Ma már közel 10 százalékkal kevesebbe kerülhet üzemeltetni egy épületet, mint a múlt században. Ebben az új közegben a létesítményvezetőknek minden eddiginél összetettebb rendszereket kell kezelniük. De vajon hogyan jutottunk el a százemeletes acéltornyokig és az intelligens világításig?

Napjainkban a környezetbarát építkezés legfőbb mozgatórugója az ügyféligény – amely a 2012-ben mért 35 százalékról 2014-ben 40 százalékra ugrott –, míg legnagyobb akadálya a magasabbnak vélt ráfordítási költség.  A zöld épületek jelentősége ugyanakkor könnyen számszerűsíthető, hiszen ezek olyan hosszú távú megtakarításokat biztosítanak, mint:

• 8-9 százalékkal alacsonyabb üzemeltetési költségek
• 7,5 százalékkal nagyobb épületérték
• 6,6 százalékkal nagyobb mértékű befektetésmegtérülés
• 13 százalékkal alacsonyabb karbantartási költségek.

Hálózatba kapcsolt épületek

Az épületek az integráció és a hálózatba rendeződés tekintetében is elképesztő mértékben fejlődtek. Az intelligens kereskedelmi épületek 2017-ben az IoT-technológia legnagyobb felhasználóivá váltak. A piackutató számításai alapján az IoT-érzékelők száma a 2015-ös 377 millióról 2018-ra jóval meghaladja majd az egymilliárdot. Az előrejelzések szerint az épületekben jelen lévő IoT-technológiák piaca a 2014-es 46 milliárd dollárosról 2020-ra 155 milliárdosra nő.

Míg 2014-ben az épületfelügyeleti rendszerek összekapcsoltsága csupán 16 százalék volt, ez az arány 2025-re várhatóan már 50 százaléknál is nagyobb lesz. Eszerint az IoT és a hálózatba kapcsolt épületek bevezetése egyértelműen előremutató üzleti döntést jelent. A prognózisok alapján az IoT az épületek piacán évi 25 százalékkal fog emelkedni a következő három évben, az addigra 85 milliárd dolláros iparág pedig már 25 milliárd hálózatba kapcsolt eszközt foglal majd magába.

Az épületek modernizációjával a cégek nagyobb hatást gyakorolhatnak az energiafogyasztásra és a bérlők számára nyújtott szolgáltatások minőségére. A jövő integrált munkahelyeit egyre többen valósíthatják meg, ugyanis a szervezetek mindinkább figyelembe veszik a hálózatok értékét pénzügyeik tervezésekor, és ez meghatározó versenyelőnyt jelent. A döntéshozók 70 százaléka látja az IoT üzleti előnyeit, a vállalatok 63 százaléka pedig szeretné a jövőben kihasználni a technológia lehetőségeit.

A következő nagy kihívás a létesítményvezetők és az épülettulajdonosok számára az újonnan hálózathoz csatlakoztatott épületek adatainak értelmezése, elemzése és használata. Az összekapcsolt menedzsmentrendszerek a jövő épületeinek gerincét képezik majd: az ezekből kinyert adatok megalapozzák a megfelelő döntéseket és ezáltal megtérülést hoznak. Ahhoz, hogy a piaci szereplők lépést tarthassanak az épületfelügyelettel, olyan megoldásra lesz szükség, amely képes a több rendszer összekapcsolásával járó összetett műveletekre, továbbá elég rugalmas és gyors a folyamatosan kapcsolódó eszközök skálázásához.

The post Okosépületek evolúciója appeared first on Műszaki Magazin.

Amikor a napelemes rendszerekről, napenergiáról esik szó egy társaságban, vagy valamilyen témába vágó cikk, poszt jön fel, nagyon hamar előjönnek azok a tévhitek, semmilyen tudományos alappal nem rendelkező nem-információk, amelyeket az ember újra és újra hall, sokszor már annyiszor, hogy egyesek be is dőlnek a butaságnak. Sőt, egyes politikusok, “szakértők” is, a kőolaj lobbi nyomására és lehet pénze miatt is megállás nélkül próbálják bizonyítani, hogy az egész napelemes témával nem éri meg foglalkozni, mert “az nem tiszta”, “nem képes felvenni a versenyt a gázkazánnal”, “hamar kimegy a divatból”, “nagyon gyorsan elromlik” vagy épp “nem ez jelenti a jövőt”. Olyan érzése lehet a hozzáértőknek, mintha az olaj-, szén-, atom- és gázlobbi együttesen terjesztené, hogy bizony a napfényből áramot termelő rendszerek semmire sem jók.

