A magyarországi Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetből (SZTAKI), a Német Repülési Központból (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt; DLR), a francia Repülés és Űrkutatási Laborból (ONERA) és a Müncheni Műszaki Egyetemből (TUM) álló csapat. A sikeres repülési tesztekre a németországi Cochstedtben található pilóta nélküli repülőgéprendszerek nemzeti kísérleti tesztközpontjában került sor, amelyet a DLR üzemeltet.

A repülőgépeket olyan technológiákkal tervezik, amelyek lehetővé teszik a könnyűszerkezetes felépítést, hogy csökkentsék karbonlábnyomukat az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás révén. Következésképpen a repülőgép-szerkezetek rugalmasak, vagyis deformálódnak, ha aerodinamikai terhelésnek vannak kitéve. Az anyagok és a tervezési fejlesztések trendjei lehetővé teszik, hogy a jövőbeni repülőgépek még könnyebbek legyenek, tovább növelve rugalmasságukat.

A szerkezeti deformáció és az aerodinamika közötti kölcsönhatást aeroelaszticitásnak nevezik. A rugalmasság növekedésével a repülőgép szerkezeti dinamikája, vagyis rezgési jellemzői kezdenek beleszólni bizonyos jelenségekbe. Bizonyos körülmények között a repülőgép szerkezetének rezgései és a környező légáramlás közötti kölcsönhatások instabillá válhatnak. Ez a jól ismert aeroelasztikus jelenség, amelyet „flatternek” neveznek, katasztrofális meghibásodáshoz vezethet a rezgési amplitúdó gyors növekedése miatt. Ezért a légi jármű szerkezetét úgy kell megtervezni, hogy a maximális üzemi sebességnél vagy az alatt soha ne fordulhasson elő flatter, jelentős tartalékkal. Ez a kulcsfontosságú követelmény jelentős korlátot jelent a repülőgép-szerkezetek még könnyebbé tételében.

A Flight Phase Adaptive Aero-Servo-Elastic Aircraft Design Methods (FliPASED) projekten belül az egyik fő cél az volt, hogy aktív eszközökkel, fedélzeti vezérlőfelületek, érzékelők és intelligens vezérlőalgoritmusok segítségével elnyomják a flattert. A cél annak vizsgálata volt, hogy az aktív flatter-elnyomás ezen elve milyen mértékben tesz lehetővé új tervezési szabadságot a repülőgép szerkezeti tömegének további csökkentése érdekében.

A cél megvalósítása a következő kulcsfontosságú feladatokat foglalta magában: i) módszerek és eszközök kidolgozása a pontos rugalmas repülőgép-modellezéshez, ii) repülőgép-vezérlő algoritmusok kidolgozása, amelyek lehetővé teszik a tervezett flatter sebességet meghaladó repülést, és iii) a kifejlesztett eszközök és módszerek validálása biztonságos, ill. megfizethető kísérleti tesztplatform.

A csapat olyan területeken is repülésre bírta UAV-t, ahol flatter-elnyomó rendszer nélkül ez nem volt leheséges. A repülési tesztekre a Cochstedtben található DLR Pilóta nélküli Repülőgép Rendszerek Nemzeti Kísérleti Tesztközpontjában került sor.

T-FLEX és P-FLEX UAV-k

A T-FLEX UAV-t egy korábbi európai kutatási projekt, a Flutter Free Flight Envelope eXpansion (FLEXOP) keretében tervezték. Az ilyen demonstráció mögött az az indoklás áll, hogy a különböző technológiák viszonylag gyorsan és biztonságosan tesztelhetők próbapadon, a repülő kereskedelmi repülőgépek adaptálási költségének töredékéért, emberi élet kockázata nélkül. Az UAV második változatát, a P-FLEX-et használták az aktív flatter-szabályozás tesztelésére. A repülési tesztek kiegészítő biztonsági eszközeként fontos biztonsági elemként a pilóták által üzemeltetett flatter gátló rendszert is beépítették.

Repülési teszt Cochstedtben

A repülési teszt egy légi jármű kritikus értékelése annak aeroelasztikus stabilitásának felmérésére. Ez magában foglalja a légi jármű ellenőrzött és szisztematikus tesztelését annak érdekében, hogy felmérjék annak teljesítményét különböző repülési körülmények között. A flatterteszt fontos mérföldkő minden repülőgép tanúsítási kampányában, mivel segít azonosítani és csökkenteni a flatter kockázatát, amely katasztrofális szerkezeti hibához vezethet, ha nem foglalkoznak vele.

