Már nem kell hozzá sok idő, hogy több világvárosban is kipróbálják végre Cseh József, Ilyés Miklós hajdúnánási és Sziszák imre hajdúdorogi fiatal közös találmányát. A három „friss egyetemista”, – egy gépész, egy vegyész és egy tájépítész – együtt törte a fejét, mivel tehetnék jobbá a világot.

Egy olyan moduláris térburkolati rendszert találtak ki, ami nem csak könnyen kezelhető, hanem látványban is feldobja a környezetét. Platio néven indult el a startup cégük, ami a LEGO-ként építhető különleges járdaburkolatot tervezte. Azon kívül, hogy az újrahasznosított hulladékból készült modulok szilárd burkolatot biztosítanak, még a napenergiát is hasznosítják.

A napenergia hasznosítására képes útburkolat ötletével nem a Platio próbálkozik először. Már korábban az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériuma támogatást is biztosított hasonló ötletre a Solar Roadways esetében. Ám a Platio ettől kicsit eltér, hiszen egyelőre kifejezetten csak a járdákra összpontosítanak.

A magyarok burkolata a Nap energiáját monokristályos szilícium cellákon keresztül gyűjti össze. Az egyes elemek egymáshoz csatolását vezetékek nélkül oldották meg, ráadásul az egészet csúszásmentes, edzett anyagból készítették. A járda modulokat három különböző színben lehet elérni, állítólag színtől függetlenül négyzetméterenként 160 W-ot termelnek.

A Platio természetesen sokáig nem elégszik meg a járdákkal, hosszútávú céljuk egy olyan tiszta és energiafüggetlen jövő kialakítása, amiben újjá formálódik a városi élet az információs társadalom fejlődését is figyelembe véve.

Forrás: http://www.mernokbazis.hu/cikkek/magyar-fejlesztésű-járdaburkolat

The post Magyar okosjárda appeared first on Műszaki Magazin.

Magyar vállalkozók jelentkezését várja ötödik BE SMART startup versenyére a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány. A Düsseldorfi Magyar Főkonzulátussal, a think.BDPST-vel és a Vodafone Deutschlanddal közösen szervezett versenyen kiválasztott legígéretesebb startupok képviselői 2017. március 28-án a Düsseldorfi Magyar Start Up Eventen, ill. 2017. március 30‒31-én a think.BDPST rendezvényen a Startup Cornerben nyernek bemutatkozási lehetőséget.

Olyan innovatív feltörekvő vállalkozások jelentkezését várják, amelyek a piacra lépés fázisán már túl vannak, vagy legalább prototípussal rendelkeznek. A düsseldorfi programra a smart city és a mobilitás témákban lehet nevezni, amelyre a 10 legígéretesebb startup 1-1 képviselője juthat ki, míg a think.BDPST Startup Corneren a jövő munkahelyei, a jövő oktatása, egészségügyi innováció és mesterséges intelligencia témakörökben indulók közül vehet részt a 10 legjobb pályázó.

A kiválasztás két fordulóban zajlik. Az első fordulóban február 10-ig várják elektronikus úton a pályázatokat a besmart@bvk.hu e-mail-címre, a jelentkezési kategória megjelölésével.

A második fordulóban a bíráló bizottság által kiválasztott startupok képviselői angol nyelvű pitch-ek keretében mutatják be vállalkozásukat. A rendezvények előtti időszakban a startupok részére a BVK mentorálást és felkészítést biztosít.

Forrás: www.bvk.hu

The post 5. BE SMART startup verseny appeared first on Műszaki Magazin.

Gábor Dénes „külhoni” díjban részesült: Dr. Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató, a Közép-európai Egyetem professzora, az MTA külső tagja, a magyar tudomány és kultúra nemzetközi elismertetésében végzett kiemelkedő tevékenységéért, nevezetesen a modern hálózattudomány megalapításában, a hálózatelméleti kutatásokban nyújtott, széles körű nemzetközi visszhangot kiváltó, a gyakorlati, üzleti életben sokrétűen hasznosítható eredményeiért, melyek a gyógyszertervezésben, az informatika, a szociológia, a szabályozáselmélet, a biokémia és az orvostudomány terén, valamint a humán mobilitás vizsgálatában sikerrel alkalmazhatók, tovább öregbítve ezzel a magyar szaktudás hírnevét a világban. Nagy sikerű népszerűsítő könyvei közelebb viszik a hálózatkutatás eredményeit a nagyközönséghez.

