Jelentőségét mutatja, hogy idén a fizikai és a kémiai Nobel–díjat is a területhez kapcsolódó szakembereknek ítélték oda. Magyarország oktatási szempontból alakítja a trendeket a bionikában.  Európában ugyanis legrégebb óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgatható külön mérnöki szakként a molekuláris bionika, ahol a hallgatók olyan kutatásokban és fejlesztésekben vehetnek részt, amelyek világszerte előremutatónak számítanak. Többek között látássérültek mindennapi életvitelét segítő applikációt, intelligens protéziseket, érzékelő robotikai és orvosdiagnosztikai eszközöket is fejlesztenek. 

A bionika az egyik leggyorsabban növekvő mérnöki tudományterület, a szektor a befektetők szerint is kiemelt profitábilitással rendelkezik. A The Business Research Company 2024. októberében publikált elemzése szerint piaca a 2023-as 12,39 milliárd dollárról 2024-re várhatóan 13,62 milliárd dollárra, míg 2028-ra 19,93 millió dollárra emelkedik, évenkénti átlagos 10 %-os növekedés mellett. Az egyik leginnovatívabbnak számító tudományterületen dolgozó szakemberek az emberek egészségéért és életminőségének javításáért dolgoznak. Idén a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte el a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért, míg a kémiait megosztva David Baker az új fehérjék tervezéséért, Demis Hassabis és John Jumper a fehérjék háromdimenziós szerkezetének mesterséges intelligencia alapú meghatározásáért kapták.

„A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok alapjairól nálunk már első évfolyamon tanulnak a hallgatók, később pedig olyan kutatásba is bekapcsolódhatnak, amelyben már két éve azon dolgozunk, hogy az AlphaFold elnevezésű, mesterséges intelligencia alapú rendszer segítségével a fehérjék minél pontosabb neurális hálózatrendszerét építsük föl. Az idei eredmények tükrében már kimondhatom, nálunk a diákok nemcsak az emberek életminőségét javító ismeretekre tehetnek szert, hanem már több mint 20 éve tanítjuk azt, amiért idén két Nobel-díjat is adtak”

– emeli ki Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja.

Az egyetemen Európában elsőként 2008-ban kezdték meg a molekuláris bionika alapképzést a Semmelweis Egyetemmel közösen, ahol a hallgatók már az első évfolyamon bekapcsolódhatnak fejlesztésekbe, kutatásokba. Mivel az oktatók külföldi tapasztalattal rendelkeznek – van, aki a Harvardon, a Müncheni Egyetemen vagy éppen Oxfordban tanult –, valóban nemzetközileg jegyzett kutatásokban vesznek részt. Mindvégig támogatják az egyedi ötletek megvalósítását, akár cégalapításig eljuttatva a diákokat. Ezzel a képzés a külföldi egyetemekkel összevetve is kivételesnek számít. A tanulmányok során olyan tudományterületekkel találkozhatnak, mint a számítógéppel segített gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, bioinformatika, bioprotézis-fejlesztés vagy a nanotechnológia.

A biológiai és műszaki tudományokat ötvöző bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület nagyon erős ipari háttérrel, hiszen a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítják a terület innovációit. A szakemberek olyan eszközöket képesek fejleszteni, amelyek korábban a science fiction filmekben voltak láthatók. A PPKE-ITK hallgatói folyamatosan fejlesztik a már több tízezer ember által használt LetSee applikációt, amely a látássérültek mindennapos problémáira ad hatékony megoldásokat, a kutató-fejlesztői csapat már több nemzetközi technológiai versenyen bizonyította, hogy fejlesztésük a legjobb eszközként javítja a látássérültek életminőségét. Intelligens protéziseken dolgoznak; egykori hallgatójuk, Tasi Benedek például az egyetemi évei alatt kezdte el fejleszteni azt az anatómiailag pontos robotkezet, amely nem a gép, hanem az ember oldaláról közelíti meg a művégtagok kérdéskörét. Saját vállalkozásában mai napig együttműködik az egyetemmel, hallgatónak is gyakorlati helyet adva, és olyan kérdéseken dolgoznak, hogy a robotkéz vezérléséhez hogyan lehet bionikus ember-gép interfészt fejleszteni, milyen szenzorokat lehetséges integrálni a bőrbe, vagy hogyan lehet érzékeny, ám mégis tartós borítást készíteni a protézisre.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya appeared first on Műszaki Magazin.

Ultramodern megjelenésével az Opel Experimental határozott képet mutat arról, merre is fog tartani a márka az elkövetkező években. A legfontosabb jellemzők: különösen alacsony légellenállás, tágas, világos utastér könnyűszerkezetes ülésekkel, és a head-up kijelzők legújabb generációjával. A vonzó megjelenésű és a fenntartható egyéni mobilitás jövőjét hirdető akkus-elektromos hajtásláncú crossover tanulmány világpremierjét szeptember 5. és 10. között a Müncheni Autószalonon rendezi meg az Opel.

“Az Opel Experimental eljövendő modelljeinket, azok technológiai és formai megoldásait és velük a márka új korszakát vetíti előre. Olyan előremutató tanulmányautó, amely újra feleleveníti az Opel újító, úttörő szellemiségét.”

– mondta Florian Huettl, az Opel vezérigazgatója.

“Az Opel Experimental Bold and Pure formafilozófiánk még teljesebb megtestesülése, azt mutatja meg, milyennek látjuk a jövőt. Formaelemeinek nagy része, és a mögötte húzódó szellemiség megjelenik majd sorozatmodelljeinken is. A külső forma különösen alacsony légellenállású, látványos körvonalakkal, miközben a beltér körülölel és érzelmekkel teli.”

– tette hozzá Mark Adams, az Opel formatervezésért felelős alelnöke.

Az Opel Experimental lendületes vonalvezetésének egyik legfontosabb részlete a krómozott felületek teljes hiánya. Ezek helyett a külső fények és a kontrasztos vonalak teszik egyedivé és kifinomulttá a már önmagukban is látványos arányokat. A magas hatásfokú, tisztán elektromos crossover a Stellantis BEV padlóján gurul, és összkerék-hajtással is felszerelték. A feltűnő, ék alakú profil letisztult felületekkel operál, a külső visszapillantókat a C-oszlopokra szerelt, 180 fokos látószögű beépített kamerák váltották le, a kerékjáratok kiemelkedései pedig az autó kiállását teszik határozottabbá.

A tanulmány orrán, a jellegzetes Opel Compass közepén új, megvilágított Opel Blitz ül. Hosszú, szárny formájú világítás veszi körül vízszintes irányban, és megvilágított középső törésvonala külön is kiemeli. A hátsó rész kialakítása, a vékony, üvegtisztaságú világító élbe ágyazott féklámpával szintén a Compass formáira rímel. Hátul a Blitz helyét Opel felirat vette át, a hátsó rész központi elemeként, az első Compass körüli részt pedig az új 4D-s kialakítású Opel Vizor foglalja el. A plusz dimenziót a fejlett világítástechnika és a beépített érzékelők, a lidar, a radar és a kamerarendszer megjelenése jelenti.

Okos áramlásjavító megoldások és zavaró hatásoktól megtisztított tér

Az Opel Experimental finom sziluettje mögött magas hatásfokú térbeli megoldások rejtőznek, és a tanulmány egyes részletei hatásosan csökkentik a légellenállást is. Ilyenek az első-hátsó légterelők és a hátsó diffúzor. Utóbbi helyzete a pillanatnyi forgalmi szituációktól függően változik. A háromrészes, aktív áramlásjavító elemekkel is felszerelt Ronal keréktárcsákra húzott gumikat a Goodyear szakembereivel közösen fejlesztették, alapanyaguk újrahasznosított.