A flatter repülésteszt kampány célja az volt, hogy megerősítse az előre jelzett nyílt hurkú flatter sebességet (flatter sebesség aktív flatter szabályozás használata nélkül), és két aktív flatter-elnyomó vezérlőt demonstráljon ezen a nyílt hurkú flatterelési sebességen túl. A teszthéten minden projektpartner csapata jelen volt, mivel egyértelmű volt, hogy a repülési tesztek sikere csak multidiszciplináris csapatmunkával lesz lehetséges.

A hét intenzív csapatmunkával indult az aeroelasztikus modellek frissítésére a legfrissebb földi vibrációs teszt (GVT) adatai alapján. Ezen modellek alapján különböző elemzési módszereket alkalmaztak a várható flatterelési viselkedés validálására és a tényleges flatter sebesség lehető legpontosabb előrejelzésére.

A szárny flatter mechanizmus a hagyományos hajlító-torziós lengések csatolódását foglalta magában, amelyet nagy megbízhatósággal először másodpercenként 56 méteres sebességnél becsültek instabillá válónak. Ezt követően a modellt arra használták, hogy nagyszámú szimuláció segítségével felkészítsék a szabályozó algoritmust a repülési tesztelésre.

A repülési tesztterv ezen eredmények alapján készült. Úgy döntöttek, hogy nyitott hurkú repülési tesztet hajtanak végre állandó magasságban, növekvő repülési sebesség mellett. A gépet előkészítették, és a fedélzeti robotpilóta rendszer lehetővé tette a repülőgép számára a cél repülési sebességek fenntartását. Az adatvezérelt (repülő matematikai modelljétől függetelen) Operational Modal Analysis (OMA) algoritmusok eredményei a nyílt hurkú repülési teszttől az 54 méter/sec sebességig megerősítették a szimmetrikus szárnyhajlítási és szárnytorziós módok közötti csatolási jelenség előfordulását a szimulációs modellekkel. Ezen túlmenően a flatter kritikus üzemmódjának csillapítása az aeroelasztikus csillapítás egy százaléka alá csökkent – ami azt jelzi, hogy a másodpercenkénti 54 méter valóban a stabil repülési tartomány szélén volt.

Repülés a flatter sebességet meghaladóan

A következő logikus lépés az aktív flatter szabályozás tesztelése volt. Két különböző aktív flatter vezérlőt terveztek – egy strukturált H-végtelen szabályozót és egy H2-optimális bemenet-kimenet-keverék szabályozást. Az a döntés született, hogy minden szabályozó számára külön repülési tesztet hajtanak végre, ahol a repülőgép átrepül az előre jelzett 56 méter/másodperces flatter sebességen. A repülőtér, a tűzoltók és a FliPASED csapata jól felkészült arra, hogy ezt a kiszámított kockázatot több készenléti tervvel is vállalja egy esetleges meghibásodás esetére. A repülőgép 2023. május 26-án, pénteken 09:50-kor szállt fel, és a rendszerellenőrzést követően bekapcsolták az aktív flatter-szabályozó rendszert. A repülőgép ezután biztonságosan átrepült a repülési sebességen. Mindkét szabályozó 61 méter/másodperc sebességig engedélyezte a repülőgép repülését, ami jóval meghaladja a kritikus sebességet. Ez döntő eredmény volt a projekt számára.

Egy fontos kérdés azonban még maradt. Valóban jelen van a repülőgépen a várt pusztító flatter 56 méter/s sebességnél? Ezt követően úgy döntöttek, hogy szabályozó nélkül repülnek túl az előre jelzett flatter sebességen, hogy megerősítsék a szimulációs modellek és az adatvezérelt OMA algoritmusok eredményeit. Ismét több biztonsági protokollt vezettek be. A repülés során, mivel a rendkívül turbulens körülmények miatt a vártnál hamarabb elérte az 56 méter/másodperc sebességet, a repülőgép flattert tapasztalt, ami sérüléseket és a szárny hátsó részén elhelyezett rudak elvesztését eredményezte, amelyeket azért szereltek fel, hogy a flatter jelenséget kiváltsák. Ez egy nem szándékos hibabiztos funkció volt, amely megmentette a repülőgépet, és lehetővé tette a biztonságos leszállást további incidensek nélkül. Ez az utolsó repülési teszt megerősítette, hogy a szabályozók nagyon jól teljesítettek, és hogy az aktív vezérlés hatékony eszköz lehet a könnyebb repülőgép-szerkezetek védelmében a repülési instabilitás ellen.

Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült leküzdenie a repülés egyik legnagyobb kihívását: egy kifinomult vezérlőrendszerrel aktívan elfojtották a rettegett jelenséget, a flattert.

Kitekintés a repülőipari közösség számára

A repülési tesztek először mutattak be sikeres repülés közbeni aktív flatter-elnyomást egy UAV-n, amelynek jellemzői hasonlóak a kereskedelmi repülőgépekéhez. Ráadásul ez példátlan, úgynevezett technológiai felkészültségi szintet demonstrál, bizonyítva, hogy a következő generációs kereskedelmi repülőgépek hatékony technológiájaként használható.

Végül, mivel a flatter veszélyes és rendkívül nemkívánatos jelenség, a valódi flatterről szóló adatok rendkívül ritkák. A FliPASED projektnek ezért az a víziója, hogy ne csak olyan repülési hardver- és szoftvereszközöket publikáljon, amelyek bemutatják az aktív flatter-szabályozást, a szimulációt és a valós idejű előrejelzést, hanem egy nyílt forráskódú adattárat is biztosít az összes repülési teszt adataival. A cél az, hogy más mérnökök és kutatók fejlesszék és validálják eszközeiket és módszereiket, ami e kutatási terület előrehaladását eredményezi.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post SZTAKI-s kutatók vezetésével szelidítik meg a rettegett repülési jelenséget appeared first on Műszaki Magazin.

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) 2022. szeptember 30-án saját, élő programmal készül a Kutatók Éjszakájára. A látogatók bejárhatják az intézet új Innovációs és Demonstrációs Terét, ahol robotokkal és mesterséges intelligencia megoldásokkal találkozhatnak. Saját hardvertörténeti kiállítással, a biológiai öregedést felismerő algoritmussal és logikai feladványokkal is találkozhatnak az érdeklődők.

Két év online megoldás után idén élő programmal várja látogatóit a SZTAKI a Kutatók Éjszakáján. Az intézet egymáshoz közeli, Kende utcai és Lágymányosi utcai épületeiben összesen ötféle bemutató várja az érdeklődőket, akik már 14:00-tól találhatnak maguknak elfoglaltságot a legnagyobb nemzetközi tudománynépszerűsítő programsorozat keretében. A programok ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek, regisztrálni a Kutatók Éjszakája hivatalos weboldalán lehet, programonként és turnusonként, ide kattintva. A rendezvényről a SZTAKI weblapján további részletek olvashatók.

A SZTAKI az alábbi programokkal készül.

Öregedés órák, avagy hány éves vagy valójában?

Először egy előadást hallhatunk az öregedés órákról, azaz olyan mesterséges intelligencia eszközökről, amelyek alkalmasak a biológiai életkorunk meghatározására. Az öregedés órákkal például kimutatható, hogy lassabban vagy éppen gyorsabban öregszünk, mint mások, illetve használhatók potenciális megfiatalító kezelések tesztelésére. Az előadás után interaktív bemutató következik, amely során kipróbálhatjuk milyen jól tippeljük meg ki hány éves, illetve tesztelhetjük, hány évesnek lát minket a mesterséges intelligencia fotó, illetve rutin vérkép (labor) adatok alapján.

Öt robot, ötféle bemutató a vadonatúj Innovációs és Demonstrációs Térben

A SZTAKI Innovációs és Demonstrációs Terében újszerű robotikai alkalmazások várják az érdeklődő kicsiket és nagyokat. A látogatókat lerajzolja az egyik robot, egy másikkal bárki közösen szerelhet össze egy alkatrészt, miközben virtuális valóság alapú biztonsági rendszer segíti. De látható pakoló robot, amelyet képekkel tanítottak, vagy mozaik darabokat összerendező, sőt egy különleges gépkiszolgáló is, amely nem ismer lehetetlent. A bemutatókra a Lágymányosi épület 6. emeletén nyáron átadott, új Innovációs és Demonstrációs Térben kerül sor. Ott lesz a SZTAKI portrérajzoló robotja is.

