1. A globális alkatrészhiány miatt a szervezetek jobban megfontolják a modernizálást

Az ellátási láncok nemzetközi áruszállítást akadályozó zavarai nem enyhülnek. Továbbra is érintik a kikötőkbe érkező konténerhajókat, illetve a kikötőből az árukat és az alapanyagokat elszállító kamionokat, ez pedig mindenhol messze ható következményekkel jár. Mindez a technológiai ágazat jelentős részére is hatással van, és negatívan befolyásolja a komponensek elérhetőségét és gyártását. Ebből eredően a technológiai modernizációs folyamatok nem zajlanak olyan gyorsan, mint ahogy azt a processzorgyártók szeretnék. A globális áruhiány csúszásokat okoz a GPU-k, a memóriák, egyes tárolók és egyéb más komponensek szállításában is.

Az adatközpontok akkor szembesülnek a legtöbb nehézséggel, ha hardverfrissítéssel próbálják fenntartani az SLA-kat. A termékhiány miatt két lehetőségük marad a frissítésre: vagy felárat fizetnek a készlet „just-in-time” rendszerű fenntartásáért, és légi szállítást vesznek igénybe, vagy pedig növelik függésüket a helyi bérgyártóktól, hogy legyártassák a számukra megfelelő termékeket a műszaki specifikációk alapján. Mindkét lehetőség jelentős befektetést igényel, amit valószínűleg csak a hyperscaler szereplők vesznek fontolóra, ám ezzel legalább ők kiiktathatják az ellátási lánc szűk keresztmetszeteit, és gondoskodhatnak a termékek rendelkezésre állásáról.

“Az egész világot érintő elhúzódó ellátási problémák ellenére a Kingston Technology Magyarországon is töretlenül képes kiszolgálni a vállalatok adattárolási igényeit a beszállítóinkkal és az ügyfelinkkel fennálló erős partnerkapcsolatainknak köszönhetően. Ez pedig a folyamatosan növekvő hazai értékesítési adatokban is megmutatkozik”

– hangsúlyozta Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

2. Internetbiztonsági szempontok határozzák meg az új technológiabeszerzési igényeket

A SolarWinds, illetve a Kaseya és a többi, közelmúltbeli zsarolóvírusos támadás példájából megtanulhattuk: nem az a kérdés, hogy áldozatul esünk-e egy támadásnak, hanem hogy mikor. Tavaly több összehangolt támadás indult több magyar kormányzati oldal ellen is, és még a büntetés-végrehajtás honlapját is eltérítették. A biztonság tehát az IT-beszerzések kulcstényezőjévé vált, ahogy egyre több szervezet próbálja mérsékelni a kockázatot és javítani a sérülékenységeket. A járvány alatt általánossá vált hibrid munkavégzés miatt a biztonsági csapatoknak megnövekedett támadási felületet kell kezelniük. Számos IT-szervezetnél már bevált gyakorlattá vált, több szabályozott iparágban pedig már egyenesen kötelező az olyan eszközök használata, mint a többfaktoros hitelesítés, a VPN-hozzáférés vagy a titkosított felhőalapú adattárolás. 2020-as adatok szerint a magyar vállalatok közel 70 százaléka VPN-használattal javította kiberbiztonságát az otthoni munkavégzésre való átálláskor, a cégek egyharmada (34 százalék) pedig szigorúbb felhasználói jogokat is bevezetett. A szervezetek több mint fele a munkatársak megfelelő oktatására is nagy figyelmet fordított.

A legtöbb informatikai és biztonsági szervezet számára most az az égető kérdés, hogy több-e a redundáns, titkosított rendszerek kialakításának költsége, mint az incidensek és a visszaállítás kapcsán jelentkező kiadások. A legutóbbi adatbiztonsági incidensek és támadások azt mutatják, hogy a visszaállítás csillagászati költségekkel járhat. Nem csupán a sérült vagy tönkretett infrastruktúra újjáépítésének kiadásai miatt, hanem azért is, mert az üzletmenet fennakadását is orvosolni kell, és az ügyfelek adatainak kiszivárgása miatt a szervezeteknek esetlegesen bírságokat is fizetniük kell. Így egyre több informatikai és adatközponti vezető használ titkosított meghajtókat, és ezzel párhuzamosan sokan alkalmaznak komplex stratégiát a redundancia terén.

