A 2010-2022-es időszakot elemző beszámoló szerint az összesített megújulóenergia-részarány 2020-ra elérte a 13,9%-ot, amivel hazánk meghaladta a vonatkozó uniós irányelv* alapján kötelezően teljesítendő 13%-os értéket. Az összesített megújulóenergia-részarány 2022-re tovább emelkedett: a hazai teljes bruttó végső energiafogyasztás 15,2%-át tette ki a megújuló energiaforrásokból előállított energia.

A villamosenergia-szektor megújulóenergia-részaránya 2022-ben tovább nőtt – a 2021. évi 13,7%-ról 15,3%-ra -, amit továbbra is a napelemes kapacitások felfutása indukált. 2010 és 2022 között 2 MW-ról 4235 MW-ra emelkedett a napelemek beépített teljesítőképessége, illetve 2021-ben és 2022-ben is közel 40%-kal nőtt a napelemes kapacitás.

A fűtés-hűtési ágazatban 2022-ben egyértelműen emelkedett a megújuló részarány: a 2021. évi 17,9%-ról 20,3%-ra. A biogázból, illetve szilárd biomasszából elszámolható energia fűtési célú felhasználása némileg csökkent, azonban a többi megújuló technológia esetében nőtt a felhasználás.

A közlekedési ágazatban a 2021. évi jelentős – az új megújuló irányelv által bevezetett módszertani változások miatti – megújuló részarány-csökkenés után ismét növekedés következett be 2022-ben,  6,2%-ről 7,8%-ra.

A megújulóenergia-felhasználás energiahordozók szerinti megoszlása 2022-ben (PJ, %)

A teljes megújulóenergia-felhasználás energiahordozók szerinti összetételét vizsgálva elmondható, hogy a szilárd biomassza 2022-ben továbbra is domináns szerepet töltött be (61,4%), ezen belül is főként a lakossági szilárd biomassza (tűzifa) felhasználás képviselte a legnagyobb hányadot a teljes megújulóenergia-felhasználáson belül (44,5%). Emellett viszont fontos kiemelni, hogy a napenergia alapú megújulóenergia-felhasználás részaránya a 2010. évi 0,2%-ról 14,7%-ra nőtt a teljes megújulóenergia-felhasználáson belül.

A magyarországi megújulóenergia-felhasználás 2010-2022. évi alakulásáról szóló beszámoló elérhető a MEKH honlapján.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 15% fölé emelkedett a hazai megújulóenergia-részarány appeared first on Műszaki Magazin.

Az amerikai szaklap európai kiadása a fenntartható megoldásokat szállító cégek (Top Sustainability Solutions Provider in Europe) top10-es listájára választotta a SolServices-t. A fenntarthatósági toplistás elismerést a magyar cég elsősorban annak az újgenerációs környezetbarát napelempark beruházási megközelítéssel érte el, amelyről szakemberekkel és szakmai szervezetekkel összefogva részletes szakmai útmutatót is összeállított.

A lap bevezetőjében arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország mára már élen jár a napelemes villamosenergia-infrastruktúra kiépítésében, de pár évvel ezelőtt még igen komoly kihívásokkal szembesült ez a terület hazánkban. A SolServices Kft. az elmúlt hat évben úttörőként elsőként tudott a nagyméretű újgenerációs, napelemparkok fejlesztésével, engedélyeztetésével majd pedig kivitelezésével és üzemeltetésével is piacvezetővé válni.

Az Applied Technology Review megjegyzi: 2017-ben mindössze 107 MW névleges összteljesítményű olyan erőművet kapcsoltak be, ami nem háztartási fogyasztás fedezésére készült, ez a szám mára 3200 MW-ra bővült, nem elhanyagolható mértékben a lapban bemutatott SolServices által.

A cég szolnoki erőműve, a Lumen Park nem csak Magyarországon, de egész Közép-Kelet Európában is az első környezetbarát napelempark. Az erőmű évente 39ezer tonna széndioxid kibocsátástól óvja meg a környezetet – az újság rámutat, hogy ez egy 274 hektáros tölgyerdő éves széndioxid megkötő hatásának felel meg. Üzleti szempontból is jelentős tény, hogy a projekt finanszírozását egyúttal az ország eddigi legnagyobb vállalati zöldhitele tette lehetővé: az UniCredit Bank 28milliárdos kölcsönnel segítette a Lumen Park megépítését. A napelempark megvalósítása a legmodernebb eljárásokat követte fenntarthatóság szempontjából, fókuszba helyezve a növény- és állatbarát módszereket, és a több évtizedes mezőgazdasági termelés által kimerült talaj revitalizálását. A SolServices, szakemberekkel és szakmai szervezetekkel összefogva egy részletes szakmai útmutatót is összeállított, amely alapján más napelempark fejlesztők is képesek lesznek a helyi adottságaikat figyelembe véve környezetbarát parkok létesítésére. A lap külön is ír a SolServices biomonitoring kutatásáról, amely segítségével éveken átnyúlóan nyomon követhető a flóra és fauna változása, gazdagodása, bővülése a napelemparkok területén – ezeket az erőfeszítéseket méltányolva kerülhetett fel a cég a szaklap európai top10-es fenntarthatósági listájára.

