A szupravezető technológia lehetővé teszi a tárgyak érintkezés nélküli mozgatását és kezelését, ami ideális a csúcstechnológiai iparágakban, például a laboratóriumi automatizálásban vagy a biotechnológiában. A Festo a Hannoveri Vásáron bemutatta a fagyasztva szárító tartályok tisztaterekben történő teljesen automatizált töltésére és mérlegelésére szolgáló koncepciót. A SupraMotion lebegtető modulokkal és a Festo laboratóriumi automatizálási portfóliójának termékeivel a legmagasabb tisztítási és tisztasági igények is kielégíthetők.

“A laboratóriumi folyamatok szennyeződésmentesen tartása nem könnyű”

– mondja Michael Schöttner, a Festo SupraMotion projektek vezetője.

“Az itt használt berendezések, például a kémcsövek vagy az olyan mérőeszközök, mint a mérlegek, különösen problematikusak. A piszkos külső térből hajlamosak a szennyeződéseket a tiszta belső oldalra is átvinni. SupraMotion moduljainkkal ezt nagyrészt ki tudjuk zárni, mivel ezek lehetővé teszik az érintkezés nélküli szállítást és mérlegelést.”

A kiállításon speciális, eldobható fagyasztva szárító tartályokat töltenek meg automatikusan, és a hozzáadott tömeget érintésmentes mérleggel ellenőrzik. A Festo LifeTech portfóliójának termékeit a SupraMotion termékcsalád lebegtető moduljával kombinálva használják. Összességében ez egy megbízható, átfogó megoldást eredményez, amely egyszerűvé és hatékonnyá teszi a tisztítást a legmagasabb tisztasági követelmények teljesítése érdekében.

A szupravezető és a tartályokat szállító hordozók közötti mágneses erők 10 milliméteres és nagyobb lebegtetési magasságot tesznek lehetővé. A sokféle anyagon áthatolni képes lebegtető erő rengeteg helyet hagy a steril munkakörnyezetet lezáró elválasztó falaknak. A hordozó mozgatása kívülről is lehetséges, akárcsak a súlyellenőrzés egy szabványos laboratóriumi mérleggel. Így a technológia nagy része a tiszta téren kívül marad; mindenféle szennyeződésveszély a lehető legkisebbre csökken.

“Koncepciónkkal megmutatjuk, hogyan lehet innovatív szupravezető technológiánkat az élettudományi ágazatban alkalmazott automatizálási megoldásainkkal kombinálni, és így a laboratóriumi automatizálás legigényesebb kihívásai közül néhányat kezelni”

– mondja Michael Schöttner.

Nyitás, zárás, töltés és mérlegelés a tiszta térben

A SupraMotion érintésmentes lebegtető modulja a tartályt egy tiszta helyiségbe mozgatja. A kifejezetten a laboratóriumi automatizáláshoz kifejlesztett, univerzálisan alkalmazható, kompakt EHMD forgó megfogó modul a tartály csavaros kupakját nyitja ki, függetlenül annak menetemelkedésétől. Ezután a következő állomásra szállítják, ahol két VTOE adagolófej tölti meg a tartályt folyadékkal. Ezek az adagolófejek nagyon pontosan dolgoznak, jellemzően < 1%-os szórással a 10 és 1000 μl közötti tartományban. A szállítórendszerbe integrált érintésmentes mérlegek a folyamat során bármikor lehetővé teszik a töltési mennyiség pontos ellenőrzését.

“A SupraMotion modulokkal és a laboratóriumi automatizáláshoz használt termékeinkkel olyan innovatív, teljes körű megoldásokat tudunk tervezni az élettudományi ágazatban dolgozó ügyfelek számára, amik pontosak, megbízhatók és az érintésmentes kezelésnek köszönhetően nagyrészt szennyeződésmentesek. Ilyen megoldásokat csak a Festo kínál!”

– mondja Marcus Kroll, a Festo LifeTech üzletfejlesztési vezetője. Kérésre az érdeklődő potenciális felhasználók az igényeiknek megfelelő, személyre szabott alkalmazást kapnak.

A szupravezető-alapú mágneses lebegtetésről

A szupravezetők egyedi mágneses tulajdonságokkal rendelkező anyagok. A SupraMotion alkalmazásokban használt szupravezető képes bizonyos hőmérsékletre lehűtve az állandó mágneseket egy adott távolságban lebegésben tartani, erős, de láthatatlan csatolást hozva létre, amely a mágnest és a szupravezetőt egymástól rögzített távolságban tartja – akár falakon keresztül, folyadékban vagy vákuumban is. A lebegtetési rés 10 mm, vagy még annál nagyobb is lehet. Amíg a szupravezető mágneses memóriája az átmeneti hőmérséklet alatt marad, addig a mágnes „ujjlenyomatát” és így annak helyzetét is tárolja, még akkor is, ha a kettő egymástól távol van.

A technológiát a lebegtetési magasságtól és a hasznos tehertől független alacsony energiaigény jellemzi. A jelenlegi hűtőkkel a teljesítményigény az alkalmazástól függően 15 és 80 watt között van. A lebegtető hatás áramkimaradás esetén is fennmarad akár 15 percig, nem igényel külön vezérlési technológiát, és nem melegíti fel a felületeket vagy a lebegtető modulokat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szupravezető technológia: érintésmentes munka a jövő laboratóriumában appeared first on Műszaki Magazin.

Az intézmény útépítési laboratóriuma egy európai uniós pályázatnak köszönhetően a közelmúltban a legkorszerűbb eszközökkel gazdagodott, amelyek bővítik a vállalati partnereknek nyújtott szolgáltatások körét és lehetővé teszik a képzés színvonalának további emelését.

A Széchenyi István Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja a térség versenyképességét növelő, hosszú távú és fenntartható vállalati-szolgáltató-felsőoktatási együttműködések támogatásával segíti a gazdaság fejlődését.

A legmodernebb technológiával szerelték fel a Széchenyi István Egyetem Útépítési Laboratóriumát. (Fotó: Adorján András)

„Ezt a célt szolgálta az a több mint 2 milliárd 251 millió forint összértékű projekt is, amelynek keretében ipari partnereket kiszolgálni képes kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásbővítés valósult meg a győri kampuszon, valamint a zalaegerszegi járműipari tesztpályán. A projekt keretében beszerzett eszközök többek között a járműipar újszerű megoldásait és az önvezető mobilitás fejlesztési irányaihoz kapcsolódó szolgáltatások létrehozását támogatják”

– fejtette ki Mészáros Nóra, a Széchenyi István Egyetem Pályázati Igazgatóságának vezetője.

