Az AI jövőbemutató megoldásai jelentősen átalakítják a szakmákat, a vállalati középvezetők hatékonysága akár 40-50%-kal is javulhat. A KPMG saját AI-fejlesztéseit először saját szervezetén belül teszteli, amellyel például a dokumentumkezelési hatékonyság is jelentősen javul.

Az idén 35 éves KPMG nem csak elsőként jelent meg Magyarországon a Big4-ok közül 1989-ben, de ugyanazzal a lendülettel támogatja ma is a vállalkozásokat a fejlődésben. A Digitális Könyvvizsgálati Központja szintén kerek évfordulót ünnepel, hiszen 10 éve alakult az első agilis módszertant bevezető üzletágként. Bár nagy utat tettek meg a KPMG Magyarország szakértői – hiszen a kezdeti 13 fős csapat mára 1800 fős vállalatcsoporttá nőttek ki magát – a fejlődésben továbbra is élen jár a leginnovatívabb és sikeres üzleti megoldásokban, támogatva a vállalkozások növekedését és hatékonyságuk javulását. Éppen ezért áll most a KPMG megoldásainak fókuszában a vállalati digitalizáció és az AI jövőbemutató használata.

„A mesterséges intelligencia (AI) többé már nem kopog az ajtónkon – teljes vállszélességgel bedöntötte a kaput. A modern technológiák korai bevezetésével versenyelőnyre tehetünk szert”

– emelte ki a technológia adaptálás fontosságát Kórász Tamás, a KPMG Management Consulting Partnere. Kórász szerint a digitalizációval, többet közt a Cloud, Big Data és AI fejlesztésekkel nem csak szintet léphetnek a magyar vállalkozások, hanem teljesen új utakat nyithatnak a fogyasztói és munkavállalói élmények javítására, új értékkínálat létrehozására és az üzleti modellek átalakítására. Arra még senki nem tudja a választ, hogy az AI az üzleti világot mennyire fogja felforgatni, milyen szakmákat, szakterületeket alakít át a következő 10-20 évben. Az azonban már tisztán látszik, hogy egy szakmai középvezető munkáját az AI 40-50%-kal hatékonyabbá tudja tenni pár éven belül. A továbbiakban is szükség lesz a szakmai kollégákra, de a munkakörök és a feladatok jelentősen átalakulnak minden területen.

Az AI területén a korszerű technológiai támogatás elengedhetetlen a vállalatok sikeréhez, amihez a KPMG a legnagyobb informatikai cégekkel alakít ki stratégiai partnerséget. A KPMG szakértői szerint a mesterséges intelligencia helyes működéséhez elszántságra és kísérletezésre is szükség van.

Rakó Ágnes, a KPMG Risk Consulting Partnere kiemelte, az AI már a tradicionális területekre is beférkőzött, napi szinten az üzleti élet része.

„Az AI lehetőséget ad a meglévő humán kapacitások, adatok és források még hatékonyabb felhasználására. Az AI használata sokszor jelentkezik elvárásként az ügyfelek részéről; ez olyan billog, ami kell a termékekre, szolgáltatásokra.”

Ma már az üzleti folyamatok és az IT közösen tud csak fejlődni, a technológia és az üzleti érdek ugyanazzal a jövőbe mutató eszköztárral tud csak sikeresen együttműködni. A KPMG elkötelezetten segíti ügyfeleit a digitális transzformációban. Ennek során felméri az egyes vállalatok üzleti, működési és digitális sikertényezőit, elkészíti az üzleti transzformációs és technológiai tervet, majd megvalósítja és rendszerbe állítja a fejlesztéseket, ezt követően pedig naprakészen tartja a rendszereket. Tapasztalatuk szerint ma már egy vállalatnak nem tanácsok, hanem megoldások kellenek. A kézzel fogható eredményekhez, az értékek bemutatásához a KPMG saját szervezetén belül kísérletez, így a saját kollégáik is láthatják az AI üzleti felhasználásában rejlő értékeket.

A most készülő, nem reprezentatív felmérését (Mesterséges Intelligencia (AI) Érettségi Felmérés) hamarosan publikálja a KPMG, az előzetes adatokból azonban az már most elmondható, hogy a vállaltok többsége már kipróbált valamilyen területen AI megoldásokat, sőt a legtöbben többféle eszközt is kipróbáltak már, azonban nem bíznak meg vakon az AI által generált eredményekben.

Ezt a megközelítést, vagyis az adatok ellenőrzését ajánlja egyébként Ignácz Péter, a KPMG adatelemzés, modellezés és gépi tanulás szakértője is, aki a saját deep learning rendszerükön keresztül mutatta be, hogy a gépi tanulás és a nagy nyelvi rendszerek alkalmazásával miként lehetünk képesek dokumentumok tömegéből kinyerni a számunkra lényeges információt, és hogyan lehet válaszokat generálni a feltett kérdésekre, lényegre törő összefoglalót készíteni egy problémáról, emberi beavatkozás nélkül.

„A vállalati környezet leginkább abban különbözik a ChatGPT-vel megoldott feladatoktól, hogy nem nyilvános interneten alapuló tudásbázist használnak, hanem nagy nyelvi modellek a vállalat saját adatait dolgozzák fel, így segítenek megoldani az üzleti problémájukat”

– emeli ki Ignácz Péter.

A KPMG saját fejlesztésű dokumentumfeldolgozó rendszere már képes saját maga is nagyszámú releváns kérdést megfogalmazni a dokumentumok kívánatos feldolgozásához. A rendszer alapja a jól feltett kérdés, hiszen a gépi tanulással felkészített rendszerek képesek csaknem száz százalékban jó válaszokat adni a jól feltett kérdésekre, de rossz kérdésre – az emberhez hasonlóan – a nagy nyelvi rendszerek is csak rossz válaszokat adnak.

A KPMG saját rendszerét pénzügyi beszámolókon futtatva egyébként azt tapasztalták, hogy szinte azonnal 80-85 százalékos használati értékű elemzést adott a bevitt információkból, ahhoz képest, mint amire két kolléga ennél nagyobb pontossággal, de körülbelül két nap alatt képes lett volna. Az első futtatás ugyan nem ad tökéletes eredményt, de kiválóan működik egy olyan alap készítéséhez, amely ugyancsak töredék idő alatti emberi beavatkozással száz százalékra emelhető, vagyis a munkatársaknak rengeteg idejük szabadul fel arra, hogy más feladatokkal foglalkozzanak.

A gépi tanulás és a nagy nyelvi rendszerek alkalmazása számos vállalati feladatra remekül alkalmazható, és sok emberi munkaórát szabadít fel más feladatok elvégzéséhez. Azonban ahhoz, hogy a jövőbe mutató technológiák pontosak legyenek, olyan gondolkodó és kreatív szakértőkre van szükség, akik pontosan meghatározzák a bevitt dokumentumok körét, az elvégzendő feladatokat, a megkívánt válaszok elvárt tartalmi elemeit és pontosságát. Ezen a területen tehát a gép és az ember nem rivalizál, hanem egymásra támaszkodva ugrik szintet termelékenységben, reakcióképességben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI már nemcsak kopogtat a kapun, hanem bedöntötte tokostól appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – állapítja meg új kutatásában a KPMG. A mesterséges intelligencia alkalmazásának útjában persze számos akadály áll, sokakat aggasztanak például a pontossággal, az adatbiztonsággal vagy a magánélet védelmével kapcsolatos kérdések. Az AI használata azonban rengeteg előnnyel jár, ilyen például a trendek és hatások előrejelzésének képessége, a kockázatok valós idejű megismerése, vagy az adatokon alapuló jobb döntések. Az új készségek az auditban ma már elengedhetetlenek. A cégeknek tehát be kell fektetniük az AI-technológiákba, és fel kell készíteniük erre egész szervezetüket.

„A digitális korszakból az AI-korszakba lépünk a pénzügyi beszámolók területén és az auditban is; az átalakulás elkerülhetetlen, és már itt van a kanyarban”

– erősíti meg Simonyi Albert, a KPMG magyarországi könyvvizsgálati üzletágának új vezetője a cég friss felmérésére hivatkozva. A lézerpontosságú és rendkívül részletes, mesterséges intelligenciával támogatott ellenőrzési folyamatok segítségével a jövőben a pénzügyi beszámolás okosabb és jobb lesz, mint valaha. Mindez az audit esetében nem csupán technológiai változást, hanem paradigmaváltást is jelent, újrafogalmazza a könyvvizsgálók szerepét, és átformálja a számviteli iparág egészét.

A KPMG kíváncsi volt arra, hogy a pénzügyi beszámolási vezetők szerint hogyan halad a mesterséges intelligencia bevezetése a pénzügyi funkcióban, milyen hatással van a belső pénzügyi csapatokra, és milyen elvárásokat támaszt a külső könyvvizsgálókkal szemben. A szakértők ezért hat iparágban, tíz országban, valamint különböző árbevételű vállalatoknál 1800 pénzügyi beszámolási vezetőt és igazgatósági tagot kérdeztek meg 2024 februárja és márciusa között.

A felmérésben szereplő minden egyes vállalat igazgatótanácsa tett már stratégiai lépéseket az AI-val kapcsolatban. A mesterséges intelligencia-kiadások ma már az IT-büdzsé 10 százalékát teszik ki, és a jövőben ez az arány jelentősen emelkedni fog. Bár jelenleg a vállalkozások mindössze 10 százaléka használja széles körben a mesterséges intelligenciát ezen a területen, részben vagy kísérleti jelleggel azonban a cégek csaknem háromnegyede alkalmazza már most az AI-t, és további 27 százalékuk tervezi ezt. Három éven belül pedig 99 százalékra emelkedik majd azok aránya, akik valamilyen szinten használják a mesterséges intelligenciát.

A pénzügyi beszámolók arculata a világ különböző részein és az egyes iparágakban persze nem egyforma ütemben változik. A legnagyobb előrelépés a távközlési és technológiai szektorban történt: itt a megkérdezettek 41 százaléka válaszolta, hogy már szelektíven vagy széles körben alkalmazza a mesterséges intelligenciát az auditban. Ezt követi 35 százalékkal az energia-, a természeti erőforrások és a vegyipar. A fogyasztási cikkekkel foglalkozó és kiskereskedelmi vállalatok lemaradásban vannak a többi iparághoz képest. A régiók közül a megkérdezett észak-amerikai vállalatok haladnak a leggyorsabban, 39 százalékuk használ AI-megoldásokat, ezeket követi Európa 32 százalékkal, majd az ázsiai és csendes-óceáni térség (ASPAC) 29 százalékkal.

A KPMG azt is megállapította, hogy az állami vállalatok az AI-irányítás terén fejlettebbek, mint a magáncégek. Az állami cégek 65 százaléka alakított ki mesterséges intelligenciára vonatkozó politikát, míg a magánvállalatoknak csak 55 százaléka tette ezt.

„Állami cégként prioritást élvez a törvényi előírások maximális betartása, míg a privát szektor inkább kivár a megtérülési elvárások teljesüléséig”

– magyarázza az eltérő értékeket Takács Ildikó, a KPMG Partnere, az Innovációs terület és a Digitális Audit Központ (Digital Audit Center) vezetője. A tapasztalatok szerint a GenAI előnyt élvez a hagyományos AI-technológiákkal szemben. A tervek szerint a következő három évben a vállalatok 57 százaléka vezet be generatív mesterséges intelligencia-megoldásokat pénzügyi beszámolóihoz.

Előnyök és aggodalmak

A mesterséges intelligencia alkalmazásában vannak még leküzdendő akadályok – különösen a pontossággal és a biztonsággal kapcsolatban –, az előnyök azonban egyértelműek egyebek mellett a betekintés generálása, a trendek és anomáliák észlelése, a kockázatkezelés és az adatokkal támogatott döntéshozatal területén.

Az egyes iparágak eltérő értéket látnak a mesterséges intelligencia használatában a pénzügyi beszámolók, az audit terén. A pénzügyi szolgáltató cégek például leginkább az anomália-felderítést emelik ki, mások mondjuk a gépi tanulást. A területen legjobban teljesítő vállalatok 65 százaléka szerint az egyik legnagyobb előny, hogy az AI segítségével képesek lesznek a trendek és hatások előrejelzésére. 60 százalékuk említette a valós idejű betekintést a kockázatokba, 57 pedig úgy véli, jobb adatokkal lehet így támogatni a döntéseket. A nagyobb adatpontosságot is ugyanennyien jelölték meg.

