Bár az ipari metaverzum megvalósulása még nem a mindennapok gyakorlata, már most egyre több vállalat számára válik valós üzleti előnyöket biztosító technológiai platformmá – mutat rá a Siemens, az S&P Global Market Intelligence és a 451 Research közös, több mint 900 vállalati döntéshozóval készült nemzetközi kutatása. Eszerint a vállalatok 81 százaléka már aktívan használja, teszteli, illetve tervezi a különböző kapcsolódó technológiák alkalmazását, és a globális ipari szektorban is egyre többen választják a termelési folyamatok optimalizálására, a fenntarthatósági célok elérésére, vagy akár a munkavállalói biztonság növelésére.

Az ipari metaverzum alaptechnológiái – mint a digitális ikrek, a mesterséges intelligencia és az IoT – gyorsan fejlődnek, és szorosan integrálódnak a gyártóvállalatok napi működésébe. Ezeknek a metaverzumban összekapcsolódó technológiáknak a használatával a vállalatok leképezhetik működésüket, illetve gyártási folyamataikat a digitális térben, és azok minden részletét optimalizálhatják, illetve egyaránt segíthet épületek, városok, valamint villamosinfrastruktúra-rendszerek tervezésében és üzemeltetésében.

2024 az ipari metaverzum bővülésének éve

Az ipari metaverzum alkalmazása jelentős bővülést mutat: 2024-re a vállalatok 62 százaléka növelte a metaverzum-technológiákra szánt költségvetését. Az ötezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ez az arány 58 százalékra nőtt, miközben az éves 10 millió dollárt meghaladó beruházások aránya 30 százalékra emelkedett. A közepes méretű vállalatok is aktívan léptek előre, 68 százalékuk számolt be növekvő beruházásokról. Sok nagyvállalat emellett nem csupán kísérletezik ezekkel a technológiákkal, hanem már konkrét felhasználási eseteket valósít meg, skálázva az eredményeit.

Az innovációba fektetnek

A termékfejlesztési, valamint a kutatás-fejlesztési innovációs projektek során a vállalatok 47 százaléka használja aktívan az ipari metaverzum elemeit. Emellett a munkavállalói biztonság és jólét javítását, valamint a gyártási folyamatok tervezését említették a vezető alkalmazási területek között.

Az ipari metaverzum elemeit alkalmazó vezető vállalatok 93 százaléka például a virtuális- és kiterjesztettvalóság-technológiákat biztonsági tréningek lebonyolítására, illetve veszélyes ipari környezetek szimulálására használja, így kímélve meg a dolgozókat a potenciális fizikai veszélytől. A gyártási folyamatok optimalizálásában pedig a mesterségesintelligencia-alapú platformok segítenek, hozzájárulva a termelési kapacitás növeléséhez, valamint az üzemek leállási idejének csökkentéséhez.

Az új technológiák integrációjának mélysége azonban iparáganként eltér. A legnagyobb arányban az ipari termékek előállítói (38%), az elektromos járműtöltő infrastruktúra (38%), az autóipar (29%), az adatközpontok (28%), az elektronikai (26%), illetve az élelmiszer- és italipar (26%) alkalmazza ezeket.

Befektetési indokok: a megtérülés szintjei

A felmérés a technológia korai adaptációja és a folyamatos fejlesztése mögött álló befektetési indokokra és üzleti előnyökre is kitér. A válaszadók 55 százaléka az árbevétel növekedését említette a technológia egyik jelentős eredményeként, 39 százalékuk az operatív költségek csökkentését, míg 32 százalékuk a fenntarthatósági törekvések előmozdítását tartotta kiemelkedő hatásnak.

Számos részleg munkáját tudják a vállalatok az ipari metaverzum segítségével támogatni a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során. A műszaki területen az alkalmazások elősegítik az innovációt a kutatás-fejlesztésben, és javítják a tervezési-mérnöki folyamatokat. A gyártásban hozzájárulnak a műveletek rugalmasságának és hatékonyságának optimalizálásához. A humán feladatoknál pedig a munkaerő termelékenységének növelésében, valamint a dolgozók képességeinek és önállóságának bővítésében (empowerment) játszanak szerepet, míg az ügyfélszolgálati tevékenységeknél az ügyféltámogatás és a szolgáltatások javítására kínálnak lehetőséget (43%).

Az elfogadottság a bővülés kulcsa

Ez a növekedés jól mutatja, hogy az ipari metaverzum milyen gyorsan válik elterjedt és iparágakon átívelő technológiai megoldássá. Azonban fontos látni, hogy jelenleg az ipari metaverzum alkalmazásának elfogadottsága jelentős eltéréseket mutat a vállalatok körében.

Az ipari metaverzumot nem alkalmazó cégek átlagosan hét kritikus akadályt – köztük 64 százalék a munkaerő-, illetve a szakértelemhiányt, 63 százalékuk pedig pénzügyi problémákat – említenek, amelyek hátráltatják működésüket. Ezzel szemben a metaverzumot használó cégek átlagosan csak öt ilyen problémát azonosítanak. Ezek közül 48 százalékuk a szoftverek rugalmasságának és testreszabhatóságának hiányát, 44 százalékuk pedig a munkaerő ellenállását az új technológiai megoldásokkal szemben. A kutatás arra is rávilágított, hogy azok a cégek, akik már sikeresen túljutottak az ipari metaverzum bevezetésének kezdeti nehézségein, kevésbé tartanak az újabb kihívásoktól. Ellenállóbbak, ha az alkalmazás érettebb szakaszaiban új, esetleg több kihívás is felmerül.

A metaverzum tehát nemcsak egy kezdeti innovációt jelent, hanem egy folyamatosan fejlődő, vállalaton belüli integrált megoldás is lehet, amely erősíti a kihívásokkal szembeni sikeres fellépés képességét.

A teljes tanulmány erre a linkre kattintva érhető el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Már a virtuális térben növelik beruházásaikat a vállalatok appeared first on Műszaki Magazin.

Mire jó a metaverzum?

A várakozások szerint a metaverzum forradalmat hozhat az élet sok területén, sőt, szinte teljesen átírhat egy sor szabályt, az eddiginél kevésbé fizikális, sokkal inkább virtuális világot hozhat az életünkbe. Egyelőre a legtöbb szervezet számára az okoz fejtörést, hogy egyáltalán hogyan kezdjenek neki, hogyan illeszkedjenek be az „új világba”. Sokak szerint azonban nem is ez a fő kérdés, hanem az, hogyan kezeli a közszféra a virtuális valóságot, mennyire próbálja kiaknázni az abban rejlő lehetőségeket. Ez akár az új technológia jövőbeli fejlődésére is rányomhatja a bélyegét.

Jelenleg még nincs általánosan elfogadott definíció arra, pontosan mit takar a metaverzum kifejezés, de bizonyos ismertetőjegyekben már meg lehet állapodni. Abban például egyetértés van, hogy a kifejezés a digitális, fizikai és emberi világok összeolvadását jelenti. Ezek között már most is van valamilyen kapcsolat, a digitális és emberi világok például találkoznak a közösségi médiában vagy az online játékok többjátékos módjaiban. Az olyan technológiák, mint a kiterjesztett valóság (AR) a digitális világot terjesztik ki a fizikai térbe, míg a virtuális valóság (VR) a felhasználókat egy digitális-fizikai hibrid világba kalauzolja el. Nem véletlen, hogy ez a két fejlesztés jelenti a metaverzum alapját is. De fontos fejlesztési terület a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a felhő, a skálázható technológia, a blokklánc, az Internet of Things (IoT), az 5G és az edge computing is. Ezek a technológiák biztosítják az intelligenciát, a hatékonyságot, a kapcsolódást és interaktív képességeket, melyekre a metaverzum épülhet. Éppen ezért a jövőbeli fejlődésük meghatározhatja azt is, merre halad majd az új, részben virtuális világ.

Mire használhatja a metaverzumot az állam?