Az autonóm közlekedési környezet kialakítása szempontjából elengedhetetlen az útburkolat közvetlen fizikai vizsgálata és az ehhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése. Ennek érdekében a projektnek köszönhetően jelentősen javult az intézmény Útépítési, illetve a Geodéziai Laboratóriumának felszereltsége is.

„Nagyon fontos fejlesztésről van szó, hiszen az eszközök beszerzése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy minőségi, az eddigieknél is szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtsunk ipari partnereinknek, még magasabb szintre emeljük kutatási tevékenységünket, és ezzel párhuzamosan mindezt képzéseinkbe is beépítsük. A korszerű laborháttér mindhárom területet támogatja, hozzájárul új vállalati együttműködések kialakításához, magas szintű publikációk születéséhez, valamint laborszolgáltatásaink bővítéséhez”

– fogalmazott dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja. Köszönetet mondott az egyetem vezetésének azért a támogatásért, amely lehetővé tette a fejlesztést, valamint a Pályázati Igazgatóság, a kar és a laboratórium munkatársainak azért a munkáért, amelyet a pályázat sikere érdekében végeztek.

Az országosan is ritkaságnak számító útfelszínvizsgáló berendezés egy járműre kerül, és menet közben, lézer segítségével méri az útburkolat felületi tulajdonságait. (Fotó: Adorján András)

„A legnagyobb kuriózum egy RSP (Road Surface Profilometer) útfelszínvizsgáló berendezés, hiszen eddig, ehhez hasonló csak egy volt az országban. Az eszköz egy jármű elejére szerelve, huszonegy lézer segítségével, haladás közben méri fel a felület különböző geometriai jellemzőit. A műszer a magas színvonalú szakemberképzéshez és új kutatások indításához is hozzájárulhat, miközben az ipari kapcsolatok és laborszolgáltatások körét is szélesíti”

– fogalmazott Nagy Richárd, az Útépítési laboratórium vezetője.

A labor egy, az útépítések során is egyre inkább használatos 3D gépvezérlést segítő rendszerrel is bővült, amelynek segítségével az építőmérnöki szakma legmodernebb technológiája is elérhető az intézményben. A pályázat során az ehhez szükséges térszkennert is beszerezték, amivel az épített környezetet képesek digitalizálni a szakemberek.

„Mivel ezek használata építőmérnöki és geodéziai hozzáértést is igényel, így új eszközeinkre és meglévő tudásunkra támaszkodva tervezzük elindítani a BIM – 3D gépvezérlés tantárgyat, ami országosan is egyedülálló képzést jelent. A tudásanyag a későbbiekben a már diplomával rendelkező, az iparágban dolgozó szakemberek ismereteinek a bővítését is szolgálná. Mindez a kutatási lehetőségeinket is növeli, megcélozva a 3D gépvezérlés eljárásrendjének egyszerűbbé, automatizálttá tételét”

– emelte ki.

A roncsolásmentes vizsgálatot lehetővé tevő lézerszkenner általában nem alapfelszereltség egy útlaborban. (Fotó: Adorján András)

A roncsolásmentes vizsgálati eljárások bemutatását szolgálja két újonnan beszerzett, nagy pontosságú szkenner is, amelyek lehetőséget adnak a Közlekedésépítési és Vízmérnöki, valamint a Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék közötti kutatási együttműködésre.

„Az egyik eszközzel az útfelület makro- és mikro-érdességét tudjuk hatékonyan vizsgálni, anyagmodellt alkotni, amelynek révén közös publikációkat is tervezünk. A másik alkalmas arra, hogy megnézzük a beszkennelt kő viselkedését, törésképét bizonyos terhelések esetén. A beszerzett eszközökhöz kapcsolódó vizsgálatok jelentősen erősítik hallgatóink felkészültségét, hozzájárulnak a munkaerőpiacon keresett tudás elsajátításához”

– fogalmazott.

A legmodernebb technológiák mellett klasszikus útvizsgálati műszerek is érkeztek a laboratóriumba, köztük aszfaltkeverő, aszfaltanalizátor, keréknyomvizsgáló, közművek detektálásához szükséges berendezés, bitumenvizsgáló és különböző tisztító eszközök.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A legkorszerűbb technológiával bővült a Széchenyi István Egyetem útépítési laboratóriuma appeared first on Műszaki Magazin.

Hazánkban eddig megvalósíthatatlan geofizikai, űrkutatási, kőzettani, metallurgiai, biológiai és orvostudományi kutatások és alkalmazások elvégzésére nyílik lehetőség annak az új, mágnesesen árnyékolt laboratóriumnak a megnyitásával, amelyet a Hun-Ren Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a Hun-Ren Wigner Fizikai Kutatóközpont konzorciuma hozott létre Fertőbozon. A több, mint 400 millió forint pályázati támogatással megvalósuló projekt eredményeként egy világszínvonalú kutatási infrastruktúra nyílt meg a magyar kutatók számára.

A Föld saját mágneses tere – bár változó erősséggel – de mindenütt jelen van a Föld felszínén. Ez a mágneses tér egyfelől nagyon hasznos, hiszen lehetővé teszi az iránytűvel történő navigációt, illetve mágneses pajzsot alkotva megvédi bolygónkat az űrből érkező sugárzások töltött részecskék alkotta komponensétől. Másfelől viszont, ugyanez a mágneses tér nagyon megnehezíti, hogy a Föld felszínén nagy pontosságú, finom mágneses méréseket végezzünk, illetve, hogy a mágneses tér hatásától megtisztítsunk bizonyos, a mágnességre érzékeny folyamatokat. Egyes biológiai jelenségek például, mint az agyi aktivitás, vagy a magzati szívműködés, nagyon jól követhetőek lennének az általuk keltett piciny mágneses terek segítségével, de ezeket a tereket általában elfedi a sokkal nagyobb földi mágneses tér. Hasonlóan rengeteg hasznos információt hordozhatnak a kőzetek mágnesezhető ásványaiba befagyott mágneses terek, de ezek szintén csak mágnesesen tiszta környezetben figyelhetők meg. Vagy hozhatjuk példának az olyan mágnesezhető anyagokat, mint a különböző ötvözetek, amelyek a külső tér miatt már eleve felmágnesezve születnek, ami bizonyos alkalmazásoknál problémát jelent. A fentieken kívül is hosszan lehetne még sorolni azon alkalmazások körét, amelyek nagyon alacsony terű, mágnesesen tiszta környezetet igényelnek. Ezen igény kielégítésére a világ vezető kutatóintézetei úgynevezett mágnesesen tiszta laboratóriumokat hoztak létre, és mostantól Magyarországon, a fertőbozi Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium területén is elérhető egy ilyen, magas színvonalú kutatási infrastruktúra.

