Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért 1997 óta díjazza a hazai piac kiválóságait és reménységeit, 2001 óta pedig Gyurós Tibor-díj néven adja át az elismeréseket olyan szakemberek, és vállalkozások részére, akik az elmúlt egy év során meghatározó munkát végeztek az iparágban. Ebben az évben huszonkettedik alkalommal történt meg a díjak átadása, amelyre ünnepélyes keretek között, a MENTA konferencián került sor Siófokon.

A díj életében idén először közönségszavazás is indult mindegyik kategóriában, így az IVSZ tagcégek is hozzájárulhattak az iparág egyik legjelentősebb díjának eredményéhez. A közönségszavazás nagy sikert aratott a tagvállalatok körében, több száz szavazatot érkezett be, aminek eredménye szerepet kapott a zsűri értékelése mellett.

A 2020-as Gyurós Tibor-díjak győztesei:

Az év menedzsere – Csorba Gyula – Dorsum Zrt. (stratégiai igazgató és vezérigazgató-helyettes)

Csorba Gyula az elmúlt 20 év során több szerepben is részt vett a Dorsum Zrt. növekedésében, amely mára közép-kelet-európai regionális jelenléttel bíró informatikai vállalatává nőtte ki magát. A közel 300 fős cég Magyarországon piacvezető a tőkepiaci szoftverrendszerek területén, és leányvállalatokkal rendelkezik Romániában, valamint Bulgáriában. Felhasználóik között a legnagyobb bankok, befektetési társaságok, a vagyonkezelők több mint egyharmada, valamint több biztosítótársaság is szerepel. Minden sikerük mellett kiemeltnek tartják, hogy magyarországi központú vállalatként a folyamatos innovációs eredményeinknek hála sikeresen törtek be az Egyesült Királyság piacára is saját termékmegoldással, nem pedig erőforrás eladással.

Az év digitalizációs projektje – ÉletMentő alkalmazás

A Vodafone Magyarország Alapítvány és az Országos Mentőszolgálat közös applikációjának célja, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá tegye a segélyhívást. Az ÉletMentő pontos helymeghatározást használ, valamint tárolja az előre feltöltött egészségügyi adatokat, melyek segítségével a diszpécser precízebb képet kap a betegről, amelyet azonnal tud továbbítani a kiérkező mentőkocsinak. Az applikációt az indulás óta eltelt fél évben közel 500 000-en töltötték le és közel 2500 segélyhívás érkezett ezen keresztül, amiből 1480 tényleges ellátást igénylő esetet oldott meg sikerrel az OMSZ. Az ÉletMentő hosszú távú hatása, hogy edukál, megtanítja, hogy a digitalizáció segítségével egyszerűsíthetjük a mindennapjainkat.

Az év innovációja – Oncompass precíziós onkológiai döntéstámogató eljárás

Az Oncompass Medicine Hungary Kft. a betegek személyre szabott, molekuláris célpont alapú, úgynevezett precíziós onkológiai ellátásához szükséges minden diagnosztikai és informatikai eszközt egy programban elérhetővé tesz a daganatos betegek, illetve az őket kezelő orvosok számára. Az Oncompass 2014 óta arra fókuszál, hogy a molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei alapján a legmegfelelőbb gyógyszert kiválasztó orvosi informatikai eszközt kifejlessze. A RealTime Oncology Treatment Calculator egy szabály alapú mesterséges intelligencia. Az adatokat egy saját fejlesztésű algoritmus segítségével dolgozza fel, amelynek eredménye egy a beteg számára releváns rangsorolt hatóanyag lista a beteg daganatában azonosított molekuláris genetikai elváltozások alapján.

Az év digitális oktatási nagykövete – Koren Balázs

2005-ben kezdett tanítani a Budai Középiskola kéttannyelvű gimnáziumában angol nyelven matematikát, programozási alapokat, és internet tudatosságot, később a Fazekas Mihály Gimnáziumban folytatta a tanítást, és nyitott a robotika területe felé is. Nevéhez fűződtek a GeoGebra, a GEOMATECH, illetve a VR Math projektek, az ELTE TTK Matematika Intézet, Szakmódszertani Központ felkérésére részt vesz a matematika tanárképzésben, a Telenor HiperSuli programjának szakmai vezetőjeként a digitális oktatás népszerűsítése, valamint tananyag fejlesztés is a feladata. Média megjelenések, szakmai előadások, konferenciák szervezése révén nem csak a szakmai berkekben, de a mainstream médián keresztül is igyekszik mindenkihez közelebb hozni a digitális oktatásban rejlő lehetőségeket.