Bár külső méretei a kompaktok kategóriájába sorolják, az Opel Experimental utastere egy méretosztállyal magasabb szintű tágasságot kínál. Ezt a tér zavaró hatásoktól való megtisztításával érték el (térbeli detox) az Opel mérnökei. A kormány egyszerűen félrehúzódik, ha nincs rá szükség. Ezt a szerkezet steer-by-wire rendszerű kialakítása teszi lehetővé, amitől – a mechanikus kormányzási elemek egy részének elhagyásával – a tömeg is lecsökkent. A könnyűszerkezetes adaptív ülések 3D-s hálószerkezete könnyű és erős, így az Opelekre hagyományosan jellemző üléskényelem teljes, ugyanakkor maguk az ülések a szokásosnál jóval kevesebbet vesznek el a hasznos térből.

Tiszta élmény, tiszta élvezet – Pure Pad

A felesleg minimalizálására való törekvés a használatban is tetten érhető, a neve Pure Experience. A vezető személyre szabhatja az információs folyamot az autó Tech Bridge-én keresztül, amely a már ismert Pure Panel legújabb változata. Képernyők helyett az információk természetes beszédhanggal is kezelhető, mesterséges intelligenciával támogatott kivetítéssel jelennek meg.

A lebegő, áttetsző Pure Pad – amelyen keresztül a leggyakrabban használt funkciók elérhetők – az első középső kartámasz előtt található, és a vezető igényei szerint konfigurálható.

Az Opel Experimental megtestesíti a márka valamennyi alappillérét (Detox, Modern, Német, és Greenovation), ugyanakkor egy lépéssel tovább is megy: az Opel fenntartható mobilitáshoz való érzelemmel teli viszonyát fejezi ki. Elektrokróm szövetek adják a finom környezeti világítást kellemes közérzetet teremtve az utastérben. Ugyanakkor ezek a szövetek másra is használhatók: például figyelmeztető jelzések is megjeleníthetők rajtuk, akár a holttérfigyelőé, a megfelelő oldali ajtóburkolaton.

A márka jövőjét előre vetítő Opel Experimental a rüsselsheimi tanulmányautók hosszú és sikeres hagyományának folytatója. Ez a hagyomány 1965-ben indult, amikor az Opel – az európai márkák közül elsőként – bemutatta a legendás Experimental GT-t.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az Opel Experimental a márka jövőjének tiszta előképe appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari dolgok internete (IIoT) felgyorsítja a gépek összekapcsolása körüli változások ütemét. Ennek ellenére egy új jelentés szerint a gyártók kevesebb mint 30%-a alkalmazza széles körben az Ipar 4.0 technológiáit. Itt Bijal Patel, a fémforgácsolásban világelső Sandvik Coromant vezető digitális megmunkálási szakértője azt javasolja a gyártóknak, hogy kezdjék el meghallgatni a gépek mondanivalóját a műhelyekkel összekapcsolva őket.

Az IIoT talán jobban érintette a gyártást, mint bármely más iparágat. Az IIoT piaca növekedni fog a 2019-es 68,8 milliárd USD-ről 2024-re 98,2 milliárd USD-re, másfelől pedig az IoT Analytics nemrég kiadott Industry 4.0 & Smart Manufacturing Adoption Report (Jelentés az Ipar 4.0 és az intelligens gyártás elterjedéséről) tanulmánya szerint a gyártók körében még mindig alacsony az Ipar 4.0-technológiák elterjedtsége.

Az átalakulás a lineáris üzemi összeállításokból dinamikus és összekapcsolt rendszerré napjaink egyik legnagyobb kihívása a műhelyek számára. Néhányan nem biztosak abban, hogy az Ipar 4.0 hogyan illeszkedik a bevett módszereikhez. Sokan úgy vélik, hogy az Ipar 4.0 hozzáadása a meglévő gyártási összeállításokhoz drága – pedig ez valójában nem szükségszerű. Más gyártók pedig nem látnak okot a meglévő szerszám-összeállítások és folyamatok frissítésére.

Az adott vállalkozások a digitalizáció átfogó útjának más szakaszaiban járnak, és más konkrét elképzelésük van a digitalizáció megvalósítására.

De el kell határozniuk magukat, mivel a COVID-19 továbbra is kiszámíthatatlan jövőt jelent az ipar számára. A nemrég megjelent COVID-19: Rövid tájékoztatójában, a McKinsey & Company elemző a gyártók számára közelgő klímaváltozást a „következő normának” nevezi, ahol a gyártók kiszámíthatatlan és tartós elmozdulásokra számíthatnak a vásárlói piacokon.

A jelentés szerint rugalmasságra lesz szükség, ha a gyártók gazdaságilag és társadalmilag életképes úton kívánnak haladni. A Pricewaterhouse Coopers (PwC) saját COVID-19: Mit jelent az ipari gyártás számára? jelentése azt javasolja a vállalatoknak, hogy terjeszkedjenek új iparágakba – és használják ki az új bevételi források előnyeit – vagy azért, mert a megszűnő piacok erre kényszerítik őket, vagy azért, mert egyszerűen lehetőséget látnak.

A gyártóknak alkalmazniuk kell ezeket a koncepciókat a meglévő folyamatok adaptálásához, és ezt gyorsan és költséghatékonyan kell megtenni. De hogyan?

Több adat, több probléma?

Szerencsére az egyik megoldás sokoldalú – mégis egyszerű – megközelítést alkalmaz. A Sandvik Coromant először az Egyesült Államokban, Chicagóban a 2018-as International Manufacturing Technology Show (IMTS) rendezvényen mutatta be a CoroPlus^® MachiningInsights platformját, amely a vállalat CoroPlus hálózati csatlakozási szoftvercsomagjának kibővítése. A platform célja, hogy a gyártók jobban átláthassák a CNC-szerszámgépeket és a megmunkálási folyamatokat, és hogy biztosítsa az állásidők és az elégtelen hatékonyság gyakori okainak elemzéshez, azonosításához és kiküszöböléséhez szükséges eszközöket.

Egy ilyen platform hasznos lesz, mivel az Ipar 4.0 és az ipari dolgok internete (IIoT) is felgyorsítja a változásokat gépek hálózati kapcsolatainak tekintetében. A válasz a kezelendő adatok mennyiségében rejlik. A gyártási adatok elemzéséhez bármely Ethernet-porttal rendelkező CNC nagyobb mennyiségben küldhet információt a MachiningInsights-nak, mint amennyit a legtöbb CNC-műhely manapság gyűjt, hogy javítsa a műhelyek hatékonyságát és az általános eszközhatékonyságot (OEE).

Amint a különböző gyártók az IIoT-útjuk különböző szakaszaiban járnak; a 10–15 évesnél fiatalabb gépek valószínűleg már csatlakoztathatók a hálózathoz, és vannak olyan adapterek, amelyek felkészítik a régebbi gépeket erre. Az MTConnect (a gyártási műszaki szabvány a folyamatinformációk numerikus vezérlésű szerszámgépekből történő lekérésére) az az elterjedt protokoll, amelyen keresztül kommunikálni lehet a Sandvik Coromant CNC-szoftverével. A szokásos kommunikációs protokollok segítségével más típusú gyártóberendezésekhez is csatlakozhat.

A biztonság kérdése

Az MTConnect egyik olyan tulajdonsága, amely csodálkozásra készre, hogy csak egyirányú kommunikációt tesz lehetővé. Egyes üzemvezetők hátránynak tekinthetik a kétirányú kommunikáció helyett az egyirányú kommunikációt. A Sandvik Coromant elismeri az érvet, de az MTConnect fejlesztőinek kiváló okai voltak arra, hogy egyirányúvá tegyék.

A műhelyekben végzett sokéves tapasztalataim alapján még mindig megkérdőjelezem, hogyan irányíthatjuk távolról azokat a berendezéseket, amelyek körül emberi lény áll, miközben garantáljuk a biztonságukat is. Az egyirányú kommunikáció határozottan a felhasználó kezébe adja az irányítást, az egyszerűbb és biztonságosabb megközelítés érdekében.