A Laboratóriumot a Magyar Kutatási Hálózat két kutatóhelyének, a Hun-Ren Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetnek és a  Hun-Ren Wigner Fizikai Kutatóközpontnak a konzorciuma hozta létre egy több, mint 400 millió Ft értékű GINOP támogatás segítségével (pályázati azonosító: GINOP-2.3.3-15-2016-00016), azzal az elsődleges céllal, hogy ott geofizikai méréseket végezhessenek, szimulálják az űrbéli mágneses körülményeket, űreszközök mágneses tisztaságát vizsgálhassák, illetve űrkutatási műszereket fejlesszenek. A fenti elsődleges célokon túl a Laboratórium nyitott minden olyan tudományos és technológiai fejlesztés számára, amely alacsony terű, mágnesesen tiszta környezetet igényel.

A Laboratórium elhelyezkedése biztosítja a lehetséges maximális elektromágneses zavarmentességet, hiszen a Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium a Fertő-Hanság Nemzeti Park ölelésében, vastag üledékes kőzetrétegek tetején, geofizikailag nagyon csendes környezetben fekszik. A földi mágneses tér lehető legjobb kiszűrését egy aktív kompenzáló és egy passzív árnyékoló rendszer együttműködése biztosítja. Az aktív kompenzálást a Laboratóriumot befogadó csarnok falain elhelyezett, 9 m oldalhosszúságú tekercsekből álló 3 dimenziós tekercsrendszer és annak meghajtó elektronikája végzi, a kompenzáló teret a földi mágneses tér fluktuációinak megfelelően, másodperces felbontásban, folyamatosan változtatják. A rendszer áramellátását, a környezettudatosság jegyében, napelemekkel oldották meg. A passzív árnyékolást biztosító 3×3 m alapterületű árnyékoló kamra a tekercsrendszer fókuszpontjában helyezkedik el. A kamra falait több rétegben speciális ötvözetből (µ-metal) készült árnyékoló lemezek borítják, amelyek különleges mágneses tulajdonságuk révén „magukba szívják” a maradék tér mágneses erővonalait, így a kamra belsejében már csak a bolygóközi térnek megfelelő, rendkívül alacsony mágneses mező mérhető. A nagy frekvenciás elektromágneses zavarokat egy további vastag, jól vezető fémréteg árnyékolja.

A Laboratórium elkészültével egy új, világszínvonalú kutatási infrastruktúra vált elérhetővé a magyar kutatók számára, ezzel pedig hazánkban eddig megvalósíthatatlan geofizikai, űrkutatási, kőzettani, metallurgiai, biológiai és orvostudományi kutatások és alkalmazások elvégzésére nyílt mód. Ez a lehetőség megkönnyíti hazánk számára a nemzetközi kutatási projektekben való részvételt is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az első magyar mágnesesen árnyékolt laboratórium appeared first on Műszaki Magazin.

A Fanuc széles modellválasztékot kínál a festőrobotok területén, valamint az automatizált folyamatok iránti kereslet minden ipari ágazatban növekszik. Így a vállalat fel akar készülni a növekedésre. A bővítéssel a Fanuc egy közel 30 méter hosszú, festőrobotok tesztelésére szolgáló létesítményt hoz létre, amely az ügyfelek elvárásainak valós körülmények közötti tesztelésére és optimalizálására szolgál. Az új festéklaborban számos különböző festék és festékrendszer tesztelhető. Az új festékvizsgáló központ szeptemberben kapta meg a rajtjelzést.

A Fanuc ipari robotok és NC-vezérlők terén elért világméretű forgalma az elmúlt (március 31-én zárult) üzleti évben 5,6 milliárd eurónak felelt meg. Miután néhány évig az európai festéküzletágat is az USA-ból irányították, a Fanuc 2018 óta ismét jelen van Európában egy helyi festékszakértői csapattal. Azóta mind az autóiparban, mind az általános iparban sikeresen hajtottak végre fontos projekteket, valamint már több ügyfél is érdeklődött az új Paint Lab-ban végezhető tesztek iránt. A szeptemberi nyitónapokon az ügyfelek és az érdeklődők nem csak a tesztberendezést tekinthették meg, hanem betekintést nyerhettek abba is, hogy a Fanuc és partnerei között a festék- és adagolási projektek különböző kihívásai hogyan váltak sikertörténetekké.

A neuhauseni telephely bővítésével a Fanuc egy közel 30 méter hosszú, festőrobotok számára kialakított tesztberendezést telepít, amellyel a festékek és felhordási módszerek széles skálája tesztelhető valós körülmények között.

Forrás: MM MaschinenMarkt

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új laboratóriumot hoz létre a Fanuc a festőrobotok tesztelésére appeared first on Műszaki Magazin.

Az intézmény tevékenységével egyszerre kíván hozzájárulni az ország és a vállalatok versenyképességének erősítéséhez, valamint a környezet védelméhez.

A globális felmelegedéssel és a fosszilis energiahordozók ellátásbiztonságával kapcsolatos aggodalmak erősödésével egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiaforrások kiaknázására és tárolására. Az időszakosan megtermelt többletenergia kémiai tárolása (különböző nagy energiasűrűségű vegyületekben, például hidrogén-előállítással és/vagy szén-dioxid-hasznosítással) az ipari folyamatokba könnyen integrálható megoldást kínál, így az ezt célzó technológiák kiemelt fontosságúak lehetnek a jövő gazdaságában.

A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium annak érdekében alakult meg pénteken Pécsett, a Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Energiatudományi Kutatóközpont, a Miskolci Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Pannon Egyetem és a Természettudományi Kutatóközpont részvételével, hogy Magyarország a zöldgazdaság térnyerésének nyertese legyen. Az így létrehozott tudásbázis és kompetenciaegyüttes lehetővé teszi, hogy a hazai gazdasági szereplők versenyképesek legyenek a különféle dekarbonizációs technológiák terén. További cél új színtér létrehozása a zöld- és digitális átállást támogató kutatásoknak, amely az eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítását teszi lehetővé. Ennek érdekében a következő három és fél évben kiépítik a szén-dioxid-hasznosítás, valamint a hidrogén-előállítás, -szállítás, -tárolás, illetve -felhasználás tudományos, technológiai, jogi, gazdasági és iparjogvédelmi bázisát. Mindezt a kormányzat összesen 6,3 milliárd forint európai uniós forrással támogatja.

