A legfrissebb DESI jelentés szerint Magyarországnak sikerült jelentősen felzárkóznia az elmúlt egy évben digitalizációs érettség terén a fejlett európai országokhoz, azonban a magyar kkv-k jelentős részének a teljesítménye még mindig nagyon gyenge a digitális transzformációban. A Digiméter idei kutatása is a magyar kkv szektor lemaradására hívja fel a figyelmet digitális érettség tekintetében, csakúgy, mint a TechDays Magyarország megtartott tegnapi State of SME Digitalization című rendezvény előadói.

A kkv szektor digitális érettségét vizsgáló Digiméter kutatás idei eredménye azt mutatta, hogy a hazai kkv-k nem igazán tudtak fejlődni ezen a téren, holott a vállalkozások számára ma a digitalizáció a fejlődés és a versenyben maradás alapvető feltétele. 2021-es szintre esett vissza a kkv-k digitális jelenléte (honlap) és a digitális adatkövetés, illetve a legelmaradottabb értéket az értékesítés és marketing indexe mutatja.

Magyarország 2024. évi országjelentése is kitér arra, hogy mesterséges intelligenciát a Magyar vállalkozások csupán 3,7%-a alkalmaz szemben az uniós átlaggal (8%), ami azt mutatja, hogy tovább kell javítani a teljesítményt ezen a területen. Ezért is van több olyan program is előkészítés alatt a BKIK-nál, amelyekkel hathatós segítséget tudunk biztosítani számukra a jelenlegi akadályok leküzdésében, az edukációban, digitális fejlődésükben.

Ennek egyik lépése, az október 1-én a TechDays Magyarország égisze alatt lezajlott State of SME Digitalization című rendezvény, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), az MBH Bank, az MBH Fintechlab valamint a Future-Now szervezésében.

Az esemény panelbeszélgetésein IT technológiai területen működő vállalatok szakértői vitatták meg a magyar kkv-k lemaradásának okait, valamint tárták fel a piacon elérhető digitalizációs eszközöket és szolgáltatásokat többek között az üzleti folyamatok digitalizálása, az automatizáció és az online fizetésfeldolgozási innovációk mai kínálata terén. A helyi és a legjobb nemzetközi gyakorlatokat ötvöző előadás keretében átfogó képet kaphat arról, hogyan boldogulhatnak a kkv-k a digitális korban.

A résztvevők összegzése szerint a következő évek kulcsa, hogy összeállnak-e az elérhető megoldások egy jól működő ökoszisztémává, amelynek szerves részét képezik a vállalkozók mellett a különböző inkubátorok, befektetők, kamarák és az állami szabályozók.

Dr. Balog Ádám, a BKIK általános alelnöke köszöntőjében kiemelte: “túl kell lépni azon, hogy egy vállalkozó költségként tekintsen a digitális fejlesztésekre. A hosszú távú megtérülést, a versenyben maradás alapvető eszközét kell, hogy lássa a transzformációban. A vállalkozások számára a digitalizáció nem választható lehetőség, hanem a fennmaradás és a fejlődés útja.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Digitalizációs lemaradásban a magyar vállalkozások appeared first on Műszaki Magazin.

A C3S Kft. legújabb kisműholdja, a COMBIT Számítástechnikai Zrt. által vezetett konzorcium tagjaival az Óbudai Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem együttműködésében valósult meg. A 6U (20 cm × 10 cm × 34.05 cm) méretű nanoműhold augusztus 16-án este indult útnak a SpaceX Falcon-9 rakétájával. Pályára állítását követően Magyarország területéről továbbít távérzékelt adatokat.

Az európai uniós támogatásból finanszírozott projekt a precíziós mezőgazdaság magyarországi gyors terjedésével, a digitális agrometeorológiai adatszolgáltatásra megnőtt igény alapján jött létre.
A küldetés célja az, hogy a folyamatosan frissülő adatok ismeretében, az egyre gyakrabban előforduló csapadékhiányos időszakokban, előrejelzést adjon az aszállyal veszélyeztetett területekről, ezzel az aszálymonitoringnak köszönhetően mérsékelhetővé tegye hazánkban az aszálykárokat.

A WREN-1 (Water Resources in Efficient Networks) a talaj felső rétegének nedvességtartalmát és a növényzet fejlődését vizsgálja. A fedélzeti multispektrális képalkotó rendszer, a földfelszínt 16 x 16 méteres részletességgel, közel 10 000 négyzetkilométeres területre vonatkozóan fogja megbecsülni egy áthaladás alatt. A növényzet fejlődésének megfigyeléséhez, a látható, közeli infravörös és rövid hullámú infravörös hullámhosszban gyűjt majd adatokat. A műhold nagy előnye, hogy nem csak azt a területet képes lefotózni, ami felett áthalad, hanem oldalra is ki tud tekinteni, amivel sűrűbben készíthet képeket egy adott területről.

A műholdfelvételek feldolgozását követően, a rendszer nagy felbontású biofizikai és biokémiai adatokat küld majd, melyeket egy gépi tanulási algoritmusokat használó rendszer fog feldolgozni.

A tervek szerint az eszköz alacsony Föld körüli pályán mozog majd a Föld felszínétől 515-520 km-re és napi 15 alkalommal kerüli majd meg a Földet.

A küldetés garanciáját a C3S Kft többszörös repülési múltja, az eddigi űrbe bocsátott műholdjainak 100%-os hibátlan működése, nagy megbízhatóságú és hosszú élettartamú 6U platformja és adatkezelési szolgáltatása biztosítja. A műholdat a teljes küldetése alatt, a C3S fogja üzemeltetni.

A pályára állítás után első és legfontosabb feladat a műhold és a földi állomás közötti kapcsolat létrehozása, majd a fedélzeti alrendszerek beindítása lesz. A műhold fedélzetén elhelyezett egységek biztosítják majd a működéshez szükséges energia előállítását, a kamerák vezérlését, a megfelelő kapcsolat létrejöttét. A helyzetstabilizáló alrendszer működésével állnak majd irányba a kamerák. A kamerák kalibrációját követően pedig készülnek az első felvételek, amiket majd a WREN tárol és továbbít a földi állomásra, ahonnan a kutatásban résztvevő projektcsapat kapja meg további értékelésre.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb magyar műhold appeared first on Műszaki Magazin.

Június 28-án, a városligeti Millennium Házában rendezték meg az ország legnagyobb gépipari szakmai eseményét a Gépész Szalont, a Magyar Ipari Célgép Nagydíj immár negyedik díjátadóját, a Chemplex Kft és a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) közös szervezésében. Az Év Célgépe díjra a tavalyi jelentkezéseket is felülmúlva az idén 121 pályamű érkezett, 8 kategóriában osztották ki az elismeréseket, emellett díjazták az év ötletét, az év öko-célgépét és az év tervezőjét is.

A gépgyártók és termelő vállalatok immár negyedik alkalommal életre hívott ünnepi eseményén rekordszámú, csaknem 400 szakember vett részt. A Gépész Szalonon köszöntőt mondott Fábián Gergely a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára és Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója is.

Sipos Sándor, a Magyar Ipari Célgép Nagydíj ötletgazdája beszédében kiemelte, hogy a verseny lehetőséget biztosít a pályázóknak, hogy bemutassák kreativitásukat, technikai tudásukat és problémamegoldó képességüket.

 „A Szalon egy olyan esemény, ahol meg kell állnunk, és méltatnunk kell a pályázók szakmai tudását és bravúrját, bizonyítva, hogy a magyar gépészmérnök bárhol a világon megállja a helyét”

 – fogalmazott a Chemplex Kft. tulajdonosa.

Metál Attila, a zsűri elnöke, a GTE Konstrukciós Szakosztályának titkára, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Budapest kutatás-fejlesztési részlegvezetője, az év egyik szakmai csúcspontjának nevezte az eseményt. Úgy fogalmazott:

„A Év Célgépe díjnak presztízse van, a győztes cégek büszkén hirdetik sikerüket, amelynek híre aztán további megrendeléseket generál.”

Dr. Bárdos Krisztina, a Gépipari Tudományos Egyesület ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy az idén előtérbe került a gép-ember, ember-gép kapcsolat.

