“Kiváló minőségűek a hazai sütőipari termékek, azonban Magyarország még mindig többet importál belőlük, mint amennyit a külföldi piacokon értékesít. Ahhoz, hogy élelmiszeriparunk felzárkózzon a nyugati cégek termelékenységéhez, versenyképesek maradjunk és exportpiacainkat is bővíteni tudjuk, és nem utolsósorban hazai cégek termékei legyenek a hazai boltok polcain, átgondolt és korszerű beruházásokra van szükség. A száz százalékban magyar tulajdonú, kétgenerációs családi vállalkozás, a Félegyházi Pékség ennek érdekében tavaly év vége óta egy tízmilliárdos zöldmezős beruházást valósít meg”

– tudtuk meg az Ipar hangjai podcast Dr. Magyar Zoltánnal, a Félegyházi Pékség operatív ügyvezetőjével készült interjújából.

A magyar sütőipar nagyjából 280 milliárd forintos forgalmából a Félegyházi 10 százalékos részesedéssel rendelkezik, bevétele 2023-ban elérte a 30 milliárd forintot. A cég alkalmazotti létszáma az induláskori 20 főről negyed évszázad alatt több mint 1400 főre bővült – a „családi vállalkozás” jelző mégis megállja a helyét, amely nem csupán a tulajdonosi szemléletben nyilvánul meg, hiszen az alapító és gyermekei, ma már új generációs cégvezetőkként napi szinten részt vesznek a cég irányításában, de empátiában, gondoskodásban is a munkavállalók felé. A dolgozók apróbb-nagyobb gondjai mellett a vállalat figyelme a tágabb környezetre is kiterjed: számos karitatív szervezetet támogatnak, de a háború kitörésekor például több mint egy évig vittek rengeteg terméket az ukrán menekült emberek megsegítésére.

Minden bizonnyal e szemlélet is hozzájárul ahhoz, hogy a „pékség” igencsak imponáló számadatokkal büszkélkedhet. Néhányat kiemelve közülük: havi szinten nagyjából 25 millió terméket állítanak elő, nem csupán kenyereket, kifliket, zsemléket, de leveles süteményeket, fánkokat, cukrásztermékeket és szendvicseket is. 240 beszállítóval állnak kapcsolatban, leginkább magyar vállalatokkal és helyi termelőkkel. Tavaly 22 ezer tonna lisztet, majdnem 2 ezer tonna margarint és 580 tonna élesztőt használtak fel. Húsvétkor egy hét alatt több mint 20 ezer kalácsot fontak meg kézzel. Hidegkonyhai részlegük évente több mint 3,3 millió szendvicset készít el a mintabolti vásárlóik részére.

Természetesen ezt a mennyiségű árut lehetetlen lenne régi gépekkel vagy kézzel gyártani. Ezért az elmúlt 15 évben a cég mindent megtett azért, hogy a régi, hagyományos receptjeiket megtartva kidolgozza azokat a technológiákat, amelyekkel képesek nagyüzemi méretben folytatni a munkát. Vannak például olyan gépsoraik, amelyek óránként 15 ezer darab leveles süteményt vagy 24 ezer zsemlét képesek készíteni. 

Dr. Magyar Zoltán elmondása szerint náluk a klasszikus pék szaktudás átalakult, ám mivel a tészta továbbra is tészta, úgymond a lényeg nem változott.

„Mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mivel vannak még jó pékjeink, mesterpékjeink, és a cégnél dolgozó élelmiszermérnökök száma évről évre növekszik. Én emlékszem még, amikor ide jöttem a céghez, hogy mennyi mindent kézzel csináltunk, például a tészta feldobálása a gépekbe, tészta hajtása és kalibrálása stb. Ezek automatizálását megéri meglépni, mivel több problémát lehet egy csapásra megoldani”

– mondta az operatív ügyvezető.

Az automatizálással együtt jár, hogy erősíteni kell a karbantartói csapat tudását, mivel, ha egy automata sor megáll, akkor az sok selejttel, kellemetlenséggel járhat és kézzel nem lehet pótolni a kiesett termelést.

Gépsoraik 90%-a Siemens-vezérléssel működnek. Mint az operatív ügyvezető elmondta, meg vannak elégedve velük, ha lehet, kérni is szokták, hogy a Siemens által gyártott vezérléstechnikával legyen ellátva az újonnan beszerzendő gépük.