A biztonság további kérdése, hogy a kétirányú kommunikáció kiberbiztonsági szempontból megnehezíti a szerszámgép felügyeletét. Sok mai CNC-n Microsoft Windows fut, amely történelmileg közismerten sebezhető. Az adatáramlás egyirányú kommunikációra korlátozásával segítünk bezárni ezt az ajtót, és biztosítani, hogy egy üzlet millió dolláros multitasking gépe ne essen váltságdíj-követelés áldozatául!

Jobb hozzáférés

Indítása óta a MachiningInsights már bizonyított a műhelyekben. A MachiningInsights bevezetése előtt a műhelyfelügyelő minden reggelt azzal töltött, hogy beírta az előző nap termelési teljesítménymutatóit egy táblázatba, majd ezeket az információkat elküldte a vezetőségnek, valamint a műhelyi személyzetnek.

Ha a gépkezelő beállítja az előtolás felülbírálását, vagy egy szerszám eltörik, vagy ha a gép adott ideig tétlen, a MachiningInsights lehetőséget nyújt a felhasználóknak e-mail- vagy SMS-figyelmeztetések konfigurálására a több tucat feltétel vagy esemény bármelyike alapján, amelyek csak néhányat jelentenek a gépleállásokban szerepet játszó mindennapi helyzetek közül.

A platform előre konfigurált jelentésekkel és irányítópultokkal érkezik, hogy az ügyfelek gyorsan megkezdhessék a használatot, ezek azonban szabadon módosíthatók, illetve újak is felépíthetők a semmiből. A felhasználók bejelentkezhetnek MachiningInsights-webhelyükre, és megtekinthetnek mindent, amihez hozzáférést engedett a műhely rendszergazdája. Aki meg akarja tekinteni ezeket az adatokat, az valós idejű irányítópultokat vagy jelentéseket nyithat meg, és láthatja, mi történik jelenleg, nem csak a tegnapi adatokat. A felügyelőnek most több ideje van az információk alapján cselekedni, ahelyett, hogy egyszerűen történelmi célokból gyűjtené azokat.

Ha a gyártók már rendelkeznek egy vállalatierőforrás-tervező (ERP) rendszerrel, és el akarják kerülni egy másik szoftvercsomag telepítését, a Sandvik Coromant rendelkezik egy szabványos alkalmazásprogramozási felülettel (API), amelyet a technológiákban jártas műhelyek használhatnak a MachiningInsights más szoftverekkel történő összekapcsolásához. Biztonságos, könnyen beállítható, a Sandvik Coromant támogatásával vagy anélkül is elvégezhető.

Mint minden szolgáltatásként nyújtott szoftver (SaaS) esetében, a platformszinten és a felügyelendő gépek száma alapján adódik egy elhanyagolható előfizetési díj – kis ár a jobb láthatóság, a könnyű használat és a lényegesen jobb folyamatos fejlődési lehetőségek érdekében. A befektetésmegtérülés jellemzően hetekben vagy hónapokban mérhető, nem pedig években.

Új módszerek az automatizálásra

Szintén a COVID-19: What it means for industrial manufacturing (COVID-19: Mit jelent az ipari gyártásra nézve) jelentésében, a PwC azt javasolja a gyártóknak, hogy: „Számoljanak tanulási görbével, amikor a vállalatok új munkamódszereket dolgoznak ki, amelyek további távoli munkavállalókat és automatizálást vonnak be a műhelyekbe.”

Felügyelet nélküli vagy kevés felügyelettel végzett műveleteket futtató műhelyek esetén a MachiningInsights nyomon követheti az orsó- és szervoterheléseket, a makrováltozókat és az üzemállapotot, valamint ha a gép megfelelő érzékelőkkel van felszerelve, a hőmérsékletet, a teljesítményt és egyebeket.

A MachiningInsights egy előfizetésen alapuló SaaS, amelyet távolról telepített a Sandvik Coromant. Miután az ügyfelek azonosították a monitorozni kívánt gépeket, a szolgáltatás telepítéséhez hozzáférést adhatnak a Sandvik Coromantnak a szerverükhöz a TeamViewer vagy hasonló távoli asztali szoftver segítségével.

Az IIoT folytatja gyors terjedést, és számtalan termelékenységi, nyereségességi és karbantartási előnyt tesz elérhetővé azoknak a műhelyeknek, amelyek hajlandók legyőzni vonakodásukat az Ipar 4.0 alkalmazásával szemben. A sokoldalú, mégis egyszerű szoftverek használatával és egy olyan megbízható szerszámspecialistákkal együttműködve, mint a Sandvik Coromant, a gyártók a saját elképzelésük szerint vezethetik be a digitalizációt – és csatlakozhatnak a gyártók azon 30%-ához, amelyek felkészültek a kiszámíthatatlan jövőre.

The post Jövőkép az adatkezelésen keresztül appeared first on Műszaki Magazin.

A hatékony és változó gyártás felé vezető fejlődés feltartóztathatatlan. A negyedik ipari forradalom víziója valósul meg azokban a gyárakban, ahol a termékfejlesztés és a gyártás közötti közvetlen adatcserét valósítják meg, amelynek segítségével az összes gyártási információ átláthatóvá válik, akár a gyártásfejlesztés, akár a gyártás során.

• Milyen lehetőséget jelent a gyártók számára a digitális termékfejlesztés?
• Hogyan integrálható be a digitális termékfejlesztés a meglévő gyártási folyamatokba?
• Milyen megoldásokat ajánl hozzá a graphIT Kft?
• Melyek a digitális termékfejlesztés aktualitásai?
• Mi várható ezen a területen a jövőre nézve?

A választ a cikkünkben találja meg.

A digitális termékfejlesztés megjelenésének köszönhetően már nem az a kérdés, hogy egy termék megtervezhető-e 3D-ben, hanem az, hogy mennyi idő alatt, milyen szaktudással valósítható meg. Erre a problémára a régimódi, már meglévő alkatrészek áttervezésre helyet előtérbe kerültek a parametrikus, illetve adaptív modellezési lehetőségek. Az ilyen modern tervezési megoldásoknál a termékek úgy készíthetők elő, hogy nem csak egyszerű az átalakításuk, de már a bemenő paramétereknek vagy kapcsolódó alkatrészek felületeinek változásának köszönhetően a modellek automatikusan változnak az előre definiált peremfeltételek alapján. A felgyorsult világunkban a változáshoz való gyors alkalmazkodás pedig a piacon maradásnak az alapfeltétele lett. Napjainkban már az nem kihívás hogy hengerekből, kis kockákból építsünk modellt, de ha innovatív ötletekkel dolgozunk mint egyik ügyfelünk aki két test összegördítéséből tervez marószerszámot már nem mindegy milyen szoftvert választunk és ahhoz milyen ügyféltámogató mérnök gárdát.

A graphIT Kft. az ügyféltámogatás során folyamatosan segít megoldani az ügyfelek napi problémáit és alkalmazni a legújabb technológiákat, mint pl. a szkennelést és a visszamodellezést (reverse engineering). Aki saját maga alkalmazta már a technológiát tudja, hogy a szkennelt felületek ritkán alkalmasak arra, hogy azokat rögtön modellezésre használjuk. Gyakori probléma a felületek tisztítása és azok referenciákra való bontása, aminek köszönhetően a valós visszamodellezés már gyerekjáték.   Ügyféltámogató mérnökeink számos hasonló nehézség megoldásában segítették ügyfeleinket, amivel értékes termékfejlesztési időt spóroltunk nekik. Nagymértékben gyorsítottuk visszamodellezési munkafolyamatait mélyhúzással dolgozó ügyfelünknek, akinek legnagyobb kihívása nem csak a szkennelt modellel való munka volt hanem a szokatlan felületeinek vékonyfalusításával is meggyűlt a baja.