De mihez kezdhet az állam a metaverzummal? A legtöbben elsősorban az üzleti lehetőségeket látják a technológiában, nem is nagyon gondolnak annak közösségi hasznosítására. Pedig katonák, sebészek, ügynökök vagy elsősegélynyújtók számára is lehetővé teheti, hogy megtanuljanak új készségeket és gyakorolják a meglévőket egy ellenőrzött környezetben. De ugyanígy használható a metaverzum például veszélyhelyzeti forgatókönyvek tervezésére vagy poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvedő veteránok kezelésére is.

“Még csak a folyamat elején járunk, de az kijelenthető, hogy a metaverzum folyamatosan bővül, új képességek és funkciók jelennek meg. Az ökoszisztéma egy sor hardverből, szoftverből, fejre helyezhető kijelzőkből, érzékelési eszközökből és szimulációs alkalmazásokból áll. Ezek a meglévő eszközök pedig nem csak a metaverzum építőelemei, hanem valós alternatívát nyújthatnak már most a közszféra szervezeteinek is.” – mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország Technológiai Tanácsadás üzletágának igazgatója.

Az Unlimited Reality kifejezés éppen ezt takarja, hogy a szervezetek már most kiaknázhatnak olyan megoldásokat, melyek valószínűleg majd hozzájárulnak a teljesen kiforrott új világhoz. Vagyis kár a metaverzum kialakulására várni, hiszen a rövidtávú lehetőségek már most is kihasználhatók.

Az Unlimited Reality jelenleg három fő felhasználási területre osztható:

Az üzleti szimuláció fizikai és virtuális objektumok kombinálásával létrehozhatja a valós világ hibrid másait, melyek az üzleti műveletek optimalizálását és az intelligens döntéshozatalt célozzák. Ez jelenthet fejlettebb tervezési forgatókönyveket, szimulációkat, terméktervezést vagy tesztelést.

A kiterjesztett munkavállalói élmény a decentralizált digitális eszközmegosztás segítségével személyre szabott élményt nyújthat a tanuláshoz, együttműködéshez, munkahelyi elkötelezettséghez és produktivitáshoz.

Az X-Reality élmények hibrid virtuális és fizikai megoldások, melyek új típusú közöségi részvételt hoznak mind az ipari, mind a polgári felhasználóknak.

“A vállalatok már eddig is készítettek szimulációs forgatókönyveket, a technológia fejlődésével ezek egyre inkább megjelenhetnek a közszférában is. Így például egymástól fizikailag távol lévő emberek hatékonyabban tudnak együtt dolgozni földrengések, hurrikánok vagy terrortámadások esetén. Több példa is van már ilyen szimulációra, Amerikában például veteránokat kezelnek VR headsetekkel, akik PTSD-ben szenvednek.” – mondta el Fazekas István, a Deloitte Magyarország Technológiai Tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Az X-Reality felhasználásának is lehetnek állami területei, például, ha egy állampolgár szeretne ellátogatni nemzeti parkokba, de nincs rá ideje, akkor virtuálisan bejárhatóvá lehet tenni számára ezeket. Emellett a toborzásban, munkaerőfelvételben is lehet szerepe ennek a megoldásnak, létrejöhetnek akár olyan állásbörzék, ahol az érdeklődők virtuálisan belekóstolhatnak az érintett munkakör mindennapjaiba, hogy könnyebben eldönthessék, mennyire tetszene nekik a munka élesben.

Az állam számára az új technológiák alkalmazásakor kezdetben fontos, hogy kis lépésekkel induljon, olyan konkrét eredményeket érjen el, melyek bizonyítják a koncepció sikerét. Emellett olyan új gondolkodókra van szükség, akik képesek kitörni a hagyományos keretekből, bátran merik alkalmazni a technológiai újításokat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A metaverzum nem csak játék, a kormányok is használhatják appeared first on Műszaki Magazin.

Egy költséghatékony robot melyet VR headsettel kezelhetünk. Alkatrészek azonosítása és megrendelése másodpercek alatt az okostelefonos MI-vel. Egy mobilalkalmazás, mely azonnal beazonosítja a kenésmentes alkatrészek potenciális alkalmazási lehetőségeit az exkavátoron. Az igus 2023-ban számos digitális eszközt, valamint könnyen használható és költségcsökkentő termékeket és szolgáltatásokat dob piacra. A cél: a megfelelő motion plastics termékek egyszerű és szórakoztató elérése, mindezt karbonsemleges és műanyag hulladéktól mentes módon.

A 2023-as Hannoveri Vásár látogatói megtapasztalhatják a virtuális párhuzamos valóság lehetőségeit az igus szakkiállítási standján a 17-es pavilonban, ahol VR szemüveget viselve irányíthatnak egy robotkart a virtuális valóságban. A csúcspont: mellettük egy robot látható, mely képes a mozdulataik pontos lekövetésére. Megépült a híd a VR és a valóság között; betekintés a jövő lehetőségeibe az igus metaverzumán, az úgynevezett iguverzumon keresztül.

Az iguverzumban az együttműködés egyszerű és szórakoztató

A digitális térben mérnökök, anyagszakértők és projekt tervezők találkoznak és építik meg az új gépek, rendszerek és összeállítások 1:1-es 3D modelljeit. Nincs több hosszú és unalmas megbeszélés vagy költséges utazások, így a CO2 kibocsátás is csökken. Az eredmény: a termékfejlesztés gyorsabb, fenntarthatóbb, megbízhatóbb és olcsóbb, és a problémák már a fejlesztés korai szakaszában kijavíthatók. Az iguverzumban létrehozott digitális iker, betanításra is használható.

„A gépészeti tervezés területén a virtuális valóságban rejlő lehetőségek lenyűgözőek. Már a legelejétől fogva szeretnénk kivenni a részünket ebből a technológiából,”

– emeli ki Frank Blase.

„Szeretnénk olyan új megoldásokat fejleszteni, melyeket a korlátozott költségvetéssel rendelkező kis vállalkozások is használhatnak.”

Például szeretnénk a jövőben az iguverzumot nyitottá tenni; a cégek ily módon fejlesztési ráfordítás nélkül profitálhatnak a platformból. Szintén új 2023-ban; egy felhőalapú alkalmazás, az igusGO. A felhasználó lefotózza a gépet, például egy exkavátort, a mesterséges intelligencia pedig kielemzi, hová lehetne a kenésmentes igus alkatrészeket költséghatékonyan alkalmazni.

Hangalapú vezérlőrendszer, „superwise” és „kopla” – új Ipar 4.0 szolgáltatások

Az igus kifejezetten a KKV-k automatizálását lehetővé tevő költséghatékony robotikai kínálata is bővül. Egy új, kisebb cobot – a ReBeL KID – 2023. márciusától lesz kapható, mindössze 3999 eurótól, opcionális hangalapú vezérléssel. Az RBTX online piactéren több mint 350 automatizálási projekt található, melyek mindegyike átültethető hasonló alkalmazásokba. Ezeknek a komplett megoldásoknak a 98%-a be is van árazva, 1974 eurótól 12 000 euróig. A költséghatékony robotika mellett az igus a smart plastics megoldások termékskáláját is bővíti. Ezek olyan standard alkatrészek, például energialáncok és siklócsapágyak, melyeket szenzorokkal láttak el és IoT hálózatokba integráltak. Ez lehetővé teszi a KKV-k számára az Ipar 4.0 trendek megvalósítását, mint például az állapotfelügyelet vagy a prediktív karbantartás. A smart plastics megoldások egy új szolgáltatással, a „superwise”-zal bővíthetők, ami egy digitális termék, amely kapcsolatot létesít az igus helyszín szerviz csapatával. Teljesen új szolgáltatás az igus által felügyelt „kopla” platform. Mely lehetővé teszi a cégek számára, hogy létrehozzák saját szakértői rendszereiket és kalkulációs eszközeiket. Kifejezetten olyan középvállalatok számára megfelelő, melyek nemzetközi szinten működnek és szeretnék termékeiket online ismertetni.

„Az online eszközök fejlesztése és alkalmazása terén szerzett tapasztalatunk egy felhő alapú moduláris elv felhasználásával már mások számára is hozzáférhetővé vált, ezzel nagyban csökkentve a megvalósítás átfutási idejét a hagyományos szoftver megoldásokhoz képest”.

