A Paulinyi & Partners tervezőiroda az Európai Űrügynökséggel 2023 decemberében indított nemzetközi együttműködése keretében az űrtechnológia segítségével, szimulációs eszközökkel dolgozik az ingatlanfejlesztések energiahatékonyságának javításán. Az iroda olyan megoldást fejleszt, amely a földmegfigyelési felvételek felhasználásával feltérképezi a városi hőszigethatást, hogy ezekkel az adatokkal javíthassa a meglévő prediktív szimulációk hatékonyságát.

Az EU klímafigyelő szolgálata, a Copernicus Climate Change Service adatai szerint a 2023-as volt a legmelegebb év a mérések kezdete óta, 2024. májusában pedig rekordértéket ért el a globális átlaghőmérséklet. A klímaváltozás hatására egyre forróbb nyarak és intenzívebb hőhullámok önmagukban komoly problémát jelentenek mindenkinek, a sűrűn lakott városokat azonban még nagyobb kihívás elé állítja a hőszigethatás. Ennek a jelenségnek a lényege, hogy a növekvő átlaghőmérséklet a természetes felszínek hőelnyelő hatásának hiányában még magasabb lesz, ez Budapesten például akár 6°C fokkal magasabb értékeket is jelenthet. Mindez a környezeti problémák mellett közvetlen hatással van a városban lakók egészségére, különösen a betegek és idősek már eleve veszélyeztetett csoportjaira.

A hazai építésziroda, a Paulinyi & Partners erre a problémára keresi a megoldást az Európai Űrügynökség (ESA) szerződött együttműködő partnereként. Az „Űrkutatás a zöld építészetért” (Space for Green Construction) projekt keretében a tervezőiroda hozzáférést kaphat műholdakból származó földmegfigyelési adatokhoz is. Kutatási eredményeiket várhatóan az idei Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson is bemutatják majd.

„A városi hőszigethatás problémájára meggyőződésünk szerint a leginnovatívabb technológiák alkalmazásával találhatunk hatékony megoldást. Korábbi projektjeinknek és tudományos tevékenységünknek köszönhetően olyan tudással rendelkezünk, amellyel lehetőségünk van ilyen válaszok kidolgozására, ezért is szeretnénk szerepet vállalni ennek az egyre több városlakót érintő környezeti kihívásnak a kezelésében – mondta Dr. Paulinyi Gergely DLA, a Paulinyi & Partners Zrt. elnök-vezérigazgatója. – Az űrkutatás a földi technológiák fejlesztéséhez is hasznos adatokkal szolgál, ezzel tovább modernizálhatjuk az építészetet és jövőálló épületeket hozhatunk létre.”

A városi hőszigethatást a szakemberek mérési adatai is jól szemléltetik, hiszen ezek alapján jelentős, akár 4 Celsius fokos eltérés is megfigyelhető Budapesten a vízpart mellett és a belvárosban elhelyezett mérőegységekkel regisztrált hőmérsékleti értékek között. A jelenség mérséklése lehetőséget ad az építőipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére is. A klímaváltozás hatására, becslések szerint 2050-re a nagyvárosok hűtése akár 60 százalékkal magasabb szén-dioxid-kibocsátással járhat, mint a fűtés. A jelenlegi kutatás keretében a szakemberek ennek minimalizálására is megoldásokat keresnek. A hőszigetek már ma is jelentősen befolyásolják az épületek fűtési és hűtési igényét, és bár jótékony hatást gyakorolnak a fűtési szükségletre, a hűtéssel járó fogyasztást ennél nagyobb mértékben növeli.

„A nyári hűtési időszakban a beltéri hőmérséklet csökkentése légkondicionálók használatával nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, illetve a hőség fokozásához. A hőszigetekben ezen felül az épített felületek fényvisszaverő és hőelnyelő képessége is a melegedést erősíti. Ezért is keresünk olyan megoldást, amellyel hosszú távon az épületeinket kevésbé érinti majd a hőszigethatás – mondta el Németh Roland, a projekten dolgozó Paulinyi & Partners Innovations partnere. – A probléma megoldására fejlesztjük a HeatScape Resolve szolgáltatásunkat, amellyel a szimulációink képesek lesznek figyelembe venni a hőszigeteket befolyásoló tényezőket, mint az albedo érték, az épületek és burkolatok hőtároló tömege, a városi zöld- és vízfelületek mennyisége vagy a széldinamikai modellek, s így megoldási javaslatokat tudunk tenni már a projektek előkészítése, az urbanisztikai tervezés során.”

A HeatScape Resolve jól kiegészíti a Paulinyi & Partners szolgáltatásportfólióját, amelynek jelenleg is része a szimulációkat alkalmazó, adatalapú tanácsadás, többek között az épületek energetikai fejlesztése terén is. Az iroda szakértői akár teljes városnegyedek energiahatékonyságát is képesek komplexen elemezni és ezen keresztül növelni a beruházások értékét.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Űrtechnológiát alkalmaznak magyar építészek a városi hőség enyhítésére appeared first on Műszaki Magazin.

