A megújuló energiaforrások, köztük a napelemes rendszerek térnyerésével az energiaszektornak korábban soha nem látott kihívásokra kell megoldást találnia. A megújuló technológiák elterjedésével az ügyfelek maguk is energiatermelővé válhatnak, ehhez azonban évről évre egyre több napelemes rendszer hálózati csatlakozásához kell megteremteni a műszaki feltételeket. Az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló együttműködésben megvalósuló Danube InGrid projekt – mely 2021 decembere óta kiemelten közérdekű beruházás – egy nagy lépés az említett kihívásra adható válasz irányába az Észak-Dunántúlon.

Az E.ON Hungária Csoport a projekt keretében megerősíti és bővíti a meglevő villamos hálózati infrastruktúrát, hogy intelligens technológiák segítségével integrálja a hálózatba a dinamikusan növekvő, megújuló alapú lakossági villamosenergia-termelést. A hagyományos hálózatépítések mellett az okos hálózati eszközök alkalmazása, az intelligens mérés és a fogyasztók bevonása gazdaságilag hatékonyabb működést, rugalmas hálózati integrációt és jobb ellátásbiztonságot eredményeznek majd.

„Az E.ON a jövő energiahálózatát építi. Ennek a munkának a legfőbb sarokköve, hogy a megújuló energiaforrásokat a már üzemelő áramhálózatba illesszük. A Danube InGrid program hűen tükrözi elkötelezettségünket, hogy következetes munkával egy zöld termelésre és aktív fogyasztókra fókuszáló, modern és hatékony hálózatot hozzunk létre. Ez a célkitűzés csak nagyarányú és folyamatos hálózatfejlesztéssel valósítható meg, amelyben a legújabb technológiákat és eljárásokat is alkalmazzuk”

– mondta Béres József, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese.

A program keretében 2021-ben Öttevényben és Gyermelyen új transzformátorállomások épültek a kapcsolódó vezetékhálózatokkal együtt, valamint idén februárban fejeződött be Székesfehérvár déli alállomásának bővítése, összesen 2,75 milliárd forintból. Az állomások építéséhez többek között a Siemens Zrt. iparági csúcsminőséget képviselő berendezéseit használták.

Az Észak-Dunántúl áramhálózatának fejlesztése az idei éveben is kiemelt beruházásokkal folytatódik. Kisbéren egy új létesítmény, egy zöldmezős alállomás építési munkálatai kezdődnek. Zalaszentgróton várhatóan év végével indul el a jelenleg üzemelő transzformátorállomás fejlesztése.

Az E.ON emellett két új nagyfeszültségű távvezetéket is létesít a projekt keretében – egy 63 km-es szakaszt a Bakonyon keresztül és egy 49 km-es vonalat Csorna-Répcelak-Csepreg között, hogy az e térségben élők számára is a lehető leginkább zavartalan legyen az áramellátás.

Összesen több mint 6000 távműködtetésű kapcsolóberendezés, illetve zárlatjelző telepítése is megkezdődött a program keretében. A fejlesztések legfontosabb hatása az ügyfelek szempontjából, hogy a hálózat így könnyebben ellenőrizhető és távolról is még több ponton irányítható lesz, ezzel hozzájárulva az esetleges üzemzavarok gyorsabb elhárításához.

A kiviteli tervek elkészítésével további zöldmezős alállomás építések és bővítések indulnak, ezek Répcelak, Szombathely, Veszprémvarsány, Várpalota, Zirc és Lepsény településeket érintik majd. Ezen beruházások átadására 2024-ben, illetve 2025-ben kerül majd sor.

The post A jövő energiavilágára készülnek az Észak-Dunántúlon appeared first on Műszaki Magazin.

Danube InGrid néven, magyar-szlovák együttműködésben indult el az elmúlt évek legnagyobb villamosenergia-hálózatfejlesztése az Észak-Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában. Az Európai Unió által támogatott beruházásnak köszönhetően kiépül a jövő okos hálózata, amely lehetővé teszi a megújuló energiaforrások, köztük az egyre növekvő számú napelemek hálózati csatlakozását és megoldást ad a folyamatosan növekvő áramfogyasztás villamoshálózati kihívásaira. A 2020-2025 között megvalósuló projekt költségvetése nemzetközi szinten több mint 100 milliárd forint. Az energiacég az első két fejlesztést Öttevényben és Székesfehérváron valósítja meg. A projektet a június 22-én tartott nyilvános konzultáció keretében ismerhették meg az érintettek.

