Az iparvállalatok által használt Siemens fejlesztői platform olyan képeségekkel segíti a mérnökök munkáját, mint a mesterséges intelligencia, az integrált tesztelés, valamint a felhőalapú képességek. Segítségével még hatékonyabbá válhat például az ipari vezérlők (PLC-k) és kijelzők (HMI-k) programozása.

Korszerű mozgásvezérlés és teljeskörű kompatibilitás

A TIA Portal V20-at a teljesítmény növelésére és a munkafolyamatok egyszerűsítésére tervezték, de az új verzió lehetőséget biztosít a legmodernebb automatizációs funkciók kihasználására is. A Siemens kibővítette a TIA Portal kompatibilitását a teljes SIMATIC vezérlőportfólióra, így a 20-as verzió támogatja a legkorszerűbb PLC-ket, például az új moduláris S7-1500-at, valamint a Hannover Messe szakkiállításon bemutatott SIMATIC S7-1200 G2-t. Ezek az eszközök gyorsabb, precízebb és biztonságosabb gyártási folyamatokat tesznek lehetővé.

Segítségükkel a komplex gépépítési feladatok is könnyebben elvégezhetőek, az integrált mozgásvezérlési funkciók, a nagyobb számítási kapacitás és a rugalmas gépbiztonsági megoldások révén. Az S7-1200 G2 például támogatja a többtengelyes vezérlést és az egyszerű kinematikai mozgások irányítását is. A továbbfejlesztett kommunikációs teljesítmény, valamint a nagyobb memória pedig biztosítják az adatok gyors kezelését.

Az új NFC (Near Field Communication) funkció lehetővé teszi a diagnosztikai, működési és eszközadatok közvetlen elérését, amely csökkenti a gépek állásidejét, és gyorsabb adatkezelést biztosít. A magasabb fokú PLC-kompatibilitás mellett a TIA Portal V20 optimalizált programozási lehetőségeket is kínál, illetve gyorsabb programfutási elemzést biztosít a szervizelési, illetve karbantartási feladatokhoz.

Generatív AI és felhőintegráció – fókuszban a biztonság

A TIA Portalban elérhető a generatív mesterséges intelligencia képessége is. A Siemens Industrial Copilot rendszere egyszerűbbé teszi a programozási feladatokat, és gyorsabbá a hibaelhárítást. Az új verzió folyamatosan megkapja funkcionális és biztonsági frissítéseket, így a felhasználók mindig a legújabb technológiai megoldásokkal dolgozhatnak.

A kiberbiztonsági megoldások és az AI-támogatás terén is újításokat kínál a rendszer. Lehetővé teszi többek közt a SIMATIC PLC-k gyártási környezetben történő csatlakoztatását a központi felhasználókezelő rendszerhez. Ez a hozzáférés-ellenőrzés megkönnyíti a szerviztechnikusok számára a terepi eszközök elérését, vállalati hitelesítő adatok használatával. Segítségével az automatizálási eszközök jogosultságkezelése az IT-infrastruktúrához hasonló módon történik.

A rendszer zökkenőmentes adatcserét biztosít a TIA Portal, a TIA Portal Cloud, valamint a Project Server Cloud között, így lehetővé teszi a több munkaterület közötti hatékony együttműködést is. Az automatizált felhőalapú mentések és a folyamatos regressziós tesztek emellett magas kódminőséget biztosítanak.

A decemberben érkező, új verzió használatához szükséges upgrade licenszt és a telepítő anyagokat a TIA Portal SUS (Software Update Service) előfizetéssel rendelkező ügyfelek automatikusan megkapják.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete appeared first on Műszaki Magazin.

Stabilizálódni látszik a cégautóflotta-piac, az új autók beérkezése újra a régi ütemben zajlik, a folyamatosan emelkedő bérleti díjak azonban továbbra is kihívást jelentenek a cégeknek. Ennek ellenére a vállalatok is nyitnak az adott esetben drágább elektromos autók felé, de a céges flotta összeállítását még mindig a státusz és a pozíció határozza meg a valós használati igények helyett. Hazánk legnagyobb flottakezelője és mobilitási szolgáltatója, az Ayvens 150 cégvezetőt és flottamenedzsert, illetve több mint 200 cégautósofőrt kérdezett meg arról, hogyan látják a flottapiac jelenlegi helyzetét.

Kihívások a flottapiacon

A flottakezelők többsége (63%) számára az elmúlt év legnagyobb kihívását az új autók magasabb havi díja jelentette, Pesti Tímea, az Ayvens vezérigazgatója szerint azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben még mindig az operatív lízing jelenti a legjobb megoldást a vállalatok számára.

„Az elmúlt egy évben visszaszorult a piac, mindenki a költségek optimalizálására, az állománya ésszerű átszervezésére törekszik. Az operatív lízing térnyerése azonban változatlan, sőt: a flottakezelés kiszervezése gyakorlatilag megatrend, hiszen a vállalatok ezzel mentesülhetnek az üzemeltetés, szervizelés és a maradványértékek pénzügyi kockázatától, fix havidíjak mellett használhatják az autóikat.”

Céges elektromos autók

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi piaci helyzetet látva milyen flottapiaci megoldást terveznek bevezetni a következő 1-3 évben, a flottakezelők és cégvezetők több mint fele a részben elektromos flottára való átállást jelölte meg válaszként. 16%-uk autómegosztó szolgáltatásokat vezetne be, 8%-uk a mikromobilitási eszközök alkalmazását fontolgatja, a válaszadók 40%-a viszont ezek mindegyikében gondolkodna, egy átfogó mobilitási csomag kialakításával.

„A saját ügyfélkörünkben az elektromos autók iránti kereslet növekedését tapasztaljuk, ami nagyban köszönhető annak, hogy a hazai képviseletek anyavállalatai is ezek mellett tették le a voksukat”

– mondta Pesti Tímea.

„De nem csak az elektromos autókban látjuk a fenntarthatóságot, sok múlik azon, hogy milyen a cégautó-politika, és hogyan használjuk a gépjárműveket.”

Pozíció vagy tényleges autóhasználati igények?

A flottakezelők és cégvezetők közel háromnegyede (72%) szerint a cégénél inkább a státusz, pozíció határozza meg az autó kategóriáját, és kevesebb mint egyötödük (19%) látja úgy, hogy elsősorban a személyes használati igényekhez igazodik az autó kategóriája. Elenyésző azoknak a céges válaszadóknak a száma, akik szerint cégüknél az autók méretét, felszereltségét kizárólag az üzleti igények szabják meg (8%). Ennek ellenére a flottakezelők és cégvezetők, valamint a sofőrök többsége is méltányosnak és ésszerűnek tartja az autók kiosztásának jelenlegi rendszerét.

Arra a kérdésre azonban, hogy milyen megoldás bevezetését fontolnák meg, a flottakezelők és cégvezetők 48%-a azt válaszolta, hogy a tényleges autóhasználati igények felmérése nyomán alakítaná ki a flottáját. Közel egyharmaduk fontolgatja az alkalmi, igény szerinti használatra szolgáló pool autók bevezetését, 15%-uk az alternatív közlekedési módok használatának ösztönzését, egytizedük pedig a céges autók helyett vagy mellett egyéb közlekedési támogatás nyújtását vezetné be.

Státusszimbólum a céges autó

A cégvezetők és flottakezelők többsége (58%) inkább, vagy teljesen egyetért azzal, hogy az autó egyfajta státusszimbólum, és ők is megnézik, milyen autóval érkezik a partnerük. A sofőrök ezzel még inkább egyetértenek: ebben a csoportban a válaszadók közel 70 százaléka inkább, vagy teljesen egyetért ezzel a kijelentéssel. A válaszok alapján az látszik, hogy mind a flottakezelők és cégvezetők, mind pedig a sofőrök jelentős része (47-48%) inkább úgy érzik, hogy jobban elismerik őket az üzleti partnereik, ha magasabb kategóriájú autóval járnak.

Right sizing és fenntarthatóság

Az eredmények alapján érthető, hogy erősen megoszlanak a vélemények annak kapcsán, hogy mit szólnának a cégautósok, ha a környezetvédelem érdekében alacsonyabb kategóriájú autóval kellene járniuk. Nem éri el az 50%-ot azok aránya, akik egy ilyen jellegű váltást pozitívan, nem presztízsveszteségként élnének meg, a kitöltők harmadát pedig mindez egyértelműen negatívan érintené.