1. Kényelem és jólét: A klímaberendezések nemcsak a hőmérsékletet szabályozzák, hanem a páratartalmat is optimalizálják. A túlzott páratartalom és hideg levegő kellemetlenné teheti a lakótereket. A klímaberendezések segítségével könnyen elérhetjük azt az optimális környezetet, amely kellemessé teszi a mindennapi életet.
2. Egészségmegőrzés: A hideg időszakokban a megfelelő hőmérséklet és páratartalom fenntartása különösen fontos az egészség szempontjából. A klímaberendezések segítik az egészséges környezet kialakítását, megakadályozva a nedvesség okozta penészképződést és csökkentve a légúti megbetegedések kialakulásának kockázatát.
3. Energiahatékonyság: A modern klímaberendezések energiahatékonyak és környezetbarátok. A fűtési rendszerekkel összehasonlítva a klímaberendezések gyorsabban és hatékonyabban képesek felmelegíteni egy adott teret, ezáltal energiát takarítva meg, és csökkentve a költségeket.
4. Extrém időjárás: A klímaberendezések alkalmazkodóképessége különösen előnyös a változó időjárási viszonyok között. A hirtelen lehűlések vagy melegedések esetén könnyen szabályozhatók, így mindig kellemes környezetet teremthetünk otthonunkban.
5. Értéknövelés: A klímaberendezés felszerelése és használata növelheti az ingatlan értékét. A potenciális vásárlók és bérlők gyakran értékelik a modern, kényelmes fűtési és hűtési rendszereket, ami hozzájárul az ingatlan értékének emelkedéséhez.
6. Bármikor szabályozható hőmérséklet: A klímaberendezések lehetőséget nyújtanak a használóknak, hogy pontosan beállítsák a kívánt hőmérsékletet. Ez nemcsak a kényelmet növeli, hanem hozzájárul a személyre szabott környezet kialakításához is.
7. Környezetvédelem: Az energiahatékony klímaberendezések használata hozzájárul a környezetvédelemhez. Az alacsony energiafogyasztás és a környezetbarát technológiák segítenek csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, így kevesebb terhelést jelentenek a környezetre.

Végül is, a klímaberendezések télen való használata számos előnnyel jár, amelyek mind a kényelmet, mind az egészséget szolgálják. A modern technológia és az energiahatékony megoldások révén a klímaberendezések ideális választást kínálnak a téli hónapokban, hozzájárulva az otthoni életminőség javulásához és a környezetvédelemhez egyaránt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ezért fűts klímával a téli időszakban appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalatok működésére és teljesítményére már jelenleg is, de a jövőben még inkább hatással lesz az éghajlatváltozás. A vállalkozások átállását a zöld gazdaságra már nem csupán a piaci elvárások, hanem jogszabályi előírások is sürgetik, a gyors reakció és alkalmazkodás pedig, mint annyi más esetben, itt is versenyelőnyt jelent, de akár a túlélés záloga is lehet. A helyzetet Cserényi Dóra, a BDO tanácsadója és Veisz Ákos, a magyaroroszági BDO ESG üzletágának vezető partnere elemezte.

Az éghajlatváltozás fizikai és átállási kockázatot is rejt magában a vállalkozások pénzügyi teljesítményére nézve. Előbbiek többek közt az átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás, valamint a szélsőséges időjárási körülmények gyakoriságának változásából erednek. Ilyen fizikai kockázatnak tekinthető például, amikor egy fontos vállalati létesítményt viharkár ér. Az átállási kockázatok pedig az alacsony karbonintenzitású gazdaságra áttérésből fakadnak. Egyik altípusuk például, amikor az üzleti partnerek, befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalatoktól, de ide sorolhatjuk az új fenntartható célokat kijelölő jogszabályoknak való megfelelést is.

Klímakockázatoknak kitett ágazatok

A klímaváltozás, illetve az annak mérséklésére tett lépések eltérően hatnak a különböző iparágakban tevékenykedő vállalatokra.

Ha meg szeretnénk vizsgálni, hogy mely ágazatok a leginkább kitettek az átállási kockázatoknak, az egyes ágazatok üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátása egy jó indikátor. A klímakockázatokkal foglalkozó pénzügyi szektor is ezt a mutatót veszi alapul. Az Európai Központi Bank 2022. évi klíma stressztesztjében megvizsgálta, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek leginkább érintettek az átállási kockázat kapcsán. Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes értékláncot figyelembe vevő ÜHG-kibocsátás alapján az EU-ban az átállási kockázatnak leginkább kitett szektorok a finomított kőolajtermék-gyártó alágazat, a bányászat, az ásványianyag-gyártás, valamint a villamosenergia- és energiaellátás ágazat.

Minden európai gazdaságnak természetesen más a szerkezete, így hazánkban is más ágazatokat érint az átállási klímakockázat. Ha megnézzük a hazai iparágakat, 2020-as adatok alapján azt látjuk, hogy a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az ÜHG-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás- és a légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ÜHG-kibocsátása is számottevő (forrás: EUROSTAT, KSH). Összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60%-át adja. Jelentős tehát a feladat és az érintett vállalkozások számossága.

