Szigorodtak a minősített munkaerő-kölcsönző és -közvetítő státusz elnyerésének feltételei, ezzel párhuzamosan pedig a státusz megszerzéséhez szükséges feltételrendszer, így a magyar munkavállalók foglalkoztatásának arányát is szabályozták. A Work Force HR szolgáltató szerint a jövőben megváltozhat az is, hogy milyen állásokat töltenek be nemzetközi munkaerővel, ugyanis a fizikai munkakörök mellett a magasabb képzettséget igénylő szellemi pozíciókba is egyre több külföldi dolgozóra lesz szükség.

2023.12.29-én hirdették ki azt a kormányrendeletet, mely több pontban is módosítja a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenységet, valamint a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba vételről és tevékenységről szóló 2022-ben hatályba lépett rendeletet. Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató értékesítési és marketing igazgatója szerint a hazai munkaerőpiac hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik, a következő években várható dinamikus bővülést és a munkáltatói igények átalakulását helyezi új keretrendszerbe a szabályozás, amely új lehetőségeket is biztosít a vállalkozások munkaerő-stratégiájának támogatásához.

Az új kormányrendelet megemelte azt a belépési korlátot, amely lehetővé teszi a minősített munkaerő-kölcsönzői státusz elérését.

„A külföldi munkaerő behozatala egy kifejezetten tőkeigényes tevékenység. Ahhoz, hogy egy Magyarországon újonnan befektetést indító nagyvállalat akár ezer fős létszámigényét teljesíteni tudja egy HR szolgáltató, óriási szakmai tapasztalat, piaci ismeret, stabil anyagi és finanszírozási háttér szükséges. Az, hogy a minősített státusz eléréséhez szükséges állománylétszámot megnövelték és szigorították a feltételeket, az a jelenlegi piac stabilitását és tisztulását hivatott biztosítani”

– fűzte hozzá Gáspár Gergely.

Az új szabályozásnak köszönhetően eddig nem elérhető foglalkoztatási formák is megnyílnak a harmadik országbeli munkaerő előtt, amelyek támogatják az olyan, – a gazdaság számára szükséges munkavégzési formákat-, mint például az idénymunka. Emellett a magasabban képzett fizikai – például technikusi -, vagy szellemi – például mérnöki és gazdasági – pozíciók esetén szélesebb körű támogatást biztosít a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására.

„Szükséges egy szemléletváltás azzal kapcsolatban, hogy hogyan gondolkozunk a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásáról. Az egyszerűbb operátori feladatok elvégzés mellett a magasabb képzettséget igénylő szellemi pozíciókban is egyre több külföldi dolgozóra lesz szükség a jövőben, a technikusi, és komoly szakmai képzettséget igénylő fizikai munkakörökben pedig már most is tapasztaljuk az igények felfutását. A hazai technikus- és mérnökhiányt az energetikai és villamossági szektorban például úgy gondolom, hogy kizárólagosan a magyar munkaerőpiacról nem lehet betölteni. Ezekre a munkaerőpiaci átalakulásokra proaktívan és a partnereinkkel együttműködve is készülünk, konkrét megoldásokat kínálva a vállalatoknak. Elsődlegesen minden pozíció esetén a magyar foglalkoztatás lehetőségét vizsgáljuk meg, de a végleges stratégiát egyedileg, vállalatra szabva határozzuk meg, a lokációtól, adottságoktól, céges céloktól függően”

– mondta Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató kereskedelmi és marketing igazgatója.

Az új rendelet a magyar munkavállalók foglalkoztatásának arányát is szabályozza a minősített munkaerő-kölcsönzők állományában: minimum ezer fő kölcsönzötti létszámmal kell rendelkezzen az a cég, amely minősített kölcsönzői státuszra vágyik, ezen belül legalább ötszáz főnek magyar állampolgárnak kell lennie.

“A magyar és harmadik országbeli munkavállalók toborzása és kölcsönzésének folyamata jelentősen eltér egymástól. Ahhoz, hogy a hazai gazdaság fejlődését és stabilitását támogassuk, nem elég a munkáltatókat kiszolgálni, a munkavállalók számára is szolgáltatni kell. Azok a piaci szereplők kerülnek most nehéz helyzetbe, amelyek nem építették ki a hazai munkaerő felkutatásának, toborzásának és elhelyezésének szakmai hátterét, nem élték át az elmúlt időszak trendváltásait, hiszen ezt a fejlődési szakaszt nem lehet megspórolni. A több évtizedes sikeres szakmai múlttal rendelkező cégek, mint a Work Force, felkészülten várhatják az új rendelkezések életbe lépését”

– nyilatkozta a szakértő.