A nyitórendezvényen a Széchenyi István Egyetemet dr. Hanula Barna, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja és Németh Péter doktoranduszhallgató, a kar munkatársa képviselte. Az intézmény kutatócsoportja a nemzeti laboratórium keretében a hidrogén-felhasználás alternatíváinak életciklus-elemzését végzi el a járműipari megoldásokhoz kapcsolódóan. A végső cél annak megállapítása, hogy mely felhasználási mód vezet optimális eredményhez.

„A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratóriumban való részvétellel egyetemünk arra törekszik, hogy a nálunk összpontosuló tudás és innovációs potenciál a fenntarthatóságot elősegítve legyen a régió és az ország gazdasági fejlődésének hajtóereje”

– fogalmazott dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Emlékeztetett rá, hogy a Széchenyi-egyetem kormányzati támogatással már jelenleg is dolgozik innovatív fenntarthatósági projekteken, közösen a győri Audi Hungaria Zrt.-vel és a Szegedi Tudományegyetemmel.

„Ezek az alternatív üzemanyagok kutatására és validálására, a hidrogén ipari felhasználási lehetőségeinek, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vizsgálatára összpontosítanak. Egy kísérleti, fenntartható üvegházi környezetet is kialakítunk mosonmagyaróvári karunkhoz kapcsolódóan, a légkörből megkötött szén-dioxid hasznosításának kutatására”

– mondta dr. Knáb Erzsébet.

Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke kiemelte: intézményük stratégiai célja, hogy az ipari szereplőkkel folytatott együttműködésekkel még hangsúlyosabb szerepet vállaljon az ipari és a tudományos szféra összekapcsolásában.

„Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy az új nemzeti laboratórium keretében kitűnő hazai egyetemekkel és kutatóintézetekkel partnerségben dolgozhatunk olyan zöldtechnológiák kifejlesztésén, amelyek nemcsak az ország és a vállalatok versenyképességének erősítéséhez járulnak hozzá, hanem a fenntarthatósághoz és környezetünk védelméhez is”

– hangsúlyozta dr. Filep Bálint.

The post Megalakult a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium appeared first on Műszaki Magazin.

Az USA Energiaügyi Minisztériuma alá tartozó Oak Ridge National Laboratory munkatársainak sikerült 3D nyomtatással olyan anyagot alkotniuk, amely több szempontból felülmúlja a gyártóiparban eddig alkalmazott megoldásokat. A projekt egyik különlegessége, hogy a természetben nagy mennyiségben megtalálható, olcsó kvarchomokból varázsol speciális, több területen bevethető matériát.

A homokkal előszeretettel kísérleteznek az úgynevezett kötőanyag-befecskendező (binder jetting) nyomtatási technológia alkalmazási lehetőségeinek kiszélesítését kutatva, ám jellemzően nem végeredménynek szánt tárgyak, alkatrészek előállításánál. Az amerikai nemzeti laboratórium munkatársai viszont olyan összetevőt alkottak, amelynek köszönhetően a végtermék minden korábbinál robosztusabb alakot ölthet, ráadásul sima vízzel is eltávolítható, ha mondjuk már elvégezte a dolgát a gyártási folyamatban.

A nyitóképen látható aprócska hídszerkezet például saját tömegének 300-szorosát is megtartotta. Ez olyan teljesítmény, mintha a Brooklyn hídra gond nélkül felpakolnánk 12 darab Empire State Buildinget.

A varázslatos binder jetting

A fentieket lehetővé tevő, már említett binder jetting nyomtatási technológia viszonylag új eljárás, amely számos területen kedvezőbb eredményeket tud felmutatni, mint a régebb óta használt egyéb 3D nyomtatási megoldások. Lényege, hogy a nyomtató finom porrétegeket (ez lehet fém, vagy éppen a példánknál maradva, homok) fektet le, majd ezekre fecskendezi be a fej a ragasztást végző kötőanyagot. A folyamat végén, némi utómunkát követően, csak el kell távolítani a nem használt alapanyagot. Az eljárás kombinálható festékkel is, így gyorsan és egyszerűen állíthatók elő egyedi, színes 3D nyomtatott termékek, alkatrészek, tárgyak.

A mostani projekt különlegessége, hogy olyan polimert sikerült találni a kutatóknak, amely úgy teszi többszörösen ellenállóbbá a kész alkotást, hogy közben közönséges vízsugárral is feloldható marad. Ez fontos, hiszen így az eddigieknél sokkal szélesebb területen lehet a technológiát alkalmazni, például összetett elemek gyártásának támogatására.

A kötőanyag és a kvarchomok házasítása különösen érdekes lehet az autóiparban és az űrrepülésben érdekelt gyártók számára, mivel ideálisak lehetnek olyan alkatrészek előállításánál, ahol a súly kritikus tényező. A homoknyomatok hő hatására sem változtatnak alakjukon, így gond nélkül be lehet vonni ezeket szén- vagy üvegszálas borítással, hogy aztán a gyártási folyamat végén, egy vízsugaras kezelést követően megkapjuk a terveknek megfelelő, alakjában, méreteiben tökéletes, ultrakönnyű elemet.

Forrás: Bitport

The post Homokból is lehet hidat építeni – de még milyet! appeared first on Műszaki Magazin.

A BME FIEK szervezet olyan egyetemi szintű projekteket kezel, amelyek sikeres megvalósításához több egyetemi kar érdemi együtt dolgozása szükséges. Az elektromos hajtásinverter és energiaellátó rendszer optimalizálási technológia létrehozása területen a BME és a Siemens közös munkája 2012-ig nyúlik vissza. 2019-ig, a Siemensnél több mint száz fiatal mérnök munkáját integráló K+F részleg alakult ki, amelyet elősegített a Műegyetemmel való több K+F projekten való együttműködés. A közös munka tovább folytatódott, miután a Rolls-Royce, a világ vezető repülőipari vállalata felvásárolta a Siemens légiipari hajtásrendszereket fejlesztő részlegét. A BME-Siemens, majd BME-Rolls-Royce együttműködés tekintetében az egyik legjobb példa Magyarországon arra, hogyan tud az ipar-egyetem szorosan együttműködve valami igazán jót kidolgozni, nemzetközi színtéren is magasan elismert eredményt létrehozni – emelte ki a megnyitón Lengyel László, a BME FIEK igazgatója. Mindennek a közös ipar-egyetem fejlesztésnek a Hajtáslaboratórium egy meghatározó K+F helyszíne.

