2030-ra nettó zéró kibocsátást tűzött ki a Kelet-Londoni Egyetem. Az angol főváros egyik legjobb egyetemének választott intézmény részletes tervet dolgozott ki nagyívű célja eléréséhez.

Ennek keretében, első lépésként feltérképezték az egyetem különböző tereinek használatát, valamint, hogy hol rejlik az épületekben energiamegtakarítási potenciál. Összesen mintegy 11 ezer LED-égő felszerelésével és az épületirányítási rendszer 35 ponton történő frissítésével így optimalizálni tudták az intézmény energiafogyasztását, és 10 százalékos CO₂-kibocsátás-csökkentést könyvelhettek el a 25 ezer hallgatónak otthont adó Docklands és Stratford kampuszokban.

A második fázisban a tiszta energiára való átállást valósítják meg: egy összesen 2 megawatt teljesítményű napelemes rendszert telepítettek a kampuszokra, ami évente akár 1,2 GWh (gigawattóra) szén-dioxid-mentes villamos energiát képes megtermelni. Az egyetem számításai szerint ennek 90 százalékát helyben fogják felhasználni, a fennmaradó részt pedig – a mikrogrid hálózatokhoz hasonlóan – a közcélú áramhálózatra tudják majd visszatáplálni. Emellett hőszivattyúkat és 27 új elektromos autótöltőt szereltek fel.

A zöldítést a 40 ezer hallgatót oktató egyetem mindennapjaiba is beépítik. Ennek jegyében a fenntarthatóságot a tantervbe emelve inspirálják a hallgatókat, akik így értékes tudást és készségeket szerezhetnek a zöldgazdaságban való érvényesüléshez, valamint az intelligens, IoT-alapú digitális technológia környezettudatos használatához. Elindult továbbá egy közösségi program zöldenergiás startupok számára is.

Mindezek hozzájárultak, hogy a Siemens technológiájával megvalósuló, három éve elindult karboncsökkentési program megkapta a szigetország Net Zero Leader díjat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Így csökkenti szén-dioxid-lábnyomát egy menő egyetem appeared first on Műszaki Magazin.

Fennállása 75 éves történetének eddigi egyik legnagyobb, 258 ezer m²-es összterületet érintő rekultivációs projektjét zárta le nemrégiben a BorsodChem. A végeredmény egy több mint 34 ezer m²-es, környezetbarát, biológiai sokféleséget támogató vizes élőhely. A Sóstó elnevezésű területhez tartozó két mesterséges medencét az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködve sikerült kialakítani. A projekt azonban nemcsak a helyi lakosok, hanem a környezetvédelem, valamint az itt kialakult flóra és fauna szempontjából is jelentős mérföldkő, ugyanis eddig több mint 100 madárfajt figyeltek már meg a területen.

A Sóstó eredetileg a BorsodChem technológiai sós vizeinek tárolóhelye volt. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártója a ’90-es évek közepén három, mesterségesen kialakított medencét HDPE fóliával szigetelt le, hogy itt tárolják a gyártás során képződött vízmennyiséget. Az MDI üzemi sóbepárlók megépítése után azonban a kibocsátott sós víz mennyisége jelentősen lecsökkent, és a vízkezelés új irányt vett. A körkörösség jegyében a kazincbarcikai illetőségű vállalat a technológiai fejlesztéseket követően saját szennyvíztisztító telepének technológiájába vezette vissza kezelésre a sós vizeket. Ennek következtében a Sóstói terület feleslegessé vált, és megkezdődött a medencék felszámolása és a terület újrahasznosítása. Az itt végrehajtott, és nemrégiben zárult rekultivációs projekt nem hatósági kötelezésre valósult meg, hanem teljes mértékben a cég döntése volt.

„A rekultivációval kapcsolatban szorosan együttműködtünk az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával, aminek következtében a Sóstó számos, szikes területet kedvelő madár- és más állat-, illetve növényfaj otthonává vált. A 258 ezer m²-es összterület rekultivációja és tájbaillesztése során különös figyelmet fordítottunk a madárpopulációk védelmére és megfigyelésére. A BorsodChem a 3-as medencét és a 4-es medence egy részét 34 ezer m²-en vizes élőhellyé alakította át, amely azóta is rendszeres madártani megfigyelések helyszíne. Továbbá, az EU támogatású LIFE klímaadaptációs projekt keretében egy madármegfigyelő tornyot és egy tanösvényt is kialakítottunk itt, amelyek információs táblák segítségével tájékoztatják az érdeklődőket” – mesélt az együttműködésről Kruppa László, a BorsodChem vezérigazgatója.

A sóstói vizes élőhelyek kiemelten fontosak a madarak számára, mivel a 200 kilométer hosszú Sajó-völgy hazai és szlovák szakaszán még csak hasonlóak sem maradtak fenn. Ez a terület az itt fészkelő madárállományok életlehetősége mellett különösen fontos a vonuló egyedek számára, hiszen ez a terület a Kárpátok lábaihoz legközelebb eső jelentős vizes élőhely, ahol meg tudnak pihenni. A rekultiváció eredményeként a Bükki és Aggteleki Nemzeti Parki Igazgatóság munkatársai több mint száz madárfajt figyeltek meg a területen az elmúlt években. Az élőhely különösen értékes fészkelő madárfajai közé tartozik a gulipán és a gólyatöcs, de számos más madárfaj is megtalálható itt, mint a bölömbika vagy a piroslábú cankó. A sekély vizű, iszapos medencékben különféle partimadarak, mint a pajzsos cankó, sárszalonka, havasi partfutó és a bíbic, valamint récefélék, mint a tőkés réce és a barátréce rendszeresen megfigyelhetők. Emellett madárkülönlegességek is gyakran felbukkannak, például a vékonycsőrű víztaposó, kőforgató és a sarki partfutó. A part menti nádasok pedig számos nádi énekesmadár számára nyújtanak fészkelőhelyet. A sűrű mocsári növényzet a nádirigó énekétől hangos, de itt dalolnak még más nádi énekesek is, mint a foltos nádiposzáta és a nádi sármány. Általánosságban elmondható, hogy jelentős ezeken a vizes élettereken a védett madárfajok előfordulása.

“A tájbaillesztett területen nem tervezünk egyéb beavatkozást végezni, a vizes élőhelyeket fenn kívánjuk tartani. A területen egy napelemparkot telepítünk, amely különleges, tükröződés-csökkentett napelemeket használ a biodiverzitás védelme érdekében. Az Aggteleki Nemzeti Parkkal folytatott együttműködés keretében a napelempark madarakra és rovarokra gyakorolt hatásait is vizsgáljuk majd” – folytatta a vezérigazgató.

A Sóstó rekultivációja hosszú szakmai munka eredménye, ami jelentős anyagi és időráfordítással valósult meg. Ez a projekt mintaként szolgálhat az ország számára, és bárki megvalósíthat hasonló projekteket, ha megfelelő energiát és erőforrást fordít rá.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rekultivációs projekt a BorsodChem Zrt.-nél appeared first on Műszaki Magazin.

Ez a cikk segít megérteni, hogy milyen előnyökkel járhat egy vállalat számára a saját nitrogén előállítása, milyen technológiákkal lehet nitrogént gyártani és mi a különbség a nitrogén minősége és tisztasága között.

Miért lehet olcsóbb a saját nitrogén?

A nitrogén beszerzésére kétféle megoldás létezik:

• Beszerzés külső partnertől: palackos gáz, folyékony ömlesztett gáz vagy helyszíni krioelőállítás;
• Helyszíni előállítás: a piacon egyre növekvő tendenciává vált a helyszíni nitrogéntermelő megoldások vásárlása, ami komoly költségmegtakarításokat is eredményezhet.

A hatékonyság, a teljes tulajdonlási költség, az alkalmazottak biztonsága és a környezeti hatások tekintetében a helyszíni nitrogéntermelés sok előnnyel jár. Ráadásul a helyszíni termeléssel teljes mértékben ellenőrizheti az adott alkalmazáshoz előállított nitrogén tisztaságát, nyomását és mennyiségét.

A nitrogén vásárlása vagy lízingelése esetén a költségek gyorsan összeadódnak, és Ön folyamatosan ki van téve olyan ellenőrizhetetlen külső tényezőknek, mint a hosszú távú szerződés, az áremelkedés, a logisztikai költségek vagy a folyékony nitrogén tárolásának veszélyei.

A helyszíni termelés mindezen tényezőkre megoldást ad, nemcsak azért, mert a nitrogén körülöttünk jelen van a levegőben, hanem más okok miatt is. A beszállítótól való beszerzés során felmerülő költségek töredékéért érhető el, és alacsony környezeti lábnyomot hagy maga után.