A Félegyházi Pékség a termékfejlesztésre is nagy hangsúlyt fektet, ám ahhoz, hogy a tulajdonosok elfogadjanak egy fejlesztett terméket, rögös út vezet. Számos alkalommal akár a 25. verzió kerül elfogadásra, így volt ez a sütőtökös pitével is, amellyel tavaly ősszel robbantak be a piacra. Kóstolták nyersen, sütve, fűszeresebben vagy kevésbé fűszeresen, de végül rengeteg kóstolás után egy 5 fűszerből álló receptet fogadtak el. Volt olyan, amikor a fél iroda kóstolta és mindenkinek más tetszett, de szerencsére végül sikerült megtalálni a megfelelő ízvilágot, így egy amerikai trendet sikerült megismertetniük a vásárlóikkal.

A közel 10 milliárdos zöldmezős beruházás, melyben helyet kap egy igen tekintélyes raktár, egy több sorral rendelkező gyártótér; egy automatizált és robotizált hűtött csomagoló és 5000 raklapos fagyasztott raktár, amely a cég első számú logisztikai központjává válik. Az új beruházással nagyjából 200 új munkahelyet teremtenek Kiskunfélegyházán.

A hazai vásárlók a cég saját mintaboltjaiban is találkozhatnak a Félegyházi termékekkel. Ez a hálózat szintén tulajdonosi kézben van, és csak az ő engedélyükkel nyílhat új bolt – amit egyébként rengeteg szempontból vizsgálnak meg szerződéskötés előtt. Sokszor a vásárlók jelzik, hogy a közelükben van egy kiadó helyiség, vagy a munkatársaik vesznek észre egy online hirdetést. Ha kapnak egy jó tippet, elkezdődik a környék felmérése. A cégnél úgy vélik, hogy az embereknek szüksége van egy olyan helyre, ahol egyszerre kaphatnak szendvicset, péksüteményt és kávét. Nem is akármilyen kávét, hiszen azt pár hónapja egy olasz, szintén családi cégtől szerzik be.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Történetének legnagyobb beruházására készül a magyar piac vezető péksége appeared first on Műszaki Magazin.

Hazai ipari kiállítások

InnoElectro

• Budapest BOK Csarnok, 2024. április 23-25.
• Az InnoElectro mindazon cégeknek kínál üzleti, szakmai fórumot, amelyek elektronikai műszaki megoldásokon alapuló termékek előállításában, gyártásában érdekeltek.

Mach-Tech és Ipar Napjai

• Budapest Hungexpo, 2024. május 7-10.
• A Mach-Tech Nemzetközi gépgyártás-technológiai és hegesztéstechnikai szakkiállítás és az Ipar Napjai Nemzetközi ipari szakkiállítás Magyarország legjelentősebb üzleti találkozója.

Electrosub

• Budapest Lurdy-Ház, 2024. október 9-10.
• Az Electrosub Konferencia és Kiállítás az innovatív technológiák, a digitalizáció terjesztését tűzte ki célul. Üzleti és szakmai fórumot kínál a piac szereplőinek.

Németországi ipar kiállítások

Logimat

• Stuttgart, 2024. március 19-21.
• A Logimat az intralogisztikai megoldások és folyamatmenedzsment szakkiállítása. Ez a legnagyobb éves intralogisztikai szakkiállítás Európában.

wire Tube

• Düsseldorf, 2024. április 15-19.
• A Wire and Tube vásárpáros a huzal- és kábeliparhoz, valamint a csőiparhoz kapcsolódó témákkal foglalkozik. Idén is párhuzamosan zajlanak a vásárok.

Hannover Messe

• Hannover, 2024. április 22-26.
• A Hannover Messe a világ legnagyobb ipari szakkiállítása. A rendezvényen többek között a CO2 -semleges termelés, az energiagazdálkodás, az Ipar 4.0, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, a hidrogén és az üzemanyagcellák témáival foglalkoznak.

Control

• Stuttgart, 2024. április 23-26.
• A Control egy minőségbiztosítási vásár, az ipari minőségbiztosításhoz használható technológiák, folyamatok, termékek és rendszermegoldások jelenlegi globális kínálatával.

Sensor+Test

• Nürnberg, 2024. június 11-13.
• A Sensor + Test méréstechnikai vásár. Évente Nürnbergben kerül megrendezésre, tematikája az automatizálási rendszerektől az érzékelőkig, az anyag- és minőségellenőrzési tartozékokig terjed.

