2023. augusztus 30. és szeptember 1. között rendezik a SZTAKI-ban az International Academy of Engineering and Technology (AET) nemzetközi mérnökakadémia éves szimpóziumát. Az AETS2023 (The 5th AET International Symposium of ACSM and Digital Manufacturing) című rendezvény az atomi méretű precíziós gyártásra és a hozzá kapcsolódó mérnöki eljárásokra fókuszál, a résztvevők pedig világszinten meghatározó eredményeket felmutató kutatómérnököktől hallgathatnak előadásokat. A program részeként a látogatók a Bosch budapesti központjának újonnan átadott CU.BE innovatív élményközpontot is meglátogatják.

Előad többek között Paul Shore, Loxham Precision CEO-ja, a brit National Physical Laboratory (NPL) mérnöki divíziójának egykori vezetője, aki a Cranfield University professzoraként vezette azt a csapatot, ami a James Webb űrteleszkóp precíziós gyártási eljárásaival készült tükrein dolgozott. Paul Shore és kollégái tucatnyi komponenshez gyártottak tükröket olyan eljárásokkal, amiket szintén ők dolgoztak ki. Előadásában kitér majd a precíziós eljárások korunkra gyakorolt megannyi hatására és a kvantumtechnológia jövőjére.

Magyar keynote előadó is lesz a nemzetközi rendezvényen: Stépán Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Széchenyi-díjas professzora, aki idén elnyerte a neves Bolyai-díjat. Előadásában a hardware-in-the-loop tesztkörnyezetek marásban betöltött szerepéről és az ezzel kapcsolatos legfrissebb eredményekről beszél majd, kitérve az elkövetkezendő évek kutatási témáira, a terület újonnan felmerülő problémáira.

Az Academy of Engineering and Technology (AET) egy nemzetközi mérnökakadémia, ami az ipar és az akadémia együttműködését hivatott támogatni és serkenteni. A 2023-as szimpózium főszervezője Fengzhou Fang, a University College Dublin és a Tianjin University precíziós gyártással foglalkozó professzora, az AET elnöke. Az akadémiának két magyar rendes tagja van: Monostori László, a SZTAKI igazgatója, illetve Váncza József, a SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratóriumának vezetője.

Az AETS 2023 főszervezői AET és a SZTAKI. Társszervező a Bosch Rexroth Kft., az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform, valamint az EPIC Centre of Excellence (kiválósági központ).

A szimpózium pontos programja és az előadók teljes névsora a hivatalos weboldalon érhető el.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kvantumtechnológia, nanotechnológia, és a James Webb űrteleszkóp tükrei appeared first on Műszaki Magazin.

Forrás: Index

The post Megérkezett céljához a James Webb űrtávcső appeared first on Műszaki Magazin.

A több mint 10 milliárd dolláros teleszkópot az Egyesült Államokban építették a NASA irányításával, és az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza. Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi korszakát fogja feltárni.

A Hubble és a James Webb űrteleszkóp közötti legalapvetőbb különbség az, hogy míg a korábbi űrtávcső a mi szemünkkel is látható fényre koncentrált, a most felbocsátott űrteleszkóp az infravörös tartományban kutatja majd a kozmoszt – magyarázta Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója.

Mint mondta, az óriás, 6,5 méter átmérőjű tükörrel rendelkező űrtávcső segítségével a tudósok meg tudják majd vizsgálni mindazt, ami a hősugarak birodalmában tanulmányozható, egyebek mellett a közeli tartományban a csillagok exobolygóinak a légkörét. Azt is, ha az atmoszférában van valami, ami életre utal – tette hozzá.

Emellett az univerzum peremén a legtávolabbi galaxisok kialakulását is látni fogják a kutatók. Mint mondta, olyan sugárzó anyagokat keresnek, amelyek éppen összeállnak csillagokká.

Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a csillagászok az űrtávcső felvételein halvány foltokat láthatnak majd és azok színképe fogja elárulni, hogy mi történik a képeken. A legtávolabbi galaxisok pontszerűek lesznek az űrtávcsővel.

Közlése szerint jelenleg 533 ezer kilométerre jár tőlünk a távcső, a Hold távolságánál messzebb, és még csaknem egymillió kilométer, mire megérkezik – 29-30 nappal a felbocsátását követően – a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, ahonnan megfigyeli majd a Naprendszer objektumait.

Kiss László kitért arra is, hogy a projektnek számos kockázatos fázisa van. A James Webb-űrtávcsőnek a 6,5 méter átmérőjű főtükre és az árnyékoló ernyője sem fért el az Ariane-5 hordozórakéta rakterében. Ezért a összehajtogatva kellett becsomagolni a távcsövet. Az eszköz origamiként nyílik majd ki egy hónap alatt egy 344 lépésből álló folyamat során.