Az Applied Technology Review címlapsztorija előretekintéssel zárul, amikor megállapítja, Magyarországnak ambiciózus célkitűzése van a megújuló energiák elterjesztése érdekében, hiszen 2030-ra igen jelentős mértékben szeretné emelni az összteljesítményt napenergiából. A lap rámutat, hogy a jelenleg is zajló, innovatív fejlesztések miatt a SolServices számottevő mértékben fogja kivenni a részét ebből a programból.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rangos európai fenntarthatósági toplistára került egy magyar megújuló villamosenergia-előállító cég appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt években már számos meghatározó lépést tettek ennek érdekében, melyek pozitív eredményeiről a nemrég közétett fenntarthatósági jelentésük is beszámol.

Az Epson világszerte vezető szerepet tölt be a technológia és az innováció terén, és ez a haladó szemlélet a vállalat működése terén is megmutatkozik. Ennek eredményeként 2023 végére teljesítették azt az európai államokra vonatkozó célkitűzésüket, miszerint 100%-ban megújuló erőforrásból származó villamosenergia használatára állnak át. Ez része annak a 2022/2023-as európai fenntarthatósági jelentésükben bemutatott Environmental Vision nevű programnak, amelyben ígéretet tettek arra, hogy 2050-re teljesen karbonsemlegessé és fosszilis erőforrásoktól mentessé válik a működésük.

A jelentés bemutatja a vállalat eddigi erőfeszítéseit, amelyek négy területre oszthatók. Ezek a karbonmentesítés, az iparág határainak kitolása, a társadalmi felelősségvállalás teljesítése és az irányítás megerősítése.

A legfontosabb eredmények a következők:

• ÜHG-kibocsátás csökkentése: A 2017-es és 2022-es pénzügyi év között az Epson 51%-kal csökkentette a földgázfogyasztását és -kibocsátását az európai irodákban.
• Szén-dioxid-mentesítés az irodákban: A németországi központ egy új düsseldorfi épületbe költözött, ahol az energiafogyasztás 75%-kal alacsonyabb négyzetméterenként, mint a korábbi irodában.
• Sokszínűség, egyenlőség és befogadás: Az Epson tovább erősítette és tovább javítja a DE&I (Diversity, Equity, Inclusion) iránti elkötelezettségét az erre vonatkozó stratégiájának kialakításával.

Yoshiro Nagafusa, az Epson Europe B.V. elnöke szerint az Epson elkötelezett a „kevesebb több” elve mellett:

„A hatékonyság, a kompaktság és a precizitás számunkra több mint egy technológiai koncepció. Ez egy olyan filozófia, amely minimalizálja a környezetre gyakorolt hatást és gazdagítja a környezetet a hulladék megszüntetésével, valamint a dolgok kisebbé, hatékonyabbá és pontosabbá tételével. A japán kultúrában meghatározó az a szemlélet, hogy a bolygónk értékes erőforrásait meg kell őriznünk. Ennek értelmében tiszteletben tartjuk alapítónk fogadalmát a környezetünk védelmére és az emberek életminőségének javítására vonatkozóan.”

Az Epson folyamatosan újabb megoldásokat fejleszt termékeik újrahasznosítására, újrafelhasználására, felújítására és élettartamuk meghosszabbítására. Az olyan megoldásaik például, mint az energiatakarékos tintasugaras nyomtatási technológia vagy a vízfogyasztást drasztikusan csökkentő digitális textilnyomtatás még tovább mérsékli ügyfelei környezetre gyakorolt hatását.

Az iparág határainak kitolása

Az Epson továbbra is elkötelezett a technológiai innováció, a digitalizálás és az automatizálás felgyorsítása mellett. A körkörös gyártási infrastruktúra fejlesztése érdekében több mint 34,7 millió eurót fektettek Japánban egy új gyár építésébe, ahol a fémhulladékot fémpor nyersanyagként hasznosítják újra. Ez a kezdeményezés is közelebb viszi a vállalatot azon a célkitűzéséhez, hogy 2050-re a föld alatti erőforrásoktól mentessé váljon. További iparágon túlmutató fejlesztéseik közé tartozik az Epson Dry Fiber technológiája, amelyet arra használnak, hogy a hulladéklerakóból származó textilhulladékot hasznos anyaggá alakítsák át, ami a divatipar számára egy fenntarthatóbb jövő ígéretét hordozza magában.

A társadalmi felelősségvállalás teljesítése

Az üzleti tevékenységeken túl az Epson mélyen elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás mellett. Érdekelt feleikkel, partnereikkel és helyi közösségeikkel együttműködve olyan tevékenységekkel járulnak hozzá a társadalmi jóléthez, amelyek környezeti és gazdasági értéket teremtenek. Az Epson Europe alkalmazottainak több mint 86%-a vett részt a sokszínűségről, az egyenlőségről és a befogadásról szóló képzésen. Emellett a vállalat együttműködik a munkahelyi sokszínűség globális szószólóival, például a Mission GENDER EQUITY szervezettel, hogy nyomatékosítsa elkötelezettségét az egyenlő környezet megteremtése iránt.