Az igus tovább terjeszkedik – úton az egymilliomodik vásárló felé

Az elmúlt pár évben rengeteg kihívással szembesültünk, de az igus nem áll meg a fejlődésben. Jelenleg több mint 188 000 ügyfelünk, 5000 munkavállalónk és 31 telephelyünk van világszerte. Az éves bevételünk 2022-ben először lépte át az 1 milliárd eurót. A következő célt is kitűztük; 2030-ig szeretnénk egymillió aktív ügyféllel rendelkezni. Ahhoz, hogy eljussunk eddig az igus folytatja a befektetést a motion plastics megoldások és a gyors helyi logisztika fejlesztésébe. Célunk, hogy a világ összes mozgó alkalmazása karbantartásmentes és tartós legyen. Számos online eszközünk segítségével a mérnökök kiszámíthatják az igus termékek élettartamát, így megbízható és fenntartható megoldást nyújthatnak. Blase: „Nem számít, hogy egy mérnöknek egy apró csapágyra vagy a világ legnagyobb energialáncára van szüksége, az élettartam kiszámítható online. Az új digitális megoldások révén a motion plastics megoldások mindenki számára könnyen elérhetőek.”

A rengeteg technológiai újítás nem jelenti azt, hogy megfeledkeztünk volna a környezetvédelemről; az igus bemutatja az új megoldást a gyár energiájának újrafelhasználására

„A mérnöki lehetőségek felszabadítása játékosan” zöld. Célunk, hogy 2025 végére az igus gyár karbonsemlegessé váljon. Ezen a téren egyik legújabb vívmányunk, hogy a fröccsöntőgépekhez használt hűtővizet visszaforgatjuk a gyár fűtésére. „Az új fűtési rendszerrel a jövőben nullára csökkentjük a gázfogyasztásunkat”

– magyarázza Blase.

Ez nem csak a környezetnek, de a folyamatosan növekvő energiaárak mellett a költségeknek is jót tesz. Ezért döntött úgy az igus, hogy az energiaellátási megoldást MHRS (Machine Heat Recovery System) néven más ipari vállalatok számára is elérhetővé teszi. Frank így folytatja: „hetekig kerestük a megoldást, de sehol sem találtunk megfelelőt. Ezért megépítettük a saját változatunkat, és most másokkal is meg szeretnénk osztani.” Az igus évek óta javítja a műanyagok környezeti mérlegét is, ennek egyik fő területe az újrahasznosítás. Idén az igus kibővíti népszerű „Chainge” újrahasznosítási programját. 2019 óta minden, ügyfeleink által elhasznált, energialáncot összegyűjtöttünk és feldolgoztunk, cserébe pedig utalványt adtunk. A Chainge online platform mostantól az összes műszaki műanyagra kiterjed, a poliamidtól a PEEK-ig. Az újrahasznosított óceáni hulladékból (halászhálókból) készült igus:bike a tervek szerint szintén augusztusban kerül kereskedelmi forgalomba; motion plastics megoldások az óceánban úszó műanyag szemétből. Frank Blase így foglalja össze:

„A növekedésünknek összhangban kell lenni az erőforrások fenntartható használatával. Lenyűgöz és egyben inspirál az igus munkatársainak kreativitása és energiája. Az, hogy együtt dolgozhatok ezekkel az emberekkel, alázattal és egyben izgalommal tölt el a jövőbeli lehetőségeink kapcsán.”

Újdonságok az igustól az Ipar Napjai kiállításon május 16-19. között a Hungexpo A pavilon 310B2 standján.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Enjoyneering: az igus előremozdítja a tervezést 190 valós és digitális új termékével appeared first on Műszaki Magazin.

A világ különböző pontjáról, közel 80 vezető szervezet képviselője csatlakozott a metaverzumban tartott első interaktív üléshez, a Fórumhoz, ezzel támogatva a Village fejlődését.

„A virtuális térben egy valódi globális falut építve létrehoztuk a metaverzum-technológia első nyilvános, adott céllal létrejött alkalmazását. Az állami és a magánszektor által támogatott Village a metaverzumban rejlő lehetőségeket kiaknázva, sokkal nyitottabb, befogadóbb és fenntarthatóbb megoldásokat próbál keresni korunk nagy problémáira”

– mutatott rá Klaus Schwab, a Fórum alapítója és ügyvezető elnöke.

„A metaverzum gyökeresen meg fogja változtatni a vállalati működés minden területét. A fizikai és a digitális világot összekapcsolva lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy új, innovatív fogyasztási cikkeket és szolgáltatásokat hozzanak létre, átalakítsák gyártási folyamataikat és működésüket, illetve újragondolják együttműködési és munkavégzési gyakorlatukat”

– fűzte hozzá Julie Sweet, az Accenture elnök-vezérigazgatója.

„Hiszünk abban, hogy a metaverzum képes alapjaiban megváltoztatni a kommunikáció és az együttműködés módját, és a fizikai világ korlátait leküzdve mindenki számára biztosítsa a hatékonyabb kapcsolatépítés lehetőségét. A Microsoft Mesh által működtetett Együttműködés Globális Faluja kiváló példa arra, hogyan hozzuk össze az embereket és a közösségeket új módon, a metaverzum technológia használatával”

– hangsúlyozta Brad Smith, a Microsoft Corporation alelnöke.

Az Együttműködés Globális Falujáról

A Village, a metaverzum lehetőségeit kiaknázva, a virtuális jelenlét és kapcsolatépítés közös terét hozza létre egy sokszínű és földrajzilag szétszórt közönség számára. A 2022 májusában bemutatott koncepcióterv alapján elindult innovatív projekt a Microsoft Mesh nevű vegyesvalóság-platformra épül, és már induláskor több, VR-headset vagy laptop segítségével elérhető immerzív teret tartalmaz. Közéjük tartoznak például az alábbiak:

• Városháza: a Fórum “virtuális kongresszusi központja” például plenáris ülések, workshopok és kétoldalú találkozók számára.
• Együttműködési központok: virtuális terek a történetmeséléshez és a Fórum gondolatvezetéséhez, amelyek célja az együttműködés, a tapasztalati tanulás és a globális kérdésekre gyakorolt valós hatás ösztönzése. Egy virtuális óceáni központban például a résztvevők elmerülhetnek az óceán mélyén, és felfedezhetik, miért és hogyan kell védeni a tengeri ökoszisztémákat a szárazföldi és a vízi élet megőrzése érdekében.
• Kampuszok az érintettek számára: a fórumpartnerek alakíthatják jelenlétüket, összehívhatják az érdekelt feleket, és másokkal együttműködve újíthatnak és megoldásokat találhatnak a globális kihívásokra.

A következő év során a Fórum meghívja a szervezeteket, hogy építsék be ezeket az élményt nyújtó tereket, erősítsék tovább a tanulást, az együttműködést és a partnerséget. A kezdeményezés célja, hogy megerősítse és új lendületet adjon a nemzetközi együttműködésnek, amelyek négy alapelv mentén valósulnak meg: globális együttműködés a közös megoldások érdekében; interaktív elmélyülés a jobb megértés elősegítése érdekében; széles körű részvétel az inkluzív megbeszélések révén; valamint egyéni és kollektív cselekvés a maximális hatásért.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Világgazdasági Fórum metaverzumot hozott létre a világ legsürgetőbb kihívásainak kezelésére appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari metaverzum lehetőséget kínál arra, hogy az építkezéseinket, a gyártási rendszereinket, az újításainkat a szimuláció segítségével optimalizáljuk, az esetleges hibákat kiszűrjük, és meghozzuk azokat a döntéseket, amik aztán kihatással lesznek a valóságra. Mindez a fenntarthatóságnak is kedvez, hiszen régi cél az emberiséget meggyőzni arról, hogy kevesebbet fogyasszon.

