Eljöhet az idő, amikor a sebészek már nem is lesznek hajlandók a HoloLens holografikus képmegjelenítője nélkül műtét végrehajtani. Ezt a jövőt vetíti elénk a francia Thomas Gregory, a párizsi Avicenne kórház orvosa, aki az elmúlt három évben a Microsofttal együttműködésben tesztelte a kevert valóságot alkalmazó szemüveget sebészeti beavatkozások közben. A szakember 2017-ben végzett először ortopédiai műtétet a HoloLens első változatával. Azóta öt kontinensen, 13 ország sebészei csatlakoztak a Microsoft által felkarolt projekthez, amelyben már a Microsoft Teams-el összekötött HoloLens 2-t alkalmazzák, így lehetővé vált az országokon és kontinenseken átívelő konzílium is.

A sebészek nem használhatnak okostelefont vagy számítógépet egy steril műtőben, ráadásul a kezeikkel sem érinthetnek meg ilyen tárgyakat műtét közben. 2017-ben hajtotta végre Dr. Thomas Gregory, a párizsi Avicenne kórház orvosa az első olyan ortopédiai műtétet, amelyhez a levegőben elvégzett kézmozdulatokkal és hangutasításokkal irányítható és holografikus, térbeli képet megjelenítő HoloLenst szemüveget alkalmaztak.

Az elmúlt években, a Microsoft által támogatott és Dr. Gregory által vezetett nemzetközi projektben a HoloLens, majd a 2019 óta elérhető HoloLens 2 bebizonyította, hogy használatuk igazi áttörést hozhat az operációk és orvosi konzultációk, valamint a medikusok képzésében.

A HoloLens a páciensek szerveiről készült röntgent-felvételekből, vagy komputertomográfiával készült képekből előállított holografikus képeket jelenít meg a valós térben. Az orvosok ezeket a térbeli képeket a hasonló készülékeket használó kollégáikkal is meg tudják ma már osztani a Microsoft Dynamics 365 Remote Assist applikáció segítségével, amely a HoloLens-t összeköti a Microsoft Teams alkalmazással. A különböző országokban, vagy kontinenseken tartózkodó orvosok így operáció előtt, vagy közben is tudnak konzultálni egy adott műtéti problémáról. Utóbbi esetben a műtétet végző orvosnak nem kell feltekintgetni egy kijelzőre ahhoz, hogy nyomon követhesse kollégája vagy kollégái üzeneteit: a holografikus képet, amely pontos másolata a műtét alatt álló szervnek, egyszerűen „ráhelyezi” a műtéti területre és így, egy helyre összpontosítva a tekintetét, vehet igénybe szakmai segítséget. Akár olyan 3D videót is futtathat az operáció közben, amely lépésről és lépésre ad útmutatót a műtét végrehajtásához. Ashish Babhulkar, az indiai Pune-i Deenanath Mangeshkar Kórház és Kutatóközpont váll- és sportsérülések osztályának vezetője, a projekt egyik résztvevője, már végzett el ilyen módon vállprotézis műtétet, amely során Dr. Gregory és egy Angliában tartózkodó orvoskollégája segítségét vette igénybe.

HoloLens

Ha valódi operációk közben is bevethető, adja magát az ötlet, hogy a HoloLens-szel fel is lehet készülni műtétekre. A pontos, élethű, és megfelelően részletgazdag térbeli, holografikus képeket maga elé vetítve a sebész elgyakorolhatja a műtét minden egyes mozdulatát. A HoloLens nélkülözhetetlen eszköz lehet a jövőben az orvostanhallgatók betanítása, az orvosok továbbképzése során is, hiszen így bármilyen műtéti kockázat nélkül, annyiszor próbálhatnak a medikusok ki egy-egy műtéti eljárást, ahányszor csak akarnak.