Az irányítás megerősítése

Az Epson tevékenységét a Bureau Veritas által kidolgozott SDG Management System Standardhoz igazítja, hogy ezzel is alátámassza a Fenntartható fejlődési célok (SDG-k) iránti elkötelezettségét. Ez fontos mérföldkőnek számít az iparág történetében, hiszen az Epson az első technológiai vállalat, amelyet ez a tanúsított szervezet elismert a fenntartható fejlődési célok üzleti tevékenységébe való integrálásáért.

Ráadásul a vállalat még ezen túl is bizonyította az átlátható és fenntartható üzleti gyakorlatok iránti elkötelezettségét azzal, hogy proaktívan elfogadta az EU új fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvének (CSRD) szabványtervezeteit, jóval annak kötelező bevezetése előtt. A CSRD értelmében 2024-től minden nagyvállalat köteles nyilvánosságra hozni a működésük kapcsán felmerülő fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket, beleértve az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukat is.

További információért kérjük, látogasson el a weboldalra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az Epson 100%-ban megújuló villamosenergia használatára áll át egész Európában appeared first on Műszaki Magazin.

A nettó nulla kibocsátásra való átálláshoz világszerte akár 18 millió munkavállaló átképzésére is szükség lehet. Egyes számítások szerint a napelemekkel foglalkozó munkahelyek száma például 2015 és 2030 között meg fog négyszereződni. Mivel 2023 a készségek éve az EU-ban, az intézmény megalapítása párhuzamba állítható azon szélesebb körű kormányzati kezdeményezésekkel, amelyekkel a jövőbiztos munkaerő képzéséket érintő problémákat szeretnék felszámolni.

A Skills Institute az uniós akkumulátoripari összefogás (EBA) már amúgy is népszerű akadémiájának a továbbfejlesztése olyan területekre kiterjesztve, mint a zöld hidrogén vagy a fotovoltaikus napelem (PV) értékláncok. Az agilis képzés moduláris megközelítésben kínálja a legújabb trendekre vonatkozó ismereteket, paraméterezhető, testreszabható tanfolyamokkal és programokkal, kiszolgálva az egyedi igényeket, függetlenül a helyszíntől, a mérettől vagy a technológiáktól.

„Az energetikai átmenet szempontjából központi szerepet játszó iparágakban drámaian nőni fog az igény az új készségekre és a szakértelemre. Csak az akkumulátoripar területén több mint 700 új munkakör megjelenésével lehet számolni, ahogy a szükséges készségek nagymértékben diverzifikálódnak. Nem meglepő, hogy a vezérigazgatók 71%-a már most a készséghiányt nevezi meg a legjelentősebb üzleti kihívásnak. Mi ugyanakkor elkötelezettek vagyunk a jövő zöld innovációinak támogatása, az éghajlati célok eléréséhez szükséges képzett munkaerő biztosítása iránt.”

– hangsúlyozta Oana Penu, az InnoEnergy Skills Institute igazgatója.

Az InnoEnergy Skills Institute stratégiai oktatásszolgáltató partnere a NIIT lesz. A vállalat elsődleges feladatai közé az onboarding folyamatok támogatása, a tanulási útvonalak kialakítása, az oktató személyzet képzése, valamint a helyi képzési igények figyelembevétele fog tartozni. A partnerség fő célja, hogy gyors ütemben bővítse és kitermelje azt a magasan képzett humán munkaerő réteget, amely elengedhetetlen a zöld energiára való gyors átálláshoz. A Skills Institute a NIIT globális jelenlétének és infrastruktúrájának köszönhetően szolgáltatásait megfelelő ütemben, méretarányosan biztosítja és ezzel együtt felgyorsítva a képzéseket Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában egyaránt.

„Az a célunk, hogy az InnoEnergy Skills Institute-ot a dekarbonizációs és a zöld készségek területén vezető intézményként ismerjék el Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában. A két vállalat erősségei révén arra törekszünk, hogy világelső megoldást hozzunk létre a szak – és átképzés vonatkozásában a rugalmas, a változó követelményekhez alkalmazkodni képes munkaerő megteremtésével.”

– fejtette ki Sailesh Lalla, a NIIT üzleti igazgatója.

Az InnoEnergy Skills Institute-on keresztül a vállalkozások, egyetemek és képzési szolgáltatók különféle ágazati szakértők, szövetségek és partnerségek által támogatott tanfolyamot vehetnek majd igénybe.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Két év alatt több mint 800.000 zöld energetikai munkavállalót képezne ki az EIT InnoEnergy appeared first on Műszaki Magazin.

Együttes erővel olyan iparági cselekvési tervet akarnak kidolgozni, amely az európai fotovoltaikus ipar továbbfejlesztésére, kockázatmentesítésére és felgyorsítására irányul az értéklánc valamennyi szegmensében, a szilíciumtól kezdve egészen a modulokig.

A Szövetség mostanra négy munkacsoportot hozott létre, amelyek a non-pricing feltételek megalkotására, az ellátási láncra, a finanszírozásra és a készségek fejlesztésére koncentrálnak olyan iparági szereplők közreműködésével, mint a Carbon, az Enel Greenpower, az Engie, az IBC, a Meyer Burger Technology AG és a Wacker Chemie AG.

