Az új minősítés szigorúbb követelményeket takar és kiberbiztonsági szempontból nagyobb ellenállóképességet jelent, mint a tavaly elnyert SL1.

Az NMC3 platform elnyerte a TÜV Rheinland, a világ egyik legnagyobb, független tesztelési szolgáltatója tanúsítványát, ami biztosítja, hogy az adatközpontokba és elosztott IT-környezetekbe szánt termékek megfeleljenek egy sor jól meghatározott biztonsági követelménynek, valamint alapos tesztelésen és értékelésen menjenek keresztül. Az új, magasabb szintű kiberbiztonsági tanúsítvány megerősíti a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat elkötelezettségét aziránt, hogy vezető szerepet töltsön be az iparágban az IT környezetek biztonságos működtetése és a kiberfenyegetésekkel szembeni hatékony védekezés kapcsán.

A DCIM hálózati kártya SL2 minősítése mellett a TÜV Rheinland a Schneider Electricnél a termékek fejlesztése során alkalmazott kiberbiztonsági folyamatokat ISASecure® Secure Development Lifecycle Assurance (SDLA) tanúsítvánnyal látta el.

Az NMC3-t beépítették a Schneider Electric EcoStruxure IT DCIM-termékeinek többségébe, és egy robusztus, távolról elérhető menedzsmentalkalmazást biztosít a hálózaton keresztül a kritikus energiaellátási és hűtési infrastruktúrák számára.

„Az Allianz 2024-es kockázati barométere szerint a kiberfenyegetés miatt aggódnak leginkább az üzleti világ szereplői. Incidensenként átlagosan több mint 4 millió dolláros bejelentett költséggel érthető, hogy a kiberbiztonság miért áll a CIO-k prioritási listájának élén. Az IEC 62443-4-2 SL2 és az ISASecure® SDLA kiberbiztonsági tanúsítványokkal a Schneider Electric az iparágban élen jár, és ezzel a kettős tanúsítvánnyal segít csökkenteni a kritikus infrastruktúrát fenyegető kockázatokat”

– mondta el Kevin Brown, a Schneider Electric „EcoStruxure IT, Data Center Business” területért felelős alelnöke.

Egyszerűbb firmware telepítés

A vállalatok számára kihívást jelent, hogy lépést tartsanak a firmware-frissítésekkel. Sok cégnél a kritikus energiaellátási és hűtési infrastruktúrát saját házon belüli menedzsment eszközökkel, harmadik féltől származó hálózatkezelő megoldásokkal vagy épületmenedzsment-rendszerekkel kezelik. Ezek a rendszerek nem tudják, hogy a csatlakoztatott végpontokon – különösen az elosztott és peremkörnyezetekben – mikor van szükség a firmware frissítésére.

Az EcoStruxure IT Secure NMC rendszer egy új, erre a célra kifejlesztett eszköznek köszönhetően jobb, beágyazott firmware-kezelést kínál. A Secure NMC System Tool átalakítja a legújabb firmware felkutatásának és telepítésének nehézkes folyamatát az összes eszközön, és akár 90 százalékkal gyorsabbá teszi a folyamatot.

A felhasználóknak többé nem kell ad hoc jelleggel firmware-t keresniük, ellenőrizniük, hogy az adott firmware a legújabb-e az eszközükhöz, és elolvasniuk a frissítéshez fűzött megjegyzéseket, hogy megértsék, mit tartalmaz az új verzió, mielőtt letöltenék és telepítenék az eszközükre. Ehelyett a Secure NMC System Tool értesíti az ügyfeleket, hogy új firmware áll rendelkezésre, és felkéri őket az új verzió telepítésére.

„Az EcoStruxure IT hatékony megközelítést kínál az ügyfeleknek és biztosítja a rugalmasságot ahhoz, hogy IT-infrastruktúrájukat az általuk választott módon és egyszerűen kezelhessék, miközben a kiberbiztonsági elvárásoknak is megfelelnek. Mi vagyunk az elsők az iparágban, akik ezt a megoldást kínáljuk, mivel továbbra is elkötelezettek vagyunk a rugalmas, biztonságos és fenntartható IT-infrastruktúra biztosítása mellett”

– fűzte hozzá Kevin Brown.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kiemelkedő kiberbiztonsági minősítést kapott a Schneider Electric megoldása appeared first on Műszaki Magazin.

Új minősítési kategóriát hozott létre a Siemens az EcoTech megjelöléssel, amivel az iparban, az energiaelosztásban használatos termékeinek fenntarthatósági jellemzőiről ad átfogó képet. Segítségével a vásárlók könnyen megtalálják a számukra egyszerre előnyös és környezetbarát megoldásokat.