„Az ún. operátor 5.0 fogalom lényege, hogy ezt a kapcsolatot optimalizálja, elsősorban az intelligens gyártási rendszerek területén, az ember-gép interakcióra és a rugalmasságra összpontosítva.”

A rendezvényhez idén első alkalommal csatlakozott a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége és új kategóriaként díjazták az élelmiszeripari gépek körében megvalósuló innovációkat. A szervezet különösen fontosnak nevezte a magyar élelmiszergyártók számára a termelés technikai szintjének emelését, az energiahatékonyság, az alapanyagkihozatal és általában a minőség további javítását.

A győztesek listája

Anyagmozgatás, anyagtárolás kategóriában:

Revo-Tec Gépipari Kft.

Végátvételi munkahely robotos logisztikai kiegészítése

Tervezők: Horváth Szabolcs, Varga Dávid

Kísérleti, laboratóriumi, tesztberendezések, mérőeszközök, tesztpadok kategóriában:

schoen + sandt Hungary Kft.

EVO4-02W power modul tesztelő sor

Tervezők: Mester Barnabás, Fehér Patrik, Vankó Norbert, Ladányi Sándor, Horváth Richárd

Gyártáselőkészítés gépei, alapanyag és nyersanyagfeldolgozás kategóriában:

MechatroEngineering Kft.

Nagy teherbírású robotfej szögkiegyenlítő egység

Termék kiadagolás, beadagolás, csomagolás gépei kategóriában:

IQ Kecskemét Kft. és KÉSZ Ipari Gyártó Kft.

Kiadó/visszavevő automata

Tervezők: Ézsiás Gergő, Balla Norbert

Teljes gyártósorok, üzemi és kisüzemi technológiák kategóriában:

BBM Engineering Solutions Zrt.

Automata szitanyomtató gyártósor

Tervezők: Bővíz Botond Gergő, Bolgár Milán, Szántai István, Székely Arthur, Csatári Dániel, Szabó Gábor András, Bártfai Zoltán, Bajó Péter, Ari Dávid Károly

Gyártógépek, rész vagy készterméket előállító gépek kategóriában:

VT TIPA Kft.

Fogaskerék prés

Tervezők: Gépésztervező – Varga Zoltán, Hardvertervező – Kovács András, Programozó – Drobina András

Vegyipari gépek:

Mérai Csaba

Automata töltő, ultrahanghegesztő és csomagoló berendezés

Élelmiszeripari gépek:

ST-Automatika Kft.

Desszert adagoló és számláló gép

Tervező: Kis Szabolcs

A különdíjak:

• Az év célgéptervezője 2024: Holik László
• Az év ÖKO célgépe 2024: HunMecH Kft., módosított EUR papírraklap gyártósor, Tervezők: Németh Péter, Tóth Zoltán
• Az év ötlete 2024: Csikós Irén, Takarító robot, Henkel Magyarország Operations Kft.

gepedvanhozza.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar Ipari Célgép Nagydíj idei nyertesek appeared first on Műszaki Magazin.

A Billingo hazai kutatása szerint még mindig kevés vállalatvezető, cégtulajdonos használja a mesterséges intelligenciát az üzleti tervezéshez és a pénzügyi folyamataik átláthatóbbá tételéhez, holott a legtöbb esetben ingyenesen rendelkezésre álló eszközökről van szó, melyek segítségével sok probléma feltárható lenne, nélküle azonban könnyen a bezáráshoz vagy nagyon lassú növekedéshez vezethet csak az út.

Az Opten 2024-es adatai szerint februárban 515 ezer alá csökkent a működő társas vállalkozások száma, mindemellett a cégmegszűnések száma elérheti a 40 ezret is az év végére. Idén tavasszal is az a trend rajzolódott ki, hogy az újonnan alapított cégek száma összevetve a megszűnések és felszámolások számával erőteljes csökkenést mutat.

A mesterséges intelligencia könnyítheti a terheket

A Billingo 1000 hazai vállalkozás körében zajlott kutatása szerint, bár alapvetően pozitívan nyilatkoznak a mesterséges intelligenciáról a megkérdezettek, még mindig nagy hányadban csak kreatív területeken használják ezeket az eszközöket (szövegírás, képalkotás, grafika készítése) és kevéssé veszik számításba, hogy akár adatelemzésben is hatékony segítség lehet – a megkérdezettek 34 százaléka él csak ezzel a funkcióval. Besztró Szabolcs, a Billingo stratégiai igazgatója elmondta:

„Adatelemzésben, információkeresésben, sőt akár üzleti tervek elemzésében is támaszkodhatnának a vállalkozások ezekre a mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokra. Mi azt látjuk, hogy bár digitális fejlődési pályára állt a legtöbb cég, a növekedéséhez arra lesz szükség, hogy a mesterséges intelligenciát csatasorba állítsák”.

Az AI-t használni kell, nem elkerülni

Bár a válaszadók több, mint 50 százaléka egyetértett azzal, hogy az alkalmazás veszélyezteti a munkahelyeket és növeli a munkanélküliséget, a valós helyzet nem ezt tükrözi.

„A mesterséges intelligencia egy eszköz, azok lesznek versenyelőnyben a munkaerőpiacon, akik nyitottsággal és némi tudással kezelik a mesterséges intelligenciát. Hamarosan a költség- és bevételtrendek elemzése vagy akár az adatvédelem tökéletesítése nem lesz értelmezhető MI nélkül.”

– tette hozzá az igazgató.

A számlázó programból pénzügyi divízió

Mivel a számlázás az alfája és omegája a vállalkozások működésének – különös tekintettel a mikrovállalkozásokra – jelentős előrelépést fog jelenteni a működésükben, ha az elkönyvelt számlák alapján beszélgethetünk majd saját vállalkozásunkkal a mesterséges intelligencián keresztül.

„Gondoljunk bele mekkora segítség lehet majd az, ha a vállalkozásunk pénzügyei és az összes üzleti, adóval kapcsolatos szabályozásról létező tudás egy helyen lesz elérhető, sőt, valós időben kérdezni is tudunk tőle.”

– egészítette ki Besztró Szabolcs.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Csökken a magyar vállalkozások száma appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyar Suzuki Zrt. 2023-ban több mint 161 ezer autót értékesített, amelyből több mint 156 ezer az esztergomi gyártósorról gördült le. A teljes gyártás 92,9 százalékát exportálták külföldre, ezek az autók a világ 123 országában találtak vevőre. Az esztergomi termelés mennyisége 2022-es évhez képest 24,3 százalékkal, míg a hazai és exportértékesítés árbevétele 33,9 százalékkal növekedett. A Magyar Suzuki 12.167 autóval és 11,3 százalékos piaci részesedéssel zárta a 2023-as hazai újautó regisztrációs összesítést. Az esztergomi gyártóvállalat mindeközben csaknem 55 millió eurót fordított beruházásokra.

A Magyar Suzuki 2023-as pénzügyi eredményei:

• összes értékesítésből származó nettó átbevétel: 871,3 millió euró
• belföldi értékesítésből származó nettó árbevétel: 272,6 millió euró
• exportértékesítésből származó nettó árbevétel: 598,6 euró
• beszerzési alapú beruházás 54,7 millió euró értékben
• 2022-es évhez képest a hazai és exportértékesítés árbevételét 33,9 százalékkal növelte
• adózás utáni eredmény 141,7 millió euró, amelyet a vállalat eredménytartalékba helyezett és visszaforgatja beruházásokra.
• A Magyar Suzuki ezúttal sem fizetett osztalékot.

A gyártás 88,5 százaléka hibrid volt

A Magyar Suzuki tavaly eseménydús és hatékony évet zárt. Az esztergomi üzemben jelenleg két modell, Vitara és S-CROSS készül, az európai piacokra már csak hibrid hajtásrendszerrel.