A tervbe vett és az Európai Zöld Megállapodás törekvéseivel párhuzamba állított intézkedések célja az európai napelem szektor újraiparosítása. Ennek mentén szeretnék elérni, hogy 2025-re létrejöjjön Európában egy 30 GW éves kapacitással bíró iparág, 60 milliárd euró többlet GDP-vel és több mint 400.000 új (közvetlen és közvetett) munkahellyel.

Az Európai Bizottság által létrehozott és az EIT InnoEnergy vezetésével működő Európai Fotovoltaikusnapelem-ipari Szövetség a rugalmas ipari napenergia-értéklánc innovációkra építő bővítését támogatja az Európai Unióban. Különösen a napelemgyártó ágazatban. Mindazonáltal a Szövetség a teljes értéklánc mentén áttörést jelentő technológiákat fejlesztő és forgalmazó európai ipar megteremtésén dolgozik. Olyan innovatív, hatékony, körkörös és fenntartható termékeket szeretnének a piacra segíteni, amelyek révén elérhetővé válnak az EU éghajlat- és energiaügyi célkitűzései.

A munkacsoportok cselekvési tervét a 2023. június 14-16. között Münchenben, az Intersolar Europe konferencián teszik közzé.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több mint 110 taggal vág neki a napelem iparág átalakításának az Európai Fotovoltaikusnapelem-ipari Szövetség appeared first on Műszaki Magazin.

A MEKH korábban már többször rendelkezett a kötelező átvételi és a pályázat nélküli zöld prémium támogatási jogosultsággal rendelkező erőműegységek megvalósítási határidejének meghosszabbításáról.

A COVID-19 járvány miatt kialakult világgazdasági helyzetet ugyanakkor az ukrán-orosz háború tovább súlyosbította: a fegyveres konfliktus miatt az ellátási láncok normális, kiszámítható működése nem állt helyre, sok esetben még rosszabbra is fordult, ami újabb határidőmódosítást tett indokolttá.

A MEKH rendelete alapján a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti kötelező átvételben részesülő erőműegységek támogatási jogosultsághoz kapcsolódó megvalósítási határideje a 2021. július 1. és 2021. december 31. között lejáró határidők esetén 2023. június 30-ig; míg a 2022. január 1. és 2023. január 1. között lejáró határidők esetén 2023. december 31-ig hosszabbodik meg.

A 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet szerinti kötelező átvételben vagy pályázat nélküli zöld prémium támogatásban részesülő erőműegységekre vonatkozó, támogatási jogosultsághoz kapcsolódó, 2021. július 1. és 2022. január 31. között lejáró megvalósítási határidők 2023. június 30-ig hosszabbodnak meg.

Amennyiben a fentiek alapján meghosszabbított, a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó megvalósítási határidőn belül az erőműegység megvalósítása megtörténik, úgy az adott támogatási jogosultsághoz tartozó kiserőművi összevont engedélyben megállapított kivitelezési határidő is teljesítettnek minősül.

A MEKH rendelet által a megvalósítási és kivitelezési határidő automatikusan, a jogszabály erejénél fogva kerül meghosszabbításra, vagyis a MEKH részére egyedi kérelmek benyújtására nincs szükség.

További részletek a vonatkozó MEKH rendeletben olvashatók.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb határidő hosszabbítást kaptak a megújuló energiát termelő erőművek appeared first on Műszaki Magazin.

Lassan minden cég és vállalkozás számára körvonalazódik, hogy a megváltozott energiaárak mekkora pluszköltségekkel járnak az elkövetkező hónapokra vonatkozóan. Legyen szó a hálózatból, vagy akár közvetlenül napelemekből, hőszivattyúkból, esetleg szélturbinákból származó, megújuló villamos energiáról, optimalizált energiagazdálkodással tetemes kiadásoktól kímélhetik meg magukat az érintettek. Az elektromos járművek kiemelten fontos szerepet kaphatnak az erre vonatkozó stratégiák kialakításában.

A klímaváltozás hatásait enyhítő dekarbonizációs stratégiák kidolgozása során már évekkel ezelőtt megfogalmazódott a cégekre és vállalkozásokra vonatkozó energetikai önellátás igénye, de mára még aktuálisabbá vált a téma. Szakemberek prognózisai szerint ugyanis az elkövetkező hónapokban egyre nagyobb problémát okoz majd Európában az energiaszükséglet kielégítése, és ebben a helyzetben a hangsúly egyre inkább a megújuló energiaforrásokra, például a szén-dioxid-mentesítési projektek egyik fő pillérének számító napelemekre helyeződik. A napenergia közvetlen felhasználásával csökkenthetők a napi energiaköltségek, emellett bizonyos fokú függetlenség is biztosítható a hálózattól.

Maximális energiakihasználás

A telephelyükön megújuló energiát termelő vállalkozásoknak nemcsak lehetőségük, hanem anyagi érdekük is, hogy a lehető legnagyobb mértékig felhasználják a megtermelt energiát, illetve hozzájáruljanak a nagy energiaszolgáltatók minél nagyobb arányú megújulóenergia-termelést célzó törekvéseihez. Csakhogy a megújuló energiák könnyen kárba is veszhetnek, ha nem alkalmaznak megfelelő eszközöket, és nem fordítanak elég figyelmet az energiatárolás és -felhasználás stratégiai megközelítésére. Tökéletes példa erre az, amikor az elektromos járműveket az eltárolt megújuló energia és a csúcsidőn kívül vételezett hálózatienergia-keverékének felhasználásával töltik. Ezzel a lehető legjobban aknázzák ki a felhasználás ideje szerinti tarifákat.

