A cégek, illetve a számukra biztonsági szolgáltatásokat kínáló szervezetek tehát folyamatosan növekvő számú és változatosságú kihívással néznek szembe a kibertérben. Egy friss felmérés szerint a mesterséges intelligencia remek lehetőségeket nyújt számukra ezen nehézségek leküzdésében. Önmagában az MI azonban nem elég, mivel csak az egyedi igények mentén összeállítható biztonsági rendszerekkel együtt képes maximalizálni a védelmet és minimalizálni a kockázatokat.

A Micro Focust nemrég felvásárló OpenText közzétette friss felmérését, amelyet a menedzselt szolgáltatásokat (MSP), illetve menedzselt biztonsági szolgáltatásokat (MSSP) kínáló vállalatok körében végzett. Ezek a cégek kulcsfontosságú szerepet játszanak az ügyfeleik érzékeny adatainak és eszközeinek megvédésében, ezért a visszajelzéseik értékes információval szolgálhatnak a piaci trendekről.

MI a legnagyobb kihívás és a legjobb lehetőség?

A felmérésben részt vevő válaszadók világszerte a mesterséges intelligencia alkalmazását jelölték meg ügyfeleik legnagyobb kihívásaként, amelynek megoldásában segíteni tudják őket. Az MI így egyúttal a legnagyobb üzleti lehetőséget is jelenti a szolgáltatók számára. A résztvevők 83 százaléka már tapasztalta, hogy az MI-hez kapcsolódó biztonsági eszközök, illetve szakértelem iránti érdeklődés miatt bővült az üzleti tevékenysége. Még többen (92,5%) gondolják úgy, hogy az MI idén az üzleti növekedés motorja lesz.

Míg tavaly a szerződési feltételek rugalmassága volt a legfontosabb ezen vállalatok ügyfelei számára, mára ezt átvette a mesterséges intelligenciához kapcsolódó szakértelem. A cégek ugyanis erősíteni szeretnék kibervédelmüket, kihasználva az MI-alapú eszközök előnyeit, illetve a fenyegetésekre vonatkozó információkat és az incidenseket kezelő, fejlett szolgáltatásokat.

A gépi tanulást és MI-t használó biztonsági eszközök már több esetben támogatták hatékonyan a kiberbiztonsági csapatokat a támadók megfékezésében és az erőforrások megvédésében. Az OpenText ArcSight termékcsaládja például mesterséges intelligencián alapuló, korrelációs elemzéssel segíti a szervezeteket a fenyegetések valós idejű észlelésében és értelmezésében, valamint a támadásokra adott válaszok felgyorsításában és automatizálásában.

Van élet az MI-n túl

A kutatás azonban arra is rámutatott, hogy a nagy MI-láz ellenére a nagyvállalatok és kkv-k jelentős része (56%) továbbra is inkább azért veszi igénybe az MSP-k és MSSP-k szolgáltatásait, mert olyan átfogó biztonsági megoldásra van szüksége, amelyet mindig az aktuális igények mentén alakíthat és fejleszthet tovább. A felmérés szerint az úgynevezett átfogó biztonság iránti érdeklődés több mint 10 százalékkal nőtt tavaly óta, és az ügyfelek több mint negyede (27%) azt részesíti előnyben, ha egy szállítótól tudja beszerezni az összes biztonsági eszközt.

Napjaink gyorsan változó fenyegetéseinek kezeléséhez olyan, speciális összetevőkre és megoldásokra épülő, átfogó biztonsági programra van szükség, amely képes alkalmazkodni a vállalatok változó biztonsági igényeihez. Jó példa erre az OpenText biztonsági portfóliója, amely minden szükséges elemet tartalmaz a biztonság megerősítéséhez.

A vállalatok az alkalmazásbiztonsági teszteszközökkel gondoskodhatnak arról, hogy ne legyenek olyan kritikus sebezhetőségek az alkalmazásaikban, amelyeket a kiberbűnözők kihasználhatnak. Az  adatvédelmi megoldásokkal feltérképezhetik a rendszerekben található érzékeny információkat, és megfelelő védelmet biztosíthatnak számukra. A szervezetek a személyazonosságok és hozzáférések kezelését és a hitelesítési keretrendszert összehangolva biztosíthatják, hogy minden erőforráshoz csak az férjen hozzá, akinek arra valóban szüksége van. A biztonsági információ- és eseménykezelő rendszer, valamint az arra épülő elemző szoftverek pedig azonnal észlelik a potenciális fenyegetéseket, míg a SOAR megoldás automatikusan megteszi a szükséges válaszlépéseket is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI + testre szabható megoldások = maximális biztonság appeared first on Műszaki Magazin.

A Micro Focus szakértői szerint az egyre szélesebb körben alkalmazott technológia mindezek mellett arra is jól használható, hogy megkönnyítse a kommunikációt a fejlesztők, valamint az üzleti vezetők és a felhasználók között.

A fejlesztők rendszerint máshogy kommunikálnak, mint a többi munkavállaló, illetve az ügyfelek többsége, és ez több nehézségeket is okozhat. A fejlesztők kódokban gondolkodnak, és rengeteg technikai szakkifejezést használnak. Ezzel szemben a felhasználók a szoftverek azon funkcióira fókuszálnak, amelyek megkönnyítik a mindennapi munkájukat, és az ehhez kapcsolódó igényeiket hétköznapi, egyszerű szavakkal fogalmazzák meg. A sales-esek és marketingesek számára azok a megkülönböztető előnyök a fontosak, amelyekkel a termék kitűnik a versenytársak közül, ezzel is támogatva az értékesítést. A döntéshozók pedig a számokat helyezik előtérbe, és a megtérülést tartják szem előtt.

Okos tolmács segít az értelmezésben

A különféle szempontokra összpontosító, eltérő nyelvezetet használó csoportok között nehézkes a kommunikáció, ami megnehezítheti a munkát és az együttműködést, ronthatja a hatékonyságot, valamint frusztrációt szülhet. A Micro Focus szakértői szerint ezeket a félreértéseket hatékonyan segíthet áthidalni egy olyan mesterséges intelligencia, amely jól beszél mindegyik csoport „nyelvén”, és tolmácsolni tud közöttük.

A vállalat szakemberei ezért hozták létre a Smart Assistant funkciót a szoftverfejlesztést támogató DevOps Aviator rendszerben, amely MI-re és a legújabb generációs nagy nyelvi modellre (LLM) támaszkodva értelmezi a szoftverek dokumentációit, és képes „lefordítani” az összetett, fejlesztői zsargont tartalmazó, technikai szövegeket hétköznapi, felhasználóbarát nyelvre a nem IT-s kollégák számára. Emellett a másik irányba, a fejlesztők felé is jól átadja a lényeget a felhasználók, marketingesek, értékesítők és döntéshozók irányából.

Szcenáriókra szabott fordítások

Számos helyzetben hasznos lehetnek ezek a fordítások. Az egyes termékekért felelős szakemberek például közérthetű nyelvezetű, rövid összefoglalót kérhetnek az éppen fejlesztés alatt álló funkciókról, amelyet továbbíthatnak a vezetőség számára. Hasonló összefoglalókat generálhatnak a marketinges szakemberek az ügyfelek számára fontos képességekről, az ő igényeiket helyezve a fókuszba. A fejlesztők pedig arról kaphatnak hasznos információkat a rendszertől, hogy a felhasználók milyen gyakorlati helyzetekben szeretnék használni az adott funkciókat, így pontosabb képet tudnak alkotni az elvárásokról, és jobban kiszolgálhatják azokat.

További támogatás a szoftverfejlesztéshez

A Smart Assistant nemrég vált elérhetővé a DevOps Aviator megoldásban, amely a vállalat saját fejlesztésű mesterséges intelligenciájára és nagy nyelvi modelljére alapozva egyéb hasznos funkciókkal is segít a szoftverfejlesztés hatékonyságának növelésében.

Támogatja például a tesztelést azáltal, hogy néhány kattintással, automatikusan generál különféle tesztszkriptet, amelyek közül a tesztelésért felelős szakemberek egyszerűen kiválaszthatják azokat, amelyekre szükségük van az ellenőrzésekhez. Ennek köszönhetően időt takaríthatnak meg az eszköz segítségével azáltal, hogy kevesebb manuális munkát kell végezniük. A fejlesztők is rábízhatják az ismétlődő, utólagos munkákat a megoldásban található MI-re, így hasznosabb feladatokkal foglalkozhatnak.

Az OpenText DevOps Aviator megoldásról szóló videó megtekintéséhez kattintson a fenti objektumra vagy a következő linkre: https://www.youtube.com/watch?v=rJxq4K_zsGc

A DevOps Aviator abban is segíti a szakembereket, hogy figyelemmel tudják kísérni a kritikus fontosságú projekteket, illetve a szoftverek minőségét érintő, potenciális kockázatokat, mivel lehetővé teszi a vezérlőpultok testre szabását. Az eszköz nyomon követi a határidőket és az új funkciók megjelenésének idejét, ráadásul előre is látja azokat, mivel folyamatosan tanul a múltbéli adatokból. Ennek köszönhetően pontosabban előre jelezhető, mikor kerülhet piacra egy-egy új funkció.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI tolmácsol a fejlesztők és az üzletemberek között appeared first on Műszaki Magazin.