3. A tartalom robbanásszerű növekedése nyomás alá helyezi a felhőalapú adattárolókat

Napjaink 5G infrastruktúrája megkönnyíti a fogyasztók számára az online videónézést, illetve a tartalmak készítését és megosztását több közösségi platformon és oldalon. Az elmúlt években robbanásszerű fejlődés zajlott le a tartalomkészítésben, és ez a trend egyelőre nem látszik lassulni. Sőt, a Cisco friss becslése szerint újabb tizenötszörös növekedés várható az élő videók és a tartalmak készítése terén 2022 végéig.

A nézőszám exponenciális növekedése mellett a fogyasztói alkalmazások tárhelyigényének kielégítése az egyik legnehezebb feladat. A TikTok és a hasonló népszerű szolgáltatások modellje lehetővé teszi a nézők számára, hogy maguk is tartalomkészítővé váljanak, reagáljanak mások tartalmaira és egyéb módosításokat végezzenek, ami kihívás elé állítja az adattárolás jelenlegi módszereit.

Egy normál egyperces mobilvideó például csak 100-200 MB tárhelyet igényel. De ha ez a videó (pl. népszerű táncos, zenés vagy reakcióvideó) tartalomgenerálási ponttá válik, akkor több tucat, sőt – népszerűségtől függően – akár több millió különböző változata is létrejöhet. Így az eredetileg 100 MB-os tárhelyigény a hihetetlen vírusszerűséggel terjedő videóknál akár több száz TB-ra is nőhet. Ilyen volt például a „couch guy” videó esete, amiről a reakcióvideók mellett számtalan paródiavideó is született.

Hozzá kell tenni, hogy a videók többsége nem örökéletű, és az alkalmazások egy része csak adott időn keresztül őrzi meg a tartalmakat. Ugyanakkor a videókészítési szolgáltatások rugalmassága miatt az adatközpontoknak ki kell tudniuk szolgálni a dinamikus növekedést, és persze a késleltetést is minimalizálniuk kell lejátszáskor a zökkenőmentes felhasználói élményhez.

Bár az iparág jövője sok bizonytalanságot rejt, kristálygömb nélkül is világosan látható a fejlődés iránya. Itt az ideje, hogy a vállalatok felülvizsgálják céljaikat és szükségleteiket, hogy a legjobbat hozhassák ki a 2022-es évből.

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

The post Alkatrészhiány, zsarolóvírusok és adatrobbanás uralják az adatközpontokat 2022-ben appeared first on Műszaki Magazin.

Olyannyira elterjedt a fogalom, hogy ma már sokszor azonosítjuk az adathalmazokból kinyert információk elemzésének fejlett módszereivel, pl. a prediktív és viselkedési analitikával is. Ehhez a hagyományosan széttagolt adatsorokat összekapcsolt adatpontokká kell alakítani, amivel minden eddiginél jobb rálátást nyerhetünk az információkra. A gyors fejlődés és a 2023-ra várhatóan már 103 milliárd dolláros forgalmat produkáló big data analitikai piac bővülésének eredményeként növekszik az igény az olyan technológiák iránt, mint pl. a mesterséges intelligencia (MI), a gépi tanulás és a mélytanulás. Ezek révén a szervezetek egyre hatékonyabban hasznosíthatják az algoritmusokat az átfogó adatelemzések készítéséhez. A Kingston Technology legutóbbi e-könyvében a vállalat szakértői és az iparág vezető képviselői olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy miként változtatja meg az MI a munkánkat és magánéletünket, és hogyan fokozza az igényt a még nagyobb sebesség és teljesítmény iránt.

Kik az úttörők az MI bevezetésében?