2020 januárjában a Microsoft Dr. Gregory-val és más orvosokkal közösen elindította az Institut Moveo nevű kutató- és oktató központot, ahol már a mesterséges intelligenciának a sebészeti beavatkozások során való alkalmazhatóságát vizsgálják. A Sorbonne-Paris-Nord Egyetemen található központban informatikusok, matematikusok és sebészek dolgoznak együtt és képeznek tovább medikusokat a HoloLens műtét közbeni alkalmazására. Terveik között szerepel a műtétek során elmentett adatok összegyűjtése és azok felhasználása algoritmusok kifejlesztéséhez, amelyekkel továbbfejlesztők a műtéti eljárások, sőt, az orvos szemmozgását kielemezve, akár az operáció közben felmerülő nehézségek is gyorsabban azonosíthatóak lesznek.

A HoloLens ezzel elérhetővé tenné a mesterséges intelligenciára alapuló technológiát még a bonyolultabb műtétek végrehajtásához is, jóval olcsóbban, mint a sok millió dollárért beszerezhető orvosi robotok révén. Dr. Thomas Gregory szerint, költséghatékonyságának köszönhetően, a HoloLens az orvoslás digitális átalakulását a világ minden tájára képes lesz eljuttatni, és eljöhet az idő, amikor egy sebész már nem is lesz képes végrehajtani egy műtétet HoloLens nélkül.

The post HoloLens fogja a sebész kezét műtét közben appeared first on Műszaki Magazin.

Miután ezek most születnek meg az építészek számítógépein, az egyik legnevesebb, patinás múlttal és az egészségügyi fejlesztések terén is előremutató szakmai referenciákkal rendelkező Középülettervező Zrt. (KÖZTI) építészei vázolták fel a jövőt.

A kórháztervezés az építészet talán legszigorúbb technológiai követelményekkel terhelt ágazata. Meglepő módon egy XXI. századi kórház fő célja a minél kevesebb beteg minél rövidebb ideig való ellátása. Ennek az az oka, hogy ideális esetben a fejlett alapellátás a jelenlegi betegszám 40-50 százalékát felveszi, tehermentesítve ezzel a kórházakat.

Követendő példák

Dániában az elmúlt évtizedekben a reformoknak köszönhetően átlagosan 4 alá csökkent a kórházban töltött napok száma és követendő építészeti példákat is ott találunk. Ilyen például az új Aarhusi Egyetemi Kórház vagy a Koppenhágához közeli Hvidovre kórház. Ezek esetében az építészeti alkotótevékenység fókuszában a betegek állnak, akik számára a tervezők humánus környezetet teremtenek a stresszhelyzet ellensúlyozására. A modern kórház ma már nem feltétlenül specializált betegosztályokra szerveződik, a kiságyszámú kórtermek folyamatos teltházzal gazdaságosan működtethetőek, és az otthoni ápolás is egyre inkább előtérbe kerül.

Konténerkórháztól az átriumos kórházakig

Napjaink új, gyorsépítési kísérlete a konténerekből összeállított kórház, melynek természetesen ugyancsak megvoltak történelmi előképei (pl. a dzsungelkórházak). Az átriumos kórház, mint a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert klinikai tömbje, vagy a budapesti Uzsoki utcai kórház izgalmas átriumfüzére szállodaszerű érkeztetésével, légterével, és a szennyes-tiszta forgalmak konzekvens szétválasztásával, tartós, igényes anyaghasználattal igyekeznek enyhíteni a beteg és a látogató hozzátartozók kórháztól való félelmét.

Izolálhatóság és szakaszolhatóság

Ahogy a jelenlegi járványügyi helyzetben és ettől függetlenül is egyértelműen tapasztalható, hogy rendkívül fontos kórházépítészeti és üzemeltetési kérdés lett és lesz a jövőben az épületek szakaszolhatósága és izolálhatósága. Fontossá válnak a mobil diagnosztikai eszközök és különösen fontos a gyógyászati gázellátás, valamint a steril szellőzés, ami a rekonstrukciós beruházások fő kihívását jelenti. Csökkenteni kell a szállítási útvonalakat is, és lehetővé kell tenni a nagy terek rugalmas használatát a KÖZTI építészei szerint.