Mondjuk az is igaz, hogy itt az is szerepet játszik, hogy nem csupán a hazai, de számos külföldi közvélemény is elképesztően ellenséges és elutasító szinte minden technikai újdonsággal szemben. Lehet, hogy ez a berögződés, a fejlődés elutasítása miatt van. Szerencsére azonban vannak a nyugati és már távol-keleti országok is, amelyek ezeknek nemet mondva, igenis egyetértenek abban, hogy a jövőt a napelemes rendszer jelenti, amelyik igenis képes megadni a teljes hatékonyságot és teljesítményt, nagyon sokáig bírja, roppant tartós, és nemcsak, hogy felveszi a versenyt a kályhával, gázkazánnal vagy bojlerrel, de le is pipálja azt.

Napelem tévhitek, avagy hogyan kell megcáfolni a butaságot

“A napelemet el lehet felejteni, ugyanis az nemhogy 50 éven belül, de még 100 éven belül sem térül meg és nagyon drága”

Ha minden érdeklődőnek annyi 1000 forintosa lenne, mint ahányszor ezt az interneten olvasta, biztosan nem foglalkozna már többet azzal, hogy mennyibe is kerül a napelemes rendszer, mert hihetetlenül gazdag lenne. Gyakran mondják a szkeptikusok, hogy több millió forint egy ilyen és azzal is lehetett már találkozni, hogy nagyjából 10 éve Ausztriában volt egy napelemes ház, és volt rajta egy számláló, hogy mikor térül meg, és az azt mutatta, hogy még ötven év alatt se.

Ezt egyből meg is cáfolja a tény, hogy háztartási méretben ma, Magyarországon egy átlagos háztartás 1-2 millió forint közötti költséggel válthatja ki villanyszámláját, a megtérülés pedig valahol 7 és 10 éven belül várható, a telepítési helyszíntől és a rendszermérettől függően, átlagos napsugárzással, az energiaárak hosszú távú trendjének előrevetítésével. Aki pedig ennek nem hisz, nyugodtan kipróbálhatja a kiszámolni az egészet, beleszámolva a rezsicsökkentés árakat. Az eredmény magáért beszél.

“A napelemgyártás ökológiai lábnyoma nagyjából a fél Balatonnak felel meg, arról nem is beszélve, hogy nem igazán lehet arról olvasni, hogy a napelemes rendszerek gyártása kevés környezeti terheléssel és veszélyes hulladék termeléssel jár”

Kétség sem fér hozzá, hogy az erre mutató információk igenis ott vannak. Aki persze nem akarja megtalálni őket, az nem is fogja. Az  EU vagy az USA nyilván nem csak úgy kitalálta, hogy támogatja a fotovoltaikus rendszerek telepítését, hanem részben pont azért szorgalmazza ezt, mert a napelemek élettartamuk során bizony széndioxid-mérleg javító hatással bírnak a gazdaságra. Az adatok azt mutatják, hogy a  tömeggyártás kialakulásával az elmúlt negyedszázadban hogyan esett felére-harmadára a várható megtérülési pont.

“Azért nem döntök a napelem mellett, mert mire az ára megtérül, az ember már dobhatja is ki az elavult rendszert, ami már nem is teljesít úgy, mint fénykorában”

Ez a teljes mértékben “megalapozott” vélemény még kiegészül azzal, hogy az kocsi aksija is csak 6 évet bírja, ezért biztos, hogy a napelemes rendszertől sem lehet többet elvárni. Tényként kell azonban kezelni, hogy a napelemtáblára a gyártók, azok a nem híres, gyengén teljesítő, silány gyártók, mint például a Samsung, Sharp, Kyocera, Mitsubishi, esetleg a Bosch, 25-30 évre vállalnak 80%-os teljesítménygaranciát, vagyis egy 240 wattos panel 2044-ben még biztosan hoz 192-t. Persze sok olyan gyártó van a piacon, ami még nincs olyan idős, hogy 20-25 éves garanciavállalást komolyan lehessen tőle venni, de van olyan is, aminek 1984-ben telepített svéd rendszere három éve még remekül működött. Meg hogy is lehet összehasonlítani egy kocsi aksit egy napelemmel.

