A modern gyártástechnológia egyre nagyobb mértékben támaszkodik kollaboratív robotokra (kobotokra), amelyek képesek emberi munkatársakkal együttműködni biztonságosan és hatékonyan. Az ilyen rendszerek fejlesztése során kulcsfontosságú, hogy a robotok végeffektora, azaz a robot „keze”, megfeleljen a szigorú biztonsági és funkcionális követelményeknek. A “Kollaboratív Végeffektor” projekt célja egy olyan eszköz megalkotása volt, amely megfelel az ISO/TS 15066 (2016) szabvány előírásainak, miközben maximalizálja a hatékonyságot a gyártási folyamatok során.

Miért fontosak a kollaboratív végeffektorok?

A kobotok sikerének kulcsa az ember-robot interakcióban rejlik. Azonban ahhoz, hogy ezek a robotok biztonságosan működhessenek közvetlen emberi jelenlétben, érzékelniük kell a környezetüket, reagálniuk kell a hirtelen eseményekre, és minimalizálniuk kell az esetleges sérülési kockázatokat. A végeffektorok fejlesztése ezen kihívások kulcsfontosságú része, hiszen ez az eszköz valósítja meg a fizikai kapcsolatot a robot és a kezelendő tárgy vagy maga az ember között.

A projekt és annak élenjáró megoldásai

A “Kollaboratív Végeffektor” fejlesztésének fő célja egy olyan moduláris eszköz létrehozása, amely könnyen integrálható a különböző ipari alkalmazásokba, miközben biztosítja az optimális teljesítményt és biztonságot. A projekt keretében a következő kulcstechnológiák kerültek kidolgozásra:

• Erőérzékelő rendszerek: Az integrált erőérzékelők segítik a robotokat abban, hogy pontosan szabályozzák az alkalmazott erőt, elkerülve az emberi munkatársak vagy a kezelendő tárgy sérülését.
• Puha és rugalmas anyagok: A végeffektorok burkolatához és munkafelületeihez használt anyagok csökkentik az ütközések káros hatásait.
• Gyors moduláris csatlakozók: Ezek lehetővé teszik a végeffektor gyors cseréjét és testreszabását a különböző alkalmazási forgatókönyvekhez.

Az ISO/TS 15066 szabvány szerepe

Az ISO/TS 15066 (2016) az ipari kollaboratív robotok biztonsági szabványait határozza meg. Ez a dokumentum pontosan leírja azokat a paramétereket, amelyek mentén egy robot biztonságosan együttműködhet emberekkel, beleértve az ütés és nyomás értékeit is, amelyeket az emberi test még károsodás nélkül kibír.

A projekt során a fejlesztési csapatunk gondosan figyelembe vette ezeket az előírásokat, biztosítva, hogy az új végeffektor minden tekintetben megfeleljen a szabvány elvárásainak.

1.  kép zárt állapot

A projekt során elvégzett szakmai feladatok eredményei

1 Irodalomkutatás

A projekt előkészítési szakaszában a szükséges szabványok beszerzése és tanulmányozása történt meg. Az elvégzendő feladatok szempontjából az alábbi szabványok bizonyultak relevánsnak:

ISO/TS 15066:2016 – Kollaboratív robotok biztonsági követelményei

MSZ EN ISO 10218-1:2016 – Ipari robotok biztonsági követelményei (1. rész)

MSZ EN ISO 10218-2:2016 – Robotrendszerek és összehangolásuk (2. rész)

MSZ EN ISO 13849-1:2016 – Gépek biztonsága, vezérlőrendszerek tervezési alapelvei

ISO/TR 20218:2018 – End-effektorok biztonságos kialakítása

ISO/TR 20218:2017 – Kézi terhelésű állomások biztonságos tervezése

A szabványok alapján a projekt specifikus követelményeit és tervezési irányelveit azonosítottuk.

