Most azonban egy új fejlesztés ígéri, hogy jelentősen növeli a légi áruszállítás fenntarthatósági szintjét. A Natilus egy innovatív kaliforniai startup, amely a Siemensszel közösen újragondolta az áruszállító repülőgépek tervezését, ötvözve a legmodernebb mérnöki technológiát és a környezettudatosságot.

Blended-wing: aerodinamikai forradalom

A Natilus nevű, innovatív startup San Diegóban, Kaliforniában működik. A cég 2015-ben alakult tapasztalt repülőgépipari és mérnöki szakemberek csapataként, azzal a ”szerény” céllal, hogy forradalmasítsák a légi közlekedést. A vállalat pilóta nélküli áruszállító repülőgépek fejlesztésére specializálódott, amelyek a kevert szárny-test (blended wing body) kialakítás révén nemcsak hatékonyabbak, hanem fenntarthatóbbak is, jelentősen csökkentve az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást.

„A probléma, amit meg akarunk oldani, az, hogy a légi teherszállítás túl drága, de gyors, míg a tengeri teherszállítás olcsó, de nagyon lassú”

– magyarázza a cég vezérigazgatója.

„Hogy perspektívát adjak: az áruk tengeren történő szállítása Ázsiából az Egyesült Államokba akár egy hónapot is igénybe vehet, de olcsó. A légi szállítás tízszer drágább, viszont két-három nap alatt teljesíthető. A mi megoldásunk az, hogy áthidaljuk ezt a szakadékot, és megőrizzük a légi teherszállítás gyorsaságát, de 50–60 százalékos költségcsökkentéssel közelítsük a tengeri szállítás árkategóriájához. Ezzel a mi repülőgépeink súlykategóriájában a légi teherszállítás válhat az új normává, és a tengeri szállítás szinte eltűnhet.”

A vállalat fejlesztéseinek középpontjában a blended-wing body design, azaz a kevert szárny-test kialakítás áll. Ez az aerodinamikai megoldás nemcsak a hatékonyságot javítja, hanem újraértelmezi a szállítási kapacitást is. Egy-egy repülés során a Natilus gépei akár 50%-kal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, miközben másfélszer több rakományt képesek szállítani. Ezek az eredmények új mércét állítanak fel a fenntartható légi közlekedésben, és jelentős mértékben csökkenthetik az iparág üvegházhatású gázkibocsátását.

A Natilus már több mint 6 milliárd dollár értékben kapott előrendeléseket világszerte jelentős légitársaságoktól és ügyfelektől, több mint 400 repülőgépre. A cég közlése szerint a teherszállító légitársaságok működési árrése csekély, mindössze három-négy százalék, és csak jó években nyereségesek. Ha a jelenlegi Boeing- és Airbus-flottáikat ilyen gépekre cserélnék, ez az árrés 33 százalékra nőhetne, ami óriási változást hozna az eredményességben.

A cég megoldása egy másik iparági kihívást is kezel – a jól képzett pilóták világméretű hiányát. A becslések szerint az utasszállító forgalom 2035-re megduplázódik, és a teherszállító pilóták várhatóan részt vesznek ennek az űrnek a betöltésében. A Natilus távirányítású rendszerei lehetővé teszik, hogy egyetlen pilóta egyszerre három repülőgépet irányítson.

A Natilus jelenleg három terméket fejleszt- többek közt a Siemens technológiájának segítségével-, amelyek mindegyike szénszálas kompozit vázszerkezetű. Az első egy 19 000 font (kb. 8600 kg) súlyú repülőgép, 90 láb (kb. 27 méter) szárnyfesztávolsággal. A második egy 60 tonnás repülőgép, amely méretében egy Boeing 767-eshez hasonlítható, és elsősorban belföldi szolgáltatásokra szánják az Egyesült Államokban, de képes Európa és Ázsia kiszolgálására is. A zászlóshajó termék egy 700 tonnás modell, amely a Boeing 777-es versenytársa lesz, 10 százalékkal nagyobb szárnyfesztávolsággal, és képes csendes-óceáni repülésre.

A startup fejlesztései egyúttal túlmutatnak az üzemanyag-hatékonyságon. A repülőgépek kialakítása kompatibilis az úgynevezett fenntartható repülőgép-üzemanyagokkal (SAF). Sőt a cégnél felkészültek a jövő hidrogénalapú hajtási technológiáinak implementálására is. A kérdés így már csak az, hogy megoldásaik mikor fognak megjelenni a hétköznapokban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Forradalom a légi közlekedésben appeared first on Műszaki Magazin.

„Az InnoTrans 2024-ben igazi rekordot jelentő vásár volt – mind a kiállítási terület, mind a látogatószám tekintetében. Idén 133 országból mintegy 170 000 látogató érkezett a berlini kiállítási központba – így a látogatószám és a nemzetköziség tekintetében ismét sikerült túllépnünk a Covid előtti szintet. Az InnoTrans lenyűgözően bizonyította, hogy a világ vezető közlekedési technológiai és mobilitási szakvására” – mondta Dirk Hoffmann, a Messe Berlin operatív igazgatója.

„Az InnoTrans ismét a globális vasúti ipar eseménye volt” – mondta Kerstin Schulz, az InnoTrans igazgatója. „Az innovációk tűzijátékával és 226 világpremierrel a vásár a világ minden tájáról vonzotta a látogatókat.” 59 országból érkező 2940 kiállító mutatta be legújabb termékeit és szolgáltatásait az öt vásári szegmensben: vasúttechnológia, vasúti infrastruktúra, tömegközlekedés, belső terek és alagútépítés. A vásár idén még nemzetközibbé vált. Mintegy 600 új kiállító vett részt – és velük olyan új országok, mint Marokkó, Malajzia, Indonézia és Dél-Afrika. A világ minden tájáról érkező kiállítók 133 járművet mutattak be a 3500 méteres pályán. A nyári kertben található buszkiállításon a szaklátogatók tizenegy autóbuszt ismerhettek meg élőben egy 500 méter hosszú pályán.

Az idei vásár fő témái a fenntarthatóság, a villamosítás, a digitalizáció és mindenekelőtt a mesterséges intelligencia voltak. „A mesterséges intelligencia a közlekedési ágazatban is egyre fontosabbá válik” – mondta Kerstin Schulz, az InnoTrans igazgatója. Az InnoTrans ezt a fejlődést az új kiállítási területtel, az AI Mobility Lab-al támogatta. „Ez pontosan a helyes döntés volt. Az AI-alapú megoldások és a kiberbiztonság iránti kereslet óriási volt” – számolt be Schulz. 17 ország 42 kiállítója mutatta be a mesterséges intelligencia, a robotika, az adatvédelem és a kiberbiztonság területén szerzett szakértelmét.

A következő InnoTrans 2026. szeptember 22. és 25. között kerül megrendezésre.

Outdoor Display *** Local Caption *** Outdoor Display

Az InnoTrans 2024 kiállítóinak véleménye:

Michael Peter, a Siemens Mobility vezérigazgatója: „Elégedettek vagyunk az idei berlini InnoTrans kiállítással – a vásár nagy sikert aratott. Több ezer látogatónak és ügyfélnek tudtuk megmutatni, hogy a Siemens Xcelerator szabványosított interfészeket használ a termékeink, az üzemeltetők és az ökoszisztéma-partnerek adatainak újszerű digitális összekapcsolására. Ily módon olyan úttörő innovációkat támogatunk, amelyek a vasúti közlekedést a legfenntarthatóbb, legkényelmesebb és legköltséghatékonyabb közlekedési megoldássá teszik. Az InnoTrans tökéletes helyszínt kínál számunkra a személyes párbeszédhez és a közös előrelépéshez.”