A helyszíni gáztermelés előnyeit ebben a rövid videóban is megtekintheti:

Azok a vállalatok, amelyeknek napi szinten van szükségük nitrogénre, sokat nyerhetnek a gáz helyszíni előállításával. Az előnyök közé tartoznak:

1. A legalacsonyabb összköltség egy egységnyi előállított nitrogénre vetítve – javuló eredményesség
2. Nincsenek hosszú távú és bonyolult, harmadik féllel kötött ellátási szerződések – stabil és kiszámítható költségek
3. Nulla gáz- és pénzpazarlás – a gáztermelés költsége arányos a felhasználással
4. Az utántöltésekhez szükséges megrendelések és feldolgozásuk eltűnnek – alacsonyabb adminisztrációs / logisztikai költségek
5. Teljes biztonság – nincs nagy mennyiségű gáztárolás a helyszínen
6. Nincs tárolási és szállítási költség – alacsony környezeti lábnyom
7. Megbízható működés – garantálja a folyamatos száraz, kiváló minőségű és stabil tisztaságú nitrogénellátást.
8. Kompakt és csendes – a csendes működés lehetővé teszi, hogy a gépet a termelési területre telepítse. Nincs szükség külső tartályokra a stabil ellátáshoz

Milyen gépek állnak rendelkezésre a helyszíni nitrogén-előállításhoz?

A nitrogéngenerátorok két fajtája ismert:

• PSA technológia: A PSA technológiát alkalmazó generátorok nagy tisztasági (akár 99,999%) és áramlási (1100 Nm³/h) szintre képesek, amelyre az elektronikai, vegyipari és gyógyszeripari folyamatokban van szükség. Ezek a helyszíni nitrogéngenerátorok két összekapcsolt toronyból állnak, amelyek közel folyamatos nitrogénáramlást bizitosítanak.
• Membrán technológia: A membrános módszerrel előállított nitrogén 95%-99,5%-os tisztasági szintet (állítható) és akár 500 m³/h áramlást is elérhet. Ez ideális a tűzvédelemben, a műanyag fröccsöntésben és az élelmiszer tartósításban való felhasználásra. A membrántechnológiát alkalmazó helyszíni nitrogéngenerátorok előnye a kis helyigény, az alacsony karbantartási és energiaigény.

Mind a PSA-generátorok, mind a membrángenerátorok esetében fontos, hogy odafigyeljen a beszívott levegőre, hogy biztosítsa a levegő tisztaságát a helyszíni nitrogéntermeléshez.

• A PSA-generátorok esetében a nitrogéngenerátorba áramló sűrített levegőnek tisztának és száraznak kell lennie. A beszívott levegő hőmérsékletét és nyomását is szabályozni kell. Ez a kompresszor és a helyszíni nitrogénfejlesztő közé telepített légszárítóval lehetséges.
• A membrángenerátorok esetében is a beszívott levegőnek tisztának és száraznak kell lennie az eltömődés megelőzése érdekében.

Az ipari gáz minősége és tisztasága közötti különbség

Gyakori tévhit, hogy ez a két kifejezés ugyanazt jelenti. Ez nem így van. Ráadásul, ha bármelyik kategóriában a legmagasabbra törekszünk, az nem feltétlenül kifizetődő. Éppen ellenkezőleg. Nézzük, hogyan és miért…

Az ipari gáz tisztasága

Az ipari gázok tisztasága egy komponens koncentrációjára utal. Tisztázzuk: a legnagyobb tisztaságú ipari gáz nem a “legjobb” gáz. Például a 99,999%-os tisztaságú nitrogén nem feltétlenül “jobb”, mint a 95%-os tisztaságú. Egyszerűen csak magasabb a nitrogén koncentrációja a nyomgázokhoz (főként oxigénhez) képest. A gázt felhasználó alkalmazás határozza meg a szükséges tisztaságot.

Például: a fémek melegítésével járó folyamatok (pl. lézervágás és lágyítás) nagy nitrogéntisztaságot igényelnek, hogy megakadályozzák az oxidációt a növekvő hőmérsékleten. Másrészt a legtöbb takaró alkalmazásnak csak 95-98%-os nitrogéntisztaságra van szüksége a tűz és robbanás elkerülésére. A nagyobb tisztaságú N2 használata a takaráshoz nem hoz további előnyöket.

Miért számít a gáztisztaság túllépése?

Mert a helyszíni gázgenerátorok lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy saját maguk állítsák elő az alkalmazásuknak megfelelő tisztaságú oxigént vagy nitrogént. Ez pedig lehetővé teszi számukra, hogy jelentősen csökkentsék ipari gázköltségeiket, mivel a kisebb tisztaságú gáz előállítása kevesebb energiát igényel.

A palackokban vagy ömlesztett szállításban vásárolt gáz viszont mindig ugyanolyan nagy tisztaságú, ami a kriogén gyártási folyamat következménye. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók nagy része olyan nagy tisztaságú gázhoz jut (és túlköltekezik), amelyre az alkalmazásuknak nincs is szüksége.

Olvasson tovább arról, hogyan befolyásolja a nitrogén vagy az oxigén tisztasága a költségeket.

Az ipari gáz minősége

Az ipari gáz minősége a szennyező anyagok jelenlétére utal. Ezek a szennyeződések három fő kategóriába sorolhatók: por, víz és olaj – a nemzetközi ISO 8573-1 szabványban meghatározottak szerint. Számos ipari alkalmazásnak speciális ISO 8573 Class 1 követelményei vannak, amelyek szigorúbbak az olyan iparágak esetében, mint a gyógyszeripar, valamint az élelmiszer- és italgyártás. Természetesen a nem megfelelő gázminőség minden alkalmazás esetében problémát jelent, mivel a szennyeződés és a korrózió hatással lehet a termelési rendszerekre és a végtermékekre.

Ez azt jelenti, hogy a gáz lehet nagy tisztaságú, de nem feltétlenül jó minőségű. Ez az egyik oka annak, hogy a vásárolt gáz különböző ipari, élelmiszeripari és egyéb minőségekben kapható. A nagy tisztaság a gyártási folyamat miatt rögzített, de a minősége jobban ellenőrizhető – aminek szintén ára van.

A helyszíni gázgenerátorok alaphelyzetben magasabb minőséget kínálnak. Mivel a megbízható működéshez és az alkatrészek védelméhez tiszta bemeneti levegőre van szükségük, az általuk termelt nitrogén vagy oxigén is kiváló minőségű. Az Atlas Copco nitrogén- és oxigéngenerátorok például alapértelmezés szerint megfelelnek a nagyon szigorú ISO 8573 Class 1 [1:2:1] osztály követelményeinek. További szűrők állnak rendelkezésre, hogy a nagyon speciális alkalmazások elérjék az [1:1:0] osztályt. A legmagasabb minőség itt sem válik előnyére azoknak az alkalmazásoknak, amelyeknek nincs rá szükségük, ugyanakkor a kiegészítő szűrés többletköltséggel jár.

Míg a vásárolt gáz minősége megválasztható bizonyos mértékig, de a tisztasága adott, a helyszíni gázgenerátorok lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy beállítsák és elérjék a kívánt tisztaságú és minőségű gázt. Ez az egyik fontos oka annak, hogy a helyszíni generátorok általában alacsonyabb egységnyi gázárral járnak. A felhasználók a termelési igényeiknek megfelelő tisztaság – minőség kombinációt kaphatják meg, maximális költséghatékonyság mellett.

Ha többet szeretne megtudni a helyszíni nitrogéntermelés előnyeiről, olvassa el e-könyvünket!

Egy kompakt megoldás – a nitrogéntermelő rendszer

A kompakt és azonnal telepíthető nitrogéntermelő rendszer, amely független gázellátást és költségmegtakarítást biztosít. Tartalmaz egy légkompresszort, légkezelő berendezést, nitrogéngenerátort, nyomásfokozót, valamint a szükséges tartályokat és vezérlőket. Mindez egyetlen kompakt, előre üzembe helyezett platóra szerelve. A nitrogén állomásnak köszönhetően Ön egy energiahatékony és megbízható helyszíni nitrogénforrás előnyeit élvezheti.

Olvasson többet a kompakt nagynyomású nitrogéntermelő rendszerünkről:

https://www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/products/nitrogen-generators/high-pressure-skid

Ebben a rövid videoban bemutatjuk a nitrogéntermelő rendszert:

Ha többet szeretne megtudni az Atlas Copco nitrogéngenerátorairól, olvasson tovább vagy lépjen velünk kapcsolatba: kompresszor.hun@atlascopco.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Helyszíni nitrogéntermelés gyakorlati, pénzügyi, biztonsági és környezetvédelmi előnyei appeared first on Műszaki Magazin.

A cél eléréséhez kulcsfontosságú az energiahatékonyság növelése és az olyan innovációk, mint például a Schneider Electric újítása, aminek köszönhetően a szén-dioxidnál is sokkal szennyezőbb SF6 gázt tiszta levegőre lehet lecserélni.

A végső cél, hogy 2050-re az Európai Unió klímasemlegessé váljon, ehhez már eddig is meghatároztak fontos állomásokat. Az egyik ilyen céldátum 2030, amikorra a kibocsátás 55 százalékos csökkentését kellene elérni az 1990-es szinthez képest, ebből 2022 végéig 32,5 százalékot sikerült megvalósítani. Az Európai Bizottság héten megfogalmazott javaslata egy újabb fontos határidőt iktat be a folyamatba, 2040-re ugyanis az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását kellene 90 százalékkal visszafogni a közösségben, szintén az 1990-es szinttel összevetve.

