A felmérésben az is kiderült, hogy új villanykapcsolót többnyire csak felújításkor vásárolnak a magyarok, az ilyen termékek kiválasztása során pedig az ár és az elérhetőség a legfontosabb szempontok.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat online felmérésében a válaszadók valamivel több mint kétharmada jelezte, hogy felújításkor szerzett be új villanykapcsolókat, további 11 százalék pedig amikor új ingatlant vett. Érdekesség, hogy 17 százalék volt azok aránya a válaszadók között, akik még egyáltalán nem vásároltak kapcsolót, azt használják, ami a lakásban volt, amikor beköltöztek.

Ha mégis úgy alakul, hogy villanykapcsolót vásárolnak, akkor a megkérdezettek számára a legfontosabb szempont az ár, ezt követi az elérhetőség, majd a színpaletta és a formavilág. A kérdőívben megadott lehetséges válaszok között szereplő okosotthon-kompatibilitás csak az utolsó előtti helyre került, annak ellenére, hogy viszonylag magas azok aránya, akik legalábbis már elgondolkodtak okosotthon megoldások telepítésében.

Mi magunk szerelünk, ha kell

Meglehetősen magabiztosak a magyarok a kutatás alapján az otthoni villamossági munkák kapcsán, a válaszadók fele maga kezd hozzá az ilyen feladatokhoz. A kérdőívet kitöltők 36 százaléka jelezte, hogy inkább csak a kisebb szerelési munkákra vállalkozik, a komolyabbakhoz már szakértőt hív, 14 százalék viszont arról számolt be, hogy minden otthoni műszaki feladattal könnyen megbirkózik. További 21 százalék számára nagy segítséget jelent a villanyszerelési feladatok kapcsán, hogy családban, ismerősök között akad olyan, akihez fordulhat. A válaszadók 29 százaléka viszont mindig szakembert hív, ha ilyen munkák adódnak.

Biztonság és energiatakarékosság – ezért vonzó az okosotthon

Foglalkoztatja a magyarokat az okosotthon kialakításának gondolata, a kérdőívet kitöltők mindössze harmada jelezte, hogy még egyáltalán nem merült fel benne, hogy ilyen irányú fejlesztést valósítson meg lakásában. A többség ugyanakkor még csak az ötlet szintjéig jutott el, 47 százalék arról számolt be, hogy egyelőre tényleg csak gondolatban játszott el a lehetőséggel. A tervezés fázisában 13 százalék tart, és a válaszadók mindössze 7 százaléka jelezte azt, hogy már részben vagy egészben átalakította lakását okosotthonná.

Azok körében, akik már léptek az okosotthon kialakítása felé, vagy tervezik azt, a biztonsági funkciók – pl. vízszivárgás detektálás, füstérzékelés – a legvonzóbbak, ezt követi a kamerarendszer és a hőmérséklet vezérlése, de nem sokkal marad el tőlük fontosságban a világításvezérlés sem. A válaszadók 51 százaléka szerint egy okosotthon legnagyobb előnye az energiamegtakarítás és az ezzel járó alacsonyabb rezsiköltség. A megkérdezettek 24 százaléka a biztonság javulását tartja a legnagyobb előnynek, valamivel több mint ötödük pedig a nagyobb kényelmet emelte ki. A környezettudatosság egyelőre kevésbé jelenik meg a közgondolkodásban, a válaszadók mindössze 4 százaléka tartja a fenntarthatóságot, klímabarát működést az okosotthon legnagyobb előnyének.

Az okosotthon megoldások kiválasztásánál a hazai fogyasztók számára az ár/érték arány a legfontosabb szempont, amit az egyszerű kezelhetőség és a későbbi bővítési lehetőség követnek, ez utóbbi kettő lényegében egyformán kiemelt tényező, amikor ilyen eszközöket, rendszereket vásárolnak. Sokak számára az is fontos, hogy a lehető legkisebb belső átalakítással járjon, minél kevesebb falvésésre, vezeték-behúzásra legyen szükség, illetve a hazai műszaki támogatást is elvárják a fogyasztók.

A kutatás során a Schneider Electric rákérdezett arra is, hogy mennyit költenének az emberek arra, hogy okosotthonuk legyen. A válaszok alapján kiderült, hogy meglepően sokan vannak, akik egész komoly összeget is áldoznának erre a célra. A válaszadók 13 százaléka például 400 ezer forintnál is többet költene okosotthon kialakítására, 10 százalékuk pedig 300 és 400 ezer forint közötti összeget fordítana erre. A legnagyobb arányban azok vannak – a kérdőívet kitöltők 24 százaléka -, akik 100-200 ezer forint között költenének okosotthon megoldásokra.