A rendelet és így a változások 2024. január 1-jén léptek hatályba.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Változnak a külföldi toborzás feltételei – átírhatja a munkaerőpiaci viszonyokat az új szabályozás appeared first on Műszaki Magazin.

Annak ellenére, hogy Magyarországon 2023-ban előreláthatólag nagyobb mozgás nem várható a munkaerőpiacon, bizonyos szektorokban továbbra is jelentős a munkaerőhiány. A versenyképesség biztosítása és megtartása érdekében idén is kiemelt szerepet kap a külföldi munkaerő behozatala, különösen azokban a szektorokban, amelyek tartós munkaerőhiánnyal küzdenek.

„A legtöbb megkeresés a gyártó szektorból érkezik, de a turizmus-vendéglátás, az egészségügy és a kereskedelem területén is nő a külföldi munkavállalók száma. Elsősorban fizikai pozíciókra keresnek dolgozókat a cégek, de várhatóan irodai és szakképesítést igénylő munkakörökben is emelkedni fog a külföldiek foglalkoztatása. Az ukrán vendégmunkások számának csökkenésével a harmadik országbeli munkaerő behozatala lesz továbbra is fókuszban”

– osztja meg tapasztalatait Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

Tömegesen vándorolnak el az ukrán vendégmunkások

A KSH adatai alapján hazánkban jelenleg több mint 77 ezer külföldi munkavállaló dolgozik. Számuk a feldolgozóipar, az építőipar, az elektronika, az autóipar, a kereskedelem és a vendéglátás területén a legszámottevőbb. Az ukrán munkavállalók száma Magyarországon több tízezer, annak ellenére, hogy a háború kitörése óta számuk csökken és egyre gyakoribb körükben az elvándorlás más országokba, főleg Nyugat-Európába. A magyarországi munkaerőhiányt az elérhető ukrán kínálat már nem tudja lefedni, ezért az utóbbi években folyamatosan nő a harmadik országbeli, azon belül is a Fülöp-szigeteki dolgozók száma itthon. Újabban egyre több kirgiz munkavállaló is érkezik Magyarországra.

„Cégünk 2022 augusztusától csaknem ezer Fülöp-szigeteki munkavállalót hozott be hazánkba és segítette elhelyezkedésüket partnereinél. Jó döntésnek tartjuk a további területek felé való nyitást és az egyszerűsített behozatalt. Az igény a munkáltatók és a munkavállalók részéről folyamatos, ezért kiugró emelkedést várunk a külföldi munkavállalók állományában idén”

– emeli ki Mihályi Magdolna.

Hibrid modellre rendezkedhet be hazánk

A magyar gazdaság jelenlegi adottsága, vagyis az általános munkaerőhiány a nagyobb projektek, óriás beruházások mozgásterét is alapvetően befolyásolja. Várhatóan a belföldi és külföldi munkavállalók vegyesen fogják betölteni az újonnan nyíló pozíciókat. A magyar munkahelyek megteremtéséhez tehát összességében már a külföldi dolgozók is jelentősen hozzájárulnak, hiszen amikor egy ilyen beruházásról döntenek a befektetők, akkor fontos szempont, hogy milyen gyorsan lehet tömegesen mobilizálni a munkaerőt. Ezért kiemelkedő jelentősége van a hatékony külföldi toborzásnak és az engedélyezési eljárásban lehetővé tett  könnyítéseknek.

Hiába a versenyképes tudás, a papírokat nem fogadja el azonnal az EU

A külföldi vendégmunkások képzettségi szintje szakmailag is versenyképes, különösen igaz ez néhány  harmadik ország munkavállalóira.