A cégvezetők többsége egyelőre kisléptékű integrációban gondolkodik, azonban nehézségekbe ütköznek az MI-készségekkel rendelkező munkavállalók megtalálásában. A munkavállalók tartanak attól, hogy nem tudnak lépést tartani a munkaerőpiaci elvárásokkal: az Intrum felmérése szerint a magyarok jelentős része aggódik amiatt, hogy a generatív MI miatt elveszítheti a munkáját.

A világgazdasági növekedés idén lassulást mutat az előző évhez képest, hasonlóan a magyar gazdasági növekedéshez, amely alulmúlta az elemzők várakozásait: a hazai gazdaság 0,8 százalékkal teljesített rosszabbul, mint egy évvel korábban. A szakértők abban bíznak, hogy az innováción keresztül erőteljesebb gazdasági növekedés valósulhat meg, ezért az új technológiákban, mint például a generatív MI hasznosításában látják a lehetőséget. A McKinsey becslései szerint a mesterséges intelligencia és más automatizálási technológiák teljes hatása a következő évtizedben akár 1,5-3,4 százalékpontos átlagos éves GDP-növekedést eredményezhet a fejlett gazdaságokban.

Az Intrum legújabb Európai Fizetési Jelentéséből kiderül, hogy a vállalatok nagy reményeket fűznek a mesterséges intelligenciához, kiváltképp a back-office feladatokban való alkalmazásához. Úgy látják, hogy a kifizetések terén a csalások csökkentésében, az ügyfelek viselkedésének jobb megértésében és a fizetési folyamatok optimalizálásában segíthetnek az MI alapú technológiák, amelyek így további hatékonyságnövelést is eredményezhetnek.

Mesterséges Intelligenciával a kinnlevőségek kezelésére

A kutatásban részt vevő magyar cégvezetők fele szerint a mesterséges intelligencia fejlődése segíthetne az utóbbi években nagy problémát jelentő késedelmes fizetések kezelésében.

Véleményük szerint a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfontosabb potenciális előnyei az ügyfelekkel való személyre szabott kommunikáció kialakítása (42 százalék) és a pontosabb hitelminősítés (42 százalék).

A válaszadók csaknem fele aggódik amiatt, hogy ha nem alkalmaz mesterséges intelligenciát, akkor lemaradhatnak versenytársaik mögött, ugyanakkor a magyar vállalatok 46 százaléka egyelőre csak korlátozott és kisléptékű befektetéseket tervez az MI-technológiába. Az MI széleskörű bevezetésében a vállalatoknak csak 7 százaléka gondolkodik. Látszólag a magyarok így is nyitottabbak az innovációra, mivel ez minimálisan magasabb az EU-átlagnál, ami 5 százalék. A széleskörű bevezetésre különösen nyitott a kormányzati és közszektor.

Ugyanakkor kihívást jelent a vállalkozások számára az MI kockázatainak kezelése. 66 százalékuk aggódik amiatt, hogy az MI tisztességtelen döntéseket hozhat a korábbi ügyféladatok alapján. Továbbá aggódnak amiatt, hogy elveszítik a személyes kapcsolatot az ügyfelekkel, valamint nem látják át pontosan, hogy az MI milyen alapelvek alapján hozza meg döntéseit.

Aggódnak a munkavállalók, Magyarország technooptimista

Az elmúlt évben egyre több óriásvállalat jelentett be leépítéseket annak érdekében, hogy az emberi feladatokat a pontosabb és költséghatékonyabb mesterséges intelligenciának adja át. Ennek következtében erős szorongás tapasztalható a munkaerőpiacon, a munkavállalók háromnegyede úgy érzi, hogy szüksége van MI-ismeretekre ahhoz, hogy versenyképes maradjon. Ezt a munkaadói oldalon is megerősítik: a vállalatok 66 százaléka úgy gondolja, hogy nem alkalmazna olyasvalakit, aki nem rendelkezik mesterséges intelligencia-ismeretekkel.

Egyértelműnek látszik, hogy a leghangsúlyosabban a digitalizáció és az MI-integráció lehet a cégek fókuszában a következő években. Ehhez azonban jelentős befektetéseket kell végezniük az MI-készségekbe, akár új, MI-fókuszú munkavállalókat alkalmazva, akár a meglévő munkavállalók továbbképzésére fektetve a hangsúlyt. A jelenlegi felmérés alapján azt tapasztaljuk, hogy a hazai vezetők több mint fele küzd azzal, hogy házon belül olyan munkavállalókat találjon, akik ki tudják aknázni a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket – értékelte az idei Európai Fizetési Jelentést Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.

Az Intrum már tavaly részletesen vizsgálta a témát, és az Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből (ECPR) kiderült, hogy a magyarok 17 százaléka tart attól, hogy a generatív MI (például a ChatGPT) miatt elveszítheti a munkáját vagy bevételének egy részét. A különböző korcsoportok közül a Z generáció kiemelkedően (27 százalék) félti a megélhetését, miközben az Y generációnak csak 20 százaléka és az X generációnak 16 százaléka. Bár a kutatás ezt nem vizsgálja, de a fiatal korosztály – különösen a 18-21 évesek – kiemelkedő félelme összefüggésben lehet azzal, hogy tagjai jobban informáltak a mesterséges intelligenciáról, annak képességeiről.

A V4 országokból a szlovák és cseh munkavállalók 29 százaléka, míg a lengyelek negyede fejezte ki aggodalmát a mesterséges intelligencia miatt, ami arra mutat rá, hogy a magyarok kevésbé aggódnak. Az összes vizsgált európai ország közül Svédországban (39 százalék), Görögországban (38 százalék) és Olaszországban (38 százalék) a leginkább technopesszimisták a megkérdezettek. Eközben a technooptimista országok között Magyarország (17 százalék), Svédország (17 százalék) és Hollandia (16 százalék) szerepel.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A vállalatok az MI-tól várják a gazdasági fellendülést, a munkavállalók azonban tartanak tőle appeared first on Műszaki Magazin.

Közel 100, kis- és közepes méretű vállalkozástól érkeztek válaszok. A válaszadók 46%-ban a szolgáltatói, 24%-ban pedig a kereskedelmi szektort képviselik. A többségük nagy múlttal rendelkező szervezet, 44%-uk legalább 20 éve működik, további 27%-uk pedig több, mint minimum 10 éve. A válaszolók jellemzően felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, többségük felkészültnek érzi magát az informatikával, digitalizációval kapcsolatos kérdéseket illetően. A kutatás kitért a sikeres üzleti felhasználások eseteire és felméri a legnagyobb kockázatokat is. Az eredményekből született kulcsmegállapítások hozzájárulnak az MI hazai piacának feltérképezéséhez és további fejlesztéséhez.

Kialakult vállalati MI kultúráról nehezen beszélhetünk

Az MI átalakítja a mindennapi életünket, és paradigmaváltást hozott az üzleti és a tudományos életben is. Nemcsak egy technológiai forradalom, hanem az üzleti életben az adatvezérelt vállalatvezetés egyik eszköze. A System 32 IT Kft. felméréséből kiderült, hogy a válaszadó cégek nagy része nem rendelkezik MI stratégiával, ennek ellenére többen kezdenek fejlesztésekbe mesterséges intelligenciát használó megoldásokat felhasználva.

A válaszok rámutattak arra is, hogy a fejlődéshez jellemzően hiányzik a megfelelő stratégiai és technikai háttér, a leendő felhasználók felkészítése többségében nem megoldott, valamint az MI bevezetéséhez szükséges tudás és erőforrás sem áll rendelkezésre.

A kutatást kitöltő MI-t használó cégek döntéshozóinak visszajelzése alapján 10%-ánál dolgozik jelenleg dedikált MI munkatárs vagy vezető, annak ellenére, hogy a válaszadók 2/3-a úgy gondolja, hogy az MI egyszerűsíti és felgyorsítja a munkafolyamatokat.

A mintába került MI-t használó szervezetek közül 1-2 kivételével egyik sem rendelkezik MI-re allokált büdzsével, belső szabályozással vagy etikai irányelvekkel.

Szlezák Péter, a System 32 IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója szerint ez rendkívül kockázatos, hiszen a jól átgondolt, előre megtervezett MI stratégia kulcsfontosságú a digitális átalakulás folyamatában. Ezzel mérsékelni lehet az üzleti rizikót, és tudatosabban haladhatunk az üzleti céljaink megvalósításának lépéseivel a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket kiaknázva. Ezt az állítást támasztja alá a kutatás során meghatározott MI readiness index is, amely szerint a mintába bekerült cégek 63%-a rendkívül alacsony MI tudatossággal működik, míg 17%-uk alacsony, 19% közepesen tudatos és csupán 2% rendelkezik magas MI tudatossággal.