Elektromos járművek: megtérülő befektetés

Az elektromos járművek akkumulátorai jelentős mennyiségű energiát tárolnak. Ez azt jelenti, hogy szerves részét képezhetik egy lokális energiagazdálkodási rendszernek, függetlenül attól, hogy az illető telephely termel-e saját energiát vagy sem – világított rá Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Industries Kft. marketingvezetője.

„Az elektromos járművek könnyedén hozzájárulhatnak a megújuló energia jobb felhasználásához azzal, hogy eltárolják az energiát, amikor az a legkönnyebben hozzáférhető. Ahelyett, hogy akkor töltenék fel a jármű akkumulátorát, amikor szükséges, az elektromos járművek üzembentartói és flottakezelői olyan időszakban is tölthetik a járműveket, amikor alacsonyabb a hálózati energia iránti kereslet, valamint nagyobb arányban és olcsóbban áll rendelkezésre megújuló energia”

– nyilatkozta a szakember.

Amennyiben elérhető a helyben termelt villamos energia is, ezek az előnyök sokszorosan érvényesülnek. Vannak olyan vállalkozások, amelyek rendelkeznek napelemekkel vagy szélturbinákkal saját megújulóenergia-termelés céljára, de nincsen megfelelő energiatároló megoldásuk arra az esetre, amikor az energiatermelés az ideális időjárásnak köszönhetően tetőzik. Ők az elektromos járművük segítségével tudják megakadályozni, hogy kárba vesszen a megtermelt megújuló energia. Mindennek feltétele egy, az intelligens energiagazdálkodást támogató stratégia és az annak végrehajtását szolgáló rendszerek megléte.

Hálózati interakció

Az elektromos járművek töltése sok épülettulajdonos számára megoldást jelent majd az energetikai átállásra, de a villamosítás szerepe még ennél is jelentősebbé válik. Az épületek energiaközpontként ugyanis egészen más módon kezelik majd a villamos energiát. A hálózati végpontokon – azaz ott, ahol a vállalkozások és a háztartások csatlakoznak a hálózathoz – évek óta nem sokat változott az interakció, de a megújuló energiaforrások rohamosan megváltoztatják ezt.

„Az épületek energetikai átállásra való felkészítése magában foglalja az energiagazdálkodás és az energiaelosztási rendszer felmérését és elemzését, hogy olyan megközelítést határozhassunk meg, amely elősegíti az épületek energiaközpontokká alakítását. A legtöbb vállalkozás számára előnyös, ha szakértői tanácsokat kaphat ezzel kapcsolatban”

– tette hozzá Szontág Balázs.

Bár a vállalkozások kézenfekvő megoldásnak látják, hogy az áremelkedés mérséklése és az energiafüggetlenség gyors növelése érdekében sietve kialakítsák a lokális energiatermelés lehetőségét, vagy minél előbb vásároljanak néhány elektromosautó-töltőállomást, nem biztos, hogy ez a legbölcsebb megközelítés. Az épület vagy telephely energiagazdálkodási rendszerét úgy kell kalibrálni, hogy hatékonyan legyen képes új fogyasztókat és energiaforrásokat integrálni, míg a szolgáltatók és a szabályozók által kezelt hálózati oldalon szintén gyors és egyidejű változások zajlanak.

The post Praktikus tippek optimalizált energiagazdálkodásra appeared first on Műszaki Magazin.

Az országos primerenergia-termelés 2022 májusában 33,35 PJ volt, amely 2,47 PJ-lal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 0,11 PJ-lal, az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,21 PJ-lal és az egyéb nem megújuló forrásokból származó energiatermelés 0,13 PJ-lal csökkent, míg a nukleáris forrásból származó 2,94 PJ-lal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az országos primerenergia-felhasználás 2022. május hónapban 74,23 PJ volt, amely 3,14 PJ-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A felhasználáson belül, a megújuló energiaforrásoké 0,52 PJ-lal, a fosszilis energiahordozóké 4,54 PJ-lal és az egyéb nem megújuló energiahordozóké 0,21 PJ-lal mérséklődött. A fosszilis energiaforrásokon belül a földgáz felhasználása csökkent, míg a szén és széntermékek, valamint a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

A földgáz belföldi felhasználása 15,295 PJ volt, amely 30,1%-kal volt alacsonyabb a megelőző év azonos hónapjánál. 2022 májusában a hazai összes villamosenergia-felhasználás 3 879 GWh volt, amely 2,6%-kal emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest.

A bruttó villamosenergia-termelés 3 052 GWh volt, amely 11,5%-kal magasabb, mint 2021 azonos hónapjában és amely a legmagasabb május havi termelt mennyiséget jelentette 2008 óta.  A nukleáris forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 23,1%-kal emelkedett, míg a fosszilis alapú 10,2%-kal, az egyéb forrásból termelt villamos energia 22,3%-kal csökkent az előző év májusához képest.