Kényszerítő körülmények, bravúros válaszok

A tervezők gyakran szembesülnek olyan nehezen kivitelezhető feladatokkal, melyek során egy századfordulós, műemléki védettségű épületben kell(ene) egy 21. századi egészségügyi programot megvalósítani. Az építésznek megoldást kell találnia olyan kihívásra is, amely a meglevő kórházépületek speciális elosztásából adódik. A Soproni Erzsébet Oktató Kórház-Diagnosztikai Központja esetében, a meglévő pavilonokból földalatti, zárt kapcsolattal érhető el a központi elhelyezkedésű diagnosztikai épület. Hasonlóan eklatáns példa a Győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház új épülete, ami a meglévő struktúrához illeszkedik, és az építészek az új H alakú épületet – mint egy puzzle hiányzó darabját – a meglévő szerkezethez illesztették helyet adva így az addig hiányzó sürgősségi betegellátásnak is. De olyan különleges feladatok is adódnak, mint a Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Sürgősségi Centrum bővítése keretében létrejövő mentőfelhajtó és helikopterleszálló-torony, ami a klinika folyamatos működése mellett valósult meg.

Jövő a jelenben

Az automatizált rendszerek, robotok egyre fontosabbak, mert a betegek és a személyzet életét is megkönnyítik, valamint a kórházvezetésnek is hatalmas segítséget jelentő adatokat tudnak automatikusan generálni az üzemeltetés tényezőiről.

Az épített környezet pszichés és szomatikus hatásai miatt előtérbe kerülnek a természetes anyagok, ám figyelembe kell venni ezek tisztíthatóságát is, különös tekintettel a multirezisztens baktériumokra. Ez utóbbiak számítanak ugyanis a jelen és a jövő egyik legnagyobb kihívásának a kórházi ellátások terén, amely újra előtérbe helyezi a felületek sterilitását. Várhatóan a technikai tudományok kitermelik majd azokat az építőanyagokat, amelyek képesek lesznek a kívánt esztétikai igények kielégítése mellett biztosítani az elvárt sterilitási követelményeket. A jövő kórházai tehát elsőként vonultatnak fel olyan építészeti megoldásokat és belsőépítészeti anyagokat, amelyek akár a mi konyhánkban vagy a fürdőszobánkban is megjelenhetnek majd.

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várnegyed rekonstrukcióját, a Puskás Stadiont, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B mólót is.

The post A kórházak jövője, a jövő kórházai appeared first on Műszaki Magazin.

Az ABB bejelentette, hogy innovációs központot nyit a Texas állambéli Houstonban működő Texas Medical Center (TMC) innovációs kampuszában, amelyben együttműködő robotokat kíván telepíteni.

A tervek szerint 2019 októberében megnyíló létesítmény lesz az ABB első innovációs célokat szolgáló egészségügyi kutatóközpontja. A TMC-kampuszban az ABB kutatócsapata orvosokkal, kutatókkal és mérnökökkel együtt dolgozik majd a nem sebészeti célú orvosi robotikai rendszerek fejlesztésén.  A fejlesztések kiterjednek a logisztikára és a következő generációs automatizált laboratóriumi technológiákra is.

Sami Atiya, az ABB Robotika és Gyártásautomatizálás divíziójának vezetője így nyilatkozott:

„A Houstonban fejlesztendő, következő generációs laboratóriumi technológiák felgyorsítják a manuális laboratóriumi folyamatokat, megszüntetik a laboratóriumi munkában meglévő szűk keresztmetszeteket, továbbá javítják a biztonságot és a következetességet. Az új technológiák különösen a legmodernebb kezeléseknél, így például a Texasban kutatott rákterápiák terén kínálnak jelentős előnyöket. A rákterápiás kutatások jelenleg manuális és időigényes teszteljárásokat igényelnek.”      

Napjaink gyógyászatában, a nagyszámú beteg kezelésében az egyik szűk keresztmetszetet a magasan képzett egészségügyi szakemberek korlátozott száma jelenti, mivel e szakemberek munkaidejük jelentős részét ismétlődő és rutinszerű feladatokkal, így például tárgylemezek előkészítésével és centrifugák feltöltésével töltik. E feladatok robotokkal történő automatizálásával az egészségügyi szakemberek a magas szintű tudást igénylő, produktív munkára összpontosíthatnak, és a vizsgálati eljárások jelentős felgyorsításával lehetővé teszik, hogy egyre több ember részesülhessen orvosi ellátásában.