„Sokszor azonban az uniós szabályok miatt a vendégmunkások nem dolgozhatnak a képesítésüknek megfelelően, mert a végzettségüket igazoló dokumentumokat nem fogadják el az EU-ban. Vannak ugyan kivételek, de jelenleg az a jellemző, hogy ha valakit szakképzettséget igénylő munkakörben kívánnak foglalkoztatni, akkor a bizonyítvány honosítása során jelentős adminisztrációs akadályba ütköznek”

– tájékoztat a Jobtain ügyvezetője. Hozzáteszi: a jövőben ezen a problémán segíthetne, ha az itthoni és egyes harmadik országok szakképzési- és vizsgarendszere között történne egy bizonyos fokú harmonizáció. A Fülöp-szigeteki dolgozók kifejezetten jó szaktudással rendelkeznek általában, de más távol-keleti országokban is megfelelő a képzettségi színvonal. A posztszovjet tagállamokból érkező munkavállalókra kevésbé jellemző a szakmunkás végzettség, szakmunkás bizonyítvány megléte, nagy részük a mezőgazdaságból érkezik.

A nyelvi problémákat illetően a nagyobb foglalkoztatók jellemzően tolmácsokat alkalmaznak a külföldi dolgozók betanítása során, erre rendszerint felkészülnek a munkáltatók.

„A HR szolgáltatók jellemzően már az onboarding során is nyújtanak ilyen szolgáltatást a partnereik részére, a munkavállalók integrációjának segítésére”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

A Fülöp-szigeteki munkavállalók között a fluktuáció szinte nulla

A forintgyengülés és az infláció a külföldi munkavállalókra is kihat. Egész Európában nagy a verseny a munkaerőért.

„Többtízezer ukrán és csaknem ezer Fülöp-szigeteki munkavállaló behozatalát szerveztük már meg. Ezen tapasztalatra alapozva kijelenthető, hogy a háború kitörése óta az ukrán munkavállalóknál a fluktuáció lényegesen megnőtt, elsősorban a Nyugat-Európában bekövetkezett változások miatt, így ők elsősorban nem Magyarországon belül váltanak állást, hanem tovább vándorolnak nyugatra tőlünk”

– osztja meg tapasztalatait a Jobtain ügyvezetője. A Fülöp-Szigetekiek körében ezzel szemben a fluktuáció gyakorlatilag nem is mérhető, a fix szerződéssel rendelkező munkavállalók betartják a rájuk eső vállalásokat és várhatóan kitöltik a megegyezésben rögzített időtartamot. Igaz, hogy most Magyarországon jelentős az infláció és a nőnek a megélhetési költségek, de ezek a tényezők leginkább akkor befolyásolhatják a döntésüket, amikor kiválasztják, hogy melyik országban szeretnének dolgozni.

Egyre tudatosabbak a cégek, ha külföldi munkaerő-kölcsönzésben gondolkoznak

Évről-évre többen veszik igénybe HR szolgáltatók munkáját a külföldi toborzás során.

„A cégvezetők számítanak a szakértők tapasztalataira, tisztában vannak azzal, hogy egy profi partner fel tudja gyorsítani a folyamatokat és jogi tanácsadásban is segíti őket”

– mondja Mihályi Magdolna. Hozzáteszi: nagyon fontos, hogy minősített, megbízható HR partnert válasszanak a vállalatok. A jó HR partner segít a munkavállalók érzékenyítésében, elvégzi a teljeskörű adminisztrációt, kezeli a kulturális különbségeket, szállásoltat, jogi tanácsadást nyújt. Ezek mind olyan feladatok, amire a cégek HR részlegének a legtöbb esetben nincs kapacitása.

„A munkaerő-kölcsönző partner kiválasztásánál érdemes körültekintően eljárni. Ha valaki nagyon kedvező áron vagy szinte ingyen ígér munkaerőt, az mindig gyanús kell, hogy legyen. Ahogy az is, ha a dolgozótól kérnek pénzt azért, hogy külföldi munkát ajánljanak számára, ez törvényellenes is. Gyakori, hogy a túl olcsó szolgáltatásról később kiderülnek a rejtett költségek. Gyanús lehet az is, ha a HR partner nincs tisztában a jogszabályi környezettel.  A minősített munkaerő-kölcsönző cégek esetében ilyen problémákra nem kell számítani”

– összegez Mihályi Magdolna.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A külföldi munkaerővel növelhető hazánk versenyképessége appeared first on Műszaki Magazin.

