai, valamint a repülőgép- és űripari szekció mellett az iparági trendek témái vonzották a legtöbb látogatót. Az iparág szereplőit leginkább izgató kérdéseket rangos előadók igyekeztek megválaszolni. A félvezetőiparban mutatkozó hiány leküzdésében várható folyamatokat Illés Ferenc, az Arrow Electronics regionális értékesítési vezetője, az európai EMS piac helyzetét Dieter Weiss az in4ma szakértője, míg a hazai megújuló innovációs ökoszisztéma jövőbeli terveit Birkner Zoltán az NKFIH elnöke, a rendezvény fővédnöke ismertette. A konferenciát Ferencz Orsolya a KKM űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, a hazai űripar lehetőségeit bemutató előadásával nyitotta és Vargha Tamás a KKM államtitkára zárta.

A járvány okozta utazási nehézségek ellensúlyozására a HEPA szervezésében megtartott Hibrid B2B Fórum biztosította a nemzetközi résztvevők csatlakozási lehetőségét. A nulladik napon online, az első napon pedig hibrid formában 100 cég vett részt a találkozón.

A kiállítás otthont adott három versenynek is. Az IPC az InnoElectro-n rendezte meg profiknak kéziforrasztási versenyét, míg a MELT diákok számára tartott hasonló megmérettetést. A profik versenyében Zsombok Péter Richárd, a BHE Bonn Hungary munkatársa vitte el a fődíjat. Második lett Vizi Zoltán a Tommy-Invest Elektronikai Kft.-től, harmadik pedig Korpavári Bence, az NSZC Cserháti Sándor Technikumtól. Csapatban az Elektromont munkatársai győzedelmeskedtek. A diákok megmérettetésében, a középiskolás kategóriában Nagy Gergő, a paksi, ESZI Energetikai Technikum tanulója, míg egyetemista kategóriában Shen Ze-Yu, az Óbudai Egyetem diákja végzett az első helyen. A helyszínen zajló versenyek mellett itt mutatkoztak be a XXV. Országos Elektronikai Konstrukciós Verseny győztesei is. A három lelkes csapat alkotásait az NKFIH elnöke is kipróbálta.

A rendezvény különlegessége és a siker kulcsa a szakma aktív részvétele a szervezésben. Az elektronikai ipar rendkívül szerteágazó és speciális működése hívta életre az InnoElectro-t, csakúgy mint a szervező Magyarországi Elektronikai Társaságot. Amennyiben Ön is részese és aktív formálója szeretne lenni a sikernek, legyen ön is a MELT tagja! Jövőre ismét InnoElectro!

További információ: www.melt.hu, www.innoelectro.hu

The post Műholdak és AOI-k – Konstrukció és sorozatgyártás appeared first on Műszaki Magazin.

Környezetkímélőbb és gazdaságosabb módszert találtak fel a rakéták űrbe juttatására. A SpinLaunch kaliforniai startup cég már el is készítette forradalmi ötletük makettjét, és az első tesztre is sor került.

Az eszköz egy földi gyorsítóberendezés, mely egy korong alakú vákuumkamrából és egy kürtőből áll. A hengerben egy elektromos motor meghajt egy kart, melynek végén rögzítik a rakétát, illetve a kilőni kívánt objektumot. A jármű / az űreszköz a kürtőbe egy kioldószerkezet segítségével jut.

Egyelőre csak egy kisebb teszt-változatot próbáltak ki, mely harmada a tervezett méretnek, és csak 20 százalékon üzemelt, de így is több kilométeres magasságba juttatta a rakétát. A technológiáról a CNBC cikkében olvashatunk bővebben.

A kész berendezés a tervek alapján 200 kilogramnyi rakományt tudna szállítani, és 61 kilométer magasra segítené a tárgyakat. A hajtóművet csak itt kéne bekapcsolni ahhoz, hogy elérjék a világűrt és Föld körüli pályára állhassanak.

Forrás: Időkép

The post Centrifugából lőnék ki az űrrakétákat, megvolt az első teszt appeared first on Műszaki Magazin.

A RadCube misszió nemzetközi konzorcium keretein belül valósul meg, amelynek vezetését az Európai Űrügynökség (ESA) a budapesti C3S Kft.-re bízta. A C3S felelős a projektkoordinációért, a platformfejlesztésért, a szimulációkért, a tesztekért, a felbocsátásért, valamint a misszió működtetéséért. A küldetés az ESA Technology CubeSats programjának hatodik demonstrációs műholdja. A három egység (3U) méretű (30x10x10 cm) műhold fő hasznos terhe az űridőjárást monitorozó platform, a jelentős mértékben hazai fejlesztésű RadMag kozmikus sugárzást figyelő műszer.