2 Tervezési alapok és prototípus tervezés

A tervezési szakaszban az end-effektor biomechanikai hatásait, valamint a burkolat kialakításának követelményeit vizsgáltuk. A burkolat célja az ütközési erők minimalizálása és a biomechanikai előírások betartása volt. A tervezés során a következő szempontokat vettük figyelembe:

Erőhatások és biomechanikai követelmények: A burkolatnak el kell oszlatnia az ütközési erőket, minimalizálva a sérülés kockázatát.

Geometriai optimalizálás: A hexagonális és gömbfelületű burkolatok alkalmazásával a felületi nyomás csökkenthető.

Mozgatás és vezérlés: Az aktuátorok számának minimalizálásával egyszerűsítették a vezérlést, amely csökkentette a költségeket és növelte a megbízhatóságot.

Az első prototípus egy UR3 e-series robotra készült, amely kis mérete és alacsony tömegközéppontja miatt optimális választás volt.

3 Prototípus tervezés

A prototípus tervezése során a fő cél a “rough design” elkészítése volt, amely lehetővé tette az alkatrészek méretének és tömegének előzetes meghatározását. Az alkatrészek 3D nyomtatással készültek, amely gyors iterációkat és költséghatékony hibakezelést tett lehetővé. A tervezés során az alábbi megállapításokat tettük:

A burkolat és a kinematikai lánc összeszerelhetősége érdekében két elemből álló burkolatot terveztünk.

Az aktuátor és a burkolat közötti kapcsolat optimalizálása csökkentette a mozgó alkatrészek számát.

Az elsődleges tervezési cél az egyszerű gyárthatóság és alacsony költségek biztosítása volt.

4 Prototípus gyártáselőkészítés és gyártás

A prototípus gyártását 3D nyomtatással kezdtük meg. A gyártási folyamat során számos technikai kihívást azonosítottunk:

Nyomtatási hibák: Szálanyag beégése, rétegek közötti kohézió hiánya és nagy felületű termékek felhajlása jelentették a leggyakoribb problémákat.

Karbantartási igények: A nyomtatók 50-60 üzemóra után rendszeres karbantartást igényeltek.

A munkahenger kiválasztásánál az SMC eszközt használtuk, amely kis mérete és nagy merevsége miatt ideális volt a feladathoz.

5 Összeszerelés

Az összeszerelési szakaszban a nyomtatott alkatrészek illeszkedési problémáit azonosítottuk és javítottuk. Az első prototípus tapasztalatai alapján a következő módosításokat végeztük el:

A furatok méretét növeltük a könnyebb szerelhetőség érdekében.

Az alkatrészek illesztéseit átterveztük, hogy minimalizáljuk a mechanikai hibákat.

2. kép működés közben

6 Erőmérő kalibrálás

Az erőmérők kalibrálásához speciális szerszámokat fejlesztettünk, amelyek lehetővé tették a pontos beállítást. A mérési adatok alapján meghatároztuk az erőmérők által mért értékek terhelési paramétereit. A kalibrálás során az etalon sablonok szélességi értékeit variáltuk, hogy pontos mérési sorozatot hozzunk létre.

7. Prototípus terv fejlesztése

A prototípus összeszerelése során több problémát azonosítottunk, amelyek a szerelést és programozást nehezítették:

A megfogó hatásvonalai és az erőmérő tengelyei nem estek egybe a robot belső szenzorainak tengelyével. Ez elforgatott TCP (szerszámközéppont) és COG (tömegközéppont) értékekkel való számolást igényelt volna, ami bonyolította volna a programozást.

Túlzsúfolt belső szerelési helyek és az egy hengerrel mozgatott mechanika okozta beállítási problémák.

Ezek megoldására:

Egy extra mozgató hengert terveztünk az ajtó mozgatásához, amely függetlenítette a megfogó Z irányú mozgását az ajtó nyitásától.

Egyszerűsítettük a szerkezetet, csökkentve az alkatrészek számát, és több helyet biztosítottunk a beépítéshez.

A szenzortartó kereten további optimalizálásokat végeztünk.

8 Teljesítmény- és erőhatárolás számításai és módszereinek vizsgálata

A szabványok, különösen az EN TS 15066 műszaki előírás, részletes útmutatót nyújtanak a kollaboratív robotok biztonsági követelményeiről.

