A Magyar Nemzeti Múzeumban kiosztott díjat ezúttal két vegyészmérnök, egy építőmérnök, egy villamosmérnök és egy szellemitulajdon-védelem területén tevékenykedő szakember kapta.

Immár 28. alkalommal osztották ki a Jedlik Ányos-díjat a szellemitulajdon-védelemmel foglalkozó kiváló magyar szakembereknek. A megalapítása óta eltelt több, mint negyedszázad alatt összesen közel 150-en részesültek ebben a rangos kitüntetésben, akik jellemzően kiemelkedő iparjogvédelmi portfólióval rendelkező feltalálók, kutatók, fejlesztők, továbbá szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, jogi képviselők, valamint hivatali munkatársak voltak.

„Rohamosan fejlődő világunkban csakis azok a vállalkozások, szervezetek maradhatnak talpon, amelyek érzékenyek az aktuális trendekre, képesek azokhoz alkalmazkodni vagy adott esetben befolyásolni azokat. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, abban mindenkinek a segítségére lehet, hogy egy-egy szabadalom, védjegy vagy formatervezési minta meglétével piacvezető, sokak által kedvelt és használt márkák maradjanak talpon a hazai és akár a nemzetközi piacokon is. Sok feltaláló, vállalkozás azonban nem tudja: ha valaki az innovációjáról bármilyen nyilvános fórumon beszél, vagy publikálja az elért eredményeit, akkor az említett információ automatikusan közkinccsé válik, így nem oltalmazható. Ennek fontosságra hívjuk fel a figyelmet azzal, hogy ezen a díjátadón épp olyanokat ismerünk el, akik ezzel nemcsak tisztában vannak, de sikereiket részben ennek is köszönhetik”

– fogalmazott a díjátadón Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: „Magyarországnak nincsenek megapoliszai, nem vagyunk többszázmillióan, de mégis, a tudományban mindig vannak olyan területek, amelyek esetében nagyobbak voltunk és vagyunk fizikai valónknál. Mindent megteszünk azért, hogy mindaz a tudás, elszántság és kreativitás, amely a magyar koponyákban és szellemi frissességben rejtőzik, utat és lehetőséget kaphasson, és felszínre törve kiteljesedhessen. Merjünk nagy célokat kitűzni magunk elé! 2030-ra azt szeretnénk, ha egy magyar egyetemünk a világ TOP 100 tudásközpontja, három egyetemünk pedig Európa legjobb 100 centruma közé kerüljön.”

Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Balázs L. György okleveles építőmérnök, matematikai szakmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének oktatóját. Fő kutatási területét a beton, a vasbeton és a feszített vasbeton szerkezetek jelentik. Laboratóriumban és elméletben az építőanyagok szilárdsági, alakváltozási és tartóssági jellemzőit vizsgálja.

Guttman András okleveles vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, a Pannon Egyetem Transzlációs Glikomika Kutatócsoport és a Debreceni Egyetem Horváth Csaba Elválasztástudományi Laboratórium vezetője. Kutatási területe nagy teljesítményű kapilláris elektroforézis rendszerek fejlesztése és alkalmazása fehérje és glikánbiomarkerek felfedezéséhez. Az általa kidolgozott cserélhető gélek, amelyek kapilláris elektroforézis alapú DNS-szekvenálásra, duplaszálú DNS molekulák analízisére és fehérjeanalízisre alkalmazhatók, nagyban hozzájárultak a Human Genome Project megvalósításához.

Haidegger Tamás villamosmérnök, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központ főigazgatója. Kutatási projektjei a robotsebészet, űrtávsebészet irányítási problémáin túlmenően az orvosbiológia több területét érintik: orvostechnika, sebészrobotika, intelligens robotok, cloud robotika, sebészeti eszközök, kép által vezetett sebészet, teleoperáció, szabályozáselmélet, robot ontológiák. A Műegyetemen fejlesztett Hand-in-Scan már 18 hazai és nemzetközi innovációs és üzletfejlesztési versenyen részesült elismerésben.

Harangozó Gábor európai és magyar szabadalmi ügyvivő, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezető helyettese széleskörű tapasztalattal rendelkezik a szabadalomjogi és versenyjogi tanácsadás, a szabadalmi kutatások (újdonságkutatás és szabadalomtisztasági-kutatás), a szabadalmi és használatiminta-oltalmi bejelentések előkészítése és képviselete, valamint a peres eljárások területén, továbbá szabadalmakkal, használatiminta-oltalmakkal és formatervezésminta-oltalmakkal kapcsolatos megsemmisítési és nemleges megállapítási ügyekben. Közel két évtizede a szabadalmi ügyvivőjelöltek gyakorlati képzésében is részt vesz.

Koványiné Lax Györgyi vegyészmérnök pályafutása az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárhoz (EGyT), későbbi nevén Egishez kötődik. Számos pregenerikus és generikus gyógyszer szabadalmaztatott szintézisének kidolgozásában vett részt (piroxicam, tamsulosin, pioglitazone, panomifene, rimonabant, duloxetine, rivaroxaban). Az 1990-2000-es években kidolgozott technológiák, amelyek kereskedelmi gyártásig eljutottak: nifedipine, amlodipine, quetiapine és olanzapine. Aktív részese volt a rosuvastatin cink só gyártó eljárás és a Form I kristályos módosulat kifejlesztésének (Delipid® 2009), amely az Egis kiemelkedő jelentőségű terméke lett.

A díjazottakról készült videók a hamarosan elérhetők lesznek a hivatal Youtube-csatornáján és Facebook-oldalán.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jedlik Ányos-díj 2024 appeared first on Műszaki Magazin.