Harminc év magyar hardverei a SZTAKI-ban

A SZTAKI az alapításakor is kulcsfontosságú kutatóintézetnek számított: a szocializmus alatt élő embargó miatt a nyugati országok fejlesztései nem, vagy csak alig juthattak el Magyarországra, az intézet saját eredményei azonban segítettek abba, hogy a hazai tudományos közeg lépést tarthasson a nemzetközi trendekkel. A múltból a jövőbe kiállításon ezen fejlesztések közül mutatunk be néhány fontos mérföldkövet, a teljesség igénye nélkül. A Kutatók Éjszakáján Manno Sándor fejlesztőmérnök vezeti körbe az érdeklődőket, aki maga is sok bemutatott eszközön dolgozott a vasfüggöny idején.

Ördöglakatok és logikai játékok

Számos feladvány megoldásának kulcsa a megfelelő módszer, algoritmus kitalálása. Még ha néha úgy is érezzük, hogy csak a szerencsének köszönhetően sikerült szétszedni, összerakni egy ördöglakatot, valójában szinte mindig szükség van valamilyen ötletre, ügyes fogásra, leleményre – legyen az akár tudatos, akár nem. A játékok egy része ugyanakkor kiválóan modellezhető és meg is oldható számítógéppel. De nemcsak a megoldást, hanem magát a játéktervezést is segítik ezek az algoritmusok. Hogyan lehet egy számítógép segítségével tervezett játék élvezetes, jól játszható?

Bejárjuk a vaskori Duna utat

Nemzetközi együttműködés keretében jött létre a Duna-medence vaskori régészeti örökségét bemutató Vaskori Duna Út, amely 2021-ben elnyerte az Európa Tanács Kulturális Útvonal tanúsítványát. A bemutató során az érdeklődők virtuális utazást tehetnek térben és időben a Vaskori Duna Út hazai és külföldi helyszínein a SZTAKI eLearning Osztálya által fejlesztett többnyelvű okostelefonos alkalmazással. A helyszíneken lenyűgöző halomsíros temetők, síktemetők, erődített települések és oppidumok, valamint páratlan régészeti leletek várnak arra, hogy újra felfedezzék őket!

A SZTAKI programjainak gyűjtőoldala: https://www.sztaki.hu/kutatok-ejszakaja

A SZTAKI programjai a Kutatók Éjszakája weblapján: https://app.kutatokejszakaja.hu/esemenyek?search=sztaki

The post Kutatók Éjszakája a SZTAKI-ban – 2022 appeared first on Műszaki Magazin.

A virtuális látogatók megnézhetik, hogyan játszik Mistakost (ügyességi társasjátékot) egy robot; megtudhatják, hogyan működik a holografikus mikroszkóp; beszélgetést láthatnak arról, hogyan fejlesztjük a növénytermesztésre alkalmas kollaboratív robotokat; és megtudhatják azt is, hogyan működik egy, mesterséges intelligenciával dolgozó ajánlórendszer. Szó lesz arról, hogyan érdemes online konferenciát szervezni a pandémia alatt; és kiderül, hogy készült, és miért bukott el a Primo, a nyolcvanas évek magyar gyártású, megfizethető számítógépe.

Az érdeklődők emellett meghallgathatják Ottonie von Roeder, német iparművész angol nyelvű előadását, aki eddigi projektjei mellett arról beszél majd, hogyan készít a SZTAKI mérnökeivel közösen robotot építő robotot.

A programok részletes leírása

• 17:00 Társasozzunk robottal!
  Előadó: Csempesz János

A Mistakos nevű társasjátékban műanyag székeket kell egymásra pakolni. Kézzel is kimondottan nehéz a játék, de egy robotkart játékkonzolos kontrollerrel vezérelve méginkább az. Az élő közvetítésben azt is bemutatjuk, milyen óvatosan manőverez a robot.

• 17:20 Digitális Holografikus Mikroszkópia
  Előadó: Kiss Márton

Hogyan készítsünk térfogatvizsgáló mikroszkópot hagyományos mikroszkópunkból? Avagy, utazás a holográfia képalkotó világában Leia hercegnő nélkül, az algák földjén a vízben.