Forrás: BDO szerkesztés, EUROSTAT és KSH adatok alapján

Az átállási kockázat a fentieknek megfelelően elsősorban az ÜHG-kibocsátás mérséklésével csökkenthető. Az ennek érdekében hozott szabályok is főleg a legnagyobb kibocsátókat érintik, és hátrányban vannak azok, akik nem készülnek fel a jogi környezet várható változására. Jó példa erre az EU Taxonómia, ami tevékenységenként határozza meg, milyen műszaki paraméterek mentén minősül valami fenntarthatónak vagy sem, értelemszerűen jelentősen ösztönözve az ÜHG-kibocsátás csökkenését.

Nagy szabályozói nyomás van a vállalatokon a nagyobb transzparencia irányába is. Várhatóan 2025-től lép hatályba az EU vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelve (CSDD), valamint a kötelező nem-pénzügyi riportálási kötelezettségeket szabályozó CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive). Mindez első körben a nagyvállalatokra és a nyilvános kibocsátókra vonatkozik majd, és már a 2024-es év után is riportolni kell. A vállalatoknak nem csupán saját működésüket illetően, hanem a beszállítóik vonatkozásában is nyilatkozniuk kell majd, amely már számos magyar kkv-t érinteni fog a jövőben. A CSRD elfogadásával párhuzamosan megkezdődött a fenntarthatósági beszámolási sztenderdek kidolgozásának folyamata is, az ESRS (EU Sustainability Reporting Standards) például várhatóan 2025-től lép érvénybe. Már ebből a messze nem teljes felsorolásból is látszik, hogy a jogi megfelelés kulcsfontosságú lesz a következő évek során.

Az átállási kockázatok mellett természetesen a fizikai kockázatokkal is számolni kell. Magyarországon is szembesültünk idén aszállyal, hőhullámokkal, a világ számos pontján pedig árvizek, tüzek pusztítanak. Ezenfelül az éghajlat hosszabb távú változásai is kockázatot hordoznak, a csökkenő vízkészletek, hőmérséklet-változások, valamint a talaj termőképességének átalakulása egyaránt veszélyt jelent. A humán tőke teljesítményére is hatással van a klímaváltozás, amely csökkenő termelékenységet válthat ki. Ez különösen a fizikai foglalkoztatottakat érinti, azonban az irodai dolgozók munkabírására is hatással van, hiszen 40 Celsius-fokot meghaladó napi csúcshőmérséklet mellett nem elvárható a hatékony munkavégzés. A fizikai kockázatok főleg azon ágazatokat érintik, amelyek tevékenysége kitett az időjárásnak, például a mezőgazdaság, az építőipar vagy és az élelmiszeripar. Ezenfelül a turizmust is a klímaváltozásnak kitett iparágnak kell tekintenünk mivel, ha egy terület adottságai, vízminősége, ökoszisztémája megváltozik, az az idegenforgalomra is hatással lesz. Ki akar majd a Velencei-tavon nyaralni, ha esetleg teljesen kiszárad, vagy épp az olaszországi Velencében, ha utcái az év nagy részében víz alatt lesznek?

Klímaváltozás mint lehetőség

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a klímaváltozás lehetőséget is jelent a vállalatok számára, nem csak kockázatot. A stratégiai tervezés során érdemes a cégre váró kockázatok azonosításával, a vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezésével kezdeni a munkát és „mérni, mérni, mérni”. Amennyiben a vállalatok időben felkészülnek a fenntartható működésre, úgy versenyelőnyre tehetnek szert azokkal szemben, akik nem tesznek ilyen lépéseket. A mostani környezetben, amikor sok szempontból jócskán komfortzónán kívül kell mozogni, ez a lépés talán könnyebben megtehető.

The post Gazdasági ágazatok klímakockázata – rizikó és lehetőség appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat a Fresh Master sorozatot úgy alkotta meg, hogy az már nem csak kényelmi, hanem egészségügyi szempontokat is képes kiszolgálni. A modell Hi-Nano technológiája eltávolítja a levegőben lévő vírusokat – köztük a koronavírust –, továbbá érzékeli, ha romlik a szobában a levegőminőség, magától szellőztet, és az adott helyiség CO2-koncentrációját is méri.

Innovatív technológiával az egészségért

Különleges technológiával felszerelt készülékkel újította meg klímaportfólióját a Hisense. A Fresh Master modell Hi-Nano-funkciójának köszönhetően rendkívül magas, kettős (pozitív és negatív) ionkoncentrációt hoz létre, ezáltal képes eltávolítani a helyiségben lévő baktériumokat és vírusokat, köztük a korona- (SARS-CoV-2) és H1N1 vírusokat, az E.Coli baktériumokat és a penészgombát is. A független francia Texcell laboratórium kimutatásai alapján a Fresh Master két óra alatt 93,54 százalékos hatékonysággal lép fel a SARS-CoV-2 ellen, ezáltal csökkenti az esélyét annak, hogy a beteggel egy háztartásban élők megfertőződjenek. A gyártó új modellje ráadásul öntisztító is, amellyel nemcsak a por és baktériumok okozta szennyeződéseket csökkenti, hanem a gép karbantartási igényét is, így garantálva annak hosszabb élettartamát.