The post Díjazott innovatív ötletek appeared first on Műszaki Magazin.

A gazdaság digitális újraindítását támogató program azonnali megtervezését és elindítását kezdeményezi az IVSZ.

„A digitalizáció nemcsak a koronavírus-járvány okozta gazdasági válsághelyzet enyhítésében játszhat szerepet, hanem egyedülálló lehetőséget jelent a magyar nemzetgazdaság technológia-vezérelt fejlődési pályára állítására is”

– idézi a szervezet ma közzétett felméréséből. 

Az IVSZ a digitális gazdaság szereplői körében végzett friss felmérés eredményei alapján szükségesnek tartja a gazdasági mentőakciók részeként a gazdaság digitális újraindítását célzó program haladéktalan megtervezését és elindítását. Egy ilyen programnak különösen az oktatásra, a munkavállalók és a kisvállalkozások digitális felkészültségére, illetve a válság által leginkább sújtott ágazatok digitális fejlesztéseire kell fókuszálnia.

Az infokommunikációs ágazatban működő vállalkozások – és különösen a kisebb hazai fejlesztőcégek – éppen úgy a megrendelések visszaesésére és forgalmuk jelentős csökkenésére számítanak, mint a más ágazatokban működő kkv-k – derül ki a két nap alatt csaknem 150 cégvezető által kitöltött felmérésből.

Az IVSZ kutatásának célja a válság digitális gazdaságra gyakorolt hatásainak felmérése, illetve az informatikai és a digitális gazdaságba sorolható egyéb vállalkozások által tapasztalt kihívások és a kezelésükre irányuló megoldási javaslatok összegyűjtése volt.

A beérkezett válaszok alapján az alábbi főbb megállapítások fogalmazhatók meg (a kutatási gyorsjelentést mellékeljük és letölthető INNEN; a szöveges értékeléseket illusztráló ábrák megtalálhatók a közlemény végén, illetve interaktív változatban letölthetők az IVSZ honlapjáról):

• a koronavírus-járvány okozta válság nyomán a válaszadók több mint háromnegyede már jelenleg is bizonytalanságot érez ügyfelei körében, 70% számolt be elhalasztott, 28% pedig lemondott megrendelésekről; a megkérdezettek 44%-a elhalasztotta fejlesztéseit, beruházásait, 23%-uk csökkentette kapacitásait.
• a válság hatásainak rövidtávú kezelése érdekében a válaszadók 93%-a már megteremtette a távmunka technikai feltételeit, közel 80%-uk be is vezette a távmunkát; a vállalkozások 90%-a használ online és videós eszközöket a személyes találkozók helyett.
• a válaszadók harmadánál már bevezettek csökkentett munkaidőt (vagy csúsztatott munkarendet), ennél is több cég már bezárta az irodáját és ugyanennyien válságstábot is létrehoztak.
• a hosszabb távon a válaszadók mintegy 80%-a szerint a válság pénzügyi értelemben negatív hatással lesz vállalkozásukra; a teljes IKT-szektor árbevételi kilátásait illetően 71% látja negatívan a jövőt, az iparág foglalkoztatási kilátásaival kapcsolatban 64% borúlátó;
• a magyar gazdaság egészét tekintve a válaszadók jóval pesszimistábbak: a foglalkoztatást és a GDP-t tekintve egyaránt 90% feletti a negatív hatásokat várók aránya.
• a kormányzattól várt támogatások terén a széles spektrumú gazdasági mentőintézkedések mellett a válaszadók nagy arányban tartanak szükségesnek dedikált, kifejezetten a digitalizációhoz kapcsolódó kormányzati intézkedéseket is; erre vonatkozóan több tucat javaslatot fogalmaztak meg.
• a válaszadók szerint az EU szerepvállalása is kiemelten fontostöbb területen is: pénzügyi támogatással, befektetésekkel, szabályozási kérdésekben egyaránt számítanak az unió segítségére.

A felmérés alapján az ágazat szereplőivel egyetértésben az IVSZ is szorgalmazza, hogy az informatikai szektor és a digitális gazdaság támogatása is váljon szerves részévé az állami gazdaságvédelmi intézkedéseknek, annál is inkább, mivel a különböző ágazatok talpra állításához és a gazdaság újraindításához a digitális megoldások elengedhetetlenek.