Néhány idei Gábor Dénes-díjban részesültről:

Bagaméry István, villamosmérnök, a Mediso Orvosi Berendezés Fejlesztő Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója, a vállalaton belüli világszínvonalú innovációs műhely létrehozásáért; számos szabadalmaztatott orvosi leképezési eljárásra épülő, a világon elsőként piacra vitt, többszörös Innovációs Nagydíjas SPECT, PET, CT és MRI modalitásokat átfogó képalkotó berendezéscsalád kifejlesztésében, azok sikeres nemzetközi piacra vitelében; a debreceni új Nukleáris Medicina Központ létrehozása terén elért eredményeiért.

Dr. Simonyi Sándor gépészmérnök a TRIGON Electronica Kft. ügyvezetője, a gépjármű hajtásvezérlési rendszerek, az alternatív járműhajtások, illetve a  járműkomponensek vizsgálati technológiáinak és tesztberendezéseinek fejlesztése terén elért, hazai és nemzetközi szinten elismert alkotó tevékenységéért, melyeket három önállóan és 27 társszerzőként elnyert szabadalom is fémjelez, s melyeket a hazai KKV szektor eredményesen hasznosít; továbbá az innovációs folyamatok megismertetésében, elterjesztésében, az egyetemi hallgatók gyakorlatorientált képzésében vállalt munkásságáért, a szakmai szervezetekben betöltött szerepéért.

Dr. Babcsán Norbert mérnök-fizikus, az Aluinvent Zrt. alelnöke és technológiai igazgatója, a XXI. század új anyagának, az alumíniumhabok fejlesztése, széles körű elterjesztése és üzemszerű gyártása területén elért, nemzetközi szinten is kiemelkedő, hazai és nemzetközi szabadalmakkal is védett innovatív tevékenységéért, konkrétan az új alumíniumhabból készült, mikrometeorit elnyelő panelek, űrtükör szendvicspanelek, irányított hővezetésű panelek termékfejlesztéseinek irányítása, a járműipari haböntvények, robbanásvédelmi panelek és az építőiparban használható alumíniumhab burkolati panelek fejlesztése terén elért eredményeiért.

Frank Péter gépészmérnök, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. kutatás-fejlesztési igazgatója, a korszerű matematikai és mechanikai ismeretek innovatív ipari alkalmazása terén elért eredményeiért, a magyar gazdaság húzóágazatában, a járműgyártásban az elektropneumatikus és az elektromechanikus fékrendszerek, a nehéz haszonjárművek alapvető járműdinamikai szabályozó algoritmusai, az autonóm járművek, a vasúti járművek üzemanyag-fogyasztást optimalizáló rendszerének fejlesztésében vállalt alkotó közreműködéséért, a nemzetközi színtéren működő kutató-fejlesztő kollektíva munkájának sikeres irányításáért, a magyarországi kutatás-fejlesztési tevékenység bővítéséért.

Dr. Józsa János Balázs építőmérnök, a BME tanszékvezető egyetemi tanára és jelenlegi rektora, az MTA tagja, az egyre nagyobb globális értéket képviselő felszíni vizek hidrodinamikája, az elkeveredési hidraulika terén elért kimagasló eredményeiért; a tavi, folyami környezetben lejátszódó folyamatok innovatív vizsgálati módszereinek kifejlesztésében és a gyakorlatba való átültetésében; tavaink, folyóink vízgazdálkodási feladatainak megoldását segítő egyetemi és akadémiai kutatói műhely létrehozásában; a nagy felbontású mérési infrastruktúra és a nemzetközi együttműködések kialakításában; a mikrometeorológiai elmélet kidolgozásában; a vízfolyások vízminőségének modellezhetőségét segítő, meghatározó jellegű alkotó tevékenységéért, mely eredmények a hazai vízgazdálkodásban és a katasztrófavédelemben hasznosulnak.