Magyarországon évről-évre növekszik az üres álláshelyek száma, ami bizonyos szektorokban már a 2020-as járványhelyzet idején is kritikus szintet ütött meg. Hazánkban a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, az elektronikai ipar és az építőipar évek óta küzd munkaerőhiánnyal, amit a pandémia miatt leállásra kényszerült iparágak, mint a turizmus és vendéglátás újbóli fellendülése is tetéz. A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon az üres álláshelyek száma 2022 első negyedévében 86.881 volt, és csak a feldolgozóiparból 22.426 munkavállaló hiányzott. Ezek a számok pedig a következő negyedévekre még inkább növekedni látszanak.

„A partnereink elsőkörben belföldön keresnek munkaerőt, ahová lehet, magyarokat vesznek fel. De ez nem mindig lehetséges, és egyre több a betöltetlen állás. A Magyarországon működő cégek azért nyitottak a külföldi munkavállalók alkalmazására, mert a magyarok a hiányszakmákban vagy elfogytak, vagy nem jelentkeznek az adott állásra. A sok betöltetlen munkahely hosszútávon nem az ország érdeke, hiszen, ha a nemzetgazdaság teljesítménye szempontjából is fontos termelő cégek nem tudják teljesíteni a vállalásaikat a munkaerő hiánya miatt, akár tovább is költöztethetik telephelyeiket olyan országba, ahol nagyobb számban állnak rendelkezésre a dolgozók. Így pedig több tízezer magyar munkavállaló munkahelye is megszűnne.”

– fogalmazta meg Mihályi Magdolna a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.

Szinte lehetetlen szabad magyar munkavállalót találni a betanított munkára

Hazánkban folyamatosan zajlanak a külföldi beruházások, ami jelenleg az ország gazdaságának egyik fontos alappillére. Ahhoz azonban, hogy a külföldi vállalatok itt maradjanak és további beruházások jöjjenek, nem elég az alapanyagot és termelőeszközöket biztosítani, munkavállalókra is szükség van. A szakértő szerint a munkára alkalmas magyar állampolgárok állománya gyakorlatilag kimerült, betanított munkára pedig szinte lehetetlen szabad hazai munkavállalót találni, pedig hatalmas lenne rá az igény.

„A magyar társadalom is az elöregedéssel küzd, a fiatalok pedig ma már inkább főiskolára, egyetemre mennek, ezért folyamatos a hiány a szakképzett, fizikai munkavállalókból. A nyugati társadalmakban ez egy abszolút természetes jelenség, a gazdaságot viszont így is fenn kell tartani. Míg 10-20 éve a magyar emberek mentek ki külföldre gyári munkát végezni, most hozzánk jönnek a külföldi munkavállalók. Úgy gondolom ez egy olyan folyamat, ami mindenképpen a hazai gazdaság fejlődését bizonyítja.”

– fejtette ki Mihályi Magdolna.

Egyre fontosabb a külföldi toborzás

Magyarországra a szomszédos országokból eddig is szép számban érkeztek munkavállalók, a jelenleg fennálló háborús helyzet miatt azonban a HR szolgáltató cégeknek újra kellett gondolniuk a toborzás korábbi gyakorlatát, és más országokból kell pótolniuk a kieső ukrán munkaerőt. A kormány egy 2021-es törvénymódosítása értelmében jelenleg 9 ország munkavállalói érkezhetnek könnyített eljárással Magyarországra a minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül.  A hiányszakmákban keletkező űrt tehát vietnámi, mongol, fülöp-szigeteki, montenegrói, fehér-oroszországi, indonéz, kazah, észak-macedón, és bosznia-hercegovinai munkavállalókkal tölthetik be a hazánkban működő vállalatok.

„A toborzás nem csak a munkavállalók beutaztatásáról szól. A folyamat komoly eljárások sorozata, amiket állandó ellenőrzés kísér, a tartózkodási engedélyek beszerzése, a beutaztatás után pedig a munkavállalók elszállásolása, beillesztésük segítése az új munkakörnyezetbe, és az ittlétük során történő folyamatos audit is a munkaerő-kölcsönző cég feladata. Akik meghozzák azt az áldozatot, hogy egy jobb munkáért családjukat hátrahagyva évekre eljöjjenek hazájukból, azoknak személyes érdekük, hogy a munkájukat a lehető legjobban végezzék és hogy beilleszkedjenek a befogadó ország társadalmába.”