A megújuló energiaforrások, elsősorban a napelemes rendszerek terjedése új kihívás elé állítja az energiaszektort. Míg korábban a hálózat fő feladata az volt, hogy az erőművekben megtermelt energiát eljuttassa az ügyfelekhez, ma már egyre több ügyfél maga is energiatermelővé válik, emiatt szükséges a meglévő hálózatok fejlesztése. Az E.ON Hungária Csoport emiatt valósítja meg a Danube InGrid programot, melyben az új energiavilágra felkészülve, intelligens technológiák segítségével, valamint a villamoshálózat nagyarányú fejlesztésével és bővítésével biztosítják az a kettős célt, hogy zöldüljön a régió energiatermelése, miközben mind a vállalati, mind a lakossági ügyfelek számára zavartalan legyen az energiaellátás.

„A Danube InGrid projektben a jövő okos hálózatát építjük ki. Beruházásunk azt az üzenetet közvetíti, hogy bárki gondolkodhat fejlődésben – zöld megoldásokban, napelemben vagy e-mobilitásban –, mert ehhez már épül az az okos villamosenergia-hálózat, ami a teljes ökoszisztéma alapját jelenti. Mindenki részt vállalhat a jövő fenntartható Magyarországában és mi készen állunk arra, hogy ezt együtt valósítsuk meg”

– mondta Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója.

A program céljai összhangban vannak Magyarország klíma- és energiastratégiájával. A 2025-ig több lépcsőben megvalósuló hálózatfejlesztés azt a kormányzati célt is támogatja, hogy az ország energiaellátását az atomenergia mellett leginkább megújuló alapon, főként napenergiával tudjuk biztosítani.

„Az európai uniós és magyar nemzeti energia- és klímacélokkal összhangban Magyarország egyértelmű célja, hogy növelje a megújuló alapú energiatermelést, és biztonságos, megfizethető energiaellátást biztosítson. Ennek megvalósításában az átviteli rendszerirányítók és a villamos energia elosztók kulcsszerepet töltenek be”

– mondta el a programról szóló nyilvános konzultáción Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár. Hozzátette:

„Magyarország Kormánya támogatta a „Danube InGrid” projekt közös érdekű európai projektté nyilvánítását. Ez lehetővé teszi nagyszámú megújuló villamosenergia-termelő hálózati csatlakozását, a hálózat hatékony és a Tiszta Energia Csomaggal összhangban álló működtetését, illetve hozzájárul a szolgáltatás színvonalának, valamint az ellátásbiztonságnak a növeléséhez az Észak-Nyugat-Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában egyaránt.”

A projekt tervezett költségvetése az E.ON részéről 2020-2025 között megközelítőleg 50 milliárd forint (137 millió euró). Az energiacég a Danube InGrid keretén belül tervezett hazai beruházásaira az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből 35%-os uniós támogatást nyert el, mintegy 17 milliárd forint értékben, míg a két szlovák résztvevő esetében a támogatás összege 19 milliárd forint. A határokon átnyúló, az energiapiacok közötti mélyebb integrációt szolgáló projektet az Európai Unió is kiemelten kezeli.

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatta, hogy a Danube InGrid projekt felkerüljön az EU közös érdekű projektek (PCI) listájára, mely előfeltétele volt az európai pénzügyi források elnyerésének. Örömmel állapítjuk meg, hogy a projekt előkészítése a terveknek megfelelően halad előre és természetesen a továbbiakban is elősegítjük annak megvalósulását”

– hangsúlyozta előadásában Ságvári Pál a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. Mint mondta,

„a dekarbonizált energiarendszer elérése érdekében jelentős hálózati fejlesztéseket kell megvalósítani a következő évek során. Bízunk benne, hogy a Danube InGrid jó példaként bátorítani fog még több projektgazdát hasonló pályázatok benyújtására, hiszen az európai források becsatornázása jelentős anyagi terhet vesz le a magyar fogyasztók válláról”

– tette hozzá a hivatal elnökhelyettese.

Az E.ON a program keretében 132 kV-os távvezetékeket és okoshálózati elemeket telepít, valamint alállomási kapacitásbővítéseket és -építéseket végez. Az energiacég mikroállomásokat is létesít, az elsőt Öttevényen, valamint bővíti a Székesfehérvár-Dél alállomást. Ezen túlmenően a hálózat megerősítésének érdekében két hosszabb távvezetéket épít, így növelve tovább az ellátásbiztonságot és a megújuló energia hálózati felvevőképességét a teljes Észak-Dunántúlon és Nyugat Szlovákiában.