Dr. Szabó Csaba Attila villamosmérnök, a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék professor emeritusa, a széles sávú hálózatokon és interneten keresztüli multimédia továbbítás kutatásában és oktatásában elért eredményeiért, a közösségi hálózati technológiák, alkalmazások és szolgáltatások, üzleti modellek innovatív kidolgozásáért és értékteremtő megvalósításáért, valamint a tudományos eredményeket bemutató nemzetközi szakmai konferenciák szervezéséért és angol nyelvű folyóiratok létrehozásáért, magas szintű főszerkesztői munkájáért.

Bővebben: innovacio.hu

The post Gábor Dénes-díjazottak appeared first on Műszaki Magazin.

A dél-afrikai Sasol Solar Challenge-et 2008 óta kétévente hirdetik meg. Az esemény célja, hogy olyan járműveket építsenek a fiatal mérnökhallgatók, amelyekkel 8 nap alatt a legnagyobb távolságot lehet megtenni. A versenyen együtt halad a mezőny városról városra, pluszkilométereket az egyes állomáshelyeken beiktatott „hurkokkal” lehet szerezni. A távolság Pretoria és Fokváros között 2100 km, de a legjobbak 3000 kilométernél is többet tudnak megtenni.

A kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem GAMF csapata által épített jármű tavaly már bizonyított, amikor a világ egyik legjelentősebb napelemesautó-versenyén Ausztráliát átszelve – óriási bravúrként – 46 induló csapat közül az élmezőnyben, a 7. helyen ért célba, megelőzve számos híres egyetem csapatát. A kiemelkedő eredmény elsősorban a tehetséges mérnökhallgatók teljesítménye, de azt a támogatói összefogást is jelzi, ami lehetővé tette, hogy a kecskeméti fiatalok megépíthessék a járművet és megmérethessék magukat a nemzetközi mezőnyben. A csapat úgy gondolta, hogy érdemes megpróbálni a másik jelentős versenyt is, ahol a járműveknek napenergiával kell haladniuk, mert a Megaluxban van még tartalék. Ebben nem is tévedtek, hiszen a világ élvonalával tartva a tempót 4033 km-t tudtak megtenni, ezzel a delfti (Hollandia) és a tokai (japán) egyetemek csapatai után a harmadik leghosszabb távot jegyezték.

A GAMF csapata érdemelte ki a dél-afrikai verseny legsikeresebb újoncának járó díjat, valamint a Nemzetközi Napenergia Szövetség díját, amit annak a csapatnak ítéltek oda, amely a legjobban példázza a szövetség küldetését: „Figyelemfelhívás a fenntartható közlekedés fontosságára, az innovációra és a mérnöki szemléletű technikai sport népszerűsítésére.”

Forrás: www.uni-pae.hu

The post Sasol Solar Challenge – Megalux díjak appeared first on Műszaki Magazin.

A harmincmillió dollár összdíjazású Google Lunar XPRIZE lényege, hogy kihívás elé állítsa és inspirálja a mérnököket és a vállalkozókat, hogy kifejlesszék a robotalapú űrkutatás olcsó metódusait. A verseny győztese az a magánerőből finanszírozott csapat lesz, amely sikeresen eljuttat a Holdra egy robotot, és ott végrehajtja az előírt feladatokat. 2007 és 2010 között 16 országból 29 csapat regisztrált, mára tizenhatan maradtak 13 országból, Európát Németország és Olaszország mellett a magyar Puli Space képviseli.

A Google Lunar XPRIZE csapatainak Tel-Avivban tartott találkozóján jelentették be, hogy a Puli Space Technologies Kft. és a pittsburghi székhelyű Astrobotic Technology Inc. képviselői aláírták a szerződést, mely szerint a Puli rover és a magyar összeállítású időkapszula is helyet kap az amerikai Peregrine leszállóegységén. Az időkapszulában kerámiatáblákra nyomtatott, kicsinyített szövegeket és képeket helyeznek el a Memory of Mankind on the Moon (Az emberiség emlékezete a Holdon) projekt részeként.