A pénzügyi szektor az elsők között kezdett komoly összegeket fordítani a mesterséges intelligencia és a gépi tanulási algoritmusok használatára. Az MI minden területen bevethető: a részvényárfolyamok előrejelzésének ellenőrzésétől a portfólióoptimalizáláson keresztül a nagyfrekvenciájú kereskedésig. A pénzintézetek MI segítségével elemzik a piaci trendeket. Maguktól tanulni képes algoritmusokat dolgoznak ki például annak érdekében, hogy minden egyes új változat jobban segítse őket a nyereség optimalizálásában a hiteligénylések értékelése során.

A pénzügyi szektor mellett az MI és a mélytanulás szinte minden más iparágban is elősegíti a döntéshozatalt és a fejlődést. A mesterséges intelligencia az elmúlt évtizedben számos területen beváltotta a hozzá fűzött reményeket a problémák megoldása terén, az ügyfelek viselkedésének jobb megismerésétől kezdve a mobiltelefonok billentyűzárának arcfelismerés-alapú feloldásáig. Az MI gépi tanulási szegmense tovább növeli a lehetőségeket a virtuális személyi asszisztensek, chatbotok, valamint marketingautomatizációs és beszédfelismerési megoldások fejlődésével.

„Az MI az egészségügyre is komoly hatást gyakorol. Lehetővé teszi, hogy az ellátásban dolgozó szakemberek jobban átlássák a páciensek állapotára jellemző napi mintákat és a betegek folyamatosan változó igényeit. Az OECD szerint a mesterséges intelligencia a távgyógyászatban és a szűrésben is fontos szerepet játszik, segít felderíteni a gyógyszerek kölcsönhatásait, és a gyógyszerkutatást is támogatja. Az MI a koronavírus-járvány idején is értékes segítséget nyújt a betegadatok feldolgozásához és elemzéséhez, a kockázati csoportok beazonosításához és az alkalmazandó kezelések kiválasztásához. Az MI továbbá a kórházi és szállítási folyamatok kockázatos feladataihoz is bevonható. Az elkövetkező években tanúi leszünk, miként alkalmazzák majd a technológiát egyre szélesebb körben a gyógyszerfejlesztés során”

– mutat rá Pasi Siukonen, a Kingston Technology műszaki erőforrásokért felelős csoportjának vezetője.

Hogyan lehet érdemi változásokat elérni az MI-vel?

Az MI nem csak a hatékonyság növelésére és a munkaigényes feladatok észszerűsítésére használható. A gépi tanulásnak és a mélytanulásnak köszönhetően az MI-alkalmazások közel valós időben képesek tanulni az adatokból és az eredményekből. Elemezni tudják többféle forrás új információit és igazodnak hozzájuk, ráadásul olyan fokú pontossággal, amely óriási jelentőséggel bír az üzleti életben, és messze meghaladja az emberi teljesítőképesség határait. Az önoptimalizálás és az önálló tanulás révén a mesterséges intelligencia folyamatosan növeli az általa teremtett üzleti előnyöket.

 Az MI rendelkezik a megértés és a felismerés képességével – legyen szó az ügyfelek szokásairól, meggyőződéséről, kielégítetlen szükségleteiről, vagy éppen arról, mennyire működik hatékonyan egy épület az energiafelhasználás, az alapterület kihasználtsága és a látogatottság szempontjából. Az MI-t használó vállalatok az így szerzett adatokat jobb előrejelzések készítésére, tervezésre és felkészülésre használhatják fel. Ha emellett a cégek a szükséges területeken az emberi gondolkodás kreativitására és az empátiára is mernek támaszkodni, óriási változásokat érhetnek el – iparágtól függetlenül.

„Az MI-vel kitágíthatók a számítógépes rendszer teljesítőképességének határai. A kvantumszámítástechnika bevezetésével fel fog gyorsulni például a természetes nyelvi feldolgozás (NLP) fejlődése, és ennek révén olyan, már jelenleg is használt eszközök válhatnak hatékonyabbá a jövőben, mint a szinte valós idejű élő fordítás vagy az automatikus beszédfelismerés a kommunikációs eszközökön (például telefonon és chatben). Az MI ma még nem ismert problémák megoldásában is segítségünkre lesz. Egyre több, korábban emberek által vezérelt eszközbe fog beépülni az önálló intelligens tanulás képessége és az önfenntartó funkcionalitás”

– hangsúlyozza Pasi Siukonen.