A legmodernebb környezet

Az elektromos járművek gyors terjedésével egyre nagyobb igény mutatkozik a tesztelésükhöz szükséges speciális teljesítmény-elektronikai berendezésekre. Ennek az igénynek a labor, a régióban egyedülálló kapacitásával és teljesítményével eleget is tud tenni – hangsúlyozta Becker Péter laborvezető.

A BME és a Rolls-Royce együttműködésében az egyetemi campuson létrehozott laboratórium 300 kilowatt teljesítményszinten, 1200 volt feszültségen és maximum 20 ezer percenkénti fordulatszámon biztosítja az elektromos járművek komponensenkénti vagy akár rendszerszintű tesztelését. A vállalati partnerek számára széleskörű tesztelési lehetőségeket kínál a Hajtáslabor teljes hajtáslánc és komponens szinten is – motorok, generátorok, teljesítmény-átalakító konverterek, akkumulátorok és inverterek.

A labor speciális nagyfeszültségű, nagy kapcsolási frekvenciájú és nagy teljesítményű PHIL (Power Hardware-in-the-Loop) rendszere lehetővé teszi a felhasználói szinten paraméterezhető forgógépek, valamint különböző fordulatszám- és pozíciószenzorok emulációját is. A vizsgálandó berendezés számára levegő és folyadékhűtés egyaránt biztosított. Az automatizált mérő és adatgyűjtő rendszer mérni tudja a berendezés feszültségeit, áramait, fordulatszámát, nyomatékát és hőmérsékletét.

Forrás: BME

The post Átadták a BME új hibrid hajtásrendszer-laboratóriumát appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyedülálló laboratórium – amely nyitott hozzáférést biztosít az egyetemek, kutatóintézetek, kkv-k számára – új lehetőségeket nyit a hazai alapkutatásban és kutatás-fejlesztésben, a félvezető anyagok és szerkezetek, kerámiák, fémek, 2D anyagok és egyéb nanoszerkezetek vizsgálatában.

Az EK arra irányuló tervei is megvalósultak, hogy a létrehozott laboratórium nyitott hozzáférést biztosítson és rendelkezésre álljon az egyetemek, kutatóintézetek, kkv-k és nagyipari cégek számára. Az „Open Laboratórium” így komoly szerepet kap az egyetemi oktatásban PhD- és MSc-szinten, továbbá az akadémiai együttműködések révén hozzájárul a magas színvonalú, új tudományos eredmények eléréséhez. Az ország első és máig is egyetlen gömbihiba-korrigált transzmissziós elektronmikroszkópjának felhasználói között található többek között az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (WIGNER FK), az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, melynek eredményeként mintegy 30 tudományos publikáció született. Az ipari partnerek közül a Technoorg-Linda Kft. igen intenzíven, míg a SEMILAB Zrt. alkalomszerűen vette igénybe a mérési lehetőségeket.

A beszerzett készülék egy Thermo Fisher Scientific/FEI által gyártott THEMIS 200 harmadik generációs mikroszkóp, amely egy úgynevezett image-korrektorral felszerelve rendkívüli felbontások elérését teszi lehetővé a képalkotásban. A gömbihiba-korrektor bonyolult lencserendszer segítségével éri el azt, hogy a korábban csak kerek lencséket tartalmazó transzmissziós elektronmikroszkóp (TEM) az optikai tengelytől távol eső párhuzamos sugarakat is egy pontba (és nem egy kis korongba) fókuszálja. Ez a megoldás úgynevezett hexapóluslencséket tartalmaz, az első ilyen TEM 2005-ben került kereskedelmi forgalomba.

Az EK-ban üzembe helyezett készülék pásztázó (STEM) üzemmódban is működik, amely rendkívül jól hasznosítható az analitikai mérések során. A berendezés négy darab beépített detektort tartalmaz, amelyek a mintából az elektronsugár által kiváltott karakterisztikus röntgensugárzást detektálják (EDS). Ezek elhelyezési geometriája lehetővé teszi, hogy a kutatók a minta bármilyen pozíciójában (további döntés nélkül) elemanalízist készíthessenek, és a pásztázó funkciónak köszönhetően elemeloszlási térképeket vehessenek fel. Az első tesztek szerint az EDS-detektorok határozottan nagy érzékenységgel mutatják ki egy rétegben az összetétel kis változásait.

Az elektronmikroszkóp szobájában rendkívüli környezeti stabilitást kellett létrehozni. Ezt szolgálja a három méter mély rezgésmentes alap, a tisztatéri szűrőkkel ellátott légkondicionáló, amely biztosítja a 0,1 ºC / 30 perc hőmérsékleti stabilitást. A zajra és az 50 Hz-es mágneses térre vonatkozó (< 30 nT) értékeket is sikerült teljesíteni. Ennek köszönhetően a mikroszkóp a gyárilag garantáltnál is jobb felbontással működik.

A gyárilag garantált TEM-felbontás értéke 200 kV-on 0,09 nm, azaz 90 pm. Az EK kutatóinak tapasztalatai alapján a 0,07 nm, azaz 70 pm-es felbontás elérhető. Gyémánt egykristály felvétele a THEMIS mikroszkópban. A súlyzókhoz hasonló dumbell-ek 89 pm távolságra vannak egymástól. Egy gyengébb felbontású mikroszkóp ezeket egy intenzitásfolttá képezi le, de a THEMIS világosan feloldja.

Az elemtérképezés felbontásának demonstrációja SrTiO3 kristályrácson, amiben a stroncium és a titán alrács külön is láthatóvá tehető.

The post Az első gömbihiba-korrigált transzmissziós elektronmikroszkóppal felszerelt laboratórium létrehozására irányuló projekt appeared first on Műszaki Magazin.

The post Kvantuminternetet fejlesztenek a BME-n appeared first on Műszaki Magazin.

„A koronavírus-járvány aktuális példa arra, hogy életünk, gazdaságunk, egészségünk mennyire sebezhető, de egy természeti vagy ipari katasztrófa is hasonló helyzetet teremthet. Ezek hatásának súlyosságát ráadásul fokozza a világ globális összekapcsolódása. Kezelésükhöz vagy elkerülésükhöz a nagy rendszerek működési mechanizmusának ismeretére épülő mesterséges intelligencia eszközök szükségesek, amelyek kutatása és fejlesztése a jövőnket befolyásoló feladat”

– fejtette ki dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának (JKK) tudományos igazgatója. A professzor a vezetője annak a kutatócsoportnak, amely a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium részeként alakult meg az egyetemen.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen most kap ekkora hangsúlyt a mesterséges intelligencia kutatása hazánkban és külföldön, a professzor azt válaszolta, hogy az igény most találkozott a lehetőségekkel.