Igény az edukációra és a támogatásra

A kutatásban résztvevő döntéshozók 31%-a most is aktívan használja az MI nyújtotta lehetőségeket, míg 19%-uk a következő 1-2 évben gondolja bevezetni a mesterséges intelligenciát használó megoldásokat a cég működésébe. A cégvezetők 12%-a bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy a vállalatuknál milyen területeken és feladatoknál tudják alkalmazni a mesterséges intelligenciát. Csupán 44%-uknak van ötlete arra, hogyan lehetne jól használni az MI-t az üzleti céljaik megvalósítására. Az MI bevezetésén gondolkozó döntéshozók közel fele szükségesnek tartja külső partner bevonását ennek véghezviteléhez. Az edukációra és a külsős szakértő támogatásra jelentős az igény. Jelenleg a megkérdezett szervezetek 38%-ánál nyílik lehetőség valamilyen formában részt venni MI -vel kapcsolatos képzésen, oktatáson.

Az MI alkalmazásának TOP 4 -es listája

Az MI-t használók 83%-a pozitív tapasztalattal rendelkezik a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban. A mesterséges intelligenciát felhasználók 72%-a általános irodai feladatok elvégzése során veszi igénybe az MI-t. 50%-ban használják a marketing tevékenység támogatásában, és hasonló arányban hívják segítségül az adminisztráció, a döntéstámogatás és a riportok készítése esetén. (44%)

Az MI alkalmazása: érezhető generációs vezetői különbség?

A kutatásban a válaszadó cégek döntéshozói leginkább az X generációt (1965 és 1980 között születettek) és a Baby Boomer generációt (1946-1964 között születettek) képviselik.
A férfiak és a nők közel egyenlő arányban képviseltetik magukat a válaszadók között. 13%-a 40 év alatti, 28%-a 40-49 év közötti, 22%-a 50-59 éves, 13%-a 60 éves vagy idősebb. Vajon más eredményeket kaptunk volna, ha az Y és a Z generációt képviselő fiatal vezetőket kérdezünk meg? Steigervald Krisztián generációkutató szerint:

„Lényegesen más eredményeket kaptunk volna a kutatásból, ha a válaszadók között az Y és Z generációsok domináltak volna. A mesterséges intelligencia (valós) megértése akár idegrendszerileg is komoly kihívás lehet az idősebbeknek, állítja többek között Mérő László. Gyakorlati tapasztalat, hogy a mostani középiskolások/egyetemisták hétköznapi szinten, a legegyszerűbb feladatokhoz is használják az MI-t. Fel sem merül kérdésként a használat, mert szinte napi rutin. Képek, prezentációk készítése, fordítás, anyaggyűjtés, szekunder kutatás, tanulmányok írása, ha nem is rögtön a szakdolgozatokra gondolunk. Ez a rutinszerű, bátrabb használat hiányzik (hiányozhat) még az idősebbekből, ahol a tanulás, az alkalmazás bátorságának a sebessége másképp alakul(hat), növelve a digitális szakadékot a generációk között.”

Az MI növeli a cégek versenyképességét

A döntéshozó válaszadók 64%-a egyetért azzal, hogy az MI növeli a cég versenyképességét. Ugyanakkor csak a 46%-uk véli úgy, hogy a cég dolgozói nyitottak lennének az MI cégen belüli alkalmazására. Szlezák Péter szerint: „Az a tapasztalatom, hogy a munkavállalók döntő többsége használ már valamilyen MI hátterű eszközt, anélkül, hogy valaha bármilyen képzést kapott volna ennek a kockázatáról és megfelelő használatáról. A vezetői példamutatás most is, mint minden nagy forradalmi és technikai változás esetén esszenciális.”

Robot szüli meg a FOMO Sapienst?

A szuperintelligens rendszerek jelentette egzisztenciális fenyegetés kockázata alakította ki a félelmet a technológiai függéstől és a munkahelyvesztéstől. Másik fontos hatása a FOMO (Fear of Missing Out), azaz a „kimaradástól való félelem”, az az érzés, hogy aki nem használja az MI-t, az lemarad.

„Nem a mesterséges intelligencia veszi el a munkát, hanem azok az emberek, akik tudják használni.”

– ahogy Mérő László, a mesterséges intelligenciáról szóló előadássorozatában kifejtette.

A digitális és a technológiai lemaradás miatti aggodalom egyértelműsíthető ebből a kutatásból is. Az MI-t kockázatosnak ítélő válaszadók körében, 68% az aránya azoknak, akik aggódnak amiatt, hogy hiteles forrásból származnak-e az MI válaszai egy-egy promptolásnál. A válaszadók 67%-a egyetértett azzal, hogy az MI egyszerűsíti az életet, 75%-uk szerint gyorsítja, 31% -uk szerint pedig veszélyezteti az emberek munkáját. A válaszadók többsége már használt a munkája során valamilyen MI megoldást, 78%-uk gondolja úgy, hogy aki nem foglalkozik az MI-vel, az lemarad. A vállalkozások 31%-a vezetett be „hivatalosan is” mesterséges intelligenciát a céges működésbe.

Szlezák Péter, a System 32 IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója szerint a kockázatok és a félelmek eloszlatásának fontos eszköze az edukáció, és az, hogy a cégvezetők pontosan értsék, a saját vállalkozásuk profitabilitását hogyan tudják erősíteni a jelenleg elérhető MI eszközök. Az IT biztonság kulcskérdés, amiről nem szabad elfeledkeznünk. De a félelmeink ne akadályozzanak meg a fejlődésben, mert aki kimarad, az lemarad.

Tervek az MI alkalmazását illetően

Egy 2023-as amerikai kutatásban az MI-vel foglalkozó vezetők és szakemberek 69%-a állította, hogy a következő 3 évben az MI kulcsszerepet fog játszani a cégük életében. (Zeitgeist: 2023 AI Readiness Report). A System 32 idei kutatásánál ugyanerre a kérdésre mindössze a vezetők 27%-a válaszolt igennel.

Az MI stratégia lehet a fejlődés kulcsa?

Az MI egyik legnagyobb haszna a szervezeti működésben és a cégvezetésben az, hogy az információrobbanásnak köszönhetően ránk ömlő adatmennyiség feldolgozását és értelmezését támogatja. Ezen túl az üzleti tervezésben a predikció egyik fontos eszköze. A kutatásban vizsgált cégek többsége ugyan egyetért az MI hasznosságával kapcsolatos megállapításokkal, azonban csak kevés jut el odáig, hogy kidolgozott stratégia mentén, megfelelő edukációt követően építse be azt a szervezete működésébe.

„A System 32 legújabb programja segít felmérni a vállalatoknak, hogy hol tartanak a felkészülésben, mennyire készek a digitális átállásra. Az eredmények alapján testreszabott stratégiát készít a System 32 csapata, illetve a cég igényeinek megfelelő eszközöket javasol és adekvát szintű képzést tart a vezetőségnek és a munkatársaknak.”

– mondta Szlezák Péter.

Amíg kockás papíron születnek még ma is üzleti tervek és a félelmeink felülírják a progresszív gondolkodást, addig mi válunk a saját fejlődésünk gátjává, és az MI -ben rejlő óriási potenciál kiaknázatlan marad.

„A technikának köszönhetően bármit megszerezhetünk, amit csak akarunk. A lehetőségek korlátlansága azonban csak illúzió, hiszen fizikai képességeink behatárolnak minket.”

– mondja Andrew Przybylski, brit pszichológus.

A System 32 piackutatásának konklúzióit dióhéjban összefoglalva rengeteg még a teendő a magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozások körében az MI hasznára, jelentőségére vonatkozó edukáció és a mindennapi üzletmenetbe történő bevezetés és felhasználás terén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Marad-e az AI homály a vállalkozások körében? appeared first on Műszaki Magazin.

Közép-Európában már minden harmadik szervezetnek közvetlen tapasztalata van a generatív mesterséges intelligenciával, és mindössze a vállalatok négy százaléka várja passzívan, hogy a versenytársak tegyék meg az első lépést. A régióban négyből három pénzügyi vezető (73%) véli úgy, hogy az AI fontos a vállalatuk stratégiája szempontjából. A Deloitte legfrissebb CFO felmérése szerint a megkérdezett pénzügyi vezetők fele költségcsökkentést vár a mesterséges intelligencia bevezetésétől.

A Deloitte Central Europe legfrissebb, Getting ready for the GenAI journey? című CFO felmérése közel 500, a 15 közép-európai piacon működő szervezetet képviselő pénzügyi vezető véleményét rögzíti arról, melyek a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének legfontosabb előnyei és kihívásai. A pénzügyi vezetők véleményének legpontosabb mérője a régióban a gazdasági és üzleti szempontokat, és a vállalatok növekedési kilátásait is bemutatja, a Pénzügyi műveletek című kiegészítés pedig betekintést nyújt a pénzügyi osztályok jelenlegi működésébe.

A felmérés válaszadóinak túlnyomó többsége (73%) úgy véli, hogy összességében a generatív AI fontos az üzleti stratégiájuk szempontjából. A régiós pénzügyi vezetők ötöde (22%) szerint a mesterséges intelligencia határozottan fontos vagy fontos az üzleti stratégia végrehajtása szempontjából, míg minden negyedik (27%) CFO szerint kevésbé. A régiós lebontást figyelembe véve a lengyel és román CFO-k gondolják legnagyobb mértékben fontosnak (80%) az üzleti stratégia szempontjából a mesterséges intelligenciát. A legalacsonyabb értéket Csehországban és Szlovákiában mérték, ahol a pénzügyi vezetők 53%-a tartja fontosnak.