• 17:40 Robotos növénytermesztés, biztonságosan
  Előadó: Paniti Imre

Hogyan lehetne biztonságossá tenni a kollaboratív robotok bevonását a hidropóniás rendszerek üzemeltetésében? A SZTAKI közreműködésével indult HydroCobotics projektben többek között egy biztonsági protokoll létrehozása a cél, hogy olcsóbb és hatékonyabb legyen a fenntartható növénytermesztés.

• 18:00 Hogyan működik egy ajánlórendszer?
  Előadó: Kelen Domokos

Mi alapján hozza fel a következő zeneszámot a Spotify? Hogyan találja ki egy számítógép az ember ízlését? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg válaszolni az előadás során egy klasszikus ajánlórendszer-algoritmus bemutatásán keresztül.

• 18:20 Robot School – Design meets Science (In English!)
  Előadó: Ottonie von Roeder

Ottonie von Roeder, an artist and designer from Germany is spending a month at SZTAKI to work on a joint project with the researchers of the Institute, on the behalf of Goethe Institute. The goal is to build a robot that has creative purposes. We take a look into that!

• 18:40 A folyamatosan megújuló Magyar Hidrológia Társaság 2021. év XXXVIII. Országos (Online) Vándorgyűlésének bemutatása
  Előadók: Márkus Zsolt László, Szlávik Lajos, Vargha Márta

A Magyar Hidrológiai Társaság a vízzel foglalkozók 1917 óta működő országos szakmai szervezete. 40 éve tartanak évente országos vándorgyűlést – a pandémia miatt első ízben online formában. Öt szekcióban 72 tanulmány érkezett be, ezekből 39-et előzetesen, videó előadás formájában., a SZTAKI SSS platformján mutattak be. 2021. szeptember 14-15-én az online konferencia technikai megvalósítása is a SZTAKI-val együttműködésben történt. 22 élő előadás hangzott el, csaknem 400 regisztrált résztvevő számára. Ezekből két – közérdeklődésre számot tartó – előadás részletét mutatjuk be: a 11 éve történt vörösiszap-katasztrófáról és a COVID-pandémia szennyvízből történő kimutatásáról.

• 19:10 Primo – megfizethető számítógép a SZTAKI mérnökeitől
  Előadó: Manno Sándor

Primo a hazai számítógépgyártás egyik igazi különlegessége, amit a nyolcvanas évek Magyarországán megfizethető hobbiszámítógépnek szántak a SZTAKI mérnökei. Mint ilyen, egyedülálló kísérlet volt – a neve is ezt sugallja, ami olaszul elsőt jelent. Manno Sándor fejlesztőmérnök, aki maga is dolgozott a Primón, a gép történetéről, működéséről és felépítéséről beszél majd a Kutatók éjszakáján, bemutatva magát a klasszikus gépet is.

• 17:00 SZEMÉLYESEN LÁTOGATHATÓ PROGRAM GYŐRBEN: Szerelj közösen a robotokkal!
  Előadó: Szűr Dávid

A SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia kutatóközpontjában évek óta foglalkozunk úgynevezett Ipar 4.0 megoldásokkal. A bemutatón többféle valódi alkatrészek szerelését mutatjuk úgy, hogy az egyes lépéseknél választani lehet, hogy egy robot vagy a látogató végezze-e el. Így bárki dolgozhat együtt (kollaboratív módon) a robottal. Emellett látható a komplex szerelési munkaállomás digitális modellje, amelyet különféle szenzorok segítségével valós időben jelenítünk meg. A gyártás és az informatika egyre szorosabb és átfogóbb kapcsolatát, az így kialakuló új technológiai megoldásokat és üzleti megközelítéseket hívjuk Ipar 4.0-nak. A digitalizáció segítségével ún. kiber-fizikai rendszerek alakulnak ki, ahol mindegyik berendezésnek a valódi (fizikai) példánya mellett egy digitális/virtuális (kiber) példánya is létezik, melyek mélyen összetartoznak és alkalmassá teszik a berendezést, hogy a felhasználóik sokkal átfogóbb és okosabb (smart) módon használhassák. Ennek a változásnak az egyik legizgalmasabb területe az újfajta robotizáció, amikor a robotok olyan környezetben dolgoznak, ahol ember is előfordul, sőt a robotok és az emberek közösen végeznek el feladatokat.