„Természetesen kialakítástól és a választott megoldásoktól függő, hogy mennyit költ valaki okosotthona kialakítására, de érdemes tudni, hogy akár már néhány tízezer forinttal el lehet kezdeni egy ilyen projektet. Ha pedig valaki úgy dönt, hogy hozzányúl otthoni elektromos hálózatához, akkor célszerű elgondolkodni a villanykapcsolók cseréjén is. Bár a legtöbben egyszerű, fehér műanyag tárgyakként gondolnak ezekre, ma már mind színben, mind anyagában és formájában nagyon változatos kínálat érhető el a piacon, vagyis ezekkel a tárgyakkal is lehet alkalmazkodni a megújuló otthon egységes stílusához. A Schneider Electric Sedna Design és Elements termékcsaládokat azokra gondolva alkották meg, akik szeretik a jó minőségű anyagok megjelenését és tapintását, ugyanakkor fontos számukra a kedvező ár/érték arány”

– mondta el Benkó Csaba, a Schneider Electric lakossági termékmenedzsere.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ár és elérhetőség alapján választanak villanykapcsolót a magyarok appeared first on Műszaki Magazin.

Ezek az adatok a 2022 augusztusában elvégzett és az Európai Beruházási Bank (EBB) által ma közzétett legfrissebb éves éghajlati felméréséből származnak. Az EBB az Európai Unió hitelezéssel foglalkozó szerve és a világ legnagyobb multilaterális hitelezője az éghajlatvédelmi projektek terén.

Egy kihívásokkal teli évet követően, amikor Oroszország ukrajnai inváziója folyamatos energiaválságot váltott ki és Európa-szerte felpörgette az inflációt, valamint egy szélsőséges, rekordmértékű hőhullámok és aszály jellemezte nyár után a magyarokban még inkább tudatosult az éghajlatváltozás hatása, és az, hogy sürgősen cselekedni kell.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosság és a helyzet sürgető volta

Míg az elmúlt évben a magyarok a Covid19-világjárványt tekintették az első számú kihívásnak, mára az inflációval kapcsolatos aggodalmak dominálnak, és 72% nevezi meg az inflációt első számú aggályaként – szemben az EU többi részében mért 36%-os aránnyal.

Egyidejűleg ma már a magyarok 91%-a állítja, hogy érzi az éghajlatváltozás hatásait a mindennapi életében (2021-hez képest + 4 százalékpont). 86% úgy véli, ha az elkövetkező években nem csökkentjük drasztikusan az energia- és árufogyasztásunkat, akkor globális katasztrófa felé haladunk. Ugyanakkor 91% úgy véli, a kormány túl lassan cselekszik, és csupán 35% gondolja azt, hogy Magyarországon 2030-ig sikerülni fog jelentős mértékben csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

Az ukrajnai háború és a zöld átállás

A magyarok háromnegyede (77%) véli úgy, hogy az ukrajnai háborúnak és az olaj- és gázárakra gyakorolt következményeinek lendületet kell adniuk a zöld átállás felgyorsításához (+11 százalékpont a 66%-os európai átlaghoz képest).

Arra a kérdésre, hogy miként rangsorolnák a fellépéseket, a magyarok azt várják a kormánytól, hogy a megújuló energia fejlesztését tekintse prioritásnak (63%), ezt követi az energiaellátás diverzifikálására való összpontosítás, amely révén elkerülhető az egyetlen szolgáltatótól való túlzott függés (23%).

Az energiatakarékosság kevésbé prioritás: csak a magyarok 14%-a ért egyet azzal az állítással, hogy az emberek és a vállalkozások nem igazán hajlandóak változtatni termelési és fogyasztási módjukon (ez 5 százalékponttal kevesebb a 19%-os uniós átlagnál).

Az éghajlatváltozás és a magas energiaárak kezelése

Az energiafogyasztás csökkentéséhez a legtöbb magyar azt szeretné, ha a szennyező tevékenységeket – például a légi közlekedést és a városi terepjárókat – erőteljesebben megadóztatnák, figyelembe véve környezeti költségüket (71%). Emellett támogatják, hogy az energiaárakat a fogyasztáshoz kössék és a nagyobb fogyasztóknak többet kelljen fizetniük (65%).