A klímaváltozást okozó hatások megszüntetése bolygónk és az emberiség jövője szempontjából is kulcsfontosságú, emellett konkrét gazdasági hatásai is vannak. Egy uniós hatásvizsgálat szerint, ha nem cselekszünk, akkor még az óvatos becslések szerint is akár 7 százalékkal csökkenhet az EU GDP-je az évszázad végére a gyorsuló globális felmelegedés miatt.

Abban, hogy sikerül-e elérni a kitűzött célokat a lakosságnak, az üzleti szektornak és a politikai döntéshozóknak egyaránt komoly szerepük van. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az elmúlt időszakban több alkalommal is rámutatott arra, hogy a már most rendelkezésre álló technológiák széleskörű alkalmazására lenne szükség, hogy ne váljon kezelhetetlenné az éghajlatváltozás.

Mivel a szén-dioxid-kibocsátás 80 százaléka az energia előállításához és elosztásához kötődik, a dekarbonizáció szempontjából kulcsfontosságú az energetikai átállás. Az energiahatékonyság növelésének jelentőségét mutatja a Világgazdasági Fórum január 8-án közzétett új jelentése is, amely szerint az ezt szolgáló lépések az energiatakarékos megoldásokkal, illetve az értékalapú partnerségekkel kiegészülve, a globális gazdaság számára 2030-ig akár 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást is eredményezhetnek, valamint 3000 erőmű megépítését tehetik feleslegessé.

A lakó és üzleti célú ingatlanok az energiatermeléshez és -elosztáshoz kapcsolódó CO2-kibocsátás mintegy 39 százalékát, az alapanyag felhasználás és hulladéktermelés pedig harmadát adják a Világgazdasági Fórum elemzése szerint, ezért kulcsfontosságú az épületeink energiahatékonyságának növelése is a klímavédelmi célok eléréséhez. A már most rendelkezésre álló megoldásokban rejlő lehetőségeket jól érzékelteti a Schneider Electric tavaly ősszel bemutatott kutatásának eredménye, mely szerint a digitális épület- és energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával akár 70 százalékkal is csökkenteni lehet az irodaépületek CO2-kibocsátását. Emellett, ha tiszta energiával kapcsolatos technológiákat alkalmazunk az új épületeinknél, illetve a meglévők felújításánál, annak komoly gazdasági hatása is lesz, a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI) és a Boston Egyetem közös tanulmánya szerint ez a megközelítés kétmillió új munkahelyet hozhat létre Európában és az Egyesült Államokban.

A Schneider Electric a kutatás-fejlesztési tevékenysége során is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy jövőformáló, technológiai és fenntarthatósági szempontból egyaránt előremutató újításokat dolgozzon ki. Ezen szemlélet jegyében alkották meg az új, ipari létesítményekben és az energiaelosztásban alkalmazható középfeszültségű kapcsolóberendezéseket, amelyek a szén-dioxidnál 23 500-szor szennyezőbb SF6 gáz (kén-hexafluorid) helyett tiszta levegőt használnak. A vállalat új, 40 millió eurós beruházással megvalósuló dunavecsei okosgyára, a Duna Smart Power Systems (DSPS) európai gyártóközpontként vesz részt az új technológia elterjesztésében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A meglévő technológiákkal is nagyot léphetünk a klímavédelmi célok megvalósítása felé appeared first on Műszaki Magazin.

A kulcs az adatok kinyerése, gyűjtése, elemzése, és az ezen nyugvó akcióterv. Néha már egy-két gépből kinyert új adattal, ezen alapuló módosításokkal is jelentős megtakarítás érhető el, amivel a hatékonyság és a versenyképesség növelhető – kezdi Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője.

MM: Hogyan segíti a Siemens a cégek fenntarthatóságát?

Hadd mutassam be egy aktuális példán keresztül: a Heineken globális nettó karboncéljának elérésére kötöttünk hosszútávú megállapodást. Elsőként a virtuális térben, digitális ikertechnológia segítségével leképeztük a sörgyár energiarendszerét, és elemeztük az optimalizációra alkalmas területeket. Kiderült, a sörfőzési folyamatokhoz szükséges fűtési és hűtési rendszerek, –amelyek az energiafelhasználás mintegy 70 százalékát adják– optimalizálásával üzemenként akár 15-20 százalékos energiamegtakarítás és átlagosan 50 százalékos CO2-csökkentés érhető el. Ennek megvalósítása érdekében skálázható, végponttól végpontig tartó megoldásokat, hardvereket és szoftvereket egyaránt fogunk bevezetni a Heineken gyártóüzemeiben. A dekarbonizációs folyamat során először 15 üzemben fogjuk ezeket alkalmazni világszerte.

Persze nem mindegyik fenntarthatósági projekt ilyen, de jól mutatja, hogy miként dolgozunk. Megismerjük az ügyfél igényeit, elemzést végzünk, és kooperációban segítünk megvalósítani a kitűzött célokat.

MM: Számít a cég mérete?

Nem. Sőt, a legtöbb megkeresésünk a kisebb méretű vállalatoktól érkezik, ahol más adottságok közt dolgozhatunk. Ám itt is igyekszünk komplex javaslatcsomagokat letenni, melyek alapja a mérés, ami jellemzően az energiamérést végző szoftverünk, vagy azt megelőzően, mérőműszereink bevezetésével kezdődik.

Ezek segítségével strukturáltan, átláthatóan és a megfelelő munkatársak számára válnak elérhetővé a fogyasztási adatok, melyekhez kapcsolódóan lehet az optimalizációt elvégezni. Néha ez egyszerű, meglepően sokszor az derül ki például, hogy egy-egy gépsor berendezése feleslegesen működik a szünetekben.

De a gyártás összeforr az épületgépészeti területtel is, ahol világítás, fűtés-hűtés, szellőztetés is szükséges a mindennapi üzemeléshez. Itt is egy-egy új, energiahatékony megoldás bevezetése vagy éppen szellőztetőmotor tisztítása csökkentheti a felhasznált energiát. A munkát itt is az egész épületre vonatkozó adatgyűjtéssel, elemzéssel érdemes kezdeni, melyben az EPC-Tool szoftverünk segít.

A megtakarítási lehetőségek gyakoriak többek közt az intralogisztika területén, ahol például a mozgás által keletkezett energiát lehet visszatáplálni, elraktározni, újrafelhasználni. Hazánkban e projekteket jellemzően rendszerintegrátor partnereink segítségével valósítjuk meg.

MM: Mi látszódik az új üzemek fenntarthatósági igényei kapcsán? Itt már eleve magas fenntarthatósági szintet határoznak meg a beruházók.

Hazánkban egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a gyáraknál napelemrendszer, napelempark létesül. A megújuló energiákat is integráló helyi áramhálózat menedzselését biztosítja az ún. mikrogrid-technológiánk. Ezt mi magunk is használjuk, számos Siemens-lokációban, köztük például a bécsi campusunknál ilyen található, és ez szintén hozzájárul a CO2-kibocsátás csökkentéséhez.

Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője

Ugyanakkor -ahogy a hazai felmérésünk is rámutat- a termékek karbonlábnyomának meghatározása jószerével fehér folt a cégek számára. A SIGREEN alkalmazás használatával a teljes ellátási láncon belül nyomon követhető és kalkulálható a termékek összesített széndioxid lábnyoma. Ez egy megkülönböztető versenyelőny lehet a zölden működést preferáló vásárlóknál! Sőt a vállalati oldalon is mind jobban teret nyer a zöld beszerzés, azaz plusz pontokat jelent, amikor egy szállító bizonyítottan környezetbarátabb szolgáltatást, terméket tud biztosítani.

MM: A technológia fejlesztése hogyan függ össze a fenntarthatósággal?

Néhány kiragadott példa jól mutatja, hogy mennyi részlete van a környezeti fenntarthatóság szegmensének.

Egy-egy termék karbonlábnyomának 80%-a eldől már a tervezőasztalon. Ha ezt a számot tudják a vállalatok keletkeztetni, meghatározni, a fenntarthatósági munka jelentős része meg is van! Ezt biztosítja a Siemens XCelerator portfoliónkba tartozó szoftvereink egyike.

De a meglévő gépek fejlesztését is támogatjuk. Például, ha egy szerszámgép működését megváltoztatjuk, akkor az kevesebb megmunkálást, kevesebb hűtőfolyadékot vagy akár préslevegőt igényelhet.

Vagy a kemencéknél pontosan meghatározható, hogy melyik panel hány fokos felhevítésével érhető el ugyanazon hatás, ami jellemzően kevesebb energiafelhasználással jár.

Modernizáláskor, új termékkör indulásakor több vállalat dönt a retrofit mellett. Ekkor meglévő berendezéseiket nem lecserélik, hanem felújítják, új vezérlést adnak a „vashoz”. Ennek a beruházásigénye, környezeti terhelése töredéke egy új gép beszerzéséhez képest.