Arra a kérdésre azonban, hogy támogatnák-e a céges autók kiosztásának módosítását, hogy az jobban igazodjon a tényleges használati igényekhez, mint a beosztáshoz vagy a státuszhoz, a sofőrök 70%-a igennel felelt. Egy alacsonyabb kategóriájú gépjárműre váltás esetén pedig a válaszadók 40%-a nem is várna el kompenzációt. Sőt, a válaszadók közel kétharmada a pool autók, a mikromobilitási eszközök és a tömegközlekedési támogatás helyett inkább annak örülne, ha a fenntarthatóságra való törekvés a használati igények felmérése alapján kiosztott – akár alacsonyabb kategóriájú – autók formájában valósulna meg.

Céges autók és sofőrjeik

A cégesautó-sofőrök 96%-a kizárólagosan használja céges autóját. Közülük 36% szerint a munkaköre betöltéséhez nem lenne szükséges az autó, de az a juttatási csomagja részét képezi. Kétharmaduk (66%) minden nap használja munkacélra az autóját a munkába járáson túl is, elsősorban ügyféltalálkozókra való eljutáshoz. A válaszadók háromnegyede úgy gondolja, hogy a céges autó nélkülözhetetlen a munkavégzéséhez, és ha az nem lenne a juttatási csomagja része, akkor saját autót – nem tömegközlekedést vagy mikromobilitási eszközöket – használna. Az Ayvens felméréséből kiderült, hogy azok, akik számára a céges autó a juttatási csomag része, a megadott keretben elérhető legmagasabb felszereltségi csomagot választják – ez még az autó márkájánál is fontosabb szempont. A második helyen a személyes preferenciák állnak: a család és a szabadidős utazások igényei, szintén tekintet nélkül a márkára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Valóban csak az elektromos autókon múlna a fenntartható közlekedés? appeared first on Műszaki Magazin.

A „Building Decarbonization Calculator” elkészítéséhez közel félmillió épület adatait használták fel.

A globális klímavédelmi célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy az épületek esetében is növeljük az energiahatékonyságot és csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást. Az ingatlantulajdonosok és -üzemeltetők dekarbonizációs erőfeszítéseit támogatja a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új „Building Decarbonization Calculator” nevű megoldása.

Ez a kalkulátor egy olyan innovatív, online eszköz, amely lehetővé teszi az épületek tulajdonosai és üzemeltetői számára, hogy gyorsan tesztelhessék és felmérhessék az energiafelhasználást és szén-dioxid-kibocsátást csökkentő intézkedések (Energy and Carbon Conservation Measures – ECCM) széles körét, és szimulált adatok alapján könnyen meghatározhassák a legjobb lehetőségeket. Ez a megoldás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hatékonyan értékeljék és rangsorolják a különböző felújítási forgatókönyveket, segítve őket a teljes ráfordítás és a kibocsátás kiegyensúlyozásának összetett folyamatában, hogy meghatározhassák a számukra legcélravezetőbb utat a nettó zéró kibocsátás eléréséhez.

Az új eszköz elkészítéséhez összesen közel 500 ezer, változatos funkciójú, méretű és földrajzi elhelyezkedésű épület teljesítmény adatait használták fel. A Schneider Electric új kalkulátorát alkalmazták a közelmúltban egy nagy bostoni irodaépület felújítási projektjének elemzéséhez. A megoldás segítségével 3,7 millió dollárnyi energiamegtakarítás és egymillió dollárnyi bírság elkerülése válik lehetővé egy évtized alatt, aminek köszönhetően a fejlesztés megtérülési ideje hét év lesz. Az elemzés során modern épületirányítási rendszerek, energiahasználatot figyelő szoftverek, valamint napelemes rendszerek telepítésével, akkumulátoros energiatárolással és mikrohálózat kialakításával számoltak.

„Mivel a szabályozási követelmények egyre szigorúbbak az olyan nagyvárosokban, mint New York és Boston, illetve olyan országokban, mint Franciaország és az Egyesült Királyság, a „Building Decarbonization Calculator” hatékony tanácsadó eszköz, amely támogatja a helyi előírásoknak való megfelelést, miközben megmutatja, milyen utat érdemes választani az üzemeltetési fejlesztések során. Ezt az innovatív digitális megoldást úgy terveztük, hogy támogassa az épületek tulajdonosait és üzemeltetőit a kibocsátás csökkentésében, az energiahatékonyság javításában és az üzemeltetési költségek visszafogásában, segítve ezáltal azt, hogy a jelenleginél gyorsabb ütemben újuljanak meg épületeink”

– mondta el Mike Kazmierczak, a Schneider Electric „Digital Energy” részlegéért felelős alelnöke.

A „Building Decarbonization Calculator” megalkotásában a Schneider Electric együttműködött a JLL-el, a világ egyik vezető kereskedelmi ingatlan- és befektetési menedzsment cégével, valamint a San Francisco-i székhelyű EHDD építésziroda C.scale nevű leányvállalatával. A JLL az épületek teljesítményének modellezésével támogatja a kalkulátort, a C.scale pedig szorosan együttműködik a Schneider Electrickel a gépi tanulási modellek fejlesztésén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új eszközt kínál az épületek dekarbonizációjához a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Hidrogénmeghajtással (H₂) a nehéz haszongépjárművek gyakorlatilag kibocsátásmentesen működtethetők – azaz üvegházhatású gázok (elsősorban szén-dioxid) és légszennyező anyagok (nitrogén-oxidok, korom stb.) közvetlen környezetbe juttatása nélkül. A hidrogénes tehergépkocsik ezért az Európai Unióban jogszabály szerint zéró kibocsátású járműnek számítanak, amelyek bizonyos előnyöket élveznek többek között a városközpontokba való behajtási tilalmak vagy a tehergépkocsikra kivetett útdíjak esetében.

Az elektromos járművekkel (nemzetközi rövidítéssel: BEV, battery-electric vehicle) ellentétben azonban a hidrogénmeghajtású tehergépkocsik még a fejlődés más szakaszában vannak a technológiát és a megvalósítást illetően. Míg a BEV-teherautók fokozatosan elérhetővé válnak sorozatgyártásban a kis és 2025-től a nagyobb távolságú közlekedés számára, akár 500 kilométeres hatótávolsággal, addig a hidrogénes járművek csak prototípusokként, legjobb esetben is kis sorozatban gyártva állnak rendelkezésre. Jelenleg még nem világos, hogy pontosan milyen hidrogénhajtás és milyen feltöltési mód lesz a vezető szabvány a jövőben.

Alapvetően megkülönböztetjük a belső égésű motorral hajtott hidrogénes tehergépkocsikat (H₂-ICE) és a hidrogén üzemanyagcellás elektromos meghajtású járműveket (FCEV). A H₂-ICE teherautók a meglévő benzin- és dízeltechnológiát használják. A hidrogént egy dugattyús motorba fecskendezik, majd begyújtják, a felszabaduló energiát pedig mozgássá és hővé alakítják át. Ennek a technológiának az előnye egyben a hátránya is: a jól ismert belsőégésű technológián alapul. Ez jelenleg előny, de az elektromos járművek felé történő egyre nagyobb mértékű elmozdulással ez a működési elv a jövőben hátránynak is bizonyulhat, mivel az alkatrészgyártók hosszú távon egy platformra fognak összpontosítani. A H₂-ICE emellett minimális szén-dioxid- és légszennyezőanyag-maradványkibocsátással is jár. A nagy haszongépjármű-gyártók közül az MAN, a Volvo és a DAF közölte, hogy tovább dolgoznak a hidrogénüzemű belsőégésű motorok technológiájának fejlesztésén.