A fejlesztések alapot teremtenek a régió gazdaságának további fejlődésére, rugalmas és gyors energiaellátást kínálva az új beruházások és ipari létesítmények számára, továbbá gyorsítva a lakosság növekvő villamosenergia-igényének ellátását.

The post A jövő villamosenergia-hálózata épül az Észak-Dunántúlon appeared first on Műszaki Magazin.

A tájékoztatás szerint csatlakozva az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszerhez (ERTMS), Magyarország legforgalmasabb vasútvonalain is kiépül a GSM-R (Global System for Mobile Communications – Railway) hálózat. A korszerű technológiát és a legmodernebb eszközöket felvonultató, egységes GSM-R rendszer jelenleg mintegy 1000 kilométer hosszú vasútvonal mentén biztosít professzionális mobil kommunikációs összeköttetést.

A közleményben felidézik, hogy az Európai Unió a vasúti közlekedési rendszerek egységesítése és az országok közötti átjárhatóságának megteremtése, a személy- és teherszállítás hatékonyabbá és versenyképesebbé tétele érdekében döntött az európai nemzetközi vasúti folyosókon az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer (ERTMS) bevezetéséről.

A már több uniós tagállamban működő GSM-R kommunikációs rendszerhez csatlakozó magyarországi GSM-R hálózat folyamatosan kiváltja a heterogén és egyre nehezebben üzemeltethető analóg vasúti rádiós rendszereket, így kiépítése komoly és előremutató változásokat hoz a magyarországi vasúti közlekedésben – írják a közleményben.

A projekt első fázisának megvalósulásával a Magyarországon áthaladó két nagy nemzetközi vasúti folyosó – a Hamburg-Bécs-Budapest-Athén, és a Lyon-Trieszt-Ljubljana-Budapest – kommunikációs rendszere válik egységessé és átjárhatóvá. Ez azt is jelenti, hogy bármely ország vasúti szerelvénye úgy tud közlekedni a tagországok vasúti folyosóin, hogy útját nem akadályozza a kommunikációs rendszerek különbözősége – fejtették ki.

Az Európai Uniós támogatással megvalósuló projekt kedvezményezettjeként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. a legforgalmasabb vasúti folyosókon, így például a budapesti agglomeráció számos vonalán, illetve a Budapest-Székesfehérvár, a Budapest-Hegyeshalom, a Győr-Zalaegerszeg-Bajánsenye, a Budapest-Szolnok-Püspökladány, a Szolnok-Lökösháza, valamint a Sopron-Szentgotthárd vonalak mentén építette ki a szolgáltatást.

A beruházás első fázisának sikeréhez a vasúttársaságok aktív közreműködése is hozzájárult, a kiépített rendszer a magyar állam tulajdona, üzemeltetését a MÁV és a GySEV végzi – közölte a NISZ Zrt.

A GSM-R rendszer szállítását és a rendszer integrálását a Kontron Transportation Hungary Kft. – korábbi nevén Kapsch CarrierCom Kft. – és az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. alkotta konzorcium végezte a NISZ Zrt. közbeszerzési eljárása nyerteseként a Széchenyi 2020 program keretében – tájékoztatott a NISZ Zrt.(MTI)

Forrás: gazdasagportal.hu

The post Befejeződött a magyarországi GSM-R hálózat kiépítésének első fázisa appeared first on Műszaki Magazin.

“IoT vállalatként a Bosch régóta folytat kutatásokat az 5G témájában. Az új kommunikációs szabvány kulcsfontosságú az automatizált és hálózatba kapcsolt vezetéshez, és a jövő gyárának egyik alapvető eleme”

– mondta Dr. Michael Bolle, a Bosch csoport digitális és technológiai igazgatója.

A Bosch azt követően, hogy megkapta az engedélyeket a szabályozó hatóságoktól, a helyi 5G-hálózatokat 2020 folyamán kiválasztott partnerekkel együttműködésben tervezi felállítani, az Ipar 4.0-ban rejlő lehetőségek jobb kiaknázása érdekében. A következő néhány hónapban a Bosch 5G-teszteket végez gyáraiban és renningeni kutatási campusán.

Helyi 5G-hálózatok a Bosch gyárak számára

A frekvenciakiosztásért felelős szabályozó hatóság, a Bundesnetzagentur már engedélyezi a vállalatok számára, hogy magánhasználatra szerezzenek engedélyeket. Ez lehetővé teszi a Bosch számára saját 5G-hálózatának létrehozását, és ezáltal versenyképességének növelését.