A vizsgált módszerek:

Biztonsággal összefüggő leállításfelügyelet

A robot mozgását érzékelők (fényfüggöny, területszkenner) segítségével állítjuk meg, mielőtt az ember a veszélyes zónába lépne.

A védőtávolságot az ISO TS 15066-2016 és az MSZ EN ISO 13855-2010 szabványok alapján számítottuk.

Sebesség- és elkülönítés-ellenőrzés

A robot sebessége dinamikusan változik az ember távolságától függően.

Kézi vezérlés

Az operátor egy vezérlőeszközzel lassú sebességgel irányíthatja a robotot.

Teljesítmény- és erőhatárolás

Az ember-robot érintkezés megengedett, ha az nem okoz fájdalmat. Az EN ISO TS 15066-2016 határértékeket ad meg az ütközési erőkre.

Kvázi statikus ütközések esetén a robot mozgását úgy kell tervezni, hogy a megállási út kisebb legyen, mint az érintett testrész deformációja.

Tranziens ütközések során a robot és az ember közötti mozgási energia elnyelését vizsgáltuk.

9 Mérőelektronika beállítása

A mérőelektronika konfigurációját a Pi Mach II szoftverrel végeztük. Az alapbeállítások (pl. eszköznév, IP-cím) után a digitális output kapcsolási értékeit határoztuk meg. A hiszterézis értékeit az egyes limitekhez igazítottuk, hogy az outputok az elvárt módon működjenek.

10 Robot konfiguráció

Az applikáció megfelelő működéséhez az Universal Robot konfigurációját az alábbiak szerint végeztük el:

Megfogó paraméterei: Tömeg, tömegközéppont, ki- és bemeneti jelek.

Biztonsági beállítások: Mozgási és sebességkorlátok, biztonsági bemeneti jelek.

Modbus kommunikáció: A robot és a külső eszközök közötti jelek rögzítése.

Tesztjeink azt mutatták, hogy az azonnali fékezés elengedhetetlen a gyors reakciók kiváltásához.

11 Megjelenítő és kiértékelő szoftver

Az erőmérő szenzorok adatainak valós idejű rögzítésére és megjelenítésére új szoftvert fejlesztettünk, mivel a korábbi UR Log Viewer nem tudta kezelni az összes szükséges adatot. Az RTDE (Real-Time Data Exchange) interfészen keresztül Python nyelven gyűjtöttük az adatokat, amelyeket valós időben jelenítettünk meg.

A burkolat súlya alapterhelést jelentett a szenzorokon, ezért a programban folyamatosan nulláztuk az értékeket, hogy kompenzáljuk ezt a hatást.

Eredmények és jövőkép

A “Kollaboratív Végeffektor” projekt már most számos érdemi eredményt hozott, beleértve egy prototípus sikeres tesztelését, amely bizonyította a rendszer hatékonyságát és biztonságosságát. A következő lépés az ipari partnerekkel való szorosabb együttműködés, hogy a végeffektor valódi gyártókörnyezetben is bizonyíthasson.

A fejlesztés nemcsak az ipar, hanem a kutatás és az oktatás számára is értékes, hiszen az innovatív technológiák hozzájárulhatnak a kobotok további fejlődéséhez, miközben elősegítik a biztonságos ember-robot együttműködés elterjedését.

Záró gondolatok

A “Kollaboratív Végeffektor” projekt bizonyítja, hogy a jövő ipari technológiáinak kulcsa az innováció, a biztonság és az emberi igényekre való odafigyelés. A robotok és emberek közötti hatékony együttműködés nemcsak a gyártási folyamatokat forradalmasíthatja, hanem az általános munkahelyi környezetet is biztonságosabbá és produktívabbá teheti.

A B&O Kft. a projektet a Széchenyi 2020 program keretében meghirdetett Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék” felhívásának a keretében valósította meg, GINOP-2.1.2-8-1-4-16-2018-00618 azonosító szám alatt.