„Az igény oldaláról nézve az említett biztonsági problémákon túl egyre szigorúbb elvárásaink vannak az eszközeinkkel és a szolgáltatásokkal szemben, például az önvezető autókra, az energiatakarékos épületekre, a menetrendet követő tömegközlekedésre, a biztonságos erőművekre, a válsághelyzetek hatékony feloldására gondolva. A lehetőségeket tekintve az elmúlt időszakban jelentős eredmények születtek a matematikai modellezés és optimalizálás területén, óriási mennyiségű feldolgozandó adat halmozódott fel, valamint új szintet ért el a számítógépi kapacitás. Mindezek alapján jelentős áttörés várható ezen a területen”

– magyarázta.

Dr. Friedler Ferenc elmondta: a Széchenyi-egyetem korábban is eredményes volt a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztésekben, így a virtuális valósággal és a „big datával” – azaz a nagy adathalmazokkal – foglalkozó kutatásokban és azok alkalmazásában.

„Ezeket a területeket nemzetközi szinten jegyzik Baranyi Péter és Horváth Zoltán professzor kollégáink. A szakmai kapcsolódások révén együttműködünk a Gáspár Péter professzor által vezetett Autonóm Rendszerek Nemzeti Laborral is”

– fűzte hozzá.

A professzor úgy látja, hogy a műszaki képzésekben élen járó Széchenyi István Egyetem a mesterséges intelligencia területén is sikeres lesz.

„Az erős mérnöki kutatási és fejlesztési háttér, a kiváló infrastruktúra, valamint a versenyképes cégekkel folytatott közös fejlesztések kiváló alapot biztosítanak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos elméleti kutatásokhoz. Az intézmény az elmúlt időszakban külföldön is elismert kutatóprofesszorok felvételével, valamint hazai és nemzetközi tudományos együttműködésekkel bővítette kutatási profilját korunk alapvető, rendszertípusú problémáinak megoldásához. A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) meglévő szoros szakmai kapcsolat is ezt erősíti. Többek között Benczúr András, Soumelidis Alexandros és Szabó Zoltán professzorok részvétele nagyban hozzájárul a kutatások eredményességéhez. A Bokor József professzor által alapított, nemzetközi szakmai körökben elismert tudományos iskola adja az elméleti alapokat és a garanciát ahhoz, hogy a nemzeti laborhoz kapcsolódó kutatásaink is a nemzetközi élvonalban legyenek”

– emelte ki a professzor.

Dr. Friedler Ferenc arra a kérdésre is válaszolt, hogy a szervezeti keretek megfelelő feltételeket biztosítanak-e az ambiciózus program teljesítéséhez.

„Több szervezeti elem együttese garantálja a program végrehajtásához szükséges feltételeket. A JKK mátrixos szervezeti formája és belső működési módja a versenyképesség legfontosabb elemét, a hatékonyságot biztosítja. Nem elegendő azonban élenjáró kutatásokat végezni, az eredményeket hasonló szinten kell közzétenni. Ebben fontos szerepe van a rangos publikációkat ösztönző belső pályázatnak, amelynek a támogatására a jövőben is számítunk egyetemünk kuratóriuma és vezetése részéről. Ráadásként van még egy külső elem, hogy a kutatás mennyire illeszkedik hosszú távú nemzetközi trendekhez. Az Európai Unió is felismerte a rendszertípusú problémák megoldásának szükségességét, s emiatt hirdette meg idén év elején ipar 5.0 programját, amely várhatóan meghatározó lesz a következő évek kutatás-fejlesztési pályázataiban. A mesterséges intelligencia kutatásainkkal érdemi szerepet kívánunk betölteni ebben a keretprogramban”

– mondta a tudományos igazgató.

The post Mesterséges intelligencia kutatócsoport alakult a Széchenyi István Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

A Nancy Grace Roman űrtávcsövet, azaz a NASA jövőbeli űrtávcsövét a tervek szerinti 2025-ben indítják útjára, hogy segítségével a Földhöz hasonló bolygókat fedezzenek fel. Az űrtávcső két műszert szállít majd a fedélzetén: az egyik a sötét energia világegyetemben való eloszlását vizsgálja, míg a másik, a CGI (CoronaGraph Imager) koronográf az első, dedikált, az exobolygókról közvetlen képet alkotó kamera lesz az űrben. A CGI-ben két nagy érzékenységű kamera lesz, amelyek az ABB és Nüvü által közösen kifejlesztett elektronikus vezérlőrendszerekhez csatlakoznak.

A Naprendszeren kívüli bolygórendszerek nagy távolságból rendkívül nehezen megfigyelhetők, mert sokkal halványabbak, mint a hozzájuk tartozó csillag, és egymástól alig megkülönböztethetők. A NASA optikai elemekből felépített CGI koronográfja kitakarja a csillag fényét, és a csillag közelében lévő bolygó fennmaradó fényét egy nagy érzékenységű kamerára továbbítja. Ez az a pillanat, amikor az ABB/Nüvü egyedülálló képalkotó megoldása főszerephez jut, és felfedi azt a szokatlan foltot, amely korábban láthatatlan volt.

„A Roman-küldetés egy 3,2 milliárd dolláros költségvetésű projekt, amelynek az exobolygókkal kapcsolatos képalkotás terén 100-szor – 1000-szer nagyobb teljesítményt kell produkálnia, mint ami ma a Földről elérhető. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy mi szállíthatjuk ezen úttörő projekt egyik kritikus komponensét.  Ez egy olyan izgalmas projekt, amelynek sikerességéhez a mi legmodernebb technológiai szakértelmünkre van szükség,”

– nyilatkozta Marc Corriveau, az ABB Measurement & Analytics Canada igazgatója.

„Köszönettel tartozunk a Kanadai Űrügynökség (CSA) Űrtechnológiai Fejlesztési Programjának (Space Technology Development Program), melynek köszönhetően ezt a forradalmian új kameratechnológiát olyan kiérlelt szintre tudtuk fejleszteni, hogy azt a Roman-küldetés tervezésekor a NASA Sugárhajtómű-laboratóriuma számításba vette,”

– mondta Olivier Daigle, a Nüvü Camēras technológiai főigazgatója.