Különleges fókuszban: az üzemanyagcella

A vezető haszongépjármű-gyártók többsége az üzemanyagcellás megoldást részesíti előnyben a hidrogénmeghajtás tekintetében. Ennek a technológiának a lényege, hogy egy katalitikus reakció részeként a hidrogénatomok az üzemanyagcellában egy elektronnal könnyebbé válnak. Ezáltal elektromos áram keletkezik, amelyet vagy közvetlenül felhasznál a jármű elektromos meghajtása, vagy egy tartalék akkumulátorban tárolja. A reakció során a levegőből származó oxigénnel keveredve „hulladékként” vízgőz (H₂O) és hő keletkezik. Az FCEV-teherautók az e-mobilitás elektromos platformjaira épülnek, és a technológia hatékonyabb, mint a hasonló H₂-ICE-hajtások. Elsősorban a Daimler Trucks, a Volvo és az Iveco fejleszt ezen koncepció mentén vontatókat, és futnak már FCEV-prototípusaik az utakon. Sorozatgyártású járművek a hozzájuk kapcsolódó szervizhálózattal együtt azonban csak az évtized végére várhatóak. A dél-koreai gyártó, a Hyundai gyárt jelenleg kis sorozatban FCEV-teherautókat Xcient Fuel Cell üzemanyagcellával. A DACHSER is több mint egy éve használ két műszakos üzemben egy Hyundai hidrogénmotoros teherautót pótkocsival. A Magdeburgban állomásozó, több mint 400 kilométeres hatótávolságú jármű általában gond nélkül ingázik Szász-Anhalt tartomány fővárosa és Berlin között.

Maga az üzemanyagcella-technológia már kiforrott a teherautók számára. Hiányzik még viszont a hidrogén járműben való tárolására vonatkozó szabvány. Itt három rendszer küzd az elsőségért: A városi buszoknál és például a Hyundai teherautóknál alkalmazott szabvány esetében a gáznemű hidrogént 350 bar nyomású gázpalackokban tárolják. A 350 baros technológia kipróbált és bevált, valamint megfelelően magas az ezt a technológiát használó töltőállomások száma. Nagy hátránya viszont, hogy a sűrített gázpalackok sok helyet igényelnek, így az adott járműméretek mellett aligha lehet 500 kilométer feletti hatótávolságot elérni anélkül, hogy ne csökkenne a rakomány számára fenntartott raktér. Ez azt jelenti, hogy ez a technológia hatótáv tekintetében nem előnyösebb, mint a BEV.

Más gyártók, például a Daimler és az Iveco ezért a 700 baros technológiára támaszkodnak. A szintén palackokban, magasabb nyomáson tárolt hidrogén körülbelül 750 kilométeres hatótávolságot biztosít a rakodótér csökkenése nélkül. Az AFIR- (alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló) irányelv szerint 2030-ig az EU autópálya-hálózatán ki kell építeni egy megfelelő, 700 baros töltőállomás-rendszert tehergépkocsik számára.

A leginkább ambiciózus hidrogéntárolási technológiát a Daimler fejleszti. Ennek során a nyomás alatt, hidegen cseppfolyósított hidrogént (LH₂) folyadékként speciális tartályokba tankolják, a földgázt hidegen és nyomás alatt cseppfolyósított LNG-technológiához hasonlóan. Az LH₂-technológia nagy energiasűrűségének köszönhetően a teherautók hatótávolsága így meghaladja az 1000 kilométert. A cseppfolyósításhoz szükséges nagy mennyiségű energia miatt viszont jelenleg ez a hidrogéntárolási technológia áll legtávolabb a széles körű elterjedéstől.

A költségek jelentik a különbséget

A költségek közvetlen összehasonlításában a hidrogénmeghajtású technológia jelenleg elmarad a BEV teherautók mögött. Sorozatgyártás hiányában az FCEV-ek beszerzési költsége több mint kétszerese a hasonló BEV-teherautókénak. Az üzemeltetési költségek szempontjából elsősorban a járművek energiafogyasztása és a zöld hidrogén vagy a villamos energia ára lényeges, beleértve a tankolási és töltési infrastruktúra költségeit is. Az európai árszintek azonban ezen a területen rendkívül eltérőek.

A hidrogénmeghajtású teherautók gazdasági szempontból akkor tehetnek szert előnyre a BEV-ekkel szemben, ha a számításban szerepet játszik az 500 kilométert jóval meghaladó hatótávolság vagy az üzemidő is. Ha például a sofőrök értékes idejét a BEV-ek töltése köti le, mert nem áll rendelkezésre elegendő gyorstöltő, vagy ha a BEV-járművek nem képesek napi 20 órán keresztül üzemelni, akkor a hidrogénes teherautó a rövid, körülbelül 15 perces tankolási idő miatt előnyös lehet az összköltségek szempontjából.

A hidrogénmeghajtású tehergépkocsik gyártóinak sürgősen tisztázniuk kell a tankolási szabványokat, hogy megkezdődhessenek a beruházások az infrastruktúra-bővítés területén, és elindulhasson a sorozatgyártás. Ez a technológia kizárólag így válthatja be ígéretét és járulhat hozzá az éghajlatvédelemhez. A DACHSER álláspontja szerint a logisztikának az EU-ban a közúti áruszállításra jóváhagyott valamennyi nulla kibocsátású technológiára szüksége van. A gyakran heves „BEV kontra hidrogén” vitában az alábbi megállapítás érvényes: a kérdés nem „vagy-vagy” – az elektromos-hidrogén disputában egyértelműen „is-is” válaszra van szükség.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A hidrogénmeghajtású teherautók jövője appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat energiamenedzsment képzésein már közel 682 ezren vettek részt, és több mint 49 millió embernek segítettek károsanyag-kibocsátás nélkül előállított és megbízható elektromos áramhoz jutni.

Az idei második negyedévben is jelentős eredményeket ért el fenntarthatósági programja megvalósításában a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. A társaság 2021-ben indította el a 2025-ig tartó Schneider Sustainability Impact (SSI) programot, melynek keretében 11 globális és több mint 200 helyi célkitűzést fogalmazott meg. A cég folyamatosan méri és publikálja az elért eredményeket. Idén június végére a célkitűzése megvalósítását mérő 10-es skálán 6,78-as értéket ért el a cég az első negyedéves 6,43 után. A vállalat terve, hogy 2024 végére meglegyen a 7,4-es érték.

A Schneider Electric fenntarthatósági programja az idei második negyedévben egy fontos mérföldkőhöz érkezett, ugyanis a társaság megoldásainak segítségével a cég ügyfelei már 605 millió tonna szén-dioxid-kibocsátását kerülték el. Ez közel 30 millió tonnával múlja felül az előző negyedéves eredményt.

Az április-júniusi időszakban a Schneider Electric által használt elsődleges és másodlagos csomagolás 70 százalékánál már nem alkalmaztak egyszerhasználatos műanyagot, helyette újrahasznosított papírból készült kartonnal oldották meg ezt a feladatot. A cég termékeiben használt „zöld” alapanyagok aránya elérte a 32 százalékot.

A Schneider Electric jövőformáló vállalatként küldetésének tekinti, hogy ügyfeleit és partnereit egyaránt ösztönözze a fenntartható működésre. Ennek jegyében indult el a társaság Zero Carbon Project kezdeményezése, melynek célja az ezer legnagyobb beszállítójuk CO2-kibocsátásának visszafogása. Az idei második negyedév végére sikerült 33 százalékos csökkenést elérni a program indulásához képest, a cél pedig a jövő év végéig az 50 százalékos eredmény.

A Schneider Electric kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy csökkentse az egyenlőtlenségeket az energiához történő hozzáférés területén. Június végére elérte a 49,4 milliót azok száma, akik a társaság kezdeményezéseinek köszönhetően jutottak károsanyag-kibocsátás nélkül előállított és megbízható elektromos áramhoz világszerte. A cég energiamenedzsment képzésein résztvevők száma pedig megközelítette a 682 ezret a második negyedév végére. Ők olyan tudásra tettek szert, amellyel támogathatják közösségüket a jövőbeli energiaszükségletük kiszolgálásában.

A Schneider Electric az első helyen végzett a TIME magazin és a Statista által összeállított „A világ legfenntarthatóbb vállalatai 2024” ranglistán, amit júniusban mutattak be. Ez az elismerés is mutatja, hogy a vállalat vezető szerepet vállal a klímavédelemben nagyratörő célok kitűzésével, valamint ügyfelei energiahatékonyságának növeléséhez és kibocsátásuk csökkentéséhez nyújtott támogatással.