MM: Mi a célja a fenntarthatósági fejlesztéseknek? Mit javasolna a cégeknek?

Környezeti fenntarthatóság terén a vállalatok egyrészt az előírásoknak kívánnak megfelelni, illetve az ennél szigorúbb, -már, ahol kidolgoztak ilyet- saját fenntarthatósági politikájukban meghatározott számoknak. Ezek jellemzően a karbonkibocsátás megszüntetésére, a fosszilis energiaforrások használatának, illetve a kibocsátott hulladék csökkentésére fókuszálnak.

Utóbbi kapcsán nemrég nyílt meg egy, a technológiánkkal működő üzem Ausztriában, ahol mesterséges intelligenciával ellátott robot szortírozza a hulladékot, a mind nagyobb újrafelhasználhatóság érdekében.

„A fenntarthatóság kapcsán úgy tapasztalom, hogy a cégeknél célszerű minél több társterületet bevonni, holisztikusan gondolkozni, és a merésznek tűnő célkitűzéseket kis lépésekben megvalósítani.”

– Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője.

MM: Mi a Siemens „keresnivalója” a fenntarthatóság terén?

Mi abban segítjük a vállalatokat, hogy a digitalizáció és a fenntarthatóság terén sikereket érjenek el. Megoldásainkkal a korábban említett dekarbonizáción és energiahatékonyságon túl, az erőforráshatékonyság és a körforgásos gazdaság, az emberközpontúság és a társadalmi változások terén fejtünk ki pozitív hatást. A nemzetközi minősítő szervezetek is visszajelzik ezt: teljesítményét tekintve a legfenntarthatóbb vállalatok közé sorolják a Siemenst.

A felhalmozott tudást szívesen megosztjuk, ezt feladatunknak is érezzük.

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Környezeti fenntarthatóság az ipar 4.0 korában appeared first on Műszaki Magazin.

Az első tisztán elektromos Lexus dedikált platformra épül, optimalizált vezetési élményt és energiahatékonyságot kínálva. A Lexus RZ-t jellegzetes futurisztikus formavilága és a luxus legmagasabb szintjét képviselő utastere, valamint a kimagasló energiahatékonyság és különleges vezetési élmény kiemeli az elektromos autók mezőnyéből.

A Lexus RZ 450e crossover nyerte el az év zöld autójának járó arany díjat a 2023-as franciaországi Grand Prix Auto Moto versenyen. A díj zsűrije, az Auto Moto vezető magazin szerkesztősége az RZ-t „az év legjobb karbonmentes autójának” választotta.

A bírálati szempontok között szerepeltek a beszerzési és birtoklási költségek, a praktikum és a vezetési élmény. A trófeát Martin Millot, a Lexus France marketingosztályának vezetője vette át októberben, egy párizsi ünnepségen. Az RZ 450e az első Lexus modell, amelyet kifejezetten tisztán elektromos járműként fejlesztettek. Célja nem csupán a károsanyag-kibocsátástól mentes közlekedés biztosítása, hanem a Lexus Electrified filozófiájához hűen az elektromos járművekben rejlő teljes potenciál kiaknázása a vezetési élmény újragondolása érdekében. Az RZ egyben az első modell, amely a Lexus új, kompakt e-Axle rendszerének előnyeit is élvezheti. Ezek elöl és hátul az új DIRECT4 intelligens összkerékhajtási rendszerrel együttműködve dolgoznak. Ez az exkluzív Lexus technológia a vezetési körülményekhez igazodva automatikusan beállítja a hajtóerő első-hátsó elosztását, ami az energiahatékonyságot is javítja.

A DIRECT4 előnyei mellett az RZ dedikált EV platformja kiváló merevségének, alacsony súlypontjának és hosszú tengelytávjának köszönhetően optimális manőverezhetőséget és reakciókészséget biztosít. A nagy teljesítményű lítium-ion akkumulátor a padlólemezbe van beépítve az utastér alatt. Az RZ tisztán elektromos hajtáslánca és dedikált platformja új tervezési szabadságot tesz lehetővé. A jármű kitűnik a tömegből jellegzetes külső formáival, míg a belső tér letisztult és nyitott, egyszerre egyszerű és fényűző, a Lexus Omotenashi vendégszeretetét és Takumi kézműves munkáját kifejező tér.

Forrás: Lexus Magyarország

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Lexus RZ hozta el az Év Zöld Autója díjat Franciaországból appeared first on Műszaki Magazin.

A technológia lehetőséget nyit a logisztikában tömegesen használt ipari pántolószalagok újrahasznosítására, amire hazánkban eddig nem volt mód. Az idén 30 esztendős vállalat új ügyvezetője az indulást követő első évben nagyjából 3000 tonna feldolgozását tűzte ki célul ebből a PET- vagy PP-alapú hulladéktípusból.

Mióta Kína 2018-ban leállította a hulladékok importját, a csomagoláshoz és szállításhoz használt ipari pántolószalagok Európában nagyrészt a lerakókba, a föld alá kerülnek. Az osztrák Prinzhorn Csoport egyik magyar leányvállalata, a budapesti, lakossági szelektív hulladék nagy részét is kezelő Hamburger Recycling Hungary Kft. kezdeményezésére nemsoká ezt a hulladéktípust is sikerül bekapcsolni a körkörös gazdaságba, mert Lőrinciben a cég felállított egy ehhez szükséges, korszerű gépsort.

„Rengeteg tesztelésen, finomhangoláson vagyunk már túl, és a tervek szerint rövid időn belül élesben is megkezdjük a pántolószalagok válogatását, darálását és továbbítását az újrahasznosítók felé. Mivel korábban ennek a hulladéknak a szelektív gyűjtése nem volt jellemző, egyelőre nehéz megbecsülni, milyen volumeneket érhetünk el. Az eddigi információink alapján a 3000 tonnát reális célnak tartom a kezdés utáni első évre, ami azonnal jelentős lépés lenne a logisztikai szektor ökológiai lábnyomának csökkentésében”

– fogalmazott Karczub Mária, a Hamburger Recycling Hungary Kft. januártól kinevezett ügyvezetője.

A szakember több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik az újrahasznosítási iparágban. 2011-től a cég egyik jogelődjénél dolgozott kereskedőként, majd kereskedelmi vezetőként a csoporton belül. Az ügyvezetői széket Panyi Lászlótól vette át, aki több mint negyvenéves szakmai pályafutását lezárva ment nyugdíjba, de tanácsadóként továbbra is segíti a vállalatot.

Az új vezető a legfontosabb idei projektnek nevezte a pántolószalagok feldolgozását, ami a magyar recyclingszektor számára is mérföldkövet jelent. A cég ezenkívül egy új anyagtípus újrahasznosításába is bekapcsolódna, a tervek szerint pedig a papír- és a műanyagválogató infrastruktúrájukban is jelentős fejlesztésekre kerül sor, hogy minél megbízhatóbb együttműködő partnerei legyenek a MOHU-nak.

Karczub Mária a 2023. júliusában indult, új hulladékkezelési rendszer első félévéről elmondta:

„Mostanra egyre több hulladékot tudtunk elhozni azoktól, akik regisztráltak a MOHU weboldalán és minket jelöltek meg partnerként. A kezdeti, átmeneti visszaesés után kimutathatóan emelkedésnek indultak a grafikonok, ami az uniós elvárásokban szereplő hazai újrahasznosítási célok teljesülése szempontjából is jó hír, egyben követelmény a szektorral szemben”.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megoldódik egy eddig elásott hulladéktípus újrahasznosítása appeared first on Műszaki Magazin.

Felelős globális vállalatként a Bosch kiemelt figyelmet fordít arra, hogy mind gazdasági, mind környezeti és társadalmi szinten javítsa az emberek életminőségét, és megóvja a jelen és a jövő generációinak megélhetését. A Bosch fenntarthatósági törekvései szinte a vállalat megalapításától kezdve nyomon követhetőek. A célkiűzések megvalósítása nemcsak a vállalat mindennapos működésében, termékeiben és szolgáltatásaiban, hanem a vállalati kultúrában is tetten érhető.

Gazdaságilag, környezetileg és társadalmilag is felelősségteljes magatartás

A Bosch számára a fenntarthatóság alapvető érték, amely mélyen beágyazódik a vállalat működésébe és kultúrájába. A vállalat hosszútávon elkötelezett abban, hogy a gazdasági siker mellett a környezetvédelmet és a társadalmi felelősséget is szem előtt tartsa. A Bosch széles, sokszínűségében egyedülálló termékportfólióval rendelkezik. A termékek a biztonságos és fenntartható mobilitás biztosítékai, tartós társak az otthonokban, vagy épp hatékonyan és megbízhatóan irányítanak ipari rendszereket és gépeket.