Ha a magyaroknak ezen a télen csökkenteniük kellene otthonuk hőmérsékletét, csupán 11% fogadná el a hivatalos ajánlás szerinti legfeljebb 19°C-ot (ez 17 százalékponttal kevesebb a 28%-os uniós átlagnál). Ugyanakkor a magyarok 32%-a állítja, hogy már most sem engedheti meg magának otthona megfelelő fűtését.

Végezetül, a magas energiaárak kezelését illetően a magyarok úgy vélik, rövid távon a kormánynak csökkentenie kellene az energiával kapcsolatos adókat (32%, a szélsőbaloldal szimpatizánsai körében 43%). Más intézkedések kevésbé népszerűek, ideértve az energiatakarékosság lakossági kampányokkal történő ösztönzését (26%), a gáz, az olaj és a szén árának szabályozását vagy ársapka meghatározását (23%), illetve az energiautalványok osztogatását (13%).

Az EBB alelnöke, Teresa Czerwińska kifejtette: „Az EBB 2022. évi éghajlati felmérése azt mutatja, hogy a magyarok többségében támogatják a megújulóenergia-termelésre való áttérés kiemelt kezelését a globális éghajlati és energiaválság leküzdésének hatékony módjaként. Ez nagyon örömteli támogatást jelent a COP27 éghajlatváltozási konferencia előtt. Az EBB kész továbbra is gyakorlatias támogatást nyújtani Magyarországnak és biztosítani, hogy az ország hasznot húzhasson több évtizedes tapasztalatunkból az innovatív tiszta energiára irányuló beruházások éveken át tartó támogatása terén, ideértve az energiaellátás korszerűsítését, a szélerőműparkokat és az energiahatékonyabb szociális lakhatást. Készen állunk arra, hogy tanácsadási és pénzügyi eszközeink teljes skáláját felhasználjuk egy olyan igazságos zöld átállás biztosítása érdekében, amelynek során senkit nem hagyunk hátra.”

The post A magyarok háromnegyede szerint az ukrajnai háborúnak és a magas energiaáraknak fel kell gyorsítaniuk a zöld átállást appeared first on Műszaki Magazin.

A kvantumszámítógépek fejlődése alapvetően változtatja meg az információbiztonság-technológia világát: a kvantumszámítógépek erejével ugyanis feltörhetővé válik számos olyan titkosított információ, amely ma még megfelelően védettnek számít. Új megközelítésekre van szükség a kriptográfiában, amelyek kidolgozásában élen jár a magyar székhelyű i4p. A vállalat a világon elsőként alkalmazott kvantum-ellenálló (angolul quantum-resistant, quantum-safe vagy post-quantum) algoritmusokat saját fejlesztésű, tanúsított hardverbiztonsági moduljában (angolul Hardware Security Module, rövidítve HSM), most pedig egy különleges kriptográfiai technika, a kvantum-kulcselosztás területén ért el fontos eredményeket. Ezek az innovációk hasznosak lehetnek számos hazai szervezet számára is, amelyeket egy friss előírás arra kötelez, hogy modernizálják titkosítási folyamataikat a „poszt-kvantum korszakra” való felkészülés jegyében.

A kvantumszámítógépek gyors ütemben fejlődnek, ami komoly lehetőségeket rejt magában, de aggályokat is támaszt. A kriptográfiai és biztonsági szakemberek például arra figyelmeztetnek, hogy a kvantumszámítógépek néhány éven belül képesek lesznek feltörni a ma használt titkosítási algoritmusok jó részét. Így akár a napjainkban létrehozott, s titkosított állapotban lehallgatott, s eltárolt adatok (angolul Harvest Now, Decrypt Later, rövidítve HNDL támadás) is napvilágra vagy illetéktelen kezekbe kerülhetnek néhány év múlva, így veszélybe kerülhet a hálózati kommunikáció hosszútávú biztonsága.

Ezért szerte a világon egyre több helyen sürgetik a felkészülést a „poszt-kvantum időszakra”. Magyarországon a napokban, 2022. július 1-jén lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely előírja számos szervezetnek, hogy csak olyan titkosítási módszereket alkalmazhatnak a rendszereikben a szenzitív adatok védelmére, amelyek kvantumszámítógéppel sem törhetők fel sem most, sem a későbbiekben. Az érintettek körében bankok, közműszolgáltatók és közszolgáltatást nyújtó szervezetek is találhatóak. Ahhoz, hogy ezt meg tudják valósítani, speciális algoritmusokat és megoldásokat kell alkalmazniuk.