Van aki a butaságnál nem tudja meghúzni a határt. Azt is érdemes észben tartani, hogy az akkumulátor pedig nem megy majd tönkre a tipikus, háztartási méretű, hálózatra tápláló napelemes rendszerben, mert ez NEM rendelkezik ezzel. Ennyire egyszerű. A napelem által termelt elektromos áram az inverteren keresztül a hálózatra kerül, ha a háztartás fogyasztása épp nagyobb a termelésnél, el is fogy mind, ha kisebb, egy oda-vissza mérő órán keresztül kijut a lakásból és a szomszéd hűtője, mikrója, tévéje fogyasztja el. Az elszámolás évente egyszer történik a szolgáltatóval, ha többet termel az ember, mint fogyaszt, még kap nagyjából 22 forintot kWh-nként. Akkumulátor nincs, az akkumulátor a hálózat maga.

“Ha az invertert, akkumulátort kell cserélni, a család el is felejtheti 2 évig a nyári vakációzást, mert súlyos százezrek kell kiadni a szervizre”

Tény, hogy a házi napelemes rendszerekben lévő inverterre általában valóban 5-6 év a garancia, de számos gyártó kínál felárért 10, 15 évre kiterjesztett jótállási lehetőséget. A tapasztalatok szerint a jó minőségű beltéri inverterek nem szoktak tönkremenni ezen idő alatt. Illetve az is lényeges itt, hogy az áramszolgáltató bizonyos okok miatt hajlandó csak bevizsgált invertert elfogadni. A lényeg, hogy az inverternek nem szabad veszélyeztetnie a hálózatot.

Azzal csak kevesen vannak tisztában, hogy például áramszünet esetén a napelemes házban sincs áram, mert az inverter ilyenkor lekapcsol, nehogy a szakadt kábelt javító EON-munkást a napsütésből keletkezett áram megrázza. És ugye az is világos, hogy az aksi nem fog elromlani a nem szigetüzemű, hálózatra tápláló rendszerben.

“15 év az nem valami sok, és például ha az ember el akar költözni, akkor erre felvenni egy hitelt merész vállalkozás”

Az ilyen állítások, megalapozatlan félelmek általában a hitelfelvételből megvalósított napelemes beruházással kapcsolatos cikkek, posztok alá szoktak érkezni. Tudni kell, hogy napelemes rendszer egyrészt növeli az ingatlan értékét, pont úgy, mint egy fűtés-korszerűsítés vagy szigetelés, netán egy új tetőhéjazat.

Ellenben, ha mégsem akarja kifizetni költözéskor a felárat a vevő, a padlófűtés csöveivel, kőzetgyapottal, cseréppel ellentétben akár le is szerelhető, áttelepíthető a napelemes rendszer. Egy kétmilliós beruházásból 15-20%-nál nem több a telepítés, adminisztráció költsége, vagyis ha költözéskor a tulaj vinné a rendszert, ennyit kell beáldoznia, a panelek, az inverter, a konzolok, vezetékek megmaradnak.

“A rendszer ára folyamatosan esik, és pár éven belül ennek fele lesz csak. Pontosan ezért érdemes várni”

Számos statisztika igazolja, hogy a napelemek ára az elmúlt évben csak esett. 2006-tól kezdődően egyetlen évben sem nőtt az ár, csakis csökkent. Más adatokat elnézve azt is ki lehet jelenteni, hogy 4 éven belül ennél nem igazán lesz olcsóbb a rendszer. Ez azért van, mert világszerte kiépültek azok a gépesített, logisztikailag optimalizált gyártókapacitások, amelyek méretgazdaságossági okoknál fogva már nagyjából annyira olcsón termelnek, amennyire lehet.