A KPMG felmérése szerint a hagyományos mesterséges intelligencia pénzügyi beszámolóknál és az auditban való alkalmazásával kapcsolatban a legnagyobb aggodalmak a pontosság (47 százalék) és a kiberbiztonság (45 százalék), valamint az adatszervezés és -kezelés (40 százalék) kapcsán merülnek fel. A kihívásokat persze itt is eltérően súlyozzák az egyes ágazatok képviselői, illetve a különböző fejlettségi szinten álló vállalatok. A kezdő vállalatoknak induláskor leginkább az adatbiztonság és a magánélet védelme körüli komoly aggodalmakkal kell szembenézniük, és nehézséget okozhat az is, hogy még keveset tudnak a technológiáról, nincs hozzá elég szakemberük. Ahogy a cégek egyre fejlődnek, ezek a szempontok átalakulnak: a bizonytalan megtérülés is előtérbe kerül, akárcsak a dolgozók félelme attól, hogy az új technológia kiszorítja őket. Az AI használatában már élenjáró cégek 49 százaléka a nem megfelelő finanszírozást és befektetést említette fő aggályként. A bizonytalan megtérülés 45 százalékuk, a dolgozók húzódozása az átalakulástól pedig 42 százalékuk szerint jelenthet kihívást. 42 százalék szerint nehéz lépést tartani a szabályozásokkal. Az emberi felügyelet nélküli algoritmusok használatának kockázata 40 százalékukat aggasztja.

A generatív AI-val kapcsolatban egyébként több vállalatnak vannak aggályai, mint a hagyományos mesterséges intelligencia kapcsán. A lista élén a kiberbiztonság (59 százalék), illetve az adatvédelem (55 százalék) áll. A szerzői jog és a szellemi tulajdon kérdésénél 44 százalék fejezte ki aggodalmát a generatív AI-val kapcsolatban.

Mit várnak el a könyvvizsgálóktól?

A legtöbb vállalat úgy véli, hogy külső könyvvizsgálóik átlagosan nem egész két éven belül általános gyakorlatként fogják használni a generatív mesterséges intelligenciát. Arra számítanak, hogy a könyvvizsgálók a genAI-t sok tekintetben ugyanúgy alkalmazzák majd, mint a hagyományos mesterséges intelligenciát, de ebben sikeresebbek lesznek, mivel a genAI a mélytanulás révén a hagyományos AI-nál összetettebb adatkapcsolatokat és mintákat tud feltárni.

A vállalatok több mint háromnegyede szerint a külső könyvvizsgálóik számára a mesterséges intelligencia használata közepesen vagy nagyon fontos az automatizálással és az adatelemzéssel együtt. A KPMG felmérése szerint a vállalatok 64 százaléka elvárja, hogy a könyvvizsgálók szerepet vállaljanak az AI auditban való felhasználásában. Leginkább azt szeretnék, ha a könyvvizsgálóik a genAI használatát a kockázatcsökkentés és a belső ellenőrzések, valamint az adatelemzés és a minőségirányítás, illetve a kockázat és az anomáliák azonosítása terén helyeznék előtérbe. A generatív mesterséges intelligencia a könyvvizsgálók számára lehetővé teszi, hogy gyorsan és hatékonyan elemezzenek hatalmas mennyiségű adatot, így az értékesebb feladatokra, például az eredmények értelmezésére és az üzleti intézkedésekre vonatkozó ajánlásokra összpontosíthatnak. Emellett a genAI növelheti a belső ellenőrzési tesztelés pontosságát és hatékonyságát azáltal, hogy azonosítja az eltéréseket vagy a szokatlan tevékenységeket, amelyek további vizsgálatot igényelhetnek.

A kontrollkörnyezet részletesebb felülvizsgálata a válaszadók 64 százaléka szerint lesz a könyvvizsgálók feladata a mesterséges intelligencia pénzügyi beszámolásban való alkalmazásával kapcsolatban. 53 százalék számol azzal, hogy ők végzik majd az AI irányítási érettségének értékelését, míg harmaduk arra számít, hogy a könyvvizsgálók harmadik féltől kérnek igazolást az AI-technológia használatáról.

Az előnyök persze kölcsönösek: az AI-tudással rendelkező könyvvizsgálók támogathatják a vállalatokat abban, hogy vezetőkké váljanak, a vállalatok pedig segíthetnek könyvvizsgálóiknak, hogy még jobban megismerjék az AI-t.

Az út előkészítése

Azok a vállalatok, amelyek az auditálás terén sikerrel vezették be az AI-megoldásokat, egyúttal utat is mutatnak a többieknek. A KPMG összesítése szerint az eredményes átalakulás érdekében először is keretrendszereket építenek ki, hogy mérsékeljék és kezeljék a potenciális kockázatokat. Annak is megtalálják a módját, hogy leküzdjék az átvétel útjában álló akadályokat: a technológiai vezetést bevonják a rendszerintegrációs megbeszélésekbe, képzési programokat, teszteléseket indítanak a megtérülés validálása érdekében. A vezetők felismerik az etikus mesterséges intelligencia fontosságát is: etikai kereteket vezetnek be, rendszeres ellenőrzéseket tartanak, biztosítják a mesterséges intelligencia emberi felügyeletét. Végezetül bevezetik az átalakuláshoz szükséges alapvető megoldásokat, átköltöznek a felhőbe, megalapozzák a magas szintű kiberbiztonságot, szabványosítják a munkafolyamatokat, megszüntetik az örökölt rendszereket, és papírmentessé teszik a könyvelést.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A digitálisból a mesterséges intelligencia korszakába lép az audit a KPMG szerint appeared first on Műszaki Magazin.

A kutatás arra enged következtetni, hogy az eddig inkább kvalitatív beszámolók egyre inkább válnak kvantitatívvá, ennek következtében elkerülhetetlenül a pénzügyi és kontrolling területek illetékeseire hárulnak az ezzel kapcsolatos feladatok.

A KPMG több mint 50 interjút készített fenntarthatósági vezetőkkel és szakemberekkel annak érdekében, hogy megértsék, hogyan működnek általában a fenntarthatóságra összpontosító szervezetek, és különösen az ESG riportkészítésben illetékes szakterületek. Vizsgálták, hogy jelenleg hogy épülnek fel ezek az egységek, mi teszi őket sikeressé, és mindenekelőtt, hogy tervezik fejleszteni magukat a jövőben.

Még a legfejlettebb vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell a növekvő ESG jelentési követelményekhez, például az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvéhez (Corporate Sustainability Reporting Directive – CSRD).

A megkérdezett cégek több mint felében kizárólag a fenntarthatósági osztály felelős az ESG beszámolókért. A vállalatok negyede más osztályok között osztja szét az ESG jelentéseket: a legtöbb esetben mind a fenntarthatósági egység, mind a pénzügy részt vesz benne, néhányan pedig a kommunikációs részleget is bevonják. A kutatásban résztvevő többi vállalatnál a pénzügy és a könyvelés a kizárólagos felelőse az ESG jelentéseknek. Ugyanakkor a megkérdezettek java arra számít, hogy ez marad a trend, hiszen egyre inkább számszerűsödnek a vállalások, az EU Taxonómia szerinti viszonyszámok, az erodálandó externáliák.

A kutatásban részt vevő vállalatok közel felénél már a vezetői javadalmazás mértéke (annak 16 és 25 százalék közötti része) is függ a fenntarthatósági vállalások teljesítésétől.

Azon cégeknél, amelyek részt vettek a kutatásban, általában viszonylag kis csapatok dolgoznak a nem pénzügyi riportokon. A kutatásban részt vevő vállalatok több mint fele három vagy annál kevesebb teljes munkaidős munkatársat foglalkoztatnak a nem pénzügyi jelentés területén. Több mint felük szerint várható, hogy ez a szám növekedni fog.

Az üzleti modellek dekarbonizálása és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése azok a témák, amelyek leggyakrabban szerepelnek az ESG stratégiákban, majdnem minden válaszadó szerint jelen van valamilyen mértékben a gondolkodásukban.

A következő leggyakoribb ESG témák az egyenlőség, a befogadás, valamint az emberi jogok az értékláncban. Bár nem túl gyakoriak a stratégiában, néhány válaszadó felismerte a természet és a biodiverzitás növekvő relevanciáját is. Az ESG üzleti stratégiai témákkal kapcsolatban, amelyek nem szerepelnek a felsorolásban, nyolc válaszadó említette az egészségügyet, a biztonságot és a környezetvédelmet, négyen a kiberbiztonságot és az adatvédelmet, hárman az alkalmazottak jóllétét, kettő a szennyezést. Egyszer említett témák közé tartozik a víztakarékosság, a közlekedésbiztonság, a hajléktalanság és a pénzügyi tudatosság.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A pénzügyesekre vár a világ megmentése? appeared first on Műszaki Magazin.

A KPMG és a Microsoft közösen kidolgozott ESG Akadémiája egy különleges, modern üzleti tananyag, amely működhet önálló virtuális tanuló eszközként, de integrálható az ügyfelek saját, belső képzési platformjaiba is. Az ESG Akadémia választható tudásszinten és mélységben mutatja be az ESG és a kapcsolódó tudományágak témáit. A számtalan, egymást kiegészítő modulból álló képzés a KPMG Learning Enablement and Analytics Platformját használja, amely egy előre konfigurált, a Microsoft 365, Azure, Teams és Microsoft Viva Learning által támogatott platform – ennek segítségével a tanultak azonnal hasznosíthatók a munkafolyamatokban.

Az Akadémia tananyagát vezető egyetemek és intézmények elismert ESG-specialistái fejlesztették ki a KPMG fenntarthatósági szakértőivel közösen, a legfrissebb környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) témákban. A tanfolyam tartalma teljes mértékben testre szabható, ami azt jelenti, hogy felső vezetők és a menedzsmenten kívüli munkatársak részére egyaránt indítható rugalmas ESG-képzés. Az üzleti és akadémiai tanulás hatékony kombinációjával a KPMG ESG Akadémia ugyanis mind az alapszintű, mind a haladó szintű, komplex, szakértői tanulást biztosítja, azzal a lehetőséggel, hogy bizonyos üzleti szektorokra, funkciókra és ESG-területekre külön is összpontosít – így el lehet mélyülni olyan konkrét támákban is, mint a körforgásos gazdálkodás, a jelentéstétel vagy épp az üzleti dekarbonizációs stratégiák.

Rakó Ágnes, a KPMG magyarországi vállalatának partnere az ESG Akadémia indulásakor kiemelte, „az üzleti vezetőkkel folytatott beszélgetéseim során rendszeresen hallom, hogy a komplexitás, a megértés hiánya, valamint az információkhoz és a helyzetértékelésekhez való tényleges hozzáférés nehézsége az, ami visszatartja őket a fenntarthatóság útján. A KPMG ESG Akadémia elindításának célja, hogy egy helyen gyűjtsük össze ezeket a nélkülözhetetlen információkat, hogy a döntéshozók képesek legyenek elindítani a pozitív változásokat.”

Nagy Julianna, a KPMG szenior menedzsere azt is hozzátette, hogy mára az ESG jelentések egyre komplexebbek. Az elkészítésükkel járó kihívások, a szükséges adatok és kapcsolódó folyamatok újdonsága a gazdaság minden szereplőjének kihívást jelenthet. „Kiemelten fontos, hogy a felkészülést megfelelő időben, megfelelő erőforrások allokálásával kezdjék meg a vállalatok. Ebben kívánjuk támogatni ügyfeleinket, hiszen az elvárások ismerete nagyban hozzásegít minket a kitűzött célok eléréséhez.”

A KPMG ESG Akadémia része azoknak az új, innovatív, digitális megoldásoknak, amelyeket a KPMG és a Microsoft azért indítottak el, hogy támogassák és fejlesszék a vállalkozások ESG-fókuszú szemléletét. A globális együttműködés része például a 2023 tavaszán elindított KPMG Circularity Tracker, amely segít automatizálni a különböző forrásokból származó adatgyűjtést, és modellalapú adatszámításokat végez.

2021-ben a KPMG több mint másfél milliárd dolláros globális programot indított az ügyfelek fenntarthatósági törekvéseinek magas színvonalú kiszolgálására. A program része volt több globális és regionális ESG szakértői központ létrehozása. Emellett a tagvállalatok szerte a világon komplex ESG szolgáltatásokat kínálnak, és minden munkavállaló számára biztosítják a magas színvonalú ESG-képzéseket.

Az ESG Akadémiával a KPMG ezeket a törekvéseket bővíti ki, és teszi elérhetővé a legfrissebb és nélkülözhetetlen ESG-tudást modern üzleti tananyag formájában az ügyfelek számára is.

További információ: www.kpmgesgacademy.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A KPMG és a Microsoft globális ESG Akadémiát indított appeared first on Műszaki Magazin.

A klímacélok és a CO2 kibocsátáscsökkentés elérésének egyik kulcseleme a flottazöldítő törekvések elterjedése, mely megfelelő, stratégiai fókuszú tervezéssel a fosszilis üzemanyaggal működő vállalati flotta fenntartható alternatívájaként szolgálhat, egyúttal versenyelőnyt is jelenthet a vállalatok számára. A KPMG szakértői összegyűjtötték, milyen előnyökkel és kihívásokkal jár, ha egy cég flottazöldítésre adja a fejét.