Szerencsére már hozzáférhetők ilyen eszközök, így lehetőség nyílik a modernizálásra, a hazai szervezeteknek nem is kell hozzá messzire menni. A magyar székhelyű i4p vállalat ugyanis kvantum-ellenálló titkosítási, elektronikus aláírási és kulcs-elosztási algoritmusokat is használ saját gyártású hardverbiztonsági moduljában, a Trident HSM-ben, ráadásul elsőként jelentkezett a világpiacon ilyen konstrukcióval 2019-ben.

Az i4p másik fontos, a HSM világpiacon is újdonságnak számító fejlesztése a kvantum-kulcselosztás területéhez kapcsolódik (Quantum Key Distribution – QKD). Ez egy olyan technikát jelent, amely során a kvantumtechnológiát használják fel arra, hogy garantálják az elektronikusan (főleg üvegkábelen, lézerfény útján) továbbított információk biztonságát. Ezen technológiák alkalmazásával pl. titkosító kulcsokat tudnak úgy megosztani két kommunikáló rendszer között, hogy ahhoz harmadik fél nem férhet hozzá. A technológia különlegessége ugyanis, hogy ha valaki mégis megpróbálná „lehallgatni” az információkat, annak nyoma maradna a kvantumállapotokban, így a kulcsok valódi címzettjei mindenképpen értesülnek a kísérletről, s nem veszik használatba az érintett kulcsokat.

„Az i4p az elmúlt időszakban együttműködésre lépett QKD eszközöket gyártó vállalatokkal, hogy megoldásaik képesek legyenek együttműködni egymással. Ennek eredményeként az i4p hardverbiztonsági modulja, a Trident HSM integrálható QKD eszközökkel, és képes végrehajtani a kvantumkulcsok elosztását olyan módon, hogy az megfelel az ETSI vonatkozó szabványainak (European Telecommunications Standards Institute – Európai Távközlési Szabványosítási Intézet). Ezen felül a Trident HSM egy új kvantumbiztos kulcs-beágyazási mechanizmust (Key Encapsulation Mechanism – KEM) is tartalmaz már, annak érdekében, hogy minden szempontból eleget tegyen a kiépítendő kvantumbiztos titkosítási rendszerekkel szemben támasztott elvárásoknak”

– mondta el Rózsahegyi Zsolt, az i4p ügyvezető igazgatója.

Ezzel a két fejlesztéssel a Trident HSM megfelelően támogatja a szervezeteket a kvantum-ellenálló titkosítási rendszerek bevezetésében a világ bármely pontján. A Trident HSM-eket használó rendszerek a felhasználandó kulcsaikat létrehozhatják a HSM-ben vagy QKD eszközben, a HSM-ben generált kulcsokat eloszthatják kvantumbiztos KEM algoritmusok használatával, majd pedig a továbbított kulcsokat biztonságosan tárolhatják és használhatják a Trident HSM segítségével, amely a lehető legmagasabb szintű védelmet képes nyújtani az általa elérhetővé tett  Multi-Party Computation funkciónak köszönhetően.

The post Magyarok a poszt-kvantum kriptográfiában appeared first on Műszaki Magazin.

Bár a magyarok 10 éve viszonylag aktívan használják a közösségi médiát és a lakosság csupán 3%-a¹ nem használ efféle platformokat, a világjárvány alatt a magyarok több mint háromötöde (63%) szerint a közösségi média jelentette a létfontosságú kapcsolatot számukra. A Kaspersky megbízásából készült kutatás fényt derít arra, hogy melyek a leggyakrabban használt platformok, mi a közösségi média szerepe és hatása a magyarok életére.

Tagadhatatlanul fontos szerepe van életünkben a közösségi médiának és mindennapi életünk beszélgetéseinek is fontos témái, hogy mit jelent személyes kapcsolatainkra nézve az online barátkozás, ismerkedés, mennyi teret hagyjunk neki és mennyire egészséges a folyamatos görgetése a jól ismert felületeinknek. A hétköznapokban az is gyakran felmerül, hogy mennyit oszthatunk meg biztonságosan magunkról a közösségi médiában. Az elmúlt év bezártságával ezek a kérdések pedig egyre élesebbek lettek, ahogy a platformok használata is egyre növekedett.