A Magyar Suzuki 2023-as termelési és értékesítési eredményei:

• 338 db autó gördült le a gyártósorról
• 763 db értékesített autó, ebből 156.213 db autó esztergomi gyártású
• 954 db autó ment a világ 123 országába exportra, ebből magyar gyártású 145.256 db (Vitara 79.851 db, S-CROSS 65.405 db)
• Magyarországi értékesítés 809 db autó, ebből hazai gyártású 10.957 db (4.890 db Vitara, 6.067 db S-CROSS).
• A gyártás 88,5 százaléka, összesen 141.847 darab hibrid gépjármű volt.

Külföldön továbbra is a Vitara a népszerűbb: a modell az idén megújult, 2024. február 8-án pedig legördült a szalagról a 4 milliomodik magyarországi gyártású Suzuki is, ami egy hibrid Vitara volt. A magyar vásárlók körében azonban az S-CROSS a közkedveltebb: tavaly szeptemberben a modellből elkészült az 500 ezredik  az esztergomi gyártósoron. Hazai elismerését jól mutatja, hogy tavaly az Év Autója versenyen a közönségdíj mellett a szakmai zsűri is elsőként hozta ki 22 márka 39 autója közül. Az Európai Unió 2024. július 7-től egyre több vezetéstámogató rendszer beépítését teszi kötelezővé, a Magyar Suzuki gyártását is befolyásolja: a Vitarák májustól, az S-CROSS-ok pedig júniustól kerülnek forgalomba a jogszabályok által előírt új felszereltséggel.

Változó piaci körülmények

Az Esztergomban készült személyautók mennyisége 24,3 százalékkal növekedett a 2022-es évhez képest, miközben a magyar újautó-piac tovább zsugorodott: 2023 folyamán 107 720 személygépkocsit helyeztek forgalomba az országban, 3,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A Suzuki 12 167 autó regisztrálásával, 11,3 százalékos részesedést ért el a hazai piacon. A 2023-ban forgalomba helyezett Suzukik 51 százaléka, 6157 személyautó került céges és intézményi ügyfelekhez.

Három alapmodell is megújult 2024-re

A nem Esztergomban készülő, de Magyarországon is forgalmazott típusok a márka belföldi összértékesítésének 10,3 százalékát tették ki. Swiftből 894, Ignisből 252, a Swace családi kombiból 86, az elektromos hálózatról is tölthető Across szabadidő-autóból 20 jármű lelt gazdára 2023-ban Magyarországon. A Suzuki márka töretlenül halad előre a vásárlók bizalmának elnyeréséért. Az év első felében megérkezett a Swift negyedik generációja, de megújult az Across és a Swace is.

Életműdíj, egészségcentrum és duális képzés

A Magyar Suzuki továbbra is a Suzuki Motor Corporation egyetlen európai gyártóbázisa. A japán anyavállalat 1991 óta több mint 2 milliárd eurót fektetett be Magyarországon. A Magyar Suzuki több mint három évtizedes munkáját a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2024 februárjában befektetői életműdíjjal honorálta. Tavaly júniusban elindult a Suzuki Egészségút program, ami 15 féle magánegészségügyi szolgáltatást nyújt térítésmentesen a Suzuki munkatársainak. A szervezetfejlesztésért és a munkavállalókért tett fejlesztéseket értékelve a Magyar Suzuki tavaly kiérdemelte a Családbarát Munkahely védjegyet. Emellett a Suzuki Oktatási Centrum átadásával tavaly szeptembertől becsatlakozott a duális képzésbe is, így az egyetemi együttműködések és gyakornoki programok mellett a fiatal generációra, a szakképzett munkaerő kitanítására is nagy figyelmet fordít.

A marine üzletág őrzi piacvezető szerepét

A Magyar Suzuki azonban nemcsak autókkal, hanem hajómotorokkal is foglalkozik Magyarországon, illetve a régióban. A marine üzletág 1999 óta forgalmaz hajómotorokat, alkatrészeket és hajós kiegészítőket. Jelenleg a 11 magyarországi értékesítési pont mellett közép-kelet-európai disztribútorként 11 külföldi partnert szolgál ki. A négyütemű hajómotorok szakértőjeként tavaly a hazai piacon összesen 497 hajómotort értékesítettek, amellyel sikerült megőrizni a piacvezető szerepet.

Bővült a hazai motorkerékpár-piac

A motoros üzletág 14 hazai márkakereskedővel dolgozik együtt, amely két robogókereskedéssel egészül ki. A járművek mellett az értékesítési pontok pótalkatrészeket, kenőanyagokat, valamint tartozékokat és motoros kiegészítőket kínálnak az ügyfeleknek. A magyar motorkerékpár-piac 2023-ban 26,1 százalékkal bővült. Suzukiból 372 új kétkerekű került az ügyfelekhez, ami 18,8 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. 5,7 százalékos piaci részesedéssel a negyedik helyet szerezte meg a márkák versenyében Magyarországon. A Magyar Suzuki 13 további ország piacát is ellátja.

Cél a fenntartható gyártás és működés

A Magyar Suzuki nagy lépést tett a fenntartható működés és termelés irányába. 2024 február óta az üzem területén villamosenergiát is termel saját napelempark segítségével. A teljes beruházás két évig tartott és 778 millió forintba került. A vállalat így éves szinten mintegy 270 millió forintot spórol meg és több mint 1700 tonnával csökkenti a közvetett CO2 kibocsátását.

Az idén is folytatódik az esztergomi gyár többmilliárd forintos fejlesztése. A beruházások a technológia és a berendezések fejlesztésre, automatizálásra, illetve dekarbonizációra (pl. hulladékhő hasznosítás) fókuszálnak a lökhárító-, festő- és hegesztőüzemekben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több milliárdos gyárfejlesztések a Magyar Suzukinál appeared first on Műszaki Magazin.

Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló, éves elemzésében. A hazai cégek visszafogják a beruházásaikat és késve fizetik a rezsiszámláikat is, mert maguk sem jutnak határidőre a pénzükhöz a vállalatközi (B2B) kereskedelemben. A felmérés szerint minden második hitelezett számlát késve, jellemzően 90 nappal a határidő lejárta után fizetnek a magyar vevők. A cégek fele tart a csődök számának növekedésétől. A felmérés 211 cég megkérdezésével készült.

Mumus a fenntarthatóság és a munkaerő kérdése

A felmérés válaszadói számára a legnagyobb kihívást az idén az jelenti, hogy fenntartható legyen a tevékenységük, és meg tudjanak felelni a környezetvédelmi szabályoknak. A magyar vállatok 35 százaléka szerint már érinti a napi működésüket a zöldátállás és a környezetvédelmi megfelelőség kérdése, míg 42 százalék úgy látja, hogy ez majd hosszútávon lesz lényeges szempont.

A tanulmány szerint a vállalatokat aggodalommal tölti el hosszútávon a munkaerő kérdése is. A cégek 32 százaléka szerint nem csak a megfelelő képzettségű munkatársak megtalálása jelent nehézséget, de a megtartásuk is. A válaszadók gondnak tartják az óriási tudáskülönbséget is, amely szerintük a munkavállalókat jellemzi.

Elavuló berendezések és eszközök

Az éves elemzésből kiderült az is, hogy a cégek közel egyharmadát aggasztja a technológiai fejlődés üteme. A vállalatok aggodalma részben azzal függ össze, hogy az elavult berendezésekkel gyengébb termelékenység és drágább üzemeltetés jár együtt. Másrészt költséges beruházást jelent az elavult eszközök cseréje.

Elhalasztják a beruházásaikat a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalatok

Az Atradius hitelbiztosító éves felmérése szerint a cégek 14 százaléka arról számolt be, hogy nehezebben jut hozzá a számlái ellenértékéhez, mint tavaly. Az idén 51 százalék a késve fizetések aránya a gazdaságban, míg a bedőlt hiteleké 7 százalék.

Az ágazatok közül főleg a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban volt jellemző, hogy késve fizettek a vevők. Ezt az érintett vállalatok a beszállítói lánc akadályaival magyarázták. Ennek nyomán a cégek 28 százaléka elhalasztotta a tervezett beruházásaikat, pl. az épületek korszerűsítését, vagy az üzemek bővítését.