Köszönhetően annak, hogy több mint 500 ipari partnerünket segítjük több mint 25 éve, így a mások számára különleges, esetleg megoldhatatlannak tűnő problémák megoldásában óriási tapasztalatra tettünk szert. Legyen szó hőmérséklettől függő anyagtulajdonságok feltérképezéséről, ahol abban segítettünk ügyfelünknek, hogy 30 vagy 90 perc múlva milyen hőeloszlás van egy betonoszlop keresztmetszetében. Vagy lámpatestek sajátfrekvenciáinak meghatározása a kritikus rezgéseknél. A legegyszerűbb feladatoktól a legbonyolultabbig a graphIT Kft. végig kíséri partnereit a megoldáshoz vezető úton. Segéd kezet nyújtunk abban is hogyan egyszerűsíthető egy feladat, mert szimulációs kollégáink nem csak az erőket tudják megmutatni hova kell helyezni hanem, hogy mikor és hogyan egyszerűsíthető egy 3D-s modellháló 2D-s elemrendszerrel, hogy számításaink, iterációink ne napokat vegyenek igénybe.

A graphIT Kft. a fent említett témákat széles körben támogatja a Siemens egyedülálló és népszerű megoldásaival, legyen szó egyszerű és színvonalas parametrikus termékfejlesztésről vagy bonyolult felületmodellezésről, az NX CAD széles palettával könnyíti és egyszerűsíti a mérnöki tervezést. Fontos az ,hogy csúcskategóriás termékekhez, termékfejlesztéshez hozzáillő szoftvert is válaszunk, ne korlátozzuk magunkat, nehezítsük munkánkat középkategóriás rendszerekkel. Akár a hagyományos, de folyamatosan fejlődő vázlatalapú tervezést vagy a modernebb test alapú fejlesztést preferáljuk az NX-ben, a mindennapi munkánkhoz igazi segítséget találunk.  Ha a munkánk inkább a gyártáskörül forog, akkor legyen szó folyamatosan változó egyedi alkatrészekről vagy a végletekig optimalizált tömeggyártásról, az NX CAM egyszerűen kezelhető, nagy hatékonyságú szerszámpályái, programkísérői, automatizálási lehetőségei olyan támogatást nyújtanak a megmunkálástervezéshez, amellyel jelentős gyártástervezési időt takaríthatunk meg.

A hibaanalíziseknek és valós G-kód alapú szimulációnak köszönhetően 100%-osan ütközésmentes szerszámpályák készülnek, így pedig biztonságban tudhatjuk szerszámgépeinket és csökkenthetjük a selejtet. Ha pedig a termék- és megmunkálástervezési munkafolyamatainkat már csúcsra járattuk, hamar előkerülnek az adatkezelés problémák, verzió-, revíziókezelés, folyamatos utánkövetés, felelősségkörök rendezése a termék életciklusán, ezekhez nyújt elengedhetetlen segítséget a Siemens Teamcenter PLM megoldása.

A Siemens szoftverfejlesztő mérnökei piacvezetőként diktálva az ütemet, számos újítással könnyítik meg folyamatosan a mindennapi munkát. A fent említett területek rohamos változása miatt nem elegendő 1-1 plusz funkció vagy kibővített új parancs megjelenése, gyakran koncepcionálisan újra tervezésre van szükség, hogy a felhasználóknak minél nagyobb támogatást nyújthassanak. Ezáltal ők is könnyebben birkóznak meg a változásokkal. Ennek köszönhetően teljesen új alapokon nyugszik már a vázlat alapú tervezés, számos automatizált munkafolyamattal bővült a PMI (Product Manufacturing Infomation) alkalmazás is. A megmunkálás tervezés nem csak új funkciókat kapott, de komplett új megmunkálás típusok állnak rendelkezésre a legújabb trendeket követő CAM-eseknek, legyen szó furatokkal teli szerszámlapokról vagy egyedi 5 tengelyes formafelületeket tartalmazó alkatrészekről.

www.graphIT.hu

The post Digitális jövőkép CAD/CAM felhasználóknak appeared first on Műszaki Magazin.

Egy új jelentés szerint mégis a gyártók kevesebb mint 30%-a alkalmazza széles körben az Ipar 4.0 technológiáit.

Az IIoT talán jobban érintette a gyártást, mint bármely más iparágat. Az IoT Analytics nemrég kiadott Industry 4.0 & Smart Manufacturing Adoption Report (Jelentés az Ipar 4.0 és az intelligens gyártás elterjedéséről) tanulmánya szerint a gyártók körében még mindig alacsony az Ipar 4.0-technológiák elterjedtsége.

Az átalakulás a lineáris üzemi összeállításokból dinamikus és összekapcsolt rendszerré napjaink egyik legnagyobb kihívása a műhelyek számára. Néhányan nem biztosak abban, hogy az Ipar 4.0 hogyan illeszkedik a bevett módszereikhez. Sokan úgy vélik, hogy az Ipar 4.0 hozzáadása a meglévő gyártási összeállításokhoz drága – pedig ez valójában nem szükségszerű. Más gyártók pedig nem látnak okot a meglévő szerszám-összeállítások és folyamatok frissítésére. Az adott vállalkozások a digitalizáció átfogó útjának más szakaszaiban járnak, és más konkrét elképzelésük van a digitalizáció megvalósítására.

De el kell határozniuk magukat, mivel a COVID-19 továbbra is kiszámíthatatlan jövőt jelent az ipar számára. A nemrég megjelent COVID-19: Rövid tájékoztatójában, a McKinsey & Company elemző a gyártók számára közelgő klímaváltozást a „következő normának” nevezi, ahol a gyártók kiszámíthatatlan és tartós elmozdulásokra számíthatnak a vásárlói piacokon. A jelentés szerint rugalmasságra lesz szükség, ha a gyártók gazdaságilag és társadalmilag életképes úton kívánnak haladni. A Pricewaterhouse Coopers (PwC) saját COVID-19: Mit jelent az ipari gyártás számára? jelentése azt javasolja a vállalatoknak, hogy terjeszkedjenek új iparágakba – és használják ki az új bevételi források előnyeit – vagy azért, mert a megszűnő piacok erre kényszerítik őket, vagy azért, mert egyszerűen lehetőséget látnak.

A gyártóknak alkalmazniuk kell ezeket a koncepciókat a meglévő folyamatok adaptálásához, és ezt gyorsan és költséghatékonyan kell megtenni. De hogyan?

Több adat, több probléma?

Szerencsére az egyik megoldás sokoldalú – mégis egyszerű – megközelítést alkalmaz. A Sandvik Coromant először az Egyesült Államokban, Chicagóban a 2018-as International Manufacturing Technology Show (IMTS) rendezvényen mutatta be a CoroPlus^® MachiningInsights platformját, amely a vállalat CoroPlus hálózati csatlakozási szoftvercsomagjának kibővítése. A platform célja, hogy a gyártók jobban átláthassák a CNC-szerszámgépeket és a megmunkálási folyamatokat, és hogy biztosítsa az állásidők és az elégtelen hatékonyság gyakori okainak elemzéshez, azonosításához és kiküszöböléséhez szükséges eszközöket.