Mindemellett az utóbbi évek forgalmazói visszajelzések az mutatják, hogy nem a napelemek árai csökkenek, hanem ugyanannyi pénzért évről-évre egy kicsivel nagyobb teljesítményű napelem panelt kapunk, összességében ez azt jelenti, hogy egy kicsivel nagyobb rendszert kapunk ugyan azon az áron, olcsóbb nem lesz.

“A megtérülésnél nem számolnak a befektetett tőke költségeivel”

Megannyi számítás tartalmazza a tőkeköltséget is, bizonyítva ennek az ellenkezőjét, de kötelező leszögezni. Természetesen nem a világ legjobb üzlete a napelemes rendszer telepítése. Bármilyen szerencsejátékon biztos többet lehet nyerni egy kis szerencsével a rendszer árának befektetésével, vagy ha lesz egy pókerbajnokság Magyarországon, esetleg földosztás a közelben, és van egy ismerős a bíráló bizottságban, az is lehet jobb befektetés. De a napelem nem csupán pénzügyi befektetés. Ahogy sokan szívesebben laknak szép, piros cseréptető alatt, az ősöreg FÉG konvektor helyett inkább néz a falon egy új Vaillant kazánt, a Zsiguli helyett is inkább jár nyugati kocsival, a napelemes rendszer telepítésével is kap az ember valami izgalmasat, látványosat, érdekeset az életébe. És még meg is térül a beruházás, nem úgy, mint egy új Opel megvásárlása.

A kérdés inkább az, hogy a szolgáltatónak fizeti ki inkább villanyszámlaként az ember a rendszer árát 7-10 év alatt, vagy magának spórolja meg végeredményben. Ha szigorúan nézzük akkor egy jó adottságú ingatlan esetében a napelem rendszer körülbelül 11-12 év alatt (villamosenergia árak emelkedése miatt rövidebb a megtérülési idő), megduplázza a pénzünket. Természetesen ezek a számítások a magánszemélyekre vonatkoznak, vállalkozóknak még kedvezőbb a megtérülés/befektetés.

Ilyen biztonsággal és ilyen hozammal, egy banki befektetés sem tud versenyre kelni egy napelemes befektetéssel. Ha nem a napelem rendszerbe való befektetés a legésszerűbb döntés egy család számára, akkor nem tudom, hogy mi!?

“A napelemes rendszer 30 év múlva nem lesz több, mint egy semlegesítendő környezetveszélyes szemét”

50 év és nem. Röviden és tömören ennyi. A felvetés azért sem jogos, mert Európában mostanában évente négymillió tonnányi anyagot építenek be házakba napelem formájában. Ezekkel nagyjából 30 évig semmi sem lesz, hanem a napsütéstől lassan elporladó, műanyag keretes olcsó kínai szemétről van szó, hanem jó minőségű panelekről, amik csendben termelik az áramot, 30 év után is.

Egyébként érdemes tudni, hogy a világ legrégebbi napeleme egy 2010-es híradás szerint 60 év után még működött. Ha viszont mégis le kell bontani egyszer a paneleket, lesz némi egyből újrahasznosítható vasa, reze és alumíniuma a tulajnak (keret, konzolrendszer, vezetékek), meg egy üveglapja, ami szintén könnyen újrahasznosítható. Az érdekes rész a műanyag lapra kent félvezetők sorsa: egyelőre sajnos még olcsóbb a gyártóknak a bányászatból-ércfeldolgozásból megvenni a hozzávalókat a napelem-sütéshez, mint újrafeldolgozni az elöregedett paneleket, de ha lesz érdemi mennyiség bontott napelemből, ez a helyzet meg fog változni. Mindenesetre még mindig könnyebb újrafeldolgozni egy letermett napelemet, mint salakból újra lignitet csinálni. 2010 óta egyébként a gyártók évente rendeznek konferenciát az újrahasznosítási kapacitás kiépítéséről.