„A Boschnál a fenntarthatóság a vállalati kultúra alappillére, mely meghatározza mindennapjainkat: munkatársaink gondolkodását, az összes folyamatunkat, termékeinket és szolgáltatásainkat a tervezéstől a gyártásig. Meggyőződésem, hogy innovatív „Életre tervezve” technológiáink hozzájárulnak egy jobb és fenntarthatóbb jövőhöz”

– mondta Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Fentieken túl a Bosch célja az etikus és fenntartható cselekvés közös megértésével, az üzleti partnereivel közösen megoldásokat találni a globális társadalmi és ökológiai kihívásokra. Épp ezért a vállalat törekszik arra, hogy nemcsak a saját, hanem a hozzá kapcsolódó teljes ellátási lánc működésének környezeti hatását a lehető legkisebbre csökkentse. Ezek a törekvések következetesen a klímavédelmi intézkedések előmozdítására, a takarékos vízhasználatra és a megbízható körforgásos gazdaság megteremtésére irányulnak. Továbbá tevékenységével célja, hogy előmozdítsa a társadalmi fejlődést és javítsa az emberek, a jelen és a jövő generációinak életminőségét.

A nyolcórás munkarendtől a karbonsemlegességig

Robert Bosch, a vállalatcsoport alapítója 1906-ban a német iparvállalatok között elsőként vezette be a nyolcórás munkarendet. 1935-ben, a feuerbachi üzemben (Németország) hulladékkezelési rendszert alakított ki, majd 1940-ben megalapította a Robert Bosch Kórházat. Halálát követően 1964-ben nyitotta meg kapuit a szintén az alapító nevén fémjelzett Robert Bosch Alapítvány.

„Robert Bosch úttörő szerepet vállalt már akkor is, amikor még nem beszélhettünk a fenntarthatóságról, valamint az ahhoz kapcsolódó gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokról és szempontokról. Innovatív és újító szellemisége a mai napig áthatja a vállalat működését és kultúráját”

– hangsúlyozta Dr. Szászi István.

A vállalat környezetvédelmi irányelveit először 1973-ban tette közzé, melyben már konkrét célok irányultak a vízfelhasználás, a kibocsátás és a zaj csökkentésére vonatkozóan. 1976-ban a Bosch megkezdte a lambdaszondák gyártását, amely megnyitotta az utat a háromutas katalizátorok kifejlesztéséhez,

a kipufogógáz-kibocsátás jelentős mértékben csökkentéséhez. 1998-ban a Robert Bosch GmbH először publikálta környezetvédelmi riportját, 2004-ben pedig csatlakozott az Egyesült Nemzetek Globális Megállapodásához és egyúttal a teljes vállalatcsoport szintjén bevezette a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó céljait.

A vállalat az első fontos mérföldkövet a szén-dioxid-semlegesség terén már teljesítette is, hiszen a Bosch csoport világszerte több mint 400 telephelye 2020 óta karbonsemleges (közvetlen-, közvetett kibocsátás, Scope1, 2). Ennek részeként 2022-ben a szén-dioxid-kreditek felhasználásával 0,7 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátását kompenzált. (A közvetlen- és közvetett kibocsátás (Scope 1 és Scope 2), valamint az egyéb közvetett kibocsátás (Scope 3) az Üvegházhatású Gáz Protokoll Szervezeti Elszámolási és Jelentési Szabvány (Greenhouse Gas Protocol Corporate Accounting and Reporting Standard) szerint értelmezendő.)

Fenntarthatósági stratégia – célkitűzések 2025-ig

A Bosch fenntarthatósági stratégiája minden kiemelt területen konkrét célokon alapul. Az „Új dimenziók – Fenntarthatóság 2025” célkitűzés a vállalat fenntarthatósági törekvéseit konkrét feladatokra fordítja, és egyúttal tevékenységével és működésével nap mint nap támogatja az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG). Ezeket a célokat fenntarthatósági tevékenységeivel rendszeresen összeveti és méri, majd az évente megjelenő fenntarthatósági tanulmányában teszi közzé.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Bosch elkötelezett a hosszú távú fenntarthatóság mellett appeared first on Műszaki Magazin.

A megfelelően méretezett parkok évi több tíz milliós megtakarítást és kiszámítható üzemeltetési költségeket jelentenek, miközben az épület ökológiai lábnyomát is radikálisan csökkentik.

A házi napelemes rendszerek (HMKE) legnagyobb problémája, hogy nem akkor termelnek, amikor szükség van az energiára. A termelés és felhasználás között az energiát vagy a hálózatban „tárolják”, ami nagyon kiszolgáltatottá teszi a beruházót a jogszabályi környezet és a hálózatüzemeltető felé, vagy saját akkumulátorkapacitást építenek ki, ami viszont a projektek árát emeli gazdaságtalan magasságba ‒ vezette fel Ohad Epschtein, az ingatlanbefektetéssel foglalkozó Alfa Group vezetője.

Ezzel szemben az irodaként vagy kereskedelmi céllal működő ingatlanokban mindez a „helyén van”, vagyis a szinte kizárólag reggeltől délutánig jelentkező, és a tapasztalatok szerint egy-egy hónapon belül alig hullámzó igény nagyjából egybeesik a termelés időszakával. Egy megfelelően méretezett napelemes rendszer tavasztól őszig szinte folyamatosan fedezni tudja az irodaépület szükségletét, a hálózatból vett energiamennyiség éppúgy minimális, mint a megtermelt felesleg.

Az Alfa Group egyik budapesti irodaépületén 2022 októberében 300 kWp teljesítményű rendszert telepítettek, míg egy budaörsi kereskedelmi központba 260 kWp-nyi napelemtábla került 2021 elején. Az egyenként mintegy 200 000 euróba (nagyjából 76 millió Ft-ba) kerülő beruházások amellett, hogy közelebb viszik a cégcsoportot tervezett, zéróenergiájú állapothoz, vagyis a teljes önellátáshoz, a bérlők és felhasználók számára is komoly haszonnal jártak ‒ hívta fel a figyelmet a vezető.

Az eddig megtermelt és felhasznált áram értéke, ha a közműszolgáltatótól kellett volna megvenni, a 2022-es kiugró árcsúccsal is számolva mintegy 54 millió forint. Ez az összeg, amit a bérlőknek nem kellett kifizetniük a közműszolgáltatók felé. Ennél is jelentősebb, hogy a saját termelés miatt 2022-ben, amikor zűrzavaros viszonyok uralkodtak az energiapiacon, a bérlőik felé tompítani tudták ezeket a hatásokat. Mivel ezekben az épületekben a fűtés és a használatimelegvíz-előállítás is hőszivattyúval történik, a gázárak egyáltalán nem, a villanyárak emelkedése pedig csak minimálisan érintette őket.

A fenti tapasztalatok és előnyök a bérlői és üzemeltetői oldalon is elég evidensek, így elsősorban ennek köszönhető, hogy az amúgy is csökkenő retail- és irodapiaci kereslet egyértelműen az alacsony energiaigényű, megújuló forrásokból működtetett ingatlanok felé tolódott el az utóbbi néhány évben.

Az Alfa Group évekkel ezelőtt célul tűzte ki, hogy teljes nemzetközi ingatlanportfolióját karbonsemlegessé és energetikai szempontból teljesen önellátóvá tegye, ami természetesen a magyarországi épületeikre is érvényes. A cég ennek érdekében rengeteg fejlesztést, energetikai korszerűsítét hajt végre globálisan, Európától kezdve egészen Dél-Afrikáig, így a legutóbb erre kitűzött, 2026-os céldátum teljesen tarthatónak látszik ‒ zárta szavait Ohad Epschtein.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A napelem az irodapiacon kiszámíthatóságot is jelent appeared first on Műszaki Magazin.

A társaság legfrissebb fenntarthatósági jelentése szerint a környezetbarát alapanyagok aránya a termékeiken belül már elérte a 22 százalékot, a csomagolásnál alkalmazott egyszer használatos műanyagok aránya pedig jóval 50 százalék alá csökkent.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat kiadta legfrissebb, 2023 második negyedévének végéig elért eredményeit bemutató fenntarthatósági jelentését. A társaság 2021-ben indított el egy 2025-ig tartó programot, az abban megfogalmazott célok teljesítését pedig azóta is folyamatosan méri és publikálja. A fenntarthatósági program most tart félidejénél és az elmúlt években jelentős előrelépést ért el a cég.

A vállalat 11 globális és több mint 200 helyi célkitűzést fogalmazott meg a kezdeményezés elindításakor. Ezek közé tartozik, hogy segíti ügyfeleit abban, hogy számottevő mértékben csökkentsék CO2-kibocsátásukat, a cél ezen a területen a 800 millió tonnás érték elérése 2025-ig. Az idei második negyedév végére 481 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülését támogatta a társaság, ami azt jelenti, hogy mindössze 3 hónap alatt 23 millió tonnával sikerült növelni ezt az értéket.