Szerző: Óvári Attila, tulajdonos, ügyvezető, vezető kutató

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kollaboratív robotok és az új generációs végeffektorok appeared first on Műszaki Magazin.

Újszerű kondenzátoranyagok kifejlesztését és vizsgálatát kezdte meg a Miskolci Egyetem és az AsiaNet Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2021. április 1-jén, amely projekt idén sikeresen befejeződött. Az együttműködés céljai között olyan nagyhatékonyságú kondenzátoranyagok előállítási módjának a kidolgozása szerepelt, amely a nemzetközi szakirodalomban és az ipari gyakorlatban is újdonság. Az eredmények ipari hasznosítása érdekében részletes, az ipari igényeken és elvárásokon alapuló piackutatás készült.

A szuperkondenzátor-anyag kifejlesztésében a Miskolci Egyetem és az indiai Indian Institute of Technology, Patna kutatóintézet munkatársai szoros partnerségben dolgoztak együtt, amelynek eredményeként közös szabadalmi bejelentés készült el. A kifejlesztett, előállított nagyhatékonyságú kondenzátorok alkalmasak megújuló energiaforrások által termelt elektromos energia tárolására, akkumulátorok kiegészítésére. A szuperkondenzátor-anyagok az eddig általánosan használt kondenzátorokkal szemben jelentős mennyiségű töltést képesek raktározni, feltöltésük nagyon rövid időigényű, és a megőrzött töltést is rövid idő alatt képesek leadni.

A fejlesztés során szén alapú nanoanyagokat, így nanocsövet, grafént, karbon nanolemezkéket alkalmaztak. Az indiai partner plazmaszórás technikát alkalmazva létrehozta a kondenzátorokat, amelyek mikroszerkezetét a Miskolci Egyetem laboratóriumaiban vizsgálták, majd az eredmények alapján a miskolci kutatók javaslatot tettek arra, milyen módosított paraméterek mellett folytassák a kondenzátoranyagok előállítását. A kutatás-fejlesztési együttműködés révén végül olyan prototípus és közös tudásbázis jött létre, amelyet az ipari partnerek hasznosíthatnak a megújuló energiára épülő erőművek tervezése során.

A projekt címe: Plazmaporlasztással készített CNT erősített grafén bevonatú elektródok nagyhatékonyságú kondenzátor alkalmazáshoz: Ipari alkalmazás – 2019-2.1.13-TÉT_IN-2020-00049

Forrás: Miskolci Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szén alapú szuperkondenzátort fejlesztettek a Miskolci Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek kutatás-fejlesztés és innováció területén dolgoznak és érnek el egyre szembetűnőbb eredményeket. A vállalkozásoknak – főleg az elmúlt években – jobban oda kellett figyelniük arra, hogy takarékoskodjanak, és bár gyakran a túléléshez van rá szükségük, sokan mégsem vesznek igénybe olyan adókedvezményeket, amelyek évek óta rendelkezésükre állnak.

Az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2012. február 1-je óta látja el a K+F tevékenységek minősítését. A kutatómunkát teszi még hatékonyabbá, ha a vállalkozások a projektekre akár már a munka megkezdése előtt minősítést kérnek, ezzel ugyanis nem csak adókedvezményhez juthatnak, de pályázati forrást is könnyebben szerezhetnek.

Több tízmillió forint is lehet

Az SZTNH által minősített K+F projektek után igényelt adókedvezmény akár több millió forintot is jelenthet. A társasági adóról szóló törvény értelmében a kutatás-fejlesztési projekteknél az adózó igénybe vehet adóalap kedvezményt és adókedvezményt is. Az adóalap kedvezménynél a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektek közvetlen költségével csökkenthető a társasági adó alapja. Ha pedig egy vállalat K+F szerződés alapján kutatóintézettel közösen végzett tevékenységet, akkor 50 millió forintig a költségek háromszorosa is figyelembe vehető. Adókedvezmény esetében fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe azok a társaságok, amelyek minimum 100 millió forint jelenértékű kutatás-fejlesztési célt szolgáló beruházást hajtanak végre – ezt akár több évre lebontva is érvényesíthetik.