„Az, hogy a TIME magazin legfenntarthatóbb vállalatokat bemutató listájának élére kerültünk mutatja, hogy milyen céltudatosságra és elkötelezettségre van szükség az értékláncok szén-dioxid-mentesítéséhez és az üzleti modellek fejlesztéséhez. Másfél évünk van a 2025-ös fenntarthatósági céljaink elérésére, és minden egyes jövőformáló globális és helyi kezdeményezésünk során folyamatosan és tudatosan építünk az eredményeinkre annak érdekében, hogy valóban hosszú távú hatást érjünk el”

– mondta el Xavier Denoly, a Schneider Electric „Sustainability Development” területért felelős alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Már 600 millió tonna CO2-kibocsátást sikerült elkerülni a Schneider Electric megoldásaival appeared first on Műszaki Magazin.

A nettó nulla kibocsátású energiára való átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványok több mint 70%-át veszélyezteti az éghajlatváltozás – áll a PwC kilenc fontos nyersanyagot vizsgáló, éghajlati kockázatokról szóló jelentésében.

A hőterhelés és az aszály kockázata világszerte növekszik, ezért a cégvezetőknek fel kell gyorsítaniuk cselekvési terveiket azon kritikus fontosságú áruk előállításának védelme érdekében, melyek a globális népesség és gazdaság számára kulcsfontosságúak – állapítja meg a PwC kilenc árucikket vizsgáló kutatása (Climate risks to nine key commodities).

Minden forgatókönyv jelentős nyersanyagveszélyt prognosztizál

A réz-, kobalt- és lítiumtermelés több mint 70%-a – ezek a tiszta energiára való átállás szempontjából döntő fontosságú ásványi anyagok – jelentős vagy magasabb aszálykockázatnak lesz kitéve 2050-ig a magas kibocsátási forgatókönyv megvalósulása esetén. (Ez az arány ma még kevesebb, mint 10%.) Ugyanez érvényes az élelmiszernövényekre is: a világ rizstermelésének 90%-át (a mai 75%-hoz képest), a kukoricatermelés több mint 30%-át, a búzatermelés több mint 50%-át fenyegeti jelentős aszálykockázat 2050-ig.

Az elemzés szerint még ha a globális szén-dioxid-kibocsátás gyorsan csökkenne is (vagyis az alacsony kibocsátási forgatókönyv valósulna meg), a világ rizstermelésének 87%-a, a kobalt- és lítiumtermelés több mint 70%-a, valamint a bauxit- és vastermelés mintegy 60%-a kerül veszélybe 2050-ig.

Fontos, hogy ezeket a kockázatokat kezelni lehet, és a PwC 27. Globális Vezérigazgatói Felmérésében megkérdezett vezetők 47%-a már most is arra összpontosít, hogy megvédje munkavállalóit és fizikai eszközeit az éghajlati kockázatoktól.

Emma Cox, a PwC UK globális klímaügyi vezetője elmondta:

„Bár a vezérigazgatók tesznek lépéseket a kibocsátások csökkentése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében, többre van szükség. A vállalkozásoknak meg kell érteniük függőségeiket és hatásaikat, illetve együtt kell működniük a kormányzati szereplőkkel és a helyi közösségekkel, hogy átalakítsák fogyasztási és termelési szokásaikat. Ez nem csak az egyes vállalkozások további sikere, hanem a globális népesség általános egészsége és jóléte szempontjából is kulcsfontosságú.”

Az alapvető árucikkek fokozott aszály- és hőkockázatnak vannak kitéve

A kritikus ásványok – a kobalt, a réz és a lítium – az elektronika és a tisztaenergia-technológiák szerves részét képezik, és bár ma még kevésbé veszélyeztetik ezeket a klímaváltozás negatív hatásai, de 2050-re ez az arány akár 70%-ra is emelkedhet. Ugyanakkor a kulcsfontosságú haszonnövények (búza, rizs, kukorica) már most is növekvő kockázatokkal néznek szembe a hőterhelés és az aszályok miatt. Ez a három termény együttesen az emberek által elfogyasztott kalóriamennyiség 42%-át teszi ki.

A legelterjedtebb és legsúlyosabb kockázat a rizst érinti, amelynek mintegy 90%-a jelentős vagy nagyobb hőstressz-kockázattal fog szembenézni 2050-re a magas kibocsátási forgatókönyv szerint. Jelenleg a rizs több mint 75%-át jelentős vagy nagyobb hőkockázat mellett termesztik, ami azt mutatja, hogy nem csak a kockázat szintje számít, hanem az is, hogy a termelők mennyire készek alkalmazkodni. Az alapvető haszonnövényeknél az aszály kockázata is jelentősen növekszik. Jelenleg a kukorica és a búza mintegy 1%-a van kitéve jelentős aszálykockázatnak, de ez az arány 2050-re a magas kibocsátási forgatókönyv szerint a kukorica esetében több mint 30%-ra, a búza esetében pedig több mint 50%-ra emelkedik.

A PwC kutatása szerint a gyártásban, a közlekedésben és az infrastruktúra területén széles körben használt létfontosságú fémek, különösen a világ bauxit- és vastermelésének több mint 60%-át érinti jelentős vagy nagyobb hőstressz-kockázat 2050-re (ez az arány jelenleg 30-50%). A magas kibocsátási forgatókönyv szerint 2050-re a világ cinktermelésének 40%-a lesz kitéve jelentős vagy nagyobb aszálykockázatnak (a mostani nullához képest).

A problémát az is nehezíti, hogy mind a kilenc kritikus árucikk termelése kisszámú országban koncentrálódik, amelyek közül sokan egyre növekvő éghajlati kockázatokkal szembesülnek. Az említett erőforrások esetében a globális kínálat legalább 40%-a – de akár 85%-a – mindössze három országból származik.

A fenntarthatóság elengedhetetlen

Bár a vállalatok és vezetőik egyre inkább felismerik az éghajlati zavarok hatását és lépéseket is tesznek ellene, ahhoz, hogy a globális gazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlati kockázatokhoz, holisztikus megközelítésre van szükség.

„Nem elég csak a vállalati ökoszisztémára koncentrálni, hanem az ellátási lánc egészében kell csökkenteni a káros hatásokat és kockázatokat, és minél inkább fokozni az ellenálló képességet, kihasználva a lehetőségeket olyan termékek, szolgáltatások vagy üzleti modellek kialakítására, amelyek segítik a vállalatokat és a közösségeket az alkalmazkodásban”

– hangsúlyozta dr. Szalay Rita, a PwC jogi és adótanácsadási területének vezető ESG szakértője.

„E célt szolgálják a nemrégiben bevezetett szabályozási lépések is, melyek a nagyvállalatoktól elvárják ellátási láncaik feltérképezését, kockázati felmérését, rendszeres átvilágítását és a feltárt kockázatok megfelelő kezelését (mint pl. a magyar ESG-törvény és az EU nemrég elfogadott CS3D irányelve)”

– hangsúlyozta a szakember.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Veszélyben a kulcsfontosságú nyersanyagok appeared first on Műszaki Magazin.

A globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 45 százalékát adja az ipari tevékenység, így a klímacélok elérése érdekében kulcsfontosságú a szektor dekarbonizációja. A Schneider Electric a világ elsőszámú ipari szakvásárán, a Hannover Messén mutatta be azokat az innovációkat, amelyek lehetővé teszik az ipari szereplők számára a kibocsátásuk csökkentését és a termelési hatékonyságuk növelését.

Ipari szoftverek, mesterséges intelligencia alkalmazások és Digital Twin (digitális másolat) technológia is szerepel azon innovációk között, amelyeket a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat idén bemutat a Hannover Messén. A világ vezető ipari szakvásárát ebben az évben április 22–26. között rendezik meg a németországi városban, az esemény pedig kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a Schneider Electric megmutassa, milyen lesz az ipari automatizálás jövője, hogyan lehet úgy növelni a termelési hatékonyságot, hogy közben a fenntarthatósági célok teljesítése is realitássá válik.