Egy ilyen platform hasznos lesz, mivel az Ipar 4.0 és az ipari dolgok internete (IIoT) is felgyorsítja a változásokat gépek hálózati kapcsolatainak tekintetében. A válasz a kezelendő adatok mennyiségében rejlik. A gyártási adatok elemzéséhez bármely Ethernet-porttal rendelkező CNC nagyobb mennyiségben küldhet információt a MachiningInsights-nak, mint amennyit a legtöbb CNC-műhely manapság gyűjt, hogy javítsa a műhelyek hatékonyságát és az általános eszközhatékonyságot (OEE). Amint a különböző gyártók az IIoT-útjuk különböző szakaszaiban járnak; a 10–15 évesnél fiatalabb gépek valószínűleg már csatlakoztathatók a hálózathoz, és vannak olyan adapterek, amelyek felkészítik a régebbi gépeket erre. Az MTConnect (a gyártási műszaki szabvány a folyamatinformációk numerikus vezérlésű szerszámgépekből történő lekérésére) az az elterjedt protokoll, amelyen keresztül kommunikálni lehet a Sandvik Coromant CNC-szoftverével. A szokásos kommunikációs protokollok segítségével más típusú gyártóberendezésekhez is csatlakozhat.

A Sandvik Coromant CoroPlus® MachiningInsights platformjának célja, hogy a gyártók jobban átláthassák a CNC-szerszámgépeket és a megmunkálási folyamatokat.

A biztonság kérdése

Az MTConnect egyik olyan tulajdonsága, amely csodálkozásra készre, hogy csak egyirányú kommunikációt tesz lehetővé. Egyes üzemvezetők hátránynak tekinthetik a kétirányú kommunikáció helyett az egyirányú kommunikációt. A Sandvik Coromant elismeri az érvet, de az MTConnect fejlesztőinek kiváló okai voltak arra, hogy egyirányúvá tegyék.

A műhelyekben végzett sokéves tapasztalataim alapján még mindig megkérdőjelezem, hogyan irányíthatjuk távolról azokat a berendezéseket, amelyek körül emberi lény áll, miközben garantáljuk a biztonságukat is. Az egyirányú kommunikáció határozottan a felhasználó kezébe adja az irányítást, az egyszerűbb és biztonságosabb megközelítés érdekében. A biztonság további kérdése, hogy a kétirányú kommunikáció kiberbiztonsági szempontból megnehezíti a szerszámgép felügyeletét. Sok mai CNC-n Microsoft Windows fut, amely történelmileg közismerten sebezhető. Az adatáramlás egyirányú kommunikációra korlátozásával segítünk bezárni ezt az ajtót, és biztosítani, hogy egy üzlet millió dolláros multitasking gépe ne essen váltságdíj-követelés áldozatául!

Jobb hozzáférés

Indítása óta a MachiningInsights már bizonyított a műhelyekben. A MachiningInsights bevezetése előtt a műhelyfelügyelő minden reggelt azzal töltött, hogy beírta az előző nap termelési teljesítménymutatóit egy táblázatba, majd ezeket az információkat elküldte a vezetőségnek, valamint a műhelyi személyzetnek.

Ha a gépkezelő beállítja az előtolás felülbírálását, vagy egy szerszám eltörik, vagy ha a gép adott ideig tétlen, a MachiningInsights lehetőséget nyújt a felhasználóknak e-mail- vagy SMS-figyelmeztetések konfigurálására a több tucat feltétel vagy esemény bármelyike alapján, amelyek csak néhányat jelentenek a gépleállásokban szerepet játszó mindennapi helyzetek közül.

A platform előre konfigurált jelentésekkel és irányítópultokkal érkezik, hogy az ügyfelek gyorsan megkezdhessék a használatot, ezek azonban szabadon módosíthatók, illetve újak is felépíthetők a semmiből. A felhasználók bejelentkezhetnek MachiningInsights-webhelyükre, és megtekinthetnek mindent, amihez hozzáférést engedett a műhely rendszergazdája. Aki meg akarja tekinteni ezeket az adatokat, az valós idejű irányítópultokat vagy jelentéseket nyithat meg, és láthatja, mi történik jelenleg, nem csak a tegnapi adatokat. A felügyelőnek most több ideje van az információk alapján cselekedni, ahelyett, hogy egyszerűen történelmi célokból gyűjtené azokat.

Ha a gyártók már rendelkeznek egy vállalatierőforrás-tervező (ERP) rendszerrel, és el akarják kerülni egy másik szoftvercsomag telepítését, a Sandvik Coromant rendelkezik egy szabványos alkalmazásprogramozási felülettel (API), amelyet a technológiákban jártas műhelyek használhatnak a MachiningInsights más szoftverekkel történő összekapcsolásához. Biztonságos, könnyen beállítható, a Sandvik Coromant támogatásával vagy anélkül is elvégezhető. Mint minden szolgáltatásként nyújtott szoftver (SaaS) esetében, a platformszinten és a felügyelendő gépek száma alapján adódik egy elhanyagolható előfizetési díj – kis ár a jobb láthatóság, a könnyű használat és a lényegesen jobb folyamatos fejlődési lehetőségek érdekében. A befektetésmegtérülés jellemzően hetekben vagy hónapokban mérhető, nem pedig években.

 Új módszerek az automatizálásra

Szintén a COVID-19: What it means for industrial manufacturing (COVID-19: Mit jelent az ipari gyártásra nézve) jelentésében, a PwC azt javasolja a gyártóknak, hogy:

“Számoljanak tanulási görbével, amikor a vállalatok új munkamódszereket dolgoznak ki, amelyek további távoli munkavállalókat és automatizálást vonnak be a műhelyekbe.”

Felügyelet nélküli vagy kevés felügyelettel végzett műveleteket futtató műhelyek esetén a MachiningInsights nyomon követheti az orsó- és szervoterheléseket, a makrováltozókat és az üzemállapotot, valamint ha a gép megfelelő érzékelőkkel van felszerelve, a hőmérsékletet, a teljesítményt és egyebeket.

A MachiningInsights egy előfizetésen alapuló SaaS, amelyet távolról telepített a Sandvik Coromant. Miután az ügyfelek azonosították a monitorozni kívánt gépeket, a szolgáltatás telepítéséhez hozzáférést adhatnak a Sandvik Coromantnak a szerverükhöz a TeamViewer vagy hasonló távoli asztali szoftver segítségével.

Az IIoT folytatja gyors terjedést, és számtalan termelékenységi, nyereségességi és karbantartási előnyt tesz elérhetővé azoknak a műhelyeknek, amelyek hajlandók legyőzni vonakodásukat az Ipar 4.0 alkalmazásával szemben. A sokoldalú, mégis egyszerű szoftverek használatával és egy olyan megbízható szerszámspecialistákkal együttműködve, mint a Sandvik Coromant, a gyártók a saját elképzelésük szerint vezethetik be a digitalizációt – és csatlakozhatnak a gyártók azon 30%-ához, amelyek felkészültek a kiszámíthatatlan jövőre.

The post Jövőkép az adatkezelésen keresztül appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalat szerint 2030-ban a mobilhálózatok már 100 milliárd kapcsolatot bonyolítanak, 2035-re pedig az 5G-által hajtott digitális gazdaság a világ GDP-jének 4,6 százalékát adja. Rab Árpád infokommunikációs társadalom és jövőkutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense úgy véli, hogy az ötödik generációs mobilhálózati technológia nemcsak lehetőség, gazdasági szükségszerűség is, az életszínvonalunk megtartásának és fejlesztésének alapvető infrastruktúrája.

Ezidáig világszerte több mint 120 kereskedelmi 5G-hálózatot indítottak el, 70 százalékuk a Huawei Technologies hálózati megoldásain is működik (Az európai 5G-hálózatok több mint fele használja a vállalat hálózati eszközeit). Az 5G-technológia elképesztő üzleti jelentőségét mutatja, hogy kiépítése háromszor gyorsabban zajlik, mint a korábbi mobilhálózatok esetében: csak az elmúlt egy évben majdnem 100 különböző 5G végfelhasználói eszközt fejlesztettek ki, ugyanez a 3G és a 4G esetében több mint három évig tartott. Csak a Huawei Technologies az elmúlt évtizedben 4 milliárd dollárt invesztált az 5G-be, a világon benyújtott 5G-szabadalmak ötöde kötődik a vállalathoz.