“A magántulajdonban lévő helyi hálózatok maximális biztonságot és függetlenséget nyújtanak, és az 5G felgyorsítja az ipari gyártási folyamatokat. Ezért a helyi 5G-hálózatok létrehozásával jelentős lépést tehetünk fontos célunk, a jövő gyárának megteremtése felé”

– mondta Rolf Najork, a Bosch igazgatótanácsának ipari technológiáért felelős tagja.

A Bosch eredetileg az Ipar 4.0 szempontjából vezető, Stuttgart-Feuerbachban található gyárához és renningeni kutatási campusához igényelt 5G üzemeltetési engedélyt.

“A kiválasztott helyeken végzett úttörő munka a Bosch teljes, világszerte mintegy 280 gyárból álló gyártási hálózata számára hasznosul majd”

– mondta Bolle.

Az 5G kulcsszerepet játszik a jövő gyárában

“Elképzelésünk szerint a jövő gyárában mindössze a padló, a falak és a födém lesznek rögzített elemek. Minden más mozgatható, és az igények szerint alakítható lesz”

– mondta Najork. Mobil robotok, önvezető szállítójárművek és okosszemüvegek nyújtanak támogatást a munkatársak számára a jövő gyárában.

Az ilyen rugalmas rendszereknél fontos követelmény a nagy teljesítményű vezetéknélküli infrastruktúra, amely lehetővé teszi az emberek, a gépek és egyéb berendezések közötti hatékony kommunikációt.

“Ehhez megbízható, biztonságos, nagy sebességű és rövid válaszidejű adatátviteli rendszerre van szükség – ez mind lehetséges az 5G-vel”

– mondta Andreas Müller, aki kutatóként dolgozik a Boschnál, és egyben az 5G Adatkapcsolatú Ipari és Automatizálási Szövetség (5G-ACIA) elnöke.

Az 5G előnye, hogy nemcsak eszközként szolgál a mobileszközök és a vezetéknélküli érzékelők hatékony összekapcsolásához, hanem egyben alapot is biztosít teljesen új rendszerkoncepciókhoz. Lehetővé teszi például egy mobil robot valós idejű vezérlését a helyi gyártási felhőben tárolt adatok felhasználásával. Ezenfelül a gépek működését is optimalizálja.

“Ha manapság besétálunk egy gyárba, azt látjuk, hogy szinte minden gépnek van egy vészkapcsolóval ellátott vezérlőpultja. Valakinek meg kell nyomnia azt a gombot ahhoz, hogy a gépet leállítsa. Az 5G segítségével az operátornak nem kell a gép közelében lennie: a vészleállítás és más funkciók is végrehajthatók egy mobileszköz segítségével. Ez megkönnyíti az operátor munkáját, és egyben költségtakarékos is”

– mondta Müller.

Az 5G növeli a biztonságot a gyártás során

A helyi 5G-hálózatok gyakorlatilag megszüntetik a szolgáltatóktól való függést. Saját vezetéknélküli hálózatuk létrehozásával és működtetésével a gyártók azokat úgy konfigurálhatják, hogy megfeleljenek az ipari kommunikációs alkalmazások gyakran rendkívül magas követelményeinek. Ezzel a megoldással továbbá teljesen az ellenőrzésük alatt tarthatják a biztonság kérdését. Ha például a nyilvános hálózat túlterhelt, a helyi 5G-hálózatok lehetővé teszik, hogy a gyártási műveletek a rendszer feletti kontroll elvesztése nélkül tovább folytatódjanak. Ez csökkenti az üzleti kockázatokat, és megőrzi az adatok szuverenitását. Az internethez és más nyilvános hálózatokhoz kifejezetten erre a célra szentelt interfészeken keresztül kapcsolódnak, amelyeket folyamatosan ellenőriznek.

Németország vezető szerepet vállal az 5G terén

Az új 5G-szabvány bevezetése először biztosítja a lehetőséget a németországi vállalatok számára, hogy saját celluláris helyi hálózatokat hozzanak létre és üzemeltessenek. A német szabályozó hatóságok a 3700 és 3800 MHz közötti hullámsávot különítették el erre a célra. A frekvenciák kiosztása az igények szerint történik, a kiosztás során előnyt élveznek az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó, valamint a mezőgazdasági és erdészeti alkalmazások. Az engedélyeket kezdetben tíz évre adják. Az egyes engedélyek díja az 1000 eurós alapdíjon felül a kiosztott sávszélességtől, a lefoglalt időtől és a kiszolgált terület nagyságától is függ.

Forrás: Bosch Media Service

The post Helyi 5G-hálózatokat hoz létre a Bosch appeared first on Műszaki Magazin.