“Szigeteléssel, a fogyasztás optimalizálásával jelenleg jóval nagyobb megtakarítás érhető el, sokkal olcsóbban”

Tény és való, hogy a szigetelés rengeteget segít, legyen szó bármilyen lakásról. De ez nem azt jelenti, hogy a napelem rossz. Két különböző funkcióról van szó, amelyek még segíthetik is egymást. A megfontoltabb fogyasztás és hőszigetelés valóban az első lépés a kisebb közüzemi számlák felé. Ha pedig elszánja magát a háztulajdonos a napelem-telepítésre, ajánlatos jól végiggondolni, nem kéne-e a fűtést és a melegvíz-készítést is áramból megoldani esetleg. Egy ilyen kalkulációhoz már nagyon profi épületgépész kell, de ha ez a sok beruházás mind tervben van, érdemes egy problémaként tekinteni rá, nem külön-külön rendszerként kezelni a háztartási energetikát.

“Elavult a napelem. Már most sem csúcstechnológiás”

Vitatkozni ezzel nem lehet. Egy adott ponton az embert már nem lehet meggyőzni. De beszéljenek inkább a tények. A nyugati országok a megújuló energiaforrásokba fektetnek. A szélenergia mellett a napenergia hódít világszerte. A napenergiát pedig a napelem és a napkollektor tudja hasznosítani, közvetlenül. Sőt, Németországban a beépített napelemes kapacitás 2013 végén 36 gigawattot tett ki, és a termelés 29700 gigawattóra volt. Itt már olyan kedvezőek a feltételek, hogy egy napelemes rendszer segítségével 1 kilowattórányi áramot már 12-15 eurócentért is elő lehet állítani. Új üzleti modellek is megjelentek, akár bérleti- vagy lízing konstrukcióban is hozzá lehet jutni a megújuló energiát termelő eszközökhöz. Hasonló üzleti modell már 2008-tól elérhető Kaliforniában, és jelenleg az USA további tizenegy államában. Ha ez nem fejlődés, akkor semmi sem az.

Forrás: www.napelemek-napkollektorok.hu

Napelem kalkulátor: www.napelemek-napkollektorok.hu/napelem-kalkulator/

The post Napelem tévhitek appeared first on Műszaki Magazin.

Főleg ezeknek az elképesztő beruházásoknak és a technológia robbanásszerű fejlődésének köszönhető, hogy a napenergia ipara virágzik. Olyannyira, hogy a GTM Research kutatása szerint a globális kapacitás tekintetben vetélytársa lehet a nukleáris energiának, már ez év végén.

Az adatokat a Global Solar Demand Monitor legutóbbi kiadásában tették közzé. Abban az szerepel, hogy 2017 végére a napenergia globális kapacitása várhatóan eléri a 390 gigawattot. Eközben a Nuclear Energy Institute legfrissebb számításai szerint a nukleáris energia globális kapacitása 391,5 gigawatt lesz év végére.

A napenergia növekedése kicsit ugyan lassult – 2015-ben 50,3 gigawattal növekedett a globális kapacitás, 2016-ban 77,8-cal, idén pedig várhatóan 81,1 gigawattal fog növekedni. Ennek ellenére a GTM Research munkatársai úgy vélik, hogy a növekedés, bár lassulni fog, de továbbra is megmarad. Ha ilyen adatokkal számolnak, 2022-re a napenergia globális kapacitása akár a 871 gigawattot is elérheti.

A kapacitás azonban csak a kirakós egyik eleme. Sajnos a nukleáris energia továbbra is lekörözi a napenergiát generált áram tekintetében. Napenergiából mindössze 375.000 gigawatt-órányi energia keletkezik, míg nukleáris energiából 2.476.671 gigawattóra. Azonban a Nemzetközi Energia Szervezet szerint 2050-re a napenergia lehet a legnagyobb áramforrás, mivel az ára folyamatosan zuhan, és sokkal kisebb a kezelési költsége.

Forrás: www.tisztajovo.hu   www.greentechmedia.com

The post Beérheti a napenergia a nukleáris energiát kapacitás terén appeared first on Műszaki Magazin.