Levonható közvetlen költségek

A helyi adókról szóló törvény alapján helyi iparűzési adó (HIPA) kedvezmény, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény alapján pedig innovációs-járulék-kedvezmény is érvényesíthető. A K+F minden közvetlen költsége (bér, anyag, igénybe vett szolgáltatások, rezsi stb.) levonható a helyi iparűzési adó alapjából és a közvetlen költségek 10 százalékával csökkenthető maga az adó is (ha az adott önkormányzat erre lehetőséget ad), mivel az innovációs járuléknak is a HIPA alap az alapja, így abból is érvényesíthető a kedvezmény. Kisvállalati adó (KIVA) esetén a K+F tevékenységben részt vevő dolgozó számára kifizetett bér alapján adóalap-csökkentés érvényesíthető, a K+F bérköltség teljes összegére 5 százalék KIVA adómegtakarítás esik, de ebben az adózási formában nem kell szocho-t, és Tao-t fizetni.

Érdemes PhD-hallgatót foglalkoztatni

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény értelmében K+F projektek esetében az adózó igénybe vehet szociális hozzájárulási adókedvezményt is. Kutatók foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adó 50 százalékát, PhD-hallgató vagy tudományos fokozattal rendelkező kutató foglalkoztatása esetében pedig 100 százalékát engedik el.

Megfelezhető a társasági adó

Ebbe a körbe tartozik a jogdíjbevétel is (ez lehet például szabadalom, használatiminta-oltalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány, szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási, felhasználási engedélye), bár ehhez nem szükséges K+F tevékenységet folytatni.

A jogdíjbevételek esetében nem 9, hanem 4,5 százalék a társasági adó (iparűzési adó pedig nincs, mert a helyi adókról szóló törvény a jogdíjakat nem tekinti árbevételnek).

Egyeztessünk a könyvelővel!

Az adókedvezmények igénylési módja egyszerű, de érdemes minden cégnek a könyvelőjével is időben felvennie a kapcsolatot. A szociális hozzájárulási adót például havonta kell megállapítani és megfizetni, ehhez pedig jó, ha tudjuk, munkavállalóink közül ki vesz részt az adott fejlesztési tevékenységben. A társasági adó és a helyi iparűzési adó megfizetésének határideje tárgyévet követő május 31., így ezekben az adónemekben nem kell annyira előrelátónak lennünk, de így is érdemes mindig időben egyeztetni a könyvelőnkkel.

Példák

Vegyünk példának egy céget, amelyik alkatrészgyártással foglalkozik. A tevékenységéhez kapcsolódóan egy új típusú alapanyag-fejlesztést rendel meg egy egyetemtől 10 millió forint értékben, így jogosulttá válik a TAO adóalapját a K+F költségek háromszorosával, tehát 30 millió forinttal csökkenteni. Ebben az esetben, ha 100 millió forint adózás előtti eredményt feltételezünk, akkor a 9 millió forint társasági adó helyett csupán 5,4 millió forintot kell megfizetnie, azaz a kutatás-fejlesztési kedvezményekkel 3 millió 600 ezer forint adókedvezményt ér el.

Egy másik példát véve, ha a helyi iparűzési adót vizsgáljuk, és azt feltételezzük, hogy 10 millió forint értékben kutatás-fejlesztési tevékenységet végzett a cég, az értékesítés nettó árbevétele pedig 200 millió forint (amelyből 100 millió forint jogdíjbevételből származik), akkor ennek a cégnek a 2 százalékos helyi iparűzési adója 4 millió forint lenne, ám a jogdíjbevételeket és a K+F tevékenységet illető adókedvezmény figyelembevételével az iparűzési adója csupán 1,8 millió forint lesz. Vagyis 2 millió 200 ezer forint kedvezményt ér el, míg innovációs járulék tekintetében a 600 ezer forint helyett csupán 270 000 ezer forint innovációs járulékot kell megfizetnie. Összesen tehát 2 millió 530 ezer forint adókedvezményt ér el.