AMB

• Stuttgart, 2024. szeptember 10-14.
• Az AMB a fémmegmunkálás nemzetközi szakkiállítása. A rendezvény kétévente mutatja be a fémipar csúcspontjait.

parts2clean

• Stuttgart, 2024. szeptember 24-26.
• A Parts2clean ipari alkatrész és felülettechnikai szakvásár. A kiállítás témái között szerepelnek a tisztítórendszerekhez, tiszta helyiségekhez és tisztatér-rendszerekhez való rendszerek és alkatrészek, a korrózióvédelem, a tartósítás, a csomagolás és a logisztika, valamint a minőségellenőrzés és -biztosítás.

Motek

• Stuttgart, 2024. október 8-11.
• A Motek gyártási és szerelési automatizálási szakkiállítás. Bemutatásra kerülnek a gyártás- és szerelés-automatizálási megoldások, valamint az adagolástechnikai és anyagáramlási megoldások, a kezelési technológián keresztüli racionalizálás és az ipari kezelés.

Fakuma

• Friedrichshafen, 2024. október 15-19.
• A Fakuma a műanyagfeldolgozás szakkiállítása. Kétévente kerül megrendezésre Friedrichshafenben, és célja, hogy áttekintést nyújtson a teljes műanyagtechnológiáról, a fröccsöntéstől az extrudálási technológián át a hőformázásig.

Euroblech

• Hannover, 2024. október 22-25.
• Az Euroblech a fémlemezfeldolgozás nemzetközi szakkiállítása. A rendezvény a kis- és középvállalatoknál, valamint a nagyvállalatoknál dolgozó lemezmegmunkálással foglalkozó szakembereknek szól.

Glasstec

• Düsseldorf, 2024. október 22-25.
• A Glasstec a világ vezető üveggyártási és üvegfeldolgozási szakkiállítása. Kétévente kerül megrendezésre. Fő témája a gépészet és az üzemmérnökség.

Formnext

• Frankfurt, 2024. november 19-22.
• A Formnext az additív gyártás és az ipari 3D nyomtatás szakkiállítása. A szakkiállításon az additív gyártási rendszerek mellett a teljes folyamatláncon átívelő technológiák is bemutatásra kerülnek.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ipari szakkiállítás naptár 2024 appeared first on Műszaki Magazin.

Az Európai Unión kívül 9 olyan országból válhat gördülékenyebbé a külföldi munkaerő behozatala, ahol a hatóságok maguk is a szabályok enyhítésén dolgoznak. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről adott be ugyanis egy törvényjavaslatot Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, ebben szerepel az úgynevezett minősített foglalkoztatók és kölcsönbeadók fogalma. Leginkább a feldolgozóiparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban érdekelt cégeknek van égetően szükségük a könnyített munkaerőbehozatali lehetőségre.

A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett törvényjavaslat alapján több országból a korábbiaknál is könnyebben lehet majd behozni külföldi munkaerőt, leginkább a jelentős dolgozói hiánnyal küzdő szakmák esetében – válaszolták a Portfolio által megkérdezett szakértők az új törvényjavaslat kapcsán.

Még 2021-ben, egy törvénymódosítással a kormány a szerb és az ukrán munkavállalók mellett jelentősen megkönnyítette további 9 ország állampolgárainak magyarországi munkavállalását. A könnyített munkaerő-kölcsönzés lehetővé vált a vietnámi, mongol, fülöp-szigeteki, montenegrói, fehér-oroszországi, indonéz, kazah, észak-macedón és bosznia-hercegovinai munkavállalók részére is, ugyancsak könnyített eljárással.

„Korábban csak az ukránok és szerbek vállalhattak munkát Magyarországon bizonyos hiányszakmákban biometrikus útlevéllel, szezonális jelleggel. A biometrikus napok álltak rendelkezésre, hogy ez alatt beszerezzük a tartózkodási engedélyüket munkavállalás céljából. Az új intézkedés értelmében D Vízummal és tartózkodási engedéllyel beutazhatnak munkavállalás céljából Magyarországra ezen 9 ország állampolgárai és őket a minősített munkaerő-kölcsönzők foglalkoztathatják partnereik részére”

– magyarázta a nemrég hozott könnyítést Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett T/27-es törvényjavaslat szövegében az olvasható, hogy a minősített foglalkoztatókat az ezen alcím hatálybalépését követő 15. napig a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásába át kell vezetni. A törvénytervezet szövegében pedig az is benne van, hogy minősített kölcsönbeadónál történő foglalkoztatás esetére is megállapíthat az ezért felelős miniszter munkavállalási engedély alóli mentességet.