„Mivel az ipar a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 45 százalékát adja, egyértelmű, hogy cselekednünk kell ennek csökkentése és az ipari dekarbonizáció mielőbbi támogatása érdekében. A kérdés az, hogyan érhetjük ezt el a termelékenység növelése mellett. Az automatizálás, amely az ipari üzemeltetési technológia középpontjában áll, optimalizálja a termelési folyamatokat, és a sikeres digitális átalakulás egyik legfontosabb eszköze. Elősegíti a termelékenységet, növeli a hatékonyságot, és támogatja azt a törekvést, hogy a lehető legjobban használjuk fel az energiát és a nyersanyagokat”

– hangsúlyozta Barbara Frei, a Schneider Electric ipari automatizációért felelős alelnöke.

Hatékonyságnövelés szoftveralapú automatizálással

A Schneider Electric az EcoStruxure Automation Expert 2020-as bevezetését követően tovább dolgozik az ipari automatizálás területének úttörő, nyílt, szoftveralapú megközelítésén, mivel célja egy egységes, könnyen skálázható ipari automatizálási platform létrehozása. A vállalat arra törekszik, hogy támogassa az ügyfelek azon igényét, hogy az ipari kihívásokra agilisan és innovatívan tudjanak reagálni, miközben megvédik a beruházásokat. Éppen ezért a cég olyan megoldásokat fejleszt, amelyek támogatják a teljes tulajdonlási költség (TCO – total cost of ownership) csökkentését, a folyamatok és műveletek egyszerűsítését, valamint lehetővé teszik az ipari szereplők számára, hogy magasabb szintű hatékonysággal és rugalmasabban működjenek.

„A napjainkban működő automatizálási rendszerek nagy részét évtizedekkel ezelőtt tervezték és telepítették, egyetlen beszállítóhoz köthető hardverre alapozva, amikor még nem állt rendelkezésre olyan hatalmas számítási teljesítmény, mint ma. A szoftveresen definiált automatizálással és a mi nyílt megközelítésünkkel csökkentjük az automatizálási rendszerek komplexitását, és lehetővé tesszük az ügyfelek számára, hogy az aktuális igényeikhez igazodva frissítsék meglévő alkalmazásaikat, vagy váltsanak át új megoldásokra”

– tette hozzá Barbara Frei.

Az idei Hannover Messén a Schneider Electric standján bemutatott új ipari innovációk között van a CONNECT, ami egy agnosztikus, végponttól végpontig tartó ipari intelligenciaplatform, amely integrálja a mérnöki és működési adatokat, hogy átláthatóságot biztosítson a teljes értéklánc és ökoszisztéma számára. Az ügyfeleket a Schneider Electrickel, az AVEVA-val, az etap-pal, a RIB-bel és egyéb szoftverszállítókkal összekötő CONNECT a mesterséges intelligencia és az intelligens digitális iker segítségével képessé teszi a vállalkozásokat a hatékonyság javítására és a felelősségteljes növekedés érdekében a fenntarthatósági törekvések megvalósítására.

Bemutatkozott Hannoverben a társaság EcoStuxure Plant Predictive Energy ipari IoT szoftvermegoldása, amely a CONNECT Data Services-en fut, képes több telephelyen egyszerre figyelni az energiafogyasztási anomáliákat, támogatva ezzel a jobb döntéshozatalt és a jelentős energiamegtakarítást. A Schneider Electric újdonságai között van az EcoStruxure Edge, ami egy nyílt, skálázható és azonnal használható ökoszisztéma, amely a perem számítástechnikát (edge computing) és a mesterséges intelligencia (MI) technológiát hasznosítva valós idejű adatfeldolgozást és a gyors cselekvést lehetővé tevő elemzéseket biztosít az adatok keletkezési pontjánál.

A Schneider Electric bemutatta Hannoverben a Lexium SCARA Cobotot, ami egy új, ultrakompakt, nagy sebességű ipari robot, nagy pozicionálási pontossággal a gyártási és összeszerelési folyamatok hatékonyságának javítására. Szintén az MI-ben rejlő lehetőségeket használja ki az Automation Application Copilot, amit a mérnöki tevékenység termelékenységének növelésére fejlesztettek ki.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Dekarbonizáció és hatékonyságnövelés egyszerre az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

A cég több mint 550 millió tonna CO2-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit, a csomagolás közel kétharmadánál pedig már kartonpapírral helyettesítették az egyszer használatos műanyagot.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a múlt év végére a fenntarthatósági célkitűzései megvalósulását mérő 10-es skálán a 6-os érték elérését célozta meg, ehhez képest sikerült 6,13-as értéket elérnie. A Schneider Electric 2021-ben indította el a 2025-ig tartó Schneider Sustainability Impact (SSI) programot, melynek keretében 11 globális és több mint 200 helyi célkitűzést fogalmazott meg. A cég folyamatosan méri és publikálja az elért eredményeket.

A legutóbbi, a tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó jelentés szerint a vállalat már 553 millió tonna CO2-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit. A cél, hogy ez az érték 2025-re elérje a 800 millió tonnát.

A Schneider Electric kiemelt figyelmet fordít ellátási lánca „zöldítésére” is, ennek jegyében indította el Zero Carbon Project elnevezésű kezdeményezését, melynek keretében a legnagyobb beszállítóknak segítenek a CO2-kibocsátásuk csökkentésében. A program eredményeként 2023 végéig 27 százalékkal sikerült visszafogni az ezer legnagyobb beszállító CO2-kibocsátását, a cél pedig 2025-ig az 50 százalékos csökkentés elérése.

A múlt év utolsó negyedévének végére a Schneider Electric termékeiben 29 százalékra nőtt a „zöld” alapanyagok aránya, ez két százalékpontos előrelépést jelent az előző negyedéves eredményhez képest. A társaság a csomagolás „zöldítésében” is további fejlődést ért el, az elsődleges és másodlagos csomagolás 63 százalékánál már nem alkalmaznak egyszer használatos műanyagot, helyette újrahasznosított papírból készült kartont vetnek be.

A vállalat elkötelezett amellett, hogy csökkentse az egyenlőtlenségeket az energiához történő hozzáférés területén. Ennek jegyében a múlt év végére a Schneider Electric kezdeményezéseinek köszönhetően már 46,5 millió ember jutott tiszta és megbízható elektromos áramhoz világszerte. Emellett több mint 578 ezer fő vett részt a társaság energiamenedzsment képzésein, és sajátított el új készségeket annak érdekében, hogy támogathassák közösségüket a jövőbeli energiaszükségletük kiszolgálásában.

„A Schneider Electric átfogóan kezeli a fenntarthatóság kérdését, a környezeti, társadalmi és irányítási szempontok egyaránt szerves részét képezik üzleti stratégiánknak és működésünknek. Törődünk azzal, hogy milyen hatást gyakorlunk az ökoszisztémánkra, és milyen örökséget hagyunk magunk után. Ezért vagyunk eltökéltek abban, hogy a 2025-ig tartó fenntarthatósági programunk utolsó előtti évében felgyorsítsuk a kezdeményezésünk megvalósítását, és mindenkit bevonjunk ebbe a jövőformáló munkába, melynek végső célja, hogy tartós, pozitív hatást érjünk el”

– mondta el Agustin Lopez Diaz, a Schneider Electric „Sustainability and Customer Satisfaction & Quality” vezetője.

A Schneider Electric törekvéseit független szervezetek is elismerik. A cég szerepel az élenjáró vállalkozások között a Dow Jones Fenntarthatósági Indexben (DJSI), illetve 13. éve folyamatosan ott van a Corporate Knights által összeállított, a világ 100 legfenntarthatóbban működő vállalatát bemutató listán.

A Schneider Sustainability Impact program legújabb eredményeit tartalmazó jelentés itt érhető el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gyorsan halad a fenntarthatósági céljai megvalósításával a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

A megállapodás magában foglalja az olyan középfeszültségű kapcsolóberendezések teljes körű betiltását is, amelyek F-gázokat, köztük a legerősebb SF₆-ot használnak. A döntéssel kapcsolatos véleményeket Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton szakértője foglalta össze.

Azzal, hogy az Európai Unió egy újabb lépéssel közelebb került az erősen üvegházhatású kén-hexafluorid (SF₆) gázt tartalmazó elektromos kapcsolóberendezések betiltásához, várhatóan gyors ütemben jelennek majd meg Európa-szerte az olyan szabályozások, amelyek alapján kizárólag SF₆-mentes kapcsolóberendezéseket szabad alkalmazni a villamosenergia-ágazatban.