Ha pedig a szocho kedvezményt vizsgáljuk és feltételezünk egy céget, ahol a K+F tevékenységet végző kollégák munkabére 8 millió forint, akkor ebben az esetben a cég ezen bruttó munkabér 13 százalékát fizetné szociális hozzájárulási adóként, azaz 1 millió 40 ezer forintot. Ha azonban igénybe veszik a K+F kedvezményt csupán ezen összeg felét, 520 ezer forintot kell fizetniük.

www.sztnh.hu

Figyelmébe ajánljuk:

A témához kapcsolódva ajánljuk a Levédeted, vagy másé legyen a haszon? cikkünket, melyben a szellemitulajdon-védelem fontosságáról és tapasztalatairól Forintos Róbert, a HWP társelnöke, illetve Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke beszélgetett velünk.

The post Kutatás-fejlesztés: a túlélésben is segíthetnek az adókedvezmények appeared first on Műszaki Magazin.

Az EFT Szerszámok Kft. a közelmúltban egy nagyszabású, két éves kutatás-fejlesztési projektet zárt le az NKFIH támogatásával. A K+F tevékenység célja a jelenkor anyagaihoz és alkalmazásaihoz illeszkedő modern szerszámkialakítások kutatása volt, amelyekkel teljesíteni lehet az egyre növekvő ügyfélelvárásokat mind az üzembiztonság, mint az éltartam terén.

A kutatás 3 szerszámtípusra is kitért: a csigafúrókra, lépcsős fúrókra és marókra. A konkrét szerszámtípusok, megmunkálandó anyagok és megmunkálási körülmények meghatározása piaci szereplők igényei és tapasztalatai alapján történt, így konkrét, gyakorlati szerszámokból és alkalmazásokból kiindulva építhettük fel a fejlesztési folyamatot.

A K+F tevékenység során az EFT Szerszámok Kft. által meghatározott szerszámokra az Óbudai Egyetem Bánki Donát karának szakértő munkatársaival karöltve kerültek megállapításra a lehetséges szerszámvariációk, amelyek végül ­gyártás után szintén az Óbudai Egyetemen kerültek vizsgálatra.

A szerszámvariációk különböző élgeometriákat, élpreparációkat, bevonatokat, élszámot, spirálszöget alapján jöttek létre, de a megmunkálási paraméterek változtatásával is ki tudtuk terjeszteni a vizsgálat hatáskörét, a K+F során több mint 150 különböző szerszámvariációt alkottunk meg és gyártottunk le.

1. ábra Példa szerszámvariációkra (maró)

A fejlesztés folyamán az adatgyűjtés már a gyártási folyamat során megkezdődött a gyártási idők, esetleges gyártási korlátok, nehézségek azonosításával, költségelemzésével. Az elkészült szerszámokat az Óbudai Egyetem Bánki Donát karán ezután a meghatározott megmunkálandó anyaggal munkára bírták, eközben pedig rögzítésre kerültek a megmunkálási folyamat során fellépő axiális erők és nyomaték, a folyamat végén pedig elemzésre begyűjtésre került a leválasztott forgács (szín, alak). A munkadarabok vizsgálata szintén számos információt kínált, mint a köralak-pontosság vagy a felületi minőség. Természetesen maga a szerszám is mikroszkópos ellenőrzésre került a kopás, élrátét-képződés tekintetében.

Az összegyűjtött adatokat ezután az Óbudai Egyetem szakembereinek vezetésével elemezték és értékelték. A folyamat eredményeképpen egyfelől választ adtak a kiindulásként szolgáló konkrét megmunkálási folyamatnál optimális szerszámkialakításra, de a széleskörű adatokra épülő, különböző szempontok szerint megalkotott főhatásábrák, kimutatások és adatok révén a konkrét megmunkáláson túlmutató know-howra tettünk szert, amely felhasználásával számtalan alkalmazáshoz és megmunkálandó alapanyaghoz tudunk optimális megoldást kínálni ügyfeleinknek.