Az ázsiai országok nemrég adták hírül az új fejlesztésű kínai napelemet, aminek nem jelent akadályt a borús idő sem. Egy már régóta fennálló nehézséget talán végre sikerült orvosolni, miszerint eddig a napelemek csak kifejezetten napos időben működtek. A távolkeleti kutatók ugyan még csak a kísérleti szakaszban járnak, de úgy tűnik, egy speciális grafénborítással találták meg a megoldást a problémára.

A víz több különböző pozitív töltésű iont tartalmaz, ammóniát, nátriumot és kalciumot, ami a vízzel együtt a grafén felületéhez érve reakcióba lép és elektromosságot termel. Egyelőre a legnagyobb gondot a kutatók számára az jelenti, hogy túl kevés a szükséges ion az esőben, így ezzel a technológiával nem túl költséghatékony az energiatermelés, többek között a grafén magas ára miatt.

A kísérleti kutatások természetesen folytatódnak, az Ocean University of China és a Yunnan Normal University szakemberei bíznak abban, hogy a jelenlegi 6,53 %-os hatásfokon jelentősen sikerül a közeljövőben javítani.

forrás: http://utajovobe.eu/hirek/energetika/6909-az-esobol-is-kepes-az-uj-kinai-napelem-aramot-fejleszteni

The post Napelem esőben appeared first on Műszaki Magazin.

Már nem kell hozzá sok idő, hogy több világvárosban is kipróbálják végre Cseh József, Ilyés Miklós hajdúnánási és Sziszák imre hajdúdorogi fiatal közös találmányát. A három „friss egyetemista”, – egy gépész, egy vegyész és egy tájépítész – együtt törte a fejét, mivel tehetnék jobbá a világot.

Egy olyan moduláris térburkolati rendszert találtak ki, ami nem csak könnyen kezelhető, hanem látványban is feldobja a környezetét. Platio néven indult el a startup cégük, ami a LEGO-ként építhető különleges járdaburkolatot tervezte. Azon kívül, hogy az újrahasznosított hulladékból készült modulok szilárd burkolatot biztosítanak, még a napenergiát is hasznosítják.

A napenergia hasznosítására képes útburkolat ötletével nem a Platio próbálkozik először. Már korábban az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériuma támogatást is biztosított hasonló ötletre a Solar Roadways esetében. Ám a Platio ettől kicsit eltér, hiszen egyelőre kifejezetten csak a járdákra összpontosítanak.

A magyarok burkolata a Nap energiáját monokristályos szilícium cellákon keresztül gyűjti össze. Az egyes elemek egymáshoz csatolását vezetékek nélkül oldották meg, ráadásul az egészet csúszásmentes, edzett anyagból készítették. A járda modulokat három különböző színben lehet elérni, állítólag színtől függetlenül négyzetméterenként 160 W-ot termelnek.

A Platio természetesen sokáig nem elégszik meg a járdákkal, hosszútávú céljuk egy olyan tiszta és energiafüggetlen jövő kialakítása, amiben újjá formálódik a városi élet az információs társadalom fejlődését is figyelembe véve.

Forrás: http://www.mernokbazis.hu/cikkek/magyar-fejlesztésű-járdaburkolat

The post Magyar okosjárda appeared first on Műszaki Magazin.

A megújuló energiaforrások nem csak a tisztaságuk miatt válnak egyre népszerűbb megoldássá, hanem sokszor költséghatékonyabbak is, mint az eddig ismert alternatívák. Igazából már csak egyetlen probléma akadályozza a „nagyipari” felhasználást, méghozzá az energia tárolásának a kérdése.

A már kifejlesztett, jelenleg használatos rendszerek nem képesek hosszú éveken át úgy tárolni az energiát, hogy ne veszítsenek hatékonyságukból. Emellett élettartamuk is igen rövid, az előállításuk pedig a legkevésbé környezetbarát, ráadásul hiba esetén akár egy teljes rendszer is kárba veszhet. Talán most a Harvard kutatóinak sikerül találnia egy, a jelenleginél jobb, alternatív megoldást.

Az ötlet lényege egy folyékony akkumulátor, amiben az Engadget szerint az elektrolitok módosítják a forrovén és a viologén molekulákat, így azok a vízben oldhatóvá válnak a stabilitásuk megőrzése mellett. A kutatócsoport semleges vízben sikeresen fel is oldotta az elemeket, az eredmény pedig magáért beszélt: 1000 feltöltés után a tárolóedény hatékonysága mindössze 1%-kal romlott.