A vállalatok 24 százaléka, főleg a fuvarozási és szállítmányozási iparágakban késve fizette ki a rezsiszámlákat, de akár a dolgozók béreit is. A cégek 17 százaléka pedig a beszállítói kifizetéseket lassította le. – Két éve még az ügyletek 46 százaléka történt hitelre, ez ma már 44 százalékra módosult. A magas adóterhelés és a kiszámíthatatlanság negatívan hat a vállalati és lakossági várakozásokra. Pozitív hatású ugyanakkor az export alakulása, illetve az energiaárak jelentős mérséklődése. A hazai gazdaság fejlődési ütemén sokat segíthet, ha csökkennek a hitelkamatok, és beérkeznek a külföldi, főleg Európai Uniós források – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Nehézségek a cashflowban

A vállalatok rövidtávú megoldásokkal is igyekeztek javítani a cashflow helyzeten. A felmérés szerint a számlák diszkontálása, leszámítolása általános volt a hazai gazdaságban 2024-ben.

A legszigorúbb határidőt a szállítmányozási iparágban adták a szállítók (30 nap), és ebben a szektorban volt a legkisebb a nyitottság a hitelezésre is (34 százalék).

A magyar vállalatok nem bizakodók a jövedelmezőséget tekintve. Csak 31 százalék számít arra, hogy jövőre nő a profitja. A cégek fele tart a csődök számának növekedésétől.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tartanak a zöldátállástól és a munkaerőhiánytól a magyar vállalatok appeared first on Műszaki Magazin.

A nagy presztízsértékkel bíró elismerést sorozatban hetedszer ítélték oda a német üzleti textilszolgáltatónak, amely 2007 óta van jelen a magyar piacon. A legjobb márkák körébe tartozást kifejező díjról szakmai zsűri dönt, maguk a vállalatok nem pályázhatják meg a védjegyet.

Horváth László ügyvezető és Lopejszky Gábor értékesítési vezető május elején kapták meg a Superbrands szervezet levelét arról, hogy a Mewát 2024-ben is beválasztották a legkiemelkedőbb magyar business-to-business brandek közé. Az erről szóló oklevelet Biatorbágyon, a Mewa magyarországi székhelyén nyújtotta át Kövesdy Gábor Superbrands menedzser a cég két vezetőjének.

A Superbrand védjeggyel azokat a márkákat ismerik el, amelyek saját szakterületükön mértékadónak számítanak, mind ügyfeleik, mind versenytársaik benchmarkként tekintenek rájuk, és alapvető értékeiket mind szilárd üzleti alapjaikon keresztül, mind pedig marketingkommunikációjukban érvényre tudják juttatni.

Lopejszky Gábor értékesítési vezető (bal oldalt) és Horváth László üzleti ügyvezető (jobb oldalt) a Business Superbrands oklevelével. (Fotó: Mewa)

A magyarországi Mewa ezeknek a kihívásoknak több mint tizenöt éves tevékenysége során folyamatosan megfelel. A céget egy sor iparvállalat és műhely olyan megbízható partnerként tartja számon, amely mindennapjai során állandóan képes legfontosabb vállalati értékeit, többek közt a szolgáltatás magas színvonalát és a dolgozói, valamint a környezet iránt érzett felelősséget a gyakorlatban is megvalósítani.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a Mewa sorozatban hetedik alkalommal is Business Superbrand elismerést kapott. Megtisztelő a legkiválóbb magyarországi üzleti márkák körébe tartozni” – mondta Lopejszky Gábor a diploma átadásakor. „Személyesen szeretnénk megköszönni magyar kollégáink és a más európai országokban tevékenykedő Mewa-dolgozók munkáját, hiszen az ő elkötelezettségük teszi lehetővé évről évre ezt a kitüntetést”

– fűzte hozzá Horváth László, a cég üzleti vezetője.

A Superbrands védjegyre nem lehet pályázni. A vizsgált márkákat évente különböző gazdasági mutatószámok, valamint ipartestületek és szakmai szervezetek ajánlásai alapján választják ki. A szűkített listáról a Superbrands Business Brand Council zsűritagjai pénzügyi és szakmai szempontok alapján értékelik és választják ki a díjazottakat.

„Rendkívül szívesen jövök a Mewához, hiszen itt mindig legfontosabb értékeinket, a minőséget, a szolgáltatást és a kiváló kommunikációt látom megjelenni”

– hangsúlyozta Kövesdy Gábor Business Superbrands márkamenedzser az oklevél ünnepélyes átadásakor a Mewa irodaépületében Biatorbágyon. Mint mondta, a szakmai zsűri a kitüntetés megítélésekor többek között a Mewa szolgáltatásainak folyamatos fejlődését jutalmazta.

Az elismerés kiválósági védjegy a magyar Mewa számára, amelynek márkaneve a legmagasabb színvonalú teljes körű szolgáltatást jelzi Magyarországon az ipari törlőkendők, az olajfelfogó szőnyegek és a mosóasztalok területén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Mewa sorozatban hetedszer lett Superbrand Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.

A megkérdezettek negyede arra számít, hogy amikor a vállalati IT-helpdeskhez fordul, nem fogják érteni egymást, mert más nyelvet beszélnek. A többség sem közös tudástárat, sem kollaborációs eszközt nem vesz igénybe a munkája során, a feladatok nyilvántartására és átadására pedig legtöbben Excelt használnak az erre kifejlesztett alkalmazások helyett. A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

A feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF és az NRC online országos kutatása azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a magyar szellemi dolgozók, és milyen produktivitást támogató eszközöket kapnak a cégüktől a távmunka, a vállalaton belüli tudásmegosztás vagy az ügyfélszolgálati munka kihívásaihoz.

Mindenki a saját malmában: gyenge lábakon áll a kollaboráció

A mindennapi üzleti folyamatok és a projektek összetettsége csapatokon és divíziókon átívelő együttműködést igényel. Azok a vállalatok, amelyek nem tudják ezt hatékonyan biztosítani, versenyhátrányba kerülnek, az alacsonyabb szintű produktivitás pedig felesleges költségeket generál.

Általában igaz, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál gyakoribb a kollaborációs platformok alkalmazása. Ezek azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy egy csapat tagjai közös munkát végezzenek, és információkat, tudást osszanak meg egymással, akár egy dokumentum közös szerkesztéséről, akár komplex projekt végigviteléről van szó.

A megkérdezettek 40 százaléka használ munkahelyén valamilyen eszközt erre a célra, de érdekesség, hogy az egyedül dolgozó szellemi munkát végzők többször veszik igénybe (33%), mint a 2-50 fős kisvállalkozások (26%). Az egészségügyben, oktatásban, közigazgatásban, jogászi szakmában és élelmiszeriparban szignifikánsan alacsonyabb, míg a tudomány, a technológia, a kultúra területén, illetve az infrastrukturális és energiaszektorban magasabb ezen eszközök elterjedtsége.

Az eszközt leggyakrabban a munkához kapcsolódó tartalmak, dokumentumok egymás közti megosztására (74% inkább vagy teljes mértékben egyetért ezzel az állítással), illetve általános belső kommunikációra (67%), legkevésbé pedig céges folyamatok modellezésére, automatizációra (39%) használják.

Úgy tűnik, a hibrid munkavégzés hosszabb távon is velünk marad: a kutatásban részt vevők 35 százaléka hetente legalább 1-2 napot otthon dolgozik.

„A kollaborációs eszközök különös jelentőséget kapnak a hibrid munka világában. Nemcsak a csapat irányításában nélkülözhetetlenek, de abban is, hogy az otthonról dolgozó kollégák is megkaphassák a számukra motivációt jelentő pozitív visszajelzéseket”

– mondta Hegyi Tibor, a META-INF társügyvezetője.

Nincs otthona a kollektív tudásnak, és még mindig Excelben hegesztjük a feladatlistát

Csupán a válaszadók 34 százalékának munkahelyén használnak valamilyen online tudástárat a szervezeten belüli információ kezelésére, szerkesztésére, a megkérdezettek 15 százaléka pedig nem is tudott válaszolni a tudástár meglétét firtató kérdésre.

A tudásmegosztó rendszert nem használók mintegy fele (49%) úgy véli, hogy enélkül is el tudja végezni a munkát, egyharmaduk szerint viszont ennek segítségével hatékonyabban tudna dolgozni.