A globális és EU-s kibocsátáscsökkentési törekvések egyik kiemelt célpontja a közúti közlekedés, mely egyre nagyobb nyomást helyez a piaci szereplőkre. A szektor CO2 kibocsátás csökkentésének lehetőségét az EU leginkább az alternatív hajtású gépjárművek használatának népszerűsítésében látja. Az elektromos autózás a nem túl távoli jövőben ennek megfelelően már több, mint lehetőség, ugyanis az Európai Parlament által elfogadott javaslat 2035-től a közúti közlekedésben használandó új járművek esetében zéró kibocsátást ír elő. A nyitást a zöldítés irányába a nyersanyaghiány és az elmúlt időszakban megnövekedett üzemanyagárak csak fokozzák, mely tendencia várhatóan a céges flotta elektromos vagy plug-in hibrid hajtású autókkal való bővítése felé tereli a vállalatokat.

Fenntarthatósági célok teljesítése kisebb karbonlábnyommal

A céges flotta zöldítésének egyik legnagyobb előnye a jelentős CO2 kibocsátáscsökkenés, amellyel egyszerre teszünk egy jelentős lépést a klímacélok eléréséhez vezető úton, és kedvezhetünk a zöld vállalatokkal szimpatizáló fogyasztóknak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a 2021-ben Magyarországon regisztrált személygépkocsik átlagos CO2 emissziója az Európai Unióban a tizedik legnagyobb, 133 g/km volt, ami egy átlagos, napi 80 km-es úton már több, mint 10 kg-os kibocsátást jelent csupán egy autó esetén. Ha ezt egy 100 autós flottára számoljuk, máris egy tonna fölé kúszik a járműparkunk pusztán egy napi karbonlábnyoma. Persze a flották kibocsátása ennél kevesebb, hiszen jellemzően fiatalabb autókról beszélünk, ugyanakkor valószínűleg a távolság is hosszabb, így maradjunk az átlagszámításnál.

Ha összevetjük a céges autók hasonló, belsőégésű és elektromos vagy plug-in hibrid hajtású modelljeinek kibocsátását, akkor 200-250 tonnával mérsékelhető a vállalat éves karbonkibocsátása a flottazöldítéssel. Mindez fontos lépés lehet a klímacélok eléréséhez vezető úton, amit a hazai nagyvállalatok is egyre inkább felismernek. Egyre növekvő számú magyar cég tesz vállalást autóik kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan; így tett a közelmúltban a Coca-Cola HBC Magyarország, amely a gépjárművei károsanyag-kibocsátásának csökkentését szeretné 53%-kal mérsékelni 2030-ra a 2017-es szinthez képest, valamint az OTP Csoport, ahol a flotta bővítését alternatív hajtású gépjárművekkel kívánja megvalósítani.

A hasonló kötelezettségvállalások a jövőben a figyelem középpontjába kerülnek a fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) 2024-es hatályba lépését követően, amelynek követelményeit 2026-ig fokozatosan vezetik be. A CSRD egy új szempontrendszer, az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabvány (European Sustainability Reporting Standards, ESRS) alapján történő jelentéstételt ír elő, melynek egyik kiemelt fókuszterülete a környezeti témák közzététele, azon belül is a szennyezés és éghajlatváltozás témaköre. Ennek megfelelően a vállalatok szén-dioxid kibocsátása várhatóan nyitott könyvvé válik a befektetők és vásárlók számára egyaránt, így a zöldítés nem csupán a fenntartható működés, de a hosszútávú versenyképesség megőrzésének kulcsává is válik.

Állami támogatások és infrastrukturális feltételek

A vállalati flottacseréhez fontos szempont az elektromos autózás állami szintű és infrastrukturális támogatottsága is. A hazai elektromobilitás fejlődését és a közlekedés zöldítését számos állami ösztönző támogatja, többek között az elektromos autókra vonatkozó vagyonszerzési illeték, gépjárműadó, regisztrációs adó és cégautó adó alóli mentesség, vagy korábban például az új elektromos autók vásárlásának állami támogatása 2021-2022-ben. Az e-mobilitási akciókat előmozdító energiahatékonysági ösztönzőknek köszönhetően az elektromos járművek töltési infrastruktúrája is folyamatosan bővül. 2020-21 között mintegy 121%-kal nőtt a nyilvános AC-töltőpontok száma, és 2022-ben is tovább gyarapodott további 25%-kal, a DC töltők esetében a bővülés 126%-os 2020 és 2021 között, míg 2021-2022. között közel 30%-os. A Jövő Mobilitása Szövetség adatai szerint az elektromos autók száma is folyamatosan növekszik, míg 2021-ben a teljes gépkocsi állomány 0,47%-át tették ki a tisztán elektromos autók, 2022. év végére ez az arány 0,79%-ra nőtt, idén pedig akár már az 1%-ot is elérhetik.

A korlátok

Úgy tűnhet, könnyen zöld utat kaphatnak a flottacsere előtt álló cégek, azonban számos kihívás árnyékolhatja be a váltást autóhasználó és vállalati oldalon egyaránt. Az elektromobilitás kapcsán felmerülő legnagyobb kihívást a villamosenergia-árak, ezáltal az elektromos töltést érintő változások jelentik. Az energiaválság miatt az elektromos autók töltési költsége jelentősen megnövekedett. A nyilvános (akár 160%-os drágulás 2022. áprilishoz képest) és az otthoni töltés árának emelkedése mellett, a vidéki településeken jellemzően megvonták az ingyenes parkolás lehetőségét a környezetbarát autóktól, valamint a házi napelem-telepítéseket is korlátozták. Mindezt fokozza a nyilvános töltés feltételrendszerének szabályozatlansága. A különböző szolgáltatók és töltőpontok árszabásában számottevőek a különbségek, illetve a fizetéshez használható alkalmazások és az ingyenes töltési lehetőségek kihasználhatósága és időtartama is szolgáltatónkként és településenként is változik.

„Az elektromos autó használatának zökkenőmentességét, illetve a töltőinfrastruktúra-beruházási döntéseket is meghatározza a vállalat lokációján lévő töltőinfrastruktúra telítettsége. Ugyan a töltőpontok száma 2020 óta számottevően növekedett, az elektromos és plug-in hibrid hajtású járműállomány további fejlődéséhez elengedhetetlen a hálózat folyamatos bővülése”

– magyarázza az akadályokat Rédei Attila, a KPMG szakértője.

A vidéki városok lefedettsége széles skálán mozog, és a nagyobb vidéki városok környező településein elszórtan helyezkedik el 1-2 töltőpont. Jelenleg a fővárosban található a legtöbb nyilvános töltőpont. Ugyanakkor a belvárosi kerületekben jellemzően alig találunk ilyet a legnagyobb szolgáltatók; a MOL Plugee, MVM Mobiliti és E.ON portfóliójában.

A Jövő Mobilitása Szövetség adatai alapján az első elektromos autó modellek hatótávolsága téli időszakban körülbelül 100 kilométer volt, ehhez képest mára a 200-300 kilométeres hatótáv az átlagos, amit persze sok tényező befolyásol. Amíg az áttörést jelentő, 400-500 kilométer feletti átlagos hatótáv elérése várat magára, a teljesen elektromos flotta üzemeltetéséhez nagyobb mértékű töltőinfrastruktúra-beruházás szükséges.

Szempontok a megfelelő flottatervezéshez

A tervezéskor azt is érdemes megvizsgálni, hogy egy esetleges töltőtelepítési beruházás milyen költségeket indukál, illetve a saját telephelyen létesített töltőknek milyen előnyei és hátrányai lehetnek a flotta szempontjából, ugyanis a teljesen elektromos modellek esetében a járműveket ott kell tölteni, ahol az autónk hosszabb ideig tartózkodik (azaz elsősorban otthon vagy a munkahelyünkön). A töltőinfrastruktúra kiépítésére azonban nem biztos, hogy minden vállalat telephelye alkalmas a villamosenergia-hálózat terhelhetősége, kapacitása szempontjából. Ha a jelentős számú töltőt nem bírja el a hálózat, akkor hálózatbővítési beruházás szükséges, amely újabb jelentős beruházási költséget indukál.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a flottacsere beruházást egy ESG-stratégiai akcióként javasolt kezelni, a beruházási költségekkel párhuzamosan érdemes figyelembe venni a széndioxid-kibocsátást mérséklő potenciált és azt a hatást, amelyet a flottazöldítés gyakorol a munkavállalói élményre.

Ha már azonban a munkavállalói élménynél tartunk, az sem biztos, hogy a munkavállalói fogadtatás mindig pozitív; a vállalati flottacsere sikeres megvalósításához elengedhetetlen a munkavállalói elfogadottság előzetes felmérése. A megfelelő feltérképezéshez fontos megkülönböztetni az egyes céges flottaautó típusokat az eltérő felhasználási céljuk miatt. Amíg a juttatásként biztosított autót a munkavállaló magáncélra is használhatja, a kényelmi szempontok érvényesülnek erőteljesebben, addig a kizárólag munkavégzésre használt járműveknél a technikai adottságok, megfelelő felszereltség a fókusz. A juttatási elemként biztosított autók esetében éppen ezért a vállalati adottságok mellett befolyásoló tényező lehet többek között a munkavállaló konkrét lakóhelye, a lakóépület típusa, az otthoni töltés lehetőségei (például otthoni hálózat terhelhetősége) és a háztartásban meglévő további gépjárművek típusa is.

A vállalati flottákban lévő elektromos járművek esetén gyorsan dominánssá válnak a vélt vagy valós kockázatok (pl. hatótáv, töltőinfrastruktúra, töltési idő stb.) is, tehát az e-mobilitáshoz való munkavállalói hozzáállás jellemzően egy jelentős korlátja az elektromos járművek vállalati flottákba való bevezetésének. 

„A flottacsere koncepciójának kialakításához létfontosságú a munkatársak e-mobilitással szembeni fenntartásainak megértése és ezek helyes kezelése az innováció sikeres bevezetése szempontjából. Az elektromos jármű, mint juttatás elfogadottsága több módszerrel fokozható, például az elektromos jármű használatot támogató cafetéria és egyéb kedvezmények kialakításával vagy az elektromos járművekkel kapcsolatos ismeretek hiánypótlását elősegítő oktatások biztosítása, szakértők segítségével”

– emeli ki Rédei Attila, a KPMG szakértője.

Összességében tehát elmondható, hogy a különböző vállalati adottságok, eltérő munkavállalói igények és a dinamikusan változó piaci környezet miatt egyelőre nem létezik titkos recept a befektetésre, a megfelelően megalapozott döntés kulcsa a személyre szabott, átfogó flottakialakítás-tervezés.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Komoly kihívásokkal kell szembenézniük a flottazöldítő cégeknek appeared first on Műszaki Magazin.

A KPMG nemrégiben végzett felméréséből kiderül, hogy a következő generáció felelősségteljesebb munkáltatókat keres. Az úgynevezett „Z generáció” – vagyis az 1997 és 2010 között születettek – egyharmada visszautasítana egy állásajánlatot, ha nem lenne elégedett egy vállalat fenntarthatósági tanúsítványaival, ami azt mutatja, hogy a vonzó fizetés és a karrierépítés már nem az álommunka egyetlen jellemzője. De a gyártóiparban, amely még mindig a fenntarthatóbb gyakorlatok alkalmazására törekszik, hogyan nyerhetik meg a szervezetek a tehetségek új generációját? Patrik Eurenius, a Sandvik Coromant fenntarthatóságért felelős és EHS-vezetője vizsgálódott a témában.

A KPMG kutatása, amelyet 2023 januárjában tettek közzé, éles betekintést enged a tehetségpiacra. A felmérés szerint a 25–34 évesek 55%-a értékeli leginkább a munkáltatója által vállalt környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) kötelezettségeket, és a 18–24 évesek 51%-a is egyetért ezzel. Minden ötödik válaszadó azt mondta, hogy új állás keresésekor azért utasított el egy állást, mert a vállalat ESG-kötelezettségvállalásai nem feleltek meg az ő értékrendjének, a 18–24 évesek körében ez az arány minden harmadikra emelkedett.

Tehát a gyártás készen áll arra, hogy vonzza a környezettudatos tehetségeket? A Deloitte 2021-es Sustainable Manufacturing: From Vision to Action című jelentésében a következő olvasható: „Jelentős változás van folyamatban [a gyártásban], és ez nagyobb léptékű gondolkodást tesz szükségessé. A felkészületlenek lemaradhatnak.” A jelentés azt is előre jelzi, hogy a növekvő tendenciák, például az intelligens gyárak és a digitalizált ellátási hálózatok felé való elmozdulás felgyorsul. Az erőteljes ESG-stratégiák egyre inkább szerves részét képezik mind az eredménynek, mind a munkáltatói elégedettségnek, de vajon az iparág mindkét területen sikeres lehet-e?

Az egyértelműség a kulcs

Az értelmes fenntarthatósági célkitűzések átláthatóságot igényelnek a kommunikációjukban. A fenntarthatósági politika kommunikációja során a vállalkozások a „greenwashing” (zöldre festés) veszélyének vannak kitéve – amikor egy vállalat időt és pénzt fordít arra, hogy környezetbarátként reklámozza magát, ahelyett, hogy ténylegesen minimalizálná környezeti hatását. Ezért fontos, hogy egy szervezet – különösen egy gyártóipari – ne csak a céljait kommunikálja, hanem azt is tisztázza, hogy mit tesz e célok elérése érdekében.