Az MI hatása az adattömeg növekedésére

Az IDC előrejelzése szerint az általunk létrehozott és fogyasztott digitális adatok mennyisége 2025-re 175 zettabájtra fog nőni. Ez több mint négyszeres növekedést jelent a 2019-ben keletkezett 40 zettabájtnyi adathoz képest. 2022-re a globális big data és üzleti analitikai megoldások piacának éves forgalma várhatóan eléri a 274,3 milliárd dollárt.

Az MI és az adattömeg növekedése kétségkívül elválaszthatatlan egymástól. Mivel az előttünk álló évtized az adatokról fog szólni, azok a szervezetek lesznek sikeresek, amelyek képesek a mesterséges intelligenciával és más hasonló technológiákkal összegyűjteni és hasznosítani az adatokat. Az ebben rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásában kritikus szerepet fog játszani a célnak megfelelő infrastruktúra, amely a legújabb CPU-kkal/GPU-kkal, következő generációs memóriát és NVMe SSD-ket tartalmazza.

A big data robbanásszerű növekedése nem áll le, és vele párhuzamosan az MI és a gépi tanulás szerepe is tovább erősödik. Az idén az előrejelzések szerint a világ minden lakójára másodpercenként 1,7 megabájtnyi újonnan keletkező adat jut – képzeljük csak el, mennyi adatot jelent ez egy teljes szervezetre és ügyfélkörének adatbázisára nézve. Ezért mélyebbre kell ásni az adatokba és értelmezni kell őket, különösen, ha az emberi viselkedés megértése a cél. Ehhez pedig több és hatékonyabb adatfeldolgozásra van szükség a CPU-k/GPUk vagy a memória segítségével, ez ugyanis tovább javítja az adatok értelmezésének minőségét. 

Azoknak a szervezeteknek, amelyek szeretnének kitűnni versenytársaik közül, mindenekelőtt el kell sajátítaniuk az adatok megfelelő kezelését és tárolását. Ezután jöhet az MI és a gépi tanulás alkalmazása ahhoz, hogy megszerezzék az ügyfelekkel, versenytársakkal, szállítókkal és a teljesítményt befolyásoló piaci viselkedéssel kapcsolatos rejtett tudást. A fejlődés ösztönzéséhez az egyre kifinomultabb alkalmazások megjelenésével elengedhetetlen a gyors és megbízható SSD-k használata. A Kingston Technology az Ask an Expert szolgáltatással segíti a vállalatokat a hatékony infrastruktúra megtervezésében. A vállalat szakértői felmérik a projekt- és rendszerkövetelményeket, és ezek alapján megtervezik a cégek számára a megfelelő tárolómegoldást.

A mesterséges intelligencia jövője

A Covid-19 világjárvány sok esetben felgyorsította a már egyébként is folyamatban lévő technológiai kezdeményezéseket. A változás, az alkalmazkodás és a túlélés szükségszerű elemévé vált a digitális átalakulás. Ehhez pedig a szervezeteknek fel kell készíteniük a rendszereiket, munkatársaikat és folyamataikat az olyan technológiák bevezetésére, mint az MI, a gépi tanulás és a mélytanulás.

 A prognózisok szerint továbbra is az MI és a big data kombinációja lesz a legnagyobb változásokat hozó tényező a digitális világban. A globális adattömeg exponenciális növekedésével szorosan összehangolva kell fejleszteni az MI-képességeket, aminek messze ható következményei napról napra világosabban látszanak. Vannak azonban olyan technológiák is – köztük az 5G –, amelyek nagy mértékben befolyásolják majd, hogyan tudjuk érdemi módon hasznosítani a mesterséges intelligenciát. Főként azért, mert az 5G rengeteg feldolgozásra váró és tanulási lehetőséget biztosító, valós idejű adatot fog generálni. Ahogy egyre több eszköz kapcsolódik egymáshoz, illetve az internetre, és egyre általánosabbá válik az MI használata, olyan adatáradat indulhat el, amit nagyon nehéz lesz továbbítani.