Az ágazatokat figyelembe véve a technológia, média, telekommunikáció, a fogyasztói szegmens, valamint az üzleti és szakmai szolgáltatások esetén látják a CFO-k leginkább fontosnak az AI-t, 38% illetve 33% tartja fontosnak, vagy határozottan fontosnak. A pénzügyi szolgáltatások szintén magasan szerepelnek a listán 27%-kal.

A generatív mesterséges intelligencia fokozatos bevezetését tapasztaljuk a közép-európai vállalatok körében. Ahogyan más technológiák esetében is, az AI segítségével a vállalatok olyan piacok tapasztalatait hasznosíthatják, amelyek korábban már sikeresen vezettek be új megoldásokat. A technológia értékének valódi kiaknázásához azonban elengedhetetlen, hogy a vállalatok zökkenőmentesen integrálják a mesterséges intelligenciát a szélesebb körű üzleti stratégiába, és amennyiben szükséges, az üzleti modellek és a vállalat működésének mélyrehatóbb átalakításával. – mondta Láng Bálint, a Deloitte Magyarország CFO programjának vezetője.

Végrehajtás helyett inkább kísérletezés

A felmérés szerint a közép-európai pénzügyi vezetők 11%-a már beépítette a generatív AI-t stratégiájába, a közép-európai országok közül Csehország és Szlovákia jár az élen (20%-uknál már folyamatban van az AI beépítése, 22%-uk pedig kísérletezik vele). A megkérdezett szervezetek további 26%-a egyelőre ismerkedik a technológiával, míg harmaduk (32%) szerint még túl korai a bevezetés. Ugyan a válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a legtöbb vállalatnak nincs egyértelmű elképzelése arról, hogyan induljon el a mesterséges intelligencia útján, viszont alacsony részük, mindössze 4 százalékuk várja passzívan, hogy a versenytársak tegyék meg az első lépést.

Lengyelország és a közép-európai régió déli része minősül a legbizonytalanabbnak a következő lépésekkel kapcsolatban, míg Szlovákia és Csehország jóval az átlag előtt jár az AI stratégiába való beépítésében. A generatív AI-megoldásokat leginkább a következő iparágak alkalmazzák: TMT-szektor (21%), élettudományok (20%), valamint üzleti és szakmai szolgáltatások (17%).

Minél generatívabb az AI, annál olcsóbb és hatékonyabb

A fő előny, amelyet minden második közép-európai pénzügyi vezető (49%) vár a generatív mesterséges intelligencia bevezetésétől, az a költségcsökkentés, a második helyen pedig az előrejelzések pontosságának növekedése áll (43%). Fontos szempontok még a termelékenység és a hatékonyság, melyek a közép-európai válaszadók 34%-a szerint kulcsfontosságú az AI bevezetésénél, azonban a legnagyobb stratégiai értéket az új technológia innovációra való felhasználása jelenti majd. – mondta Rusznyák András, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Minden harmadik válaszadó (36%) látja úgy, hogy a mesterséges intelligencia fontos tényező lehet az új képességek, szolgáltatások vagy termékek kifejlesztésében – az átlagnál kicsit magasabb arányban Csehország (40%) és Románia (42%) ismeri fel leginkább az innovációs potenciált.

A költségcsökkentésre elsődleges előnyként különösen a leginkább tőkeigényes ágazatokban hivatkoznak, ilyen az energiaipar, közművek, bányászat (egyenként 58%) és az építőipar (54%). A szakmai és üzleti szolgáltatások ágazatában a pénzügyi igazgatók ügyfélközpontúak: az új termékek és szolgáltatások kifejlesztése, valamint az ügyfelek elégedettségének növelése szerintük az AI bevezetésének elsődleges előnye (47%). A megnövekedett előrejelzési, modellezési és forgatókönyv-tervezési pontosságot a fogyasztói üzleti szektorban értékelik leginkább (50%). Eközben a technológia, média- és kommunikációs iparág az új képességek, termékek és szolgáltatások fejlesztését tartja a legfontosabbnak (49%), amit a költségcsökkentés követ (47%).

HR – a pénzügyi vezetők legnagyobb kihívása

A válaszadók több mint fele (59%) számára a technológia bevezetésének legnagyobb kihívása a megfelelő munkatársak, erőforrások és kompetenciák megtalálása.

A szűkös munkaerőpiacon ajánlott a technológiával és a munkaerővel kapcsolatos beruházásokat együttesen tervezni, és mindkettőre úgy tekinteni, mint kritikus sikertényezőkre. A technológia bevezetése alapvető fontosságú, azonban szükséges megérteni az emberekre gyakorolt hatását is. Enélkül nehéz megnyerni a munkatársak támogatását, amely elengedhetetlen az eredményes implementációhoz. – mondta Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási üzletágának igazgatója.

Második helyen kihívásként az adatforrások és a technológia kérdését jelölték meg a válaszadók, 51%-uk gondolja így régiós szinten. Ezt a kihívást a lengyel és román pénzügyi vezetők jelölték meg leggyakrabban (58%, illetve 53%). Harmadik kihívásként a generatív AI-ba való befektetés költségei szerepelnek, a CFO-k közel fele (48%) hivatkozott erre. A közép-európai válaszadók túlnyomó többsége (67%) a költségvetésének kevesebb mint egy százalékát kívánja mesterséges intelligenciát érintő beruházásra fordítani.

A generatív mesterséges intelligencia bevezetésének első három akadálya között mindössze csak a lengyel pénzügyi vezetők említettek adatvédelmi és biztonsági kérdéseket. Ennek az a legfőbb oka, hogy a lengyel jogrendszerben működő vállalkozások számára régóta kihívást jelent a változó jogi szabályozásoknak való megfelelés. A felmérés szerint a képzett munkavállalók rendelkezésre állása a legfőbb kihívás a fogyasztói vállalkozások (66%), a feldolgozóipar (62%), a technológia, média, telekommunikáció (62%) és a pénzügyi szolgáltatások (56%) szektorában, míg az építőipar (67%) és az üzleti és szakmai szolgáltatások (60%) esetében az adat- és technológiai erőforrások jelentik továbbra is a legfőbb gondot.

A generatív mesterséges intelligencia bevezetése során szilárd alapokat szükséges teremteni a digitális és AI képességek terén. Ez magában foglalja a technológiai infrastruktúrát, amely biztosítja a mesterséges intelligencia hatékony működéséhez szükséges rugalmasságot és számítási teljesítményt, az adatkezelést a szervezet digitális rendszereinek az AI-modellekbe való integrálásához, valamint a változásmenedzsmentet, amely magában foglalja a képzést, a kulturális változást és az új működési módokhoz való igazodást és az ehhez szükséges átszervezést. Emellett az adatvédelemmel, a biztonsággal, a bizalommal és a megfelelőséggel kapcsolatos aggályok kezelése az átalakulási folyamat alapvető szempontjává válik. – mondta Dr. Barta Gergő a Deloitte vezető Mesterséges Intelligencia szakértője.

A teljes CFO Survey ide kattintva érhető el.

Forrás: Deloitte Magyarország

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A régiós pénzügyi vezetők harmada már teszteli a generatív AI megoldásokat appeared first on Műszaki Magazin.

A megállapodás részeként a Schneider Electric leányvállalata, az AVEVA digitális iker platformját összekapcsolják az NVIDIA Omniverse megoldásával, egységes környezetet biztosítva a virtuális szimulációhoz és az együttműködéshez.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat adatközponti infrastruktúrák kapcsán meglévő tudását, valamint az NVIDIA fejlett mesterséges intelligencia technológiáit felhasználva a két cég létrehozza az első, nyilvánosan elérhető MI-adatközpont-referenciaterveket. Ezek a tervek új szintre emelik a mesterséges intelligencia felhasználását az adatközponti ökoszisztémában, és jelentős mérföldkőnek számítanak az iparág fejlődésében.

Az MI-alkalmazások egyre több iparágban válnak meghatározó jelentőségűvé, ugyanakkor a hagyományos számítástechnikai megoldásokhoz képest jóval több erőforrást igényelnek, ezért a számítási kapacitás iránti igény exponenciális mértékben nő. A mesterséges intelligencia térhódítása jelentős változásokat hozott, és jóval komplexebbé tette az adatközpontok tervezését és üzemeltetését. Az ilyen létesítmények tulajdonosainak és üzemeltetőinek egyszerre kell megoldaniuk azt, hogy a bővülő igények miatt gyorsan hozzanak létre új adatközpontokat, amelyek a piaci kereslet további erősödésével könnyen skálázhatók, ugyanakkor energiahatékonyak.

„Az adatközponti megoldások terén szerzett szakértelmünk egyesítve az NVIDIA MI-technológiák területén meglévő kompetenciájával segítik a szervezeteket abban, hogy leküzdjék az adatközponti infrastruktúra korlátait, és kihasználják a mesterséges intelligenciában rejlő teljes potenciált. Az NVIDIA-val való együttműködésünk megnyitja az utat egy hatékonyabb, fenntarthatóbb és valódi változásokat hozó jövő felé, amelyet az MI mozgat”

– mondta el Pankaj Sharma, a Schneider Electric „Secure Power Division & Data Center Business” részlegért felelős alelnöke.

