A világegyetemet mint egészet és annak időbeli fejlődését vizsgáló kozmológia tudományának alapvető kérdései közé tartozik az univerzumot alkotó anyag- és energiafajták azonosítása és megértése, valamint a megfigyelt, évmilliárdok során bekövetkezett kozmikus tágulás sebességének minél pontosabb nyomon követése. Azonban a helyzetet nagyban bonyolítja olyan ismeretlen komponensek egyértelműsíthető jelenléte is, amelyek nem világítanak, és csupán gravitációsan hatnak kölcsön. Ez a sötét anyag és a még rejtélyesebb sötét energia a tudomány legérdekesebb nyitott kérdései közé tartozik. A megválaszolásuk céljából az ESA 2011-ben hagyta jóvá a Euclid projektet jelenlegi formájában, két egyenként is ambiciózus, de alapvetően különálló kutatási pályázat egyesítéseként. Így jöhetett létre egy olyan európai intézetek által vezetett kollaboráció, amely mind a galaxisokat körülvevő, az atomos anyaggal csak gravitációsan kölcsönható sötét anyagot, mind pedig a galaxisok közti üres tér tulajdonságaként értelmezhető, még titokzatosabb sötét energiát képes megvizsgálni. Különlegessége, hogy 1,2 méteres főtükrének és nagy látómezejének segítségével a Euclid képes nagy felbontású és kivételes mélységű képeket készíteni a távoli univerzumban lévő galaxisok eloszlásáról, amelyek segítségével az anyag gravitációs lencsehatása révén a sötét anyag minden eddiginél nagyobb kétdimenziós térképe is rekonstruálhatóvá válik a galaxisképek apró torzulásaiból. Emellett egy háromdimenziós térkép megalkotása is a projekt kiemelt céljai között szerepel a távolabbi univerzumról, amelyhez a 35 millió kiválasztott galaxis távolságát a vöröseltolódásuk precíz spektroszkópiai mérése nyomán becsülik meg a szakemberek. Az utóbbi térkép alapján a sötét energia tulajdonságaira, esetleges időbeli változására és annak a jelenleg gyorsuló kozmikus terjeszkedésben játszott szerepére következtetnek majd a kutatók.

A Euclid kollaboráció munkájában 2017 óta részt vesz Kovács András (CSFK) illetve Szapudi István (University of Hawaii) is, akik ezen a nyáron a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vendégkutatói programjának keretében a már meglévő szimulációs módszerek pontosításán túl a legelső Euclid-adatok elemzésével is foglalkoznak majd. A kaliforniai Jet Propulsion Laboratory (JPL) intézetben a Euclid-adatok szimulációján dolgozó Rácz Gáborral is együttműködve a kutatók a Euclid adatait felhasználva a szakterületüknek számító legnagyobb kozmikus galaxisstruktúrák azonosításán dolgoznak milliárd fényéves skálákon. Ezáltal vizsgálhatóvá válik majd a sötét energia kozmikus taszítóhatása a legextrémebb, több ezer galaxist számláló szuperhalmazokban és galaxisokat csak elvétve tartalmazó úgynevezett void régiókban is, ami a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében működő MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet Kutatócsoport fő kutatási célja is egyben.

Az adatgyűjtést hat évig tervezi fenntartani a kollaboráció, és számos izgalmas felfedezés várható nem csupán a sötét univerzum kapcsán, hanem például a galaxisok központjaiban lévő szupernehéz fekete lyukak vagy a galaxisok morfológiájának évmilliárdokra visszanyúló tanulmányozásából is. A Euclid műholdat július 1-jén, magyar idő szerint 17:12-kor bocsátották fel a floridai Cape Canaveral űrközpontból. Az esemény élő közvetítésének felvétele megtekinthető a Svábhegyi Csillagvizsgáló YouTube csatornáján. A közvetítés házigazdájaként Szabó Olivér Norton, a CSFK demonstrátora, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélgetett Kovács Andrással, az érdeklődők pedig további részleteket tudhattak meg az Euclid küldetés tudományos hátteréről, illetve a kalibrációs időszakot követő, hozzávetőlegesen három hónap múlva induló adatgyűjtésben tervezett további magyar hozzájárulásról is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A sötét anyag és sötét energia feltérképezése appeared first on Műszaki Magazin.

A konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében, 2022. április 22. 10 és 12 óra között rendezik meg. Az esemény egy tíz évvel ezelőtt indult rendezvénysorozat része, célja pedig a polimerekkel kapcsolatos ismeretterjesztés. A szövetség szakemberei tájékoztatják a döntően középiskolás diákokból álló hallgatóságot az iparág fejlődési irányairól, a társadalom szerepéről a fenntartható fejlődésben, és nem utolsó sorban a műanyag megbecsüléséről, amely az emberiség életminőségének javításában is kulcsszerepet játszik.

Az MMSZ elkötelezett a körforgásos gazdaság megvalósítása mellett

„Tavaly nyáron jelentős strukturális változások történtek a Magyar Műanyagipari Szövetségben, létrejött ugyanis egy munkacsoport, amely a közelmúltban mutatta be az MMSZ körforgásos gazdaság megvalósítására vonatkozó tervezetét. Véleményünk szerint a körforgásos gazdaság megvalósítása összetett folyamat, egyaránt kiemelt szerep jut benne a hulladékgazdálkodásnak, ezen belül a szelektív hulladékgyűjtésnek és a reciklálásnak, az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásának, valamint a biológiailag lebomló műanyagok használatának”

– mondja Hajdárné Molnár Katalin Elvira, az MMSZ elnöke, a PEMÜ Zrt. Elnök-vezérigazgatója.

„Elengedhetetlennek tartom, hogy minél alaposabban határozzuk meg a műanyagok szerepét, hogy ezzel összhangban minél észszerűbben használjuk a sokat támadott, valójában igen hasznos anyagot, és mind a szakmai, mind a civil lakosság felé higgadt válaszokat fogalmazzunk meg. Ugyanis ez a záloga annak, hogy a körforgásos gazdaság ne csak hangzatos szlogen, hanem iparágakon átívelő gazdasági modell lehessen”

– teszi hozzá az MMSZ elnöke.

A körforgásos gazdaság legnagyobb hazai szakértői adnak elő

A konferencia programja is ezekhez a célkitűzésekhez igazodik, így többek között előadást tart Haltenberger Péter (a MOL képviseletében), Dr. Lukács Pál, a Pannon Egyetem Körforgásos Gazdasági Fenntarthatósági Kompetencia Központ szakmai projektvezetője, Molnár Attila Dávid, a Tiszai PET Kupa alapítója, rendező, tudományos filmszerkesztő és Dr. Molnár Kolos, a BME Polimertechnika Tanszékének egyetemi docense.

A részvétel ingyenes a Magyar Műanyagipari Szövetség rendezvényére, csak regisztrálni kell

A rendezvény ingyenes, a helyszín befogadóképessége korlátozott, ezért a szervezők élnek a „live-stream” lehetőségével, így azok, akik nem személyesen vesznek részt a programon, egy gyors regisztrációt követően online követhetik az előadásokat.

The post MTA: Ingyenes konferencia a körforgásos gazdaságról appeared first on Műszaki Magazin.

A projekt keretében a SZTAKI győri egyetemi telephelyén létrejött egy egyedülálló I4.0 kiber-fizikai gyártó- és logisztikai mintarendszer, ami egyike lett hazánk NKFIH által is nyilvántartott kiválósági kutatási infrastruktúrájának. Számos kutatási eredmény közvetlenül beépült ebbe az ipar és oktatás felé nyitott, nemzetközi hálózatba is bekapcsolt rendszerbe.

Az „Ipar 4.0 kutatási és innovációs kiválósági központ” projekt az ipar digitalizációjához kapcsolódó nemzetközi kutatási és fejlesztési irányokkal összhangban olyan csúcstechnológiai területet célozott meg, ahol szinte páratlan módon integrálódott a magas szintű alapkutatás szükségessége az égető gyakorlati, ipari igényekkel. A projekt a következő fő területen ért el eredményeket:

• Szituáció-tudatos, erőforrás-hatékony és robusztus termeléstervezés és irányítás.
• Kooperatív és adaptív termelési és logisztikai hálózatok tervezése és működtetése.
• Robusztus kooperatív kontrol kiber-fizikai rendszerekben.
• Korszerű megoldások az energia-hatékony és fenntartható gyártás támogatására.
• Számítási felhő alapú termelésinformatikai szolgáltatások.
• A SZTAKI győri telephelyén, a Széchenyi Egyetem Új Tudástér épületében a SZTAKI, a SzE, és a BME GPK GTT és KJK ALRT tanszékei együttműködésével létrejött egy I4.0 demonstrációs gyártó- és logisztikai mintarendszer.