Az ötödik generációs mobilhálózati technológia messze túlmutat ugyanis a mobilkommunikáción és alapvetően változtathatja meg a gazdasági ágazatok szinte minden szegmensét a következő évtizedben. A Huawei előrejelzése szerint 2030-ben a mobilhálózatok – a jelenlegi 1,3 milliárd sokszorosát – több mint 100 milliárd kapcsolatot bonyolítanak majd, melynek legnagyobb részét az 5G adja, egyre inkább elmosva a fizikai és virtuális világ közötti kapcsolatot. 2035-re az 5G-által hajtott digitális gazdaság 12,3 billió dollárt (angolul 12,3 trillion USD) tesz ki, ezzel a világ GDP-jének 4,6%-át adja majd.

„Az infokommunikációs eszközök használata meghaladta azt, hogy pusztán számítógépekben, és emberi felhasználókban gondolkodjunk – hangsúlyozta a Huawei sajtótájékoztatóján dr. Rab Árpád információstársadalom-kutató. A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a jövő szolgáltatásai, az egyre fejlettebb és olcsóbb szenzorokra, kamerákra, algoritmusokra alapozva létrehozzák az intelligens környezeteket, ahol egyre több gép, szolgáltatás és ember kerül kapcsolatba automatizáltan. Az információs társadalom egyre komolyabb környezeteinket fejleszti: előbb a kommunikáció, a média, és a szórakozás világát, ma már az üzlet, oktatás, közlekedés, egészségügy, kormányzás stb. szintén digitális platformon zajlik. „Ezen rendszerek összetettsége és sebességigénye elképzelhetetlen az 5G nélkül. Életszínvonalunk megtartásának és fejlesztésének alapvető infrastruktúrája”

– hívta fel a figyelmet a technológia jelentőségére a kutató.

Az életünk egyre szervesebb részévé váló 5G-technológia legújabb ipari, egészségügyi és társadalmi alkalmazásai területeit virtuális kínai látogatás keretében mutatta be a Huawei Technologies Hungary Budapesten.

Májműtét 50 km távolságból – most még állatokon

Az 5G nagy sávszélessége és alacsony késleltetése új távlatokat nyit meg számos iparágban és szektorban, köztük az orvoslásban is. A távoli egészségügyi konzultáció, az elsősegélynyújtás, a műtéti útmutatás, de akár az operáció is megoldható úgy, hogy az orvos nem tartózkodik a helyszínen.

Idén januárban a Fujian Unicom, a Huawei, a Fujian Meng Chao Hepatobiliaris Kórház és a Suzhou Kangduo robot közösen hajtották végre az első állaton elvégzett májműtétet 50 kilométer távolságból. Az operáció során aprólékos és precíz mozdulatokkal 0,2 mm vastag ereket vágtak át egy alig 0,025 mm mozgású szikével.  A műtétet 4K-s kamerák közvetítették, 120 Mbps sávszélesség mellett csupán 5 ezredmásodperces késleltetéssel.

Pekingben már sikeresen működik az 5G távorvoslási és elsősegélynyújtási projektje. A Városi Egészségügyi Bizottság által elindított szolgáltatás négy nagy szolgáltatási területet fed le, melynek része a helyszíni távoli elsősegélynyújtás, a távfelügyelet szállítás közben, a kórházi betegek állapotának értékelése és diagnózisa, valamint távműtéti útmutatás. Az orvosi és sürgősségi betegellátási követelményeknek megfelelő 5G-hálózatot a China Unicom építette ki a városi Expo Parkban, a park közelében lévő nagy kórházakban, valamint a parktól a kórházakig vezető főutak mentén. Ha a modell hosszútávon is beválik, a módszert más tartományokra is kiterjesztik.

5G – a bányászat jövője

A kínai Henan tartományban a világon elsőként indítottak be egy teljesen emberek nélküli bányát, a Yuehui vállalat távvezérlő rendszerét három évvel ezelőtt fejlesztették ki, de csak most, az 5G-hálózat kiépítését követően helyezték üzembe. Az 5G lehetővé teszi a bányagépek, például a kotrógépek táv- és automatikus vezérlését akár 1000 km távolságból is drasztikusan lecsökkentve ezzel az emberi sérülések veszélyét. Jelenleg egy központi állomás, több mint 30 autóból álló gépjárműpark, három kotrógép és egy fúró dolgozik a bányában. Minden kotrógéphez és fúróberendezéshez három kamera tartozik, ami élőben, HD minőségben közvetíti a képet és a hangot az operátoroknak.

Szórakozás 4K-ban és 8K-ban

Dél-Korea világelső az 5G elterjesztésében és a felhasználók számában. Mindössze 69 nap alatt egymillió felhasználót kapcsoltak rá az 5G-re, ehhez a 4G korszakában még 150 nap kellett. Jelenleg a kiterjesztett- és a virtuális valóság, valamint a sport adja az 5G-szolgáltatások legnagyobb részét. A gyors terjedésben nagy szerepe van a kiváló minőségű 5G-hálózat mellett a felhasználók számára rendelkezésre álló számtalan remek tartalomnak is.

Az 5G sikeresen alkalmazható alternatíva 4K-s TV adások helyettesítésére, továbbá képes száloptikás kábel minőségben 8K felbontású tartalmakat továbbítani szórakoztató, vagy sporteseményekről. Nagy-Britannia mellett Kínában a világ egyik legnagyobb nézettségű eseményét, a Kínai Tavaszi Fesztivált közvetítették több millió embernek, jelentős költségeket megtakarítva ezzel. Az élő eseményeken használt közvetítőkocsik ugyanis hatalmas energiafogyasztásuk mellett rendkívül drágák is, míg az 5G-s megoldáshoz csak egy átjátszót tartalmazó hátizsákra van szükség. Egyedüli költségként az adatok továbbításának díját kell megfizetni.

A digitális fejlődés nem visszafordítható

A digitális társadalom fejlődése nem visszafordítható, ha így történne, az emberiség látná a kárát. A digitális kultúra ugyanis az a rendszer, amely biztosítja a hamarosan a világ lakosságának kétharmadának otthont adó városok és a városi élet működését. A működésüket digitális alapokra helyező közszolgáltatások és iparágak jövője – kezdve az oktatástól a közlekedésen át az az egészségügyig elképzelhetetlen az 5G nélkül a gyors információ iránti igény miatt – hangsúlyozta a kutató.

Dr. Rab Árpád a sajtókonferencián betekintést adott az információs társadalom működésébe, a digitális kultúra és az infokommunikációs eszközök pontos szerepére társadalmunkban. Kitért arra, hogyan működik a technológiai evolúció, milyen sikereket ért el az ember, és milyen kihívások előtt állunk? Milyen eszközrendszer segít megtartani jelenlegi életszínvonalunkat, és milyen szerepet játszik ebben a mindenhol jelenlévő technológia?

The post Jövőkutató: az 5G nélkül az emberiség elfelejtheti a jólétet appeared first on Műszaki Magazin.

Az eredmények egy lehetőségekben bővelkedő jövőt írnak körül, hiszen a fejlett technológiák az emberi fejlődés potenciális mozgatórugói világszerte.

A feltörekvő technológiák – a kollaboratív MI, az 5G hálózatok, az Edge Computing, a multimodális felületek (Multimodal Interfaces), a kibővített valóság (Extended and Virtual Reality – XR), az IoT, valamint a biztonságos, elosztott adatbázisok (Secure Distributed Ledgers) – együtt határozzák meg a következő évtizedben a mindennapok alakulását és változásait, az emberek életét, valamint strukturálják át a munka világát. Városainkat hatékonyabbá, fenntarthatóbbá és élhetőbbé teszik és elengedhetetlenek lesznek ahhoz, hogy megértsük az emberek és a gépek egységben történő munkavégzését, valamint, hogy az embereknek jelentőségteljesebb és kreatívabb munkát adjunk.