A minősítéshez az egyes termékek teljes életciklusának tulajdonságait három meghatározó dimenzió mentén vizsgálják: fenntartható anyaghasználat, optimális használati- és megtérülési érték, valamint az újrahasznosíthatóság. Olyan további szempontokat is figyelembe vesznek, mint például az alacsony CO₂-jellemzőjű anyagok alkalmazása, a fenntartható csomagolás, az energiahatékonyság vagy a hosszú élettartam. Emellett az összes, EcoTech címkével ellátott termékét 100 százalékban megújuló villamos energiát használó üzemekben gyártják.

Egyelőre csak bizonyos portfolióelemek esetében használják az EcoTech megjelölést, de fokozatosan kiterjesztik a besorolási rendszert a Siemens további termékcsaládjaira is.

„Már EcoTech címkével érkezik a SENTRON ECPD komplex védelmi készülékünk, ami akár 10 hagyományos terméket is képes kiváltani. Ez 80 százalékos csökkenést jelent az elektromos, 90-90 százalékos csökkenést pedig a fém- vagy műanyag alkatrészek felhasználásában a gyártás során, valamint felére redukálja az előállításból származó szén-dioxid-kibocsátást”

– szemlélteti a különbséget Broda Krisztián, a Siemens Zrt. kisfeszültségű energiaelosztásért felelős üzletágának vezetője, valamint a cég fenntarthatósági csapatának tagja.

„A további példák közé tartozik a SENTRON 3WA légmegszakító vagy a SIRIUS kapcsolók portfóliója.”

A Siemens EcoTech megjelölés a következő mérföldkő a fenntarthatóságban élen járó vállalat törekvései között; a 2023-as pénzügyi évben a Siemens-megoldások választásával a cég partnerei mintegy 190 millió tonna CO₂-kibocsátást takarítottak meg. Legutóbb a Mercedes-Benzzel jelentett be együttműködést a Siemens, amelynek keretében a digitális iker technológia használatával az autógyár-tervezést teszik energiahatékonyabbá. A szintén friss, Heinekennel közös projektben pedig a Siemens a sörgyártó dekarbonizációs törekvését támogatva, várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal segíti mérsékelni a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

A Siemens 2030-ra vállalta, hogy saját gyártóegységei és épületei világszerte nettó zéró karbonkibocsátásúak lesznek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új jelölés lesz a fenntarthatóság ismérve appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek természetesen számtalan oka van, ebben az írásunkban ezt vesszük végig a minősítést kiadó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának segítségével.

A magyarok elsősorban kitalálásban és gyártásban erősek, azt azonban a mai napig nem sikerült megtanulnunk, hogyan is kell üzletet csinálni. Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke arra hívta fel a figyelmünket, hogy ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Amikor azt mondjuk, hogy kutatás-fejlesztésben eredményesek vagy éppen innovatívak vagyunk, akkor azt kell látnunk, hogy bár ez igaz, hasznosításban elég rosszul állunk – hangsúlyozta Pomázi Gyula egy vállalati vezetőknek tartott előadásában. Kijelentését az alábbiakkal magyarázta: – Elköltünk nagyságrendileg pár ezer milliárd forintot több ezer fejlesztési projektre, azonban egy rendkívül fontos dolgot nem teszünk meg. A keletkezett eredményeket nem hasznosítjuk, nem visszük be a gazdaságba az olyan hasznosító, támogató rendszereken keresztül, ahol ténylegesen üzlet lesz az adott ötletből.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke

A legtöbb eredmény a fiókban végzi

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jelmondata „Ötletből érték”. A hivatal nem titkolt célja, hogy felhívja a nagyvállalatok, kkv-k, egyetemek, kutatóintézetek figyelmét arra, hogy míg a világ nagy részén a vállalatoknak már elengedhetetlen a szellemi tulajdon védelme, nálunk még a legtöbb cég felesleges nyűgként tekint az oltalmak adta jogokra. Az SZTNH munkatársai azonban szemléletformáló előadásaik során arra hívják fel a figyelmet, hogy a megszerzett szellemi tulajdon-jogok (például szabadalom, védjegy, levédett design, használati minta, stb.) olyan értéket jelentenek, ami megjelenhet tőkeként a cég értékében, eladható, vagy éppen versenyelőnyt jelent a piacon. A hivatal megállapítja, hogy a jog szerint kié a szellemi tulajdon, de arról nem dönthet, hogy ezt hogyan hasznosítja a tulajdonos, ez egyedül a tulajdonos felelőssége. Az SZTNH mégis olyan IP (Intellectual Porperty) jogokat ad az ügyfelek kezébe, amivel komoly gazdasági előnyre tehetnek szert.