„Ez az eredmény minket is meglepett. Pedig a magányos zseni tudása ma már nem elég ahhoz, hogy egy vállalat kiemelkedőt alkosson. A siker alapja a csapatjáték, a sokféle, egymással együttműködő kompetencia. A szervezet kollektív tudásának kibontakoztatásában fontos szerepet kapnak a tudásmegosztó eszközök”

– mondta Hegyi Tibor.

A más kollégáknak szánt feladatok átadására és nyomon követésére használható feladatkezelő rendszerek segítenek elkerülni a párhuzamos munkavégzést (silókat), és automatizmusokkal váltják ki az időrabló adminisztrációt. A megkérdezettek mintegy fele (48%) olyan helyen dolgozik, ahol használnak erre a célra valamilyen szoftvert, rendszert vagy platformot – ugyanakkor 44 százalékuk esetén ez az eszköz a nem éppen erre a célra kifejlesztett Excel.

Leginkább az oktatási szektor van lemaradásban (23%), de az egészségügyben és a közigazgatásban is átlag alatti a feladatkezelő eszközök elterjedtsége, pedig a válaszadók jelentős többsége (83%) szerint ezek a rendszerek hatékonyabbá teszik a munkavégzést. Ahol nem használnak ilyen eszközt, 73 százalékban e-mailben adják át a feladatokat.

„Abban, hogy amit csak lehet, táblázatkezelővel oldunk meg, számomra a magyar lélek kifogyhatatlan kreativitása nyilvánul meg. Ma már azonban nem kell konyhai barkácsolásokhoz folyamodnunk, ha átlátható módon akarjuk követni egy feladat vagy projekt alakulását. Erre találták ki az online feladatkezelő rendszereket”

– tette hozzá a szakember.

Nem értjük egymás nyelvét: fordítási nehézségek az IT és a többi osztály között

Az IT helpdesk – akár az ügyfelek, akár a kollégák problémáinak megoldására hivatott – a szervezetek neuralgikus pontja. A kutatásban megkérdezettek több mint negyede fel van készülve rá, hogy ha a vállalati IT-hoz fordul, nem fogja tudni nyomon követni az ügyét, és az nem is fog megoldódni (26-29%). Hasonló arányban (24%) nyilatkoztak arról, hogy gyakran úgy érzik, nem tudják megértetni magukat a help deskes kollégákkal – olyan, mintha egyszerűen más nyelvet beszélnének. Mindez kölcsönös: a helpdesken dolgozó munkatársak is gyakran azt tapasztalják, hogy nem egy nyelvet beszélnek a többiekkel (15%), és ami talán még súlyosabb: a tőlük segítséget kérő ügyfelekkel sem (17%).

„Az ügyféltámogatás – akár belső, akár külső ügyfelekről van szó – nem felesleges költség, hanem stratégiai fontosságú terület a hosszú távú üzleti sikerekre törő vállalatok számára – mondta Gáspár Attila, a META-INF társügyvezetője. – A belső ügyfelek, azaz a kollégák elégedettsége meghatározó a munkavállalók motivációjának erősítésében, ezáltal a vállalati produktivitás növelésében. A külső ügyfelek megelégedettsége pedig az elköteleződés erősítésén túl a jó hírnév terjesztésével is hozzájárul a sikeres működéshez és hosszútávú növekedéshez.”

A kutatás eredményei alapján meghatározható a szellemi munkát végzők produktivitás-indexe, amely megmutatja, hogy a négy hatékonyságnövelő eszközből – kollaborációs platformok, tudásmegosztó rendszerek, feladatkezelő és a helpdesk funkciót támogató informatikai szoftverek – hányan használnak legalább hármat. A produktivitás-index a 2024-es felmérés szerint 21 százalék. A META-INF ezentúl a tervek szerint rendszeresen összeállítja és publikálja az indexet, hogy nyomon kövesse a változásokat ezen a területen.

Magyarország első országos reprezentatív produktivitás kutatása, a Nagy Produktivitás Körkép keretében 1000 fehérgalléros dolgozót kérdeztek arról, mennyire látja hatékonynak saját munkáját és munkahelye működését. Az online felmérést a feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF készítette az NRC piackutató közreműködésével.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek appeared first on Műszaki Magazin.

A sikeres együttműködés eredményességét a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. területén demonstrálták a napokban.

Dr. Balla István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézet docense, illetve a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. kutatási-fejlesztési igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a most bemutatott drónos kijuttatási módszer hátterében egy közel egy hónapja született együttműködés áll. A részt vevő szervezetek, vállalatok közös vizsgálatában azt figyelik meg, hogy egy őszi tritikálétábla egyik felére drónnal kijutatott növénykondicionáló készítmény milyen hatással van a termésre, szemben a tábla másik, kezeletlenül maradt, kontrollként szolgáló felével.

Arra is rámutatott, hogy a most zajló együttműködés mindenképpen hosszútávú közös munkát feltételez a jövőre nézve, olyannyira, hogy

„pályázat keretében már saját drón beszerzését is előirányoztuk, és terveink között szerepel, hogy mi is fogjuk vizsgálni magának a kijuttatás hatékonyságának, illetve a különböző szereknek a hatásosságát a drónnal történő légi kijuttatással” 

– mondta Dr. Balla István. Hozzátette, hogy kifejezetten jó tapasztalatokról számolhatnak be, a pilóta nélküli eszközök használatának eddig alapvetően előnyös tulajdonságait mutatták ki.

Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezető-helyettese a drónok alkalmazásának sokrétűségét példázva elmondta, hogy ezek az eszközök nemcsak kizárólag növényvédőszerek permetezésére alkalmasak, hanem számos növényvédő szernek nem minősülő, például növénykondicionáló vagy tápanyag-utánpótló szerek kijuttatására is.

Hozzátette, hogy ezek az eszközök már nem a jövőt, hanem a jelent képviselik, hiszen rendkívüli hatékonysággal képesek különféle talajkezeléseket végrehajtani. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy

„a permetező drón nem azért van a piacon, hogy teljes mértékben kiváltsa a szántóföldi eszközöket, de tény, hogy vannak olyan feladatok, amikre sokkal, de sokkal hatékonyabban használható. Mindamellett, hogy az ára nagyjából egy 500 hektárnyi terület lepermetezése után megtérül.”

„Álmodtunk egy nagyot és fejlesztettünk egy olyan terméket, ami képes immunizálni a növényeket a különböző károkozók ellen” 

– fogalmazott Balázs Viktor, a MikroVital termékeket gyártó Bio-Nat KFT. ügyvezetője. Hozzáfűzte, hogy talajbaktérium gyártásával és fejlesztésével foglalkozó vállalatuk a növények tápanyag felhasználását, illetve a számukra természetes úton nem felvehető tápanyagok mobilizálását tudja segíteni.

A mostani fejlesztéssel

 „az a célunk, hogy a termésvédelmet és természetesen a termésmennyiséget is optimalizálni tudjuk a gazdálkodóink számára egy teljesen innovatív technológiával. Nemcsak talajon, hanem állományon keresztül is alkalmazva a készítményt” 

– húzta alá.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Innovatív dróntechnológia a növénytermesztés szolgálatában appeared first on Műszaki Magazin.

A versenyt a Neumann Társaság megyei szervezete, a Nyíregyházi Egyetem és a Magyar Robot Kupa Alapítvány szervezésében, a Neumann Társaság kiemelt szakmai támogatásával bonyolították le.

Budapest, 2024. március 12. Március 9-én a Nyíregyházi Egyetemen rendezték meg a Magyar Ifjúsági Robot Kupa (MIRK) fordulóját: idén már a tizenhetedik alkalommal kerül megrendezésre itthon a diákok részvételével zajló robotikai verseny, amely egyben a nemzetközi szintű RoboCup Junior hivatalos minősítőversenye is. A versenyt, ahogyan az elmúlt években is, két helyszínen tartják: márciusban Nyíregyházán, majd áprilisban Budapesten, eltérő kategóriákban.