Az ABB a jelenleg kézzel végzett orvosi laboratóriumi folyamatok széles körének elemzése alapján úgy véli, hogy az automatizálás alkalmazásával évente 50%-kal több tesztet lehetne elvégezni, míg az ismétlődő folyamatokra betanított robotokkal csökkenteni lehet azon feladatok munkaerő-szükségletét, amelyek az ismétlődő megterhelés miatt sérülést (RSI) okozhatnak.

A világ lakosságának elöregedésével párhuzamosan az országok a GDP-jük egyre nagyobb hányadát fordítják az egészségügyre. Az automatizálás egészségügyi ellátásban történő alkalmazása javítja a betegellátás színvonalát és növeli az egészségügyi ellátás hatékonyságát, s ezáltal könnyebbé teheti a kapcsolódó társadalmi, politikai és pénzügyi kihívások kezelését. Az ABB saját kutatásai azt jelzik, hogy 2025-re az egészségügyben közel 60 000 nem sebészeti kiszolgáló robotra lesz szükség, azaz e robotok piaca a 2018. évi szinthez képest négyszeresére bővül.

Az ABB-nek az élelmiszeripari laboratóriumokban már világszerte alkalmazott kollaboratív robotjai kiválóan alkalmazhatók az orvosi létesítményekben is, mivel ezek a robotok biztonsági elkerítések nélkül képesek hatékonyan együtt dolgozni az emberekkel. A robotok számos ismétlődő jellegű, precizitást követelő és időigényes feladatot, így például az adagolást, a keverést, a pipettázást, a sterilizált készülék-készletek összeállítását, valamint a centrifugák be- és kirakodását is képesek elvégezni.

Az orvosi technológiai kutatások terén globális központnak számító Houston és a TCM innovációs ökoszisztémája ideális helyszín az ABB új egészségügyi kutatóközpontja számára. Az ABB Robotika 20 főből álló csapata egy 500 m² alapterületű kutatási létesítményben dolgozik majd. A létesítményben automatizálási labor, robotprogramozási részleg, valamint olyan egységek is helyet kapnak, ahol az innovációs partnerekkel közösen fejlesztenek új megoldásokat.

„Ezzel az új partneri együttműködéssel a Texas Medical Center egyrészt folytatja azt az utat, amelynek célja, hogy vezető ipari partnerek bevonásával kitolja az innovációs együttműködés határait, másrészt lehetőséget ad arra is, hogy az ABB Robotika belépjen az egészségügyi ellátás területére. Az évente 10 millió beteget ellátó, nagyvárosnyi területű TCM működtetésében alapvető fontosságú a hatékonyság és a pontosság. Itt olyan folyamatokat kell kifejlesztenünk, amelyek a természetben könnyen megismételhetők. Azáltal, hogy bevonja az ABB-t az első ilyen típusú, az egészségügyi robotikai megoldások alkalmazását szolgáló kutatás-fejlesztésbe, a TCM bizonyítja elkötelezettségét a robotika egészségügyi ellátásban történő alkalmazása mellett.” 

– mondta Bill McKeon, a Texas Medical Center elnök-vezérigazgatója.

„Büszkék vagyunk, hogy a világ élvonalába tartozó partnerekkel együttműködve robotikai rendszereket fejleszthetünk ki a jövő kórháza számára. A kifejlesztett rendszerek és megoldások valós laboratóriumi környezetben történő tesztelésével biztosítani tudjuk, hogy az új rendszerek értéket teremtsenek az egészségügyi szakemberek számára, innovatívak legyenek, és elősegítsék az orvosi laboratóriumokban végzett munka átalakítását. Az ABB hosszú távú növekedési stratégiájával összhangban az a célunk, hogy folytassuk befektetéseinket a kiszolgáló robotok fejlesztésébe, a robotika terén meglévő automatizálási szaktudásunkkal hozzájáruljunk új területek, így például az egészségügy fejlesztéséhez, és tovább erősítsük pozícióinkat a gépjárműiparban és az elektronikában.”

– tette hozzá Atiya.

www.abb.com

www.tmc.edu

The post AZ ABB Robotika a jövő kórházához fejleszt megoldásokat appeared first on Műszaki Magazin.