A harvardiak új fejlesztése nagyon sok problémát oldana meg. Az előállítás kevésbé környezetkárosító, hatékonyabb tárolásra képes és nem utolsó sorban jelentősen olcsóbb a korábbi akkumulátoroknál. Továbbá meghibásodás esetén nem kell egy egész rendszert kicserélni, kisebb az esély az egyéb alkatrészek meghibásodására vagy leégésére, egyszerűen csak utána kell tölteni a kifolyt vizet és kicserélni egy újra.

A kutatók tehát találtak egy nagyon jó megoldást az energia hatékony tarolására, ám a következő lépés a tömeges alkalmazás megvalósítása lesz. Továbbá a gyártási technológián is van még mit finomítani, így a mérnököknek bőven akad dolguk. Ám ha egyszer révbe ér a módszer, radikális árcsökkenést tapasztalhatunk majd a megújuló energia piacán.

Forrás: http://www.tisztajovo.hu/technika/2017/02/16/a-folyekony-akkumulator-megvaltoztathatja-a-megujulo-energia-iparat

The post Energia folyékonyan appeared first on Műszaki Magazin.

A holland NS vasúttársaság nem rég bejelentette, hogy egy 10 éves futamidejű szerződést írtak alá két éve az Eneco energiavállalattal, miszerint 2018 elejére teljesen átállnak a szélenergiára.

A naponta 5500 szerelvényt működtető NS vasúttársaság szóvivője, Ton Boon szerint a tervüket a határidő végéhez képest egy évvel korábban valósították meg. Következő céljuk továbbfejlesztésként, hogy 3 éven belül mérsékeljék az egy utaskilométerre jutó energiafelhasználást, ami napi 600.000 utasnál jelentős mértékű.

A projekt műszaki adatai igen kedvezőek, hiszen az Eneco és a vasúttársaság számolása szerint egy szélkerék 1 órányi működéséből keletkező energia egy vasútnak 200 kilométer megtételéhez elegendő.

Forrás: http://index.hu/tech/2017/01/11/szelenergiabol_nyert_arammal_kozlekednek_a_holland_vonatok/

The post Szélenergiával a síneken appeared first on Műszaki Magazin.

Egyelőre számos korláttal kell szembesülnünk a technológia fejlődése során. Annak ellenére, hogy sokszor értjük és látjuk a természet kínálta megoldásokat, mégsem mindig sikerül hatékonyan alkalmazni a műszaki életben.

Talán mostanában van remény némi változásra, hiszen az elmúlt években a tudósok még nagyobb hangsúlyt fektettek a különböző mozgások tanulmányozására és mimikák. Ennek köszönhető, hogy a most tervezett és épített gépek egyre élethűbbé válnak. Kiváló példája ennek Anis Aouini alkotása, a szélturbina, ami inkább hasonlít egy madárra, mint a már jól megszokott szélmalomra.

A Tyer Wind a kolibri mozgását utánozta, amivel képes egyhelyben megtartani magát a levegőben. A különös turbinának két, 1,6 méter hosszú szárnya van, amik nyolcast írnak le a mozgásukkal. Az elv, hogy a szél energiáját összegyűjtve elektromosságot termelnek, nem változott, ám a régi és új kialakítás hatékonysága valószínűleg jelentős különbséget rejt.

A számadatokról egyelőre biztosat még nem lehet tudni, mivel a Tyer Wind a részleteket nem közölte. Jelenleg a turbinák tesztje folyik, a hatékonyság és aerodinamikai viselkedés mellett figyelik az elhasználódást és a rongálódást is. A cég annyit elárult már, hogy rendkívül ígéretesek a teszteredmények.

A szélturbina a természetből vett mozgások és mimikák alapján készült. A szakértők szerint ezt a tudást más iparágakban is kiválóan lehetne alkalmazni, ám sajnos a biomimikálás még nem érte el az áttörés szintjét. Erre talán a Tyer Wind hivatalos teszteredményei után végre sor kerül majd.

forrás: http://www.tisztajovo.hu

The post Új típusú szélturbinák appeared first on Műszaki Magazin.