„Az általunk használt adatok mennyisége olyan mértékben növekszik, hogy a Földön előállított elektromos energia többségét hamarosan IT-eszközök üzemeltetésére fogjuk használni. Hogy a folyamat kezelhető maradjon, intelligensebb módszereket kell találnunk arra, hogy a kívánt végeredményt kevesebb adat felhasználásával, a végfelhasználóhoz közelebb érjük el”

– hangsúlyozza Simon Besteman, a Kingston tanulmányának egyik szerzője, a holland hostingszolgáltatók érdekképviseleti szervezete, az ISPConnect vezérigazgatója.

The post A big datától a gépi tanulásig – Mit hoz a jövő a mesterséges intelligencia számára? appeared first on Műszaki Magazin.

A koronavírus-járvány egyértelműen felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, és a technológia teljes mértékben átalakította a vállalatok működését. A cégeknek pár hét alatt kellett levezényelniük azokat a digitális transzformációs projekteket, amelyeket egyébként hónapok vagy akár évek alatt terveztek véghez vinni. A munkavállalók részéről az internet-hozzáférés létkérdéssé vált, a digitális megoldások pedig az élet minden területén megjelentek az online csoportmegbeszélésektől kezdve a videós kocsmakvízekig. A Kingston Technology az üzleti szféra digitális szakértőivel együtt összefoglalja, milyen technológiai trendekre számíthatunk 2021-ben.

Távmunka mint új norma

Az üzleti működés és a mindennapi élet szempontjából egyaránt az otthoni munkavégzés széles körű elterjedése volt az egyik legnagyobb változás 2020-ban. Ám a távmunka, illetve a hibrid otthoni munkavégzés várhatóan a közösségi távolságtartás és a koronavírus-világjárvány miatt hozott egyéb korlátozások feloldása után is az új norma része maradhat a vállalatok működésében. Ennek fenntartását elsősorban a munkavállalók által élvezett nagyobb rugalmasság és a céges költségmegtakarítás tovább ösztönözheti. Frank Jennings felhőmegoldásokra és GDPR-ra szakosodott ügyvéd szerint sokan hozzászoktak az ingázást kiiktató, jobb technológiai feltételeket teremtő otthoni munkához. A szakember arra számít, hogy a home office a korábbinál sokkal hangsúlyosabban lesz jelen a modern, rugalmas munkavégzési gyakorlatban.

Ezzel párhuzamosan fontos a cégen belüli csapatok kommunikációs, irányítási és csapatmunka-készségeinek, valamint önállóságának fejlesztése is. Giuliano Liguori digitális transzformáció szakértő azt tanácsolja a vállalatoknak, hogy coaching programokkal támogassák a távmunkában dolgozó csapatokat. Ezek során a munkavállalók olyan készségeiket fejleszthetik, amelyek távmunka esetén is produktív és együttműködő környezet kialakítását teszik lehetővé. Ehhez kapcsolódóan Ellie Hurst, az Advent IM IT biztonsági cég marketingvezetője szerint a kiberbiztonsági és adatvédelmi témájú oktatási és felvilágosító programok száma is emelkedni fog.

 Átalakuló IT-vezetői szerepkör

Ezután is jelentős kihívást jelent majd a vállalatok számára a kiberbiztonság és az adatvédelem, amit tovább bonyolít az egyre általánosabbá váló távoli működés. Az „árnyék IT”, vagyis a munkatársak által az IT-részleg tudomása és jóváhagyása nélkül használt technológiák és eszközök, új biztonsági nehézségekhez vezetnek, amelyek kezelése célzott oktatást és iránymutatást igényel a szervezetek részéről.

Az internetes biztonsági fenyegetések gyorsan változó környezete, valamint a technológia hatóköre és alkalmazása át fogják alakítani az IT-vezetők szerepét. Rafael Bloom technológiai szakember úgy véli, hogy a pozíció megnevezésére a jövőben találóbb lehet a „digitális szolgáltatási vezető”, tekintve, hogy sok hagyományos IT-feladat helyét a felhő és a SaaS (Software as a Service) veszi át. Az IT-vezetőknek döntő szerepük lesz a távmunkások támogatásában és a kiberbiztonsági intézkedések megvalósításában.