A nyíregyházi rendezvényen főleg általános- és középiskolás diákok alkotta csapatok mérhették össze tudásukat a robotszínház, robotfoci és menekítési szimuláció versenyszámokban. A Magyar Ifjúsági Robot Kupa nyíregyházi ligáján Nyíregyházáról, Budapestről, Kisvárdáról, Szegedről és Esztárról érkező diákcsapatok vettek részt, közülük öt csapat szerzett minősítést az európai/nemzetközi RoboCup Junior versenyen való részvételre is.

Robotfestő, robotdinók és cirkuszi robotok

Az évről évre egyre több diákot vonzó OnStage, vagyis robotszínház versenykategóriát idén is megrendezték, a First Steps kategóriában egészen kis, óvodás – kisiskolás gyerekek is részt vesznek. A robotszínház célja, hogy a fiatalok által elkészített robotok egy előadást adjanak elő, ami történhet akár tánc, történetmesélés vagy művészeti installáció formájában is, melyben nagy szerepet kap a koreográfia, a robotok és gyerekek közötti, sokszintű kooperáció. Idén kiemelkedően sokféle robottal találkozhatott a közönség: robotdinók, cirkuszi robotok, robot DJ és diszkórobotok szórakoztatták a nézőket. Advanced kategóriában pedig egy „robotfestő” lépett színre: Rick, a festőrobot élőben kommunikált, a mesterséges intelligencia alkalmazásával készült „festményeit” pedig a hasán elhelyezett képernyőn mutatta be.

A versenyszámok közül a robotfoci is hagyományosan népszerű, ennek különlegessége, hogy a csapatok a saját maguk által megtervezett, megépített és programozott robotokkal egy másik csapat ellen mérkőznek meg a focipályán. Kezdetben a robotfutball eltérő színű térfeleken zajlott, a robotok csak elektronikus, infravörös fényt kibocsátó labdát tudtak felismerni és terelgetni, és csak egy nagyon kicsi pályán tudtak játszani. Azonban a technológia fejlődésének köszönhetően mára már egy emberi focipályát imitáló, zöld színű terepen is megfelelően szerepelnek, felismerik a felfestéseket és a sárga labdát, betalálnak a kijelölt kapuba.

A Rapidly Manufactured Robot Challenge (DEMO) kategóriában négy magyar csapat mérte össze felkészültségét a MIRK2024 Nyíregyháza versenyen. A szimulált menekítési környezetben a robot feladata egy különböző, egyre nehezedő akadályokat tartalmazó pálya bejárása, tárgyak manipulálása, QR kódok olvasása és egyéb vizuális objektumok érzékelése. Ebben a kategóriában nem minősítés, hanem pályázati úton, meghívás alapján vehetnek részt a csapatok a nemzetközi versenyeken.

A jövő mérnökeit formálják

„A jelent és a várható jövő világképét is elemezve, kiemelkedő jelentőségű, hogy a felnövekvő generáció általánosan is képes legyen az automatizált technológiák működését értelmező szemléletre, valamint azok alkalmazásra. A magas technológiai szinten működő junior kutatóprojektek, illetve azok kiemelkedő társadalmi jelentőségű területei, mint a RCJ Rescue, a kapcsolódó ismeretek elsajátítása mellett fontos személyiségformáló hatást is gyakorolhatnak a jövő mérnökeire.”

– mondta el Abán Csaba, az NJSZT Robotika Szakosztályának elnöke, a Baptista Szeretetszolgálat robotika oktatója.

Simon Béláné tanárnő, a MIRK verseny alapítója – az UNESCO múlt évi Bolyai-emlékév kezdeményezését folytatva – egy Bolyai János matematikus életművét bemutató kamarakiállítást nyitott meg a robotverseny kísérőrendezvényeként. A kiállítás egyben a versenyalapító és a Szepessy Béla Vizuális Kultúra Intézet által kiírt Bolyai művészeti pályázat díjátadója is volt, melyen a nyíregyházi Abigél Művészeti Gimnázium három diákcsapata vehetett át értékes jutalmakat. „Álmaidat ne add fel!” – a versenyalapító Bolyai szellemiségében hangsúlyozta, hogy igazi eredmény csak kitartással, szorgalommal és a „hagyományos gondolkodás határainak feszegetésével” érhető el, jó tanítómesterek nyomában.

A Magyar Ifjúsági Robot Kupa 2024. április 13-án Budapesten folytatódik a VIK Vendéglátó, Turisztikai, Szépészeti Baptista Technikumban. A versenyen részt vevő csapatok által készített robotok autonóm módon, a junior (U19) korosztály tekintetében jellemző legmagasabb technológiai szinten, emberi beavatkozás nélkül, katasztrófa szimulációs környezetben mentenek áldozatokat. Az idei évben huszonhat csapat közel hetven versenyzője méri majd össze tudását. 2024-ben is négy kategóriában lehet minősítést szerezni a Németországban megrendezett EURCJ-re, illetve két kategóriában a hollandiai RCJ világversenyre is.

A magyar minősítő verseny szakmai színvonalát jelzi, hogy 2023-ban négy hazai Rescue csapat végzett az Európa-bajnokság dobogóján, és egy csapat az RCJ világverseny legeredményesebb európai résztvevőjeként ért el második helyezést. A Baptista Szeretetszolgálat robotika csapatai több, mint egy évtizede képviselik Magyarországot a Rescue kategóriák világversenyeinek élmezőnyében.

MIRK2024 Nyíregyháza első helyezettek

• Rapidly Manufactured Robot Challenge: Kókány Corporations (Nyíregyházi SzC Széchenyi István Technikum és Kollégium)
• Rescue Simulation CoSpace: Axolotls (Szent László Katolikus Gimnázium, Technikum, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium és Óvoda)
• Rescue Simulation RCJ: SERVERHU.EU (Szent László Katolikus Gimnázium, Technikum, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium és Óvoda)
• OnStage First Steps: RoboTeam Explore (BISB)
• OnStage Preliminary: BYTE (SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola)
• OnStage Advanced RCJ: HU-MORE-BOT (HU-MORE-BOT TEAM)
• Soccer Lightweight Entry: Y (Irinyi Károly Általános Iskola)
• Soccer Entry: D-G (Irinyi Károly Általános Iskola)

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI festőrobot a Magyar Ifjúsági Robot Kupán appeared first on Műszaki Magazin.

Egy dolog azonban a toborzás, és más a megtartás: a termelés folyamatosságához létfontosságú a fluktuáció csökkentése és az új munkatársak beilleszkedése. Az, hogy a magyar és külföldi munkavállaló hatékonyan, jó munkahelyi légkörben dolgozzon együtt, a vállalat és a dolgozók érdeke is. A megtartás kulcsa a kiválasztási folyamatok gondos megtervezése és végrehajtása, a hibalehetőségek minimalizálása. A legprofibb munkaerő-kölcsönzők a sok évtizedes tapasztalat alapján és a törvényi előírások szerint szigorú előszűrés után ajánlják a megfelelő magyar és külföldi jelölteket, valamint kiemelt figyelmet fordítanak a beilleszkedésükre, mellyel számos későbbi probléma megelőzhető – emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A profi kiválasztás alapozza meg az integráció sikerét

A Jobtain becslései szerint mintegy 65 ezer külföldi dolgozhat év végére hazánkban. Beilleszkedésük sikere már a kiválasztással eldől. Ezért nagyon fontos, hogy már a toborzás megfelelő módszerekkel történjen, de számos olyan terület van, amire kiemelt fókuszt kell helyezni az integráció során. A harmadik országbeli munkavállalók kiválasztása lokális, az adott országban és piacon megfelelő presztízzsel és szakértelemmel bíró toborzó cégek bevonásával történik. Ők végzik a potenciális jelöltek felkutatását, előszűrését a munkaerő-kölcsönzők, illetve a partnereik által megadott létszámigény és kiválasztási kritériumok alapján. Ezt követően a munkavállalók egy alapos egészségügyi szűrésen és kriminalisztikai ellenőrzésen is részt vesznek. Csak azok a jelöltek mehetnek tovább interjúra, akik ezeken megfeleltek. Őket a helyi toborzó cég hívja be online interjúra.