Sokan akkor találkoztak először a metaverzum kifejezéssel, amikor Mark Zuckerberg a Facebookot Metára keresztelte, ezzel tudatva a nagyvilággal, mekkora lehetőséget lát benne. A metaverzum név már korábban is megjelent: egy író, Neal Stephenson sci-fi regényében bukkant fel először. A 30 évvel ezelőtt napvilágot látott kifejezéssel egy, a fizikai világtól elkülönülő, virtuális világot írta le a szerző. A koncepciót eddig az avatárok, a Second Life virtuális világa kapcsán ismerhettük meg. Ám a metaverzum nem korlátozódik a videójátékokra és a szórakoztatóiparra, hanem a fizikai gazdaság számára is kínál kézzelfogható előnyöket.

A Gartner a metaverzumot az öt legfontosabb feltörekvő trend és technológia közé sorolta az idei évre. A piackutató szerint 2026-ra minden negyedik ember már legalább egy órát fog tölteni a metaverzumban, hogy ott dolgozzon, tanuljon, vásároljon, vagy éppen szórakozzon. Bár játékvilágnak tűnhet, valódi pénzt kereshetnek a virtuális térben „játszók”, kapcsolatokat alakíthatnak ki, élményekkel gazdagodhatnak, a tér a munka, a szórakozás és az információ új központjává válhat. Így nem túlzás, hogy ez lehet az internet következő verziója. A Verified Market Research számításai alapján a metaverzum piacterének mérete két évvel ezelőtt 27 milliárd dollár volt, 2030-ra viszont elérheti a 825 milliárd dollárt.

A legnagyobb vállalatok sorban csatlakoznak a metaverzumhoz. A Gucci például már ebben a térben is árulja a termékeit, a Disney vidámparkot fejleszt, a Boeing itt tervezi megalkotni repülőgépeit, egészségügyi cég digitális kórházat létesít a konzultációkhoz, filmpremiert tartanak itt, a Vatikán a művészeti gyűjteményét állítaná ki, és a sort még hosszan lehet folytatni… Dubajban a következő öt évben 40 ezer virtuális munkahely létrehozását támogatják, amivel akár 4 milliárd dollárral nőhet a város GDP-je, a Facebook pedig 10 ezer új munkavállaló felvételét tűzte ki célul a projektben.

A metaverzum előnyeit a gyártó cégek is szeretnék kihasználni, és így az ipar 4.0 következő lépcsőfokára emelkedhetnek. Az ipari metaverzumban a vállalatok minden digitalizálható eszköze, folyamata valósághűen leképezhető, bejárható, elemei és egésze szimulálható, és ez alapján fejlesztési döntéseket lehet hozni a fizikai valóság számára. Így, ha például egy gyár termelékenysége lecsökken, a világ különböző pontjain lévő szakértők a virtuális valóságban találkozhatnak, a valós adatok alapján visszapörgethetik az időt addig, míg a tervek szerint történt a gyártás, majd megnézhetik, mi változott azóta. Ilyen ok lehet, hogy szoftverfrissítési sorból kimaradt a robotizált gyártósor egyik elemének upgrade-je. A virtuális térben lefuttathatják a frissítést, szimulálhatják ennek eredményeit, majd pozitív döntés esetén a valódi világban is megtehetik azt. De jól használható e technológia az oktatás terén is, akár egy távoli berendezés –mint pl. tengeri szélturbina– „helyszíni” bejárásához, szerelési modellezéséhez is. Az ipari metaverzummal tehát a következő szintre léphet a hatékonyság, a tervezés, a problémák megelőzése.

Az ipari metaverzum alapját képező digitális ikrek technológiája első alkalmazói között az igen komplex tevékenységet végző autógyártókat találjuk – könnyű ezt megérteni, ha csak a költséges töréstesztekre gondolunk. Egy prototípust csupán egyszer lehet összetörni, a digitális ikertestvérén –a valódi berendezés digitális másán– viszont a kísérletek akár változó paraméterek mellett is számtalanszor megismételhetők – ahogy tesztkilométerek milliói is megtakaríthatóak, áthelyezhetőek a szimulációs térbe. A technológia jól vizsgázott, hiszen a hagyományos töréstesztek pontosan ugyanazokat az eredményeket produkálták, mint a jóval költséghatékonyabb digitális modellen végzett számítások.

A folyamatok digitális modellezése tehát már most is valódi értéket mutat: ennek köszönhetően felére csökkent a BioNTech marburgi létesítményben a koronavírus elleni vakcina gyártásához szükséges felkészülési idő. Amikor Nankingban saját üzemünket építettünk fel, a szakemberek még a munkálatok első fázisát megelőzően szimulálták a létesítmény teljesítményét, így sikerült kijavítani a kisebb-nagyobb tervezési hibákat, például egy megfelelő szellőztetés nélküli festőgépet, amelynek módosítása később jelentős pénzbe és időbe került volna. Komplett városok tervezését tökéletesítheti a technológia, például Berlinben egy új negyed létrehozásához is használják, amely 100 százalékban szén-dioxid- és akadálymentes lesz.

A külföldi példák után nézzük meg, mi a helyzet Magyarországon! A hazai piacon is tapasztalható, hogy növekszik az érdeklődés a digitálisiker-technológia iránt, az ütem azonban sokkal lassabb, mint Nyugat-Európában, de még a régióbeli Csehországban is egyre gyakoribb megrendelői elvárás a digitális gyártásszimuláció az új kapacitások tervezése során, adott esetben ezt is „mellékelni” szükséges az ajánlathoz.

Mikor a munkaerőhiány és az energiaválság számos egyéb terület mellett az ipari termelékenység szinten tartását, növekedését is veszélyezteti, az egyik legfontosabb feladatunk, hogy olyan technológiákat fejlesszünk és alkalmazzunk, amelyek minél kevesebb erőforrást használnak fel. Ezt a célt is szolgálja az ipari metaverzum: egy virtuális, fotorealisztikus ipari környezet, ahol valós időben lehet a valóságból leképzett, vagy még csak virtuálisan működő eszközökkel, folyamatokkal dolgozni, és így újat, pluszt létrehozni –a valódi, termelő világ számára, „hiba” nélkül. Olyan technológiák kombinációjának köszönhetően születik meg az ipari metaverzum, mint például digitális ikrek, a mesterséges intelligencia, a valós idejű adatfeldolgozás, az 5G, az IoT.

A Siemens első ipari metaverzuma Magyarországon, a BMW debreceni gyáránál valósul meg a videókártyáiról ismert NVIDIA partnersége mellett, és amely új mércét állít fel az egyébként is rendkívül innovatív járműgyártásban.

Erre azért is szükség van, mert a német autóipari vállalat a jövő év végéig 13 teljesen elektromos gépjárműtípust kínál majd a vásárlóinak, így változtatnia kell a gyártási környezeten és folyamatokon. Mindez alapos tervezést igényel, amelyben nagy szerepe van a digitalizációnak. Az új üzem 2025-ben kezdheti meg a termelést, így a modellezést támogató Siemensnek és az NVIDIA-nak is feszített munkára van szüksége. A gyár alapkőletételekor Milan Nedeljkovic, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja kiemelte, hogy a létesítmény a rugalmasság, a fenntarthatóság és a digitalizáció terén egyaránt az autóipar csúcstechnológiáját képviseli.

Megérkezve a vágyott jövőbe, mára itt tartunk: a technológia egy link a való világhoz, amelyben képesek lehetünk a problémák gyors és hatékony megoldására, új létrehozására. Ez elsőre még sci-finek tűnhet, ám ma fektetjük le az ipari metaverzum alapjait, a lehető legnagyobb alapossággal kivitelezve, összekészítve hozzá az építőkockákat.

Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójának írása

The post Siemens metaverzum appeared first on Műszaki Magazin.

A világ legnagyobb vállalatai igyekeznek elsőként belépni erre az új területre. De mit értünk metaverzum alatt pontosan? Mely iparágak a leginkább érintettek? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a Deloitte szakértői.

Egy friss kutatás szerint 4 éven belül az emberiség negyede legalább napi egy órát fog a metaverzumban tölteni. Hogy ez valóban így lesz-e, az kérdéses, de a Facebook márkaváltásával a „metaverse” szó egyre gyakrabban kezd felbukkanni különféle kontextusokban, a közösségi médiától kezdve a divaton át az oktatásig.