3. ábra Főhatásábra

A kutatás eredményeképpen a 2021-es évben több ügyfelünknek tudtunk új kialakítású szerszámokat kínálni, továbbá új ügyfeleket, új alkalmazásokat is sikerült megnyernünk, így a kutatás-fejlesztés tudományos hozadékához számszerűsíthető üzleti eredmény is társítható.

The post Új kialakítású forgácsoló szerszámok appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek természetesen számtalan oka van, ebben az írásunkban ezt vesszük végig a minősítést kiadó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának segítségével.

A magyarok elsősorban kitalálásban és gyártásban erősek, azt azonban a mai napig nem sikerült megtanulnunk, hogyan is kell üzletet csinálni. Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke arra hívta fel a figyelmünket, hogy ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Amikor azt mondjuk, hogy kutatás-fejlesztésben eredményesek vagy éppen innovatívak vagyunk, akkor azt kell látnunk, hogy bár ez igaz, hasznosításban elég rosszul állunk – hangsúlyozta Pomázi Gyula egy vállalati vezetőknek tartott előadásában. Kijelentését az alábbiakkal magyarázta: – Elköltünk nagyságrendileg pár ezer milliárd forintot több ezer fejlesztési projektre, azonban egy rendkívül fontos dolgot nem teszünk meg. A keletkezett eredményeket nem hasznosítjuk, nem visszük be a gazdaságba az olyan hasznosító, támogató rendszereken keresztül, ahol ténylegesen üzlet lesz az adott ötletből.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke

A legtöbb eredmény a fiókban végzi

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jelmondata „Ötletből érték”. A hivatal nem titkolt célja, hogy felhívja a nagyvállalatok, kkv-k, egyetemek, kutatóintézetek figyelmét arra, hogy míg a világ nagy részén a vállalatoknak már elengedhetetlen a szellemi tulajdon védelme, nálunk még a legtöbb cég felesleges nyűgként tekint az oltalmak adta jogokra. Az SZTNH munkatársai azonban szemléletformáló előadásaik során arra hívják fel a figyelmet, hogy a megszerzett szellemi tulajdon-jogok (például szabadalom, védjegy, levédett design, használati minta, stb.) olyan értéket jelentenek, ami megjelenhet tőkeként a cég értékében, eladható, vagy éppen versenyelőnyt jelent a piacon. A hivatal megállapítja, hogy a jog szerint kié a szellemi tulajdon, de arról nem dönthet, hogy ezt hogyan hasznosítja a tulajdonos, ez egyedül a tulajdonos felelőssége. Az SZTNH mégis olyan IP (Intellectual Porperty) jogokat ad az ügyfelek kezébe, amivel komoly gazdasági előnyre tehetnek szert.

Míg a nagyvállalatok döntő többsége képes arra, hogy felmérje, mekkora a szellemi tulajdona, addig ez a képesség a felsőoktatási intézményeknél és a kkv-knál sokszor hiányzik. A piaci beárazásoknál, a cégérték megállapításánál a tőzsde, vagy egy kockázati tőkebefektetők elkezdték figyelembe venni, milyen értéke van az oltalmazott szellemi tulajdonnak. Ezért is elengedhetetlen, hogy a K+F eredmények ne a fiókban végezzék. Ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Az elmúlt években a K+F folyamatokban is intenzív, pozitív változás indult el. Az SZTNH adatai szerint szeptember végéig a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 58 százalékkal nőtt a K+F minősítéssel kapcsolatos megkeresések száma, szakértői véleményt pedig több mint kétszer annyian kértek a különböző projektekről, mint a tavalyi év első 9 hónapjában. A K+F minősítésekkel kapcsolatban 2018 hasonló időszakához képest több mint négyszer annyian fordultak a hivatalhoz az idei harmadik negyedévben. A legtöbb minősítési kérelem idén az informatikai szektorból érkezett – főként a banki informatika és a mesterséges intelligencia témájában –, második helyen – jellemzően a COVID19-hez kapcsolódva – az egészségipar áll, emellett kiemelkednek a műszaki jellegű fejlesztések, leginkább a járműipari vállalkozások részéről.