– árulta el Mihályi Magdolna a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.

A szigorú jogi keretek között zajló toborzás szoríthatja ki a hazánkban feketén dolgoztatott külföldi munkaerőt

A HR szolgáltatón keresztül kölcsönzött külföldi munkaerőt sajnos tévesen még ma is sokszor összekeverik az illegálisan érkezett, feketén dolgoztatott emberekkel, pedig a minősített munkaerő-kölcsönző cégek éppen ezt a gyakorlatot hivatottak kiküszöbölni. A külföldi munkavállalók rendkívül szigorú ellenőrzésen mennek keresztül, mielőtt hazánkba érkeznek. Kiutazási engedéllyel és erkölcsi bizonyítvánnyal is rendelkezniük kell ahhoz, hogy a saját országukon kívül vállaljanak munkát. Ezen kívül a foglalkoztatókat is szigorúan felügyelik nemzetközi és állami szervezetek egyaránt, és nagyon fontos, hogy kizárólag a minősített munkaerő-kölcsönző cégek hozhatnak kölcsönzés céljából munkavállalókat Magyarországra.

Tévhit, hogy a külföldi munkaerő alacsonyabb bérért dolgozik

A hazánkban működő foglalkoztatóknál nem a nemzetiségi hovatartozás szabja meg, hogy ki milyen bért kap. A fizetést a Munka Törvénykönyve megfelelően meghatározott ekvivalencia szabályai szerint és az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál éppen érvényben lévő bértábla alapján, a munkakörhöz kötötten kapják a bérüket a munkavállalók.

A magyar dolgozók is profitálnak a külföldi munkaerő hozzáadott értékéből

Ahhoz, hogy egy vállalat külföldi munkaerőt alkalmazhasson, fejlett irányelvekkel, transzparens működéssel és tiszta jogi háttérrel kell rendelkeznie. Emellett kell, hogy legyen egy kidolgozott stratégiája a külföldi kollégák fogadására és integrálására, aminek feltétele egy szakképzet HR csapat. Ezek pedig mind olyan dolgok a cégeknél, amiből a magyar munkavállalók is profitálnak, hisz egy jól termelő, dinamikusan fejlődő vállalat a biztos megélhetés mellett extra juttatásokat és olyan hozzáadott értéket tud nyújtani, ami az anyagiakon túl az ott dolgozók lelki, mentális és fizikai jólétét is eredményezi.

„Az általunk toborzott filippínó munkaerő elsődleges hozzáadott értéke, hogy ahol őket is alkalmazzák, ott növekszik a cég teljesítménye, prosperálhat a vállalat tovább, hisz tudja teljesíteni a rendelési állományát. Így mindenkinek megmarad a munkahelye – a magyaroknak és a külföldieknek is. Emellett, ha nő a nemzetközi dolgozók száma, az adott vállalatnál dolgozó emberek nyelvtudása is fejlődik, és a filippínók esetében ez különösen igaz, hiszen velük angolul lehet kommunikálni.”

– érvelt Mihályi Magdolna a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője a külföldi munkaerő mellett.

KSH forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0159.html

The post A külföldi munkaerő behozatala segítheti a munkaerőhiánnyal küzdő iparágak újbóli fellendülését appeared first on Műszaki Magazin.

Lenullázódhat a magyar vasúti árufuvarozás versenyképességét javító minden korábbi intézkedés hatása, ha az állam rövid időn belül nem tesz valamit az elszabadult vontatási energiaárak valamilyen ellentételezése érdekében – jelentette ki a VG-nek Kovács Imre, a Rail Cargo Hungária Zrt. igazgatóságának elnöke, egyben a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnökségi tagja. Reményei szerint az új kormány rövid időn belül napirendre tűzi a szervezet korábban beküldött javaslatát, amely a hazai vasúti áruszállításban, ezen keresztül a nemzetgazdaságban keletkező károk mérséklésére vonatkozik.

A Hungrail a pályahasználati díj (PHD) Európában jellemző mérséklése mellett – van külföldi példa a díj teljes elengedésére és adókedvezményre is – más megoldásokat is javasol. Általános külföldi gyakorlatot követő elgondolása szerint a jogszabálynak lehetővé kellene tennie, hogy a vasútvállalatok ne csak a pályaüzemeltetőtől, hanem a piacról is vásárolhassanak áramot, a MÁV pedig teremtse meg a beérkező áram mérését szolgáló műszaki feltételeket. Ez amúgy már megtörténhetett volna a vasúti áruszállítás liberalizálásakor.