„A metaverzum segítségével az egyének a virtuális világba lépve megalkothatják saját világukat önmaguk leképezésével. A metaverzum lehetővé teszi az egyének számára, hogy elmerüljenek a virtuális világ több rétegében, mely rétegek a fizikai világra vannak leképezve, sokkal több 3D-s élményt teremtve, mint az eddigi megoldások.”

– mondta el Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

Metaverzum, a lehetőségek tárháza

Az a felfogás, hogy a metaverzum csak a videójátékokkal játszók számára releváns, elavult – relevanciáját ma már sokkal szélesebb körűnek ismerik el. Egyes iparágakban a metaverzum felé való elmozdulás már megkezdődött, és a magával ragadó élmények számos különböző platformon elérhetők.

Digitális piacterek és digitális üzleti modellek

Fontos, hogy a metaverzumban legyen egy működő piactér és egy gazdasági ökoszisztéma, melynek kialakítása már elkezdődött. Ez teljesen digitális piacterek és tisztán digitális tranzakciók létrehozását is lehetővé tenné a metaverzumban. Például az aukciókat a világ bármely pontjáról elérhetnék az emberek, ahogy kedvenc webáruházunkba is ellátogathatnánk. A digitális piacterek fejlődéséhez nagyban hozzájárulhat a blockchain-re és kriptovalutákra épülő technológiák kihasználása.

Sport és kulturális események

A koronavírus következtében a legtöbb kulturális vagy sportesemény látogatása korlátozva volt. A metaverzum kiváló lehetőséget biztosíthat majd sport-, zenei vagy művészeti események virtuális lebonyolításához, biztosítva a maximális fogyasztói élményt. Ezek a digitális események ráadásul sokkal több embernek adhatnak lehetőséget szerte a világon, hogy teljesen új módon fogyaszthassa ezeket a tartalmakat.

Digitális művészeti alkotások

Már jelenleg is létezik több olyan játék, ahol a felhasználók saját elképzeléseik alapján építhetik az adott játék világát. Ha megadjuk a felhasználónak azt a szabadságot, hogy tetszés szerint formáljanak, alkossanak új világokat, az sokkal több ember számára biztosíthatja az alkotás szabadságát.

A metaverzum mellett az úgynevezett NFT-k (Non-Fungible Tokens) körül is rengeteg figyelem összpontosul, mely által lehetővé válik a digitális alkotások kereskedelme. Az NFT-k egyediek, így nem cserélhetők fel – minden token-nek egyedi jellemzői vannak. Emiatt az NFT-k alkalmasak digitális áruk, például művészeti alkotások, zene, valamint fizikai áruk, például föld, gépek vagy autók megjelenítésére. Lényegében tehát az NFT egy egyedi fizikai vagy digitális objektumot köt egy egyedi digitális token-hez, így azok a digitális ökoszisztémákon belül használhatók a fizikai áruk tulajdonjogának deklarálására és kereskedhetővé tételére.

Kiterjesztett és virtuális munkahelyek

Ahelyett, hogy a képernyőn látnánk az embereket néhány videóblokk segítségével, lehetőség nyílhat arra, hogy ugyanabban a virtuális szobában tartózkodjunk, ötleteljünk, közösen dolgozzunk, vagy akár meg is változtassuk a helyiséget a felmerülő igények alapján. A kiterjesztett munkahelyek egyesítenék ezeket a funkciókat, lehetővé téve az emberek számára, hogy virtuálisan részt vegyenek egy fizikai megbeszélésen.

Virtuális utazás és turizmus

Milyen érzés lenne beutazni a világot anélkül, hogy elhagynánk a nappalit? Olyan időkben, amikor az utazás korlátozott, és az éghajlatváltozás sürgető probléma, érdekes lehetőség lehet virtuális világok létrehozása. Képzeljünk el egy játékszerű környezetet, ahol az emberek megtapasztalják a svájci Alpokat, megmászhatják a Himaláját, vagy a spanyol tengerparton sétálhatnak. A virtuális világokban akár más bolygókat is meglátogathatunk, virtuális világokat, sok más olyan helyet, amelyet ma el sem tudunk képzelni.

Oktatás és iskolai élet

Az interaktív világ különösen az oktatás és az iskolák számára jelenthet nagy előnyt. Amikor a naprendszerünkről tanítunk, szó szerint lehetséges lenne az űrben tartózkodni, bolygókat feltérképezni, és adatokat szerezni róluk. Minél szórakoztatóbb a tanulási környezettel való interakció, annál könnyebben tanulnak a gyerekek. A metaverzum a vidéki területek vagy az elmaradottabb régiók oktatási helyzetét is megváltoztathatja, ha van internet, ugyanolyan elit oktatásban részesülhetnek, mint mások.

Egészség, jólét

A telemedicina egyre több figyelmet kap manapság, azonban a metaverzum megjelenésével ez a szegmens is továbbfejlődhet. A metaverzum felszabadíthatná az egészségügyi innovációkat, mely érintik a mentális egészség, a műtétek, a fitnesz, a fizikoterápia, betegápolás területét.

Marketing a metaverzumban

A mai vállalkozásoknak újra kell értelmezniük a fogyasztóikkal való kapcsolatot, mivel jól láthatóan növekszik a kereslet az egyedi, limitált kiadású digitális kiegészítők és egyéb virtuális áruk iránt. A metaverzum platformokkal való partneri együttműködés révén a márkák így teljesen új módon egyesíthetik a fizikai és a virtuális kereskedelmet, és növelhetik márkájuk ismertségét.

Technológiai fejlődés a metaverzum előszobájában

A digitális valóság olyan innovatív technológiákat foglal magában, mint a kiterjesztett valóság (AR), virtuális valóság (VR), vegyes valóság (MR), 360 fokos videó vagy más térbeli technológiák. A digitális valóság eléréséhez szükséges eszközök piacán dinamikus fejlődés volt megfigyelhető az elmúlt években, melynek üteme folytatódhat. Becslések szerint az iparág 2024-ben eléri a 73 milliárd USD-t, ami 2020 és 2024 között 54%-os éves növekedési rátának felel meg.

„A metaverzum kiteljesedése még hosszú éveket vehet igénybe, de az bizonyos, hogy minden iparágra hatással lehet. Csakúgy, mint a korábbi információs forradalmakban, a metaverzum körül a legnagyobb izgalom a fogyasztói oldalon kezdődik. Egyes nagyvállalatoknak még lesz idejük felkészülni a jövőre, de azoknak a vállalatoknak, akiknek a profiljába tartozik az emberek közötti kommunikáció és kollaboráció elősegítése, nem vesztegethetik az idejüket. Mint mindig, most is törvényszerű lesz, hogy azok a vállalatok lesznek a legjobb helyzetben, akik gyorsan lépnek és kihasználják ezt az új virtuális jövőt”

– mondta el Csuka Máté, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Kritikák a metaverzummal szemben

A metaverzum nyújtotta rengeteg lehetőség jól hangzik, azonban elképzelhető, hogy egyeseknek rémisztő lehet ez a felvázolt virtuális világ. Továbbá több fontos kérdéskör, mint a magánélet védelme, az információk felhasználása, a mentális egészséggel kapcsolatos aggályok és a valós társadalmi vonatkozások nincsenek még teljeskörűen megvizsgálva, így a metaverzum összes előnyének a megvalósításáig még rögös út vezethet.

Egy másik kérdés a „győztes mindent visz” effektussal és azzal a hatalommal kapcsolatos, amelyet ez egyetlen vállalatnak adhat. Ez azt jelentheti, hogy szó szerint egyetlen vállalat képes lehet létrehozni egy virtuális világot saját törvényeivel, saját gazdasági ökoszisztémával, saját identitással, és megkerüli a valós világ szabályait és kormányzását. Hogyan kell kezelni egy ilyen céget? Mi a helyzet az adókkal? Mi a helyzet a valós világ gazdasági vonatkozásaival?

The post A virtuális valóság küszöbén – Üzleti lehetőségek a metaverzumban appeared first on Műszaki Magazin.

Az Accenture 2022-es Technology Vision kutatása, a „Meet Me in the Metaverse: The Continuum of Technology and Experience Reshaping Business” szerint a vállalatok egy olyan jövő felé haladnak, amely jelentősen különbözik az általuk tervezettől – miközben az olyan technológiák, mint a kiterjesztett valóság, a blockchain, digital twins és az edge computing átalakítják az emberek által megtapasztalt élményt.