„Az, hogy az uniós intézmények politikai megállapodásra jutottak, igazi paradigmaváltást jelent Európában az SF₆-mentes termékek irányába. Már régóta léteznek a villamos piacon bevált alternatívái a kén-hexafluorid gázzal szigetelt kapcsolóberendezéseknek. Ez különösen igaz a középfeszültségű kategóriában, a 24 kV-os tartományig bezárólag”

– mondta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton szakértője.

A megállapodás kritikusai attól tartanak, hogy az SF₆-mentes technológia kötelezővé tétele akadályozni fogja – az Európa szén-dioxid-mentesítéséhez elengedhetetlen – megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés elterjedését. A megújuló energiatermelés ugyanis nagy mértékben függ a kapcsolóberendezésektől. Az Eaton azonban már korábban is előállt a megfelelő megoldással. A vákuumalapú kapcsolás a természetes légszigetelési technológiával kombinálva ugyanis tökéletesen megfelel a mai hálózatok követelményeinek, és – ami döntő fontosságú – támogatja a globális felmelegedés elleni küzdelmet. A globális felmelegedés szempontjából egyetlen kilogrammnyi SF₆-gáz 25 200 kg szén-dioxidnak felel meg, így ez a döntés valóban mérföldkőnek számít.

„Mostantól az új projektek beruházói az SF₆-mentes alternatívát választják majd függetlenül attól, hogy a projekt megújuló energiaforrásokra alapul vagy sem. Hiszen hosszú távon Európában csak ezekkel a kapcsolóberendezésekkel biztosítható a konformitás. Számíthatunk arra is, hogy sokan korszerűsítik majd SF₆-mentes kapcsolóberendezéssel a már meglévő berendezésüket is. Vállalatunk világszerte vezető szerepet tölt be az SF₆-mentes kapcsolóberendezések gyártásában, éppen ezért mindenképpen örülünk ennek az elsősorban a környezetvédelem szempontjából üdvözlendő döntésnek”

– tette hozzá Szontág Balázs.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb győzelem az üvegházhatású gázok ellen appeared first on Műszaki Magazin.

„Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy munkámmal felkeltettem a legrangosabb hazai tudományos szervezet képviselőinek a figyelmét. A mentoraim, témavezetőim mellett az egyetem falain kívülről is kaptam egy megerősítést arról, hogy jó úton járok és igenis érdemes foglalkozni ezzel a kutatási témával”

– fogalmazott Gere Dániel, a BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) Polimertechnika Tanszék adjunktusa, akit a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal tüntetett ki.

A fiatal oktató-kutató a kőolaj alapú polimer (PET) és a biológiailag lebontható polimer (PLA) hulladékok együttes újrahasznosíthatóságát és kompatibilizálási lehetőségeit vizsgálta kutatásaiban. (Pályamunkájának címe: Future trends of plastic bottle recycling: Compatibilization of PET and PLA, Polymer Testing.)

© Fotó : mta.hu / Szigeti Tamás Az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj 2023-as díjazottjai (balról jobbra): Mizsei Edvárd, Kiss Réka és Gere Dániel.

„Amikor doktori kutatásokba kezdtem, még sokan nem értették, hogy egyáltalán miért fontos ezzel a témával foglalkozni. Az idő viszont engem igazolt, ugyanis egyre több mítosz és tévhit él a köztudatban a műanyagok újrahasznosításával kapcsolatban, amit tudományos eredményekkel lehet megerősíteni vagy megcáfolni”

– vezette fel a vizsgált problémát Gere Dániel.

Elárulta, hogy napjaink környezettudatos gyártói amellett, hogy részben vagy teljesen újrahasznosított alapanyagból gyártják termékeiket, egyre nagyobb mértékben alkalmaznak kőolaj alapú műanyagok helyett vagy mellett biopolimereket is.

„A kőolaj alapú polimerek újrahasznosítása már jól működik, és van lehetőség a biológiailag lebontható polimerek ipari hasznosítására is, ám a lakosság és a szelektív hulladékgyűjtés még nem készült fel a biopolimerek szeparált gyűjtésére. Emiatt az egyes műanyagtípusok az újrahasznosítás során összekeveredhetnek.”

Az ifjú műegyetemi kutató pályaművében a vegyes PET és PLA hulladékok újrahasznosíthatóságát, illetve kompatibilizálási lehetőségeit vizsgálta. Elemzéseiben pásztázó elektronmikroszkóppal (SEM) készült felvételeket vett górcső alá, amelyeken jól látható, hogy a PET és a PLA hulladék anyaga nem elegyedik egymással, hanem a mátrixban eloszlatott szemcsék figyelhetőek meg, és ún. diszpergált fázisszerkezet alakul ki (ezt a szakirodalomban tenger-szigetnek vagy szalámi típusú szerkezetnek is nevezik). Ebben az állapotban a tiszta anyagokhoz képest romlanak a keverék mechanikai tulajdonságai (például csökken a Charpy-féle ütőszilárdság vagy a szakadási nyúlás). Ám Gere Dániel felhívta a figyelmet, hogy megfelelő kompatibilizálószerek használatával a statikus és a dinamikus mechanikai tulajdonságok egyaránt nagymértékben javíthatók.

A BME GPK adjunktusa Kooperatív Doktori Ösztöndíjasként számos gyakorlati vizsgálatban már górcső alá vette a kompatibilizált PET/PLA keverékek ipari alkalmazhatóságát is. Fröccsöntési és fröccsfúvó üzemi próba során elemezte a különböző tömegarányú kompatibilizálatlan és kompatibilizált PET/PLA keverékek gyakorlati felhasználhatóságát. A vizsgálataiban alkalmazott technológiák közöl a fröccsfúvás a kritikusabb és komplexebb eljárás, amely során azt tapasztalta, hogy ha a keverék körülbelül 2-3 százalék PLA-t tartalmaz, akkor sikerrel kivitelezhető a palackfúvás, ám e fölött már túl ridegen viselkedik az előforma. A díjazott fiatal kutató adalékanyagok saját egyvelegével is dolgozott, és 15% PLA tartalmú keverékből is sikerült palackot fújnia.

A bme.hu-nak adott interjúban Gere Dániel elárulta, hogy bár az ipari szereplők is ismerik azt a problémát, amellyel kutatásaiban foglalkozik, a hazai hulladékfeldolgozók számára még nem olyan számottevő a biopolimer (például PLA, PBAT, PBS stb.) hulladékok mennyisége, hogy azzal megérje nagyban, ipari méretekben foglalkozni. Mindezek alátámasztásaként elmondta, hogy a Plastics Europe statisztikai nyilvántartása szerint 2021-ben a teljes műanyagtermelésnek (390,7 millió tonna) mindössze kb. 1,5%-a volt biopolimer. Magyarországról egyelőre nincsenek pontos statisztikai adatok, ám hozzávetőlegesen a feldolgozott műanyag mennyiségének körülbelül 0,5%-a lehet biopolimer. Gere Dániel részt vett 2019-ben a düsseldorfi műanyag- és gumiipari szakkiállításon, ahol több újrahasznosító, illetve válogató gépekkel foglalkozó céggel is szakmai diskurzusba kezdett. A kiállítók is tisztában voltak a Dániel által feszegetett problémával, és azt állították, már létezik külön megoldás a válogatásra. A BME GPK kutatója szerint e módszerek hatékonyságáról akkor fognak meggyőződni, amikor már jóval nagyobb lesz a bioműanyagok részaránya a hulladékban.

Gere Dánielt már középiskolásként a reál tárgyak, főként a fizika és a matematika érdekelték. Mindenképpen mérnöki irányba szeretett volna továbbtanulni, és az sem volt kérdéses, hogy az ország elsőszámú műszaki felsőoktatási intézményét, a Műegyetemet veszi célba. Több képzés vonzotta, ezek közül is olyan szakot keresett, ahol a környezetvédelem iránti érdeklődése teret kaphat. Kezdetben a környezetmérnök és a mechatronikai mérnökképzést fontolgatta, ám végül a Gépészmérnöki Kart és a gépészmérnök szakot választotta.