A projekt tudományos eredményeit a résztvevők nemzetközi folyóiratokban, konferenciákon, és könyvekben mutatták be: a projekt során összesen 45 nemzetközi folyóirat- és 78 konferencia cikket és 8 könyvfejezetet publikáltak, valamint két folyóirat különszámot és egy könyvet szerkesztettek a kiber-fizikai gyártórendszerek, a fenntartható gyártás, ill. a kollaboratív robotika témaköreiben.

A projekt során az eredményeket összegzendő, egy MTA doktora és öt PhD értekezést írtak és védtek meg sikerrel az ütemezés, a gyártórendszerkonfiguráció, a technológiai tervezés és a termelésinformatika területein, és további 15 diplomamunka, szakdolgozat, ill. TDK dolgozat született.

Megszervezték a tématerület több jelentős nemzetközi konferenciáját: 17th IMEKO TC 10 and EUROLAB Conference (2020), 17th IFAC Symposium on Information Control Problems in Manufacturing (INCOM 2021), és 10th CIRP Digital Enterprise Technology Conference, 2021 (DET 2021) – utóbbiakat a világjárvány miatt on-line formában tartják meg. A résztvevők az eredmények hazai terjesztése érdekében az ipari digitalizáció új akadémiai-ipari műhelytalálkozóit szervezték meg (INDIGO napok), rendszeresen felléptek olyan nyilvános fórumokon, mint a HUNGEXPO Ipar Napjai, a Kutatók Éjszakája, és az Ipar4.0 Nemzeti Technológiai Platform meet-up rendezvényei.  Egyes eredmények bemutatásra kerültek az Európai Robotikai Fórumon, és legutóbb a 2021 évi (on-line) Hannoveri Vásáron.

A projekt nagy mértékben biztosította az EU Horizon 2020 Widening Teaming program keretében, 2017-ben alapított Termelésinformatika és –irányítási Kiválósági Központ (EPIC) kutatási és infrastrukturális hátterét. A SZTAKI által vezetett EPIC Kiválósági Központ munkájában részt vesz a németországi Fraunhofer (FhG) intézetlánc három meghatározó tagja, a Fraunhofer Austria, a BME, valamint a SZTAKI és az FhG által alapított innovációs transzfer cég, az EPIC InnoLabs Kft. A program célja az innovációs folyamat felgyorsítása, ipari megoldások létrehozása, magasan kvalifikált szakértők új generációinak kinevelése, valamint akár többféle iparágaknak is hátteret biztosító, fenntartható és versenyképes gyártási ökoszisztéma kialakítása.

A hazánkban egyedülálló Ipar4.0 kiber-fizikai gyártó- és logisztikai mintarendszer több, a projekt eredményeit hasznosító ipari kutatás, európai K+F projekt, valamint a 2020 nyarán indult Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium kutatási infrastruktúráját is szolgáltatja a jövőben. Eredeti céljának megfelelően továbbra is nyitott arra, hogy oktatási és ipari együttműködések keretében kísérletezési, tesztelési és demonstrációs környezetet biztosítson a magyar, és ezen belül is hangsúlyosan a Győr környéki ipari vállalatoknak, KKV-nak.

Az eredmények rövid összegzése megtalálható a projekt weboldalán, ahol maga a laboratórium is virtuálisan bejárható: https://ipar40kutatas.hu/

The post IPAR 4.0. innováció projekt appeared first on Műszaki Magazin.

Az angol nyelvű képzés célja, hogy a járműipar legdinamikusabban fejlődő területéhez kapcsolódva, az önvezető járművek fejlesztésére képezzenek szakembereket az egyetemen.

A RECAR (REsearch Center for Autonomous Road vehicles) program keretében a BME és az ELTE, partnereikkel együttműködve ötvözik az egyetemeken megtalálható elméleti tudást a gyakorlati tapasztalatokkal. Az egyetemek, az MTA SZTAKI kutatóintézettel, valamint a Bosch, a Knorr-Bremse és a Continental vállalatok összefogásával létrejött kutatóközpont olyan oktatási struktúrát alakított ki, amely garantálja, hogy a mesterképzést elvégző szakemberek nemzetközileg is elismert tudással gyarapodjanak.