A fenntarthatósági program gyorsan fejlődik, és úgy érezhetjük, hogy a világ állandóan tudni akarja, hol vagyunk és mit csinálunk. A világos narratíva fenntartása kritikus fontosságú, különben az erőfeszítések elveszhetnek a zajban. Ezért jobb, ha a fenntarthatóságról szóló külső kommunikáció során egyszerűsített, következetes és hiteles történetet mesél.

A fenntartható átalakuláshoz nem létezik univerzális megközelítés. Egy kiskereskedelmi vállalkozás és egy gépműhely valószínűleg nem ugyanazokkal az igényekkel és stratégiákkal rendelkezik. Ideális esetben a fenntarthatósági erőfeszítéseknek olyan üzleti funkciók fejlesztésére kell irányulniuk, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szervezet piaci pozíciójához. A Sandvik Coromantnál például a fémforgácsoláshoz kapcsolódó innovációk fejlesztése az éltető elemünk. A szerszámok és lapkák, mint például az esztergálási minőségek és az ipari fúróalkatrészek, a mi szakterületünk.

Mivel üzleti tevékenységünk nagymértékben függ a hatékony, élvonalbeli eszközök értékesítésétől, felismertük, hogy ezt a területet fenntarthatóbbá kell tennünk. A Sandvik Coromant már évek óta kínál egy rugalmas keményfém-újrahasznosítási programot, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy használt szerszámaikat a Sandvik Coromant visszavásárolja, hogy azok újrahasznosításra kerülhessenek. Ügyfeleinknek szerszámfelújítási szolgáltatást is kínálunk, hogy az elhasználódott, de még használható szerszámaik eredeti állapotukba kerülhessenek vissza. Mindkét szolgáltatás hozzájárul fenntarthatósági célunkhoz, hogy 2030-ra több mint 90%-ban körforgásos rendszerré váljunk.

Végső soron a fenntarthatósági célok és az alapvető üzleti modell összehangolása biztosítja azok integritását, és kapcsolatot teremt az Ön személye és tevékenysége között. Ha ezt a narratívát minden külső kommunikációban fenntartja, különösen az új alkalmazottak megnyerésére irányuló erőfeszítések során, akkor úgy mutatja meg vállalkozását, mint amely tisztában van a világra gyakorolt hatásával, és következetes az erőfeszítéseiben.

A fenntartható üzlet tudománya

Fontos, hogy következetes fenntarthatósági stratégiával rendelkezzünk, de ezt a narratívát bizonyítani is kell. Különösen a tudomány, a technológia, a gyártás és a mérnöki tudományok (STEM) területén dolgozók számára az indoklás tudományos alátámasztása kulcsfontosságú bizalmi elem, amely további vonzerőt jelenthet a leendő alkalmazottak számára, akik értékelni fogják a részletes, bizonyított állításokat. Számos tudományosan megalapozott modell létezik, amelyet egy szervezet követhet, hogy még hitelesebbé tegye a fenntarthatóságról szóló diskurzust.

Ide tartozik a Tudományos Alapú Célkitűzések (SBTi), amely a CDP, az ENSZ Globális Megállapodása, a Világ Erőforrásai Intézet (WRI) és a Természetvédelmi Világalap (WWF) globális partnersége. A vállalati kibocsátáscsökkentési célok globális szabványalkotójává fejlődve az SBTi vezető partnerként vesz részt a Business Ambition for 1.5°C kampányban – az ENSZ-ügynökségek és az iparági vezetők globális szövetsége sürgős cselekvésre szólítja fel a vállalatokat, hogy az 1,5 °C-os jövővel összhangban tudományosan megalapozott nulla nettó kibocsátási célt határozzanak meg.

Az SBTi keretében kötelezettséget vállalóknak legalább öt, de legfeljebb 15 évre vonatkozó célokat kell kitűzniük, és legalább a dekarbonizáció azon szintjének kell megfelelniük, amely ahhoz szükséges, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti hőmérséklethez képest 2 °C alatt maradjon, bár a vállalatokat 1,5 °C-ra ösztönzik.

A tudományosan megalapozott célok megléte bizonyítja, hogy egy vállalkozás a fenntarthatósági tanúsítványainak javítása érdekében cselekszik. Az SBTi felmérése szerint a vállalati vezetők 79%-a szerint a márka hírnevének erősödése az egyik legjelentősebb üzleti előny, amit az SBTi mellett való elköteleződés eredményezett. Mára több mint 5000 vállalat, amelyek a világgazdaság piaci kapitalizációjának több mint egyharmadát lefedik, csatlakozott az SBTi-hez. A Sandvik, beleértve a Sandvik Coromantot is, 2022-ben csatlakozott. Környezetvédelmi törekvéseinek részeként a Sandvik Coromant azon dolgozik, hogy felére csökkentse saját tevékenységeinek CO2-kibocsátását, és aktívan együttműködik az érdekelt felekkel, partnerekkel és beszállítókkal a szervezet teljes szénlábnyomának csökkentése érdekében.

Fényesebb jövő

A fiatalabb generációk, például a Z generáció és az Y generáció olyan korban nőnek fel, amikor egyre inkább tudatában vannak annak, hogy tevékenységünk milyen hatással van a bolygóra. Ők nagyobb valószínűséggel helyezik előtérbe a fenntarthatóságot, és nagyobb a vágyuk arra, hogy változtassanak a dolgokon. Végső soron a fenntartható vállalkozásokat előremutatónak és a jövő kihívásaihoz alkalmazkodónak tekintik – és ki ne szeretne egy olyan vállalkozásnál dolgozni, amely ezeket az értékeket képviseli?

Az előnyök kétirányúak. A KPMG kutatásai szerint azok a vállalatok, amelyek egyértelműek, következetesek, és bizonyítják a fenntarthatóságot, megnyerik a zöldebb tehetségek következő generációját. Ugyanakkor azok a vállalatok, amelyek olyan tehetségeket vonzanak, akiket eleve jobban érdekel a fenntartható üzleti élet, elkötelezett munkaerővel fognak rendelkezni.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Technológia által vezérelt fenntarthatóság appeared first on Műszaki Magazin.

Bár a földgáz, a hidrogén és más egyéb, a hagyományos fosszilisoktól eltérő üzemanyagok töltési hálózatát is magában foglalja az Alternatív Üzemanyagok Töltési Infrastruktúrájának Rendelete (Alternative Fuel Infrastructure Regulation – AFIR), a legnagyobb várakozás természetesen az elektromos járművek töltési hálózatának fejlődésére gyakorolt hatását övezi. Uniószerte erősíteni kell ugyanis az e-töltő hálózatokat, hiszen a jelenlegi gépjármű-állomány igényein túl várhatóan exponenciálisan fog nőni ezen járművek száma, a folyamatosan napirenden tartott uniós-szintű korlátozási terv miatt, ami csak a klímasemleges üzemanyaggal hajtott a belső égésű motorral szerelt járművek forgalomba hozatalát engedélyezi 2035-től.

Az AFIR irányelveinek hazai bevezethetőségéről a KPMG által szervezett szakmai rendezvény időszerűségét mi sem illusztrálja jobban, mint hogy a belvárosi helyszín fél kilométeres körzetében jelenleg nincsen üzemelő e-töltő.

Mi a példakép Hollandia titka?

Noha Magyarországon több mint 2000 töltőpont áll rendelkezésre, ezek több mint fele Budapesten és Pest vármegyében található, a vidéki ellátottság inkább autópályák mentén és egyes nagyvárosokra korlátozódik – mutatta be a jelenlegi helyzetet Sipos Márton a KPMG szenior menedzsere.

Ezzel szemben Hollandiában több mint 110 ezer töltőpont van, amely volumenét tekintve a legmagasabb az EU-s tagállamok között.

„Ez elsősorban a rugalmas, ésszerű szabályozásnak és az illetékes hivatalok, valamint a piaci szereplők – elsősorban a villamosenergia-hálózati elosztók, töltőüzemeltetők és önkormányzatok – közötti rendszeres egyeztetésnek, valamint az egységes és hosszú távú infrastruktúra-fejlesztési tervnek köszönhető” – mutatott rá Tóth-Báló Tamás, a KPMG menedzsere. „Ugyanis akármennyire ambiciózus célokat tűz is majd ki a végleges uniós szabályozás, a valódi végrehajthatóság azon is fog múlni, hogy az adott esetben – haszongépjárművek töltését is biztosítani hivatott – megawattos összkapacitás-igényű töltőhelyek kiépítésében üzletileg is érdekelt partnerek tudnak-e lenni az említett piaci szereplők és ezt a szabályozások is támogatják-e” – magyarázta Tóth-Báló Tamás.

Hol segít az AFIR?

Az AFIR az elektromobilitás fejlődéséhez elengedhetetlen töltőhálózatok jótékony terjedését több szemszögből is támogathatja. Egyfelől tisztáz alapvető fogalmakat, és bevezet újakat is, hiszen immár a haszongépjárművek területén vagy a folyami és tengeri hajózásban is megjelentek az alternatív hajtások. Egységesen kategorizálja a töltési kapacitások fokozatait, a töltőcsatlakozási szabványokat, a töltőkön feltüntetendő információkat, az infrastruktúra kiépítésében, fenntartásában, használatában közreműködő szereplők jogi elnevezéseit és kapcsolódó kötelezettségeik és jogosultságaik fogalmát. Eközben tekintettel van a szabályozás a fenntarthatósági kritériumokra, az uniós Fit for 55 javaslatcsomagra, a kapcsolódó beruházások klímavonatkozású támogathatósági és finanszírozhatósági kritériumaira, a légi és folyami közlekedési korridorok elhelyezkedési viszonyaira, és még sok más releváns tényezőre, részterületre.

„Az AFIR borzasztó sok területen akar egyszerre beavatkozni, tisztázni és ösztönözni ebben az ökoszisztémában” – vélte Vígh Zoltán, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezetője – „és ez kellemetlen helyzetbe hozhatja a tagállamokat, ha azonnal kell a jövőbeni kihirdetés után igazodni az AFIR-ban megfogalmazottakhoz.”

Elsősorban a Villamosenergia Törvénnyel való összhang megteremtése érdemel prioritást Balogh Szabolcs, az MVM Mobiliti Kft ügyvezetője szerint. Hiszen idehaza a töltési pontoknak helyszínt adó ingatlanok tulajdonosai, üzemeltetői – például bevásárlóközpontok, ipari parkok – esetén a villamosenergia vételezésének szabályozott körülményei rendezendők. Jelenleg eufemisztikusan elektromobilitási szolgáltatásként aposztrofálják ezt a tevékenységet. Sváb Kata, az EON Drive GmbH illetékes vezetője szerint az önkormányzatok egymástól akár teljesen eltérő szabályozási háttere is lassítja jelenleg a közterületi telepítéseket. Mint Tavi Tamás, a Magyarországon egyedülállóan kizárólag e-buszhálózatot üzemeltető Paksi Közlekedési Kft. ügyvezetője hozzátette, a közlekedési vállalatok telephelyein, logisztikai központokban és ipari parkokban sem egyszerűbb a helyzet. A konferencián felszólaló szakértők szerint az AFIR hazai implementálása előtt mindenképpen érdemes áttekinteni, hogy megvan-e az összhang a közlekedésügyi, az energetikai, az építésügyi és adózási szabályozásokban. „Az EU-ban egyes tagállamok termékértékesítésként közelítik meg a töltési szolgáltatást, mások – köztük Magyarország is – szolgáltatásként kezelik, így a töltési szolgáltatásnak nincs egységes NACE (magyarul TEÁOR) kódja sem.” – hívta fel a figyelmet Tóth-Báló Tamás. A megközelítés amiatt is fontos, mert a termékként értékesített villamos energia a hagyományos üzemanyagokhoz hasonlóan jövedéki termékké válhat.

Ha nem is csodafegyver, de sokat segít

Még ha nem is oldja meg automatikusan az iparági vertikum minden szereplőjének gondjait, mindazonáltal fogyasztói szempontból nagyon kedvező változásokat hozhat az AFIR irányelveihez való igazodás. Az egyik legfontosabb változás a regisztráció és applikáció nélküli töltés lehetőségének biztosítására vonatkozó előírás. Így megszűnhet az a kényelmetlen helyzet, hogy tucatnyi applikációt kelljen telepíteni az elektromos autók tulajdonosainak, hogy különböző szolgáltatók töltőinél is tudjanak tölteni. A gépjárműtulajdonosok számára kevéssé ismert elszámolási háttér, az e-roaming is sok tekintetben egyszerűsödhet. Ráadásul az AFIR a töltőhelyekről nyilvánosan elérhető információk körét is kiterjeszti, így a navigációs rendszerekbe sokkal részletesebb, valós idejű információ kerülhet a kapacitási, nyitvatartási, foglaltsági információktól a mosdó, közért, mozgáskorlátozotti szolgáltatások elérhetőségéig.