A diploma megszerzése után Gere Dániel úgy döntött, hogy posztgraduális képzésen folytatja tanulmányait és kutatásokba fog. Már hallgatóként kipróbálhatta magát az iparban, majd Kooperatív Doktori Ösztöndíjasként szerzett még több gyakorlatot. Doktori képzése óta folyamatosan részt vesz különböző műanyagok újrahasznosításával kapcsolatos ipari K+F projektekben a BME GPK Polimertechnika Tanszéken. A tudományos munka mellett oktat is, és ahogy vallja, nem szereti szétválasztani az ipari és az oktatói-kutatói pályát.

„A tudománynak az ipart is kell szolgálnia”

– vélekedik Gere Dániel, aki a projektek során szerzett tapasztalatait, ismereteit a hallgatóinak is igyekszik átadni, amire úgy véli, fogékonyak a fiatalok.

Elárulta, hogy az adalékolatlan és adalékolt bioműanyagok komposztálhatóságának elemzésén túl az elmúlt évben a folyókról lehalászott műanyagok (főleg palackok) és mikroműanyagok újrahasznosíthatóságának vizsgálatába kezdett. A jövőben szeretne részt venni hazai és nemzetközi ipari és pályázati K+F projektekben. 2023-ban elnyerte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, amelynek kutatási tervén hallgatókkal közösen szeretne dolgozni. Bízik benne, hogy akadémiai, tudományos karrierje lendületet vesz, ő pedig a tudás mellett tapasztalatot is gyűjthet, amivel biztos alapokat szeretne szerezni, és a jövőben majd saját kutatócsoportot alapítani a különböző (bio)polimerek vizsgálatára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fejlődési potenciál a műanyag hulladékok ipari feldolgozásában appeared first on Műszaki Magazin.

Ekkortól látja el a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. az évente mintegy 5 millió tonna települési (lakosságtól és intézményektől, gazdálkodó szervezetektől származó háztartási és háztartásihoz hasonló) hulladék begyűjtését és kezelését, továbbá elindítja a hazai kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR), megszervezve az e rendszer hatálya alá tartozó termékkörökből származó hulladékok hulladékgazdálkodási feladatait is. Az érintett gyártóknak és hulladéktermelő szervezeteknek, a jogszabályi előírásoknak megfelelően regisztrálniuk kell a MOHU vállalati Partner Portálján. A regisztráció a fenntarthatóbb, transzparens és követhető hulladékáramlást támogatja, illetve azt, hogy a MOHU, mint a hazai hulladékgazdálkodás felelőse a lehető legtöbb alapanyag visszatérését elősegítse a körforgásos gazdaságba.

A hulladékról szóló (2012. évi CLXXXV. Ht.) törvény alapján a hulladéktermelő gazdálkodó szervezeteknek és intézményeknek az adatszolgáltatást április 30-ig kell elvégezniük. A hulladéktermelők a koncessziós keretek között végzett hulladékgyűjtés és -kezelés 2023. július 1-én induló rendszeréhez csatlakozhatnak ezzel. A szolgáltatás igénybevétele kötelező. Az intézmények – többek között iskolák, óvodák, idősek otthona, szociális intézmények – és gazdálkodó szervezetek, koncesszió alá tartozó, elkülönítetten gyűjtött hulladékának begyűjtését kizárólag a MOHU Zrt. és annak szerződött intézményi szolgáltatója végezheti 2023. július 1-jétől. A regisztráció a hulladéktermelők és a hulladék begyűjtését végző szolgáltatók összekapcsolását támogatja, valamint egy közvetlen felületet biztosít a koncessziós társasággal szemben fennálló kötelezettségek, egyenlegek és egyéb folyamatban lévő ügyek követésére.

Ezzel egyidejűleg, 2023. július 1-től a MOHU Zrt. koncessziós kiírásnak és a jogszabályoknak megfelelően – Európai Uniós irányelvek mentén – elindítja Magyarországon a kiterjesztett gyártói felelőségi rendszert (EPR) . Ennek célja, hogy a termékek gyártói, illetve első belföldi forgalomba hozói viseljék a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Az új rendszerben a MOHU Zrt. gondoskodik a körforgásos termékből képződő hulladék átvételéről, gyűjtéséről, elszállításáról, előkezeléséről, kereskedelméről és kezelésre történő átadásáról, továbbá az érintett hulladékgazdálkodási létesítmények hatékony igénybevételéről és üzemeltetéséről. Mindez érinti többek között a csomagolások, egyes egyszer használatos műanyag termékek, az elektromos és elektronikus berendezések, az elemek és akkumulátorok, a gépjárművek és alkatrészeik, a gumiabroncsok, a reklámhordozó- és irodai papírok, a sütőolajok és -zsírok, a textiltermékek, illetve a fából készült bútorok gyártóit, első belföldi forgalomba hozóit. Az EPR kötelezett gyártók és forgalmazók április 1-je óta regisztrálhatnak a MOHU elektronikus ügyintézési felületén, egyéni teljesítésben érintett termékáramok esetén itt tudják kezdeményezni az erre vonatkozó szerződés megkötését.

„Jelenleg is folyamatosan zajlik a hulladék termelő gazdálkodó szervezetek, intézmények és az EPR kötelezett gyártók regisztrációja. Fontos azonban kiemelni, hogy a hatékony, körforgásos rendszer kialakításhoz, valamint az EPR-rendszer teljeskörű működtetéséhez szükséges a további érintett partnerek regisztrációja is ”

– mondta Pethő Zsolt, a MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója.

A MOHU Zrt., mint koncessziós társaság 2023. július 1-jét követően irányítja a magyarországi települési hulladék begyűjtését és kezelését, valamint működteti a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert. A vállalat célja, hogy 2040-re elérhető legyen az Európai Unió által előirányozott, a települési hulladék újrahasznosítására vonatkozó minimum 65, míg a hulladéklerakóba kerülő hulladék esetében a maximum 10 százalékos arány elérése. A vállalat már korábban kiválasztotta azt a hat regionális partnercéget, amelyek 2023. július 1-jétől elvégzik a lakossági hulladék mellett, az intézményi kommunális hulladék begyűjtésének koordinálását, továbbá együttműködnek az érintett alvállalkozókkal.

A szükséges regisztrációt mindkét érintetti körben a MOHU Partner Portálján tehetik meg a gyártók és gazdálkodó szervezetek, hulladékbirtokosok.

A regisztráció további menetével kapcsolatos részletes tájékoztatás a mohu.hu weboldalon található.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több ezer céget érintő fontos határidő közeleg a hazai hulladékgazdálkodásban appeared first on Műszaki Magazin.

Az IDC nemrégiben végzett kutatása szerint a vállalatok mindössze 7 százaléka teljesíti fenntarthatósági terveit, ugyanakkor az ügyfeleik több mint 40 százaléka elvárja, hogy üzleti partnerei stratégiai támogatást nyújtsanak környezetvédelmi céljaik eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások számára egyértelmű üzleti lehetőséget jelent, ha fenntartható, rugalmas megoldásokkal bővítik portfóliójukat, emellett pedig nagy lépést tehetnek a nettó zéró kibocsátás eléréséhez a saját maguk és ügyfeleik esetében is.

Ne fűtsünk feleslegesen!

A Schneider Electric az elmúlt időszakban több olyan megállapodást és kezdeményezést jelentett be, amelyek révén a világ meghatározó vállalkozásai és a cég partnerei egyesíthetik erőfeszítéseiket a zöldebb jövő érdekében.

Ennek egyik meghatározó lépése, hogy lehetővé tették a helyiségenkénti fűtésvezérlést. A lakás fűtése nagy energiaterhelést jelenthet, különösen télen vagy a régebbi, rosszul szigetelt otthonok esetében. Ráadásul további aggodalmakat okozhatnak a lakástulajdonosoknak az emelkedő áramszámlák is. A helyiségek egyedi fűtése sokkal hatékonyabb módja annak, hogy csak a használatban lévő helyiségekben legyen kellemes hőmérséklet. Éppen ezért integrálták a Schneider Electrichez tartozó Drayton márka Wiser okosotthon rendszerét és a Panasonic hőszivattyús megoldásait, amelyek így a hagyományos gázkazánok alternatíváját kínálják az intelligens és fenntartható otthonra vágyók számára. Az innováció kísérleti jelleggel egyelőre az Egyesült Királyságban lesz elérhető.