Mivel az eszközök az iroda helyett egyre inkább az irodán kívül találhatók (a vékony kliensek és vékony asztali gépek helyét laptopok és táblagépek veszik át), az IT-részlegeknek új rendszereket kell beszerezniük, amelyeknél a biztonsági konfiguráció felülvizsgálatára van szükség, egyebek mellett szigorúbb hitelesítési szabályokra, monitorozási és auditálási képességekre. A hibrid otthoni munkavégzéshez az is fontos, hogy ezek a rendszerek az irodai és az otthoni viszonyokhoz is tudjanak alkalmazkodni, így a beruházások során ügyelni kell a produktivitás és a költséghatékonyság közötti kényes egyensúlyra. A bizalom természete is megváltozik a távmunkával: itt is egyensúlyt kell teremteni a produktivitás minél kevésbé zavaró monitorozása és aközött, hogy az otthonról dolgozók úgy érezzék, változatlanul élvezik munkáltatójuk bizalmát.

Mesterséges intelligencia és kiberbiztonság

A mesterséges intelligencia (MI) hasznos eszköz lesz a kiberbiztonság támogatására 2021-ben. A különböző helyszíneken dolgozó munkatársaik miatt a cégeknek jobban kell támaszkodniuk az automatizációra és a gépi tanulásra a kiberbiztonsági és adatvédelmi intézkedések megvalósításakor, különösen a céges hálózathoz való külső hozzáférés biztosítása terén. Nigel Tozer megoldásmarketingért felelős igazgató úgy gondolja, hogy az MI a vállalatok elleni kibertámadásokban is szerepet kaphat. Az internetes bűnözők már sokkal fejlettebbek, mint korábban, és az eszközeik is egyre kifinomultabbak, ezért ahogy egyre több vállalat alkalmazza az MI-t a védekezésben, úgy az a támadók oldalán is meg fog jelenni.

Az MI mellett más eszközöket és folyamatokat is be fognak vetni az internetes biztonsági kockázatok enyhítésére. A Hubgets társalapítója, Elena Carstoiu SASE (Secure Access Service Edge) megoldások alkalmazását javasolja, amelyek „helyszínsemleges” működést és helytől, alkalmazásoktól és eszközöktől független, biztonságos hozzáférést garantálnak a szervezetek számára – ami különösen fontos most, amikor egyre több csapat dolgozik távolról.

A mesterséges intelligencia tehát 2021-ben is fontos szerepet fog játszani – a dolgok internete (IoT), a Big Data és a felhő mellett. Tozer előrejelzése szerint az MI használatával kapcsolatban valószínűleg ismét fellángolnak majd az adatvédelmi viták, különösen az arcfelismerési technológia alkalmazása kapcsán. Másrészt, az ISP Connect szervezet prognózisa alapján az MI még nem érte el lehetőségei határát, és nem 2021 lesz a nagy áttörés éve.

 A technológia jövője

Az otthoni munkavégzés szigorúbb szabályozása és a technológiai fejlődés erősödése mellett idén a cégek IT-költségvetésében is növekedés várható. A Ramsac ügyvezető igazgatója, Rob May szerint a költségvetés emelésének célja a hatékonyságot, a produktivitást, a kiberbiztonságot és a távoli munkaerő támogatását javító, új technológiai projektek megvalósítása. A napi szinten zajló online üzleti aktivitás bővülésével az IT-költségvetést is hozzá kell igazítani a digitális átalakulás különböző aspektusaihoz.

Az MI kiberbiztonságban betöltött hangsúlyosabb szerepe és az IT-költségvetés várt növelése mellett 2021 egyéb új és erősödő trendeket is hoz majd. Roland Broch digitális infrastruktúra projektmenedzser az MI-t és a gépi tanulást a komplett automatizációs megoldásba illesztő „hiperautomatizáció” megjelenésére – sőt akár az automatizáció automatizálására – számít. Rafael Bloom szerint a bizalom értékes, bizonyítható tömegcikké válik – gondoljunk csak az álhírek, az online károkozás és a láthatatlan adatkezelés problémájára –, míg Rob May várakozása szerint tovább fog erősödni az internetes biztonság fontossága. Utóbbi helyét akár át is veheti a kibertámadásokkal szembeni ellenállóképesség (kiberreziliencia).