Kiaknázhatják az MI-ben rejlő lehetőségeket

Az együttműködés első fázisában a Schneider Electric az NVIDIA speciális, gyorsabb számításokat lehetővé tevő megoldásaihoz igazodó adatközpont-referenciaterveket mutat be, amelyek segítik az adatfeldolgozásra, mérnöki szimulációra, elektronikai tervezés automatizálására, számítógéppel támogatott gyógyszertervezésre és generatív MI alkalmazások futtatására szolgáló adatközpontok kialakítását. A projekt során kiemelt figyelmet fordítanak a nagy energiamennyiség elosztására, a folyadékhűtő rendszerekre és az extrém sűrűségű szervercsoportok egyszerű üzembe helyezését és megbízható működését egyaránt támogató vezérlés kialakítására.

„A Schneider Electrickel való együttműködésünk révén kínált MI adatközpont-referenciatervek biztosítják a szervezetek számára a szükséges infrastruktúrát ahhoz, hogy kiaknázzák a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, és ezzel számos iparágban ösztönözzék az innovációt és a digitális átalakulást”

– mutatott rá Ian Buck, az NVIDIA „Hyperscale and HPC” területért felelős alelnöke.

Jövőbeli tervek

Az adatközponti referenciatervek mellett a Schneider Electric leányvállalata, az AVEVA digitális iker platformját összekapcsolják az NVIDIA Omniverse platformjával, egységes környezetet biztosítva a virtuális szimulációhoz és kooperációhoz. Ez az integráció zökkenőmentes együttműködést tesz lehetővé a tervezők, mérnökök és más érintett szakemberek között, felgyorsítva az összetett rendszerek tervezését és telepítését, miközben segít a piacra kerülési idő és a költségek csökkentésében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI-forradalom az NVIDIA és a Schneider Electric összefogásával appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek érdekében a cégcsoport nemrégiben megvásárolta a román Esenca Digital Workwear S.R.L. startup többségi részesedését. A vállalkozás arra szakosodott, hogy olyan mesterséges intelligenciával támogatott applikációt fejlesszen ki, amely képes méretet venni a megfelelő ruhadarabok kiválasztásához.

„Az a célunk, hogy a mesterséges intelligenciát segítségül hívva még egyszerűbbé és felhasználóbarátabbá tegyük ügyfélközpontú folyamatainkat és szolgáltatásainkat”

– húzta alá Bernhard Niklewitz, a Mewa igazgatóságának elnöke.

„Az Esenca olyan partnerünk ezen az úton, amely az MI és a textilágazat területén egyaránt kiemelkedő szakértelemmel rendelkezik. Emiatt vásároltunk üzletrészt a cégben.”

Az Esencában szerzett többségi részesedéssel a textilszolgáltató vállalat bővíti portfólióját, és a digitális ügyfélszolgáltatások területén hosszú távon megbízható partnerre tesz szert. Az MI-re épülő technológia lehetővé teszi a Mewa és ügyfelei, valamint egyéb partnerei számára, hogy kényelmes, applikáció-vezérelt méretvételi eljárással segítse a megfelelő darabok kiválasztását a munka-, üzleti és védőruházatok, illetve a munkavédelmi cikkek területén. A helyszíni, személyes méretvételi procedúra a jövőben ennek következtében lényegesen rugalmasabban és hatékonyabban lesz lebonyolítható.

Néhány másodperc alatt kiválasztható a megfelelő méret

A digitális eljárást okostelefonnal vagy egy offline üzemmódban működő készülékkel is el lehet végezni. Meg kell adni néhány személyes méretadatot, a személy nemét, és szükség van telefonnal szemből és oldalról készített egészalakos fotókra. A mesterséges intelligencia támogatásával a képek alapján a rendszer kiszámolja a pontos testméreteket, amelyhez párosítják a Mewa mérettáblázatainak megfelelő értékeket. Magukat a fotókat nem kell tárolni, ezek csupán az egyes méretvételi pontok beazonosításához szükségesek. A szabványosított méretvételi eljárás több mint száz méretvételi ponttal dolgozik, és fél centiméternyi tűréspontossággal határozza meg az egyes értékeket. Mindössze harminc másodperc kell ahhoz, hogy a felhasználó megkapja az ajánlott méreteket minden egyes ruházati kollekcióhoz.

Az Esenca által kifejlesztett szkennelési technológiát 2024-től kezdve fokozatosan integrálják az ügyfélrendszerekbe.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Mewa MI-t használó applikációkba invesztál appeared first on Műszaki Magazin.

A kooperáció révén többek között az ipari képalkotás, a minőség-ellenőrzés és a selejt csökkentése terén nyílnak meg új lehetőségek. A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása számos lehetőséget kínál az ipari automatizálási megoldások képességeinek és hatékonyságának növelésére, lehetővé téve ezzel az ipari termelővállalatok számára, hogy jobban felkészüljenek a jövő kihívásaira. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat és a Hailo Technologies, amely az MI felhasználást támogató chipek gyártásában jár élen, most együttműködési megállapodást kötött, amelynek keretében a Hailo-8 processzort integrálják a Schneider Electric megoldásaiba.

Ezzel a lépéssel új szintre emelkednek a Schneider Electric peremszámítástechnikai (edge) megoldásainak képességei, ami jelentős és azonnali javulást eredményez számos gyártási folyamatban. A Hailo-8 ugyanis egy hatékony és kompakt MI-processzor alacsony energiafogyasztással, amely lehetővé teszi a valós idejű, nagy pontosságú adatelemzést az edge alkalmazások esetében is. A fejlett processzor használata révén például a képalkotó rendszerek tárgyfelismerési sebessége hatszorosára nő, 20-szor gyorsabbá válnak a minőség-ellenőrzés során az osztályozási folyamatok, illetve átlagosan 15 százalékkal csökkenhet a selejt mennyisége.

„Folyamatosan keressük azokat a partnereket, akik segíthetnek nekünk abban, hogy a piacon elérhető legmodernebb megoldásokat kínáljuk. A Hailo-val megvalósuló együttműködés megerősíti az innováció és a következő generációs technológia használata iránti elkötelezettségünket, egyben fontos lépést jelent ahhoz, hogy intelligens, energiahatékony, az ipar jövőjét formáló megoldásokat kínálhassunk ügyfeleinknek”

– mondta el Aurelien LeSant, a Schneider Electric ipari automatizációs területének innovációért és technológiáért felelős igazgatója.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a Schneider Electric partnerei lehetünk ebben az úttörő vállalkozásban, amelynek során feltárhatjuk, milyen lehetőségeket rejt, ha a mesterséges intelligenciát az ipari automatizálási megoldásokban alkalmazzuk. Technológiánk lehetővé teszi a Schneider Electric ügyfelei számára, hogy gyorsan és egyszerűen új, nagy teljesítményű, költséghatékony és intelligens, MI-alapú megoldásokat hozzanak létre”

– nyilatkozta az együttműködés kapcsán Eyal Barnea, a Hailo Technologies üzletfejlesztésért felelős alelnöke.

A Schneider Electric és a Hailo Technologies együttműködésének eredményeit már a gyakorlatban is bemutatták, a november 14-16. között Nürnbergben megrendezett Smart Production Solutions (SPS) nevű rendezvényen. Az érdeklődők megtekinthették, ahogy a robotika és a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket ötvöző berendezés gyorsan és hatékonyan kiemel egy darab chipet egy áramköri lapról.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Schneider Electric – Hailo együttműködés az ipar jövőjéről appeared first on Műszaki Magazin.

Akad azonban számtalan kihívás, melyet mindenképp kezelni szükséges, továbbá újszerű üzleti és jogi kockázatok is felmerülnek, melyek mérséklése többletfeladatot ró a fejlesztő és adaptáló szervezetek nyakába. Ráadásul a technológiai fejlettség elérte azt a szintet, hogy most már szükséges elgondolkodni azon, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló szabályokat felül kell-e vizsgálni.

Az innováció és adatalapú gazdaságban mindenhol jelen vannak már a mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldások. A vállalkozásoknak azonban hangsúlyos kockázat az, hogy milyen hatékonyan tudják beilleszteni a megfelelő innovatív tartalmú alkalmazást üzleti modelljükbe, operatív működésükbe.

Az Európai Unió készülő mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az ún. AI Act a felmerülő kérdésekre próbál jogi keretrendszert biztosítani, ez azonban csak egy része a megoldásnak, hiszen nem csak jogi, de etikai kérdések is felmerülnek, miközben a verseny nagy, a technológiai fejlődés üteme pedig egyre gyorsul.