Optimalizált levegőminőség

A vírusok és baktériumok kiszűrésén túl a Hisense számára az is kiemelt szempont volt, hogy a készülék folyamatosan monitorozza a szobai levegő minőségét, és gondoskodjon arról, hogy az friss, tisztított és megfelelően párásított legyen. Ha egy helyiséget hosszú időn át nem szellőztetnek, a klíma fresh air technológiájával akár 3 perc alatt képes szűrt, friss levegőt befújni a szobába. A gyártó a biztonságra is gondolt, így a készülék a szoba széndioxid szintjét is figyeli, és három színskálával (a piros szín a rossz, a sárga az átlagos, míg a zöld a jó levegőminőségre utal), LED-kijelzőn jelzi, ha éppen nem optimális az adott helyiségben a levegőminőség.

Hűtés-fűtés szupercsendes módban

A Fresh Master öt külön szabályozható ventilátorszinttel rendelkezik, továbbá hűtő és fűtő- funkcióval is bír, amelyek közül automatikusan képest kiválasztani a legmegfelelőbbet. Hűtési módban mennyezeti befúvást alkalmaz, megelőzve ezzel a kellemetlen meghűlést és az izomfájdalmakat, míg a hideg téli estéken padlóbefúvással juttat meleget a lakásba. A készülék az időjárásváltozásra is reagál, így amikor kinn csökken a hőmérséklet, akkor is képes a nap melegének érzetét adni. I Feel funkciója a klíma távirányítójába szerelt hőmérővel méri, majd az ember által érzékelt hőmérséklethez igazítja működését.

Bármilyen tevékenységről is legyen szó, a Fresh Master szupercsendes üzemmódban működik, mindössze 18 dB hangnyomásával nem zavar be a filmnézésbe, de az otthoni meetingek miatt sem kell új helyiséget keresni a működése alatt.

Okos és energiahatékony

A gyártó egyre nagyobb hangsúlyt fektet a környezetkímélő megoldásokra is, így az új klíma a legmagasabb A+++ besorolást, valamint szezonális energiahűtési (8,5) és fűtési hatékonysági (5,1) értékeket kapott. A készülék az otthoni Wi-Fi rendszeren, Google és Amazon otthoni asszisztenseken túl a vállalat Connect Life új alkalmazásával is működtethető, amelyhez az okosháztartásokban további Hisense-készülékek, a jövőben pedig, akár Gorenje-háztartási gépek is csatlatkoztathatók lesznek.

A Hisense legújabb Fresh Master modellje 399.950 forintos bruttó javasolt fogyasztói áron már elérhető a hivatalos viszonteladóknál.

A termékről további információ az alábbi oldalon található.

The post Kiszűri a levegőből a vírusokat a Hisense új klímája appeared first on Műszaki Magazin.

Direkt helyiség párásítás esetében a párásítók közvetlenül a helyiségbe kerülnek a központi beépítés helyett. A kis méretű, falra, mennyezetre szerelt készülékek szükség esetén mikrofinomságú ködöt permeteznek, amelyet a levegő azonnal felvesz, így a pára egyenletesen oszlik el.

A mikrofinomságú párásítást biztosító magasnyomású pumpa energiafogyasztása mindössze 700 W, ami a gőz- és sűrített levegőrendszerekhez képest nagyon alacsony.

Egyszerű telepítés

A szellőztetés és a víz szétválasztásával a rendszerek a klímaberendezéstől függetlenül, csekély építési erőfeszítéssel beszerelhetők, így az utólagos beépítés is probléma nélkül történhet.

A megfelelő minőségű víz

A kezeletlen víz nem alkalmas a levegő párásítására. Ennek oka a víz számos összetevője: baktériumok, csírák, sók és más ásványok, amik veszélyesek lehetnek az egészségre és a gépek működésére. Ebből kifolyólag a vizet körültekintően kell előkészíteni. A rendszer megtisztítja, fertőtleníti és teljesen ásványmentesíti a vizet, ezzel biztosítva a legjobb minőséget.

Precíz működés

A relatív páratartalmat digitális vezérlőrendszerek szabályozzák, amelyek folyamatosan felügyelik a helyiségek klimatikus viszonyait, és állandó páratartalom-szintet biztosítanak. Ráadásul egyedileg definiált párásítási zónák meghatározásra is van lehetőség (szintek, irodák, gyártócsarnok), így a különböző helyiségekben különböző célértékek valósíthatók meg.

Tudjon meg még többet a direkt helyiség párásításról itt!

Ismerje meg a levegő párásítás új útjait!

The post Kisebb energiaköltség, magasabb higiéniai fokozat egy berendezéssel appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt években a Siemens Mobility kifejlesztett egy hidrogén-meghajtású vonatot, a Mireo Plus H-t. Ebben a technológiában a hidrogén gáz alakban kerül tartályba, és magas nyomás alatt kell tartani, hogy elérje a kívánt nagy sűrűséget.