A válságkezeléssel kapcsolatban a felmérés kitöltői által megfogalmazott javaslatok alapján

• a válaszadók nagyon várják az általános (szektor-semleges) gazdasági mentőcsomagot, amelytől a vállalatok működőképességének fenntartása és a munkahelyek megtartása érdekében mielőbbi állami bér- és járulékfizetési támogatást remélnek;
• többen jelezték, hogy egy esetleges bértámogatás esetén nem szabad megfeledkezni az önfoglalkoztatókról (egyéni vállalkozók, KATA-s cégek, mikrovállalkozások) sem;
• hasonló mértékű várakozás övezi a már megítélt, illetve a még pályázható uniós források kifizetésének felgyorsítását, új források elérhetővé tételét, a digitális fejlesztések felgyorsítását célzó konstrukciók bevezetését;
• az állami és önkormányzati megrendelések felpörgetését, új beszerzések elindítását, illetve a folyamatban lévők kifizetésének előre hozatalát szintén sokan felvetették;
• kiemelt hangsúlyt kapott a digitális képzések és átképzések fontossága, a digitális kompetenciák fejlesztése és az oktatás digitalizálása;
• az oktatásban, a távoli munkavégzésben és a kapcsolattartásban kényszerűségből használatba vett digitális (szükség)megoldások egy részét a válságot követően le kell cserélni, illetve a gazdaság és a társadalom egészét fel kell készíteni a hasonló sokkhatások jövőálló digitális megoldások segítségével történő kezelésére;

• sokan tartanak attól, hogy a magas fix költségek (pl. irodabérlet) mellett újra kialakuló körbetartozások kényszerű leépítésekhez vezetnek; ennek megakadályozása érdekében is fontos, hogy ne alakuljon ki üzleti bizalmi válság.

Az IVSZ a beérkezett javaslatok részletes feldolgozása alapján összefoglalja és a kormányzati döntéshozók rendelkezésére bocsátja a digitális ágazat válságkezelő javaslatait, egyben kezdeményezi a gazdaság digitális újraindítását támogató program közös kidolgozását a magyar nemzetgazdaság új növekedési pályára állítása érdekében.

A szervezet az elmúlt év végén publikálta a digitális gazdaság súlyát elemző tanulmányát, melynek legfőbb következtetése, hogy a magyar gazdaság egy technológia-vezérelt növekedési pályát követve néhány éven belül több ezer milliárd forintos GDP-növekedést érhetne el, amihez következetes digitalizációs politika és intézkedések szükségesek a kormányzat részéről. A tanulmány itt olvasható el: https://ivsz.hu/a-digitalis-gazdasag-sulya-2019/

Az IVSZ a válság hatásainak enyhítésére eddig is számos kezdeményezéssel élt: a szervezet felhívása nyomán az utóbbi két hétben a tagvállalatoktól és egyéb piaci szereplőktől, csak a digitális oktatás támogatására (módszertanok, szoftverek, tárgyi eszközök és szakmai segítség a tanárok/diákok/szülők, illetve iskolák részére) több mint 50 felajánlás érkezett. A beérkezett felajánlásokat közzétettük az ivsz.hu/osszefogas oldalon.

The post Ezek a legfontosabb lépések a gazdaság digitális újraindításához appeared first on Műszaki Magazin.

Az IVSZ (Szövetség a digitális gazdaságért) által szervezett eseményen a legkülönbözőbb szektorok képviselői ismertették és vitatták meg a víziójukat azt illetően, hogyan érdemes újratervezni a korábbi évtizedek és évszázadok berögzült gyakorlatait. A legnagyobb hazai, az informatikai iparágat és piacot megmozgató innovációs konferencián valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy a digitalizáció a jövőbeli fejlődés motorja

Agilis vállalatirányítás, mikromobilitás, mesterséges intelligencia, blokkláncolat, átalakuló oktatás – ezek voltak a legfontosabb kulcsszavak a 10. SMART konferencián, mely az innovációt helyezte fókuszába. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által szervezett eseményen több, mint 1000 vendég 5 teremben követhette a legkülönbözőbb témákat érintő előadásokat és panelbeszélgetéseket. Többek között a mesterséges intelligencia, a startupok, az ipar 4.0, az oktatás és a közlekedés, valamint a digitalizáció egyénre való hatásai is helyet kaptak a programban. Ez a széleskörű megközelítés azért jellemezte az eseményt, mert a szervezők szerint mind az innováció, mind a digitalizáció egyre több területet érint és erőteljesen érzékelhető a hatásuk.