A szakértők szerint jelenleg még alacsony az általános, ilyen rendszerekkel szemben táplált bizalom, és ennek részben oka a megfelelő szabályozás hiánya – a rendelkezésre álló szabályok ugyanis nem tudnak minden kihívást, minden kérdést megfelelően kezelni. A szabályozás hiányosságán túl megértési problémák is felmerülnek: mivel ezeket a technológiákat nem értjük teljes egészében, nehezen lehet megfelelően készülni ezek hatásaira, továbbá aggályok merülnek fel az alapvető jogoktól a termékfelelősségi és adatvédelmi kérdéseken túl egészen az üzleti titok védelméig. Sok esetben felmerül a kérdés például, hogy egy generatív MI-modellnek milyen kérdéseket tehetünk fel, és az ott megadott adat milyen védelemben részesül. Az output, vagyis generált eredmény kapcsán pedig a szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó kérdések merülnek fel, például, hogy keletkezik-e szerzői jogi oltalom alá eső mű, és ha igen, kit illet meg.

Az Európai Unió most készülő rendelettervezete, az AI Act bizonyos kihívások kezelésére tesz kísérletet, célja inkább a megelőzés, a hátrányos helyzetek kiküszöbölése. Az első, nehezen érthető és nagyon technológiai szövegezési verzióhoz képest a jelenlegi, harmadik szövegtervezet sok előrelépést tartalmaz. Jól definiált például a mesterséges intelligencia rendszerek fogalma, amely kulcsfontosságú egy ilyen jogszabálynál. Több olyan alfogalmat is bevezettek, melyek jól mutatják, hogy az EU reflektál a folyamatos változásra, bekerültek a tervezetbe például az alapmodellek és az általános célú mesterséges intelligencia rendszerek fogalmai is – véli Dr. Barta Gergő a Deloitte Magyarország kibervédelmi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

Az EU, mint jogalkotó szinte a világon elsőként tesz kíséretet arra, hogy átfogó szabályozás szülessen ebben a kérdésben, és ilyenkor nagyon gyakran felmerül az idő előtti szabályozás kérdése, ez pedig sok esetben túlszabályozással párosul. Ahogy több szakértő is rámutatott: ha a jelenlegi szövegezés szerint alakul az AI Act, akkor az alkalmazóknak olyan kihívásoknak kell megfelelniük technológiai szempontból, amit nem is biztos, hogy képesek megugrani – emelte ki dr. Albert Lili, a Deloitte Legal ügyvédje, az adatvédelem, technológiai és IP csoport, a munkajogi csoport, valamint a mesterséges intelligencia megfelelőségi szolgáltatás specialistája.

Az még kérdés, hogy mikortól lép majd érvénybe a jogszabály, és mikor kell majd alkalmaznia a szervezeteknek, ugyanakkor nem szabad elfelejtkezi arról, hogy már vannak alkalmazandó jogszabályok, például az adatvédelem területén a GDPR. Egy megbízható mesterséges intelligenciarendszer egyik alappillére, hogy a fejlesztők és az MI megoldásokat alkalmazók egyaránt figyelembe vegyék az adatbiztonsági és az adatvédelmi követelményeket, a piaci szereplők pedig transzparensen kommunikálják, hogy milyen adatkezelési műveleteket végeznek, milyen adatokat gyűjtenek, azokat milyen célból használják fel. Ezzel egyidejűleg pedig szükséges megfelelő kontrollt biztosítani az adatalanyoknak személyes adataik felett.

A jogi keretrendszer megalkotásával párhuzamosan az üzleti és felhasználói oldal is egy tanulási folyamaton megy át. Kérdés például, hogy milyen etikai szempontokat kell figyelembe venni a mesterséges intelligenciarendszerek tervezésénél, és ezek hogyan illeszthetők be a jogi keretekbe, ill. át kell gondolni, hogy kik az értékteremtési folyamat résztvevői, ezek milyen viszonyban vannak egymással, és milyen esetben, kinél van a felelősség.

Szintén felkapott téma a szellemi tulajdonjog kérdésköre is, amellyel kapcsolatban nagyon sok kérdőjel van, például, hogy a meglévő szellemi tulajdonjogra vonatkozó szabályozás elegendő-e a mesterséges intelligencia által generált tartalom vagy találmányok által támasztott egyedi kihívások kezelésére. Az EU-ban, és így Magyarországon is jelenleg irányadó szabályozás kimondja például, hogy egy művet akkor illethet meg szerzői jogi oltalom, ha egyéni eredeti jelleggel bír és az emberi közreműködés azonosítható. Mi történik akkor, ha egy mesterséges intelligencia is részt vesz az alkotásban? Abban az esetben, ha az MI teljesen önállóan, emberi közreműködés nélkül hoz létre művet, a jelenleg rendelkezésre álló szabályok és joggyakorlat alapján nem állhat fenn szerzői jogi oltalom.

Ugyan tényleg nehéz a jelenlegi környezetben felkészülni, mivel a szabályozás még nem teljesen kiforrott, innovációs szempontból mégis most van az a pillanat, amikor érdemes elkezdeni az MI megoldások használatát. Fontos azonban, hogy a jogi és piaci követelményeknek való megfelelés érdekében már első pillanattól a megfelelő szakemberek kerüljenek bevonásra az MI stratégia kialakításába és megvalósításába. – tette hozzá Dr. Albert Lili.

A témáról többet is megtudhat a Deloitte Risk? Respond! podcast teljes adásában, ami itt tekinthető meg.

Forrás: Deloitte Magyarország

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric új útmutatója segítséget nyújt az adatközpontok üzemeltetőinek ahhoz, hogy az MI-hez köthető igények kiszolgálására optimalizált infrastruktúrát alakítsanak ki.

A mesterséges intelligenciát egyre szélesebb körben alkalmazzák világszerte számos ágazatban, az egészségügytől a pénzügyeken és a gyártáson át a közlekedésig és a szórakoztatóiparig, ami egyben azzal is jár, hogy látványosan nő a technológiát támogató számítási kapacitás iránti igény. Ez komoly kihívást jelent az adatközpontok számára, amelyeknek alkalmazkodniuk a tervezés és üzemeltetés szintjén, hogy ki tudják szolgálni az MI-hez köthető, növekvő igényeket.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új, „AI Disruption: Challenges and Guidance for Data Center Design” című útmutatója részletes betekintést ad és hatékony támogatást nyújt az infrastruktúra tervezés folyamatához azon vállalkozások és szervezetek számára, amelyek a lehető legteljesebb mértékben ki akarják használni a mesterséges intelligencia térhódítása által az adatközpontok számára kínálkozó lehetőségeket.

Úttörő szerepet az adatközpontok tervezésében

Becslések szerint az MI-alkalmazásokhoz kapcsolódó munkaterhelés 2028-ig évente átlagosan 26-36 százalékkal nőhet, ami az energiaigény bővülésével jár mind a már a meglévő, mind az új adatközpontokban. Ahhoz, hogy ezt a kihívást kezelhessék, számos szempontot kell figyelembe venniük az ilyen létesítmények üzemeltetőinek. A Schneider Electric új kiadványa a fizikai infrastruktúra 4 összetevőjének – energiaellátás, hűtés, rackek, szoftvereszközök – tervezéséhez nyújt hasznos segítséget.

A vállalat útmutatója lehetőséget kínál a vállalkozások számára, hogy olyan adatközpontokat tervezzenek, amelyek nem csak képesek támogatni az MI-t, hanem teljesen az MI-re optimalizáltak. A kiadvány innovatív koncepciókat és legjobb gyakorlatokat mutat be.

„Ahogyan az MI tovább fejlődik, egyedülálló követelményeket támaszt az adatközpontok tervezése és irányítása kapcsán. Ezen kihívások kezeléséhez fontos figyelembe venni a mesterséges intelligenciához köthető munkaterhelés főbb jellemzőit és trendjeit, amelyek egyaránt hatással vannak a már meglévő és az újonnan épülő adatközpontokra. Az MI alkalmazások, és különösen a mesterséges intelligencia betanítása rendkívüli számítási kapacitást igényelnek. Ez jelentős terhet ró az adatközpontok energiaellátására és hűtésére. Az energiaköltségek emelkedésével és a környezetvédelmi aggályok fokozódásával az adatközpontoknak az energiahatékony hardverek használatára kell átállniuk, mint például a nagy hatékonyságú elektromos és hűtési rendszerek, illetve célszerű megújuló energiaforrásokra támaszkodniuk, hogy csökkentsék a működési költségeiket és a szén-dioxid-kibocsátásukat”

– mutatott rá Pankaj Sharma, a Schneider Electric „Secure Power Division and Data Center Business” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

Az MI-ben rejlő teljes potenciál felszabadítása

A Schneider Electric útmutatója az MI és az adatközponti infrastruktúra kritikus kapcsolódási pontjait vizsgál olyan kulcsfontosságú szempontokkal foglalkozik, mint például:

•  Útmutató a négy kulcsfontosságú MI-jellemzőről és a trendekről, amelyek kihívást jelentenek a fizikai infrastruktúra esetében az energiaellátás, a hűtés, a rackek és a szoftverek kezelése kapcsán.
• Ajánlások a mesterséges intelligencia oktatásához használt szerverek szélsőséges rack-teljesítménysűrűségének értékelésére és támogatására.
• Útmutató a léghűtésről a folyadékhűtésre való sikeres átálláshoz.
• Javasolt rack-specifikációk a nagy teljesítményt igénylő, MI-t támogató szerverek hatékonyabb áramellátásához és hűtéséhez.
• Útmutatás az adatközponti infrastruktúra-menedzsment (DCIM), az energiagazdálkodási (EPMS) és az épületirányítási (BMS) rendszerek használatához az adatközpontok létrehozása során.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az MI támogatására optimalizált adatközpontok kialakításához nyújt segítséget a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Az új rendszer zártkörű béta tesztje szeptemberben indul és várhatóan az év végén, illetve 2024 elején lesz szélesebb körben is elérhető.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat bejelentette az EcoStruxure Resource Advisor Copilot bevezetésére vonatkozó tervét. A vállalat a nagy nyelvi modell (Large Language Model) technológiát használva hozta létre Resource Adivsorba beépített digitális segítőtársat, a Copilotot. A megoldás fejlettebb adatelemzéssel, vizualizációval, döntéstámogatással és teljesítményoptimalizálással támogatja a cégek energetikai és fenntarthatósági csapatait abban, hogy még jobb munkát végezzenek. A Copilot zártkörű béta tesztelése szeptemberben indul, a rendszer pedig 2023 végén vagy 2024 elején lesz szélesebb körben is elérhető.