A szakra jelentkezők széleskörű ismereteket sajátíthatnak el az önvezető járművek tervezéséről és fejlesztéséről, amely tudás a dinamikusan fejlődő hazai járműipar bármely résztvevője számára kiemelt értékkel bír. A hallgatók a kar zalaegerszegi oktatási és kutatási telephelyén, az Autóipari Próbapályával együttműködésben egyedülálló gyakorlati ismereteket is szerezhetnek az autonóm járművek tesztelése területén is.

A jövő társadalmában meghatározó szerepük lesz a magas intelligenciával rendelkező járműveknek, robotoknak, berendezéseknek, ezért is egyedülálló lehetőség a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar leendő diákjainak, hogy az autóipari kutatás-fejlesztés területén a legkorszerűbb tudást szerezhetik meg.

A képzésben részt vesz a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar is, amely 2018. szeptembertől BProf üzemmérnök-informatikus szakot indít, enyhítendő a munkaerőpiac informatikushiányát.

Az ősszel induló mesterképzésre idén február 15-ig van lehetőség jelentkezni, elsősorban járműmérnöki, villamosmérnöki, mechatronikai mérnöki, közlekedésmérnöki, mérnök informatikus, gépészmérnöki, és logisztikai mérnöki alapszakok hallgatóinak.

Az autonóm járműirányítási mérnök szakról részletes információ a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar honlapján található:

http://kozlekedes.bme.hu/wp-content/uploads/2015/02/Tanterv_autonom_MSc_20180116.pdf

http://kozlekedes.bme.hu/

The post Autonomous Vehicle Control Engineer képzés appeared first on Műszaki Magazin.

A projekt eredményei alapján megvalósuló rövid ciklusidejű automatizált gyártócella magas minőségű, teherviselő járműipari kompozit szerkezeti elemek előállítására lesz képes. A fejlesztett technológiát nagy érdeklődés övezheti a gépjárműipari beszállítók részéről. A három évre tervezett alapkutatási, ipari kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket szakmai kompetencia alapján bontják részekre az együttműködő felek. Az anyagtudományi kutatás főként a laktámok in situ polimerizációja, a szálas erősítőanyagok kiválasztása és strukturálása, valamint felületi bevonatok minőségi jellemzőinek növelése területére terjed ki.  A végeselemes kutatások feladata a fém-kompozit hibrid alkatrészek alkalmazási területének feltárása, modellezési és szimulációs eljárások, valamint a tudás- és technológiatranszfer kidolgozása, továbbá a gyártástechnológiai folyamatok szimulálása. A technológia kutatás célja az automatizált textil előgyártmány-technológiai fejlesztése, valamint a monomer alapú, injektálásos, in situ polimerizációs gyártástechnológia- és technikai megoldások fejlesztése, paraméterek optimalizálása, továbbá a gyártást követő fröccsöntés-technológia és eszközeinek fejlesztése. Ennek a munkacsomagnak a keretében az automatizált kompozit gyártási folyamatot az evopro Engineering Kft. az Ipar 4.0 elveinek megfelelően fejleszti és építi fel.

A konzorciumot vezető evopro Systems Engineering Kft. részéről Dr. Molnár Péter okleveles gépészmérnök németországi kutatási és az oroszországi kompozit gyártói területeken szerzett tapasztalataival vezeti a munkacsoportokat. Szakmai felsővezetőként részt vett a Modulo buszok üvegszál-kompozit elemeinek gyártásában, a projektben való részvétel miatt hazatért külföldről. Az MTA kutatócsoportját Dr. Iván Béla, az MTA levelező tagja, kutatóprofesszor fogja össze. A BME Polimertechnika Tanszék közreműködését Dr. Czigány Tibor, az MTA levelező tagja, dékán, egyetemi tanár vezeti. Az egyes részfeladatok megvalósítását többek között Prof. Dr. Karger-Kocsis József tudományos tanácsadó, az MTA doktora, valamint Dr. Szebényi Gábor adjunktusok irányítják. Az eCon engineering végeselemes munkacsoportját Takács László okleveles gépészmérnök fogja össze.

www.evopro.hu

The post Összefogás kompozit termékek fejlesztésére appeared first on Műszaki Magazin.