A program részeként jelentős vállalásokat tett a Schneider Electric a felhasznált alapanyagokra és a csomagolóanyagokra vonatkozóan is. Az idei második negyedévben a termékekben használt alapanyagok 22 százaléka volt környezetbarát, a cél ezen a területen 2025-re az 50 százalékos arány elérése. A csomagolásban tovább csökkent az egyszer használatos műanyagok aránya, a júniussal zárult negyedévben már csak 46 százalék volt. A társaság újrahasznosított papírból készült kartonnal helyettesíti az egyszer használatos műanyagot, a cél az, hogy 2025-re teljesen eltűnjön a cég termékeinek csomagolásából.

A Schneider Electric nem csak ügyfeleit, beszállítóit is támogatja a fenntarthatósági törekvéseik megvalósításában. Ennek jegyében indította útjára Zero Carbon Project nevű kezdeményezését, melynek célja, hogy az ezer legnagyobb beszállítója CO2-kibocsátását 2025-ig 50 százalékkal csökkentsék. Az idei második negyedév végéig 19 százalékos csökkenést sikerült elérni.

„Fenntarthatósági kezdeményezéseink átalakító jellegűek, így nem feltétlenül várhatók gyors győzelmek. Vannak területek, ahol hosszabb időre van szükség a még látványosabb előrelépéshez, de arra számítunk, hogy a program második felében jelentős eredményeket érünk el. Mivel már csak két és fél évünk maradt éghajlati és társadalmi ambícióink eléréséig, koncentráltnak és aktívnak kell maradnunk, hogy megfeleljünk a szemléletformáló vállalatunk alapelveinek: helyesen cselekedni a közjó érdekében, és mindenkit magunkkal vinni erre az útra”

– mondta el Gwenaelle Avice-Huet, a Schneider Electric stratégiai és fenntarthatósági igazgatója.

A Schneider Electric második negyedévre vonatkozó fenntarthatósági jelentése itt érhető el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Közel félmilliárd tonna CO2-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

A Scania jelentős lépést tesz a beszállítói lánc dekarbonizálása érdekében az első, zöld acélra vonatkozó megrendelésével.

Az első H2 Green Steel-lel kötött megállapodás értelmében a Scania fenntartható módon előállított acélt fog felhasználni a teherautóinak gyártásához, lehetővé téve ezáltal a svéd vállalat számára, hogy újabb jelentős lépést tegyen a járműgyártásának ökológiai lábnyomának csökkentéséhez. A H2 Green Steel által fejlesztett zöld acél gyártása 2025-ben indul, a vállalat észak-svédországi Bodenben található üzemében, az első fenntartható módon előállított anyagok leszállítása pedig 2027-re tehető.

A nagy jelentőségű megállapodás kulcsfontosságú a Scania ambiciózus, iparágvezető stratégiájának, amelynek célja, hogy csökkentse a legnagyobb karbonlábnyommal rendelkező tevékenységek – így az alapanyag és az akkumulátorok gyártás – szén-dioxid kibocsátását. A stratégia célja, hogy 2030-ra a Scania fokozatosan kivezesse a beszállítói láncból a CO2-kibocsátás legfőbb okozóit a 100%-ban zöld acél, a 100%-ban zöld akkumulátorok, valamint a teljes mértében zöld alumínium és öntöttvas* alkalmazásával.

A stratégia megvalósításával kapcsolatban egy másik fontos aspektus a First Movers Coalition, amelyben a Scania partnerként van jelen. A szervezet célja, hogy bátorítsa és ösztönözze a vállalatokat a károsanyag-kibocsátás csökkentésére azokban a szegmensekben, ahol nehezen megvalósítható a dekarbonizáció. Az új szerződés segíteni fogja a Scaniát abban, hogy teljesítse a koalícióban vállalt kötelezettségeit jelentős mennyiségű zöld acél vásárlásával. Egy teherautó gyártásához legalább négy tonnányi acélra van szükség, tehát a zöld alapanyagok felhasználásában hatalmas potenciál rejlik.

„A stratégiai partnerünk, a H2 Green Steel felé irányuló megrendeléssel folytatjuk a megkezdett utat a beszállítói láncunk az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásainak mérséklésében”

– jegyezte meg Anders Williamsson, a Scania Kutató és Fejlesztő, valamint Beszerzésért felelős részlegének vezetője.

„A Scania már az első naptól kezdve az egyik legnagyobb támogatónak számít. Nem csak segít minket abban, hogy a zöld acéllal kapcsolatos elképzelésünk valóra váljon, de már korai befektetőként is támogatja a munkánkat. Az ő támogatásuk és partnerségük nagyon értékes számunkra és lehetővé teszi a piaci megjelenésünk masszív felgyorsítását. A Scania valódi úttörőként szerepel a fenntartható fejlődés megvalósításában és az első olyan gyártó volt az iparágban, amely elfogadta a tudományos alapokon nyugvó Párizsi Klímaegyezményt. Most már minden előre tekintő ügyfelünk ugyanezt teszi”

– hívta fel a figyelmet Mark Bula, a H2 Green Steel értékesítésért felelős vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Scania megrendelése az első zöld acélra appeared first on Műszaki Magazin.

Egyre több vállalkozás ismeri fel, hogy a megújuló forrásból származó energia nemcsak rendkívül tiszta és környezetbarát, de hosszú távon jelentős megtakarítást is eredményez. Egy komplex napelemes rendszer telepítésének költségei a vállalkozások esetében piaci áron 2-3 év alatt megtérülhetnek, de a nemrég bejelentett villamos energia árplafon alkalmazása mellett is 3-5 év a megtérülési idő.

A korábban megjelent 238/2023. (VI. 19.) kormányrendelet szabályozza a villamos energia versenypiaci árazásával kapcsolatos kérdéseket. A rendelet alapján meghatározott tevékenységet végző, jelenleg fix-áras villamosenergia-szerződéssel rendelkező vállalkozások számára a szolgáltatói szerződések alapján értékesített villamos energiáért fizetendő energiadíj legfeljebb 200 EUR/MWh azaz 75 Ft/kWh (375 Ft/€ árfolyammal számolva) mértéken számolható el. Az e feletti részt az állam téríti meg az energiakereskedőknek. A rendelet alkalmazható a feldolgozóipari, szálláshely-szolgáltatói, valamint raktározást, szállítást kiegészítő főtevékenységet folytató vállalkozások esetében, tehát a jellemzően energiaintenzív iparágakban.

A fentiek tükrében a vállalkozásoknak továbbra is érdemes megfontolni a megújuló energiákba történő beruházási, fejlesztési lehetőségeiket, elővenni a villanyszámlákat és kiszámolni, hogy mennyivel járnak jobban amennyiben megújuló energiaforrást használnak.

Megéri-e a vállalkozások számára most napelemet telepíteni?

„Jelenleg is érvényben lévő visszatáplálási korlátozás mellett, egy optimálisan megtervezett napelem rendszer esetén a fogyasztási profilnak megfelelően egy vállalkozás villamosenergia-igényének 40-80 százaléka kiváltható. A visszatáplálás elleni védelemmel ellátott napelemes beruházás akár 3-5 év alatt megtérülhet a fogyasztási szokások, a pontos műszaki tartalom, a hálózati engedélyes által meghatározott műszaki feltételek, valamint a villamosenergia-díjak alakulásának függvényében”

– mondja Házi Ádám a Wagner Solar fejlesztési igazgatója.

„A cégvezetőket, cégtulajdonosokat többnyire a számok érdeklik és győzik meg leginkább egy-egy beruházás szükségességéről. Az alábbi kalkulációban két különböző (piaci és árplafonos) villamos energia árral számoltuk ki egy napelemes rendszer telepítésének megtérülési idejét. A számokból kiderül és világosan látszik, hogy vállalkozások számára még mindig érdemes beruházni egy ilyen rendszerbe”

– folytatja a Wagner Solar szakembere. Házi Ádám hozzáteszi a számok jelenleg azt mutatják, optimálisabb a vállalatoknál a barnamezős beruházás, mint a családi házak tetején egy kisebb méretű rendszer.

Ha a számításoknál alapul vesszük azt, hogy a fixáras szerződésekben meghatározott villamosenergia árak nagy szórást mutatnak és átlagosan 120-200 Ft/kWh között mozognak, akkor egy vállalkozás, amelynek éves áramfogyasztása 100 000 kWh, 120 Ft/kWh-ás áramárral számolva éves szinten jelenleg 12 millió Ft-ot, míg 75 Ft/kWh-ás áramárral 7,5 millió Ft-ot fizet ki villanyszámlára a szerződése szerint.

Amennyiben a cég úgy dönt, hogy megújulóenergia-rendszerrel biztosítja villamosenergia-fogyasztását az éves fogyasztás akár 80 százaléka is biztosítható megújuló energiából. Egy jól megtervezett, 600 kW teljesítményű, éves szinten 650-700 MWh-t termelő napelemes rendszer beruházási költsége 130 -186 millió Ft között van. A beruházás összege nagyban függ a telepítendő napelemek minőségétől.

Számítások szerint ezzel a rendszerrel a beruházás ára 3 év alatt megtérül.  Az árplafonos ár alkalmazásával a megtérülési idő ugyan 4,8 év, de ezeket a számokat látva még a visszatáplálás korlátozás mellett is érdemes beruházni. A vállalkozások esetén legfeljebb a hétvégi termelést nem hasznosítható, így az elvész ugyan, de még így is megéri kiváltani a hagyományos, fosszilis energiákat.