Nem sokkal a mostani megbízás elnyerése előtt az ABB megrendelést kapott a GHGST vállalattól – amely magán műholdhálózatot üzemeltet –, további, a földi metánszivárgásokról nagy felbontású képalkotásra képes optikai szenzorok szállítására. Az ABB optikai berendezései már több mint 90 éve működnek megbízhatón az űrben. Az SCISAT érzékelő 2003 óta követi nyomon, és méri a földi légkörben lévő több mint 61 molekula és szennyező anyag hosszú idejű összetétel-változását ppt pontossággal.

A világszerte működő meteorológia intézetek előrejelzéseiket szintén az ABB technológiájára alapozzák, amely a “lelkét” alkotja az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézete (National Oceanic and Atmospheric Administration /NOAA) legújabb generációjú, poláris pályán keringő műholdjainak, amelyek segítségével az Intézet javítani képes az akár hét napra előre szóló előrejelzései időszerűségét és pontosságát, ami sokszor életeket menthet. Az ABB érzékelői ott találhatók a japán GOSAT 1 és GOSAT 2 műholdakon is, amelyek 2009 óta mérik nagy pontossággal a légköri üvegházhatású gázok koncentrációjának világszerte tapasztalható, kitartó emelkedését.

The post A NASA új űrtávcsöve appeared first on Műszaki Magazin.

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) célja Magyarország szerepének megerősítése a MI területén. A MILAB célja a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kiemelt témákban publikációk, szabadalmak, technológiatranszfer és ipari kapcsolatok elősegítése, finanszírozása. Kiemelt cél még a területen működő ipari, egyetemi és kutatóintézeti szereplők összekapcsolása, közös képviselete piaci és nemzetközi projektekben.

Az MILAB kutatási programja összhangban van a 2020-2030 időszakra kijelölt Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájával, a stratégia kiemelt kutatási elemeit valósítja meg. A piaci, társadalmi, államigazgatási igények becsatornázását, irányok követését az MILAB projektirodája a Mesterséges Intelligencia Koalícióval együttműködésben végzi.

A MILAB fő kutatási területei: az MI, mélytanulás (deep learning) matematikai alapjai; természetesnyelv-feldolgozás; gépi érzékelés; orvosi, egészségügyi és biológiai alkalmazás; biometriai alkalmazások, személyes adatok védelmét biztosító adatfeldolgozó technológiák; agrár- és élelmiszeripar; közlekedés; gyártás és feldolgozóipar; távközlés.

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot a SZTAKI vezeti, ezen belül az alapkutatási témákat a Rényi Intézet koordinálja. A Laboratórium 10 egyetemi, kutatóhelyi és közigazgatási partnerrel indult. A MILAB szakmai vezetője Benczúr András, a SZTAKI Informatikai Kutatólaboratóriumának vezetője, a projekt koordinátora Érdi-Krausz Gábor.

A MILAB projektpartnerei: Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem (SE), a Széchenyi Egyetem (SZE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ).

Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium célja a mobilitással kapcsolatos kutatási feladatok hatékony és innovatív megoldása a hazai szakemberek, műszaki eszközök és releváns kutatási eredmények integrált felhasználásával. Fókuszában az önvezető közúti járművek, légi járművek, mobil robotok és autonóm gyártórendszerek állnak. Tevékenysége a mobilitással összefüggésben lévő kutatásokra, a funkcionális és kooperatív működést demonstráló fejlesztésekre, a tudástranszfer megvalósítására, állami pályázati és ipari projektekre, valamint az oktatásra irányul.

A projektben létrejövő kutatási eredmények és know-how nemcsak hazai járműipar hozzáadott értékének növekedését, valamint az ipari cégek és a kutatói közösség összefogását segítik, de az eredmények kommunikálásával az autonóm járművek társadalmi elfogadottságát is növelik.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium az európai uniós kutatási és innovációs elvekkel és célkitűzésekkel összhangban határozza meg küldetését, jövőképét és kutatás-fejlesztési feladatait. A Laboratórium az autonóm járművek kutatásához kapcsolódó sokrétű feladatokat ökoszisztémába szervezi, és a részfeladatok (modellezés, környezetérzékelés, pályatervezés, beavatkozás, kommunikáció) kutatásához megfelelő infrastruktúrát biztosít a tagoknak, valamint a hazai KKV-knak.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium vezetését a SZTAKI látja el. A laboratórium szakmai vezetője Gáspár Péter, a SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezetője. Az Autonóm Emellett mellett két felsőoktatási intézmény, az Széchenyi István Egyetem (SZE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) vesz részt a projektben.

The post Mesterséges Intelligencia laboratórium appeared first on Műszaki Magazin.

A koronavírus-járvány miatt jelentősen megnőtt az igény a mikroszkópos vizsgálatok során alkalmazott microtiter lemezek iránt

A Ritter GmbH műanyag orvosi eszközöket előállító üzemében évek óta használnak KUKA robotokat. A koronavírus-járvány miatt jelentősen megnőtt az ilyen jellegű termékek iránti igény. Ennek nyomán rohamléptekben folyik hét új, KUKA robotokkal működő fröccsöntőrendszer üzembe helyezése.

„Gyártási folyamataink a lehető legszigorúbb higiéniai körülmények között zajlanak. Termékeink semmi olyat nem tartalmazhatnak, amely esetleg befolyásolhatja a laborban végzett tesztek eredményeit. Ez volt az egyik oka annak, hogy egyre több robotot alkalmazunk a gyártás során”

– vázolja fel a bővítés hátterét Ralf Ritter, aki bátyjával, Frank Ritterrel karöltve immár a második generáció óta tulajdonosa a schwabmüncheni üzemnek.

Több éve bevált rendszerelem: a fröccsöntőüzemben működő KUKA robotok egészségügyi felhasználásra készítenek műanyag laboratóriumi termékeket

A testvérpár műanyagfröccsöntő üzemeiben az egészségügyben használt műanyag eszközöket állítanak elő, amelyeket laboratóriumokban alkalmaznak, többek között vérminták elemzéséhez. A robot lerakodja a rendszert, a kész öntött alkatrészt behelyezi a tesztelőberendezésbe, majd az összeszerelő gépsorra. Az itt gyártott microtiter lemezeket és pipettákat a tesztfolyadékok kezeléséhez használják.

„Az elmúlt néhány hét alatt hihetetlen mértékben megnőtt a termékeink iránti kereslet. Kénytelenek vagyunk megtöbbszörözni kapacitásainkat, hogy elegendő anyaggal láthassuk el a német és európai laborokat”

– emeli ki az egyik Ritter testvér.