„Az online interjú már kölcsönző cégekkel, illetve a potenciális foglalkoztató bevonásával zajlik. Ez a hosszú és szigorú előkészítési folyamat megalapozza a későbbi sikereket és kölcsönös elégedettséget. Az általunk kölcsönzött harmadik országbeli munkavállalók között például a fluktuáció nagyon minimális, az öt százalékot sem éri el”

– tájékoztat a szakértő.

Sok múlik a cégkultúrán

A külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatban általában van egyfajta fenntartás a magyar munkavállalókban. A sikeres beilleszkedés szempontjából fontos, hogy ezt is mérsékeljék a munkáltatók és a kölcsönző cégek. Ennek egyik sarokpontja a bérkérdés tisztázása. A fizetést a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyenlő bánásmód szabályai, valamint az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál érvényben lévő bértábla szerint, a munkakörhöz kötötten kapják a munkavállalók, vagyis a hazai és külföldi munkavállalók azonos bérsávon vannak. Ez érvényes a túlóra és a műszakpótlék összegére is. Amiben különbség van a magyar és külföldi munkavállalók között, az a túlórázási hajlandóság. Tapasztalataink szerint a legtöbb munkáltató kiemelt hangsúlyt fordít arra, hogy a magyar és a külföldi munkavállalók már az első naptól kezdve nyitottak legyenek a közös munkára. Ahol ennek megteremtése a cégkultúra alapvető eleme, ott abszolút nincs ellenszenv a magyarok és a külföldiek között.

„Már a harmadik országbeli munkavállalók érkezését megelőzően fontos felkészíteni a vállalat munkatársait, hogy kik érkeznek, melyik országból, milyen szokásaik, ünnepeik vannak. Ezek mind elősegítik azt, hogy a magyar és a harmadik országbeli munkavállalók hamar megtalálják a közös hangot. Ugyanennyire fontos az is, hogy mielőtt a külföldi munkaerő megérkezik Magyarországra, egy egész napos orientáció keretében tájékoztatást kapjanak az országról. Ebbe beletartozik a kultúra, a vallás, az időjárás. Olyan apróságok is, minthogy milyen gyógyszereket hozzanak, hogyan öltözzenek, miket csomagoljanak a bőröndjükbe. A munkavállalók mellett a kamarák bevonásával érdemes a tágabb környezetet is felkészíteni a harmadik országbeliek érkezésére. Az ilyen jellegű aktivitások mindig nagyon pozitív hatásúak”

– hangsúlyozza a Jobtain szakértője.

A magyarok és külföldiek kapcsolatában segítenek a kulturális egyezőségek is

Egyes harmadik országokban – különösen például a Fülöp-szigeteken – kultúrája van a külföldi munkavégzésnek. Emellett motiválja őket, hogy külföldön és főként Európában dolgozhassanak, hiszen hazájukban kevés a munkalehetőség.

„A filippínók vallásukat tekintve hasonlóan a magyarok többségéhez, keresztények, ráadásul katolikusak. Családcentrikusak és a magyarokat is annak tartják. A karrierjüknél fontosabb számukra az, hogy a családjukat tudják támogatni. Ezek mind olyan jellemzők, amik megkönnyítik az integrációjukat”

– hívja fel a figyelmet a szakértő. Hozzáteszi: alapvetően elmondható, hogy a legtöbb harmadik országbeli munkavállaló rendkívül szabálykövető. Amit számukra leírnak, akár munkaköri utasításban, akár a munkaszerződésükben, azokat többnyire maradéktalanul betartják. Éppen ezért rendkívül jól együtt tudnak működni a magyar munkavállalókkal és a vállalatok is szívesen alkalmazzák őket, ha az adott álláshelyre nem találnak magyar állampolgárt.

A külföldiek Magyarországon is aktív közösségi életet élnek

A sikeres integráció másik fontos eleme a munkáltatói és munkaerő-kölcsönzői oldalról, hogy az élet egyéb területein is meg legyenek becsülve a dolgozók. Legyen emberi a kommunikáció, tudjanak közösséget építeni, fenntartani, egymás kulturális szokásait megismerni a munkahelyen és a szálláson egyaránt. A pihenéshez, regenerálódáshoz is megfelelő közeget kell biztosítani.

„A jó minőségű, kis létszámú szállások, orvosi ellátás, munkába járás megszervezése mind elősegíti azt, hogy jól érezzék magukat és be akarjanak illeszkedni a magyarok közé.”

– mondta el Mihályi Magdolna. A munkaerő-kölcsönző cégek a szállásoltatást és igény esetén a munkahelyre történő eljutást is elvégzik a vállalatok helyett. Emellett különböző programokkal megteremtik a külföldi kölcsönzött munkaerő számára a közösségi élet lehetőségét, segítik őket akár a hétköznapi feladatokban is.

Harmadik országbeli munkavállalókat csak munkaerő-kölcsönző cégen keresztül érdemes behozni

A harmadik országbeli munkaerő behozatala nem csak külön engedélyhez kötött, de nagyon sok ismeretet és tapasztalatot is igényel. Egy profi, minősített munkaerő-kölcsönző cég teljes egészében kezeli a folyamatot, erőforrásait erre összpontosítja, így a partnercégnek már csak a betanítással kell foglalkoznia. Egy jó HR szolgáltató rendelkezik a szükséges kapcsolatrendszerrel (nagykövetség, kinti toborzó partnerek, hatóságok stb.), jogi- és diplomáciai tudással ahhoz, hogy törvényesen és gyorsított eljárással, biztonságosan tudjon Magyarországra hozni harmadik országbeli munkavállalókat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az integráció a kulcs a magyar gazdaság növekedéséhez appeared first on Műszaki Magazin.

Helyben előállított villamosenergia segíti a Magyar Suzuki energiaellátását: hétfőn hivatalosan is átadták az esztergomi autógyár napelemparkját. A teljes beruházás csaknem két évig tartott és 2 millió euróba került. A vállalat így éves szinten csaknem 270 millió forintot spórol meg és több mint 1700 tonnával csökkenti a közvetett CO₂ kibocsátását. A saját napelempark fontos része annak a fenntarthatósági törekvésnek, hogy a Suzuki Csoport összes terméke és üzeme karbonsemlegesen működjön 2050-ig.

A Magyar Suzuki 2021-ben döntötte el, hogy villamosenergia felhasználásának egy részét megújuló energiaforrásból szeretné előállítani. A gyár adottságait, a műszaki követelményeket és a pénzügyi szempontokat figyelembe véve választották ki azt az erőmű méretet és kapacitást, amely a Magyar Suzuki számára a legoptimálisabb. A teljes tervezési-engedélyeztetési és jóváhagyatási folyamat 2022 májusa és 2024 február közepe között zajlott le. 2024. február vége óta pedig a Magyar Suzuki saját villamosenergiát is termel.

A telepített erőmű beépített maximális teljesítménye 3223 kWp, amelyből 2397,5 kWp a kihasználható teljesítmény. Éves szinten a megtermelhető 3,2 millió kWh éves energiamennyiségből 3,1 millió kWh a felhasználható energia mennyisége. Az esztergomi gyár évente 45 millió kWh energiát használ fel, így a naperőmű éves szinten az energiaszükséglet 6-7 százalékát fedezi, amely nagyjából 272 millió forint megtakarítást jelent évente. Mindemellett több mint 1700 tonnával csökken a vállalat közvetett CO₂ kibocsátása. A Magyar Suzuki további napelemes bővítést tervez, amely idővel az energiaszükséglet mintegy 30-50 százalékát fedezné. A Suzuki Csoport globális elvárása, hogy 2050-ig minden terméke és üzeme elérje a karbonsemleges működést.

A napelempark mellett 2022 óta saját hőszivattyúk is segítik a termelés egyes részeinek hűtését és fűtését. A festőüzemben három, a lökhárítóüzemben és az üzemeltetési részlegen pedig egy-egy ilyen berendezést használnak. A technológiai hőveszteség, a hulladékhő felhasználásával a termelési területeknél szükséges hűtéséhez és fűtéséhez járulnak hozzá, emellett a teljes gyár szociális melegvizét is ezzel állítják elő.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Saját villamosenergiát termel a Magyar Suzuki appeared first on Műszaki Magazin.