Elsősorban a kutatás-fejlesztés hasznosítását, a létrehozott szellemi termékeink piacosítását, jogszerű értékesítését még nem tudjuk olyan arányban hasznosítani, mint a fejlett országok vállalkozásai – mutat rá a hiányosságokra a hivatal elnöke. A kérdésre, hogy miért van ez így, a válasz egészen egyszerű: azért, mert az elmúlt 40-50 évben nem erre lettünk szocializálva. Kitalálásban és gyártásban vagyunk jók. De nem tudjuk, hogy amit kitaláltunk, kifejlesztettünk, abból a prototípust, hogy kell elvinni a gyártósorig – úgy, hogy azt közben ne lehessen ellopni tőlünk.

A minősítés garancia is egyben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az iparjogvédelmi és a szerzői jogi feladatok mellett 2012-óta látja el a K+F tevékenységek minősítését. A minősítési rendszer segítségével könnyebb igénybe venni a kutatás-fejlesztéssel összefüggő pályázati forrásokat és adókedvezményeket. A hivatal K+F minősítése garanciaként szolgál arra, hogy a hazai, vagy az EU-s források kiosztása megfelelően történik, az állami támogatásokat valóban K+F célokra fordítják, és egyben arra is garancia, hogy a K+F adóösztönzők felhasználása, valamint a külföldi vállalatok magyarországi K+F beruházásainak támogatása megalapozott.

Segítség a bürokratikus útvesztőben

A K+F tevékenység értékelésének alapvető kritériuma, hogy a tevékenységben fellelhető legyen az újszerűség és valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanság. A KFI törvény szerint a kutatás-fejlesztés fogalma magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Első ránézésre talán bonyolultnak tűnhet, azonban az SZTNH egy új kiadvánnyal is segíti a vállalkozásokat. Az a tapasztalat, hogy sok kkv azt sem ismeri fel, hogy amit csinálnak, az valójában kutatás-fejlesztés, de az is ijesztő lehet számukra, hogy nem tudják, hogyan érdemes elindulni a minősítés igénylésében, milyen lépésekre van szükség előtte és mire számíthatnak az igény benyújtása után.

Az SZTNH emellett folyamatos szemléletformáló akciókkal, előadásokkal hívja fel a kutatók figyelmét arra, hogy a K+F minősítésnek milyen előnyei vannak, hogyan tudnak akár plusz forrásokat szerezni ezzel a lehetőséggel. Többek között csökkentett társasági adóalap, társasági és fejlesztési adókedvezmény jár a vállalatoknak, de mérséklődhet a helyi iparűzési adó alapja és a szociális hozzájárulási adó mértéke is.

Pomázi Gyula a részletekről szólva elmondta, a társasági adó alapja csökkenthető a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével, sőt ennek az összegnek akár a háromszorosa is levonható az adóalapból, ha a tevékenységet a cég egy felsőoktatási intézménnyel, közfinanszírozású kutatóhellyel vagy állami tulajdonban lévő kutatóintézettel közösen végzi. Arra azonban figyelni kell, hogy ez az adóalap-kedvezmény úgynevezett ”De minimis” támogatásnak minősül, felső határa pedig évi 50 millió Ft. A társasági adó alapjának csökkentése és az adókedvezmény mellett ugyanezzel az összeggel a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető. Sőt mindezek mellett fejlesztési adókedvezményt is igénybe lehet venni a társasági adóból, ami azt jelenti, hogy K+F beruházás esetén, annak költsége levonható a társasági adóból. Továbbá a szociális hozzájárulási adó felét – bizonyos esetekben a teljes összegét – kedvezményként érvényesíthetik a cégek a kutató-fejlesztő munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársak után.

K+F Kiadvány

A Kutatás-Fejlesztési tevékenység minősítéséről bővebben olvashat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiadványában, melyet innen tölthet le.

The post A K+F minősítés egy ki nem használt kincs appeared first on Műszaki Magazin.