Henri Poupart-Lafarge, az Alstom vezérigazgatója: „A 2024-es InnoTrans-on láthattuk, hogy az iparág aktívan reagál a világ gyorsan változó közlekedési igényeire. Hálás vagyok a világ minden tájáról érkező számos látogatónak, különösen az Alstom ügyfeleinek és partnereinek, akik időt szántak arra, hogy beszélgessenek velünk. Büszkén mutattuk be 84 000 tehetséges munkatársunk innovációit, akik együtt dolgoznak azon, hogy a közlekedést tisztává, hatékonnyá, intelligenssé, megbízhatóvá, élvezetessé és mindenki számára elérhetővé tegyék. Az előttünk álló kihívások – az éghajlatváltozás, a gyors urbanizáció és a változó technológiai környezet – együttműködésen alapuló megközelítést igényelnek, és mi jó úton haladunk. Az InnoTrans megerősítette optimizmusomat a jövővel kapcsolatban.”

Dr. Richard Lutz, a Deutsche Bahn AG vezérigazgatója: „Több vasút Németországban és Európában, és ezáltal több éghajlatvédelem csak együtt érhető el. Ezért olyan fontos az iparágon belüli párbeszéd az InnoTrans-on. Innovatív megközelítésekkel és digitális technológiákkal, valamint utasaink számára kézzelfogható fejlesztésekkel a vonatok, a csatlakozások és az integrált tömegközlekedési szolgáltatások terén, mi a DB-nél felelősséget vállalunk egy erős vasútért.”

Markus Bernsteiner, a Stadler csoport vezérigazgatója: „Az InnoTrans  nagy siker volt a Stadler számára. A standunkon bemutathattuk vendégeinknek és ügyfeleinknek a modern vasúti járművek és a személyre szabott jelző- és szolgáltatási megoldások innovatív erejét. Nyolc járműkoncepcióval ismét bizonyítottuk a fenntartható, biztonságos és megbízható mobilitás iránti elkötelezettségünket. Várakozással tekintünk a közelgő projektek és partnerségek elé, amelyek a vásáron eltöltött sikeres hét eredményeként születnek majd meg.”

Martin Schmitz, a Német Közlekedési Vállalkozások Szövetségének (VDV) technológiai ügyvezető igazgatója: „Az InnoTrans 2024 ismét lenyűgözően bizonyította a német és a nemzetközi vasúti ipar innovációs erejét. Az iparágnak ezt az erőteljes és előremutató bemutatkozását arra kell felhasználnunk, hogy most már az EU és a szövetségi politikusoktól is nyomatékosan követeljük az átalakulásunkhoz szükséges támogatást.”

Enno Wiebe, az UNIFE vezérigazgatója: „Minden idők legnagyobb InnoTrans rendezvénye lenyűgözően mutatta be, hogy mire képes a vasúti beszállítóipar, és milyen szerepet fog játszani a jövő vasúti rendszerének megvalósításában. Tisztességes nemzetközi versennyel és a többi közlekedési móddal egyenlő versenyfeltételekkel – a szükséges finanszírozás és a migrációs utak biztosítása mellett – továbbra is sikeresen megvalósíthatjuk azt, amit itt, Berlinben, a mobilitás jövőjének fővárosában bemutattunk.” – tette hozzá.

Patrick Oosterveld, az Ebusco értékesítési igazgatója: „A vásár nagyon jól sikerült számunkra. Az a jó, hogy nem csak a buszok statikus bemutatóját láthatjuk, hanem el is mehetünk egy körre. Így az ügyfél megtapasztalhatja, hogyan viselkedik a jármű utazás közben, és milyen zajok keletkeznek. Ezt itt ki lehet próbálni.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A világ vezető közlekedési szakvására sikeres rendezvényt zárt appeared first on Műszaki Magazin.

A kognitív mobilitás az egyik legfrissebb tudományterület, amely a jövő járműveinek és közlekedési hálózatainak tökéletesítésével foglalkozik, többek között a mesterséges intelligencia eszközével. Hogyan formálja a jövő autóit és városait a kognitív mobilitás? Milyen szerepet kap ebben a mesterséges intelligencia? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az IEEE Cognitive Mobility (Kognitív Mobilitás) Konferencia szakértői a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

A Budapesten immár második alkalommal, október 19-20-án megrendezett nemzetközi Kognitív Mobilitás konferencia a közlekedés holisztikus megközelítését tartotta szem előtt: a különböző tudományterületek ötvözésével a hatékonyabb és biztonságosabb közlekedés legaktuálisabb témáira fókuszált. A közel 40 előadás olyan területeket érintett, mint például a forgalmi dugók a jövő autópályáin, a vizuális szmog hatása a járművezetőkre, a városi parkolóhely-foglalási szolgáltatás fejlesztése a vezetési magatartás alapján, vagy az évszakok hatása a kerékpáros balesetekre. A résztvevők emellett a kognitív mobilitás gyakorlati alkalmazásába is bepillantást nyerhettek: bemutatkozott a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ és a MouldTech Systems Kft. elektromos hajtásláncok fejlesztését célzó közös kutatás-fejlesztési projektje, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Mobility Lab-jének futurisztikus dizájnkoncepciói is.

„A Bosch vezető autóipari innovátorként elkötelezett a járművek és a közlekedés intelligens megoldásainak fejlesztése iránt, ezért örömmel vettünk részt szervezőként, előadóként és kiállítóként is a konferencián, és adtunk teret a rendezvénynek a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon. A Bosch kognitív mobilitáshoz kapcsolódó megoldásait már ma is több mint 50 autómárka használja világszerte: fontosnak tartjuk, hogy az akadémiai szektorral összefogva részt vegyünk a mobilitás jövőjének formálásában, melyre a Kognitív Mobiltás konferencia kiváló lehetőséget teremtett”

– mondta el Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető igazgatója.

„Vezető felsőoktatási intézményként a BME számára alapvető cél, hogy ne csak kövesse, hanem formálja a legújabb trendeket. A kognitív mobilitás lehetőséget ad a különböző tudományterületek egymást gazdagító összefogására, ezáltal fenntarthatóbb mobilitási formák létrehozására. A tapasztalatok az oktatási anyagba is bekerülnek, így az új megközelítés hatása a hallgatók segítségével megsokszorozódik”

– mondta el Zöldy Máté DSc., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműmérnöki Karának professzora.

Jövőbe mutató klasszikus: oldtimer versenyautóban bizonyít az elektromos hajtás

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán idén tavasszal adták át a Bosch innovációs ökoszisztémájának részét képező Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot, melynek eszközei és szimulációs rendszerei egyedülállóak a hazai műszaki felsőoktatásban. A Kognitív Mobilitás konferencián a résztvevők testközelből megismerhették a magyarországi Bosch csoport, valamint a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ és a MouldTech Systems Kft. együttműködésében zajló izgalmas eTipo kutatás-fejlesztési projektet is.

A Kognitív Mobilitás konferencián mutatták be először az 1950-es éveket idéző, oldtimer formavilágú, ugyanakkor a legmodernebb hajtáslánccal felvértezett eTipo elektromos teszt-versenyautó második, továbbfejlesztett generációját, mely valós megmérettetéseken, hegyi pályákon tartott nemzetközi autóversenyeken is részt vesz. A Formula 1-es versenyautó külön érdekessége, hogy dobozos termékként meg is vásárolható a világpiacon.

A tesztjármű elektromos hajtásláncának összetevői modulárisan cserélhetők és valós működés közben tesztelhetők. A különböző elektromos komponensek így pontosabban mérhetővé, a hajtáslánc működése, melegedése, hatótávja optimalizálhatóvá válik. A szélsőséges versenykörülmények során zajló tesztelés is azt szolgálja, hogy később a sorozatgyártásba kerülő innovatív megoldások garantáltan helytálljanak az utakon.