Az Accenture segíteni szeretne a vállalatoknak kihasználni az ebben rejlő lehetőséget, ezért elindítja Accenture Metaverse Continuum üzletágát.

„A szemünk előtt bontakozik ki az internet következő generációja, amely a digitális átalakulás új hullámát indítja el. Ez a hullám jóval nagyobb lesz az eddiginél, és mindannyiunk életét és munkáját átformálja”

– jelentette ki Paul Daugherty, az Accenture technológiáért felelős csoportszintű vezérigazgatója.

„A jövőképünk szerint a metaverzum egy olyan kontinuum, amely megkérdőjelezi a jelenleg uralkodó, korlátozottabb nézeteket, és rávilágít arra, miért kell a vállalatoknak most cselekedniük azért, hogy nehogy olyan világban találják magukat, amelyet mások terveztek mások számára.”

A jelentés elkészítéséhez az Accenture 35 ország 23 iparágának több mint 4600 üzleti vagy technológiai vezetőjét kérdezte meg. A jelenlegi – még korai szakaszban – a vezetők 71%-a gondolja úgy, hogy a metaverzum pozitív hatást fog gyakorolni vállalatára, míg 42% egyenesen áttörő vagy gyökeresen átalakító változásokra számít.

„A metaverzumhoz kapcsolódó képességek területén vezető szerepet töltünk be, eddig 600 szabadalmat nyújtottunk be, és több mint egy évtizednyi tapasztalattal rendelkezünk”

– tette hozzá David Droga, az Accenture Interactive vezérigazgatója és kreatív elnöke.

„Új üzletágunk ötvözi ezeket a képességeket az Accenture Interactive kreatív erősségeivel, az innovációs és alkotói csoportjaink pedig új alkalmazásokat vezetnek be a metaverzum decentralizált környezetében.”

Az Accenture saját metaverzumot is fenntart the Nth floor néven, ahol a vállalat munkatársai részt vehetnek az új alkalmazottak eligazításán, bekapcsolódhatnak a tanulásba, vagy találkozhatnak és szocializálódhatnak csoporttársaikkal. A vállalat arra számít, hogy ebben a pénzügyi évben legalább 150 ezer új munkatárs tölti első munkanapját a metaverzumban.

„Ahogy egyre inkább elmosódik a határ az emberek fizikai és digitális élete között, a vállalatoknak mielőbb meg kell ragadniuk a kínálkozó lehetőséget, és be kell kapcsolódniuk a felelős metaverzum kiépítésébe – kezelve a bizalom, a fenntarthatóság, a személyi biztonság, az adatvédelem, a felelős hozzáférés és használat, a sokszínűség problémáit. A ma megtett lépések és a most meghozott döntések alapozzák meg a jövőt”

– fogalmazott Paul Daugherty.

A 2022-es Technology Vision jelentés négy olyan trendet azonosít, amelyek a vállalatoknak foglalkozniuk kell:

• WebMe: az egyén megjelenítése a metaverzumban – A vállalati stratégiák a mai internetre egy olyan digitális világhoz készültek, ahol a platformok gyakran nem képesek együttműködni egymással, és az adatok sem mozgathatók szabadon. A metaverzum és a Web3 újjáalakítják az internetet. A webhelyek és alkalmazások szétszórt gyűjteménye helyett a metaverzum egy olyan állandó 3D környezetet hoz létre, ahol éppoly egyszerűen eljuthatunk az egyik „helyről” a másikra, mint amikor az ember átsétál a szomszéd szobába. A felsővezetők 95%-a úgy véli, hogy a jövő digitális platformjainak egységes élményt kell nyújtaniuk és támogatniuk kell az ügyfelek adatainak különböző platformok, valamint a terek közötti átjárhatóságot.
• Programozható világ: személyre szabott bolygó – Az új technológiák (pl. 5G, ambient computing, kiterjesztett valóság, intelligens anyagok) fejlődésével a digitális környezetek egyre nagyobb mértékben épülnek be fizikai világunkba. Ezek a környezetek nem csupán azt alakítják át, hogyan léphetnek az emberek kapcsolatba a különféle világokkal, hanem a világok minden elemét átformálják, például azt, hogyan zajlik az emberi észlelés, interakció és kontroll. Sokat elárul, hogy a felsővezetők 92%-a szerint a vezető szervezetek ki fogják tágítani a virtuális világ határait, hogy valósághűbbé tegyék azt. Erősödni fog az állandóság, valamint a digitális és a fizikai világ közötti gördülékeny navigáció iránti igény.
• A valótlan világ: legyen a szintetikus hiteles – A vállalatok és a környezetek egyre inkább olyan AI által generált adatokra támaszkodnak, amelyek meggyőzően tükrözik a fizikai világot. Az AI minden eddiginél előkelőbb helyet foglal el a vállalatok életében, mivel a cégek és a fogyasztók is egyre kevésbé foglalkoznak azzal, hogy mi valóságos és mi hamis, és ehelyett a hitelességet állítják a középpontba – nem csupán a vállalat tartalmai és algoritmusai, hanem a teljes márka szempontjából. Ahogy az valótlan világ lassan valósággá válik, itt az ideje, hogy a vezetők is felkészítsék erre vállalataikat. Már a felsővezetők 96%-a arról számolt be, hogy szervezete elkötelezett az adatok forrásának hitelesítése és az AI valódi használata mellett.
• A lehetetlen kiszámítása: új gépek, új lehetőségek – A számítógépek új osztályának megjelenése lehetővé teszi a különböző iparágak szereplői számára a számítógéppel megoldható feladatok határainak kitolását. A kvantumszámítástechnika és a biológia által inspirált számítástechnika segítségével a vállalatok olyan problémákat oldhatnak meg, amelyek kezelése hagyományos számítástechnikával túl drága, kevéssé hatékony vagy egyenesen lehetetlen. Ahogy a „nagy kihívások” triviális műveletekké válnak, gyökeresen megváltozik a vállalatok versenye, értékteremtése és partneri együttműködése. Szinte minden megkérdezett felsővezető (94%) egyetértett abban, hogy a hosszú távú siker attól függ, mennyire használják majd a következő generációs számítástechnikát a látszólag megoldhatatlan kihívások legyőzésére.

Az előretekintő vállalatok egyszerre próbálnak meg navigálni napjaink piaci bizonytalanságai között és versenyezni a metaverzum kontinuum környezetében. A Microsofttal és az Accenture-rel együttműködve a Mars például bevezeti működésében a metaverzum egyik alapelemét, a digital twins-t, hogy ezzel mérsékelje a pazarlást, növelje a sebességet és a kapacitást, illetve lehetővé tegye munkatársai számára a valós idejű döntéshozatalt az értéklánc egészében.

Az Accenture 22 éve vizsgálja szisztematikusan a vállalati környezetet az üzleti világ és az iparágak működését nagy valószínűséggel alapjaiban átformáló, új technológiai trendeket kutatva. Az idei jelentéssel kapcsolatos további információért keresse fel a www.accenture.com/technologyvision webhelyet, vagy kövesse a Twitteren zajló beszélgetést a #TechVision keresőkóddal.

The post A metaverzum átformálja a világ működését appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyik legnagyobb érdeklődés valószínűleg a metaverzumot övezi, szakértők szerint 2022 a metaverzum-versengésről fog szólni. A Google, a Microsoft és az Apple várhatóan bevezetik saját VR-szemüvegeiket és virtuális valóságot futtató operációs rendszereiket, valamint megjelennek az kimondottan erre fejlesztett személyi számítógépek és okostelefonok is. A metaverzummal először minden bizonnyal a munkahelyeken találkozunk majd. A pandémia miatt már eddig is sok cég helyezte át a virtuális valóságba a napi munkát, az értekezleteket, a tréningeket. Ezeket egész más szintre emelheti majd a metaverzumok elterjedése.