A legújabb kormányzati intézkedés kapcsán jó esély van arra is, hogy a barnamezős vállalati szektorban felgyorsuljanak a napelemes beruházások. Korábban, amikor a jelenleginél jóval olcsóbb energiaárak voltak érvényben a megtérülést 10-15 év körül lehetett számolni, így ez nem ösztönözte beruházásra a cégeket. Ám most még a bevezetett árplafon mellett is ésszerű időn belül várható a napelemes rendszerek telepítési költségeinek megtérülése.

„Az energiaválság, a folyamatos változások váltásra, alkalmazkodásra, újításra ösztönöznek minket is. Cégként szeretünk követendő példát mutatni, ezért a Wagner Solar új központját Gödöllőn mi is a környezettudatosság jegyében építettük és bízunk benne, hogy egyre több háztartás és vállalkozás választ beruházásaihoz komplex napelemes rendszereket, hiszen ezek hosszú távon fenntartható és jövedelmező energiaforrások lehetnek”

– fogalmazott Házi Ádám, a Wagner Solar szakértője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A napelemek a vállalkozások jövedelmező titkos fegyverei a piaci versenyben appeared first on Műszaki Magazin.

A fényezőműhelyek munkája felelős az autógyárakból származó széndioxid-kibocsátás több mint 65 százalékáért. Az olyan jól ismert technológiák innovatív kombinációjának köszönhetően, mint a hővisszanyerő és a hőszivattyú, a Toyota új szabványt hozott létre a fényezőkabinok levegőellátó rendszerei számára, amelyek immár zéró széndioxid-kibocsátással működnek.

A széndioxid-csökkentéstől a karbonsemlegességig

A Toyota mérnökeinek világos elképzelésük van a vállalat gyártóüzemeinek széndioxid-mentesítéséről. Miközben az energiafelhasználás és az energiapazarlás csökkentése logikus lépés, a Toyota a technológiai fejlesztés és innováció révén a karbonsemlegességre is összpontosít. A közelmúltban a vállalat gyártásmérnöki egységei a fényező részlegből és az üzem- és környezetmérnöki csoportból bemutatták a Toyota Global Paint Line (GPL) koncepcióját. Ez a zéró széndioxid-kibocsátású légutántöltő egység a Toyotánál mutatkozott be a világon először, és eredetileg a TMMF (Franciaország) műanyagüzemében állították munkába. A széndioxid-kibocsátás csökkentésében elért sikerét követően a világ többi Toyota gyártóüzeme is fontolóra veszi majd a használatát.

Hagyományos vs. innovatív fényezőkabin

A hagyományos fényezőkabin meglehetősen nagy, és a festék kézi felhordását igényli, alacsony átviteli hatékonysággal. A rendszer földgázt használ a levegő szűrésére és kondicionálására, hogy minimalizálja a hőmérséklet-ingadozásokat, és eltávolítsa a részecskéket, amelyek ronthatják a minőséget. Ezzel szemben a Toyota új innovatív fényezőkabinja évente 1000 tonnával csökkenti a széndioxid-kibocsátást. Az új, teljesen automatizált, nagy átviteli hatékonyságú kompakt fényezőkabinban a levegő szűrése és kondicionálása egy „Air Make Up Unit” egységen keresztül történik. Hővisszanyerő rendszert és hőszivattyúkat használ, ami nagymértékben csökkenti a megújuló energiaigényt, és lehetővé teszi számunkra, hogy kihagyjuk a földgáz felhasználását.

Hogyan működik?

4 különálló Air Makeup Units (AMU) biztosítja a levegőt a festékfelhordó szórófülkékhez. A levegőt kondicionálni kell, hogy megfeleljen a festék működési paramétereinek. A szükséges tartomány 19–26 °C és 61%rH–75%rH (relatív páratartalom: az AMU által a festőfülkébe szállított levegő páratartalma). Mindegyik egység rendelkezik egy beépített elszívó ventilátorral, amely a levegőt a fülkéből az AMU egységbe szívja. A szükségtelen meleg levegőt egy forgó hőcserélőn vezetik át, visszanyerve az energiát a kifelé haladó légáramból.

A légáramlás

A szórófülkébe bevezetett levegő 100 százalékban friss levegő, ami a hőcserélőtől a fülkébe vezető úton gyűjti össze az energiát. A külső időjárási viszonyoktól függően a levegő hőmérsékletét és páratartalmát be kell állítani. Ezt a két funkciót integrált elektromos hőszivattyú és vízpermetes párásító látja el.

„Büszkék vagyunk arra, hogy munkatársaink kihívás elé állítják a hagyományos gondolkodást. Kaizen gondolkodásmódjuknak és kreativitásuknak köszönhetően nemcsak jelentősen csökkenthetik a környezetterhelést, hanem hozzájárulhatnak a költségcsökkentéshez is, még akkor is, ha a javasolt megoldás némileg magasabb kezdeti befektetést igényel.”

– avat be Marvin Cooke, a Toyota európai gyártásért felelős ügyvezető alelnöke.

Úton a zéró széndioxid-kibocsátás felé

A zéró széndioxid-kibocsátású fényezőműhely felé vezető út még korántsem teljes, mivel számos folyamatnak magas hőmérsékleti követelményei vannak. Ide tartoznak a festékkeményítő kemencék vagy a mérgező VOC (illékony szerves vegyületek) hatásainak csökkentése, amelyek további technológiát és festékanyag-fejlesztést igényelnek. A Toyota elkötelezett amellett, hogy 2030-ra Európában elérje a karbonsemlegességet a gyártásban, öt évvel megelőzve a Toyota globális célkitűzését. Ezenkívül 2040-re az európai részleg kitűzött célja az abszolút zéró széndioxid-kibocsátás minden tevékenységre vonatkozóan (a logisztikát és a beszállítókat is beleértve), 10 évvel a Toyota globális célkitűzése előtt. Ennek érdekében a Toyota európai mérnökei folyamatosan vizsgálják a széndioxid-kibocsátás további csökkentését célzó új innovációkat és kezdeményezéseket.

A Toyota Európai gyártásmérnökei elnyerték a CARES közönségdíját

Tavaly novemberben Párizsban az első európai CARES konferencián a Toyota gyártásmérnöki csapata bemutatta a Toyota európai széndioxid-mentesítési stratégiáját, valamint gyakorlati tapasztalatait a gyártóüzemekben a karbonsemlegesség érdekében végzett folyamatmódosítással kapcsolatban. A Toyota Európa csapatát az ezen a területen elért eredményeik elismeréseként közönségdíjjal jutalmazták. A CARES Kongresszus gondolati vezetőket, az autóipar éllovasait és a társadalom más társadalmi, kulturális vezetőit vonja be a globális és regionális autóipar napirendjének kialakításába. A Globális Transzdiszciplináris Fórum összegyűjtötte a fő gyártókat, fényezéshez szükséges eszközbeszállítókat, festékszállítókat és számos más alkatrész-beszállítót az autógyártás fenntarthatóságának kritikus témája körül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 65%-al csökkenti a Toyota gyártási tevékenységének CO2-kibocsátását a fényezés zéró emisszióssá tételével appeared first on Műszaki Magazin.

Láthatóan összhangban szigorodnak az EU elvárásai a fenntarthatóság (ESG) területét érintően, hiszen az Európai Unió kötvénykibocsátóira hamarosan már egy új sztenderd fog vonatkozni. Ahogy arról korábban írtunk, 2023. február 28-án az Európai Tanács és az Európai Parlament tárgyalófelei ideiglenes megállapodásra jutottak az európai zöld kötvényekre vonatkozó szabvány (EU Green Bond Standard) létrehozásáról. Friss fejlemény e téren, hogy március 14-én, kedden elfogadta az Európai Parlament azt a rendeletet, amelyben a 27 EU-tagország közös kötelezettségvállalási rendelet [(EU) 2018/842] szabályait vizsgálták felül, és amely előírja, hogy 2005-höz képest 2030-ig 30 helyett összesen 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását európai uniós szinten. A szigorítás és a kibocsátáscsökkentési előírás mértéke tagállamonként eltérő. Az EU szigorodó előírása természetesen kihatással van a területén működő vállalatok gazdasági tevékenységére is. A hazánkat érintő karboncsökkentési elvárás jelentősen érinti a hazai vállalatok jövőbeli terveit is.

A magas támogatottsággal most elfogadott közös kötelezettségvállalási rendelet az úgynevezett „Fit for 55” című klímavédelmi csomag része, amely az európai klímarendelettel összhangban azt kívánja biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben.