A digitális korszak és a szemléletformáló gazdaság iránti igény egyszerre történő megjelenése új kihívások sorát hozza el a vállalatok számára, ami még fontosabbá teszi, hogy a vezetők digitális megoldásokat használjanak a szervezetek környezeti és társadalmi hatásainak kezelése érdekében. Az új Copilot alkalmazásával a Resource Advisor felhasználói könnyedén lekérdezhetnek adatokat, ábrákat hozhatnak létre, és értékes információkhoz juthatnak. Ez az egyszerűsített megközelítés csökkenti az emberek által végzett adatelemzés szükségességét, így a felhasználók a stratégiai fontosságú döntésekre összpontosíthatnak.

„A fenntartható, digitális jövő építése azt jelenti, hogy innovatív, hatékony eszközöket kell kifejlesztenünk, amelyekkel napjaink növekvő szén-dioxid-mentesítési kihívásaira válaszolhatunk. A feladat tehát, hogy a világ legnagyobb vállalatai számára létrehozzuk az „együttműködő intelligenciát” azzal, hogy a csúcstechnológiát párosítjuk az emberi szakértelemmel, hogy mérhető eredményeket érhessünk el. A Resource Advisor Copilot lehetővé teszi ügyfeleink számára, hogy gyorsabban, felelősségteljesebben és magabiztosabban dolgozzanak, miközben a vezető globális tanácsadói csapatunk szakértelmével támogatva kezelik a vállalatuk erőforrás-gazdálkodási kezdeményezéseit”

– mondta el Steve Wilhite, a Schneider Electric fenntarthatósági üzletágának elnöke.

Az új eszköz a legújabb MI-alapú fejlesztés a Schneider Electric fenntarthatósági üzletágától. A részleg korábbi megoldásai közé tartozik az MI-alapú kockázatoptimalizálás, a számlák érvényességének megállapítására vonatkozó szolgáltatás, illetve a csúcsidőszaki riasztások. Emellett a részleg valamennyi szoftvermegoldását – amely magában foglalja a Zeigo Network, Zeigo Activate és Zeigo Power termékeket – az adattudomány, a gépi tanulás és az MI-alapú automatizálás támogatja.

„A Resource Advisor Copilot bevezetése a Schneider Electric digitális vezető szerepének új korszakát jelenti. A globális adatokkal való interakció és a valós idejű adatmegtekintés felgyorsításának egyedülálló képessége gyorsabban és messzebbre viszi ügyfeleiket. A mesterséges intelligencia termékeikbe és szolgáltatásaikba történő integrálásával a Resource Advisor Copilot a vállalati fenntarthatósági stratégiák felelősségteljes és skálázható megvalósítását szolgálja”

– mondta el az új megoldásról Amy Cravens, az International Data Corporation (IDC) kutatási menedzsere.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI-vel teszi hatékonyabbá és fenntarthatóbbá a cégek működését a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Ezzel egy újabb cél teljesült Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának 2025-ig tartó intézkedési tervéből. A mesterséges intelligencia (MI), mint technológia mára átszövi a mindennapjainkat. Az MI alkalmazások széles körű elterjedése óriási gazdasági hasznot jelent, mivel javítja a termelékenységet, jelentős mennyiségben teremt nagyobb hozzáadott értékű munkahelyeket és hozzájárul a piaci és közigazgatási folyamatok fejlesztéséhez, illetve a környezet-és klímavédelem megvalósításához is.

“A kormány célja, hogy a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájában foglaltaknak megfelelően a társadalomhoz közelebb hozza a mesterséges intelligenciát és felkészítse az alkalmazására, amelynek egyik legfontosabb eleme az MI Kihívás. A 2020. decemberében indult tudatosító kampánynak köszönhetően eddig már több mint 4,5 millióan ismerkedhettek meg a technológiával különböző kiállítások, és rendezvények segítségével”

– jelentette ki Fábián Gergely, iparpolitikáért felelős államtitkár. Emellett leszögezte, hogy a Mesterséges Intelligenciának az új iparpolitikában is szerepet kell kapnia.

A 2018 októberében Prof. Dr. Palkovics László kezdeményezésére alakult és mára már 392 tagot számláló Mesterséges Intelligencia Koalíció célja, hogy hazánk a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön, a nemzetközi MI közösség fontos tagjává váljon és együttműködési fórumot biztosítson a magyar MI ökoszisztéma valamennyi szereplőjének.

Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Koalíció részt vett Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának kialakításában és szerepet vállal annak megvalósításában is. A Nexius keretrendszerében bárki számára ingyenesen, magyar és angol nyelven elérhető  MI Kihívás („Bevezetés a Mesterséges Intelligencia világába”) a laikus érdeklődők és az üzleti szféra képviselői számára is kiindulási alapként szolgálhat ahhoz, hogy általános információkat szerezzenek a technológiáról. Hozzátette: a Kihívás népszerűsítésében együttműködünk hazai felsőoktatási intézményekkel, közülük kiemelkedő partnereink az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem; olyan multinacionális cégekkel, mint a  Continental Automotive Hungary Kft., a Nokia Solutions and Network Kft. és a Vodafone Magyarország Zrt., továbbá számos szereplővel a KKV szektort illetően, mint a Login Autonom Ltd., Königsberg Consulting Kft. és a Stratis Kft. Az együttműködések keretében elkészült például egy “Mesterséges intelligencia jogi aspektusai” című kisfilm is, továbbá a Koalíció tagjainak közreműködésével az MI Koalíció YouTube csatornáján található „Mesterséges intelligencia a mindennapokban“ című videós tananyag is.

Az MI Kihívásról további információ a hazai mesterséges intelligencia ökoszisztéma weboldalán, az AI Hungary-n található.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Már több mint százezren teljesítették az MI Kihívást appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari metaverzum lehetőséget kínál arra, hogy az építkezéseinket, a gyártási rendszereinket, az újításainkat a szimuláció segítségével optimalizáljuk, az esetleges hibákat kiszűrjük, és meghozzuk azokat a döntéseket, amik aztán kihatással lesznek a valóságra. Mindez a fenntarthatóságnak is kedvez, hiszen régi cél az emberiséget meggyőzni arról, hogy kevesebbet fogyasszon.

Sokan akkor találkoztak először a metaverzum kifejezéssel, amikor Mark Zuckerberg a Facebookot Metára keresztelte, ezzel tudatva a nagyvilággal, mekkora lehetőséget lát benne. A metaverzum név már korábban is megjelent: egy író, Neal Stephenson sci-fi regényében bukkant fel először. A 30 évvel ezelőtt napvilágot látott kifejezéssel egy, a fizikai világtól elkülönülő, virtuális világot írta le a szerző. A koncepciót eddig az avatárok, a Second Life virtuális világa kapcsán ismerhettük meg. Ám a metaverzum nem korlátozódik a videójátékokra és a szórakoztatóiparra, hanem a fizikai gazdaság számára is kínál kézzelfogható előnyöket.

A Gartner a metaverzumot az öt legfontosabb feltörekvő trend és technológia közé sorolta az idei évre. A piackutató szerint 2026-ra minden negyedik ember már legalább egy órát fog tölteni a metaverzumban, hogy ott dolgozzon, tanuljon, vásároljon, vagy éppen szórakozzon. Bár játékvilágnak tűnhet, valódi pénzt kereshetnek a virtuális térben „játszók”, kapcsolatokat alakíthatnak ki, élményekkel gazdagodhatnak, a tér a munka, a szórakozás és az információ új központjává válhat. Így nem túlzás, hogy ez lehet az internet következő verziója. A Verified Market Research számításai alapján a metaverzum piacterének mérete két évvel ezelőtt 27 milliárd dollár volt, 2030-ra viszont elérheti a 825 milliárd dollárt.

A legnagyobb vállalatok sorban csatlakoznak a metaverzumhoz. A Gucci például már ebben a térben is árulja a termékeit, a Disney vidámparkot fejleszt, a Boeing itt tervezi megalkotni repülőgépeit, egészségügyi cég digitális kórházat létesít a konzultációkhoz, filmpremiert tartanak itt, a Vatikán a művészeti gyűjteményét állítaná ki, és a sort még hosszan lehet folytatni… Dubajban a következő öt évben 40 ezer virtuális munkahely létrehozását támogatják, amivel akár 4 milliárd dollárral nőhet a város GDP-je, a Facebook pedig 10 ezer új munkavállaló felvételét tűzte ki célul a projektben.