Míg a nagyvállalatok döntő többsége képes arra, hogy felmérje, mekkora a szellemi tulajdona, addig ez a képesség a felsőoktatási intézményeknél és a kkv-knál sokszor hiányzik. A piaci beárazásoknál, a cégérték megállapításánál a tőzsde, vagy egy kockázati tőkebefektetők elkezdték figyelembe venni, milyen értéke van az oltalmazott szellemi tulajdonnak. Ezért is elengedhetetlen, hogy a K+F eredmények ne a fiókban végezzék. Ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Az elmúlt években a K+F folyamatokban is intenzív, pozitív változás indult el. Az SZTNH adatai szerint szeptember végéig a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 58 százalékkal nőtt a K+F minősítéssel kapcsolatos megkeresések száma, szakértői véleményt pedig több mint kétszer annyian kértek a különböző projektekről, mint a tavalyi év első 9 hónapjában. A K+F minősítésekkel kapcsolatban 2018 hasonló időszakához képest több mint négyszer annyian fordultak a hivatalhoz az idei harmadik negyedévben. A legtöbb minősítési kérelem idén az informatikai szektorból érkezett – főként a banki informatika és a mesterséges intelligencia témájában –, második helyen – jellemzően a COVID19-hez kapcsolódva – az egészségipar áll, emellett kiemelkednek a műszaki jellegű fejlesztések, leginkább a járműipari vállalkozások részéről.

Elsősorban a kutatás-fejlesztés hasznosítását, a létrehozott szellemi termékeink piacosítását, jogszerű értékesítését még nem tudjuk olyan arányban hasznosítani, mint a fejlett országok vállalkozásai – mutat rá a hiányosságokra a hivatal elnöke. A kérdésre, hogy miért van ez így, a válasz egészen egyszerű: azért, mert az elmúlt 40-50 évben nem erre lettünk szocializálva. Kitalálásban és gyártásban vagyunk jók. De nem tudjuk, hogy amit kitaláltunk, kifejlesztettünk, abból a prototípust, hogy kell elvinni a gyártósorig – úgy, hogy azt közben ne lehessen ellopni tőlünk.

A minősítés garancia is egyben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az iparjogvédelmi és a szerzői jogi feladatok mellett 2012-óta látja el a K+F tevékenységek minősítését. A minősítési rendszer segítségével könnyebb igénybe venni a kutatás-fejlesztéssel összefüggő pályázati forrásokat és adókedvezményeket. A hivatal K+F minősítése garanciaként szolgál arra, hogy a hazai, vagy az EU-s források kiosztása megfelelően történik, az állami támogatásokat valóban K+F célokra fordítják, és egyben arra is garancia, hogy a K+F adóösztönzők felhasználása, valamint a külföldi vállalatok magyarországi K+F beruházásainak támogatása megalapozott.

Segítség a bürokratikus útvesztőben

A K+F tevékenység értékelésének alapvető kritériuma, hogy a tevékenységben fellelhető legyen az újszerűség és valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanság. A KFI törvény szerint a kutatás-fejlesztés fogalma magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Első ránézésre talán bonyolultnak tűnhet, azonban az SZTNH egy új kiadvánnyal is segíti a vállalkozásokat. Az a tapasztalat, hogy sok kkv azt sem ismeri fel, hogy amit csinálnak, az valójában kutatás-fejlesztés, de az is ijesztő lehet számukra, hogy nem tudják, hogyan érdemes elindulni a minősítés igénylésében, milyen lépésekre van szükség előtte és mire számíthatnak az igény benyújtása után.

Az SZTNH emellett folyamatos szemléletformáló akciókkal, előadásokkal hívja fel a kutatók figyelmét arra, hogy a K+F minősítésnek milyen előnyei vannak, hogyan tudnak akár plusz forrásokat szerezni ezzel a lehetőséggel. Többek között csökkentett társasági adóalap, társasági és fejlesztési adókedvezmény jár a vállalatoknak, de mérséklődhet a helyi iparűzési adó alapja és a szociális hozzájárulási adó mértéke is.

Pomázi Gyula a részletekről szólva elmondta, a társasági adó alapja csökkenthető a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével, sőt ennek az összegnek akár a háromszorosa is levonható az adóalapból, ha a tevékenységet a cég egy felsőoktatási intézménnyel, közfinanszírozású kutatóhellyel vagy állami tulajdonban lévő kutatóintézettel közösen végzi. Arra azonban figyelni kell, hogy ez az adóalap-kedvezmény úgynevezett ”De minimis” támogatásnak minősül, felső határa pedig évi 50 millió Ft. A társasági adó alapjának csökkentése és az adókedvezmény mellett ugyanezzel az összeggel a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető. Sőt mindezek mellett fejlesztési adókedvezményt is igénybe lehet venni a társasági adóból, ami azt jelenti, hogy K+F beruházás esetén, annak költsége levonható a társasági adóból. Továbbá a szociális hozzájárulási adó felét – bizonyos esetekben a teljes összegét – kedvezményként érvényesíthetik a cégek a kutató-fejlesztő munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársak után.

K+F Kiadvány

A Kutatás-Fejlesztési tevékenység minősítéséről bővebben olvashat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiadványában, melyet innen tölthet le.

The post A K+F minősítés egy ki nem használt kincs appeared first on Műszaki Magazin.