A visszatáplált energia is pénz

Kovács Imre egyébként már másfél éve felvetette Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, hogy sok országban bevált minta alapján a MÁV-nál is mérhetővé kellene tenni a vasúti járművek által visszatáplált villamos energia mennyiségét, ugyanis mivel a magánvasutak mozdonyainak többsége már képes ilyen visszatáplálásra, e társaságoknak kevesebbe kerülne a vontatási energia.

Arra a kérdésre, hogy remél-e kedvező választ a minisztériumtól, Kovács Imre kijelentette:

“Ebben a témában nem lehetek pesszimista, hiszen változás nélkül hiábavalóvá válhat például a kombinált fuvarozás támogatásának a minisztériummal egyeztetett és már jól előkészített intézkedéstervezete, vagy az egyeskocsi-fuvarozás tavaly szeptember óta élő támogatása. Az utóbbi révén érezhetően nőtt az érintett forgalom, de azóta a vontatási energia kétszer jobban drágult, mint amekkora a támogatás. Jelen működési feltételek mellett kérdésessé válhat a V0-s pálya életképessége is. Ugyanakkor az árufuvarozás feltételeinek javításáról a minisztérium is készített egy tervezetet, és jelezte, hogy átadja a Hungrailnak szakmai véleményezésre. Ezt a dokumentumot nagyon várjuk.”

Még a MÁV is engedett

Az árak intenzív növekedése miatt – mutatott rá – maga a MÁV is szükségesnek érezte, hogy az év első hónapjaira az általa felszámított, nemzetközi összehasonlításban is páratlanul magas vontatásienergia-díjak kifizetésére átmeneti megoldásként részletfizetési lehetőséget ajánljon fel a vasútvállalatoknak. Ez a mentőöv ideig-óráig ad túlélési esélyt az ágazatnak, amelynek legkésőbb a számlák június végi lejárta előtt meg kellene kapnia az állami segítséget.

Kikerülik a magyar síneket

A megszaladt áramárak miatt mára gyakorivá vált – amiről a VG néhány hónapja még egyedi példaként számolt be –, hogy a fuvaroztatók, de maguk a vasútvállalatok is elkerülik a magyar síneket. Az Ukrajnából Németországba küldött gabonát például az RCH-t is magában foglaló Rail Cargo Group számára olcsóbb Szlovákián át továbbítani, mint a hazai síneken. Északi szomszédunknál támogatást kap a vasúti áram, és alacsonyabb a PHD. Más fuvarok esetében az RCH és versenytársai újra használatba vették azt a régi, Ausztrián, Szlovénián és Szerbián áthaladó 10-es korridort, amelyről a jugoszláv válság idején éppen a GYSEV vezetése – köztük Kovács Imre – terelte át a forgalmat Sopronra és Magyarországra. (Szlovéniában, ahol két éve volt egy nagyobb áremelés, most nem drágult a vontatási energia, és még ezen felül is van támogatás.)

Egy Lengyelország és az Adria közötti fuvart most olcsóbb megtenni Ausztrián, mint Magyarországon át.

Mostanra az eddig kizárólag Magyarországon keresztül közlekedő, heti három pár török–német konténervonat útvonala áthelyeződött a déli – szerb, horvát, szlovén – infrastruktúrára, a Lengyelországból Szerbiába irányuló rendszeres kokszforgalom pedig úgy kerüli ki a magyar vasúti pályát, hogy az árut Pozsonyban, illetve Gönyűn inkább dunai hajókra rakodják át, mint hogy megfizessék az irreálisan magas vasúti költséget. Nemrég egy ukrán gabonavonat ausztriai úti célú útvonalát módosította a megrendelő a záhonyi határátlépésről Ágcsernyőre, ebből adódóan a szlovák pályára. Egy jelentős olasz gabona-nagykereskedő úgy döntött, hogy a magyar gabona helyett Romániából vásárolja a terményt, mivel onnan a fekete-tengeri kikötőn keresztül, vízen olcsóbban tud fuvaroztatni.