A mindennapok jövője, a jövő mindennapjai

A tanulmány a következő változásokat jósolta a jelen és 2030 között, amelyek meghatározzák majd mindennapjainkat:

Hálózatba kötött valóság (Networked reality): A következő évtizedben a kibertér a valóság egy rétegévé válik, ahogy a digitális környezetünk elkezd túlmutatni a televíziókon, az okostelefonokon és egyéb kijelzőkön.

Folyamatos összekapcsolódás és mobilitás (Connected mobility and networked matter): A holnap járművei lényegében mozgó számítógépek lesznek. Megbízzuk őket, hogy vigyenek el oda, ahova menni szeretnénk a fizikai világban, miközben a bárhol elérhető virtuális terekben lépünk egymással kapcsolatba.

Digitális városokból gondolkodó városok (From digital cities to sentient cities): A városok szinte szó szerint életre kelnek a saját okoseszközeik hálózatba kötött infrastruktúrájával, az önellenőrzési rendszereikkel és az MI-vezérelt elemzéseikkel.

Támogató algoritmusok (Agents and algorythms): Mindenkit egy teljesen testreszabott, „élethez igazított operációs rendszer” támogat majd, amely előre kiszámítja a szükségleteinket és proaktívan támogatja a napi tevékenységeinket, hogy időt szabadítson fel.

Robotok közösségi kapcsolatokkal (Robots with social lives): A robotok partnerekké válnak az életünkben – felerősítik a készségeinket és kiterjesztik a képességeinket. A robotok megosztják majd az újonnan szerzett tudást a közösségi robothálózatokon, hogy együtt, valós időben vezessenek innovációkhoz és gyorsítsák a fejlődést.

Sok vállalkozás már most is készül ezekre a változásokra:

• 76 százalék arra számít, hogy a feladatok automatizálása miatt az emberek másképpen töltik majd el az idejüket.
• A megkérdezett vállalkozások több mint fele számít arra, hogy a hálózatba kötött valóság mindennapossá válik.
• 56 százalék mondja, hogy örömmel venné a mindennapos tevékenységeket a virtuális és a kiterjesztett valóságban.
• 56 százalék örülne, ha az emberek olyan technológiákkal rendelkeznének, amelyek segítségével számítógépeket tudnak irányítani az elméjükkel.

A munka jövőjét alakító trendek

Az üzleti vezetők 83 százaléka szerint a technológiai átalakulás által jobb munkahelyi körülmények érhetők el. Sokan optimisták az ember-gép partnerségek lehetőségeivel kapcsolatban és 70 százalék megerősíti, hogy az emberek szívesen dolgoznak együtt gépekkel, túllépve az emberi korlátokat. 10 üzleti vezetőből majdnem 9 (86%) tervezi a feltörekvő technológiák használatát a munkaerő hatékonyságának növeléséhez.

Ennek fényében vázolta fel tanulmány a három szakaszt, amely várhatóan a következő évtizedben átalakítja a munkakörnyezetet:

Technológiai tehetségek (Inclusive talent): Az emberi és gépi partnerkapcsolatok igazságosabb munkahelyeket teremtenek majd, hiszen a jelölteket a képességeik alapján értékelik, nem pedig a nemük, koruk vagy társadalmi helyzetük alapján. Objektív információt adnak majd az optimális munkahelyi csapatok létrehozásához, és segítenek az ideális munkahelyi légkör és a hatékonyság megteremtésében, valamint az emberek megtartásában.

Jól felszerelt kollégák (Empowered workers): Az alkalmazottak egészen más módokon dolgoznak majd együtt például az XR segítségével, amely egy eddig még sosem tapasztalt lehetőségeket biztosít majd a munkában. A játékok, a programozás és az elosztott közösségek már használják a valós idejű együttműködésre épülő folyamatokat, amivel sokkal nagyobb összhangban képesek dolgozni.

Gördülékeny MI-használat (AI fluency): Az MI inkább kiegészíti és fejleszti az emberi képességeket, mint helyettesíti az embert. Az MI-t gördülékenyen használó dolgozók a készségeikre építve tudják majd kezelni a munkafolyamatokat, megoldani a feladatokat és értelmezni a rengeteg begyűjtött adatot. Az MI, valamint az emberi és gépi rendszerek mélyreható ismerete megnöveli az alkalmazottakban rejlő potenciált, így kitűnhetnek a munkaerőpiacon.

Adatvédelem és szabályozás

Ezek a technológiavezérelt változások különböző kihívásokkal szembesíthetik az embereket és a szervezeteket egyaránt. Azoknak a szervezeteknek, amelyek szeretnék kihasználni az új, feltörekvő technológiákban rejlő lehetőségeket, meg kell tenniük a lépéseket a hatékonyan adatgyűjtés, feldolgozás és felhasználás irányába.

Az üzleti vezetők szerint két terület jelenti a legnagyobb kihívást a jövőben:

• 74 százalékuk úgy gondolja, hogy az adatvédelem a legfontosabb társadalmi nehézségek egyike, amit meg kell oldani.
• 44 százalékuk az MI szabályozását és a felhasználásának a letisztázását szorgalmazza.

A tanulmány bemutatása

A Dell Technologies összefogott a független jövőkutató csoporttal, az Institute for the Future (IFTF) csapatával, és megvizsgálták, hogy a feltörekvő technológiák miképpen befolyásolhatják a munkakörnyezetet, és miképpen formálják újra az életünket a következő egy évtizedben. A kutatás a szervezetek 2017-es együttműködésére épít, amikor az IFTF 20 szakértő véleményét kérte ki világszerte, hogy megjósolják az „ember–gép partnerségek következő korszakát”. Két évvel később az IFTF azt vizsgálja, hogy az emberek és a gépek közti új kapcsolat hogyan jelezheti előre a munka jövőjét, és hogyan alakíthatja át az életünket 2030-ra. Hogy ezekre a kérdésre válaszolni tudjanak, az IFTF a több évtized alatt összegyűjtött, a munka és technológia jövőjét feltérképező saját tanulmányaira, annak az emberiségre kifejtett hatásait vizsgáló saját tanulmányára támaszkodott, valamint a világszerte a kapcsolódó döntéshozókkal folytatott mélyinterjúkra.

A kutatás lefolytatásához az IFTF a több évtized alatt összegyűjtött, a munka és technológia jövőjét feltérképező saját tanulmányára, a legfrissebb Dell Technologies-kutatásra és a világ minden pontjáról érkező szakértőkre támaszkodott. A Future of Connected Living a harmadik és egyben befejező fejezete a háromrészes kutatási sorozatnak, amelynek része a gazdaság jövője és a munka jövője, amelyek szintén 2019-ben lettek kiadva.

www.delltechnologies.com

The post Hogyan alakítja át a technológia a munkavégzést? appeared first on Műszaki Magazin.

Az ezeket és a hasonló innovációkat lehetővé tevő, az iparágakat 2023-ra átalakító technológiai trendek közül a Schneider Electric most bemutatja a szerinte legjelentősebbeket.

1. Autonóm eszközök

Mindegy, hogy autókról, robotokról, esetleg mezőgazdasági gépekről beszélünk, az autonóm eszközök mesterséges intelligenciát használnak arra, hogy végrehajtsák az eredetileg emberek által végzett munkát. Az MI-vezérelt autonóm eszközöket, köztük például a robotokat, azonban valószínűleg leginkább egy-egy betanított feladatra fogják használni a vállalatok, mivel azok nem rendelkeznek az emberi agyéval megegyező képességekkel a döntéshozatal vagy az általános célú tanulást terén.