Mobilitás mint élmény: közlekedés és design

Az esemény keretében bemutatkozott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Mobility Lab-jének gépjárműdizájn-projektje is. A konferencia résztvevői bepillantást nyerhettek a közlekedés jövőjének víziójába: a 3D-s modellek és a VR szemüveggel „körbejárható” tervek megmutatták, milyen futurisztikus formavilágot álmodtak meg a MOME hallgatói a 2040-ben közlekedő járműveknek. A MOME Formatervező szakának specializációjaként működő Mobility Lab, a Budapesti Műszaki Egyetemmel közös Micromobility oktatási program keretében nemcsak autókat, hanem elsősorban mikromobilitási eszközöket, illetve mobilitási élményt is terveznek a klasszikus formatervezés és a high-tech ötvözésével. A Bosch innovatív partnerként támogatja a BME-MOME projektjét, hogy a kreatív tervek a jövőben akár testet is ölthessenek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kognitív mobilitás: új tudományterület forradalmasíthatja a közlekedést appeared first on Műszaki Magazin.

A Schneider Electric a Harvard Business Review Analytic Services kutatásának felhasználásával új elemzést adott ki, amely bemutatja, hogyan érdemes a helyi közlekedési hatóságoknak megtervezni és megvalósítani a jövő közlekedési infrastruktúráját.

A részletes elemzés – amely teljes egészében itt érhető el – megvizsgálja, hogy a fenntartható infrastruktúra-programok milyen feladatokat rónak a helyi közlekedési és kormányzati tisztviselőkre és egyúttal ajánlásokat, tanácsokat is ad arra vonatkozóan, hogy milyen megközelítéseket alkalmazhatnak ezek teljesítése érdekében. Emellett meghatározza a legjobb gyakorlatokat a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás elérésére, valamint egyéb, a jövőbeli közlekedési beruházásokkal kapcsolatos célok megvalósítására. Emellett az elemzés foglalkozik azzal is, hogyan lehet bevonni ezekbe a projektekbe olyan külső erőforrásokat, mint például az iparági vezetők szakértelme, vagy a közösség érintett tagjai.

“Az éghajlatváltozás elleni harcban az idő ellen küzdünk. A közlekedés szén-dioxid mentesítése az egyik legfontosabb feladat a helyi, nemzeti és nemzetközi éghajlati célok elérése érdekében. A jövő zöld közlekedési és mobilitási infrastruktúráit azonban többnyire helyi szinten tervezik és valósítják meg. Ezért olyan fontos, hogy a helyi közlekedési tisztviselők pontosan tudják, hogyan kezdjenek hozzá egy ilyen fejlesztéshez, amihez a most kiadott elemzésünk részletes útmutatást nyújt“

– mondta el Frederic Godemel, a Schneider Electric EVP Power Systems & Services igazgatója.

A Schneider Electric, az energiagazdálkodás és az automatizálás digitális átalakításának vezető vállalatának megbízásából készült tanulmány többek között az MIT Mobility Initiative, a World Resources Institute és a Texas A&M Közlekedési Intézet szakértőinek közreműködésével jött létre.

A zöld infrastruktúra központi szerepe 

Az ellenálló, fenntartható infrastruktúra a termelékenység és a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb elősegítője. Az éghajlatváltozás és a gyors ütemben növekvő urbanizáció azonban még fontosabbá tette, hogy a kormányok, az önkormányzatok, a közcélú infrastruktúra tulajdonosai, az energiahálózatok és a közlekedési szolgáltatók a gazdasági növekedés támogatása érdekében jól megtervezett beruházásokat hajtsanak végre az intelligensebb, zöldebb megoldások alkalmazásával.

“Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák és a gyors urbanizáció idején az infrastrukturális rendszerekre óriási nyomás nehezedik, hogy rugalmas és megbízható szolgáltatásokat nyújtsanak. A városi környezetben az infrastruktúrának képesnek kell lennie a tömegközlekedés villamosításának támogatására, ehhez pedig zöld forradalomra van szükség az infrastruktúrában, hogy biztosított legyen a folyamatos energiaellátás, a közlekedés mozgásban maradjon, valamint hogy megvédjük az üzleti életet és a társadalmat az éghajlatváltozással szemben“

– tette hozzá Frederic Godemel.

The post Tippek a zöldebb közösségi közlekedéshez appeared first on Műszaki Magazin.

A Széchenyi István Egyetem újabb mérföldkőhöz érkezett az 5G alkalmazási lehetőségei és az önvezető járművek kutatása terén. A győri mérnökök sofőr nélkül irányítottak egy személyautót a zalaegerszegi ZalaZONE tesztpályán a Magyar Telekom által biztosított 5G Campus mobilhálózat segítségével.

Az 5G Campus mobilhálózat hatalmas lehetőségeket rejt magában, és ezek kiaknázása nagymértékben függ az olyan kutatásoktól, melyeket az innovatív szemléletmódjáról ismert Széchenyi István Egyetemen végeznek. Az intézmény az autonóm közlekedési rendszerek fejlesztésében is meghatározó szereplő. Az e két területen elért látványos eredményeket szemléltette az a 2022. szeptember 30-i, a IV. ZalaZONE Innovációs Nap keretében megtartott bemutató, amelynek során sofőr nélkül haladt végig a tesztpályán a fejlesztő csapat által a győri laboratóriumból, távvezérléssel irányított személyautó.

A szenzorokkal ellátott gépjármű érdekessége, hogy nemcsak önvezető módszerek fejlesztésére használható, hanem távirányíthatóvá is tehető. A Hungaroringen szeptember 23-án bemutatotthoz hasonlóan a továbbfejlesztett és most demonstrált megoldásban is kulcsfontosságú szerepet játszik a hálózati kommunikáció, mivel miközben a kommunikáció zajlik, az autó mozgásban van, azaz akár több métert is megtehet a szenzorok jelzései és az arra megkapott reakciók között. A válaszidőt a rádiós szakaszon sikerült 6 ezredmásodperc alatt, a Zalaegerszeg–Győr távolságon pedig 10 ezredmásodperc körül tartani, amihez a Magyar Telekom szakemberei dedikált rádiós és maghálózati erőforrásokat biztosítottak több, 3,5 GHz-en működő cellán 5G technológia segítségével. Ehhez felhasználták a korábban már bemutatott 5G Campus mobilhálózat szeletelés technológiáját.

„A mérnökök egy közúti, közel kéttonnás autót 60 kilométer/óra sebességre gyorsítottak, majd visszalassítva a ZalaZONE tesztpálya kanyargós aszfaltját követve vezették végig az autót, hasonlóan ahogy egy átlagos városi közlekedési esetben történne. Ezt a megoldást a kutatók és a mérnökök az élő hálózat hangolásával valósították meg, és nem speciálisan erre a célra telepített hálózati eszközök segítségével. A távvezérléshez és a biztonságos működéshez kimagaslóan fontos a hálózat stabil elérhetősége és a szükséges erőforrások – mint az adatátviteli sávszélesség és az alacsony késeltetés – biztosítása”

– mondta el Drotár István, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának központvezetője.

Az autó közvetlen irányítását az 5G Campus mobilhálózaton érkező parancsok alapján, a benne elhelyezett fedélzeti egység fordította le úgynevezett „CAN üzenetekre”, ezek vezérelték az autót. Ezzel párhuzamosan a tetőn elhelyezett kamera képét kis késeltetéssel közvetítették Győrbe az egyetemre, ahol az operátor teljes kontrollal bírt az autó felett. A járműtől légvonalban több mint 100 kilométer távolságra ülő „sofőrt” egy virtuális pályán segítette még a precíziós GPS-szerkezet által küldött adatok vizualizációja, valamint annak folyamatos visszajelzése a kormányszög és a pedálok állapotáról.