Mire és mennyit használják a magyarok a közösségi médiát?

A magyarok, akik az egyes közösségi média platformokat használják, platformonként átlagosan napi 1 órát töltenek, kivéve a Facebookot, ahol az áltagosan eltöltött idő 2 óra. A világjárvány pedig a következőképpen befolyásolta a magyarok közösségi médiahasználatának gyakoriságát: kétötödük (40%) többször használja a közösségi médiát, mint világjárvány előtt.

A Kaspersky kutatása alapján a közösségi médiát elsősorban barátokkal és a családdal való kapcsolattartásra (78%), szórakozásra (63%), az egyén számára érdekes témák követésére (59%), a helyi közösséggel való kapcsolattartásra (39%) használjuk, de gyakori az, hogy munkahelyi okokból (28%) van szükség az ilyen típusú online jelenlétre. A pandémia idején hangsúlyossá vált még egy faktor, ugyanis a magyarok egyharmada (34%) állította, hogy a közösségi média az első számú forrása a világjárványról szóló híreknek.

Melyek a magyarok kedvenc platformjai?

A legkedveltebb csatorna egyértelműen a Facebook, hiszen azok közül, akiknek van fiókjuk majdnem minden (96%) rendszeresen használja. Ezt követi a YouTube (74%), Instagram (41%), Pinterest (28%), Twitter (16%) és WhatsApp (15%). Aktivitás szempontjából a Facebook az a közösségi médiaplatform, amelyeken a magyarok a legaktívabbak, 59%-a a magyar felhasználóknak ugyanis legalább hetente egyszer posztol a Facebookon.

Negatív vagy pozitív hatás?

Bár összességében pozitív érzések kapcsolódnak a közösségi média használatához, az emberek úgy érzik, hogy szórakozhatnak (60%), tájékozódhatnak (54%) a közösségi médiának köszönhetően és kapcsolódni is könnyen tudnak (26%), sok szempontból mégis ambivalensek az érzések.

Az influencer kultúra is forró témája az online életnek, hiszen a rengeteg érv mellé sok ellenérv is társul. Az ambivalencia az influencerek által megosztott tartalmaknál élesedik ki: az influencereket követők 57%-a állítja azt, hogy tanul az általa követett influencerektől, ezzel együtt azonban a válaszadók közel kétharmadaa (64%) mondja azt is, hogy nem tud kapcsolódni a tartalmaikhoz. Abban a kérdésben, hogy milyen hatással van a közösségi média a társadalmunkra igencsak megoszlanak a vélemények: tízből hárman (29%) úgy gondolják, hogy negatív hatása van, míg 21% szerint pozitív hatással van.

Negatív élményei azonban sokaknak vannak, a magyarok több mint fele vissza tud emlékezni olyan esetre, amikor a közösségi média felületein olvasott tartalom negatív hatással volt a mentális egészségükre és jóllétükre, a magyarok ötöde (21%) pedig az elmúlt hat hónapból is tud ilyen példát hozni. Azok, akik ezt a hatást saját magukon nem érzékelik, arról számoltak be, hogy ismerik saját határaikat és úgy érzik tudatos használattal kontrol alatt tudják tartani a közösségi média használatát (70%) és tudják azt is, hogy nem minden valós, amit ezeken a felületeken olvasnak (54%), valamint nem követnek olyan csatornákat, amelyeken a negatív tartalom dominál (54%).

The post Mit jelent a magyarok számára a közösségi média? appeared first on Műszaki Magazin.

Kimagaslóan népszerűek a felhőszolgáltatások az okostelefon felhasználók körében – derült ki a Huawei Technologies Hungary közel ezerötszáz választ összesítő online felméréséből. A válaszadók 88 százaléka használ valamilyen felhőszolgáltatást, 61 százalékuk pedig már így készít biztonsági mentést az okostelefonján található fájlokról. A felhasználók szerint az adatokat kényelmes és biztonságos a felhőben tárolni, ugyanakkor a nagyobb tárhelyért már kevesen lennének hajlandók fizetni.

 A Huawei Technologies Hungary online felmérésében arra kereste a választ, mennyire népszerűek a különböző felhőszolgáltatások a magyarok körében, melyek a legfontosabb szempontjaik ezen adatmentési megoldásoknál, és jellemzően mely funkcióit használják.