Mi a sok és mi a kevés?

Az AFIR másik nagy hozadéka, hogy egyértelmű pályát tűz ki a tagállamoknak a töltőtelepítési programok végrehajtásához. A teljesen elektromos (BEV) és a tölthető hibrid járművek (PHEV) nemzeti járműparkban képviselt arányának függvényében írja elő, hogy hány töltőhelyen, hány megawatt töltési összkapacitást kell biztosítani egy-egy tagállamnak. Ebben az összevetésben Magyarország jelenleg még csak enyhén marad el a megfogalmazott elvárástól. Azonban, ha a BEV-ek és PHEV-ek növekedését lineárisnak feltételezzük, akkor is már több mint négyszeresére kellene növelni a töltési infrastruktúrát 2030-ig a KPMG szakértői szerint. Ha az elektromos autózás ennél is gyorsabban terjedne, akkor még ennél is nagyobb ütemű fejlesztést kellene tudni végrehajtani Magyarországon.

Még súlyosabbak a kötelezettségek, ha a haszongépjárművek és a vízi közlekedési eszközök terén is hasonló prognózisokat állítunk fel. A szakértők ugyanakkor azt valószínűsítik, hogy az elkövetkező években ezeknél a kategóriáknál a hidrogénhajtás is meghatározó lesz a sokkal kedvezőbb energiasűrűség előnyeit kihasználva. Ez esetben persze ugyanúgy az AFIR irányelvek releváns fejezetei lesznek a mérvadók.

Forrás. KPMG

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egyszerűbb töltésindítás és több töltőpont az elektromos autósoknak appeared first on Műszaki Magazin.

Hatalmas üzleti lehetőség rejlik az elektromos járművek töltésében az ilyen autók iránt megugrott keresletnek köszönhetően. A globális befektetői érdeklődés egyre nő, az előzetes kalkulációk szerint 2022 végéig 2,3 milliárd dollár áramlott a szektorba – állapítja meg elemzésében a KPMG. Az eredendően az indiai autótöltési piacot vizsgáló, ebből pedig globális következtetéseket is levonó tanulmány szerint a különböző szegmensek számára egyéni és testreszabott töltési megoldásokat kell kínálni. A töltők gyártói testreszabással, formatervezéssel, szoftverintegrációval emelkedhetnek ki a többiek közül. Az üzemeltetők sikeres működéséhez elengedhetetlen a megfelelő helyszín és technológia, a gondosan megtervezett, megbízható hálózat, valamint az értéknövelt szolgáltatások. A sikerhez a fogyasztók igényeinek megértése is fontos – ők pedig jó hozzáférhetőséget, kényelmet és megfizethető árakat várnak el. Mindezekről, és a Magyarországot jobban érintő uniós szabályozói fejleményekről tart szakmai konferenciát 2023. március 23-án a KPMG.

A globális trendekbe jól illeszkedően egyre több – nálunk zöld rendszámmal ellátott – elektromos meghajtású autó fut a hazai utakon. Az elektromos autók értékesítése részben a környezetvédelmi szempontok, részben az üzemanyagárak emelkedése nyomán 2020-ról 2021-re világszerte 116 százalékkal nőtt, elérve a 6.6 milliós darabszámot. 2022-re pedig további dinamikus bővülés volt látható az első három negyedéves adatok alapján. Bár a fosszilis üzemanyagok árának drasztikus emelkedése is szerepet játszott abban, hogy ekkora figyelem övezi az elektromos hajtású járműveket az utóbbi időben, a belsőégésű motorokat sújtó szabályozások, és a klímaváltozás miatti aggodalmak hosszabb távon is fenntarthatják az elektromos járművek iránti növekvő keresletet. Ugyanakkor az elektromos autózás elterjedésével a töltési lehetőségek elérése kulcsfontosságú tényezője lesz a további fejlődésnek – állapítja meg kutatásában a KPMG.

Nem meglepő módon a befektetői érdeklődés a töltési üzlet iránt világszerte megugrott. 2022 végéig közel 2,3 milliárd dollár áramlott ebbe a szektorba. Számos, kifejezetten ezzel foglalkozó cég von be tőkét tőzsdei bevezetés, stratégiai befektető vagy kockázati tőkések útján, magas értékeltség mellett.

Egyéni és testreszabott töltési megoldások

A két- és háromkerekű járművek töltésére a lassabb AC töltés alkalmasabb. A négykerekűek változatos méretű akkumulátorokkal készülnek, többféle töltési szabványt használnak, de a nagy akkuméret és a nagy teljesítményigény miatt a DC gyorstöltők válnak keresetté és népszerűvé.

Ami a töltés helyszínét illeti: a magántulajdonú két- és négykerekűek esetében a költséghatékonyság érdekében az otthoni és a munkahelyi AC töltés dominálhat. A kereskedelmi flottákat várhatóan saját telephelyeiken vagy közterületi hálózatokon, nagyobbrészt szintén AC töltőkkel fogják tölteni éjszakánként. Az egyenáramnak elsősorban a napközbeni rátöltésben lesz szerepe. A négykerekű elektromos járművek elszaporodásával eközben valószínűleg megnő az igény az autópályák melletti egyenáramú gyorstöltési, illetve a célpontnál lévő váltakozó áramú töltési lehetőségekre. A nyilvános töltőket üzemeltető cégek forgalma már most világszerte növekszik.

Hozzáférhetőség, kényelem és megfizethetőség – a töltéssel kapcsolatos fogyasztói elvárások

A KMPG elemzése szerint a vonzó és meggyőző értékajánlat megtervezéséhez nagyon fontos, hogy megismerjük és megértsük a fogyasztók igényeit és elvárásait. A technikai specifikációk eltérhetnek az egyes vásárlói szegmensek között, a töltési helyszínek elérhetősége, a könnyű használat, a megfizethető ár, a többféle fizetési mód, a megbízható hálózat azonban közös szempont. Ezek a feltételek várhatóan döntő szerepet játszanak majd abban, hogy az ügyfelek melyik szolgáltatót és megoldást választják.

„A töltési piac valójában egy ezerarcú, integrált szegmense a közlekedési ágazatnak, ahol együtt vannak jelen az infrastruktúra gyártói, telepítői, kereskedői, a kapcsolódó informatikai környezetet biztosító fejlesztők, és ide érthetők a speciális elszámolási rendszerek szolgáltatói is. Ezen részterületek mindegyikében óriási potenciál van még, hiszen a hiány fennáll, és az igény növekedése garantált. Ráadásul ebben az ágazatban nincs monopolhelyzet, hiszen a villanyautót használóknak már ma is akár egy tucat töltési applikáció van a telefonjukban”

– mutat rá Böröcz Artúr, a KPMG energetikai- és közüzemi tanácsadásért felelős igazgatója.

A töltőberendezések gyártói számára a versenyképes ár mellett biztosított minőség lehet a meghatározó az olyan árérzékeny piacokon, mint például az indiai. Ahhoz, hogy a gyártók kitűnjenek a hasonló termékeket kínáló cégek közül, egyedi megoldásokat, innovatív formatervezést vagy olyan értéknövelő szolgáltatásokat is kínálniuk kell, mint a távfelügyeleti szoftver vagy a megelőző karbantartás. Az elektromobilitási szolgáltatók számára a forgalmas helyeken kialakított sűrű töltőponthálózat lehet a siker kulcsa. A kiskereskedelmi egységekkel, bevásárlóközpontokkal, éttermekkel való együttműködés hozzáférést adhat a stratégiai helyszínekhez. Az ügyfeleik elégedettsége és megtartása szempontjából a töltőhálózat és a már említett értéknövelő szolgáltatások sem mellékesek, a felhasználók szeretik az olyan kényelmes megoldásokat, mint a navigáció, a foglaltságjelzés, az előzetes regisztráció, az automatizált töltésindítás, illetve legújabban a  lojalitásprogramok, keresztértékesítési, és gamifikációs megoldások.

Csatát nyerni a töltési ökoszisztémában

A megcélzott szegmenstől függően a stratégiai együttműködések és szövetségek fontos szerepet kaphatnak a versenyelőny megszerzésében és megtartásában a töltési szolgáltatók között – véli a KPMG. Az otthoni töltés piacán például a lakóközösségekkel való együttműködés adhat lehetőséget a növekedésre. Hasonlóképpen egy járműgyártó vagy autómegosztó flotta preferált szolgáltatója is élvezheti a növekvő kihasználtságot és a lojális ügyfélkört. Meg lehet állapodni az önkormányzatokkal is – Indiában például nyilvános parkolóhelyeken, állomásoknál alakítanak ki töltési pontokat a háromkerekűek számára, ez is segíthet a szolgáltatónak, hogy részesüljön a legdinamikusabban növekvő piaci szegmensből.

Hatalmas lehetőségek előtt

A KPMG összegzése szerint az elektromos járművek iránti fokozódó érdeklődésnek köszönhetően a töltési piac hatalmas lehetőségeket rejt a vállalatok számára. A cégek üzleti céljaiktól, belső kapacitásaiktól és hosszú távú terveiktől függően választhatnak, hogy specializálódnak vagy többféle megoldást is támogatnak. A közeljövőben a piaci résztvevők várhatóan kihívásokra is számíthatnak a kihasználtság, esetleg a megvalósíthatóság terén. Ugyanakkor közép- és hosszútávon a termék- és szolgáltatásvezérelt innováció lehetővé teszi számukra, hogy megkülönböztessék magukat a többiektől – ez lehet a kulcs a piaci előrejutáshoz, és egyben az elektromobilitás elterjedéséhez is.

Mi újság itthon?

A magyar piacon is érzékelhető volt a fejlődés, hiszen 2020-ról 2021-re 120%-kal bővült a nyilvánosan elérhető töltési lehetőségek száma a European Alternative Fuels Observatory szerint (meghaladva ezzel a globális növekedési átlagot).

A hazai elektromobilitás rohamos fejlődésével párhuzamosan az elektromos járművek töltési infrastrukturája is folyamatosan bővül Magyarországon.  Ennek a trendnek kedvez a hazai jogszabályi környezet, amely a 2010-es évek eleje óta dinamikusan követte a technológiai fejlődést, a piaci és a felhasználói igényeket. Ennek a növekedésnek a csúcsa 2020-ban volt megfigyelhető, 120%-kal növekedett a nyilvános töltőberendezések száma. A tavaly előtti kiugró növekedést követően 2022 első három negyedévében 27%-os bővülést tapasztalhattunk. A töltőberendezés típusokat vizsgálva látható, hogy az olcsóbb bekerülési értékkel bíró AC berendezések száma több mint háromszorosa a DC berendezésekének, ugyanakkor utóbbiak bővülése ebben a vizsgált időszakban 4 százalékponttal magasabb volt.

A nyilvános töltőberendezések összesített darabszáma 2022. szeptember 30-án 3 579 volt, mely Csehország mögött (3 915) a második legmagasabb érték a visegrádi országok tekintetében. Jelentős az elmaradás pl. Ausztriához képest (21 566 db), valamint beszédes adat, hogy a hazai szakpolitika által 2025-re kitűzött 8 100 darabos célérték fele sem állt rendelkezésre.

Tóth-Báló Tamás, a KPMG elektromobilitásért felelős menedzsere rávilágít arra, hogy kormányzati, szabályozói beavatkozás nélkül is feltételezhető a töltőinfrastruktúra jelentős növekedése, ugyanakkor a hamarosan jogerőre emelkedő EU-s rendelet, az AFIR (Alternative Fuel Infrastructure Regulation), valamint a Fit for 55 csomag további intézkedései az organikus bővülést jelentősen felgyorsítják. (Például, 2035-tól 100%-kal kell csökkenteni a CO2 kibocsátás szintjét az új járművekben, tehát az újonnan eladott járműveknek CO2-kibocsátásmentes meghajtásúnak kell lenniük.) Az AFIR ráadásul nem csak a személygépjárműveket kiszolgáló infrastruktúrára ír elő kötelezően teljesítendő célokat, hanem pl. nehézgépjárműveket dedikáltan kiszolgáló infrastruktúra létrehozását is célozza.

A robbanásszerűen emelkedő közlekedési célú villamosenergia-igény kielégítése ugyanakkor jelentős kihívás elé állítja a hálózatüzemeltetőket, elosztókat. Nem nehéz belátni, hogy három darab 800 kW-os teljesítményű berendezés energiaigényének kielégítése pl. egy kamionparkolóban jelentős műszaki kihívás – teszi hozzá Tóth-Báló Tamás.

Összességében tehát Magyarországon is ígéretes az elektromos töltők piacának alakulása, ugyanakkor az igazán látványos fejlődés csak ezután kezdődik.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post E-járművek töltése: óriási ugrás előtt a piac a KPMG szerint appeared first on Műszaki Magazin.