Torlódnak a vonatok

Magyarországon a pályaberuházások is kerülőre kényszerítik a társaságokat. A magyar–szerb pályaépítések miatt most főleg a szerb oldalon vannak vágányzárak, emiatt a határon innen torlódnak a vonatok. Megkezdődött a vasút 18 százalékos arányának csökkenése a hazai fuvarozásban.

Forrás: vg.hu

The post Olcsóbb a külföldi síneken fuvarozni appeared first on Műszaki Magazin.

Ebben a szakemberek rámutatnak arra is, hogy az idei egyetemi, főleg vidéki campusokon megtartott állásbörzéken az volt a legjellemzőbb, hogy 80 – 90 százalékban határinkon túlról érkező fiatalok érdeklődtek a meghirdetett hazai mérnöki állások, gyakornoki lehetőségek iránt. A külföldi diákok elsősorban határozott időre szóló megbízatásokat kerestek, amelyek révén releváns szakmai tapasztalatokat és gyakorlati ismereteket szerezhettek meg.

„A mérnöki tudás és diploma sokat ér a piacon. Évek óta nagy a kereslet a fiatal pályakezdők iránt is, köszönhetően az országban megvalósuló újabb és újabb beruházásoknak, amelyek hozzáértő műszaki szakembereket igényelnek. A hazai felsőoktatás viszont továbbra sem tudja megfelelő számban garantálni a szakma következő generációját, aminek egyrészt az az oka, hogy egyre kevesebben jelentkeznek műszaki képzésekre, másrészt a lemorzsolódások miatt sokan el sem jutnak a diplomáig.”

– foglalta össze a műszaki felsőoktatás sanyarú helyzetét Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke.

A tényekre, tapasztalatokra támaszkodva a szakember úgy látja, hogy a pályakezdő magyar mérnökök részint azért maradnak távol a kifejezetten őket megcélzó műszaki állásbörzéktől, mert sokan közülük eleve külföldi tapasztalatszerzésben gondolkoznak. Azok pedig, akik magyarországi nagyvállalatoknál szeretnének elhelyezkedni, jellemzően a diplomájuk átvétele után kezdenek bele aktívabban a munkakeresésbe és néznek utána a számukra legoptimálisabb pozícióknak, akár gyakorlati, akár konkrét állás formájában. Velük ellentétben a külföldi hallgatók jobban előre terveznek, és még a végzés előtt szeretnék biztosítani a helyüket valamely magyarországi nagyvállalat mérnöki csapatában, ezért növekszik évről – évre a nem magyar anyanyelvű diákok száma az állásbörzéken. A cégek saját statisztikái szerint pedig a hozzájuk jelentkezők közel felét sikerül is valamilyen pozícióban alkalmazniuk. A fizetések ugyanakkor a mérnöki szegmensben mindenki számára nagyon csábítóak. Jellemzően 1-2 éves munkatapasztalattal már akár félmillió forintot meghaladó bruttó fizetést kaphatnak a fiatalok, akiknek a vállalatok többsége számtalan továbbképzést, valamint kiszámítható, tervezhető karrierutat biztosít a folyamatos fejlődéshez.

The post Egyre több külföldi fiatal jelentkezik a hazai mérnökállásokra appeared first on Műszaki Magazin.

Tavaly januárban lépett életbe egy új törvény a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről, ami bejelentési kötelezettséget ír elő a magyar vállalatokban történő külföldi tulajdonszerzésre bizonyos szektorokban. Akkor többek között a fegyver-és lőszergyártást, a titkosszolgálati eszközök előállítását végző vállalatokra, a pénzügyi szolgáltatókra, a villamos energia-földgáz-és vízközmű cégekre, az elektronikus hírközlés alá tartozó szolgáltatásokat, illetve az állami és önkormányzati szervek elektronikus információs rendszerének fejlesztését, működtetését végző társaságokra vonatkozott.