A RadMag információt biztosít az űridőjárásról a kutatóintézetek, ipari szereplők, valamint az alacsony Föld körüli pályán működő űreszközök és asztronauták számára, és emellett tudományos adatokat gyűjt. Ennek fejlesztéséért az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont felelős, emellett a konzorcium tagjai a magnetométer hasznos terhet fejlesztő Imperial College of London, valamint a lengyel Astronika és a másodlagos hasznos terhet biztosító Európai Űrügynökség.

A műhold kedden hajnali 3:47-kor indult a Francia Guyana-i Kourou-ból, a Guyana Űrközpontból az európai VEGA VV19 hordozórakétával.

A VEGA VV19 rakétastart előkészületei (Francia Guyana, Kourou 2021. augusztus)

Forrás: Időkép

The post Új magyar műhold állt pályára appeared first on Műszaki Magazin.

A GRBAlpha nevű űreszközt március 22-én reggel bocsátották fel Bajkonurból egy Szojuz fedélzetén, a rakétával egy másik magyar kisműhold, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SMOG-1 űreszköze is elindult.

A GRBAlphát egy magyar-szlovák-japán kollaboráció keretében, az ELKH CSFK tervezésében és projektvezetésével hozták létre. A műhold mérőműszerei a CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének laboratóriumában készültek, a CSFK és az ELTE Fizikai Intézetének együttműködésével.

A GRBAlpha egy 10x10x11,3 centiméteres műhold, amely nevét a világegyetem legnagyobb robbanásaihoz kapcsolódó gamma-kitörésekről kapta (GRB: gamma-ray burst). Ha a benne elhelyezett, a méretéhez képest rendkívül nehéz gammasugárzás-detektor jól teljesít, később más műholdakra is telepíthetik a szerkezetet, ezzel egy, az egész Földet körülvevő hálózatot hozhatnak létre.

Egy ilyen műholdhálózat egy földnyi méretű detektorernyőt rajzol majd ki, amelynek segítségével igen pontosan lehet azonosítani a gamma-kitörések forrását.

A gravitációs hullámok 2015-ös felfedezése máig lázban tartja a tudományos közönséget. A nanoműholdakból tervezett hálózattal a gravitációs hullámokat kibocsátó, összeolvadó neutroncsillagok pontos helyzetét is meg fogják tudni határozni, mivel ezekhez is kötődik gamma-kitörés.

„A detektor lelke egy cézium-jodid kristály, amely a gamma-sugárzás hatásáralátható fényt bocsát ki. Ezt érzékeny, fotonszámlálónak nevezett  szenzorokkal érzékeljük, majd a jel erősítése és digitalizálása után a csillagászati szempontból gyanús jeleket helyben letároljuk, vagy közvetlenül egy rádiómodul felé továbbítjuk”

– mondta a rendszer fejlesztését vezető Pál András, a csillagászati intézet munkatársa.

The post Magyar műholdakat bocsátottak fel appeared first on Műszaki Magazin.

A vezeték nélküli hálózatok üzemeltetése kapcsán az egyik legjelentősebb kihívás a rendelkezésre álló szűkös kapacitás – jelen esetben a rádióspektrum – minél hatékonyabb felhasználása. Bár a kapacitás a mobilhálózatok újabb generációi és újabb spektrumok bevonása révén folyamatosan bővült, de közben nőtt a csatlakozó eszközök száma is, és egyes iparágaknál megjelent az igény az átlagosnál nagyobb sávszélességet kínáló, de csak időszakosan szükséges mobilhálózatra. Ennek a kihívásnak az áthidalására nyújt megoldást az Ericsson 5G RAN slicing nevű szoftveres eljárása, melyet a svéd gyártó januárban tett elérhetővé partnerei számára.

Egy hálózatból többet, csinálni 1 milliszekundum alatt

Az 5G technológia bevezetésével a mobilszolgáltatók minden eddiginél hatékonyabban használhatják ki, tehetik pénzzé hálózati erőforrásaikat. Többek közt dedikált kapacitást biztosíthatnak azoknak a magánhálózatoknak, melyeket a gyártóüzemek, a kutatás-fejlesztési részlegek vagy éppen az egyetemi campusok üzemeltetnek, akár a szolgáltatóval közösen. Akadnak azonban olyan területek is, ahol a nagy sávszélességű, nagy rendelkezésre állású kapcsolatra nincs folyamatosan szükség, így az erőforrásokat dinamikusan át lehet csoportosítani más célokra.

Az Ericsson 5G RAN slicing szoftver segítségével a rendelkezésre álló hálózati kapacitást rendkívül rövid idő – mindössze akár 1 milliszekundum – alatt lehet szabályozni, így egyazon fizikai hálózaton belül több logikai hálózat jöhet létre és üzemelhet párhuzamosan. A szolgáltató az 5G RAN slicinggel lényegesen egyszerűbben biztosíthat hálózati prioritást és stabil rendelkezésre állást a alhálózatra csatlakozó kliensek számára, amelyeknek így nem kell több száz, vagy akár több ezer másik eszközzel versengeniük ugyanazért a sávszélességért, ami a szolgáltatás minőségének romlásához vezethet.