„A Széchenyi István Egyetem egyre meghatározóbb szereplő az olyan, a jövőt nagymértékben formáló területeken, mint az 5G hálózat vagy az autonóm járművek és közlekedési rendszerek kutatása. A legmodernebb technológiák fejlesztésével is a térség és hazánk versenyképességének erősítéshez kívánunk hozzájárulni. Örömmel tölt el bennünket, hogy ebben olyan kiváló partnerek együttműködése segít bennünket, mint például a Magyar Telekom és leányvállalata, a T-Systems Magyarország. Gratulálok a fejlesztőknek ehhez a nagyszerű sikerhez”

– értékelte az eredményt dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.

„Büszkék vagyunk rá, hogy a közös mérések és munkák során a Széchényi István Egyetem kutatói és mérnökei egy következő szintre léptek, és valós, távolról elvégzett autóirányítást mutattak be a Telekom 5G Campus mobilhálózatán keresztül. Az 5G hálózat széles körű alkalmazhatóságát és flexibilis lehetőségeit mutatja, hogy a Telekom munkatársainak a ZalaZONE-on végzett teszthez elég volt a már meglévő, felszerelt, 3,5 GHz-en működő 5G cellákon szoftveres módosításokat és finomhangolásokat elvégezni. A korábban kialakított, de a mostani demo igényei alapján módosított SIM-kártyákkal, rádiós, core hálózati és IP-adatátviteli rendszerrel ki tudták szolgálni az önvezető autózás kétirányú, alacsony késleltetésű és mégis megbízható hálózati igényét”

– mondta dr. Taszner István, a Magyar Telekom Mobile Access Tribe vezetője.

The post Győrből 5G hálózaton irányították a ZalaZONE-on közlekedő személyautót appeared first on Műszaki Magazin.

Soha nem látott érdeklődés követte a magyar kormány hatósági üzemanyag árának eltörlését a közösségi elektromos autómegosztó szolgáltatónál – számolt be Ádám Boglárka a GreenGo vezérigazgatója.

Az ok egyszerű: ahogy a magyar háztartások többsége, úgy a cégvezetők is megkezdték kiadásaik ésszerűsítését.

Forrás: Autopro

The post Rögtön az e-autók felé fordulnának a cégek appeared first on Műszaki Magazin.

A vontatóhajó mindössze 129 üzemóra alatt tette meg a Kiel-csatornán keresztül a Cuxhaven-Skagen-Koppenhága-Hamburg kísérleti utat, Dánia keleti partja mentén. A hajó ön- és távvezérlését a Vodafone 4G mobilhálózata biztosította, amely lehetővé tette a Sea Machines Robotics szakemberei számára, hogy bostoni székhelyükről, több mint 3000 mérföld távolságról felügyelhessék és adott esetben irányíthassák a hajót.

Gépi Odüsszeia – így nevezték el a tengeri technológiával foglalkozó Sea Machines Robotics és az Vodafone által bemutatott, több mint 1000 tengeri mérföldes utat, amely abszolút rekordnak számít az önvezető kereskedelmi hajózás területén. A projektet a bostoni székhelyű Sea Machines Robotics vállalat vezette a Vodafone-nal együttműködésben: a partközeli 4G roaming kapcsolatot a vontatóhajó számára a teljes út során a Vodafone biztosította. A Nellie Bly vezérlésének középpontjában a Sea Machines Robotics SM300-as parancsnoki és vezérlőrendszere állt, amely lehetővé tette a hajó ön- és távvezérlését, így a bostoni központban több mint 3000 mérföldről irányíthatták a vontatót a Vodafone 4G/LTE hálózatán.

A szenzorok sokaságának köszönhetően a vontatóhajó vezérlőrendszere képes volt több mint 12.000 négyzetmérföldnyi óceánt olyan részletességgel pásztázni, amely az emberi szem számára lehetetlen lenne, lehetővé téve ezáltal a biztonságos és kiszámítható navigációt. A Nellie Bly útja megmutatta a világ flottáinak, hogy az integrált önvezérelt technológiákkal felszerelt hajók fokozott biztonságot, megbízhatóságot és új tengerjáró képességeket – például dinamikus helyzetfelismerést – biztosíthatnak. A Vodafone széles lefedettségű, nagy sebességű, alacsony késleltetésű 4G hálózata a part közelében is kapcsolatban tartotta a hajót a központtal, és több mint 1 terabyte adatot továbbított a hajó és a bostoni irányítóterem között, ami segítette a biztonságos navigációt a part menti vizeken.

Nem ez az első alkalom, hogy a Vodafone mobilhálózatain működő távvezérlésű, illetve önvezető technológiát mutatnak be. A Vodafone Magyarország 2019-ben, a hazai szolgáltatók közül elsőként tette elérhetővé az 5G hálózatot: ekkor az ország első állandó, élő 5G bázisállomásának képességeit egy 5G kapcsolaton keresztül távvezérelt autóval szemléltették. Ugyanebben az évben szintén a Vodafone Magyarország az AImotive-val és a HERE Technologies-zal közösen mutatta be Magyarország első önvezető autós parkolását.

The post Önvezető hajót mutatott be a Vodafone appeared first on Műszaki Magazin.

A nyolcfős mérnökcsapat közel 100 ezer munkaóra után jutott el a tervezőasztaltól oda, hogy a kétüléses, 1,6 literes BMW motorral hajtott, közel 1000 kilós Prototype 1 elérje ezt a mérföldkövet. Ez az ötödikgenerációs modell valójában, viszont ez már nagyon közeli ahhoz, ami majd gyártásba kerülhet. A repülő módból két perc alatt vált át autóba.

Az alapító (és egyben tesztpilóta), a fejlesztést vezető Stefan Klein szerint most már hivatalos dokumentumuk van arról, hogy „mindörökre képesek vagyunk megváltoztatni a középtávú utazásokat”.

“A tanúsítvány jelentősége, hogy megnyithatja a kaput a hatékony repülőautók tömeggyártása előtt.”

Stefan Zajac társalapító nem fukarkodott a pátoszos szavakkal, szerinte az autó 50 éve a szabadság szimbóluma volt. „Az AirCar kiterjeszti ezeket a határokat azáltal, hogy a következő dimenzióba visz minket, ahol az út az éggel találkozik.”

A cég tavaly nyáron hajtott végre egy dokumentált, sikeres tesztrepülést, Nyitráról repültek Pozsonyba, majd behajtottak a belvárosba.

A terv az, hogy a sorozatgyártásba kerülő modellek 300 kilométer/órás sebességre és 1000 kilométeres hatótávra lesznek képesek, az ehhez szükséges könnyű és hatékony Adept Airmotive motorok tesztjeit nemrég fejezték be, a tervek szerint az új modell egy éven belül megszerzi a szükséges tanúsítványokat. A szlovák közlekedési hatóság a fejlesztés kezdete óta együtt dolgozik a csapattal.

Szlovákiában nem a Klein Vision az egyetlen, amely ígéretes repülő autót fejleszt, ilyen az Aeromobil is (sőt, Klein innen vált ki, mert nem érett egyet a fejlesztési iránnyal), aminek Varga Zoltán személyében magyar befektetője is van. Az ilyen járművek komoly mérnöki kihívást jelentenek, de az üzleti sikerükhöz a legnagyobb akadályt az engedélyeztetésük jelentheti.