A metaverzumokhoz is kapcsolódik, hogy a jövő egyik meghatározó hálózati trendje az érzékek internetének megjelenése lehet, mely különböző szenzorok segítségével teszi lehetővé a távoli kapcsolattartást, és a felhasználók úgy léphetnek majd kapcsolatba emberekkel, gépekkel vagy éppen robotokkal távolról, mintha a közvetlen közelükben lennének. Szakértők három területet emelnek ki: az ipart (okos gyártás hálózatba kötött robotok segítségével), a közlekedést (hálózatba kötött járművek és infrastruktúra), valamint a fizikai és valóságos világ közötti határ elmosása a különböző kiber-fizikai hibrid megoldások, a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) terjedésével. Ezek első felhasználói esetei már terjednek a fogyasztói és a vállalati megoldások között is.

A jövő hálózatában minden fizikai objektumnak lesz valamilyen digitális vetülete, legyen szó emberről, intelligens gépről vagy magáról a környezetről, a fizikai világ pedig jelentős részben programozható és automatizálható lesz. Minden digitális entitás önálló vagy kollektív adatkezelést és feldolgozást fog végezni, az így kapott adatok alapján megszületett döntések és előrejelzések pedig hatással lesznek a fizikai világ működésére. Az adat mára üzleti szempontból kritikus eszközzé vált, melynek zökkenőmentes használatában, megosztásában felhőalapú adatmegosztó platformok segítik a szervezeteket. A változást legkönnyebben és leghatékonyabban katalizáló platform végül akár az adatmegosztás szabványává is válhat az iparági adatszolgáltatások vertikumában.

2022/1-2. – Megnyitás

Bővebben a műszaki világ aktualitásairól idei első lapszámunkban olvashat!

Nyomtatott magazinunk lapozható változatban, digitális formátumban is elérhető ITT.

The post Olvassa online is a Műszaki Magazin legfrissebb lapszámát! appeared first on Műszaki Magazin.

The post 2022 legfontosabb technológiai trendjei appeared first on Műszaki Magazin.

A korábbinál is hangsúlyosabb szerep jut a mesterséges intelligencia által vezérelt megoldásoknak. Párhuzamos metaverzumok jönnek létre, amelyekben dolgozni és szórakozni egyaránt lehet és mindennaposnak számítanak a kiterjesztett- és virtuális valóság eszközök vagy a szem-és kézmozgásokkal irányítható megoldások – olvasható Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatója elemzésében.

“Új korszakba lépünk. A mesterséges intelligenciát alkalmazó fejlesztések gyakorlatilag az élet minden területére hatást gyakorolnak majd.  Az ezekért a fejlesztésekért versengő cégekkel ellentétben a felhasználók szempontjából ez a folyamat azonban éppen olyan észrevétlenül fog végbemenni, mint ahogy a mobilfizetés vagy az online kommunikációs eszközök az életünk részévé váltak”

– fogalmaz Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatója.

Metaverzumok

Korszakhatárt jelöl a Facebook idén októberi névváltása. A közösségi oldal anyacégének új neve, a Meta arra utal: 2021-re eljutottunk egy olyan technikai fejlettségi szintre, mely lehetővé teszi a sokak által régóta várt metaverzumok kezdetét.

Ezek olyan rendszerek, amelyekre többek között virtuális (VR) és kiterjesztett valóság (AR) eszközök segítségével bárhonnan csatlakozhatunk, az így létrejött térben pedig ügyeket intézhetünk, vagy szórakozhatunk is. Ilyen értelemben a metaverzum koncepció az internet kiterjesztésének tekinthető. Felmenőjéhez hasonlóan a metaverzum is elképesztő gazdasági potenciállal bír, melynek kiaknázásáért már most jelentős küzdelem zajlik. Úgy tűnik, hogy ebben jelenleg a Facebook-Meta bizonyul úttörőnek, de szorosan a sarkában ott van a Microsoft is. A felhasználói platform mellett mindkét cég célja az első üzleti metaverzum megteremtése, mellyel munkafolyamatokat gyorsíthatnak fel, vagy tehetnek teljesen automatikussá.

“2022-ben egészen biztosan megjelenik majd az első kezdetleges metaverzum, melyre évtizedek múlva úgy fogunk visszatekinteni, mint ahogy a PC-k szemszögéből ma a Commodore 64-re gondolunk. Az egyelőre nyitott kérdés, hogy ezzel melyik cég áll elő először, és kié lesz majd a meghatározó platform”

– fogalmaz Borzák Péter.

Szemmel, kézzel, hanggal irányított virtuális valóságok

A metaverzumok megjelenése természetesen a használatukat segítő technikák és perifériák robbanásszerű fejlődését és elindítja majd. A virtuális és a kiterjesztett valóságra alapuló technológiák kezeléséhez már nem igazán alkalmasak a jelenleg használt grafikus felhasználói felületek (GUI). Helyüket mindinkább a természetes felhasználói felületek (NUI) veszik át. Ezek a megoldások a szem- és kézmozgások alapján, vagy hangvezérlés segítségével irányítják felhasználói környezetet. Az erre alapuló eszközöket (pl. VR szemüvegek, mozgásérzékelők) az elmúlt években egyelőre csak a szórakoztatóipar használta több-kevesebb sikerrel. Mivel rendkívül erős hardvert és internetkapcsolatot igényelnek, így általában az áruk is magas, ezért nem tudtak még széles körben elterjedni. Amint azonban kialakul az üzleti célú hasznosításuk, a vállalatok egymást túllicitálva igyekeznek majd felszerelni dolgozóikat. A nélkülözhetetlenné váló okoseszközök tömeggyártásában egyedül az elnyúló csiphiány okozhat elakadásokat.

Gyülekeznek a felhők 

A metaverzumok zökkenőmentes működéséhez a vezérlőeszközök mellett a digitális infrastruktúrának is párhuzamosan fejlődnie kell. A következő években az 5G és utódai térnyerésével egyre általánosabbá válik a szatelit alapú lefedettség.

Szinte mindenhol elérhető lesz majd az internetkapcsolat, mely lehetővé teszi, hogy otthonunkat, autónkat, vagy akár háztartási gépeinket is csatlakoztassuk a hálózathoz és távolról irányítsuk őket. A dolgok internetje (IoT – Internet of Things) keretében az erre alkalmas készülékek folyamatosan kommunikálnak a felhőalkalmazásokkal, melyek a kapott adatok alapján akár helyettünk is elvégzik az optimális beállításokat.

“Egyértelmű, hogy a felhő alapú alkalmazások váltak a meghatározóvá. A beérkező adatokat elemezve az algoritmusok folyamatosan képesek tanulni és fejleszteni a szolgáltatásokat. A már most is létező technológia amellett hogy életünket hivatott könnyebbé tenné, számos veszélyt is rejt magában. Az így generálódó rengeteg személyes információ biztonságos tárolása folyamatos kihívást jelent majd a szolgáltatóknak.”

– véli az INSPYRE szakértője.

The post Úton a metaverzumokba appeared first on Műszaki Magazin.

Párhuzamos metaverzumok jönnek létre, amelyekben dolgozni és szórakozni egyaránt lehet és mindennaposnak számítanak a kiterjesztett- és virtuális valóság eszközök vagy a szem- és kézmozgásokkal irányítható megoldások – olvasható Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatója elemzésében.

“Új korszakba lépünk. A mesterséges intelligenciát alkalmazó fejlesztések gyakorlatilag az élet minden területére hatást gyakorolnak majd. Az ezekért a fejlesztésekért versengő cégekkel ellentétben a felhasználók szempontjából ez a folyamat azonban éppen olyan észrevétlenül fog végbemenni, mint ahogy a mobilfizetés vagy az online kommunikációs eszközök az életünk részévé váltak”

– fogalmaz Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatója.

Metaverzumok

Korszakhatárt jelöl a Facebook idén októberi névváltása. A közösségi oldal anyacégének új neve, a Meta arra utal: 2021-re eljutottunk egy olyan technikai fejlettségi szintre, mely lehetővé teszi a sokak által régóta várt metaverzumok kezdetét.