Egyebek mellett ezt állapítja meg a KPMG Global Tech Report 2022 felmérése. A kutatás készítői több mint 2200 felsővezetőt, iparági szakértőt kérdeztek az általuk követett IT stratégiáról, így a riportból többek között az is kiderül, hogy megérte-e a cégeknek a digitalizációba fektetni, illetve gátat szab-e bármi a továbbfejlődésnek etéren. Emellett választ kapunk azokra a kérdésekre is, hogy a vállalatok miként viszonyulnak a felhőben való adattároláshoz, vajon az új technológiák alkalmazása milyen további kiberbiztonsági kérdéseket vet fel, vagy hogy a digitálisan érett vállalatok mit csinálnak másképp versenytársaikhoz képest.

A példátlan piaci hullámzások ellenére a technológiai vezetők világszerte bíznak abban, hogy a technológia beváltja a hozzá fűzött reményeket. A KPMG Global Tech Report 2022 című kutatásában csaknem minden technológiai vezető arról számolt be, hogy az elmúlt két évben a digitális fejlődés hozzájárult a teljesítmény és a jövedelmezőség növekedéséhez. A lendületes növekedés és a feltörekvő technológiák iránti nyitottság ellenére a több mint 2200 technológiai felsővezetővel és iparági szakértővel készült felmérés arra is rámutat, hogy vannak még a továbbfejlődést hátráltató tényezők, úgy mint a technológiai területeken tapasztalható kompetenciahiány vagy a szaporodó kiberbiztonsági kihívások. Összességében azonban a vállalatok továbbra is lelkesen, elkötelezetten és bizalommal közelítenek a feltörekvő technológiákhoz.

A digitális transzformáció hozza a várt eredményeket, legfőbb motorja az ügyfélélmény növelése

Az elmúlt évek során a felsővezetők megtapasztalhatták a digitális átállás sikereit, és továbbra is optimisták a jövőbeli lehetőségek tekintetében. Szinte minden válaszadó megemlítette, hogy az elmúlt két évben szervezete digitális átalakulása javította az eredményességet, illetve a teljesítményt: a válaszadók közel 60%-a több mint 5%-os növekedésről számol be ennek köszönhetően.

A KPMG Global Tech Report 2022 kutatása többek között arra is rávilágít, hogy a digitális transzformáció egyik legfontosabb mozgatórugója az ügyfélélmény javítása. Az ügyfélközpontúság a vevők igényeit leginkább kiszolgáló, hatékony folyamatok, termékek és szolgáltatások megtervezését, bevezetését jelenti. Az ügyfélélmény fokozására irányuló stratégiai tervekben a cégek kulcsszerepet szánnak a nagyvállalati technológiának. Mivel az ügyfélkapcsolatok több terület együttműködését igénylik, ha a front-, middle-, és back-office területek nem összehangoltan működnek, akkor az túlbonyolított és lassú folyamatokhoz vezet.

A válaszadók 62 százaléka szerint a silószerű működés lebontása terén van még tennivaló. A vállalat technológiai újratervezésével és a részlegek közötti akadályok lebontásával a cégek hozzájárulhatnak az ügyfélélmény javításához. Azok a cégek, amelyek elkötelezettek az akadálytalan együttműködés kialakítása, a szervezetek közti határok lebontása iránt, kiemelkednek a többi közül.

Az olyan feltörekvő technológiákkal, mint a metaverzum is, számolnak a vállalatok, de a többségnél még nem történtek konkrét beruházások

A válaszadók felismerték a feltörekvő technológiákban rejlő potenciált, és dolgoznak azon, hogy lefektessék az alapokat. A megkérdezettek 46 százaléka tervezi, hogy a jövőben befektet az új technológiákba, de többségük még nem, vagy csak keveset haladt előre.

A metaverzum kapcsán még a digitálisan fejlett cégek is elismerték, hogy egyelőre vagy a versenytársaikra, vagy az ügyfelek részéről jelentkező igényekre várnak, mielőtt ők maguk ilyen technológiára épülő termékek vagy szolgáltatások fejlesztésébe fektetnének. Más iparágakkal összehasonlítva a pénzügyi szolgáltatások piacán mutatkozik a legnagyobb igény a metaverzumba irányuló befektetésekre a következő évben. A legkisebb érdeklődést az energia és a vegyipar mutatja a koncepció iránt.

A felhő alapú technológiák bevezetése ma már nem a digitálisan vezető cégek ismérve, hanem az IT egy evolúciós lépcsőfoka

A KPMG felmérése azt mutatja, hogy a felhőbe való átállás már javában zajlik. A széleskörű bizalmat jelzi, hogy a válaszadók 88 százaléka szerint cége már előrehaladt állapotban van a technológia bevezetésével. A válaszadók 80 százaléka elégedett a felhőbe való átállásnak köszönhető eddigi eredményekkel. Az ilyen megoldások fő előnye a válaszadók 35 százaléka szerint az, hogy olcsóbbak, mint a házon belül üzemeltetett rendszerek és mint a saját IT-infrastruktúra fenntartása. A megkérdezettek 33 százaléka a hatékonyság növelését látja a legnagyobb előnynek.

A rugalmatlan szervezeti kultúra és képzett szakemberek hiánya a digitális transzformáció két legnagyobb kihívása

A KPMG kutatása szerint a legnagyobb kihívás, amellyel a vállalatok a digitális technológiák bevezetése során szembesülnek, a szakemberhiány. Ez az egészségügyben (52 százalék) és a gyártó szektorban (48 százalék) a legszembetűnőbb.

A vállalatoknak egyre nagyobb szükségük van olyan munkavállalókra, akik egyszerre rendelkeznek üzleti szemlélettel és digitális készségekkel. A legtöbb válaszadó szerint komoly kihívás olyan jelentkezők felkutatása, akik egyrészt értik az üzleti folyamatokat, másrészt az új digitális megoldások bevezetéséhez szükséges mély technikai tudással is rendelkeznek.  A munkavállalók képzésére és a toborzásra rendelkezésre álló, korlátozott költségvetés tovább súlyosbítja ezt a helyzetet, és a tapasztalatok szerint ez az egész szervezetre hatással van. Mindez ugyanis megnehezíti az új rendszerek bevezetését, az elmozdulást a felhőalapú megoldások felé, és gátolja az információbiztonsági kezdeményezéseket is.

A digitális innovációt a változásoknak ellenálló szervezeti kultúra is veszélyezteti. A kockázatkerülő vállalati hozzáállás a digitális átállás legnagyobb kihívásainak egyike, és a válaszadók 24 százalékánál hátráltatja a digitális kezdeményezéseket.

„Ez a két terület jó példa arra, hogy a rendelkezésreálló know-how, a sikeres pilot-projektek és a forrásbőség ellenére is lemaradást szenvedhet el egy terület digitalizációja csupán az emberi oldalon meglévő hiányosságok miatt”

– mutat rá Tillinkó Zsanett, a KPMG Technológiai és Projekttanácsadási területének igazgatója.

A szakképzett munkaerő hiánya a kiberbiztonság területén is érezteti hatását

A fokozódó fenyegetések folyamatos nyomás alatt tartják a kiberbiztonsági csapatokat, miközben a szakemberhiány gyakran akadályozza a biztonsági erőfeszítéseket. A vállalatok szerint a kulcsképességek hiánya a legfőbb akadálya annak, hogy elérjék a kitűzött kiberbiztonsági célokat. A válaszadók 58 százaléka elismeri, hogy cége lemaradásban van a tervekhez képest – ez utalhat a kiberbiztonsági csapatok folyamatosan növekvő felelősségi körére is.

Az ügyfélkapcsolati csatornák digitalizációja a második legnagyobb kiberbiztonsági kihívás, a hibrid munkavégzés bevezetése után, amellyel a vállalatok szembesülnek napjainkban. Megfelelő védelem hiányában, a rendszerben újabb és újabb sebezhető pontok jelenhetnek meg, potenciálisan veszélybe sodorva az ügyfélkapcsolatokat. A KMPG 2022-es kiberbiztonsági kutatása (Mission: Trust. How to unlock the true value of the CISO) szerint az adatvédelmi aggályok tudják leginkább aláásni az ügyfelek bizalmát a cég és annak adatkezelése iránt. Annak érdekében, hogy a technológiai újítások bevezetése növelje az ügyfelek bizalmát és hűségét a cég iránt, a projektek során a kiberbiztonsági követelményeket már a tervezéskor be kell építeni az új rendszerekbe.

A felmérés szerint az említett problémák ellenére a válaszadók bíznak saját kiberbiztonsági képességeikben. Több mint 50 százalékuk nagyon magabiztosan állítja, hogy cége felkészült a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben.

A digitális érettség hét meghatározó jele

A KPMG kutatása szerint a technológiai vezetők többsége ma már úgy véli, megtérülnek a versenyképeségük növelése érdekében végrehajtott digitális transzformációs kezdeményezések.  Az elmúlt két évben vagy a profitabilitásuk, vagy más 2 mérőszámuk is nőtt a digitális átállás eredményeként. Így a digitális transzformáció hatékonyságába fektetett bizalom rekordmagas szintre lépett, és maga az átállás alapkövetelménnyé vált.

A kutatás a digitális érettség hét fontos tényezőjét sorolja fel. Ezek a következők:

• Elkerülhetetlen a silószerű működés lebontása, a területek közötti kommunikáció megteremtése
• A szakemberhiány problémájára a vállalatoknak proaktív megoldásokat kell kidogozniuk, ki kell szélesíteniük a keresési bázisukat, nyitottá kell válniuk a többféle háttérrel és tapasztalattal érkező jelentkezőkre
• A felhő bevezetésében érintett különböző üzleti területek és az IT szoros együttműködése szükséges annak érdekében, hogy vállalati szinten egységes, költséghatékony felhő alapú megoldások szülessenek
• Az kiberbiztonsági szakembereket már a kezdetektől be kell vonni a technológiai döntésekbe és az IT biztonsági tudatosság kiépítésébe a vállalaton belül
• Az új technológiák bevezetésénél azokra kell a fókuszt helyezni, melyek leginkább elősegítik az ügyfélelégdettség növekedését
• Az ügyfélelégedettség érdekében képesnek kell lenni a platform szolgáltatók közti váltásra
• Merni kell kísérletezni és felvállalni bizonyos fokú bizonytalanságot

A digitális transzformáció válságállóvá teszi a vállalatokat

A digitális transzformáció terén aratott győzelem magabiztossá teszi a vállalatokat a napjainkban tapasztalható bizonytalanságokkal, kihívásokkal szemben. Az elért eredmények és a teljesítménynövekedés szinte “a túlélés” eszközévé tette az ügyfélközpontú technológiai stratégiákat. A KPMG tervezi, hogy a Global Tech Report 2022 felmérésben megfigyelt, digitális érettséget mutató viselkedésformákat később részletesen is megvizsgálja egy újabb kutatásban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megéri a cégeknek a digitális átállás appeared first on Műszaki Magazin.

A felkészülési idő most még soknak tűnik, de a jelentési keretrendszerek kialakítása hosszadalmas, és gyakran beruházásigényes folyamat, ráadásul a pénzügyi szféra, azon belül különösen a bankok, már most is komoly adatigényt támasztanak a vállalatokkal szemben egy hitelkérelem elbírálásakor.

Első lépésként a pénzintézeteket és a tőzsdei cégeket (az EU direktívája szerint a közérdeklődésre számot tartó vállalatokat) érte el Magyarországon a fenntarthatósági jelentések készítésének kötelezettsége, nekik már a 2024-es eredményekről is kell fenntarthatósági jelentést közzétenniük 2025-ben.

A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) kritériumrendszere alapján azok a magyar vállalkozások lesznek kötelezettek, amelyek a legalább 250 foglalkoztatott, 40 millió euró árbevétel, illetve 20 millió eurós mérlegfőösszeg hármas kritériumrendszerből két feltételt teljesítenek. Ez lényegében egybeesik az Európai Unió középvállalkozás kategóriájának beugró szintjével.

„Az EU CSRD, azaz kötelező fenntarthatósági jelentési direktívája alapján azonban hamarosan minden magyar középvállalatnak hasonló jelentést kell készítenie, először 2026-ban a 2025-ös vállalati tevékenységekről.”

– mondta el a KPMG Hungária Kft. szakmai konferenciáján Teveli-Gazsó Emese, a társaság vezető tanácsadója.

Ez legalább 1000-1500 magyar céget jelent, de a fenntarthatósági jelentések térhódítása az ezt következő években tovább terjedhet. A KPMG szakértői szerint ez a kötelezettség a következő években leginkább a feltörekvő, magyar tulajdonú cégeknek, zömmel családi vállalkozásoknak okoz majd komoly fejtörést, mivel a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai az anyacégek jelentéstételi kötelezettsége miatt már ma készítenek fenntarthatósági jelentést, vagy legalább szolgáltatnak adatokat a működésükről az anyavállalat sztenderdjei alapján.