Ahogy arról korábban a magyar Orca elektromos gép kapcsán is írtunk, a légügyi hatóságok most kezdik el kidolgozni azokat a szabványosított eljárásokat, ahogyan ezeket az újtípusú, kisebb méretű járműveket (EVTOL vagy repülő autó) engedélyeztetni fogják, nemcsak a végtermékeket, hanem a gyártási folyamatokat is.

Forrás: Forbes

The post Egyre közelebb a tömeggyártáshoz a szlovák repülő autó appeared first on Műszaki Magazin.

A szándéknyilatkozattal a felek jelentős lépést tettek a magyar vasúthálózat dekarbonizációjának irányába. Az évente csaknem 150.000 tonna hidrogént termelő és hasznosító MOL-csoport üzleti és technológiai kompetenciáira építve vállal kulcsszerepet a zöld, alternatív üzemanyagok ellátásában.

A glasgow-i COP26 konferencián lefektetett irányelvek értelmében minden országnak fel kell gyorsítania azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével 2 fok alatt tartható a globális felmelegedés. Az EU 2030-as klíma céljai változatlanok: az üvegházhatású gázok kibocsátását 55 százalékkal kell csökkenteni 1990-hez képest, 2050-re pedig el kell érnünk a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. Az olyan hidrogénüzemű vonatok, mint az Alstom által gyártott Coradia iLint, amely a világon az első hidrogén meghajtású motorvonat, kibocsátásmentes alternatívát kínálnak a nem villamosított vonalakon.

Magyarország vezető szerepet kíván betölteni a karbonsemleges működésre történő átállásban, ezért a Nemzeti Hidrogén Stratégia részeként vizsgálja a hidrogéntechnológia alkalmazási lehetőségeit a vasúti közlekedésben.

„A Coradia iLint megépítésével az Alstom bebizonyította, hogy a hidrogéntechnológia költséghatékony és környezetbarát alternatívát jelent a vasút számára. A jelenlegi együttműködéssel az a célunk, hogy megosszuk tapasztalatainkat az új technológia üzemeltetésével és műszaki vonatkozásaival kapcsolatban, hozzásegítve Magyarország vasúti közlekedését egy új korszak, a nettó zéró kibocsátás korának megkezdéséhez”

– mondta Balázs Gáspár, az Alstom Transport Hungária Zrt. vezérigazgatója.

„Műszaki tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a hidrogénmeghajtású vonatok megbízható, tiszta és gazdaságos megoldást jelentenek a vasúti ipar számára”.

„A MOL-csoport elkötelezett a fenntartható fejlődés iránt, és kiemelt stratégiai célkitűzése, hogy 2050-re karbonsemlegessé tegye a működését. Jelenleg évente csaknem 150.000 tonna hidrogént termelünk, így rengeteg tapasztalatot szereztünk az energiaforrás ipari célú felhasználásában. Eljött az idő arra is, hogy – összhangban a szabályozói környezet és a fogyasztók elvárásaival –  felkészüljünk az alacsonyabb karbonintenzitású hidrogén előállítására, és a mobilitás területén is kamatoztassuk a tudásunkat”

– mondta Szabó Gabriel, a MOL-csoport Downstream ügyvezető igazgatója.

„A hazai vasútipar legnagyobb üzemanyag-beszállítójaként örömmel egyesítjük erőinket az Alstommal. Ez az együttműködés lehetővé teszi, hogy az egyik legfenntarthatóbb mobilitási szolgáltatásban, a vasúti közlekedésben is megvizsgáljuk a hidrogén-ellátás, valamint  az ehhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés lehetőségeit”

– tette hozzá.

A világon elsőként az Alstom épített hidrogénmeghajtású, üzemanyagcellás vonatot, a Coradia iLint-et, amelyet 2018 szeptemberében a német piacon mutattak be. Németországban és Ausztriában üzemelő Coradia iLint vonatok már több mint 200.000 km-t tettek meg úgy, hogy egyetlen gramm CO2-t sem bocsátottak ki, Hollandiában pedig sikeresen tesztelték őket. Az Alstom hidrogéntechnológiáját már az SNCF (Franciaország) és az NFM (Olaszország) is megvásárolta.

A hidrogénüzemű Coradia iLint vonatok olyan, alapvetően elektromos motorvonatok, amelyek hidrogénnel táplált üzemanyagcellával, a vonat fedélzetén saját maguk számára állítják elő a működésükhöz szükséges villamos energiát. A vonat elsődleges energiaforrása a hidrogén, az oxigént pedig a levegőből nyerik, az üzemanyagcella belsejében ég el a hidrogén, a melléktermék pedig csupán gőz és víz. A vonat fékezési energiáját egy vontató akkumulátor tárolja, ami rásegít a gyorsításra és biztosítja a segédüzemi berendezések áramellátását is. Egy intelligens energiamenedzsment-rendszer folyamatosan felügyeli a vonat energiafelhasználását és a pálya sajátosságait, a lejtőket és emelkedőket is figyelembe véve, így a jármű hatótávolsága akár az 1000 km-t is eléri. A hidrogénüzemű vonat kizárólag vizet bocsát ki és nem termel semmilyen káros anyagot vagy gázokat. Az üzemeltetéséhez hidrogén-töltőállomásokra van szükség. Az infrastruktúra kialakítása érdekében az Alstom együttműködést alakított ki olyan olaj- és gázipari társaságokkal, mint a német Linde vagy a lengyel Orlen.

Magyarország az Alstom több mint 7000 főt foglalkoztató Közép- és Kelet-Európai (CEE) klaszterének része, ahol 9 országban gyártó-, további 8 országban pedig kereskedelmi képviselettel van jelen. Az Alstom 660 főt foglalkoztat Magyarországon; Budapesten kereskedelmi irodát tart fenn, a vasúti forgóváz kereteket gyártó mátranováki gyára pedig Nógrád megye egyik legnagyobb munkaadója. Az Alstom mindemellett a BKV egyik legnagyobb beszállítója is: a budapesti metró flotta 50 százalékát az Alstom által gyártott Metropolis metrószerelvények teszik ki. A vállalat szállította a budapesti 4-es metróvonal, Közép-Kelet-Európa első teljesen automatizált metróvonalának vezető nélküli járműveit is. Mindemellett a MÁV flottájában üzemelő 25 darab TRAXX mozdony is jól ismert jármű a magyar vasúton.

The post Hidrogéntechnológia a hazai vasúti közlekedésben appeared first on Műszaki Magazin.

Köztük a tesztfázisban lévő, telefonos alkalmazást fejlesztő EthiCoin, amely konkrét fizetőeszközre váltható kedvezményeket ad annak, aki odafigyel a fenntarthatóságra a saját mikrokörnyezetében. Első lépésként az applikációjuk az aktív közlekedést honorálja. Például azok, akik olyan környezetbarát ingázási formát választanak, mint a kerékpározás, gyaloglás, azoknak az app. számításai alapján, a megtett kilométerekért cserébe az együttműködő partnereknél beváltható EthiCoinokat adnak. Ezzel ismerve el az egyén hozzájárulását a tisztább, élhetőbb környezetért, és a társadalom felé tanúsított pozitív példamutatásért. Jelenleg egy letekert kilométerért 33,5 forintot, minden lesétált kilométer után 66,4 forintot érő EthiCoint fizetnek. A fejlesztők hosszútávon szeretnék összekötni a tudatos felhasználókat a fenntarthatóságot szem előtt tartó boltokkal, szolgáltatókkal, hogy együtt csökkentsék a légszennyezést, illetve az energiapazarlást.