Ezek olyan rendszerek, amelyekre többek között virtuális (VR) és kiterjesztett valóság (AR) eszközök segítségével bárhonnan csatlakozhatunk, az így létrejött térben pedig ügyeket intézhetünk, vagy szórakozhatunk is. Ilyen értelemben a metaverzum koncepció az internet kiterjesztésének tekinthető. Felmenőjéhez hasonlóan a metaverzum is elképesztő gazdasági potenciállal bír, melynek kiaknázásáért már most jelentős küzdelem zajlik. Úgy tűnik, hogy ebben jelenleg a Facebook-Meta bizonyul úttörőnek, de szorosan a sarkában ott van a Microsoft is. A felhasználói platform mellett mindkét cég célja az első üzleti metaverzum megteremtése, mellyel munkafolyamatokat gyorsíthatnak fel, vagy tehetnek teljesen automatikussá.

“2022-ben egészen biztosan megjelenik majd az első kezdetleges metaverzum, melyre évtizedek múlva úgy fogunk visszatekinteni, mint ahogy a PC-k szemszögéből ma a Commodore 64-re gondolunk. Az egyelőre nyitott kérdés, hogy ezzel melyik cég áll elő először, és kié lesz majd a meghatározó platform”

– fogalmaz Borzák Péter.

Szemmel, kézzel, hanggal irányított virtuális valóságok

A metaverzumok megjelenése természetesen a használatukat segítő technikák és perifériák robbanásszerű fejlődését és elindítja majd. A virtuális és a kiterjesztett valóságra alapuló technológiák kezeléséhez már nem igazán alkalmasak a jelenleg használt grafikus felhasználói felületek (GUI). Helyüket mindinkább a természetes felhasználói felületek (NUI) veszik át. Ezek a megoldások a szem- és kézmozgások alapján, vagy hangvezérlés segítségével irányítják felhasználói környezetet. Az erre alapuló eszközöket (pl. VR szemüvegek, mozgásérzékelők) az elmúlt években egyelőre csak a szórakoztatóipar használta több-kevesebb sikerrel. Mivel rendkívül erős hardvert és internetkapcsolatot igényelnek, így általában az áruk is magas, ezért nem tudtak még széles körben elterjedni. Amint azonban kialakul az üzleti célú hasznosításuk, a vállalatok egymást túllicitálva igyekeznek majd felszerelni dolgozóikat. A nélkülözhetetlenné váló okoseszközök tömeggyártásában egyedül az elnyúló csiphiány okozhat elakadásokat.

Gyülekeznek a felhők 

A metaverzumok zökkenőmentes működéséhez a vezérlőeszközök mellett a digitális infrastruktúrának is párhuzamosan fejlődnie kell. A következő években az 5G és utódai térnyerésével egyre általánosabbá válik a szatelit alapú lefedettség.

Szinte mindenhol elérhető lesz majd az internetkapcsolat, mely lehetővé teszi, hogy otthonunkat, autónkat, vagy akár háztartási gépeinket is csatlakoztassuk a hálózathoz és távolról irányítsuk őket. A dolgok internetje (IoT – Internet of Things) keretében az erre alkalmas készülékek folyamatosan kommunikálnak a felhőalkalmazásokkal, melyek a kapott adatok alapján akár helyettünk is elvégzik az optimális beállításokat.

“Egyértelmű, hogy a felhő alapú alkalmazások váltak a meghatározóvá. A beérkező adatokat elemezve az algoritmusok folyamatosan képesek tanulni és fejleszteni a szolgáltatásokat. A már most is létező technológia amellett hogy életünket hivatott könnyebbé tenné, számos veszélyt is rejt magában. Az így generálódó rengeteg személyes információ biztonságos tárolása folyamatos kihívást jelent majd a szolgáltatóknak.”

– véli az INSPYRE szakértője.

The post Úton a metaverzumokba appeared first on Műszaki Magazin.

Az idei év azonban más: most a metaverzum volt a fő tematikája a nyitóbeszédnek, amit a cég vezére, Mark Zuckerberg tart. A kifejezést júliusban használta először Zuckerberg, amikor közölte, hogy közösségimédia-hálózatból „metaverzum céggé” fejleszti a Facebookot, méghozzá a következő öt évben. Sőt, felmerült az is korábbi pletykák szerint, hogy a Facebook annyira komolyan veszi a dolgot, hogy még a saját nevét is megváltoztatja.

A metaverzum pedig jóval több, mint egy egyszerű közösségi oldal: komplett online világ, ahol a felhasználók virtuálisan játszhatnak, dolgozhatnak, beszélgethetnek, méghozzá virtuálisvalóság-headsettel a fejükön. Zuckerberg az élményt úgy jellemezte, mint egy olyan „testet öltött” internetet, amiben nem csak egyszerűen tartalmat fogyaszthatunk, hanem valóban „benne lehetünk”.

Eddig tudni lehetett, hogy tervéhez a cég ehhez tízezer alkalmazottat venne fel az unióban, és idén körülbelül tízmilliárd dollárt költ a projektre – legalábbis ez áll a cég idei harmadik negyedéves jelentésében, ami az elemzői várakozásokhoz képest némivel rosszabb eredményeket mutat. Ebből kiderül az is, hogy a koncepció nem csupán az AR/VR technológiákról szól, szélesebb kör juthatna hozzá a metaverzum-platformhoz headseteken, okosszemüvegeken keresztül, de már létező számítógépekkel és okostelefonokkal is.

A Connecten egy sor olyan AR/VR újítást mutatott meg Zuckerberg, amik apró lépésenként elvezetnek majd a koncepció megvalósulásáig.

“A desktoptól eljutottunk a webig, majd a mobilokig, a szövegtől eljutottunk a fotóig és a videóig, de itt még nincs vége a sornak. A következő platform és médium minden korábbinál immerzívebb lesz, ahol az élményt nem csak befogadjuk, de benne is leszünk, ezt fogjuk metaverzumnak hívni”

– vezette fel a bejelentések sorát Zuckerberg, aki szerint egyértelműen ez a következő nagy dolog az okostelefonok után. Miután évekig tapadtunk a kijelzőkre, az alapító szerint ezután digitális környezetben kellene 3D-s objektumokat néznünk, mondjuk egy barátunk hologramját, ami a valódi világra helyezett plusz rétegen kapna helyet. Ez azonban nem egy nap alatt fog felépülni. Az ötéves tervben gondolkodó Zuckerberg többek közt az alábbi kisebb lépéseket jelentette be:

• Horizon Home: a Facebook az Oculus Quest nyitóképernyőjét alakítja át kvázi digitális nappalivá, ahol a felhasználók összehívhatják a barátaikat, hogy videókat nézzenek együtt, vagy közössen játsszanak appokkal, játékokkal a virtuális valóságban. De ezt a teret használhatják munkára is, kimondottan dolgozószobákat alakíthatnak ki, ahol különféle produktivitást segítő appokat használhatnak a kollégákkal.
• Virtuális valóság a Messengerben: A jövőben VR-ban lehet videóhívásokat bonyolítani a Messenger csevegőben.
• Még több app megy a VR-ba: Több mint 20 alkalmazás jön a Horizon Home-ra, köztük a Slack, a Dropbox, és természetesen a Facebook saját szolgáltatásai (pl. Instagram), amiket VR-ban lehet használni.
• Horizon Marketplace: A cég saját piacteret indít, ahol a készítők és a fejlesztők együtt árulhatják virtuális szolgáltatásaikat, javaikat, ezzel alapozná meg a metaverzum ökoszisztémáját.
• Bővül a Spark: A cég kiterjesztettvalóság-platformja, a Spark lesz az, amit a készítők és fejlesztők a különféle metaverzum-appok elkészítésére használhatnak, így a későbbiekben még több funkciót kap.
• Polar: A cég iPhone-okra elérhetővé teszi a Polar nevű alkalmazást, amivel a felhasználók AR-effekteket készíthetnek és oszthatnak meg egymással, ilyen módon is barátkozhatnak a technológiával.

A cég emellett egy 150 millió dolláros alapot különít el az új eszközök és funkciók fejlesztésére.

Forrás: 24.hu

The post A Facebook elárulta, hogyan fog bele a „metaverzum” megépítésébe appeared first on Műszaki Magazin.