“A digitalizáció a jövő motorja, minden szektor minden szereplőjének fel kell készülnie az ez által diktált kihívásokra, és ennek a folyamatos innováció a kulcsa.”

– mondta Major Gábor, az IVSZ főtitkára.

Az új, agilis működési modell már megjelent és fejlődni fog

Azokban az iparágakban, amelyekben a digitalizáció előrehaladott és azt használva fejlesztenek termékeket és szolgáltatásokat, az agilis működés jelenti az egyik legújabb kihívást. Ez az elmúlt száz évhez képest óriási változást jelent, mert alapjaiban különbözik a megszokottól. Ahogyan Vityi Péter, az IVSZ alelnöke elmondta:

“Itt már nem főnökökről és beosztottakról beszélünk, hanem csapatokról, melyekben együtt dolgozva, sokkal hatékonyabban történnek a fejlesztések. Ez a munkamódszer már Magyarországon is megjelent és erőteljesen fog fejlődni.”

A mikromobilitás az élhető közterek és városok kulcsa

A SMART konferencia egyik fontos témája volt a közlekedés, azon belül is a közösségi közlekedés és a mikromobilitás. A különböző területek – mint a közösségi kerékpárokat kezelő MOL Bubi, a közösségi autózást képviselő MOL Limo, az elektromos autómegosztó Greengo, a robogómegosztó Blinkee City és a közeljövőben Budapesten is elérhetővé váló Lime – képviselői egyetértettek abban, hogy a mikromobilitás sokkal élhetőbbé teheti a városokat és még nagyon nagy potenciál rejlik benne. Ahhoz azonban, hogy érzékelhető mértékben jelenjen meg az emberek mindennapjaiban, szükség van a szabályozási környezetre, amely rákényszeríti a szolgáltatókat az együttműködésre. A szemléletformálás is lényeges, amihez a kellő infrastruktúra és technológia megteremtésére van szükség. A tendenciák viszont nagyon bíztatóak, mert folyamatosan nő a felhasználók köre és sokan kombinálják is egymással a különböző közösségi közlekedési eszközöket.

Sokat haladt a mesterséges intelligencia

Kevésbé ismert tény, hogy az országban közel kétszáz olyan cég, illetve intézmény működik, mely a mesterséges intelligencia kutatásával vagy implementálásával foglalkozik. Ezeket fejlesztési programokkal is támogatják, valamint nemzetközi együttműködéseknek is aktív résztvevői. Azonban a rendelkezésre álló óriási adatvagyon még kihasználatlan, részben azért, mert ennek még nincsenek megteremtve a jogi és közgazdaságtani feltételei. A kilátások mindenesetre pozitívak, az érintett szervezetek együttműködése hatékony és gyors megoldásokat hozhat.

A digitalizáció emberibbé teszi az oktatást

Minden mai köznevelésben tanuló a 21. században született, és mindenki, aki őket tanítja a múlt században. Ez nagy szakadékot teremt a mai diákok és a tanárjaik között, de ez nem áthidalhatatlan. Ahhoz azonban, hogy tudjanak kapcsolódni egymáshoz, másféle eszközökre és megközelítésre van szükség. Ma már nem érvényes az a korábbi gyakorlat, hogy ha valaki elvégezte az iskoláit és elhelyezkedett egy munkahelyen, az évek során egyre nőtt a tudása. Ezzel szemben ahhoz, hogy ez a tudás ne vesszen el, folyamatosan tanulni kell új ismereteket és készségeket. Hogy ezt a feltételt az új generációk teljesíteni tudják, az emberi készségeket kell fejleszteni: a mesterséges intelligenciánál magasabb szintű szövegértelmezési kompetenciát, a kritikus gondolkodást, a komplex kontextusteremtést és a kreativitást, hogy új dolgokat legyenek képesek előállítani.

Az egészségügyben is egyre nagyobb teret nyernek az adatok

Az előadások az egészségügyet is érintették, mert számos digitális innováció már ma bevethető és egyre szélesebb körben használható. Ilyen a blokklánc technológia, mely például az emberi szövetátültetés hatékonyságát pörgeti fel azáltal, hogy felgyorsítja és transzparenssé teszi az adatcserét. Így lényegesen több páciens juthat sokkal gyorsabban, jobb minőségű szolgáltatáshoz, elősegítve ezzel gyógyulásukat is. Operációk előzetes tesztelését például 3D nyomtatás segítségével is el lehet már végezni, ami nagyban csökkenti a kockázatokat. Ez a terület még a digitalizációs transzformáció elején jár, jelentős hatása lesz, amikor a potenciálját már nagyobb mértékben elérheti.