Úgy tűnik, hogy az új törvényjavaslat alapján a korábbi minősített foglalkoztatók lehetnek a minősített kölcsönbeadók is. Ehhez regisztrálniuk kell majd magukat egy rendszerben, és két hét alatt kerülhetnek bele az új állami nyilvántartásba. Ehhez a következő alapfeltételeknek kell megfelelniük:

• Kölcsönbe-adóként nyilvántartásba vett, EGT területén székhellyel rendelkező kft.
• Megfelelő számú és végzettségű szakmai képesítéssel rendelkező munkavállalója foglalkozzon a 3. országbeli állampolgárok foglalkoztatási ügyeivel minden olyan telephelyén, ahol ilyen munkavállalókat foglalkoztatnak.
• Komoly vagyoni biztosíték, ez 50 millió Ft letétbe helyezését jelenti.
• Az átlagos statisztikai létszám a kérelem benyújtását megelőző évben legalább 500 fő kell, hogy legyen.
• Megbízható üzleti háttérrel és infrastruktúrával kell, hogy rendelkezzen.
• Köztartozás mentesség.
• Tudja a cég biztosítani a megfelelő adatszolgáltatást határidőre és pontosan.
• A cég nem jelenthet nemzetbiztonsági kockázatot sem, vagyis át kell essen az Alkotmányvédelmi Hivatal átvilágításán.

G. Nagy Balázs, a Trenkwalder Kft. ügyvezetőjeszerint előnyös lenne, ha az új, minősített kölcsönbeadói rendszer nemcsak egy plusz nyilvántartást jelentene, hanem párosulna az ezzel járó adminisztrációs kötelezettség könnyítésével.

„Ha a bevallások rendszerében direkt kapcsolatot építhetnénk ki az adóhatósággal vagy a társadalombiztosítással, akkor az a hatóságok és a mi munkánkat is megkönnyítené”

– mondta el meglátásait G. Nagy Balázs. Megemlítette azt is, hogy a magyar hatóságok szabályenyhítése mellett jó lenne, ha a 9 küldő országnál is gyorsulna az adminisztráció.

„Most azon múlik a papírok és megfelelő engedélyek intézése, hogy a magyar vállalkozás milyen külföldi partnert tud találni. Például, a fülöp-szigeteki dolgozók nagyon ígéretesek, mert keresztény országból jönnének, jó a képzettségük, hozzáállásuk. Viszont az ország legközelebbi konzulátusa Milánóban van. Ez nem könnyíti meg az ügyintézést”

– adott egy másik aspektust a megoldandó kérdések szempontjából G. Nagy Balázs.

Mihályi Magdolna az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján azt mondta, hogy a behozatal vonatkozásában jól felépített folyamattal rendelkeznek, a beutazáshoz és a munkavállaláshoz szükséges engedélyeket kiadó hivatalok tekintetében viszont szükséges, hogy legyen megfelelő kapacitás az ügyintézéshez. Fontos, hogy az igényelt mennyiségű munkavállaló minél hamarabb beutazhasson. További nehézséget okozhat a fogadó cégek számára, hogy a toborzásnál és beutaztatásnál felmerülő költségeket előre kell megfinanszírozni – értékelt Mihályi Magdolna.

Szerinte a munkavállalók megtartása jelentheti majd a legnagyobb kihívást, mert a cégeknek fel kell készülniük például az ázsiai munkavállalók fogadására. A munkaerőkölcsönző cég vezetője szerint különösen fontos, hogy odafigyeljenek a külföldi munkaerőt fogadó cég részéről a beilleszkedésnél, és megfelelő érzékenységgel kell kezelni a szociális és kulturális különbségeket. A nyelvi nehézségek áthidalására is komoly figyelmet kell szentelni, elsősorban az angol nyelvtudás fejlesztésére.

G. Nagy Balázs is arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi munkaerő megérkezése még korántsem jelenti azt, hogy a behozott dolgozó a magyar cégnél is fog maradni.

„Az egyik nagy feladatunk az, hogy kiszűrjük a külföldi közvetítő partnereinkkel együtt az ügyeskedőket, és csak azokat hozzuk be Magyarországra, akik valóban itt akarnak dolgozni. A behozott dolgozóknál az első 1-2 hónapban így is van lemorzsolódás, de aki ezután is marad, az jellemzően ledolgozza a két évet a magyar cégnél”

– mondta el a tapasztalatai G. Nagy Balázs.