A metaverzum előnyeit a gyártó cégek is szeretnék kihasználni, és így az ipar 4.0 következő lépcsőfokára emelkedhetnek. Az ipari metaverzumban a vállalatok minden digitalizálható eszköze, folyamata valósághűen leképezhető, bejárható, elemei és egésze szimulálható, és ez alapján fejlesztési döntéseket lehet hozni a fizikai valóság számára. Így, ha például egy gyár termelékenysége lecsökken, a világ különböző pontjain lévő szakértők a virtuális valóságban találkozhatnak, a valós adatok alapján visszapörgethetik az időt addig, míg a tervek szerint történt a gyártás, majd megnézhetik, mi változott azóta. Ilyen ok lehet, hogy szoftverfrissítési sorból kimaradt a robotizált gyártósor egyik elemének upgrade-je. A virtuális térben lefuttathatják a frissítést, szimulálhatják ennek eredményeit, majd pozitív döntés esetén a valódi világban is megtehetik azt. De jól használható e technológia az oktatás terén is, akár egy távoli berendezés –mint pl. tengeri szélturbina– „helyszíni” bejárásához, szerelési modellezéséhez is. Az ipari metaverzummal tehát a következő szintre léphet a hatékonyság, a tervezés, a problémák megelőzése.

Az ipari metaverzum alapját képező digitális ikrek technológiája első alkalmazói között az igen komplex tevékenységet végző autógyártókat találjuk – könnyű ezt megérteni, ha csak a költséges töréstesztekre gondolunk. Egy prototípust csupán egyszer lehet összetörni, a digitális ikertestvérén –a valódi berendezés digitális másán– viszont a kísérletek akár változó paraméterek mellett is számtalanszor megismételhetők – ahogy tesztkilométerek milliói is megtakaríthatóak, áthelyezhetőek a szimulációs térbe. A technológia jól vizsgázott, hiszen a hagyományos töréstesztek pontosan ugyanazokat az eredményeket produkálták, mint a jóval költséghatékonyabb digitális modellen végzett számítások.

A folyamatok digitális modellezése tehát már most is valódi értéket mutat: ennek köszönhetően felére csökkent a BioNTech marburgi létesítményben a koronavírus elleni vakcina gyártásához szükséges felkészülési idő. Amikor Nankingban saját üzemünket építettünk fel, a szakemberek még a munkálatok első fázisát megelőzően szimulálták a létesítmény teljesítményét, így sikerült kijavítani a kisebb-nagyobb tervezési hibákat, például egy megfelelő szellőztetés nélküli festőgépet, amelynek módosítása később jelentős pénzbe és időbe került volna. Komplett városok tervezését tökéletesítheti a technológia, például Berlinben egy új negyed létrehozásához is használják, amely 100 százalékban szén-dioxid- és akadálymentes lesz.

A külföldi példák után nézzük meg, mi a helyzet Magyarországon! A hazai piacon is tapasztalható, hogy növekszik az érdeklődés a digitálisiker-technológia iránt, az ütem azonban sokkal lassabb, mint Nyugat-Európában, de még a régióbeli Csehországban is egyre gyakoribb megrendelői elvárás a digitális gyártásszimuláció az új kapacitások tervezése során, adott esetben ezt is „mellékelni” szükséges az ajánlathoz.

Mikor a munkaerőhiány és az energiaválság számos egyéb terület mellett az ipari termelékenység szinten tartását, növekedését is veszélyezteti, az egyik legfontosabb feladatunk, hogy olyan technológiákat fejlesszünk és alkalmazzunk, amelyek minél kevesebb erőforrást használnak fel. Ezt a célt is szolgálja az ipari metaverzum: egy virtuális, fotorealisztikus ipari környezet, ahol valós időben lehet a valóságból leképzett, vagy még csak virtuálisan működő eszközökkel, folyamatokkal dolgozni, és így újat, pluszt létrehozni –a valódi, termelő világ számára, „hiba” nélkül. Olyan technológiák kombinációjának köszönhetően születik meg az ipari metaverzum, mint például digitális ikrek, a mesterséges intelligencia, a valós idejű adatfeldolgozás, az 5G, az IoT.

A Siemens első ipari metaverzuma Magyarországon, a BMW debreceni gyáránál valósul meg a videókártyáiról ismert NVIDIA partnersége mellett, és amely új mércét állít fel az egyébként is rendkívül innovatív járműgyártásban.

Erre azért is szükség van, mert a német autóipari vállalat a jövő év végéig 13 teljesen elektromos gépjárműtípust kínál majd a vásárlóinak, így változtatnia kell a gyártási környezeten és folyamatokon. Mindez alapos tervezést igényel, amelyben nagy szerepe van a digitalizációnak. Az új üzem 2025-ben kezdheti meg a termelést, így a modellezést támogató Siemensnek és az NVIDIA-nak is feszített munkára van szüksége. A gyár alapkőletételekor Milan Nedeljkovic, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja kiemelte, hogy a létesítmény a rugalmasság, a fenntarthatóság és a digitalizáció terén egyaránt az autóipar csúcstechnológiáját képviseli.

Megérkezve a vágyott jövőbe, mára itt tartunk: a technológia egy link a való világhoz, amelyben képesek lehetünk a problémák gyors és hatékony megoldására, új létrehozására. Ez elsőre még sci-finek tűnhet, ám ma fektetjük le az ipari metaverzum alapjait, a lehető legnagyobb alapossággal kivitelezve, összekészítve hozzá az építőkockákat.

Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójának írása

The post Siemens metaverzum appeared first on Műszaki Magazin.

Evidenciának tűnik, hogy kifizetődőbb elvégezni a megelőző karbantartásokat, mint megvárni, amíg beüt a baj és le kell állítani az egész gyártósort. De honnan tudjuk, hogy pontosan hol és milyen karbantartásra van szükség? A választ a mesterséges intelligencia adhatja meg. A karbantartási és szerviztevékenységek valódi igényeknek megfelelő ütemezését célzó Siemens Predictive Service Analyzer megoldással akár 30 százalékkal is növelhető egy gyártóüzem rendelkezésre állása.

Előre kell gondolkodni

A tervezett karbantartás egyre kevésbé képes megfelelően kiszolgálni a termelőüzemeket, ahol a váratlan leállások és a nem tervezett karbantartási események komoly bevételkieséshez vezetnek. A modern gyártásban az azonnali beavatkozásra való képesség, vagy a meghibásodás előrejelzése kulcsfontosságú tényezők a tempó megtartásához. A Predictive Service Analyzer olyan megoldást kínál, amivel a felhasználók már a hajtásrendszerek meghibásodása előtt, a kialakulás korai szakaszában értesülnek a várható hibaeseményekről. Ezáltal megfelelően fel tudnak készülni, és a nem tervezett leállások helyett a karbantartást a gép igényeire szabva iktathatják be a termelésbe.

Olvas a paraméterek között

A Siemens Predictive Service Analyzer egy mesterséges intelligencia alapú prediktív karbantartási rendszer, amely felismeri a meghibásodásokra utaló korai figyelmeztető jeleket. Ilyenek lehetnek a motorok és hajtások mechanikai sérülései, a csapágyak károsodása, a kiegyensúlyozatlanság vagy a frekvenciaváltók működésének zavarai.

A megoldás előnyeit a folyamatosan mozgó gépek felügyeletében használhatják ki a legjobban. Szivattyúk, ventilátorok, kompresszorok és motorok esetén a megfelelő paraméteradatok alapján a mesterséges intelligencia közel valós időben végzi el az elemzéseket és hívja fel a figyelmet a lehetséges meghibásodásra. Mivel maga a rendszer egyszerre használja ki a felhő és a peremhálózat előnyeit, az általa generált adatforgalom mennyisége optimalizálható – ezzel az alkalmazás felépítésének és működtetésének költségei egyaránt leszoríthatók.

Feladatra szabott megoldás

A mesterséges intelligencia rugalmasságának köszönhetően számos alkalmazásban kihasználhatók a Predictive Service Analyzer előnyei. A karbantartási szükségletek átláthatóvá válnak, így a pótalkatrészek rendelkezésre állása is kiszámíthatóvá tehető. A kritikus alkatrészeket és gépegységeket kockázati elemzésnek vethetjük alá, ami további fejlesztések előtt nyit lehetőséget.

De nemcsak abból profitálhatnak a vállalatok, hogy jobban megismerik a termelőrendszer karbantartási igényeit: a moduláris szolgáltatáscsomag bővítési lehetőségeket is tartogat, amivel a gyűjtött paraméterek elemzése, kiértékelése és akár a beavatkozások is az adott termelési feladatra szabhatók.

A megoldást a közelgő hannoveri vásáron, az ipar nemzetközi seregszemléjén mutatja be a Siemens.

The post Hibaanalízis mesterséges intelligenciával appeared first on Műszaki Magazin.