Nagy halak az Akváriumban

A konferencián a korábbi évek hagyományának megfelelően startup versenyre is sor került, ahol a Cápák között című műsorban is hasonló szerepkört betöltő szakemberekből (Apró Anna, Balogh Levente, Balogh Péter, Fehér Gyula, Moldován András), valamint a Hiventures befektetési igazgatójából (Mikesy Álmos) álló befektetői panel, és a közönség is szavazhatott a legjobbnak ítélt startupra. A nyertes a Revealu lett, mely az adatigénylések adminisztrálását és kiszolgálását könnyíti meg. Fődíjuk egy közel kétmillió forint értékű fél éves Millenáris Startup Campus tagság. A Hiventures különdíját is ők kapták meg, ami az inkubációs befektetési program fast track bejutási lehetőségét jelenti és ezen kívül 2 órás mentorálást is kapnak a cég szakértőitől.

Számos hírt itt jelentettek be

Az eseményen több fontos bejelentés is született: az egyik, hogy a Hiventures stratégiai partnerséget kötött az Antenna Hungáriával. Az együttműködés célja, hogy a közös, AHA! Brainstorm startup programon keresztül közösen adjanak útmutatást az induló és növekedési fázisban lévő, prototípussal rendelkező vállalkozásoknak. A kiválasztott startupok akár 60 millió forintos tőkebevonási lehetőséget és mentorálást kaphatnak.

További bejelentés, hogy a Pannon Egyetem kifejlesztett egy középiskolásoknak szóló, a Z-generáció kommunikációs igényeihez igazított, önismereten alapuló pályaorientációs mobilalkalmazást, Szaktájoló néven.

Az amerikai központú, elektromos rollermegosztó, a Lime is itt tette közzé, hogy hamarosan elindítják szolgáltatásukat Budapesten – egyelőre tesztjelleggel.

A SMART konferencián ismertették a Startup Safari idei programját is: április 17. és 19. között 300 helyszínen várják az érdeklődőket és ezúttal országszerte több városból 250 általános és középiskolai diáknak szerveznek ingyenes bejutást az egyes eseményekre.

“Nagyon inspiráló volt ez a nap, a SMART konferencián keresztül úgy látom, hogy sikerült erősítenünk a párbeszédet a különböző ágazatok és területek kulcsképviselői között. Rengeteg témát, lehetőséget és feladatot ad nekünk és partnereinknek ez az esemény, és nagyon jó platform arra, hogy mindezt megvitassuk egymással. A munkánkat folytatjuk és természetesen jövőre is várjuk az innovatív megközelítésű vállalatok és intézmények képviselőit.”

– összegezte Major Gábor, az IVSZ főtitkára a konferencia tapasztalatait.

The post A digitalizáció a jövő motorja appeared first on Műszaki Magazin.

A megfelelően képzett informatikai munkaerő hiánya a cégek számára már az új üzletek megszerzését is ellehetetleníti, ráadásul a probléma kezelésére eddig használt HR-eszközök mára hatástalanok – derül ki az Informatikai Vállalkozók Szövetségének napokban közzétett Munkaerőpiaci Tünettérkép elemzéséből. Mindez alátámasztja a Codecool programozóiskola 2016 végi kutatásának eredményeit: akkor a megkérdezett vállalatok túlnyomó többsége (90% fölött) úgy nyilatkozott, hogy a helyzet további romlására számít.

Érdemes összehasonlítani a Codecool programozóiskola által 2016 végén publikált munkaerőpiaci kutatás jóslatait az IVSZ oktatási munkacsoportja által 2018 első felében végzett, és a napokban közzétett Munkaerőpiaci Tünettérkép megállapításaival.

2016 végén a Codecool által megkérdezett 62 cég már erős aggodalmát fejezte ki a munkaerőpiacon uralkodó állapotok, és a jövőbeni kilátások miatt. Akkor a cégek a kínálati viszonyok romlását valószínűsítették. A helyzet kezelésére alkalmazott HR-eszközök listáját a béren kívüli juttatások, a célzott fejvadászat és az employer branding vezette. Ugyanakkor megerősítették a nyilatkozó cégek, hogy keresik egyéb eszközök alkalmazásának lehetőségét, nyitottak az oktatási intézményekkel való együttműködésre.