A Schneider Electric szakértői szerint a robotizált gyártás, valamint a gyárak és gyártási folyamatok növekvő automatizációja miatt egyre nagyobb szükség lesz robotikai szakemberekre, akik az egyszerű és az összetett robotokat egyaránt képesek koordinálni, beállítani és karbantartani. A robotika támogatja és jelentősen javítja az olyan összetett, veszélyes és/vagy érzékeny munkafolyamatokat, amelyeket jelenleg még mindig emberek végeznek vagy ellenőriznek.

2. Fejlett analitika

Az MI az adatfeldolgozást is jelentősen átalakítja a következő években. Az internetre csatlakoztatott eszközökből áradó adatmennyiség olyan óriásira duzzadt, hogy az adatelemző szakemberek ma már képtelenek fizikailag feldolgozni ezt a temérdek információt, mivel túl sokáig tartana végigvenni az összes következtetési lehetőséget. A fejlett analitika algoritmusokat használ, miközben kizárja az emberi hiba lehetőségét, így képes rejtett mintákat is beazonosítani és kulcsfontosságú következtetéseket levonni az adatokból. A Gartner szerint 2020-ra várhatóan az adatelemzési feladatok több mint 40 százaléka automatizált lesz, ami a termelékenység növelését eredményezi.

A Schneider Electric szakemberei is egyetértenek azzal, hogy a vállalatok teljesítményének növeléséhez olyan intelligens megoldásokra van szükség, amelyek kiváltják, illetve hatékonyabbá teszik az emberi munkát, és a digitális eszközökből folyamatosan jövő információk azonnali feldolgozásával és értelmezésével képesek önállóan is irányítani a komplex rendszereket. A vállalat IoT-alapú EcoStruxure platformja ehhez biztosít alapot. A nyílt architektúra egymással összekapcsolt és kommunikáló eszközökre épül, amelyeket a helyi üzemeltetéshez szükséges felügyeleti és vezérlőszoftverek egészítenek ki. Bármely gyártó kommunikációra képes termékei integrálhatók a rendszerbe, hiszen az képes a különböző technológiák összehangolására. Az igazi hozzáadott értéket azonban a Schneider Electric szakértelmére épülő, felhőalapú alkalmazások, analitika és az optimális működést támogató digitális szolgáltatások jelentik.

3. Erősödő edge

A decentralizáció elterjedésével az edge (peremhálózati) számítástechnika szerepe egyre fontosabbá válik. A kritikus fontosságú adatok azonnali elérhetőségének igénye miatt ugyanis az adatgyűjtés és -feldolgozás közelebb kerül az adatok keletkezésének helyéhez. A Gartner 2028-ig az érzékelési, a tárolási, számítási, valamint fejlett MI-képességek edge eszközökbe való beágyazásának folyamatos növekedését várja. Ezáltal az intelligencia egyre inkább a végponti eszközök felé mozdul el, legyen szó ipari berendezésekről, okostelefonokról vagy éppen autóakkumulátorokról.

A Schneider Electric szakértői szerint a közeljövőben előreláthatólag az adatközpontok, az épületek, az ipari megoldások és az energiaelosztás területén is olyan edge megoldások terjednek majd el, amelyek távoli, személyes jelenlét nélküli menedzsmentet tesznek lehetővé. Az EcoStruxure platform edge control szintje az adott helyszínen működő készülékeket integráló szoftvercsomagokat tartalmaz, melyek segítségével a helyszínen létrejövő adatokat a rendszer gyorsan, valós időben dolgozza fel, és ezáltal jelentősen egyszerűbbé teszi a működési folyamatokat. Ez kulcsfontosságú az olyan iparágak esetében, mint a gyártás, az egészségügy, a telekommunikáció vagy a pénzügyi szektor.

4. Digitális ikrek

A digitális iker valós tárgyak, folyamatok vagy rendszerek – például adatközpontok, gyárak vagy akár komplett városok – digitális tükörképe, amely lehetővé teszi többek között a valós idejű felügyeletet és a folyamatok optimalizálását. A koncepciót számos területen alkalmazzák: akár a sebészek is jobban felkészülhetnek a bonyolultabb műtétekre egy ilyen digitális modell segítségével. Az eszközzel a teljes életcikluson keresztül hatékonyabban felmérhető és megjósolható a rendszerek aktuális, illetve jövőbeni teljesítménye a tervezéstől az üzemeltetésig, és ezáltal megalapozottabbá válik az üzleti döntéshozatal.

A digitális iker technológia valós alkalmazásaként a Schneider Electric az AVEVA és a Microsoft vállalatokkal együtt 2018-ban mutatott be egy olyan, a kategóriájában úttörő eszközmenedzsment-megoldást, amely a digitális iker technológián, valamint a virtuális és kiterjesztett valóságon alapul. A fejlesztés növeli a működési hatékonyságot, miközben optimalizálja a karbantartást, hogy az a gazdaságilag legkedvezőbb időszakban legyen kivitelezhető. Ezenfelül távolról elérhető üzemeltetői segítséget nyújt a felhasználók számára.

5. Immerzív technológiák

A Gartner felmérései alapján 2022-re a cégek 70 százaléka kísérletezik majd az immerzív technológiák fogyasztói és vállalati célú alkalmazásával, miközben 25 százalékuk a gyártásban már használni is fogja azokat. A kiterjesztett (AR) és virtuális (VR), valamint kevert valóság (MR) többszáz végponti eszközön elérhető lesz, a számítógépektől egészen az autókig.

Ezek a technológiák nemcsak az átlagfelhasználók számára kínálnak határtalan lehetőségeket, hanem az ipar fejlődését is nagymértékben befolyásolják. Például a Schneider Electric által fejlesztett AR rendszerrel a létesítményekből beérkező, valós idejű adatok egy kiterjesztett valóságra épülő mobilalkalmazás segítségével egyszerűen, tableten tekinthetők át. Így virtuálisan ellenőrizhető, hogy melyik berendezés igényel javítást vagy karbantartást, illetve az miként végezhető el. Emellett a vállalat MR-re épülő rendszere a Microsoft HoloLens okosszemüveget is használja a gyárakban a villamos karbantartáshoz, azonnali hozzáférést biztosítva az adatokhoz. Az eszköz továbbá 3D-s modellek segítségével jeleníti meg az egyes ipari eszközöket, így a szakemberek anélkül is láthatják azok belső alkatrészeit, hogy szét kellene szedniük a berendezéseket.

6. Okos terek

Az okos tér egy olyan fizikai vagy digitális környezet, amelyben az emberek és a technológiai eszközök kölcsönhatásba lépnek egymással egy folyamatosan egyre nyitottabbá, összekapcsoltabbá és intelligensebbé váló ökoszisztémában. Ennek legátfogóbb példája az okosváros, ahol az üzleti, lakossági és ipari közösségeket összefogó területeket intelligens várostervezési eszközökkel alakítják ki, és ahol mindegyik szektor a társadalmi és közösségi együttműködést szolgálja.

A Schneider Electric úgy látja, hogy az IoT a lakó- és irodaházakon túl nagyobb egységben, a városok szintjén is komoly lehetőségeket tartogat. Az időjárási körülmények alapos elemzésével például pontosabb előrejelzések készíthetők, amelyek segítik a kockázatok csökkentését. A biztonság is növelhető videokamerás megfigyelőrendszerekkel, valamint az energiafogyasztás hatékonyságának növeléséhez és a fenntarthatóbb működés biztosításához is léteznek intelligens rendszerek. A vállalat portfóliójában elérhető EcoStruxure for Smart Cities szoftverek valós idejű adatokkal és elemzéssel segítik a döntéshozatalt és a folyamatok optimalizálását, legyen szó tömegközlekedésről, vízfelhasználásról és szennyvízkezelésről vagy éppen az adatközpontok és egyéb létesítmények eredményesebb üzemeltetéséről.

The post Schneider Electric: ezek lesznek 2019 meghatározó technológiai trendjei appeared first on Műszaki Magazin.