Így lesz a mobil a műhold alternatívája

Jó példa erre a médiaipari felhasználás, illetve az élő televíziós műsorközvetítés, ahol eddig nem, vagy csak bonyolult módon volt megoldható a mobilhálózatokon keresztüli bejelentkezés, és ha össze is jött a kapcsolat, gyakran előfordult, hogy a kép szétesett, akadozott. Az 5G RAN slicingnek köszönhetően a stábok számára a hálózat által lefedett területeken mostantól a műholdas átviteli közeggel összemérhető stabilitású és rendelkezésre állású kapcsolat biztosítható függetlenül attól, hogy csak egy kétperces élő interjút kell közvetíteni vagy egy hetekig tartó sporteseményt.

Az 5G RAN slicing emellett más, időkritikus vagy kiemelt rendelkezésre állást igénylő feladatok számára biztosíthat optimális megoldást. Ilyen lehet a cloud gaming, ahol „virtuális életek múlnak” a lehető legrövidebb késleltetésen, vagy a járművek mobilhálózaton való távvezérlése, a mentést/kutatást támogató rendszerek, ideiglenes egészségügyi állomások és közbiztonsági rendszerek működtetése.

Nagyobb védelem a kibertámadások ellen

A hálózati szeletek elkülönítése növelheti a hálózatbiztonságot is, így például az egyes hálózati szeletek túlterheléses támadása nincs hatással a többi szelet működésére, de az izoláció más jellegű kibertámadás esetén is drasztikusan csökkentheti az adott szelet sebezhetőségét. Az Ericsson 5G RAN slicing szervesen támaszkodik a gyártó robusztus szoftverportfóliójának részét képező gépi tanulásos és mesterséges intelligencia algoritmusokra, melyek itt különösen relevánsak lehetnek.

The post 5G felszeletelt mobilhálózaton appeared first on Műszaki Magazin.

Az egész pontosan 3236 műholdat üzemeltető és körülbelül 10 milliárd dollárba kerülő Kuiper Satellite Constellation projekt az internetes sötét foltok megszüntetését célozza az Egyesült Államokban.

A műholdakat alacsony, a földfelszíntől 590-630 kilométeres távolságra lévő pályán helyezik el. Az űr-föld irányú kommunikáció 17,7-18,6 GHz-es vagy 18,8-20,2 GHz-es, a föld-űr irányú kommunikáció pedig 27,5-30,0 GHz-es frekvencián történik majd.

A projekt megvalósítása nem megy egyik napról a másikra: az FCC hat évet adott az Amazonnak a műholdak első felének pályára állítására, további kilencet pedig a többi műhold fellövésére. A szolgáltatást az első öt csoport pályára állását követően aktiválják, ennek időpontja egyelőre nem ismert.

The post Háromezer műholddal pakolja tele az űrt az Amazon appeared first on Műszaki Magazin.

A OneWeb-et 2012-ben alapították, akkor 3 milliárd dollárt kalapoztak össze befektetőktől a műholdhálózat kiépítéséhez, de a pénz elfogyott, a fő befektető, a japán Softbank pedig nem adott több pénzt a projektre, így a cég idén márciusban csődöt jelentett.

A OneWeb a csőd idején mindössze 74 műholdat küldött fel földkörüli pályára a tervezett 648-ból, miközben a Starlink már több mint 500 műholddal rendelkezik.

Ekkor került képbe egy új konzorcium, melyben az indiai Bharti Global, a Bharti Airtel tulajdonosa – a világ harmadik legnagyobb mobilszolgáltatója 425 millió ügyféllel – és a brit kormány együttesen egy 1 milliárd dollár feletti mentőcsomagot ajánlott a cég megmentésére a New Yorkban tartott aukción. Ezzel a One Web egy második esélyt kapna és újra alkalmazni tudná a korábban kényszerből elbocsátott dolgozóit.

Alok Sharma, az üzleti ügyek minisztere megerősítette, hogy a brit kormány 500 millió dollárt fektetne be és ezzel jelentős részesedést szerezne a londoni székhelyű  társaságban. A részesedés mértéke a jelentések szerint 20% körüli.

A OneWeb eddig Floridában építette műholdjait az Airbus-szal kötött partneri együttműködés keretében, de az ügylet sikeres lezárása esetén a gyártást Nagy-Britanniába költöztetnék.

New York déli kerületének csődbírósága július 10-én dönt majd arról, hogy elfogadja vagy elutasítja a konzorcium ajánlatát.

Forrás: kitekinto.hu

The post Nagy-Britannia is beszáll a műholdas internetbizniszbe appeared first on Műszaki Magazin.