Az amerikai szaklap európai kiadása a fenntartható megoldásokat szállító cégek (Top Sustainability Solutions Provider in Europe) top10-es listájára választotta a SolServices-t. A fenntarthatósági toplistás elismerést a magyar cég elsősorban annak az újgenerációs környezetbarát napelempark beruházási megközelítéssel érte el, amelyről szakemberekkel és szakmai szervezetekkel összefogva részletes szakmai útmutatót is összeállított.

A lap bevezetőjében arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország mára már élen jár a napelemes villamosenergia-infrastruktúra kiépítésében, de pár évvel ezelőtt még igen komoly kihívásokkal szembesült ez a terület hazánkban. A SolServices Kft. az elmúlt hat évben úttörőként elsőként tudott a nagyméretű újgenerációs, napelemparkok fejlesztésével, engedélyeztetésével majd pedig kivitelezésével és üzemeltetésével is piacvezetővé válni.

Az Applied Technology Review megjegyzi: 2017-ben mindössze 107 MW névleges összteljesítményű olyan erőművet kapcsoltak be, ami nem háztartási fogyasztás fedezésére készült, ez a szám mára 3200 MW-ra bővült, nem elhanyagolható mértékben a lapban bemutatott SolServices által.

A cég szolnoki erőműve, a Lumen Park nem csak Magyarországon, de egész Közép-Kelet Európában is az első környezetbarát napelempark. Az erőmű évente 39ezer tonna széndioxid kibocsátástól óvja meg a környezetet – az újság rámutat, hogy ez egy 274 hektáros tölgyerdő éves széndioxid megkötő hatásának felel meg. Üzleti szempontból is jelentős tény, hogy a projekt finanszírozását egyúttal az ország eddigi legnagyobb vállalati zöldhitele tette lehetővé: az UniCredit Bank 28milliárdos kölcsönnel segítette a Lumen Park megépítését. A napelempark megvalósítása a legmodernebb eljárásokat követte fenntarthatóság szempontjából, fókuszba helyezve a növény- és állatbarát módszereket, és a több évtizedes mezőgazdasági termelés által kimerült talaj revitalizálását. A SolServices, szakemberekkel és szakmai szervezetekkel összefogva egy részletes szakmai útmutatót is összeállított, amely alapján más napelempark fejlesztők is képesek lesznek a helyi adottságaikat figyelembe véve környezetbarát parkok létesítésére. A lap külön is ír a SolServices biomonitoring kutatásáról, amely segítségével éveken átnyúlóan nyomon követhető a flóra és fauna változása, gazdagodása, bővülése a napelemparkok területén – ezeket az erőfeszítéseket méltányolva kerülhetett fel a cég a szaklap európai top10-es fenntarthatósági listájára.

Az Applied Technology Review címlapsztorija előretekintéssel zárul, amikor megállapítja, Magyarországnak ambiciózus célkitűzése van a megújuló energiák elterjesztése érdekében, hiszen 2030-ra igen jelentős mértékben szeretné emelni az összteljesítményt napenergiából. A lap rámutat, hogy a jelenleg is zajló, innovatív fejlesztések miatt a SolServices számottevő mértékben fogja kivenni a részét ebből a programból.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rangos európai fenntarthatósági toplistára került egy magyar megújuló villamosenergia-előállító cég appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt évek a mesterséges intelligencia térhódításáról szóltak, hazánkban is mind a vállalatok, mind a lakosság egyre szélesebb körben használja az MI-t. Jelenleg azonban az alkalmazások többsége nem képes magyar nyelvű utasításokat megérteni vagy információkat elemezni, és amelyik igen, ott sok a pontatlanság.

Miért szükséges, hogy hibátlanul fussanak magyarul az alkalmazások?

A magyar köztudottan az egyik legnehezebb nyelv a világon, amit csak a tízmillió magyar beszél, így világnyelvnek sem tekinthető. Ráadásul más nemzetekkel összehasonlítva a magyar társadalom töredéke beszél idegen nyelveket. A fiatalok nyelvtanulási kedve erősebb és a mesterséges intelligenciával felszerelt fordítóprogramok is sokat javítottak ezen a hátrányos helyzeten, de kiugró fejlődés az angol vagy más nyelvek terén nem történt.

Minden profitorientált céges fejlesztésnél szempont a megtérülés, jelen esetben, hogy az adott nyelvet mennyi felhasználó beszéli. Továbbá az új szoftverek, a megnövekedett számítási teljesítmény mellett az is meghatározza, hogy a mesterséges intelligencia milyen ütemben fejlődik, hogy az adott nyelven mekkora adatmennyiség áll rendelkezésre. A most elérhető, az életünkbe viharos gyorsasággal beépülő mesterséges intelligencia alapú alkalmazások ezért futnak a nagy világnyelveken tökéletesen, míg a magyar kérdésekre, nagyon sok hibás válasz érkezik.

Anyanyelvünk használata nincs a nemzetközi technológiai cégek fejlesztéseinek fókuszában, így kiemelten fontos, hogy megőrizzük a magyar nyelv gazdagságát és a lehető legnagyobb magyar nyelvű szöveges adatbázis felhasználásával elkészítsük a magyar nyelvi modellt, mely beépülhet a mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokba. Minél több lesz a hiteles magyar nyelvű szövegrész, annál pontosabbak és választékosabbak az MI válaszai.

De mi is az a nagy nyelvi modell? A nagy nyelvi modell (angolul large language modell, vagy rövidítve LLM) olyan mesterséges intelligencia alapú algoritmus, amit hatalmas mennyiségű szöveges adaton, ún. korpuszon tanítottak be, és képes megérteni, feldolgozni az emberi beszélt és írott nyelv sajátosságait.

Hazánkban két nagy projekt zajlik, mely a magyar nyelvi modell kifejlesztésén és tökéletesítésén dolgozik.

• A Nyelvtudományi Intézet munkatársai kifejlesztették a magyar ChatGPT-t, egy mesterséges intelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző szoftvert, mely jelenleg csevegésre még nem képes, viszont meg tudja találni a szövegekben lévő összefüggéseket, alkalmas médiatartalom elemzésre. A Puli-GPT nevet viselő alkalmazás kidolgozásakor 41 milliárd szóból álló magyar (és 62 mrd szóból álló angol) szövegállományt tápláltak be a kutatók, összehasonlításul az OpenAI Chat GPT 120-130 millió magyar (és 180 mrd angol) szóból tanult. A Puli a közeljövőben bővül majd csevegési funkcióval, de már most képes megadott szavak alapján összefüggő szövegeket írni, vagy össze tudja foglalni egy cikk vagy egy könyv tartalmát.
• A magyar állam és az OTP bank közös finanszírozásában, hazai egyetemek bevonásával zajlik 2021 óta egy magyar mesterséges intelligencia nyelvi modell létrehozása. Első lépésben elkészült az alap nyelvi modell, mely 1,5 milliárd paramétert használt, most zajlik a 30 milliárd paraméterre bővítés. A projekt célja, hogy olyan nyelvi modellt hozzanak létre, ami segíti a vállalati és a magán ügyfelek kiszolgálását, növeli a hatékonyságot, és hosszú hosszú távú versenyelőnyt biztosít nemcsak a banknak, hanem az egész magyar gazdaságnak.

„A nyelvi modelleken alapuló alkalmazások már megjelentek mind a köznevelésben, mind a felsőoktatásban. Ezek készségszintű, tudatos használata mind az egyén, mind a társadalom számára a jövőképesség, a siker feltétele. Jól működő magyar nyelvi modell, nemcsak szuverenitási, hanem jóléti kérdés is, mivel növeli az MI magyar haszonélvezőinek a körét. Gábor Dénes Egyetemen ezért, nemcsak az oktatásunkban, hanem a kutatásainkban is kiemelt terület a nyelvi modell használata”

– mondta Dr. Dietz Ferenc, a Mesterséges Intelligencia Koalíció oktatási és tudatosítási munkacsoportjának a vezetője, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.

The post Mesterséges intelligencia tökéletes magyarsággal? appeared first on Műszaki Magazin.