A frissen elfogadott, tagállamokra bontott ÜHG-csökkentési célokról szóló EP-közlemény tanúsága szerint a 27 tagországnak most először nem egységesen, hanem tagállami szinten 10 és 50 százalék közötti arányban kell csökkentenie a kibocsátását. Az egyedi 2030-as célértékeket az egy főre jutó GDP és költséghatékonysági szempontok alapján határozták meg. Azaz a tagországok ezentúl nem léphetik majd túl a számukra megengedett éves kibocsátási keretet sem. Például Magyarországnak eddig 7 százalékos csökkentést írtak elő. Ez a most az EP-ben elfogadott szigorítással 18,7 százalékra nő 2030-ig a 2005-ös szinthez képest.

A jól kivehető jogszabályi változtatások, ugyanazon szigorodó irányra mutatnak

Az EP kiemeli, hogy a felülvizsgált rendelkezések bezárják azokat a kiskapukat, amelyek meghiúsítanák az általános, uniósszintű kibocsátáscsökkentési cél teljesülését, korlátozzák a kibocsátáskereskedelmi egységek bizonyos ügyleteit. Így meg lesz szabva, hogy egy adott tagország mennyi kibocsátási egységet vihet át egyik évről a másikra vagy használhat fel jövőbeli kerete terhére, mint ahogyan az is, hogy más tagországokkal mennyit kereskedhet. Mindez főbb pontokban:

• 2030-ra minden EU-tagországnak csökkentenie kell a kibocsátását 2005-höz képest;
• Csökkentési célok minden tagállam számára az egy főre jutó GDP és a költséghatékonyság alapján;
• A kereskedelem, a kölcsönfelvétel és a kibocsátásmegtakarítás lehetősége korlátozott lesz;
• Nagyobb átláthatóság, mint a nemzeti intézkedésekkel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala.

A felülvizsgált rendeletet most az Európai Unió Tanácsának is hivatalosan jóvá kell hagynia. Annak közzétételét követően húsz nappal lép majd hatályba. Az erőfeszítések megosztásáról szóló rendelet a már említett „Fit for 55 in 2030 csomag” része, amely az EU azon terve, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az ÜHG-kibocsátást, összhangban az európai éghajlati törvénnyel.

Veisz Ákos a BDO Magyarország ESG üzletágvezetője korábban már felhívta rá a figyelmet, hogy az EU szigorodó irányelvei, mint például a GBS, alapjaiban változtatják meg az eddigi standardokat. Ezért mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni az EU fenntarthatósággal kapcsolatos jogalkotási és piacszabályozási lépéseit. Ennek meghatározó iránya a jövő tekintetében az EP által most elfogadott, uniósszintű ÜHG-csökkentési cél csak úgy, mint a február 28-án ezzel összhangban lévő EU GBS vonatkozó rendelet.

Az irányelvek összehangolt szigorodása egyben lehetőség is a hazai vállalatok részére

2050-ig a klímasemleges átmenet elérése körülbelül 50 ezer milliárd forint beruházást igényel hazánkban. A beruházások legnagyobb hányadát az energiaágazat klímasemlegesítése igényli.

A hazai iparágakat vizsgálva  összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92,7%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60,2%-át adja 2019-es adatok alapján. A nemzetgazdasági ágazatok közül a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az üvegházhatásúgáz-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás- és légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása is számottevő.

Forrás: BDO szerkesztés EUROSTAT és KSH adatok alapján

A klímacélok teljesítéséhez jelentős beruházások kellenek tehát, amihez megfelelő források biztosítása szükséges. Ezek részben megvalósulhatnak pályázati forrásból, részben bankhitelből, de a hazai vállalatoknak lehetőségük van kötvények kibocsátására is. A szuverén zöldkötvény-kibocsátásokon túl 2021. november 30-ig a Növekedési Kötvényprogram keretében 13 darab zöldkötvény-kibocsátás valósult meg, miközben egy növekvő piacról beszélhetünk.

„Tehát van hova növekednie még a hazai piacnak, és ennek jelentőségét már egyre több hazai vállalat felismerte. Ezen célok megvalósításában pedig igyekszünk a BDO nemzetközi háttérét is felhasználva a leghatékonyabb segítséget nyújtani a BDO Magyarország partnereinek”

–  tette hozzá Veisz Ákos, az ESG üzletág vezetője. A szakember már március elején felhívta a figyelmet egy fontos változásra:

„A jövőben azok a vállalatok tudnak majd zöld kötvényt kibocsátani, akik ezt a megfelelést kellő mértékben alá is tudják támasztani.”  

Ez a tovább szigorodó ÜHG-csökkentés célországokra bontottan megnövelt elvárásaival még kiemeltebben előtérbe kerül, az országok az elvárt célt a területükön működő cégek klímacéloknak megfelelő működésre ösztönzésével fogják tudni teljesíteni. Azaz a jövőben, ahogy zöldkötvény-piacnak az eddigieknél elvárt gyorsabb ütemű növekedését az EU GBS deklarált céljaként annak támogatása fogja jellemezni, hogy a EU- val közösen a tagállamok vezetői is ezen céloknak megfelelő, vagy megfelelni kívánó cégek támogatásában lesznek érdekeltek.

Tehát a Magyarországon működő cégeknek is a legfontosabb lépései közé tartozhat, hogy tisztában legyenek a tevékenységükre vonatkozó EU szabályozói elvárásokkal. Vagyis az ehhez értő szakemberek segítségével hatékonyan azonosítaniuk kell az adott vállalatra, iparágra vonatkozó műszaki, tevékenységi paramétereket, amit az EU vizsgál.

„Mindez nemcsak a zöld kötvények, de idővel bankhitelek és az EU források elnyeréséhez is elvártak lesznek. Így mielőbb ajánlott ezen szemlélet, cégvezetési látásmód elsajátítása, adott cég EU Taxonómia elvárásai szerinti tudatos felmérése és fejlesztése”

– zárta az EU és az EP elmúlt heteiben történt fontosabb változásaival kapcsolatos szakmai összefoglalót Veisz Ákos.

Nem minden projekt lehet zöld, és egyre erősebb az ellenőrzés is

A fogyasztók és befektetők pedig egyre inkább elvárják a vállalatoktól a környezettudatosságot és fenntarthatóságot. A cégek stratégiájában egyre jelentősebb, hogy „fenntarthatóbb” beszállítóktól vásároljanak a jövőben.  Ezért egyre több cég áll elő fenntarthatósági kampányokkal, hirdeti a zöld innovációit, vagy akár vállalja azt is, hogy pár évtizeden belül karbonsemlegessé válik, láthatóan viszont egyre kevésbé lesz elegendő tényleges szakmai tervek és megvalósítások nélkül ezt hangoztatni.

Az EU irányelvei, elvárásai és ellenőrzése mellett ugyanis a civil kontroll is erősödik, amely nem csak a jogszabályok további szigorodására, de adott vállalatok közmegítélésére is kihatással lehet.

Alapból az új irányelvek szerint EU GBS kibocsátóinak azt kell majd biztosítaniuk, hogy a kötvényekből származó források legalább 85%-át olyan gazdasági tevékenységekre fordítják, amelyek megfelelnek az EU Taxonómiának. Ahogy fogalmaztunk: „A jövőben azok a vállalatok tudnak majd zöld kötvényt kibocsátani, akik ezt a megfelelést kellő mértékben alá is tudják támasztani.”  Ezt a szakmai felkészültséget, szakértelmet viszont nem csak a kötvénykibocsátóknak fontos alkalmazniuk. Hiszen az EP által elfogadott ÜHG-csökkentési célokról szóló rendelet is a szigorodó kontrollt mutatja e terület felett.  A fenntarthatóság elvei szerinti működést követő cég közül egyre többen csatlakoznak például az ENSZ Race to Zero elnevezésű kampányához. Ebben több száz önkormányzat, egyetem és vállalat vesz részt világszerte, vállalva, hogy együtt felgyorsítják a gazdaság dekarbonizációját, és nem utolsósorban egyre többen ellenőrzik, hogy ezen vállalások valósak vagy sem. Azaz, hogy a cégek vállalásai szakmailag megfelelően alátámasztottak-e vagy sem.

A New Climate Institute nevű német kutatóintézet és a brüsszeli Carbon Market Watch is például ezt vizsgálta felül a Corporate Climate Responsibility Monitor 2023 című jelentésében.  Az általuk vizsgált 24 vállalatból mindössze 5-öt találtak a szakértők, amelyek hiteles stratégiával tervezik az egész ellátási láncukra vonatkozó, valóban jelentős, legalább 90 százalékos kibocsátáscsökkentést, amivel elérhető lenne a 1,5 fokos klímacél. Mindez szomorú képet fest többek közt a cégek ESG szakmai területét érintő felkészültségéről is. Ugyanakkor arra is rámutat, hogy a fenntartható és felelősségtudatos működést kommunikáló vállalatoknak miért is fontos e területen fejleszteniük. Az ESG területen valóban jártas szakembereket kell bevonniuk a vállalati stratégiák kidolgozására és végrehajtására. Azontúl is, hogy az EU deklarált célja e területek irányelveinek szigorítása, és azok teljesítésének hatékonyabb ellenőrzése is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szigorít az EU: a vállalatoknak már nem elég „zöldnek látszani” appeared first on Műszaki Magazin.