A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége az előző év azonos hónapjához képest 20,7%-kal emelkedett. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia 73,3%-át a napenergia, 17,6%-át a biomassza forrás, 4%-át pedig a szélenergia biztosította.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi rendszerességgel publikál adatokat a hazai szén- és kőolajtermékekről, valamint a villamos energia- és földgázellátásról. Az energiatermelésre, készletekre, ellátásra vonatkozó havi adatok és a primer mérleg a tárgyhónapot követő 65-ödik napon érhetők el.  A MEKH a hivatalos statisztikai adatokat az Eurostathoz igazodva az előre meghatározott és kihirdetett tájékoztatási terv és publikációs naptár alapján teszi közzé honlapján.

Az energiastatisztikai adatok és az ahhoz kapcsolódó riport elérhetők a hivatal honlapján itt és itt.

Az adatok megértését infografika is segíti, amelyek a hivatal honlapján elérhetőek.

The post Több mint ötödével nőtt a megújulókból termelt villamosenergia mennyisége appeared first on Műszaki Magazin.

A Ford augusztus 10-én közölte, hogy 2025-ig minden Michigan államban gyártott járművét napenergia és más megújuló energiaforrások segítségével szerelnek össze, mivel az autógyártó célja a károsanyag-kibocsátás csökkentése.

A michigani székhelyű Ford megújulóenergia-vásárlási szerződést írt alá a helyi DTE Energy szolgáltatóval, amelynek értelmében a közszolgáltató cég 650 megawatt napenergiát bocsát az államban az autógyártó rendelkezésére.

A Ford három üzemet rendelkezik Michigan államban: Dearbornban, Wayne-ben és Flat Rockban, amely gyárakban az F-150, a Mustang, a Ranger és a Bronco modellek készülnek – írja a Reuters.

Forrás: Autopro

The post Megújuló energiára váltanak a Ford gyárai appeared first on Műszaki Magazin.

Az intézmény tevékenységével egyszerre kíván hozzájárulni az ország és a vállalatok versenyképességének erősítéséhez, valamint a környezet védelméhez.

A globális felmelegedéssel és a fosszilis energiahordozók ellátásbiztonságával kapcsolatos aggodalmak erősödésével egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiaforrások kiaknázására és tárolására. Az időszakosan megtermelt többletenergia kémiai tárolása (különböző nagy energiasűrűségű vegyületekben, például hidrogén-előállítással és/vagy szén-dioxid-hasznosítással) az ipari folyamatokba könnyen integrálható megoldást kínál, így az ezt célzó technológiák kiemelt fontosságúak lehetnek a jövő gazdaságában.

A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium annak érdekében alakult meg pénteken Pécsett, a Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Energiatudományi Kutatóközpont, a Miskolci Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Pannon Egyetem és a Természettudományi Kutatóközpont részvételével, hogy Magyarország a zöldgazdaság térnyerésének nyertese legyen. Az így létrehozott tudásbázis és kompetenciaegyüttes lehetővé teszi, hogy a hazai gazdasági szereplők versenyképesek legyenek a különféle dekarbonizációs technológiák terén. További cél új színtér létrehozása a zöld- és digitális átállást támogató kutatásoknak, amely az eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítását teszi lehetővé. Ennek érdekében a következő három és fél évben kiépítik a szén-dioxid-hasznosítás, valamint a hidrogén-előállítás, -szállítás, -tárolás, illetve -felhasználás tudományos, technológiai, jogi, gazdasági és iparjogvédelmi bázisát. Mindezt a kormányzat összesen 6,3 milliárd forint európai uniós forrással támogatja.

A nyitórendezvényen a Széchenyi István Egyetemet dr. Hanula Barna, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja és Németh Péter doktoranduszhallgató, a kar munkatársa képviselte. Az intézmény kutatócsoportja a nemzeti laboratórium keretében a hidrogén-felhasználás alternatíváinak életciklus-elemzését végzi el a járműipari megoldásokhoz kapcsolódóan. A végső cél annak megállapítása, hogy mely felhasználási mód vezet optimális eredményhez.

„A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratóriumban való részvétellel egyetemünk arra törekszik, hogy a nálunk összpontosuló tudás és innovációs potenciál a fenntarthatóságot elősegítve legyen a régió és az ország gazdasági fejlődésének hajtóereje”

– fogalmazott dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Emlékeztetett rá, hogy a Széchenyi-egyetem kormányzati támogatással már jelenleg is dolgozik innovatív fenntarthatósági projekteken, közösen a győri Audi Hungaria Zrt.-vel és a Szegedi Tudományegyetemmel.

„Ezek az alternatív üzemanyagok kutatására és validálására, a hidrogén ipari felhasználási lehetőségeinek, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vizsgálatára összpontosítanak. Egy kísérleti, fenntartható üvegházi környezetet is kialakítunk mosonmagyaróvári karunkhoz kapcsolódóan, a légkörből megkötött szén-dioxid hasznosításának kutatására”

– mondta dr. Knáb Erzsébet.

Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke kiemelte: intézményük stratégiai célja, hogy az ipari szereplőkkel folytatott együttműködésekkel még hangsúlyosabb szerepet vállaljon az ipari és a tudományos szféra összekapcsolásában.

„Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy az új nemzeti laboratórium keretében kitűnő hazai egyetemekkel és kutatóintézetekkel partnerségben dolgozhatunk olyan zöldtechnológiák kifejlesztésén, amelyek nemcsak az ország és a vállalatok versenyképességének erősítéséhez járulnak hozzá, hanem a fenntarthatósághoz és környezetünk védelméhez is”

– hangsúlyozta dr. Filep Bálint.

The post Megalakult a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium appeared first on Műszaki Magazin.

A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége az előző év azonos hónapjához képest 21%-kal magasabb. – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb, 2022. márciusi adatokat közlő energiastatisztikai riportjában.

Az országos primerenergia-termelés 2022. márciusban 43,69 PJ volt, amely 0,66 PJ-lal magasabb az előző év azonos időszakához képest.

Az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,84 PJ-lal emelkedett, míg az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 0,06 PJ-lal, a nukleáris forrásból származó termelés 0,01 PJ-lal és az egyéb nem megújuló forrásokból származó energiatermelés 0,12 PJ-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az országos primerenergia-felhasználás 2022. március hónapban 114,77 PJ volt, amely 6,38 PJ-lal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. A felhasználáson belül a fosszilis energiaforrások felhasználása 5,62 PJ-lal, a megújuló energiaforrásoké 1,14 PJ-lal emelkedett, míg az egyéb nem megújuló forrásoké 0,18 PJ-lal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

A földgáz belföldi felhasználása 41 961 TJ volt, amely 1,5%-kal volt alacsonyabb a megelőző év azonos hónapjánál. 2022. márciusban a hazai összes villamosenergia-felhasználás 4 355 GWh volt, amely 4,5%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó villamosenergia-termelés 3 384 GWh volt, amely 7,6%-kal magasabb a megelőző év azonos időszakához képest. A nukleáris forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés közel azonos szinten maradt, az egyéb forrásból származó 1,9%-kal csökkent, a fosszilis alapú 11,3%-kal emelkedett az előző év márciusához képest. A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége az előző év azonos hónapjához képest 21%-kal volt magasabb.
A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia 65,6%-át a napenergia, 21,7%-át a biomassza forrás, 6%-át pedig a szélenergia biztosította. A megújuló energiaforrásból származó villamos energia mennyisége a napenergia és a vízenergia esetében növekedett, míg a többi megújuló energiaforrás csökkent a megelőző év azonos időszakához képest. A napelemek által termelt villamos energia mennyisége 53%-kal nőtt.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi rendszerességgel publikál adatokat a hazai szén- és kőolajtermékekről, valamint a villamos energia- és földgázellátásról. Az energiatermelésre, készletekre, ellátásra vonatkozó havi adatok és a primer mérleg a tárgyhónapot követő 65-ödik napon érhetők el.  A MEKH a hivatalos statisztikai adatokat az Eurostathoz igazodva az előre meghatározott és kihirdetett tájékoztatási terv és publikációs naptár alapján teszi közzé honlapján.

Az energiastatisztikai adatok és az ahhoz kapcsolódó riport elérhetők a hivatal honlapján itt és itt.

Az adatok megértését infografika is segíti, amelyek a hivatal honlapján elérhetőek.

The post Márciusban tovább nőtt a megújulókból származó energiatermelés appeared first on Műszaki Magazin.

A bruttó villamosenergia-termelés 3 006 GWh volt, amely 2,2%-kal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb, tavaly decemberi adatokat közlő energiastatisztikai riportjában.

Az országos primerenergia-termelés 2021. decemberben 41,56 PJ volt, amely 1,63 PJ-lal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest.

Az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 1,39 PJ-lal emelkedett, míg az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 1,3 PJ-lal, a nukleáris termelése 1,69 PJ-lal, az egyéb nem megújuló forrásokból származó energiatermelés 0,03 PJ-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az országos primerenergia-felhasználás 2021. december hónapban 123,02 PJ volt, amely 9,76 PJ-lal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A felhasználáson belül a fosszilis energiaforrások felhasználása 9,51 PJ-lal, a megújuló energiaforrásoké 1,22 PJ-lal, míg az egyéb nem megújuló forrásoké 0,08 PJ-lal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

A földgáz belföldi felhasználása 53,752 PJ volt, amely 13,6%-kal volt magasabb a megelőző év azonos hónapjánál.

2021 decemberében a hazai összes villamosenergia-felhasználás 4404 GWh volt, amely 5,9%-százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó villamosenergia-termelés 3 006 GWh volt, amely 2,2%-kal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. A nukleáris forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 11,2%-kal, az egyéb forrásból származó 25,4%-kal csökkent, míg a fosszilis alapú – elsősorban a földgáztüzelésű erőművek termelésnövekedése következtében – 15,7%-kal emelkedett az előző év decemberéhez képest.

A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége az előző év azonos hónapjához képest 12,5%-kal volt magasabb. A nukleáris forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 11,2%-kal, az egyéb forrásból származó 25,4%-kal csökkent, míg a fosszilis alapú – elsősorban a földgáztüzelésű erőművek termelésnövekedése következtében – 15,7%-kal emelkedett az előző év decemberéhez képest.