A Helmholtz Institute Erlangen-Nürnberg for Renewable Energy (HI ERN) vezető szerepet tölt be az úgynevezett LOHC technológia terén. Ebben a folyamatban egy szerves hordozó folyadék leköti a hidrogént, és csak akkor szabadítja fel azt, amikor szükséges. Így a hidrogén kémiai kötésben van, és nem tud elillanni gáz alakban. Ezáltal biztonságosan elkészíthető és tárolható, és költségkímélő módon szállítható. A magas nyomás alatt vagy alacsony hőmérsékleten történő tárolás már nem szükséges. A technológia különleges előnye: Az LOHC elektromos energia fedélzeten történő előállítására is alkalmas, például olyan mobil eszközöknél, mint a vonatok.

Albrecht Neumann, a Siemens Mobility vasúti járművekért felelős vezérigazgatója:

„A Siemens Mobility nagyon örül annak, hogy partnerségre lép a neves Helmholtz Institute Erlangen-Nürnberg vállalattal a folyékony szerves hidrogénhordozó technológia vasúti közlekedésben történő kidolgozása céljából. A hidrogén technológia ígéretes megoldás a vasúti közlekedés klímasemlegessé tételéhez. És mivel a fenntarthatóság igen nagy prioritást élvez nálunk, a Siemens Mobility-nél, egy Vectron mozdonyt bocsátunk rendelkezésre az LOHC technológia teszteléséhez.” 

Dr Peter Wasserscheid professzor, a Helmholtz Institute Erlangen- Nürnberg for Renewable Energy igazgatója egyetért ezzel:

„A Siemens Mobility érdeklődése az LOHC technológia iránt, amelyet nagy elszántsággal dolgoztunk ki az elmúlt néhány év folyamán a Friedrich- Alexander-University Erlangen-Nürnberg egyetemen és a HI ERN vállalatnál, kiváló alapot nyújt egy jövőbeni lehetséges együttműködéshez. A Siemens Mobility-vel osztjuk azt az elképzelést, hogy kidolgozzunk egy olyan hidrogén technológiát, amely a meglévő üzemanyag-infrastruktúrát használja fel olyan nagy járművek meghajtásához, mint a vonatok.” 

Azáltal, hogy a Helmholtz Institute egy Vectron fővonali mozdonyt kap a Siemens Mobility-től, a két partnernek lehetősége nyílik együtt dolgozni, hogy bemutassák az LOHC koncepció megvalósíthatóságát.

A hidrogén-meghajtás témájáról további információ található itt.

The post Tervezett együttműködés az LOHC technológia felhasználásáról a vasúti közlekedésben appeared first on Műszaki Magazin.

“Nyolc pontból áll a Klíma- és természetvédelmi akcióterv, amelynek intézkedései megfelelnek a klímapolitika három elvárásának, miszerint hozzájárulnak a károsanyag kibocsátás csökkentéséhez, alkalmazkodást jelentenek az éghajlatváltozáshoz, valamint szerepük van a szemléletformálásban.”

– mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

A tárcavezető ismertette, hogy az akcióterv szerint július 1-jével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, és ugyanezzel a dátummal létrehozzák a Hulladékgazdálkodási Hatóságot. Az új hatóság feladata lesz a hulladék-gazdálkodási ágazat ellenőrzése, az illegális hulladéklerakók felkutatása és büntetése, illetve az ingatlantulajdonosok kényszerítése, együttműködésben az önkormányzatokkal, a hulladék eltávolítására.

Emellett betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, megvédik a hazai folyókat a külföldről ide érkező hulladékoktól. Elvárják a multinacionális cégektől, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak, a következő 10 évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását, továbbá támogatják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát. Bevezetik a Zöld Államkötvényt, és minden újszülött után 10 fát ültetnek.

Palkovics László részletezte, hogy jövőre betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, és minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy a tömegesen előforduló, egyszer használatos termékeket más, könnyen újrahasználható, újrahasznosítható termékek váltsák fel. Támogatják a vállalkozásokat az ilyen termékek fejlesztésére, gyártására. Lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását, az újrafelhasználásra nem alkalmas hulladékot energiává alakítják át, hogy azt a magyar családok, magyar vállalkozások használhassák fel.

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás során kiemelt figyelmet fordítanak a hazai vizek védelmére – mondta a miniszter, aki szerint nem engedhető meg, hogy a külföldről származó, folyókon keresztül ide érkező, felelőtlen környezethasználatból származó hulladék tovább károsítsa a természeti, nemzeti értékeket, folyókat, vizeket és azok élővilágát. 2021-ig 150 ezer hektárnyi védett természeti területen gondoskodnak az élőhelyek helyreállításáról és a megőrzés feltételeinek megteremtéséről. Az erdős terület 2030-ra 27 százalékra nő, tette hozzá.

Közölte: szigorúan fellépnek a multinacionális cégekkel szemben, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) megújuló energiatermelését 32 milliárd forinttal támogatják. Környezetbaráttá alakítják a Mátrai Erőművet, annak lignites egységeit fokozatosan kivezetik, 2025-öt követően a széntüzelés leáll. A lignittüzelés fokozatos megszüntetésével párhuzamosan fejlesztik a földgáz alapú, illetve az olyan korszerű technológiákat, mint a napelemes áramtermelés, a villamosenergia-tárolás, illetve az erőmű hulladékégető kapacitásának növelése.