1. ábra – Codecool kutatás 2016 december

2. ábra – Codecool kutatás 2016 december

Az IVSZ által 2018 első félévében megkérdezett 136 vállalat válaszai azt mutatják, hogy a helyzet valóban nem javult: a legnagyobb vállalatokon kívül mindenki szenved a szakképzett munkaerő hiányától, a bérversenytől és az utánpótlási lehetőségek elégtelenségétől. A problémák közül kiemelkedett az a tény, hogy immár nem működnek a toborzási és megtartási HR-eszközök. A vállalatok pedig elégedetlenek a felsoktatásból és az OKJ-s képzésekből kikerülő munkaerő hadrafoghatóságával, ugyanakkor bizonyos cégméret alatt nincs energiájuk a belső képzések erősítésére, és a képzetlen munkaerő saját igényükre alakítására. A kutatás külön ugyan nem tér ki a privát oktatási intézmények által biztosított munkaerőkínálatra, de a rangsorolt megállapításai közt említi, hogy a piac átveszi az oktatási feladatokat az államtól, és a megkérdezettek 60%-a veszi saját kezébe az utánpótlásképzést.

3. ábra – IVSZ kutatás 2018 első félév

„Egyértelmű, hogy kifejezetten az erre a területre specializált oktatási intézmények menthetik csak meg ezt a helyzetet” – állítja Boda József, a Codecool programozóiskola társalapítója. „Ha egy cég a piacról nem talál megfelelő felkészültségű munkavállalót, nincs ereje saját tréningekre, nem tud belemenni a bérversenybe, és nem tudja vállalni a fluktuációval és az időfaktorral járó kockázatot és cash-flow-terheket, akkor erre külsős oktatási partnercéget kell bevonnia.”

Amint arra az IVSZ elemzése is rámutat, akár egy éven túl is elhúzódhat, és nem kecsegtet garantált sikerrel, ha egy foglalkoztató önállóan toboroz és tréningez munkavállalót bizonyos feladatokra. Még akkor sem, ha kifejezetten szakirányú végzettséggel érkezik a munkahelyre egy állami képzésben részt vett hallgató. Ezzel szemben egy programozóiskola már a felvételnél alapos előszűrést végez, folyamatosan naprakészen tartja a képzési programját, és önállóan finanszírozza a képzést az elhelyezkedésig. Ami például a Codecool esetében legutóbb kifutó évfolyamuknál 100%-os sikerrátával teljesült.

The post IVSZ – A növekedéshez elengedhetetlenek a privát oktatási intézmények appeared first on Műszaki Magazin.

A negyedik ipari forradalom már a küszöbön áll, itt a lehetőség, hogy az érdeklődők gyakorlatban is megtapasztalhassák a legújabb fejlesztéseket! A Modern Gyárak Éjszakáján, 2017. november 17-én 16 és 22 óra között mindenki számára lehetővé tesszük, hogy megismerkedhessen a ma és a közeljövő korszerű, „okos” gyáraival, amelyekben a legmodernebb technológiák segítik a termelést. Mindehhez elég csak kiválasztani a programhoz csatlakozó helyszínek közül egy tetszőlegeset, és regisztrálni az ingyenes gyárlátogatásra. Reméljük, hogy ez a közvetlen „találkozás” a jövővel segít átírni az iparról alkotott idejétmúlt elképzeléseket, iránymutatást nyújtva a kkv-k döntéshozói számára, karrierlehetőséget és jövőképet mutatva az álláskeresőknek, valamint a pályaválasztás előtt álló fiataloknak.

Az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.és az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért konzorciuma közösen szervezik a Modern Gyárak Éjszakáját, melynek keretében 18 telephelyen rendeznek gyárlátogatásokat különböző iparági szektorok képviselőinek részvételével. A gyárlátogatások mellett a projekt keretében kis- és középvállalkozások számára nyújtanak szolgáltatást a szervezők. Mintagyárak üzemeltetésén keresztül ismertetik meg a legfontosabb, ma még csúcstechnológiás, később nélkülözhetetlen gyártási és folyamatirányítási megoldásokat. Emellett pedig egy Technológiai Központot is üzemeltetnek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködésben, ahol nem csak bemutatókat, hanem oktatásokat is tartanak a KKV szektor képviselő számára.

A szolgáltatásokról és a projekt részleteiről szintén az http://www.ipar4.hu/ honlapon tájékozódhat.

The post Modern Gyárak Éjszakája – az ipar jövője appeared first on Műszaki Magazin.