„Bár lehet, hogy az említettek közül nem mindegyik prognózis válik valóra – és akár meglepetésekben is lehet részünk –, a Kingston mint a memóriatermékek és technológiai megoldások globális piacvezetője továbbra is megbízható tanácsadóként segíti a vállalatokat a digitális átalakulásban. Legyen szó mesterséges intelligenciáról, kiberbiztonságról vagy más technológiai fejlesztésről, minden területen hatékonyan támogatjuk ügyfeleinket üzleti igényeik kiszolgálásában”

– tette hozzá Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

The post A tech szakértők szerint ezek lesznek a legfontosabb trendek 2021-ben appeared first on Műszaki Magazin.

A Gartner különböző felhasználási területekre bontva vizsgálja a félvezetőlapkák piacát: PC-k, adatközpontok, okostelefonok, IoT és egyéb alkalmazások. A Kingston jelenlegi helyét a Gartner által becsült 7,84 milliárd USD értékű költésének köszönheti, mellyel 1,6 százalékos piaci részesedést tudhat magáénak a félvezetők piacán.

A Kingston most került be először az első tízbe azóta, hogy a Gartner 2007-ben megkezdte a piaci részesedés vizsgálatát a félvezető lapkákra költött összeg alapján. Az előrelépés részben annak köszönhető, hogy a Kingston számos okoseszközöket gyártó OEM és ODM kiemelt memóriaszállítója, és folyamatosan kedvező ár-érték arányt és szolgáltatásokat kínál ezekben a szegmensekben. Az összes termékcsaládot – a DRAM-ot, az SSD-t és a beágyazott megoldásokat is – figyelembe véve a Kingston 2018-ban több mint 14 ezer milliárd megabájtnyi memóriát gyártott. Ez az óriási volumen jól érzékelteti a vállalat erejét, pozícióját és fontosságát az iparágban.

A Gartner tanulmányából kiderül, hogy az utóbbi években megnövekedett chip felhasználás a gyarapodó okostelefon és asztali számítógép eladásoknak köszönhető. Az érintett területek vezető gyártói ennek köszönhetően tovább növelték piaci részesedésüket és vásárlóerejüket. A Gartner várakozásai szerint más, bővülő piacok, például a felhőszerverek és az IoT eszközök szegmense további keresletet generálnak a jövőben, elsősorban Kínában. Vásárlóereje, globális partnerkapcsolatai, valamint Kínában és Ázsia csendes-óceáni régiójában található gyártólétesítményei révén a Kingstonnál minden feltétel adott ahhoz, hogy kiaknázza ezeket a növekedési lehetőségeket.

„Bár a Kingston sikerének alapja továbbra is a szerver- és rendszermemória gyártása, az elmúlt tizenöt évben rendkívül jól alkalmazkodtunk termékeinkkel az iparági változásokhoz és a mindenkori piaci igényekhez. Ennek köszönhetően a Kingston a világ egyik legnagyobb SSD-szállítójává vált, és közel egy évtizede látjuk el beágyazott memóriamegoldásokkal a különböző iparági szegmenseket, köztük az orvosi műszerek, a diagnosztikai berendezések és a repülőgépeken használt fedélzeti szórakoztatórendszerek gyártóit. Memóriáink ezenfelül számos hétköznapi eszközben is megtalálhatók, például robotporszívókban, fitneszkarkötőkben, videós biztonsági kaputelefonokban és okosórákban”

– mondta Robert Allen, a Kingston marketingért és műszaki szolgáltatásokért felelős európai igazgatója.

A Gartner táblázata a tíz legnagyobb OEM lapkaköltéssel rendelkező vállalatról:

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Kép: https://www.kingston.com/

The post Gartner: A Kingston a világ legnagyobb félvezetőlapka-vásárlói között appeared first on Műszaki Magazin.