Az akcióterv szerint 10 év alatt hatszorosára növelik a napenergia-termelő kapacitást Magyarországon. A háztartások napelemes áramtermelését kedvezményes hitellel és a nettó elszámolás rendszerével támogatják. 2022-ig 3 ezer, 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napenergia-termelő kapacitás üzembe állítását ösztönzik, kiemelten az egyéni fogyasztóknál, valamint a nagyméretű, erőművi energiatermelés területén.

Palkovics László hangsúlyozta, hogy 2030-ra az országban előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz. A magyar energiastratégia alapja, hogy az áramellátás jelentős hányadát elsősorban atomenergia és napenergia biztosítsa. A magyar háztartásokat segítik, hogy saját maguk dönthessenek az energiafogyasztásuk mértékéről és időzítéséről. 2030-ig legalább 1 millió okos fogyasztásmérőt telepítenek.

Az akcióterv kiterjed a közlekedésre is: megreformálják az elektromobilitás ösztönzési rendszerét, nagyobb támogatását. Megteremtik annak lehetőségét, hogy a kis és olcsó autók nagyobb támogatást kapjanak. A megfelelő szolgáltatások kiépítése érdekében minden új építésű társas-, és irodaházban lehetőség lesz az elektromos autók töltésére. Emellett támogatják az alacsony és nulla kibocsátású járművek beszerzését a közösségi közlekedésben. Elindítják a Zöld busz programot, és megkezdték a klímavédelmet szolgáló zöld kötvény kibocsátásának előkészítését.

(MTI, kiemelt kép: AFP/Jan Woitas/dpa-Zentralbild/dpa)

Forrás: 24.hu

The post Jövőre betiltják az egyszer használatos műanyagokat Magyarországon appeared first on Műszaki Magazin.

A fő bűnösnek nem az egyéni fogyasztást, hanem az ipari cégeket tartják a megkérdezettek, akik a jövőben forróságot, járványokat vizionálnak. Ötből négyen kifejezetten aggasztónak tartják a klímahelyzetet.

A Lounge Group friss hazai kutatása szerint a magyarok többsége egyáltalán nem klímaszkeptikus: a lakosság 82 százaléka kimondottan nyugtalanítónak tartja az éghajlatváltozás problémáját. Akik gyakrabban tájékozódnak online felületeken, aggasztóbbnak találják a kérdést. Az emberek fele retteg, dühös és mindemellett tehetetlennek érzi magát a klímaváltozással szemben.

A kutatási eredményekből kirajzolódott továbbá, hogy a magyarok negatív tapasztalatai elsősorban a hőségből és a kiszámíthatatlan időjárásból fakadnak.

„Az emberek a témáról elsőként a felmelegedésre, a forróságra, az aszályra gondolnak, a második helyen pedig a katasztrófához és a halálhoz fűződő asszociációk állnak. Amikor a klímaváltozással kapcsolatos félelmekről kérdeztünk, a férfiak főként vízhiányt, a nők pedig az élővilág pusztulását, járványokat és az élettartam csökkenését tették a rangsor élére.”

– mondta el Szabó Zsófia, a vállalat kutatási divízióvezetője.

Kit hibáztatunk?

Az emberek fele úgy érzi, hogy a klímaváltozásért leginkább a nagy ipari cégek a felelősek, miközben az egyéni fogyasztást csupán negyedük érzi a legnagyobb hibának. A lakosság szerint főként a következő generációk vannak veszélyben. A fiatalok már sokkal önkritikusabbak és egyben felelősségteljesebbek is, körükben egyre inkább terjedőben van a felfogás, hogy tudatos fogyasztással, kevesebb környezeti kárt okozva saját maguk is tehetnek a környezetért. Ők azok, akik kisebb mértékben hárítják a felelősséget a nagy cégekre, a mezőgazdasági vállalatokra vagy a politikusokra, szemben az idősebbekkel. A felmérés szerint a fiatalok vállát nyomja annak terhe is, hogy az idősebbek a jelenlegi generációktól várják az azonnali cselekvést. A jövő generációját ugyanakkor kifejezetten féltik a 60 év felettiek.

Mások a nemzetközi és mások a hazai kapcsolódások

De a klímaváltozás baljós képeit vajon összekapcsoljuk-e a saját hazánkkal, a saját életterünkkel?

„A lakosság magasabb hányada gondolja azt, hogy a klímaváltozás a fejlődő országokat fogja sújtani, mint amennyien ezt Magyarországról gondolják.”

– mondta el a kutatási vezető.

„Bár a közgondolkodásban leginkább a jegesmedve terjedt el a klímaváltozás fő szimbólumaként, ezt érdemes lehet újragondolni. A kutatási számaink azt mutatják, hogy Magyarországon a hulladékgyűjtés és szemetelés problémájára vagyunk a legérzékenyebbek.”

– tette hozzá Szabó Zsófia.