A dél-afrikai Sasol Solar Challenge-et 2008 óta kétévente hirdetik meg. Az esemény célja, hogy olyan járműveket építsenek a fiatal mérnökhallgatók, amelyekkel 8 nap alatt a legnagyobb távolságot lehet megtenni. A versenyen együtt halad a mezőny városról városra, pluszkilométereket az egyes állomáshelyeken beiktatott „hurkokkal” lehet szerezni. A távolság Pretoria és Fokváros között 2100 km, de a legjobbak 3000 kilométernél is többet tudnak megtenni.

A kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem GAMF csapata által épített jármű tavaly már bizonyított, amikor a világ egyik legjelentősebb napelemesautó-versenyén Ausztráliát átszelve – óriási bravúrként – 46 induló csapat közül az élmezőnyben, a 7. helyen ért célba, megelőzve számos híres egyetem csapatát. A kiemelkedő eredmény elsősorban a tehetséges mérnökhallgatók teljesítménye, de azt a támogatói összefogást is jelzi, ami lehetővé tette, hogy a kecskeméti fiatalok megépíthessék a járművet és megmérethessék magukat a nemzetközi mezőnyben. A csapat úgy gondolta, hogy érdemes megpróbálni a másik jelentős versenyt is, ahol a járműveknek napenergiával kell haladniuk, mert a Megaluxban van még tartalék. Ebben nem is tévedtek, hiszen a világ élvonalával tartva a tempót 4033 km-t tudtak megtenni, ezzel a delfti (Hollandia) és a tokai (japán) egyetemek csapatai után a harmadik leghosszabb távot jegyezték.

A GAMF csapata érdemelte ki a dél-afrikai verseny legsikeresebb újoncának járó díjat, valamint a Nemzetközi Napenergia Szövetség díját, amit annak a csapatnak ítéltek oda, amely a legjobban példázza a szövetség küldetését: „Figyelemfelhívás a fenntartható közlekedés fontosságára, az innovációra és a mérnöki szemléletű technikai sport népszerűsítésére.”

Forrás: www.uni-pae.hu

The post Sasol Solar Challenge – Megalux díjak appeared first on Műszaki Magazin.

A naphőerőművek a Nap hője segítségével gőzt fejlesztenek, amelyekkel turbinákat hajtva állítanak elő elektromos áramot. Az izraeli Negev-sivatagban épülő Ashalim-torony négyszögletes, borítása rozsdamentes acél. Körülötte 300 hektáron 55 000 darab tükör helyezkedik el, összesen nagyjából egymillió négyzetméternyi visszaverő felületet alkotva. A tükrök a napraforgóhoz hasonlóan automatikusan követik a nap mozgását, a toronnyal wifi-n keresztül kommunikálva annak teteje felé irányítva a napfényt. Itt található maga a fűtőberendezés, amely 600 C-fokra melegszik fel, amit gőztermelésre, végül pedig gőzturbinákkal elektromos áram fejlesztésére használnak.

A naphőtorony nemcsak nappal, éjszaka is termel áramot. A toronyban áramló folyadék – a kálium- és nátrium-nitrát sók olvadéka ‒ nagy hőkapacitása (500 °C felett is megőrzi folyékony halmazállapotát) révén alkalmas arra, hogy éjszakára is eltárolja a hatalmas hőenergiát.

A körülbelül 800 millió euróból 2017-re elkészülő naphőerőmű 121 megawattos kapacitással működik majd (egyes források szerint 2018-ra éri el ezt a kapacitást). Ez az ország áramigényének körülbelül 2%-át fedezi, vagyis nagyjából 110 000 háztartás energiaigényére elegendő. Ugyanakkor a megújulók arányát 2020-ra 10%-ig szeretnék növelni. Izraelben. „Ehhez elméletileg elég lenne beépíteni a Negev-sivatag 4%-át” ‒ mondta Eitan Parnass, a Zöldenergia Szövetség elnöke.

Forrás: ecolounge.hu

The post A világ legmagasabb napenergia-tornya appeared first on Műszaki Magazin.