Népszerű megoldás

A felmérés szerint a válaszadók körében nagyon népszerűek a felhőszolgáltatások, a harmadik helyet (60%) foglalják el a telefon leggyakrabban használt funkciói közül (a legnépszerűbbek: a böngésző (90,5%) és a térképszolgáltatások (76,5%). A felmérésben résztvevők 82 százaléka ismeri, 88 százalékuk pedig rendszeresen használja is valamelyiket. A felhasználók mintegy kétharmada (61 %) már a felhőn keresztül végez biztonsági mentést az okostelefonján található fájlokról. Az adatok hagyományos mentése – például kábelen keresztül egy adattárolóra – továbbra is használatos, a kitöltők negyede (25%) így archivál, ám 13,6 százalékuk semmilyen módon nem készít biztonsági másolatot a névjegyeiről, a fényképeiről és egyéb adatairól.

A felhőszolgáltatások kapcsán felhasználók számára a legfontosabb szempont a kényelem – ezt a válaszadók 70 százaléka jelölte meg. Szintén fontos kritérium, hogy bármelyik eszközről bármikor elérhessék az adataikat (63%). Ezt követi az adatok szinkronizációja (60%), amikor a telefon automatikusan, plusz műveletek nélkül végzi a mentést, valamint a gyorsaság – 59 százalék tartja fő szempontnak a használatnál. A biztonságosság nem tartozik a legfőbb kritériumok közé, 57% jelölte meg, hogy kifejezetten ez alapján választ felhőszolgáltatót.

Felhőtlen boldogság?

A legtöbben a több eszközről való elérhetőséget (80%) és a háttérben zajló automatikus működést (68%) várják el egy felhőszolgáltatótól. Ugyanakkor szintén fontos, hogy a fiók legyen biztonságos, jelszóval védhető (64,5%) és hogy a képeiket eredeti méretben, tömörítés nélkül és korlátlanul tölthessék fel a rendszerbe (55%).  Ennél már jóval kevesebb felhasználó, mindössze 44 százalék várja el, hogy támogassa a dokumentumok mentését és megosztását, valamint mindössze 28 százalékuk igényli, hogy legyen benne olyan funkció, mely segít az elveszett eszköz megtalálásában.

A válaszadók szerint az ideális tárhely mérete 50 és 200 GB között található (73%), ami bőven elegendő az adatok, kontaktok, fotók és egyéb fájlok tárolására. A legtöbb szolgáltató azonban ekkora méretet már csak fizetős konstrukcióban tesz elérhetővé. Noha a válaszadók szeretnének nagyobb tárhelyet, mégis alig több mint harmaduk (38 százalék) lenne hajlandó ezért fizetni, akár havonta 1500 Ft-nál is többet (4%).

Huawei Cloud

A Huawei saját felhőszolgáltatása, a Huawei Cloud igen népszerű a kérdőív kitöltői körében, háromnegyedük (75%) ismeri, 50 százalékuk pedig napi szinten használja a vállalat megoldását, amiben a legtöbb, a válaszadóknak kiemelten fontos és népszerű funkció elérhető.

A felhasználók bármilyen eszközről elérhetik, szerkeszthetik és lementhetik fényképeiket, dokumentumaikat és egyéb fájljaikat. Ráadásul utóbbiak estében a szerkesztési előzményeket is megőrzi a rendszer. A Huawei Cloud biztonságos, a háttérben automatikusan elvégzi adataink mentését és támogatja az eszköz keresése funkciót, vagyis az elveszett okostelefon vagy tablet egy notebook segítségével bármikor megkereshető.

„Kíváncsiak voltunk arra, felhasználóink milyen jellemzők alapján választanak felhőszolgáltatást. A Huawei Cloud-dal szeretnénk megmutatni, hogy adataink mentéséhez már nem kell kábelt a számítógépbe dugni és manuálisan menteni, hanem automatizálható a feltöltés a felhasználó saját tárhelyébe, ahonnan kedvenc fényképeik, kontaktjaik és egyéb fájljaik bárhol és bármikor elérhetők, legyen az okostelefon, notebook vagy tablet. A Huawei Cloud remekül illeszkedik a vállalat minden platformon átívelő ökoszisztémájába és jól kiegészíti saját, „élet a gördülékeny AI megoldásokkal” stratégiáját”

– mondta Nagy Ivett, a Huawei Technologies Hungary marketingvezetője.

The post A magyarok közel kétharmada már a felhőben tárolja az adatait appeared first on Műszaki Magazin.