A klímaváltozás egyik legismertebb és legfiatalabb aktivistája, a 16 éves svéd Greta Thunberg 2018 augusztusában hívta életre a „Fridays for Future” iskolai sztrájksorozatot. Hol tart most a Greta-jelenség hazánkban? Greta Thunbergről a lakosság csupán harmada hallott: köztük magasabb arányban a férfiak, az idősebbek, a diplomások, a tanulók, és a nagyobb településen élők. 2019 szeptemberében több tízezer magyar diák csatlakozott Thunberg kezdeményezéshez, úgyhogy várhatóan a svéd aktivista hazai ismertsége még növekedni fog az elkövetkező időszakban.

Kire figyelünk?

A Lounge Group kutatása egy hulladékcsökkentő életmódra ösztönző kezdeményezés ismertségét is megmérte: a lakosság háromötöde hallott a „műanyagmentes július” elnevezésű akcióról. A kihívásban az arról halló válaszadók 56 százaléka részt is vett. A kutatás szerint bár a klímaváltozás terén a tudósokat tartjuk a leghitelesebb forrásnak, az influenszerek is sokat számítanak: a lakosság fele ad véleményükre a témában.

lounge.hu

The post Friss kutatás a klímaváltozásról megítéléséről appeared first on Műszaki Magazin.

A direkt helyiség párásítás esetében a levegő párásítók a klímaberendezésbe történő, központi beépítés helyett közvetlenül a párásítandó helyiségbe kerülnek beépítésre. A kis méretű, falra vagy mennyezetre szerelt levegő párásítók szükség esetén mikrofinomságú ködöt permeteznek szét, amelyet a helyiség levegője azonnal felvesz, és egyenletesen eloszlik a helyiségben. A mikrofinomságú párásítást a magasnyomású technológia biztosítja, amely a vizet 85 bar üzemi nyomáson préseli keresztül a nagy teljesítményű fúvókákon. A magasnyomású pumpa energiafogyasztása mindössze 700 W, ami a gőz- és sűrített levegőrendszerekhez képest nagyon alacsony.

Infócsomag:  A helyiségklíma, mint termelési tényező

Az ipari környezetben lévő optimális páratartalom és a hőmérséklet jelentőségéről korábbi cikkünkben részletesebb információkat olvashat.

The post A levegő párásítás új útjai appeared first on Műszaki Magazin.

Amennyiben túl száraz a levegő, akkor az anyag megváltozása vagy az elektrosztatikus feltöltődés termelési zavarokhoz és többletköltségekhez vezethet. A vízmegkötő anyagok, pl. a papír, karton, fa vagy textilrostok feldolgozása különösen érzékeny erre. A mikroelektronikától az élelmiszeriparig a legkülönbözőbb iparágakban garantálhatja az állandó, optimális páratartalom a minőséget és a gyors, zavartalan termelést.

Infócsomag:  A helyiségklíma, mint termelési tényező.

The post Amikor a száraz levegő problémává válik appeared first on Műszaki Magazin.

Ezen felül az „emberi” tényező is élvezi a jó helyiségklíma előnyeit. A legújabb tanulmányok igazolják a munkavállalók teljesítményére és egészségére gyakorolt, pozitív hatást.              

A termelési folyamatok szabványosítása nagyban függ a munkahelyi helyiségklímától. Az optimális, ellenőrzött helyiségklíma csak akkor adott, ha a levegő páratartalma, a levegő hőmérséklete és a hősugárzás nem gyakorol negatív hatást a termelési eredményre, az anyagok tulajdonságira és a gépi folyamatokra.

Páratartalom

A megfelelő páratartalmat mérőeszközök nélkül nehéz megállapítani és megítélni; éppen ezért ezt a termelési tényezőt gyakran figyelmen kívül hagyják. Amennyiben túl száraz a levegő, akkor az anyag megváltozása vagy az elektrosztatikus feltöltődés termelési zavarokhoz és többletköltségekhez vezethet. A vízmegkötő anyagok, például.: papír, karton, fa vagy textilrostok feldolgozása állandó, optimális páratartalmat követel, a minőségi és zavartalan termeléshez.

Hőmérséklet

A páratartalomhoz hasonlóan a hőmérséklet is számos gyártási lépésnél fontos folyamatparaméter. Gyakran nem szabad túllépni bizonyos maximális értékeket a termelés során, hogy ne kerüljenek veszélybe a végtermék elvárt tulajdonságai. A gépek által leadott hő jelentős hőterhelést eredményezhet, ami magas energiaköltségeket okoz a hűtés során. A túl magas beltéri hőmérséklet ezen felül közvetlenül kihatással  van a levegő páratartalmára is: emelkedő hőmérséklet esetén csökken a relatív páratartalom, annak minden negatív kihatásával  az anyagra és a folyamatra.

Termelékenység és egészség

A termelékenység és a kellemes munkahelyi klíma elválaszthatatlan egymástól. Ez egy aktuális brit tanulmány eredménye, amelynek keretében  két éven keresztül vizsgálták a hőmérséklet és a páratartalom munkahelyi teljesítményre gyakorolt hatását. A tanulmány szerint a cégek pozitív hatásokra számíthatnak a munkavállalók részéről: kevesebb hiányzás, jobb termékminőség, magasabb munkahelyi teljesítmény és fokozottabb kötődés, illetve kreativitás. Ezen felül a páratartalomnak közvetlen hatása van az egészségre is. A nyálkahártya-irritációk, a légúti fertőzések és a szempanaszok a száraz levegő jellegzetes következményei.