A tegnap este kihirdetett rendelet szerint mostantól az alábbi ágazatokra vonatkozik a külföldi tulajdonszerzés előzetes bejelentésének kötelezettsége:

• Vegyi szektor (kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás; vegyi anyag és termék gyártása; gyógyszergyártás)
• Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása
• Kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár)
• Nagykereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár)
• Kommunikációs szektor (távközlés)
• Kritikus ipari szektor (számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása; villamos berendezés gyártása; gép, gépi berendezés gyártása; közúti jármű gyártása; egyéb jármű gyártása; fémalapanyag gyártása; fémfeldolgozási termék gyártása)
• Védelmi ipar (fegyver-és lőszergyártás; katonai harcjármű gyártása)
• Gátak (vízi létesítmény építése)
• Energiaszektor (villamosenergia-,gáz-,gőzellátás, légkondicionálás)
• Vészhelyzethez kapcsolódó szolgáltatások (honvédelem; közbiztonság, közrend; tűzvédelem)
• Pénzügyi közvetítés (kivéve biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység)
• Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve kötelező társadalombiztosítás)
• Egyéb pénzügyi tevékenység
• Élelmiszerágazat és mezőgazdaság (élelmiszergyártás; italgyártás; dohánytermék gyártása;növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások; erdőgazdálkodás; halászat, halgazdálkodás)
• Kormányzati létesítmények (közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás)
• Egészségügy (humán-egészségügyi ellátás; bentlakásos, nem kórházi ápolás; szociális ellátás)
• Információs technológia (információs-technológiai szolgáltatás; információs szolgáltatás)
• Nukleáris szektor (nukleáris fűtőanyag gyártása)
• Építőipar (épületek építése; egyéb építmény építése; speciális szaképítés)
• Vízellátás és szennyvíz-szolgáltatás (víztermelés,-kezelés,-ellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése)
• Hulladékgazdálkodás (hulladékkezelés; szennyeződésmentesítés)
• Építőalapanyag-ipar (kőfejtés, homok-, agyagbányászat; nemfém ásványi termékek gyártása)
• Közlekedés, szállítás, logisztika (szárazföldi, csővezetékes szállítás; vízi szállítás; légi szállítás; raktározást, szállítást kiegészítő tevékenység; postai, futárpostai tevékenység)
• Orvosi eszköz gyártása
• Turizmus (szálláshely-szolgáltatás; vendéglátás).

Külföldi befektetőnek minősülnek az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamit a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgárai, vagy egy ilyen államban bejegyzett jogi személyek, illetve olyan, az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térség más tagállamában, vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy szervezetek, ahol a többségi tulajdonos  az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamit a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára, vagy egy ilyen államban bejegyzett jogi személy – áll a Magyar Közlönyben.

A külföldi befektetőnek a belgazdasági miniszternek kell bejelentést tennie, aki azt vizsgálja, hogy

• a tulajdonszerzés (ami lehet tulajdoni részesedés szerzés, tőkeemelés, vállalategyesülés vagy szétválás, átváltoztatható vagy átváltozó kötvény szerzése, haszonélvezeti jog) esetén fennáll-e Magyarország államérdekének, közbiztonságának, közrendjének sérelme vagy veszélyeztetése, illetve ezek bekövetkezésének lehetősége, különös tekintettel az  alapvető társadalmi szükségletek ellátásának biztonságára.
• Vizsgálja azt is, hogy a bejelentő közvetlenül vagy közvetve az EU-hoz tartozó állam közigazgatásig szervének ellenőrzése alatt áll-e, hogy a biztonságot és közrendet érintő tevékenységben érintett volt-e az EU egyik tagállamában,
• illetve hogy fennáll-e a kockázata annak, hogy illegális vagy bűncselekménybe ütköző tevékenységet folytat majd a bejelentő.

A munkahelyek védelmével párhuzamosan a magyar tulajdonú cégeket is meg kell védeni,  ezek kiemelt partnerei a kormánynak. Nem lehet megengedni, hogy külföldi cégek szerezzenek ezekben tulajdont – mondta el Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese az operatív törzs mai tájékoztatóján.

A külföldi tulajdonos lehet jó tulajdonos is, tiltás ebben nem lesz, de mindezeket figyelembe véve egy kormányrendelet értelmében 2020 végéig külföldi szereplő csak miniszter engedéllyel szerezhet tulajdont kiemelt ágazatokban, stratégiailag fontos vállalatokban. Ezeket  a tulajdonszerzési szándékokat le kell jelenteni az ITM miniszterének, neki ezt engedélyezni kell, vagy megtilthatja azt – tette hozzá.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: portfolio.hu

The post A kormány a külföldi felvásárlóktól félti a magyar cégeket appeared first on Műszaki Magazin.