A Green Brother Accelerator programban mutatkoztak be a tudatos vásárlásra ösztönző applikáció, a Liverobe 2.0 fejlesztői is, akiknek legfőbb célja a megoldásukkal a second hand népszerűsítése, valamint a helyi butikok, feltörekvő dizájnerek támogatása a fast fashion negatív hatásaival szemben, mert jelenleg a ruhaipar a világ második legnagyobb szennyezője az olajipar után. Az időtálló termékek, előző szezonokban el nem adott vagy megunt ruhák adásvételével az alapítók tudatosságra, a divat fenntarthatóságára szeretnék ösztönözni az embereket. Ennek érdekében az alkalmazásban bárki ingyenesen létrehozhat egy saját online butikot, valamint egy online katalógust, ahol kombinálhatja az eladó és nem eladó ruhákat, ezzel is inspirációt adva a többi felhasználónak.

Harmadik magyar indulóként a megújuló energetikai megoldással előrukkoló Geoptimo kapcsolódott be a Green Brother Accelerator programba. A csapat a napelem parkok létesítését gyorsítaná fel webes fejlesztésével.  Nem csupán felkutatnák a célra alkalmas területeket, és adatbázisba gyűjtenék az azokkal összefüggő hasznos, fontos információkat, hanem felmérnék, illetve osztályoznák is az adott helyeket, hogy a beruházók tökéletesen tisztában legyenek a lehetőségeikkel, mielőtt döntés hoznak egy újabb napelem park kialakításáról. A Geoptimo segítségével a szektorban most megszokott 2 – 4 hónapos átfutási idők, 2-4 napra lennének csökkenthetők a területek kiválasztása, a beruházások elindítása során, egész Európában.

A Green Brother Acceletor társ-finanszírozását az InNow Interreg Central Europe program, az EIT Urban Mobility, és az EIT InnoEnergy biztosítja.

The post Jönnek a napelempark telepítéssel és közlekedéssel foglalkozó hazai startupok appeared first on Műszaki Magazin.

Az új közlekedés-támogató eszköz hozzájárulhat a gyakran “szétdobált” e-rollerek rendezett tárolásához és költséghatékony működéséhez, melyek szabályozását a hamarosan életbe lépő KRESZ-módosítás is erősíti majd. Az MVM Edison startup versenyen elért első helyezésük után az MVM csoport saját alapja, a Smart Future Labs Zrt. már befektetőként is jelen van a Rollin életében. A vállalkozás elsődleges célja, hogy fenntarthatóbbá tegye a városi közlekedést.

A Rollin dokkoló- és töltőpontok kiépítésével az e-roller megosztó rendszerek működését lehet hatékonyabbá tenni. Minél szélesebb körben elfogadott, és minél többen használják ezeket a mikromobilitási eszközöket, annál nagyobb hatásfokkal tudjuk csökkenteni a belvárosi autós forgalmat, ami a városokban égető problémát jelent. Ehhez természetesen, mint minden közlekedési rendszer fejlesztéséhez, a megfelelő infrastruktúra kialakítása feltétlenül szükséges.

Kiemelt szempont az is, hogy az ingázók a vasúti vagy busz csomópontoktól ne csak autóval vagy tömegközlekedési eszközökkel tudjanak tovább közlekedni, hanem megosztó rendszerekkel, vagyis rollerrel és kerékpárral is.  Ez a fajta “last mile transportation” a nyugati országokban már évek óta fontos téma, de szerencsére itthon is egyre nagyobb figyelmet kapnak a fejlesztési lehetőségek. Ebben érintettek azok a közlekedési vállalatok is, akik az egész országot és a várost behálózzák. Mindegyik működését ki tudná bővíteni egy megfelelően kialakított mikromobilitási rendszer, amelybe a töltő és dokkoló állomások tökéletesen beleillenek.

A hazai e-roller piacon, ami a megosztott rollereket illeti, három szolgáltató van jelen több ezer rollerrel országos szinten. Európában a legtöbb városban több, mint öt szolgáltató mellett összességében százezres nagyságrendben állnak rendelkezésre rollerek, a globális e-roller piac értékét pedig tíz milliárd dollárra becsülik, így ez az egyik legdinamikusabban növekvő mikromobilitási szegmens. Magyarországon a legtöbb rollerrel a Lime rendelkezik, ami igaz Budapestre is, de a Bird rollereivel is egyre gyakrabban találkozhatunk az utcákon, valamint a német TIER is piacra lépett a fővárosban. A 2017-ben alapított Bird a történelemben leggyorsabban érte el az “unikornis” státuszt, ami az 1 milliárd dolláros cégértéket jelenti. A befektetői kedv az e-roller megosztó rendszerek piacán folyamatosan nő, és egyre többen látják benne a jövő mikromobilitási megoldását.

A Rollin Technologies indukciós dokkoló- és töltőállomásai esetén a fő célcsoportot a városi felhasználás szereplői, önkormányzatok, e-roller szolgáltatók és az állami fenntartású szervezetek, mint a MÁV, Volán és BKK jelentik. Az e-roller szolgáltatók jelentősen javíthatnák elfogadottságukat egy rendezett, kiszámítható működéssel és kapacitással, a töltési költségek csökkentése mellett. A városok, önkormányzatok esetén a rendszer beemelése pedig a fenntartható városi közlekedés irányába mutatott jelentős lépés lehetne, hiszen az autós forgalom és a parkolási problémák csökkentése az egyik legsürgetőbb feladat ezeknél a szereplőknél. Fentieken kívül nagyvállalatokat, ipari parkokat, irodaházakat is célpiacának tekinti a Rollin. Az ilyen zárt rendszerekben a munkavállalók gyors, könnyed, idő- és energiahatékony közlekedését tudja biztosítani egy ilyen megosztó rendszer az állomásokkal.

A három alapító közül Déri Huba ügyvezető járműmérnökként végzett a BME-n, Dominkó Dániel technológiai vezető gépészmérnök mesterdiplomáját csinálja, míg Tar Dávid pénzügyi vezető pénzügy mesterdiplomáját végzi a Corvinus Egyetemen. Az MVM Edison programban elért első helyezés után az MVM csoport, azon belül is a Smart Future Labs Zrt. befektetőként is jelen van a Rollin életében. Az elmúlt időszakban 78-82%-os hatékonyságra sikerült fejleszteni az indukciós energiaátvitelt, amire megszerezték a PCT-t (a Szabadalmi Együttműködési Szerződés a Szellemi Tulajdon Világszervezete, WIPO által igazgatott nemzetközi szerződés) is, ami jelenleg több, mint 150 országban érvényes. Kialakítottak egy egyszerűbb és költséghatékonyabb megoldást is az indukciós eljárás mellett: egy úgynevezett “plug-in”, tehát kábeles megoldással tették könnyebbé az állomások gyártását és a telepítését. A Rollin rendszerével 3-6 óra a teljes töltési idő, ami gyárival megegyező töltési idő, a gyors töltés pedig csupán 2-3 órát jelenthet rollertől függően.

„Szeretnénk, ha a Rollin megkerülhetetlen szereplője lenne az európai mikromobilitásnak. Ehhez az első lépés, hogy a következő időszakban Budapest és a nagyobb vidéki városok utcáin a lehető legtöbb Rollin töltőállomás biztosítsa a rendszerezett e-roller töltést. Ezzel is bizonyítani szeretnénk, hogy a városi közlekedés megújítása egyértelműen a fenntarthatóságról szól: közösen akarunk tenni azért, hogy életterünk minősége javuljon”

– emeli ki Déri Huba, a Rollin ügyvezetője.