Nem elég jónak lenni, megbízhatóan és átláthatóan szükséges beszámolni arról – figyelmeztet Deme Ágnes a KPMG menedzsere. Ehhez adatokra, mérésekre, a CSRD-ben meghatározott mutatók kiszámítására és ehhez kapcsolódó tevékenységek, stratégiai célkitűzések beépítésére is szükség lesz, ami korántsem magától értetődő. Ennek egyik oka, hogy a CSRD bevezeti a kettős lényegesség elvét, ami azt jelent, hogy nemcsak a fenntarthatósági intézkedések és kockázatok tartalmáról, hanem ezek várható pénzügyi hatásairól is be kell számolni a megfelelő beszámolási sztenderdek alkalmazásával, ha azok lényegesnek bizonyulnak.

Az elmúlt bő egy évben – azaz az energiaárak megugrása óta – számos magyar vállalkozás hajtott végre energiahatékonysági beruházásokat.

„Nem elég azonban leolvasni a villany- és gázórát, és felírni a mért adatokat, mindezek várható hatását a vállalkozás jövőbeli pénzügyi helyzetére vonatkozóan is figyelembe kell venni”

– figyelmeztet a KPMG szakértője.

Az értékeket be kell építeni a vonatkozó célkitűzés teljesítését leíró KPI-ba (Key Performance Indicator), azaz teljesítménymutatóba, amivel az energiahatékonysági célt mérjük, és aminek célértékét már jó előre meghatároztuk. Mindezt be kell illeszteni a társaság hosszú távú fenntarthatósági terveibe, és be kell mutatni, hogy a beruházás hogyan támogatja az ebben foglaltakat. Ez természetesen feltételezi, hogy legyenek ilyen terveink, amik előírt sztenderdek szerinti kialakítása már önmagában is komoly erőfeszítés lesz a vállalkozások részéről.

„Téved, aki azt gondolja, hogy a rendelkezésre álló felkészülési idő bőven elegendő”

– mondja Nagy Julianna a KPMG szenior menedzsere. A szakértő szerint érdemes már idén elkezdeni a felkészülést, 2024-ről pedig már komplex önkéntes jelentést írni ahhoz, hogy a buktatók a 2025-ről szóló beszámolók idejére feltárásra kerüljenek. Ez annál is inkább célszerű, mivel a pénzügyi szféra számára rövidebb határidő áll rendelkezésre a többi vállalattal szemben a fenntarthatósági jelentéstételben egyéb szabályozások szerint, például SFDR (pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet), ezért az új hitelekhez, vagy a régiek refinanszírozásához már ma is komoly fenntarthatósági adatközlési igényt támasztanak a cégekkel szemben, az ezeken való megfelelés pedig kedvezőbb finanszírozási feltételekben nyilvánulhat meg.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fenntarthatóság: Nem elég jónak lenni, be is kell tudni mutatni appeared first on Műszaki Magazin.

Két éve él, de a rendszerbe épített ösztönzők fokozatos életbe lépése miatt most vált igazán élesbe az EKR, azaz az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer. Az Európa több más országában is működő modell pénzügyi ösztönzőkön keresztül arra készteti az energiakereskedőket és felhasználókat, hogy egymással együttműködve valósítsanak meg energiahatékonysági beruházásokat. „Az EKR által ösztönzött beruházások teljes összege az évtized végéig elérheti a 3000 milliárd forintot, az általuk kiváltott energia megtakarítás elérheti a 18 petajoule-t (PJ), ami évente csaknem 600 000 köbméter gáz elégetését teszi feleslegessé” – derült ki a KPMG e tárgyban rendezett üzleti reggelijén.

Az EKR lényege, hogy a „szennyező fizet” elve alapján gigajoule-onként 50 ezer forint bírsággal sújtja azokat a kötelezetteket (azaz leegyszerűsítve az energia kereskedőket), akik nem teljesítik a számukra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által előírt energiamegtakarítási kötelezettséget. Hogy a rendszer mennyi energiát tart megtakaríthatónak, az a szabályozás alapján évente nő az energiakereskedők forgalma alapján: 2022-ben 0,6 PJ, 2023-ban a tavalyi mennyiség 3-szorosa, és a 2021-es mennyiség 6-szorosa lesz, és 2024-ben még tovább emelkedik.

Bár az EKR elvileg lakossági, közintézményi és vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, a KPMG számításai szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak. Egyfelől a projektekbe már a legelején szükséges energetikai auditort bevonni, és az így elnyerhető megtakarítást előzetesen célszerű meg is tervezni, így a kapcsolódó költségek csak egy meghatározott beruházási volumen mellett térülnek meg az elnyerhető kvóták értékesítéséből.

A konferencián a KPMG szakemberei arra figyelmeztettek, hogy a rendszer működése ma még számos problémát vet fel, a beruházási döntéstől a hatékonyság javulást tanúsító fehér bizonyítvány megszerzéséig számos ponton bukhat el a projekt. A fehér bizonyítvány ugyan korlátozottan forgalomképes értékpapír, de piaca jelenleg nem kialakult, megszerzése komoly audittal és adminisztrációs terhekkel jár, és a bírságok, a beruházások, a megtakarítások, az ezekkel járó transzferek számviteli elszámolása is komoly kérdéseket vet fel.

Ennek ellenére a rendszerbe épített ösztönzők már ma is elég nagyok ahhoz, hogy számottevően javítsák az energiahatékonysági beruházások megtérülési idejét, így kellően vonzó legyen a kereskedőknek és a felhasználóknak ahhoz, hogy komoly fejlesztésekbe kezdjenek. „Míg az EKR első két évében a kötelezettek jobbára inkább kifizették a gigajoule-onkénti 50 ezer forintos büntetést, addig 2023-tól már megéri a fáradságot a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával, és annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét” – magyarázza Losonczy Géza, a KPMG Energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több mint 3000 milliárd forint beruházást generálhat az EKR appeared first on Műszaki Magazin.

A KPMG szakértői arra figyelmeztetnek: a kedvezményezett vállalkozásoknak számtalan buktatót kell leküzdeniük ha be akarják zsebelni a hatékonyságjavulásért kimért jutalmakat.

2021. január 1-én vezették be az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert Magyarországon, több éves szabályozói előkészítő munka után. A rendszerben a „szennyező fizet elve” alapján az energiaellátásban résztvevő vállalatok kötelesek a számukra évente meghatározott energia-megtakarítási célokat elérni (a végső felhasználók részére értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség %-os arányában).

Mostanra túl vannak az ismerkedési fázison a magyarországi villamos energia-, földgáz- és üzemanyagkereskedők. Ettől az évtől immár a kötelezettek mellett a rendszer kedvezményezettjeinek figyelmére is érdemes az EKR. Ugyanis a megtakarítani előírt Petajoule-ok mértéke 2022-höz képest megháromszorozódik, ha pedig 2021-hez viszonyítunk, akkor meghatszorozódik, a 2024-27 közötti időszakban pedig tetőzik. A rendszerből várható összes megtakarítás 2030-ig összesen mintegy 18 PJ lesz, (viszonyításképpen a Magyarországon lévő mintegy 15500 közintézmény épületeinek éves energiafogyasztása összesen 80 PJ). 2022-ben a legnagyobb megtakarítást eredményező és a leggyakoribb intézkedés típusok a gőzzel kapcsolatos ipari folyamatok korszerűsítése, a hőszivattyú beépítése (épületgépészet) és a kompresszor cseréje (sűrített levegős ipari folyamatok) voltak.

„Míg az EKR első két évében a kötelezettek jobbára inkább kifizették a gigajoule-onkénti 50 ezer forintos büntetést, addig 2023-tól már sokkal inkább megéri a fáradságot a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával, és annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét”

– magyarázza Losonczy Géza, a KPMG Energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.

A jelenlegi piaci árak mellett akár évi 50 milliárd forintra is rúghat az az összeg, amit a kötelezett szolgáltatóknak reálisan érdekükben állhat kifizetni a fejlesztéseket megvalósító kedvezményezetti ügyfélkörnek, az úgy nevezett fehér bizonyítvánnyal igazolt energiahatékonysági fejlesztéseikért. „Az egyik tényező, ami jelenleg motiválja ezeket a fejlesztéseket, az az, hogy ha ezt nem teszik, akkor ennek többszörösét kellene kifizessék büntetésként az energiakereskedők. A másik tényező pedig maga az energia ára, ami ilyen magas szinteken természetszerűen az energiatakarékossági fejlesztésekre kötelezi a fogyasztókat” – mondja Losonczy Géza.

Ugyanakkor a KPMG szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a beruházási döntéstől a fehér bizonyítvány ellenértékének megszerzéséig számos ponton bukhat el a projekt, ezért hozzáértő lebonyolító nélkül nem érdemes belevágni. „Rögtön az első lépésnél aknára futhat egy beruházó: eltérően a hagyományos pályázati konstrukcióknál megszokott menettől, itt nem a kedvezményezettnek kell bejelentenie, hogy fejlesztést hajt végre, hanem annak az energiakereskedőnek, aki majd az igazolt megtakarítást leírhatja a kötelezettségei közül” – hoz példát Losonczy. Ebből a szabályból következik az is, hogy a fejlesztést elhatározó fogyasztó és az azt bejelenteni képes szolgáltató egymásra találásánál is célszerű egy tanácsadónak bábáskodni.

A KPMG tucatnyi egyéb kritikus pontot azonosított az EKR projektek lebonyolításának menetében a bejelentéstől a tervezésen és megvalósításon át az elszámolásig és az elnyert ellenérték lehívásáig. Azért, hogy a vállalatok megfelelő képet kapjanak a kivédendő hibákról, a KPMG üzleti reggelit szervez vállalati, önkormányzati és közintézményi döntéshozóknak január 26-ára. (regisztráció)

Bár az EKR elvileg lakossági, közintézményi és vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, a KPMG számításai szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak. Egyfelől a projekteket energetikai audittal kell lezárni, és az így elnyerhető megtakarítást előzetesen célszerű meg is tervezni. Ezt a folyamatot tanácsadó nélkül szinte esélytelen lefolytatni, így a kapcsolódó költségek csak egy meghatározott beruházási volumen mellett térülnek meg az elnyerhető kvóták értékesítéséből. 

Ráadásul nem a jelen állapothoz képest elért energiamegtakarítást kell kimutatni, hanem az EKR rendszer miatti többlet megtakarítást. Ez lakossági fogyasztó esetében akár azt is jelentheti, hogy annak ellenére nem érne el a nemzetközi benchmarkhoz képest javulást, hogy amúgy egy elavult kazánt cserélne egy jobb minőségűre. Hiszen ami magyar viszonylatban már előrelépés, az előfordulhat, hogy az EKR kritériumrendszerben még mindig csak a kötelező minimum kategóriája lenne.

A szabályismereten, a volumenkorláton és az adminisztrációs terheken túl ugyancsak a vállalati beruházók mellett szól a finanszírozás időtartama, és előre nem tervezhető lefutása. Tanácsadó igénybevétele esetén jobb esély nyílik arra hogy kredibilis kedvezményezett részteljesítésre is kapjon finanszírozást a kötelezett szolgáltatójától, míg ha ismeretlenül talál egymásra kötelezett és kedvezményezett, akkor jó eséllyel csak az energiahatékonysági fejlesztésért járó fehér bizonyítvány eladását követően jutna pénzéhez a beruházó kedvezményezett.

„Noha úgy tűnhet, sok a kérdőjel az EKR-re alapozott fejlesztésekért kapható pénzek körül, ennek ellenére számottevő összegről van szó, és érdemes belevágni ilyen fejlesztésekbe. Azok a vállalatok, melyeknek működési költségeik között jelentős tétel az energia, versenyképességük helyreállítását és többlet finanszírozást nyerhetnek ilyen projektek által”

– mutat rá Losonczy Géza.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A tudatos energiagazdálkodók terepe lesz igazán az EKR a KPMG szerint appeared first on Műszaki Magazin.

Át kell gondolni az adatmenedzsment stratégiát, hogy profitáljunk az elmúlt két év digitális befektetéseiből – állapítja meg „The Data Imperative” felmérésében a KMPG. A pandémia alatt ez a terület háttérbe szorult, a vállalatok inkább a digitális átalakulásra összpontosítottak. Csupán a cégek 11 százaléka tartotta ennél fontosabbnak, hogy munkára fogja az adatokat. Pedig ez egy igazi kincsesbánya lehet: az adatok hatékony felhasználása a következő egy-két évben várhatóan kulcsszerepet játszik majd a pénzügyi mutatók javításában. A többség abban is egyetért, hogy ennek a lehetőségnek a kiaknázásához a felhőszolgáltatások jelenthetik a kulcsot.

Napjaink összekapcsolódó technológiái, a kommunikáció és a médiafüggő kultúra hihetetlen mennyiségű adatot generálnak. A vállalkozások számára ezek az adatok nyitnak kaput ügyfeleik megértése és kiszolgálása felé egy olyan világban, ahol a testreszabás a sikerhez vezető kezdő lépés. A betekintés ezekbe az adatokba az új piacra jutási stratégiák kialakításában, új bevételi lehetőségek felfedezésében és a piaci részesedés növelésében is segíthet.