Helyszín: 9026 Győr, Egyetem tér 1. Földszint, ÚT110

Élő közvetítés

Az élő közvetítés 2021. szeptember 24-én, 17 órakor kezdődik. Érdemes követni Facebook-oldalunkat is a friss információkért.

A programok a Kutatók Éjszakája weboldalán is elérhetőek.

Minden egy helyen: https://www.sztaki.hu/kutatok-ejszakaja

The post Kutatók éjszakája – társasozás robottal appeared first on Műszaki Magazin.

2021. június 7. és 9. között rendezi meg a SZTAKI az INCOM 2021 című, főként gyártáshoz kapcsolódó szakmai rendezvényt, ami ötvennél is több előadást kínál a regisztrált résztvevőknek. A prezentációk közül is kiemelendők az élő, virtuális plenáris előadások, amiket világszinten jegyzett kutatók tartanak.

Június 7-én, 12:30 ás 13:00 között François B. Vernadat professzor tart előadást Integration and Interoperability in Automated and Smart Manufacturing Systems címmel. A francia/kanadai Vernadat Ottawában doktorált 1981-ben, 1995 óta a University of Lorraine professzora. Bár számtalan európai intézetben tanított és kutatott, neve elsősorban a gyártási rendszerek informatikájával és a vállalati modellek kialakításával forrott össze. Az INCOM-on Vernadat többek közt arról beszél majd, hogy az integráció és az interoperabilitás több területen is átfedik egymást. Az előadásban ezek Ipar 4.0-ban betöltött szerepét és jövőbeli irányait elemzi majd a professzor.

Június 8-án, 14:30 és 15:00 között Jürgen Beyerer professzoré a virtuális színpad, hogy levezényelje How to Optimize Production Processes Systematically based on methods of Artificial Intelligence and Machine Learning? című előadását. Beyerer 1994-ben doktorált a Universität Karlsruhén, jelenleg a Karlsruher Institut für Technologie komputertudomány-professzora, a Fraunhofer Institute of Optronics, System Technologies and Image Exploitation igazgatója. Az INCOM-on többek közt arról beszél majd, hogyan gyorsíthatja és fejlesztheti a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás az újabb és újabb gyártási eljárásokat, illetve gyakorlati példákon mutatja be, hogyan illeszthetők be a dinamikus modellek az ipari alkalmazásokba.

Az INCOM 2021 utolsó napján, június 9-én, 12:30 és 13:00 között Soundar Kumara professzor tart majd előadást AI and ML in Manufacturing – Is there Life after Deep Learning? címmel. Kumara az amerikai Purdue Universityn doktorált 1985-ben, az IISE, a CIRP, az AAAS és a ASME tagja, a Penn State University professzora. A professzor előadásában arról lesz szó, hogyan vezet a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazása a gyártás okossá válásához. Ehhez elméleti és gyakorlati sikereket is felvonultat majd.

Az INCOM 2021 persze nem kizárólag a plenáris előadásokról szól majd. A fent említett professzorokon túl számtalan egyetem és kutatóintézet munkatársa előad, a teljes program ide kattintva érhető el.

The post Világszinten elismert kutatókat hoz az INCOM 2021-re a SZTAKI appeared first on Műszaki Magazin.

Kiderül, elveszik-e a robotok a munkánkat vagy hogy mire jó egy okosgyár. A virtuális látogatók megnézhetik, hogyan rajzol mesterséges intelligencia segítségével portrét a robot. Elmondjuk, miért nehéz robottal szétválogatni alkatrészdarabokat, mesélünk Eötvös Loránd Ság hegyi méréseiről, és a magyar internet kezdeteiről is.

A SZTAKI 2020-ban is részt vesz a Kutatók Éjszakáján: november 27-én 17:00-tól élő, online közvetítés keretében öt előadást tartanak a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet munkatársai. Kiderül, hogy miért bonyolult a portrérajzolás egy robotnak, megismételjük Eötvös Loránd Ság hegyi méréseit, valamint bemutatkozik az első X-box – egy korai, magyar fejlesztésű hálózati eszköz –, ami még nem játékkonzol volt.