A ZalaZone tesztpályán már működnek a Rollin rendszerek, teljesen magán felhasználásban. Itt három állomást telepítettek, egyenként tíz dokkolóval és indukciós töltéssel. A 2021 WTCR Magyar Nagydíjon a Rollin volt a Zengő Motorsport hivatalos partnere. A paddock-on belüli mikromobilitási rendszert biztosították a csapatnak a teljes versenyhétvége alatt. Mérnökök, szerelők, versenyzők, tulajdonosok és szponzorok használták a Rollin rendszerét. Ezen felül pedig tárgyalásokat folytatnak több budapesti önkormányzattal, valamint partneri megállapodást kötöttek a Bird Magyarország e-roller szolgáltató céggel. Minél több szereplő tud együtt dolgozni a fenntarthatóbb mikromobilitáson, annál nagyobb hatásfokkal és tempóval lehet megvalósítani a projekteket. A Rollin pont ezért folyamatosan keresi a fővárosi és vidéki önkormányzatokkal az együttműködési lehetőségeket, ahogy az e-roller szolgáltatókkal és állami szervezetekkel is.

A Rollin Technologies alapítóinak lehetőségük nyílt választani számos inkubátor és mentor között, de a közeg és a szakmaiság, amit a BME Z10 Akcelerátor és Rusz Bertalan mentorálása nyújt számukra elsősorban üzletfejlesztés és befektetés menedzsment terén, azóta is hatalmas érték a vállalkozás életében. Hardver fejlesztő startupként gyakran fúrnak, forrasztanak, ehhez pedig a Z10 saját prototípus laborja tökéletes környezetet tud biztosítani a számukra.

„Szerintem nincs más olyan inkubátor Magyarországon, ahol egy hardverfejlesztő startup a saját termékén fizikailag tud dolgozni. Itt a 3D nyomtatótól a legkisebb csavarig nagyjából minden megvan ahhoz, hogy dolgozzunk a prototípuson. Ezenkívül nagyon jó helyen van és a hangulat meglehetősen “startupos”.  Már nagyon korai szakaszban kaptunk iparjogvédelmi tanácsot a BME FIEK erre szakosodott csapatától, ami szintén hatalmas támogatás volt.”

The post Magyar startup teheti fenntarthatóvá a városi közlekedést appeared first on Műszaki Magazin.

Cél a CO2 kibocsátás csökkentése

Zürich célja, hogy nagyvárosi területén 2040-re nullára csökkentse az üvegházhatású gázok közvetlen kibocsátását, de már 2030-ra legalább 50 százalékkal venné vissza a mennyiséget az 1990-es szinthez képest. Zürich tömegközlekedési vállalata (VBZ) a cél elérését azzal is segíteni kívánja, hogy az évtized végére buszflottáját nagyrészt kibocsátásmentes meghajtásra állítja át.

A VBZ negyvenöt Sicharge UC típusú eBus töltőállomás telepítésére és üzembe helyezésére adott megbízást a Siemensnek. Az infrastruktúrát a Hardau buszgarázsban alakítják ki, ahol a jövőben 45 új elektromos autóbuszt fog ellátni energiával. Összesen negyvenöt Sicharge UC töltőállomást szerelnek majd fel, közülük 30 darab töltőkapacitása 100 kW, tizenöté pedig 150 kW lesz, a járműveket elsősorban az éjszakai szünetben töltik majd. Az installáció a tervek szerint 2022 elején lép működésbe.

Felhős felügyelettel

Bern tömegközlekedési vállalata, a Bernmobil terve, hogy 2035-re a fővárosban teljesen klímasemleges buszhálózatot alakítson ki, és 100 százalékban elektromos járművekkel szállítsa az utasközönséget. A vállalat mostani projektjében többek közt Siemens Sicharge UC 600 gyorstöltő állomásokat telepítenek a buszterminálokon, töltőoszlopokkal és pantográfokkal. Menetrend szerinti megállásuk idején a járművek akár 450 kilowatt energiával is feltölthetők lesznek, az áramszedők ehhez teljesen automatikusan fogják csatlakoztatni őket.

Bernmobil két vonalon összesen 14 új elektromos buszt tervez forgalomba állítani. Az e-buszok működtetéséhez a Siemens gyorstöltő állomásokat telepít, és kiépíti a buszpályaudvar töltő infrastruktúráját is, az üzemeltetés optimalizálásához pedig bevezeti felhőalapú depófelügyeleti megoldását, amelyet a tömegközlekedési vállalat szolgáltatásként, software-as-a-service modellben fog használni. A rendszer többek között monitorozza az áramellátást és a töltések folyamatát, automatikus kimutatásokat készít, ezáltal segíti a hatékony diagnosztizálást és az elektromos járművek optimális üzemeltetését. Az e-buszok várhatóan 2023 elején állnak üzembe.

A jövő az emissziómentes tömegközlekedésé

Az Európai Unió 2019 februárjában elfogadott szabályai szerint a kormányzatok által beszerzett, új buszok negyedének a meghajtás szempontjából karbonsemlegesnek kell lennie 2025-re, és arányukat az évtized végére egy harmadra kell növelni. Negyven város ezzel egy időben aláírta a fosszilis üzemanyagmentes utcákról szóló C40 Nyilatkozatot, vállalva, hogy buszflottáját már 2025-re kibocsátásmentessé teszi.

Várható ezért, hogy a következő években gyorsuló ütemben nő majd az elektromos buszvonalak száma az európai városokban. Összecseng ezzel a Markets and Markets jelentése (Electric Bus Market – Global Forecast to 2027) is, amely szerint világszinten az elektromos buszok száma az idei 81 ezerről 2027-re eléri a 704 ezret, ami a piac évi átlagosan 43,1 százalékos bővülését vetíti előre.

A Siemens számos európai városban, így többek közt Göteborgban, Hamburgban, Lipcsében, Nürnbergben, Osztravában, Stuttgartban kapott már felkérést, hogy e-töltési technológiájával segítse az e-buszok üzemeltetését.

The post E-közlekedéssel erősítenek a svájci nagyvárosok appeared first on Műszaki Magazin.

A hyperloopok olyan utasszállító kapszulák, amelyek légritkított csőben óriási sebességgel, mágneses technológia segítségével hajtva haladnak. Az amerikai prototípusokon már régóta dolgoznak, és most először emberek is kipróbálhatták ezeket.

A tesztutazás során a két utas 500 métert tett meg 15 másodperc alatt. A maximális sebesség, amelyet elértek, 172 kilométer per óra volt

pszichológiailag és fizikailag egyaránt felemelő volt.

A hyperloop azonban a tervek szerint ennél gyorsabb lesz. A Virgin Hyperloop tervei szerint maximális sebessége

Az óránként 1000 kilométert is elérheti majd.

(Borítókép: Virgin Hyperloop / Reuters)

Forrás: index.hu

The post Már emberekkel is tesztelték a szupergyors utasszállító kapszulát appeared first on Műszaki Magazin.

Az elektrifikáció terjedése a közlekedésben hozzájárulhat egy egészségesebb, fenntarthatóbb urbánus közeg kialakításához. A Nemzetközi Energiaügynökség 2018-as tanulmánya szerint egy elektromos jármű

17-30 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt és levegőszennyező anyagot termel életciklusa során, mint egy benzines vagy dízel autó. Ahogy egyre több elektromosságot sikerül előállítani zöld források segítségével, az autók életciklus alatti kibocsátása további 73 százalékkal csökkenhet 2050-re.

A zöldebb jövő ára: új kihívások legyőzése

A technológia fejlődése csodás, tiszta jövőképet vetít elénk, ám fontolóra kell vennünk azokat a kihívásokat is, melyekkel a zöldebb világ megteremtéséért vívott harcban meg kell küzdenünk.

„A közlekedés jövője jelenleg minden jel szerint az elektromosság irányába mutat, ám a fosszilis üzemanyagokról való átállás összetett és hosszadalmas folyamat lesz, amely másként jelentkezik majd az egyes országokban és kontinenseken”

– véli Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. termékmenedzsere.