A csillagász beszélt arról is a műsorban, hogy a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópjának előkészítésén magyar származású kutatók is dolgoztak, példaként említette Gáspár András és Detre Örs csillagászt. Emellett Ábrahám Péter, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetből munkatársaival az EX Lupi csillag körüli porból és gázokból álló akkréciós korongot fogja vizsgálni a James Webb-bel, Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa pedig kutatócsoportjával a szupernóva-robbanásokat tanulmányozhatja a teleszkóppal.

Forrás: MTI

The post Ilyen messze jár a Földtől a James Webb űrteleszkóp appeared first on Műszaki Magazin.

A digitalizálástól idegenkedő gyártóknak azonban lehet, hogy meg kell változniuk, ha alkalmazkodni akarnak egy kiszámíthatatlan jövőhöz. James Thorpe, a fémforgácsolási szerszámok terén világelső Sandvik Coromant globális termékmenedzsere, elmagyarázza, hogy a fejlett szoftverek és a megfelelő szerszámgépek kombinálásával a gyártók nyereségesen és saját feltételeik szerint tudnak digitalizálni.

Az IoT Analytics Industry 4.0 & Smart Manufacturing Adoption Report (Jelentés az Ipar 4.0 és az intelligens gyártás elterjedéséről) tanulmánya szerint a gyártók körében még mindig alacsony az Ipar 4.0-technológiák elterjedtsége. Tekintve, hogy az Ipar 4.0 előnyei ma már nagyon jól láthatók, miért nem digitalizálja több gyártó a folyamatait?

Az egyik felfogás szerint az Ipar 4.0 alkalmazása a meglévő gyártási összeállításokra drága; valójában azonban nem kell annak lennie. A lassú elterjedés másik oka, hogy a gyártók nem látnak okot a meglévő szerszámkészlet és folyamatok frissítésére. Ha működik, minek változtatni? Az ebbe a kategóriába tartozó gyártók nem biztosak abban, hogy az Ipar 4.0 hogyan illeszkedik a bevett módszereikhez.

Az az igazság, hogy az Ipar 4.0 automatizált technológiáik jelentősen növelhetik a gyártók nyereségét. A Sandvik Coromant például úgy találta, hogy a gépkihasználtság 20%-os növelése 10%-kal magasabb bruttó hasznot jelent, és az automatizált rendszerek drámaian megnövelhetik a gépek üzemidejét.

Az automatizált berendezések támogathatják egyre inkább terjedő minimális emberi felügyelettel vagy anélkül végzett megmunkálást is – különösen a világjárvány közepette. A Pricewaterhouse Coopers (PwC) közelmúltbeli COVID-19: What it means for industrial manufacturers (Mit jelent az ipari gyártók számára?) jelentése szerint

„A soraikban vírusfertőzésnek kitett vállalatok számára a jelen egy kritikusan fontos idő lenne az automatizálási technológiák proaktív telepítési lehetőségeinek feltárása.”

A mai Ipar 4.0-technológiák, beleértve az érzékelőket és a gépi tanulást, szintén előnyösek lehetnek a gyártási leállítások számának minimalizálásában. Ismét növekszik a nyereség. Ide tartoznak a kopott szerszámok, például a fúrók cseréjéhez szükséges leállások.

Korábban a gépkezelőknek manuális ellenőrzésre kellett támaszkodniuk a szerszámkopás észleléséhez. A PwC jelentése alternatívaként az ipari dolgok internete (IIoT) felé mutat. Példa erre a Sandvik Coromant legújabb CoroPlus^® Machining Insights platformja, amely a vállalat CoroPlus csatlakoztathatósági szoftvercsomagját bővíti.

A Machining Insights segítségével a CNC-gépek Ethernet-kapcsolaton keresztül tudnak csatlakozni, és a jelenleginél nagyobb mennyiségű információt továbbíthatnak. Ez magában foglalja a gyártási adatokat a műhelyhatékonyság és az általános eszközhatékonyság (OEE) javítása érdekében. És ez nem korlátozódik az új gépekre.

A legtöbb gép csatlakoztatható a hálózathoz, és elérhetők adapterek a régebbi gépek számára, hogy kompatibilisek legyenek. Más szavakkal, az Ipar 4.0 könnyen integrálható, akár régi hardverekkel is.

Kiszámítható kopás

A Machining Insights célja, hogy a gyártók jobban beleláthassanak a megmunkálási folyamatokba, és információkat nyújtson az állásidők és hatékonysági hiányok azonosítására és kiküszöbölésére. Ez magában foglalja a nagy részben vagy teljesen automatizált folyamatok időszakát is.

Nézzünk szembe a tényekkel, a gyártást fenyegető egyik legnagyobb veszély a kiszámíthatatlan éltartam. Az automatizált gyártást megfelelően támogató eszköz számára a siker kulcsa a folyamatos, ellenőrizhető kopás korlátozása és a szakaszos, ellenőrizhetetlen kopás kiküszöbölése.

A Sandvik Coromant szakemberei ezt szem előtt tartva fejlesztették ki a -GM geometriájú CoroDrill 860^®-at, amely egy új kialakítású tömör keményfém fúró anyagok széles köréhez optimalizálva az összes iparágban.