Megjegyezte, a kevesebb betanítást igénylő munkákra 2-3 hónapos időtávon belül lehet munkaerőt szerezni azokból az országokból, amelyeknél könnyített az adminisztrációs előírásokon a kormány. A több hónapos időtávot azért szokták nyomatékosan hangsúlyozni a külföldi munkaerőt igénylő magyar cégvezetők felé, mert az engedélyek és a papírok beszerzésén túl olyan köznapi, de rendkívül fontos dolgokat is el kell intézni, minthogy a behozott munkaerőt ki várja a repülőterén, hol fog aludni, van-e bankszámlája, szüksége van-e tolmácsra. Annyira változatos egyébként a magyar cégek munkaerőigénye, hogy az elmúlt időszakban Nepálból, Indiából, Hongkongból, Japánból és Dél-Koreából is hoztak be embereket.

A külföldi munkavállalók egyharmadát szívta fel a járvány óta egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzdő feldolgozóipar, majdnem egyötödét a kereskedelem-gépjárműjavítás, de a kereskedelem, vendéglátás, élelmiszeripar, mezőgazdaság és az építőipar is súlyos gondokkal küzd az emberhiány miatt. A nagyobb képzettséget igénylő munkák közül szükség lenne persze orvosokra, informatikusokra és buszvezetőkre is.

Forrás: portfolio.hu

The post Egyszerűsödhet a külföldi munkaerő behozatala Magyarországra appeared first on Műszaki Magazin.

Mind a már befutott, mind a feltörekvő technológiai vállalatoknak platformot biztosít arra, hogy szélesebb körben bemutathassák innovatív megoldásaikat.

Már lehet pályázni a Deloitte által évente meghirdetett 2021. évi közép-európai Technology Fast 50 díjra. A Deloitte 22 éve vezeti a programot a következő közép-európai országokban: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Koszovó, Lettország, Litvánia, Macedónia, Moldávia, Montenegró, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia vagy Szlovénia.

„A bizonytalansággal teli év után szeretném kiemelni a hazai vállalkozások töretlenül innovatív és eltökélt munkáját, amit már a rangsor véglegesítése előtt is egyértelműen látunk. Nagy örömmel díjazzuk és segítjük ezeket a vállalkozásokat, amelyek nagyszerű cégvezetésről, értékesítési tehetségről, vállalkozói szellemről és folyamatos sikerre való törekvésről tesznek bizonyságot. Amellett, hogy a Fast 50 listára kerüléssel jelentősen növelhetik a márkaismertségüket és bővíthetik üzleti kapcsolatrendszerüket, a Deloitte Private szakértői támogatására is számíthatnak”

– mondta Kóka Gábor, a Deloitte Technology Fast 50 magyarországi vezetője.

Korábbi nyertesek

A legjobban teljesítő cégek a Deloitte Technology Fast 500 EMEA rangsorára is felkerülnek, amin legutóbb három hazai társaság is szerepelt: a legmagasabb pozíciót a debreceni Dyntell Magyarország Kft. érte el a 42. helyezéssel. A vállalatirányítási és üzletiintelligencia- rendszereket fejlesztő cég árbevétele elérte az 1,2 milliárd forintot, ami több mint 25-szörös emelkedés négy év alatt. A budapesti Supercharge Kft. a 274. helyet szerezte meg, míg a MiniCRM Zrt. A 429. helyre került. A lista élén pedig a brit fintech cég, a Revolut szerepelt, amely 2015 és 2018 között 39 754 százalékos bevételnövekedést ért el. A nyertesek teljes listája megtalálható itt.

További információ a Közép-európai Technology Fast 50-ről

A Deloitte “Közép-európai Technology Fast 50” egy olyan program, amely egy négy éves időszak alatt elért százalékos árbevétel-növekedés alapján rangsorolja az 50 leggyorsabban növekvő állami vagy magántulajdonú technológiai vállalatokat, és az összes kapcsolódó iparágat – kommunikáció,  környezettechnológia, fintech, hardver, egészségügy és élettudományok, média és szórakoztatás, szoftver – magában foglalja. Az idei rangsor a 2017 és 2020 közötti időszak bevételeit elemzi.

Az online regisztrációs űrlap, valamint a részvételi feltételek a fast50.deloitte.hu oldalon érhetők el.

A jelentkezés határideje: 2021. augusztus 31. A rangsor közzétételének időpontja 2021. november 25.

The post Jó belépő a külföldi piacra a hazai tech cégeknek appeared first on Műszaki Magazin.