Minőség fel, költségek le

A papír, a karton, a fa, a textilrostok, a bőr és számos élelmiszer higroszkópos anyag, mely érzékenyen reagál a száraz levegőre. A kiszáradás, a deformáció, a repedések, a rugalmasság hiánya és a tapadás veszélyeztetik a minőséget és zavarják a feldolgozási folyamatot. Ezen felül kellően magas páratartalom esetén megköthető a por, és optimalizálhatók a ragasztási és lakkozási folyamatok. Számos ragasztási és lakkozási folyamathoz optimális helyiségklíma szükséges a folyamat zavartalan és optimális eredménnyel járó végrehajtásához. A túl száraz vagy túl meleg levegő befolyásolja a megszilárdulást, és csökkenti az enyv és a ragasztó szilárdságát. A lakkozás során az optimális páratartalom védelmet nyújt a túl gyors száradás, ezáltal pedig a buborék- és csíkképződés ellen.

A teljes körű elektrosztatikai védelem érdekében ahol csak lehet el kell kerülni a feltöltődést, és definiált, ellenőrzött kisülést kell biztosítani. Ehhez az optimális páratartalom kétszeresen is hozzájárul: 40 % és 60 % közötti relatív páratartalom esetén természetes, vezető nedvességfilm keletkezik az anyagokon. Ezáltal a rosszul vezető felületek és a szigetelő anyagok is nagyobb vezetőképességűek lesznek. vezetnek. Ez esetben az egész évben szabályozott páratartalom minden ESD-védelmi program biztonságát növelni tudja.

Direkt helyiség párásítás

A magasnyomású technológiával működő direkt helyiség párásítás ma számos ipari alkalmazásnál a technika legújabb állását képviseli. Egyszerű beszerelés, biztonságos vezérlés, csekély energiaköltségek és jó karbantartási hozzáférés – ezek a tulajdonságok  szólnak az iparban

a magasnyomású direkt levegő párásítás  mellett. A direkt helyiség párásítás esetében a levegő párásítók a klímaberendezésbe történő, központi beépítés helyett közvetlenül a gyártócsarnokba, illetve a párásítandó helyiségbe kerülnek beépítésre. A kis méretű, falra vagy mennyezetre szerelt levegő párásítók szükség esetén mikrofinomságú ködöt permeteznek szét, amelyet a helyiség levegője azonnal felvesz, és egyenletesen eloszlik a helyiségben. A mikrofinomságú, 15 μm alatti cseppméretű párásítást a magasnyomású technológia biztosítja, amely a vizet 85 bar üzemi nyomáson préseli keresztül a nagy teljesítményű fúvókákon. A magasnyomású pumpa energiafogyasztása mindössze 700 W, ami a gőz- és sűrített levegőrendszerekhez képest nagyon alacsony.

Egyszerű telepítés

A légtechnika és a vízporlasztás szétválasztásával a rendszerek a klímaberendezéstől függetlenül, csekély építési erőfeszítéssel beszerelhetők. A központi vízelőkészítés és a decentralizált levegő párásítás közötti kapcsolatot speciális, mindössze ujjnyi vastagságú magasnyomású tömlők, valamint áram- és vezérlővezetékek biztosítják. Az egyszerű és rugalmas beépítés a direkt helyiség párásítást különösen utólagos beépítés esetén teszi érdekessé.

A megfelelő víz

A minőség és a higiénia szempontjából döntő fontosságú a vízelőkészítés. A kezeletlen víz nem alkalmas a levegő párásítására. Ennek oka a víz számos összetevője. A baktériumok, csírák, lebegő anyagok, sók és más ásványok nagyon veszélyesek lehetnek az egészségre és a gépek működőképességére. Különösen tiszta helyiségekben, vala- mint a gyógyszer és elektronikai iparban úgy kell előkészíteni a vizet, hogy ne juthasson plusz por a termelőhelyiségekbe. Ennek előfeltétele a többfokozatú vízelőkészítés, amely megtisztítja, fertőtleníti és teljesen ásványmentesíti a vizet.

Hajszálpontosan

A szükséges relatív páratartalmat digitális vezérlőrendszerek szabályozzák, amelyek folyamatosan felügyelik a helyiségek klimatikus viszonyait, és állandó páratartalom szintet biztosítanak. A levegő párásítók aktiválása hajszálpontosan a beállított célérték alatt történik. Mivel a direkt helyiség párásításhoz egyedileg definiált párásítási zónák kerülnek meghatározásra (csarnok vagy részterületek), így a különböző felhasználású helyiségekben különböző célértékek valósíthatók meg.

További információ

A direkt helyiség párásítással kapcsolatosan további információkat itt talál: www.condair-systems.hu/klimaellenorzes

The post A páratartalom és a hőmérséklet jelentősége az iparban appeared first on Műszaki Magazin.