Egy járműipari gyártó képes volt az éltartam 1150%-os növelésére a CoroDrill® 860-GM segítségével.

A tervezés egyedi megközelítése

A Sandvik Coromant szakemberei számára a szerszám hosszabb éltartamának kulcsa nem korlátozódik a szerszám használatban töltött idejére, kiterjed magának a fúrónak a kialakítására is.

A CoroDrill 860-GM innovatív, polírozott horonykialakítással rendelkezik. Az úttörő kialakítás javítja a forgácselvezetést és jobb furatminőséget eredményez, miközben segít csökkenteni a hő felhalmozódását és a forgácsolóerőket fúrás közben. A fúró további fő jellemzői közé tartozik a megerősített mag és sarokélletörés, a forgácsolóél mikrohibáit kiküszöbölő élelőkészítés és a fúrási stabilitást fokozó kettős szegély. Kialakítása révén a fúrócsúcs finomított hátszögekkel és jobb felületi minőséggel rendelkezik.

A CoroDrill 860 olyan alkalmazásokhoz alkalmazható, ahol a furatminőség kritikus fontosságú. Ide tartozik a repülőgépipar, az általános gépészet, az olaj- és gázipar, az atom- és a megújuló energia. Optimalizált megbízhatósága a járműiparban is bizonyított, ideértve a motorblokkok, burkolatok, karimák és elosztók fúrását.

Szerszámtechnológia a gyakorlatban

Ahogy a gyártás egyre automatizáltabbá válik, a kiszámíthatatlan éltartam egyre nagyobb probléma lesz.  Koreában egy járműipari gyártó tapasztalta ezt a problémát, és a Sandvik Coromanttal együttműködve javította a szerszám éltartamát.

Az alkalmazás a CoroDrill 860-GM-et használta furatok fúrásához a járműipari erőátviteli csatlakozókhoz. Összesen nyolc 8,2 mm (0,32”) átmérőjű átmenő furatot készítettek minden egyes alkatrészben 10 mm (0,39”) mélységgel. A korábbi szerszám 200 alkatrészt gyártott, összesen 1600 furattal, 80 m/perc (3102 ford/perc) forgácsolási sebességgel (Vc) és 381 mm/perc forgácsolási előtolással (Vf). Ehhez képest: a CoroDrill 860-GM 2300 alkatrészt (18 400 furatot) gyártott 100 m/perc (3878 ford/perc) Vc és 814 mm/perc Vf értékkel.

Az eredmény jelentősen jobb, 1150%-os éltartam, és olyan termelékenységnövekedés, amely csökkentette az általános alkatrészenkénti költségeket.

Amellett, hogy meghosszabbítják az éltartamot, ezen szerszámok megnövelhetik a forgácsolási adatokat, és ennélfogva nagyobb forgácsolási sebességet tesznek lehetővé. Egy gépészeti vállalat az amerikai Ohio államban, Lancasterben 57%-kal nagyobb forgácsolási sebességet tudott elérni, amikor a CoroDrill 860-GM-t használt egy versenytárs fúróval szemben. Az alkalmazás 304 rozsdamentes acélból készült érzékelőház-alkatrészek fúrására használta a szerszámot – 11 furat mindegyikben, 6,6 mm (0,260”) átmérővel.

Online kapcsolat

A szerszámok éltartamának növelése érdekében a gyártóknak be kell fektetniük az Ipar 4.0-technológiákba, például a Machining Insights-ba a kopás monitorozása érdekében. Ennek ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy erős szerszámokba kell fektetni. A Sandvik Coromant CoroPlus^® Tool Guide egyszerűbbé teszi a szerszámválasztást. Az internetes böngészőn keresztüli online alkalmazáshoz, valamint a munkadarab anyagának és az alkalmazásnak a meghatározásával a felhasználók megtalálhatják az igényeiknek megfelelő legjobb kerek tömör körszerszámokat és forgácsolási adatokat.

Eközben a Machining Insights mellett a Sandvik Coromant digitális megmunkálási portfóliója tartalmazza a CoroPlus^® Process Controlt is, amely egy hardveres és szoftveres elemeket egyaránt tartalmazó folyamatirányítási megoldás. A megoldás valós időben figyeli a gépeket, és automatikusan a meghatározott szabályok szerint jár el, nem csak riasztást ad. A műveletek magukban foglalhatják a gép leállítását ütközés esetén vagy egy kopott szerszám cseréjét.

Számtalan termelékenységi, nyereségszerzési és karbantartási előny válik elérhetővé azon műhelyeknek, amelyek hajlandók leküzdeni az Ipar 4.0-val szembeni aggályaikat. Ezeknek a technológiáknak a helyes alkalmazásával a gyártók saját feltételeikkel digitalizálhatnak – és beléphetnek a gyártók azon 30%-a közé, akik az IoT Analytics jelentése szerint felkészültek a kiszámíthatatlan jövőre.

The post Válassza a digitalizálást, válassza a megfelelő fúrót appeared first on Műszaki Magazin.