A pandémia idején számos szervezet számára az elsődleges cél a túlélés volt. Az ügyfelek további kiszolgálása érdekében fel kellett gyorsítani a digitális átalakulást. Eközben az adatvagyonra megfelelő karbantartására, adatmenedzsment fejlesztésekre kevesebb figyelem jutott, a két területre ugyanis a tapasztalatok szerint legtöbbször nem lehet egyformán összpontosítani.

A KPMG a HFS Research közreműködésével több mint 300 iparági vezető válaszait elemezte Észak-Amerikából, Európából és Ázsiából, hogy még jobban átlássa, megértse az adatvagyon helyzetét, szerepét a technológia, a média és a telekommunikáció (TMT) világában. A kutatás nemcsak az átfogó adatstratégia kihívásaira és megvalósításának lehetőségeire világít rá, hanem az annak révén elérhető nyereségekre is.

Nincs cégszintű adatstratégia a vállalatok több mint felélénél

A KPMG „The Data Imperative” eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezettek 57 százalékának nincs határozott, cégszintű adatstratégiája. Amikor a következő 12-24 hónap adatfelhasználásáról kérdezték, a cégek képviselőinek 73 százaléka egyetértett abban, hogy az elmúlt időszak a túlélésről szólt – legtöbbjüknek nem volt ideje átgondolni, milyen lehetőségek rejlenek az általuk termelt adatokban.

A válaszadóknak mindössze az egyharmada véli úgy, hogy cégük teljesen kiaknázza az adatvagyonban rejlő lehetőségeket. 48 százalék vélte úgy, hogy szervezetük átalakulási erőfeszítései előrébb valók az adatok bevetésénél, és mindössze 11 százalékuk helyezte az adatok munkára fogását a digitális átalakulás elé. Ugyanakkor a megkérdezettek háromnegyede hisz abban, hogy a vállalat adatainak hatékony felhasználása radikálisan megváltoztathatja az üzleti modellt. Saját szervezete érettségét egyébként kevesebb mint 10 százalék értékeli világszínvonalúnak az adatok hasznosítása, az adatmenedzsment, az architektúra, adatminőség és szabályozás terén.

Az elmúlt két év monumentális változásai során kevés iparág tette magáévá olyan mértékben a digitális átalakulást és szolgáltatásnyújtási modellt, mint a TMT szektor – ennek köszönhetjük az otthoni munkavégzéshez és tanuláshoz kötődő átalakulások nagy részét. Az adatokat ugyanakkor még gyakran nem veszik be az egyenletbe. A szektor válaszadóinak 46 százaléka egyetértett abban, hogy a pandémia megakasztotta a folyamatot, és a felhőszolgáltatásokra terelte a figyelmet.

A TMT szektor vállalatai egyébként komoly kihívásokkal szembesülnek, amikor strukturált és strukturálatlan adatokkal, különböző adatforrásokhoz való megosztott hozzáféréssel, vagy adatmodernizációval foglalkoznak, miközben az ideális applikációt keresik üzleti céljaik megvalósításához.

„A következő két évben az adatok és a digitális érettség terén is jelentős fejlődésre számítunk, a két terület szorosan egymás mellett halad majd felfelé, ehhez azonban koncentrált figyelemre és beruházásokra lesz szükség”

– értelmezte a kutatási eredményeket Nyári Dániel, a KPMG menedzsere.

Az adatokba történő befektetések térülnek meg a legjobban

A KPMG elemzése szerint a TMT szektor vállalatvezetői az alacsony kihasználtság és a stratégia hiánya ellenére úgy vélik: az adatokba irányuló befektetéseik jó úton járnak. Az kétségtelen, hogy az olyan cégek, amelyek többet költenek az ilyen beruházásokra, nagyobb bevételnövekedést könyvelhetnek el, mint az alacsonyabb szinteken befektetők.

Az ügyfélszolgálat, a kiberbiztonság, a tehetségmenedzsment és a háttérfunkciók területén a szektor vállalatainak több mint fele számít arra, hogy 25 százalékos beruházási többlet esetén legalább 4 százalékkal nő a hatékonyság. A válaszadók 39 százaléka szerint a következő 12-24 hónapban az adatokba történő befektetések térülnek meg a legjobban. Az adatok hatékony felhasználása kulcsszerepet játszik a pénzügyi mutatók javításában, köztük a tőkearányos megtérülés, az árbevétel és a nyereség terén a következő két év során.

„Nem a befektetések elmaradása okozza ugyanakkor az adatvagyon alacsonyabb mértékű kiaknázását – a cégeknek elsősorban a fókuszra, a prioritásokra érdemes nagyobb figyelmet fordítaniuk. A lényeg: el kell kezdeni alapvető vállalati képességként kezelni az adatstratégiát. Az adatok átfogó, stratégiai szintű kiaknázása egyértelműen értéknövelő a vállalatok számára”

– fogalmazott Nyári Dániel.

Egészen a felhőkig

A KPMG által megkérdezett cégvezetők több mint 80 százaléka úgy gondolja, hogy a következő egy-két év során a hatékony adathasználat felgyorsíthatja a digitális átalakulásukat. A többség abban is egyetértett, hogy az adatok kiaknázásához a felhőszolgáltatások jelenthetik a kulcsot – a cloud lehet a kritikus pénzügyi és operációs adatok tárhelye, és az innovatív adathasználat segíthet a cégeknek az új termékek és szolgáltatások digitális piacrajuttatásában.

The post Kincsesbánya lehetne: még mindig nem használjuk fel hatékonyan az adatokat appeared first on Műszaki Magazin.

Az akár több százezer áruházi és webáruházi rendelés valós idejű lebonyolítására képes új rendszerrel, a mesterséges intelligenciát is alkalmazó, új generációs digitális portfólióval az immár magyar kézben levő barkácsáruházlánc komoly versenyelőnyre tesz szert, új szintre emeli a vevői és ügyfélélményt és a folyamatok hatékonyságát egyaránt.

A Magyarországon 20 áruházzal jelen lévő, évi 64 milliárd forintos nettó forgalmat bonyolító és 6 millió vásárlót kiszolgáló Praktiker vezetése még 2018-ban határozta el, hogy AS400-as logisztikai és SAP All-in One 6.0 főkönyvi rendszerét, valamint az idők során implementált egyéb szoftvereit egy új, korszerű, integrált rendszerre cseréli le. Az összesen 22 hónapot magába foglaló bevezetés során a projektben résztvevők a stratégiai tulajdonos Wallis támogatását is élvezhették: a Praktiker döntéshozói szabadon választhatták meg az elvárásoknak megfelelő informatikai rendszert, a szükséges kiegészítő modulokat és a bevezető partnert.

Közel egy évig tartott az előkészítés és tenderezés a szoftver és a szállító kiválasztására. A Praktiker számára a kiválasztási folyamat során kulcsfontosságú volt a bevezető partner üzleti tudása és tapasztalata is annak érdekében, hogy a technikai megvalósítás az üzleti folyamatok tökéletes átlátása mellett történjen.

„Jó programozó sok van, de fontos volt, hogy az általunk választott partnerek üzleti tudással is rendelkezzenek, és értsék a megbízót”

– mondta el a bevezetés kapcsán dr. Ónody Sándor, a Praktiker gazdasági igazgatója. További fontos szempont volt a partnerrel való hosszútávú együttműködés, hogy ugyanaz a cég végezze a vállalatirányítási rendszer bevezetését és karbantartását is. A Praktiker ezeket a szempontokat figyelembe véve a KPMG Tanácsadó Kft. és Mind System Consulting Kft., mint bevezető partner mellett döntött, a megvalósítási projektet minőségbiztosítóként pedig az IFUA Horváth & Partners Kft. kísérte végig. A szállítók közös javaslatára az SAP S/4HANA Retail szoftver lett az ajánlott, a Praktiker igényeit leginkább kiszolgáló megoldás.

„Az SAP S/4HANA Retail az SAP új generációs iparág-specifikus megoldása a kiskereskedelem számára, amely beágyazott elemzési funkciókra és valós idejű előrejelzésekre támaszkodva segíti az üzleti döntések megalapozottságát és fokozza a kiszolgálás gyorsaságát. Azzal, hogy a Praktiker az üzleti folyamatok átláthatósága és teljeskörű modernizációja mellett döntött, egyszerre tette le a voksát a munkavállalói és vevői mellett”

– hangsúlyozta Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Az SAP S/4HANA megoldása egyszerre kínál a Praktikernek teljesítményt és ergonómiát; a rendszer kellően gyors és megfelelően támogatja a hatékony működését, miközben segítséget nyújt az áruházi dolgozóknak és a menedzsmentnek is. Az egyedülálló felhasználói élményt az SAP Fiori alkalmazások támogatják, melyek átláthatóvá és könnyen kezelhetővé teszik az ERP rendszert, továbbá az áruházak egyedi igényeire alakítható mobil eszközöket (PDA) is.

A Praktiker projekt nem csak az első magyarországi SAP S/4HANA Retail bevezetés volt, hanem a legnagyobb hazai projekt, mely teljes logisztikai folyamatok támogatására terjed ki az új generációs SAP termékkel. Éves szinten közel negyedmillió szállítói számla tranzakcióinak nyilvántartására és lebonyolítására képes rendszert kellett alkotni, mind a vevői, mind a beszállítói oldalon érvényesítve a különböző fizetési, kedvezményezési, szállítási funkciókat – mindezt a raktárkezelési, adminisztrációs és kontrolling igényeket kiszolgáló modulokkal integráltan. A bevezetési folyamat során a 20 áruház több mint 700 SAP felhasználójának felkészítése kiemelt szerepet kapott. A koronavírus-járvány miatti karanténidőszak ugyan befolyásolta a bevezetést, de a kényszerű halasztás idején több óraszám jutott az egyes áruházaknál az online oktatásra, illetve az integrált működés alapos tesztelésére.

A vevők akár online rendelnek, akár valamelyik áruházat látogatják meg, mostantól valós képet kaphatnak a kiválasztott termékek elérhető darabszámáról. Az áruház kereskedelmi osztálya sokkal szofisztikáltabb hűségkampányokat, törzsvásárlói programokat vezethet be vevőinek a mindig naprakész online analitikára támaszkodva, míg beszállítóival automatizált (EDI), zökkenőmentes üzleti folyamatokat és bizományosi konstrukciókat is működtet.

„Az SAP rendszere számos olyan további szofisztikált előnyt kínál, amelyek kiismerésével és a napi gyakorlatba való beültetésével a digitalizációs stratégiánk minden eltervezett pontját meg tudjuk valósítani”

– értékelte a bevezetést dr. Ónody Sándor.

A Praktiker a vevőkiszolgálásban is az innováció mellett tette le a voksát

A Praktiker a retail alapműködés újratervezése mellett a vevőkiszolgálás terén is újításokat vezetett be: megkezdte az úgynevezett omnichannel megközelítés megvalósítását. A cél, hogy minden vásárló, illetve érdeklődő egységes ügyfélélményt kapjon, bármely csatornán keresztül kerül kapcsolatba a Praktikerrel. A vállalat az omnichannel koncepció megvalósítása érdekében az SAP Customer Experience (CX) Cloud „család” megoldásainak bevezetése mellett döntött, amelynek kialakítására a Techwave Hungary Zrt. került kiválasztásra.

Első lépésben az SAP Marketing Cloud megoldása kerül kialakításra, amely segítségével a Praktiker ún. kontextus alapú marketing tevékenységet tud folytatni minden ügyféllel, azaz minden meglévő vagy potenciális ügyféllel az egyedi vásárlási preferenciák alapján tud kommunikálni. Az SAP marketing megoldása ugyanis a mesterséges intelligencia segítségével összegyűjti és elemzi az adott ügyfél digitális „lábnyomaiból” a jellemző vonásokat, és ez alapján a vállalat egyedi ügyfélprofilokat állít össze. A bevezetés alapvetően a minél magasabb ügyfélélmény és konverziós ráta elérésében támogatja a Praktikert.

Az omnichannel megközelítés következő, bevezetésre váró mérföldköve egy intelligens ügyfélszolgálati csatorna létrehozása az SAP Service Cloud segítségével. Ezzel a Praktiker egy mesterséges intelligencia képességekkel ellátott több csatornás ügyfélszolgálatot alakít ki, mely telefonon, e-mailen, közösségi média felületeken, alkalmazás oldali, chat és chatbot csatornákon párhuzamosan képes fogadni az ügyfelek interakcióit. A vevőknek így nem kell felesleges adategyeztetésekkel vagy nehézkes tájékoztatással szembesülniük.

„A Praktiker SAP alapú logisztikai, értékesítési, pénzügyi, marketing és egyéb rendszereinek teljes integrációja segítségével nemcsak az ügyfelek márkaélménye növelhető, hanem a vállalat értékesítési munkája is hatékonyabbá és eredményesebbé válik”

– tette hozzá Burka Szilvia, a Praktiker Marketing és Online Szolgáltatások Igazgatója.

The post Elsőként itthon a SAP S/4HANA Retail appeared first on Műszaki Magazin.