A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia legnagyobb részét, 37,7%-át a biomassza forrás biztosította. Ugyanakkor a december hónapban jellemző téli időjárás, a napsütéses órák alacsony száma ellenére a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia 29,8%-a napenergiából származott.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi rendszerességgel publikál adatokat a hazai szén- és kőolajtermékekről, valamint a villamos energia- és földgázellátásról. Az energiatermelésre, készletekre, ellátásra vonatkozó havi adatok és a primer mérleg a tárgyhónapot követő 65-ödik napon érhetők el.  A MEKH a hivatalos statisztikai adatokat az Eurostathoz igazodva az előre meghatározott és kihirdetett tájékoztatási terv és publikációs naptár alapján teszi közzé honlapján.

Az energiastatisztikai adatok és az ahhoz kapcsolódó riport elérhetők a hivatal honlapján itt és itt.

Az adatok megértését infografika is segíti, amelyek a hivatal honlapján elérhetőek.

The post Tovább nőtt a megújulók aránya a villamosenergia-termelésben appeared first on Műszaki Magazin.

2020-ban az elsődleges energiahordozók termelése 451 673 TJ volt, amely 2 százalékos csökkenést jelent a megelőző évhez képest. Az elsődleges megújuló energiaforrások termelése 1,4 százalékkal nőtt, az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 5,7 százalékkal, a nukleáris pedig 1,5 százalékkal csökkent.

A primer belföldi felhasználás 1,5 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. Az elsődleges megújuló energiaforrások felhasználása 4,6 százalékkal emelkedett, míg az elsődleges fosszilis energiahordozók felhasználása 2,1 százalékkal, a nukleáris energia felhasználása 1,5 százalékkal, valamint a villamos energia nettó import 7,2 százalékkal csökkent 2019-hez képest.

A primer belföldi felhasználás forrásának jelentős részét a kőolaj- és kőolajszármazékok valamint a földgáz-behozatal biztosította összesen 549 974 TJ nettó import mennyiségben. Az importfüggőség 2020-ban 12,9 százalékponttal, 56,2 százalékra mérséklődött.

A végfelhasználók által elfogyasztott energia mennyisége 1,2 százalékkal csökkent. A pandémia hatására a közlekedés energiafelhasználása 12 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. Az ipar és a tercier szektor energiafelhasználása is csökkent, míg a lakosságé nőtt, amely egyrészt a fűtési időszak időjárásának, másrészt a koronavírus járvány következménye.

Az elsődleges megújuló energiahordozókat tekintve az elmúlt években megfigyelhető biomassza-termelés és -felhasználás csökkenése tovább folytatódott 2020-ban, de a mérséklődés az előző évhez képest kismértékű, mindössze 1 százalék volt. A tárgyidőszak végén a hálózatra csatlakoztatott napelemek teljesítménye több, mint 2 000 MW-ot tett ki, vagyis meghaladta a paksi atomerőmű beépített teljesítményét. Ezzel összefüggésben a napenergia-termelés és -felhasználás 59,3 százalékkal haladta meg a 2019. évit. A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya 2020-ban 13,9 százalék volt, ami 1,3 százalékpontos növekedést jelent a 2019. évihez képest.

A 2020-as év energiastatisztikai adatait tartalmazó riport olvasható a MEKH honlapján.

The post A megújuló energiafelhasználás részaránya elérte a célként kitűzött 13 százalékot appeared first on Műszaki Magazin.

Madeira a Siemens és a Fluence támogatásával gyorsítja áttérését a megújuló energia használatára, így energiahálózatának rugalmasságát és energetikai függetlenségét egyaránt növelheti.

Madeira energiaszolgáltatója, az EEM a projekt során kiépülő akkumulátoros energiatároló rendszerrel olyan képességekre tesz szert, amelyekkel optimalizálhatja és 50 százalék körüli szintre emelheti a megújuló energia integrálását az ellátásban. A sziget így a következő két-három évben jelentősen csökkenteni fogja üzemanyag-fogyasztását, és nagyobb energiafüggetlenséget nyer, az ellátás minőségének vagy a grid stabilitásának veszélyeztetése nélkül. Áramkimaradás esetén ugyanis az EEM a 60 kV-os hálózat érintett részén feketeindítással helyreállíthatja a szolgáltatást.

A grid edge technológiák, mint például az akkumulátoros energiatárolás, kulcsszerephez jutnak a szigetek és más, távoli közösségek karbonlábnyomának csökkentésében. Nemcsak az időszakosan elérhető, megújuló energiaforrások integrálását teszik lehetővé ezek a megoldások, hanem az energiahálózatok rugalmasságát és állóképességét is növelik. A Madeirán kiépülő energiatároló rendszer a Siemens Smart Infrastructure digitális megoldásaival együtt intelligens energiafelügyelet kialakítását teszi lehetővé, amely jelentősen felgyorsítja ezt az átállást.

A kulcsrakészen kiépülő, 22,5 MVA és 15,6 MWh kapacitású energiatároló rendszer technológiáját a Fluence – a Siemens és az AES vegyesvállalata – szállítja. A kültéri energiatároló megoldás az e-ház mellett a Fluence hatodik generációs Gridstack termékét és transzformátorait is tartalmazni fogja, a Siemens pedig a sziget energiahálózatával történő teljes integrációról gondoskodik. A partnerek a szállított eszközök és rendszerek karbantartásáért is felelnek a következő tíz évben.

The post Megújuló energia Madeirán appeared first on Műszaki Magazin.