A cég kapacitása hét géppel bővül. Mindezt az a stratégiai döntés alapozta meg, amelyet 2019-ben hoztak meg, és amelynek nyomán a cég az egészségügyi szektorra helyezte a hangsúlyt, majd felépítette 6500 m2-es gyártócsarnokát. A gépeknek június közepére használatra készen kell állnia. Normál esetben egy ilyen projekt befejezése körülbelül 30 hétig tart. Most azonban mindössze három hét alatt kellett befejezni.

„A gyors ütemű fejlődést csak annak fényében sikerült biztosítani, hogy a KUKA robotjait gyorsan megrendelhettük, a SAR Group csoport rugalmas ellátási lánca pedig lehetővé tette, hogy a különféle rendszerek rövid idő alatt megtervezhetők és telepíthetők legyenek”

– érvel Ritter, a 300 főnél is többet foglalkoztató cég egyik tulajdonosa.

www.kuka.com

The post Laboratóriumi termékek előállítása robotokkal appeared first on Műszaki Magazin.

A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Debreceni Egyetem Műszaki Kara által közösen szervezett rendezvényen a Műszaki Kar képzési és kutatási elképzeléseit, valamint a város gazdaságfejlesztési terveit ismerhették meg az érdeklődők november 7-8-án, valamint ünnepélyes keretek között, a városvezetés jelenlétében átadásra került a Beckhoff referencialaboratóriuma is.

A kétnapos program keretében a Műszaki Kar Aulájában megrendezett szakkiállításon közel 50 cég mutatkozott be, kitűnő alkalmat teremtve a mérnökhallgatók mellett a gimnazisták és szakgimnáziumokban tanulók számára az ipari trendek megismerésére, valamint az együttműködés kialakítására. A Beckhoff standján számos érdekesség volt megtekinthető, és a hallgatók tájékozódhattak a szakmai gyakorlati lehetőségekről is.

Ailer Piroska, az egyetem műszaki innovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettese úgy fogalmazott köszöntőjében, hogy:

“Az ipar és a felsőoktatás együttműködésének köszönhetően az ipari tapasztalatok beépülnek az oktatásba, így a hallgatók végzéskor piacképes diplomát vehetnek át, a cégek pedig megfelelően képzett szakembereket tudnak alkalmazni.”

Az esemény kiváló alkalmat teremtett a párbeszédre a város, az egyetem és az ipar szereplői között, valamint a képzés, a tudományos tevékenység bemutatására, ezért a rendezvényt szakmai konferencia is kísérte. A Műszaki Kar plenáris szekciójában Jens-Olaf Brede, a Beckhoff Automation GmbH & Co. KG nemzetközi értékesítési menedzsere a Beckhoff oktatásban betöltött szerepéről beszélt, a Mechatronika Tanszék által szervezett ipari előadások keretében pedig a Beckhoff sikerhez vezető innovációit ismertette.

Husi Géza oktatási dékánhelyettes, a Mechatronikai Tanszék vezetőjének tájékoztatása szerint:

“Magas technológiai színvonalat képviselő cég jelent meg a Mechatronikai Tanszék életében három évvel ezelőtt, és ez a kapcsolat hosszú távon határozza meg a mérnökképzést a Műszaki Karon. Ennek köszönhetően javulnak a képzés feltételei, hallgatóink pedig speciális ismeretekhez juthatnak.”

A Beckhoff tavaly óta a Debreceni Egyetem Műszaki Kar kihelyezett tanszékeként működik. Az intézménnyel való szoros együttműködésnek köszönhetően a Beckhoff saját forrásból KIALAKÍTOTTt egy referencialaboratóriumot, ahol a hallgatók ipari eszközökön sajátíthatják el az ipari automatizálás témakörét viszonylag magas szinten, két féléven keresztül, heti hat órában. A vállalat nem csupán a képzéshez szükséges eszközöket, hanem egy munkatársat is biztosít, aki a jövőben részt vesz a hallgatók oktatásában.

Az átadóünnepségen Perecz Tamás, a Beckhoff Automation Kft. ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, hogy:

 “A mostani laborátadást, melynek köszönhetően innovatív megoldások kerülhetnek a Műszaki Kar képzésébe, csupán az együttműködés első lépésének tekintjük, amellyel cégünk egyben a város fejlődéséhez is szeretne hozzájárulni.”

“A Beckhoff azon a speciális automatizálási területen amelyen az 1980-as indulását követően már világszinten letette névjegyét, az a Debreceni Egyetem számára is rendkívül hasznos és előremutató lesz. A diákok képzési feltételei tovább javulnak, olyan tudáshoz olyan technikához, olyan lehetőségekhez jutnak amely még versenyképesebbé teszi egyrészt a diákokat – hiszen speciális tudásra tesznek szert – másrészt a Debreceni Egyetemet. A város részéről ehhez szívből gratulálok, és örülök hogy ezek az együttműködések konkrétan ilyen laborok kialakításában is megtestesülnek itt a Debreceni Egyetemen.”

– mondta Papp László polgármester.

A referencialaboratóriumon kívül folyamatban van egy kutatólaboratórium kialakítása is, ahol a Beckhoff ipari partnereinek oktatása mellett a hallgatók önálló feladatokat végezhetnek el, tudományos diákköri munkát folytathatnak, illetve elkészíthetik szakdolgozatukat, diplomatervüket.

Élen a mérnöki képzésekben

Szűcs Edit, a Műszaki Kar dékánja hangsúlyozta, hogy:

“A kar hosszú utat tett meg, míg saját gerundiummal rendelkező, teljes jogú egyetemi karrá válhatott, olyanná, ahol a hallgatók száma meghaladja a 2300 főt, és amelynek sikerét mára már a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban elért előkelő helyezése is bizonyítja.”

Az elmúlt években a Debreceni Egyetem rengeteg energiát fordított arra, hogy műszaki képzései országos szinten is versenyképesek legyenek, és megfeleljenek a térségbe érkező, legkorszerűbb technológiát alkalmazó iparvállalatok által támasztott igényeknek. Ennek a munkának köszönhetően az intézmény a legjobb magyar felsőoktatási intézmények közé került a Times Higher Education (THE) “Engineering & Technology” tudományterületi ranglistáján. A neves brit felsőoktatási rangsorkészítő globális ranglistáján a magyar felsőoktatási intézmények között a Debreceni Egyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerepel, mindkettő a 601-800-as szekcióban.

www.beckhoff.hu

The post Referencialaboratóriumot adott át a Beckhoff a Debreceni Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.