A Peregrine-t a GLXP keretében a tervek szerint a SpaceX egyik Falcon–9 rakétája juttatja Föld körüli pályára, innen pedig a Peregrine hajtóművei irányítják az űreszközt a Holdhoz. A Peregrine-en a Pulival együtt a japán HAKUTO csapat két holdjárójának (MoonRaker és Tetris), a chilei AngelicvM járművének (Uni Rover) és egy amerikai rovernek is bérelt helye van. A leszállóegység 270 kilogramm hasznos teher Holdra juttatására képes, célpontja a Hold Lacus Mortis (Halál-tó) nevű régiója, amely az égitest északi felén található. A legfrissebb Holdról készült felvételek alapján itt barlangok lehetnek, amelyeknek a Hold kolonizálása során nagyon fontos szerepük lehet.
A 2017-es Hold-utazásig a magyar csapatnak még át kell alakítania a Pulit, hogy az megfeleljen a szállító járműben biztosított raktérrész geometriai korlátainak. Közben azt is felmérik, hogy ez hogyan változtat a holdjáró tömegén, és hogy az új méreteket hogyan lehet minél inkább összhangba hozni a többi együtt utazó rover mutatóival. Végül pedig a pénzügyek megtárgyalása, majd a számla rendezése következik.

Forrás: www.ipon.hu

The post A Puli bebiztosította útját a Holdra appeared first on Műszaki Magazin.

Megállíthatatlanul közeledik az autonóm járművek kora. Nagy valószínűséggel a vezető nélküli kamionok lesznek az elsők, amelyek tömegesen megjelennek az utakon, de a személyautók fejlesztése is számos gyártónál napirenden van. Az elektronikus rendszerek előnye, hogy nem fáradnak el, így mindig odafigyelnek, és reakcióidejük is lényegesen jobb, mint az embereké. Mindamellett számos dologban ‒ így például az esetleges balesetek esetén a felelősség eldöntése – nincs még általánosan elfogadott állásfoglalás, így kérdés, hogy milyen feltételekkel közlekedhetnek majd ezek a járművek a közutakon.

Az autóipari alkatrész-beszállítók is igyekeznek lépést tartani a trenddel, és nagy erőkkel fejlesztik az önvezető járművekhez szükséges technológiákat. A ThyssenKrupp budapesti E/E (elektromos és elektronikus) fejlesztőközpontjában elektromechanikus, szoftverekkel vezérelt kormányrendszereken dolgoznak. Az itt fejlesztett okos kormányrendszerek a hagyományos, folyamatosan energiát felvevő hidraulikus rendszer helyett elektromotoros rásegítést alkalmaznak, így csak akkor fogyasztanak energiát, ha a kormányt ténylegesen elforgatják, ezért autótípustól függően akár 0,3 liter üzemanyagot is megtakarítanak száz kilométerenként, valamint műszakilag megbízhatóbbak a hagyományos rásegítéseknél. Emellett a Steer-by-wire rendszerek kaput is jelentenek az önvezető vagy félig önvezető autók és az e-mobilitás felé. A szoftveres vezérlés biztonsági és kényelmi funkciók egész sorát teszi lehetővé, mint amilyen az oldalszél-kompenzáció vagy a parkolási asszisztens, ráadásul az önvezető autók számára nélkülözhetetlen hozzáférést képes biztosítani a kormányrendszer irányításához.

Ezek a berendezések azonban csak 10-15 év múlva kerülnek sorozatgyártású autókba, a fejlesztésekhez azonban már most szükség van tesztjárműre is, ezért a ThyssenKrupp Presta Hungary mérnökei kifejlesztettek egy, a próbákhoz szükséges autonóm járművet, amelyet a zsámbéki Driving Camp tanpályán mutattak be a sajtó képviselőinek.

„Ha valami nem áll rendelkezésre, azt kifejlesztjük mi magunk. Az önvezető autó projektben valójában a jövő autóinak tulajdonságait szerettük volna látni, hogy meg tudjunk felelni a várható piaci igényeknek a kormányrendszerek területén, de az eredmények egyre inkább azt igazolják, hogy van mit keresnünk itt is. Önvezető autót más is készít, viszont a mi rendszerünk már most kompatibilis szériaautókkal, és árában még egy középkategóriás autó számára is elérhető lehet”

– nyilatkozta Fitos Csaba, a ThyssenKrupp Presta Hungary technológiai fejlesztésért felelős vezetője, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy mind technikai, mind szabályozási oldalról még rengeteg kérdést meg kell válaszolni az önvezető autók szériaszerű megjelenéséig.

Forrás: ThyssenKrupp

The post Hazai fejlesztésű önvezető autó a ThyssenKruppnál appeared first on Műszaki Magazin.