„Az elektromos autók térnyeréséhez kapcsolódó technológiák változást hoznak az autógyártók, a beszállítók, a vásárlók, és persze a biztosítók számára is”

– állítja Antalffy Dániel. Az új technológiával új szokásokhoz és új problémákhoz kell alkalmazkodnunk – a tiszta levegőnek és az elektromobilitásnak ára van. Lássuk, milyen új kihívásokkal szembesülünk a fenntartható közlekedés felé vezető úton!

1. Költséges javítás: Az Allianz elemzése szerint az elektromos autók esetében jelenleg még kevésbé jellemzők a balesetek, hiszen egyelőre inkább rövidebb távokat tesznek meg vele. Az Allianz Center for Technology által végzett tesztek kimutatták, hogy az elektromos autók nagyfeszültségű alkatrészei védettek, és a legtöbb baleset esetén nem jelentenek problémát, azonban, ha mégis károsodnak, akkor jellemzően lényegesen mélyebben kell a zsebünkbe nyúlnunk a javíttatáskor, mint egy hagyományos, benzines autó esetében. Sok esetben egyes komponensek teljes cseréje váltja fel az apróbb alkatrészek cseréjét, javítását.
2. Tűzveszély és tűzkár: Az elektromos autókban használt lítium-ion akkumulátorok komplex védelemmel vannak ellátva, de még így is fennáll a gyulladás veszélye, ha megsérülnek, túltöltődnek vagy magas hőmérsékletnek vannak kitéve. A nagyfeszültségű akkumulátorok által okozott tűz igen intenzív, oltása nehéz, megfékezése akár 24 óráig vagy tovább is tarthat, égés közben pedig rengeteg toxikus anyag kerülhet a levegőbe. Szerencsére az elektromos gépjárművek tűzkárainak szakszerű oltására napjainkban a legtöbb ország tűzoltósága felkészült már valamilyen szinten.
3. Környezetvédelmi aggályok: Annak ellenére, hogy az elektromos autók valóban csökkentik a széndioxid-kibocsátást, számos olyan, környezetre és egészségre káros alkotóelemet tartalmaznak, melyek szennyezést okozhatnak. Ilyenek például a nagyfeszültségű akkumulátorok, amelyek semlegesítése, megsemmisítése komoly környezetszennyezési kockázatot vagy terhet jelent. Az elektromos autók gyors terjedése kihívás elé állítja a gyártókat és a beszállítókat egyaránt, hiszen gondoskodniuk kell az alkatrészek és nyersanyagok fenntartható beszerzéséről. Az akkumulátortechnológia nagy mennyiségű kobalt és lítium felhasználását teszi szükségessé – a jóslatok szerint a lítiumfelhasználás 2025-re megháromszorozódik, ugyanakkor ezen anyagok kiváltására is számos kutatás indult. Az alapanyagok korlátozott rendelkezésre állása és az alkatrészek semlegesítésének környezeti terhelése miatt az újrahasznosítás kulcsfontosságú lesz. A környezetvédelmi és társadalmi nyomás az ásványkincsek és nyersanyagok etikus beszerzését teszik szükségessé, és persze az ellátási láncok átláthatóságát és nyomonkövethetőségét.
4. Kiberbiztonsági kockázatok: Bár az autók integrált hálózatba csatlakozása nem kapcsolódik közvetlenül az elektromos meghajtáshoz, napjainkban a két korszerű technológia sokszor fonódik össze a hírekben. A hálózatba kapcsoltság, az adatok, szenzorok és szoftverek használata és az adatcserével történő optimalizálás – az MI-t is beleértve – az elektromos autók esetén fontos szerephez jutnak a rendszerek kezelésében, a közlekedés javításában és a vezetés támogatásában. Különösképp igaz ez az önvezető autók és a car sharing tekintetében, melyek minden jel szerint uralják majd a távolabbi jövő közlekedését. Mindez maga után vonhatja a kiberbiztonsági kitettséget, rosszindulatú támadások, rendszerleállások, üzemzavarok és hibák formájában, melyre már a fejlett fedélzeti számítógépes és multimédia rendszerekkel felszerelt prémium gépjárművek esetében is sok példát látunk, elég csak a kulcsnélküli indítással rendelkező autók elleni járműlopási kísérletekre gondolnunk.

Zökkenők az elektromos autózás felé vezető úton

Az elektromos járművek fejlesztése akadályokkal tarkított, rögös utat vetít elénk. Kérdéseket vet fel példának okán az elektrifikáció által indukált növekvő energiaigény: 2030-ra az elektromos autók kiszolgálásához szükséges energiamennyiség elérheti a 640 terrawatt órát, ami a 2018-as szinthez képest tízszeres növekedést jelent, ez megfelel Spanyolország és Franciaország 2016-os évi villamosenergia-fogyasztásának. Az elektromos autók az energiainfrastruktúra terén is hatalmas változtatásokat tesznek így indokolttá, hiszen szükség van egyenáramú gyorstöltőkre és normál kisfeszültségű hálózatokra köthető töltőpontokra.

A környezetvédelem tekintetében megoldandó feladatot jelent az akkumulátorok újrahasznosítása és a nyersanyagok felelős beszerzése. A gyártóknak egyensúlyt kell találniuk a növekvő fogyasztói igények és az állami szabályozások, valamint saját gyártásuk közt, hogy a jövőben a termelés felfuttatása mellett is megőrizhessék a fenntartható ellátási láncot.  Komoly kényszert jelent az autógyártók számára az EU emissziós szabályozása, amely most 95 gramm/kilométeres kibocsátási értéket irányoz elő, hiszen, ha nem érik el a meghatározott értéket, eurómilliós büntetés befizetését kockáztatják. Ugyanakkor a gyártósorok átalakítása, a változó alkatrészellátás biztosítása, a javítói hálózat megfelelő oktatása, a töltési technológiák szabványosítása – főként az elérhető megoldások számának csökkentése – is az iparágra hárul, nem is beszélve az akkumulátorokhoz és a beépített anyagokhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési feladatokról. Érdekes kérdés az is, hogy az akkumulátor és a töltési technológiák fejlődését hogyan kezeljük majd, hiszen kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a mobiltelefonokhoz hasonlóan kétévente új autóba ülhessenek.

„Az elektromobilitás számos ponton fonódik össze biztonsági, biztosítási kérdésekkel is – különös tekintettel az alkatrészek és a műszaki tartalom változásaira és az önvezető gépjárművek esetében a termékfelelősség-biztosításra –, hiszen a technológia fejlődése újabb és újabb kockázati megfontolásokat tesz szükségessé” – állítja Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. termékmenedzsere. „Pusztán a biztosítói oldalt vizsgálva, az öregedő állományban és nem megfelelő használat vagy tárolás esetében megnőhet a tűz és robbanások kockázata, ahogy az akkumulátorok teljesítményének várható további növekedésével is fennáll ez a lehetőség. Az elektromos meghajtás hatékonyságának növeléséhez használt újabb anyagok (pl. szénszálas alkatrészek) javíthatósága, csereszükséglete pedig döntően befolyásolhatja a bekövetkező kár javítási költségét.  Az új anyagokra és szabványokra vonatkozó folyamatos javítói oktatások és újabb javítási technológiák, szükséges munkaeszközök szintén hatással lehetnek a javítási munkálatok hosszára és költségére is. Mindezek újabb és újabb kihívások elé állítják a biztosítási szakmát is, így az Allianznak és a biztosítóknak figyelemmel kell követniük a szegmens fejlődését.”

– fejezi be gondolatát Antalffy Dániel.

The post Hogyan tovább, közlekedés? appeared first on Műszaki Magazin.