Szélesedő kínálat, több lehetőség a „zöldebbé” válásra

Egy másik együttműködés a megújuló energiaforrások, az adatközpontok, a bányászat és más ipari szegmensek projektjeinek megvalósításában nyit új lehetőségeket. A Schneider Electric és a Hitachi Energy, az energiaátviteli, -elosztási és a hálózat automatizálási megoldások piacán meghatározó vállalat megállapodása kapcsán mindkét cég arra számít, hogy az összefogásuk révén kialakuló ökoszisztéma előnyöket biztosít az ügyfeleik számára a teljes működési életciklusuk során, beleértve a holisztikusabb kínálatot, a megerősített ellátási láncot és a nagyobb hatékonyságot.

A Schneider Electric a Hitachi Energy nagyfeszültségű portfólióját, míg a Hitachi Energy a Schneider Electric középfeszültségű portfólióját használhatja fel az átfogóbb kínálat érdekében.

The post Összefognak a nagyágyúk a bolygónkért appeared first on Műszaki Magazin.

Az Ipar 4.0 néven ismert legújabb technológiai fejlesztési trendek arra is kiváló lehetőséget kínálnak, hogy a vállalatok környezetvédelmi törekvéseit előmozdítsák. Az elsősorban ipari törlőkendőrendszeréről ismert német MEWA műszaki és gazdasági megoldásai kialakításakor is arra törekszik, hogy megfeleljen a fenntarthatósági irányelveknek. 

A műszaki haladás feltartóztathatatlan, néhány szektorban szinte naponta szembesülünk újdonságokkal. A legújabb kori, negyedik ipari forradalmat olyan technológiák alkalmazása jellemzi, mint a mesterséges intelligencia, a nanotechnológia, a robotika, az additive manufacturing, a „dolgok internete”(IoT) vagy az önvezető járművek – és ezzel még nem soroltunk fel minden olyan jövőbe mutató fogalmat, amely hamarosan döntő mértékben változtatja majd meg számos gazdasági ág szerkezetét. Fontos azonban az is, hogy ezek a radikális változások egyúttal megfeleljenek az ENSZ által elfogadott Agenda 2030 környezetvédelmi intézkedéscsomag fenntartható fejlődést szolgáló céljainak.

A fenntarthatóság témája számos vállalkozás számára újdonságot jelent. Nem így a MEWA csoportnak, amely 1908 óta tevékenykedik a textilszolgáltatási ágazatban, és amelynek szolgáltatásai a többszöri felhasználhatóságon alapulnak. A „MEWA textilsharing”, az ipari textíliák megosztáson alapuló többszöri használata, az alapítók múlt század eleji ötlete 1908-ban forradalmian újnak számított – ma tökéletesen megfelel a jelenkori elvárásoknak.

A cég üzleti alapötlete már önmagában szolgálja a fenntarthatóságot. Ha eldobható törlőkendők helyett többször felhasználható törlőkendőket alkalmazunk, csökkentjük a keletkező hulladék mennyiségét. A fenntarthatóság és a természeti erőforrásokkal történő takarékoskodás a MEWA teljes szolgáltatási rendszerét jellemzi, annak minden alkotórészével együtt.

Mosási eljárások. A MEWA a mosás és öblítés során felhasznált vizet megszűri, és több lépcsőben alkalmassá teszi az újra felhasználásra. Ez a „kaszkádtechnológiának” nevezett eljárás mintegy ötven százalékkal csökkenti az elfogyasztott víz mennyiségét. Ezen kívül egy saját fejlesztésű szennyvízkezelési rendszerrel azt is elérik, hogy a csatornába engedett szennyvíz 99,8 százalékos tisztaságú legyen. A mosóberendezésekben a mosott textília volumenéhez igazított mennyiségű, biológiailag lebomló mosószereket használnak. Ezek a módszerek a szokásos eljárásokhoz képest 85 százalékkal csökkentik a környezeti terhelést. Mindez azt jelenti, hogy a víz tisztaságának megóvása érdekében a MEWA jóval többet tesz, mint amit a jogszabályok és az ipari szabványok előírnak.

A berendezések hatékonysága. A MEWA üzemei különösen innovatív technológiákat alkalmaznak. Az ipari törlőkendőkből kinyert szennyeződésekből hőt nyernek ki, ami a mosó- és szárítógépek energiaszükségletének nyolcvan százalékát fedezi. Ezzel évente sok millió liter fűtőolajat lehet megtakarítani. Emellett kifejlesztettek egy speciális, több lépcsős szárítóberendezést, amely a szokásos szárítóknál lényegesen hatékonyabban működik.

Gyártási folyamatok Ezen a téren is a fenntarthatóság számít vezérelvnek. Az ipari törlőkendők előállításakor például összegyűjtik a bolyhokat, amelyeket gépjárműgyártás során szigetelőanyagként építenek be az autókba.

Szállítás és logisztika A környezetterhelés maximális csökkentése érdekében a MEWA a legújabb és legkevésbé szennyező járműveket használja, és a szállítási útvonalakat az üzemanyag-fogyasztás és a kibocsátás optimalizálását szem előtt tartva tervezi meg. Svájcban tavaly az ágazat első vállalataként üzembe állítottak egy hidrogénmeghajtású teherautót, Berlinben és nemsokára már Hamburgban is villanymeghajtású járművekkel – köztük elektromos teherszállító kerékpárokkal – viszik ki a termékeket az ügyfeleknek.

Csomagolás Az újrahasznosítási elvet a csomagolásban is alkalmazzák. A szállítás és tárolás során mosható textilzsákok biztosítják a munkaruházat védelmét és higiéniáját. Az ipari törlőkendőket SaCon biztonsági tárolóedényekbe gyűjtik, amelyek újrahasznosíthatók, és egyúttal megfelelnek a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó nemzetközi ADR előírásoknak.

Környezettudatosságának köszönhetően a MEWA-t számos nemzetközi díjjal tüntették ki. Nemrégiben Olaszországban a Confindustria iparszövetség újrahasznosítási elismerését, illetve a német Deutschland Test fogyasztóvédelmi magazin díját vehette át a vállalat.

A „kaszkádtechnológia” ötven százalékkal csökkenti a vízfelhasználást.

The post Ipar 4.0: lehetőség a fenntarthatósági gondolat megvalósítására appeared first on Műszaki Magazin.

Ez nem csupán a fenntartható akkugyártásban, de az előírásoknak megfelelésben is fontos lépést jelent.

Az új üzem évente 12 ezer tonna, vagyis mintegy 25 ezer darab akkumulátor feldolgozására képes. Ez azt jelenti, hogy elégséges kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy feldolgozza a norvégiai elektromos autókból egy év alatt kikerülő energiatárolók mindegyikét.

A Hydrovolt az akkuk anyagtartalmának 95 százalékát képes újrahasznosítani, beleértve a műanyagokat, a rezet, az alumíniumot, illetve a nikkel, mangán, kobalt és lítium elegye alkotta fekete port. A magas újrahasznosítási arány eléréséhez több új megoldást is alkalmaznak – ezek egyike a porgyűjtés, amivel az az anyagmennyiség is visszanyerhető, ami rendszerint elveszik a mechanikus újrahasznosítás során.

Felkészülés a jövő követelményeire

Az új üzem nem csupán ahhoz járul hozzá, hogy a jövőben elég alapanyag álljon rendelkezésre az akkumulátorok készítéséhez, de ahhoz is, hogy az európai akkugyártás megfelelhessen azon később érkező európai szabályozásoknak, melyek előírják az újrahasznosítottanyag-tartalom minimális szintjét.

A Hydrovolt a svéd Northvolt akkumulátorgyártó és a fémek újrahasznosításával foglalkozó Hydro vegyesvállalataként jött létre. A vállalat távlati céljai között szerepel, hogy 2025-re évi 70 ezer tonna, míg 2030-ra évi 300 ezer tonna akkumulátort legyen képes újrahasznosítani Európában.

Forrás: Autopro.hu

The post Megnyílt Európa legnagyobb akku-újrahasznosítója appeared first on Műszaki Magazin.