Az első előadásban arról lesz szó, mitől lesz okos egy gyár, hogyan kell egyáltalán felokosítani, és mire jó egy minigyár. Ezt követik az embernek könnyű, de egy robotnak nehéz feladatok bemutatói: portrérajzolás és alkatrészválogatás.

Virtuális sétát teszünk Eötvös Loránd Ság hegyi méréseinek helyszínén, majd megismerhetjük a SZTAKI első ötven évének hálózati hardverfejlesztéseit, jó pár, ma már relikviának számító eszköz is előkerül.

Részletes program:

• 17:00 Okosgyár kicsiben – apróknak és nagyoknak
  Előadó: Beregi Richárd
  Mi történik egy gyárban a színfalak mögött? Mitől okos egy gyár? Miért jó, hogy okos? Milyen jövőt tartogatnak az üzemek a dolgozóiknak? Ezekre, és ehhez hasonló kérdésekre kaphatnak választ a SZTAKI SmartFactory minigyárában a kíváncsiak.
• 17:25 Egyszerű az embernek, bonyolult a robotnak I. – portrérajzolás
  Előadó: Cserteg Tamás

Nem mindenki tud portrét rajzolni. Viszont a SZTAKI kutatói értenek a mesterséges intelligenciához és tudnak robotot is programozni, ezért építettek egy portrérajzoló robotot, ami rajzol helyettük. De vajon hogyan működik?

• 17:50 Egyszerű az embernek, bonyolult a robotnak II. – gépkiszolgálás

Előadó: Tipary Bence

Emberként nem jelent gondot szétszórt tárgyakat elpakolni a helyükre. Robottal ez mégis mennyire lehet nehéz? Szükség van ilyesmire a gyárakban? Az autonóm gépkiszolgálás miértjeivel és technikai rejtelmeivel ismerkedhetnek meg az előadásban.

• 18:15 Eötvös Loránd Ság hegyi mérései

Előadó: Márkus Zsolt László
A Ság tanúhegy Celldömölk fölött 279 méter magasan emelkedik. 1891-ben a hegy platóján Eötvös Loránd végzett méréseket a róla elnevezett torziós ingával. A program keretében interneten elérhető, fotó alapú gömbpanorámaképek segítségével Virtuális sétában és okostelefonos alkalmazásban elérhető GPS-alapú interaktív tematikus túrában mutatjuk be a méréssel kapcsolatos részleteket.

• 18:40 Számítógép-hálózati fejlesztések a SZTAKI-ban 1971 és 1991 között
  Előadó: Manno Sándor
  Amikor az IBM már nem volt elég: a SZTAKI a vasfüggöny ellenére is befolyásolta a világ informatikai fejlesztéseit.

További információk:

A programok és az élő közvetítés linkje:

https://www.sztaki.hu/kutatok-ejszakaja

Facebook-esemény:

https://www.facebook.com/events/693026054948616

The post Kutatók Éjszakája a SZTAKI-ban appeared first on Műszaki Magazin.

Idén a koronavírus-járvány felülírta a szokásokat, ezért az Európai Bizottság illetékesei úgy döntöttek, hogy a megszokott szeptember végi időponttól eltérően idén november 27-én és 28-án lehet bepillantani a különböző tudományterületek titkaiba – olvasható a közleményben.

A szervezők remélik, hogy a késő őszi időpontig a járványhelyzet lehetővé teszi és az összes tervezett rendezvényt meg lehet tartani, ugyanakkor a részt vevő intézmények – egyetem, kutatóintézet, laboratórium, múzeum, középiskola és sok más – arra is felkészülnek, hogy a világhálón keresztül nyújtsanak élményt a sok ezer érdeklődőnek.

A Kutatók Éjszakáján immár 14 éve szórakoztató, inspiráló előadásokon, kísérleteken, laborbejárásokon és további játékos programokon keresztül ismerkedhet minden korosztály a tudományos kutatás számos új eredményével és módszereivel. Az Európai Unió Bizottsága által kezdeményezett rendezvény legfontosabb célja, hogy a kutatók és fejlesztők sokszínű munkája vonzóvá váljon a fiatalok számára.

Forrás: MTI

The post Novemberre halasztották a Kutatók Éjszakáját appeared first on Műszaki Magazin.