A KUKA németországi gyárában a termelékenység átlagosan 15 százalékos növekedése a 10-es csarnokban található két megmunkáló központ legújabb, robotalapú automatizálásának eredménye.

Első pillantásra talán nem is látszik, hogy a csarnok összes gépe a felhőben csatlakozik egymáshoz, és különféle Ipar 4.0 funkcióval rendelkezik. Az egész csarnokról rendelkezésre áll egy digitális kép, ahol az összes gép megtalálható és az adataik is lekérhetőek. Nem kell több egy érintésnél, és például máris látható két megmunkáló központ állapota a termelésből. Ezeket a gépeket is KUKA robotok szolgálják ki a nap 24 órájában félkész és kész termékekkel, miközben a minőségellenőrzést is elvégzik, valamint ellátják a termékeket egyedi azonosítójukkal. Az okosórákhoz vagy a fitneszalkalmazásokhoz hasonlóan a robotok és a gépek is egy sor adatot rögzítenek folyamatosan, amelyeket a felhőbe továbbítanak. Az adatok ezt követően a KUKA Connect segítségével különféle vizualizációk formájában jelennek meg a tablet felhasználói felületén. A KUKA Connect egy felhőalapú szoftverplatform, aminek a segítségével bármikor és bármilyen eszköz segítségével hozzáférhet a KUKA robotok és gyártásának aktuális adataihoz.  Amennyiben a felületen hibaüzenetek jelennek meg, a technikusaink által az évek során folyamatosan bővített Wikipédiához hasonló szolgáltatás segítségével biztosan megtalálható a megoldás is. Az adatbázisban majdnem fél millió megoldás található.  A beépített technológiának köszönhetően pedig minden folyamatot vissza lehet követni, olyan ez, mint a repülőgépek fekete doboza. És ami még fontosabb, a szoftver értesíti a kezelőt, ha a gyártási folyamat során bármilyen rendellenesség merülne fel – ez pedig pont olyan, mint egy EKG.

Az okosgyártás alapja a kommunikáció

Csak a 10-es csarnokban összesen hét cella és tizenegy robot üzemel. A különféle típusú robotokat mind a KUKA gyártotta. A robotok a különféle gyártmányú, kereskedelmi forgalomban kapható megmunkáló gépeken dolgoznak. A robotok többfajta gépalkatrész megmunkálásával foglalkoznak, például robottalpakat, forgózsámolyokat, robot karokat és lengőkarokat gyártanak. Az alkatrészek összeszerelése a következő helyiségben a robot-összeszerelő műhelyben történik. Ebben a csarnokban a robotok a különféle robotalkatrészeken dolgoznak, amelyek a KUKA robotok gyártásához szükségesek. Itt nem csupán az új műszaki lehetőségek alapos tesztelése volt a fontos, hanem azok ésszerű alkalmazása is. Az interfészekkel rendelkező gépek képesek a robotokkal történő kommunikációra, valamint a robot és a gép közötti digitális hierarchia felépítésére, amely fontos szerepet tölt be az adatgyűjtés során.

A fent említett folyamatra akkor van szükség, amikor a rendszer összetevőinek kommunikálnia kell egymással. A cellában a robot mesterként vagy szolgaként is működhet. Mesterként alkalmazva a robot adja meg az eljárásokat és figyelmezteti a gépet, hogy megtörtént a munkadarab betöltése, és becsukható az ajtó. A szolgaként üzemelő robot a külső vezérlőtől érkező utasításokat hajtja végre.

Gyorsabb előállítás, nagyobb hatékonyság

Sok esetben, ahol ez a folyamat nincs automatizálva, a megmunkáló gépeket a  munkások kézi erővel töltik be. A kezelőnek gyakran várakoznia kell, hogy a gép befejezze a munkadarab megmunkálását. A megmunkálás végén a kezelő kiveszi a munkadarabot, és mielőtt újat tesz be a gépbe, leteszi azt a raklapra. Ez a módszer nem csupán egyhangú, hanem kevésbé hatékony is. A 10-es csarnok példáján jól látható, hogy a folyamat az automatizálás segítségével könnyen optimalizálható. A KUKA csarnokában a gépek betöltését és kirakását a robotok végzik. Emiatt nagyon kevés ember vesz részt a gyártásban. Több folyamatnál akár mindenféle emberi beavatkozás nélkül a gyártás hosszabb ideig, akár hétvégén vagy műszakok alatt is zavartalanul folyik.

A termelékenységet az is javítja, hogy a robotok másodlagos feladatokat is ellátnak. Néhány cellában a robot menetet vág az előkészített furatba, a megmunkáló gép pedig elvégzi a következő munkadarab megmunkálását. A legtöbb cellában a robotok végzik az alkatrészek sorjázását. Így a várakozási idő hasznosan telik, az egyedi alkatrészek pedig sokkal gyorsabban elkészülnek, mert a gépeket nem kell a +/- 0,2 mm-es tűrésű, nagy pontosságú fúrásokkal és marásokkal terhelni. A gépek ennélfogva hatékonyabban használhatók, több alkatrészt tudnak előállítani.

Az automatizálás és a hálózatok előnyei

Az automatizálás jelentős mértékben megkönnyíti a gépkezelők munkáját; a legtöbb esetben már nem kell kézzel berakni a nehéz munkadarabokat a megmunkáló gépekbe. A kezelőnek mindössze a szükséges alapanyagot kell biztosítania. Ez azonban sokkal gyorsabban és könnyebben kivitelezhető, vagyis a rendszer sokkal termelékenyebb működésre képes. A megoldás másik előnye, hogy a sorjátlanításhoz nem kell nagyon alapos ismeretekkel rendelkezni a robotprogramozás területén, mivel a KUKA.CNC szoftvere segítségünkre áll. Amint a cellákat átváltották ebbe az üzemmódba, a cellák G-Code segítségével, a KUKA.CNC szoftveren keresztül a hagyományos megmunkáló gépekhez hasonlóan üzemeltethetők. A rögzített adatok a felhőben elérhetők, természetesen azok is, amelyek nem KUKA gyártmányú alkatrészekre vonatkoznak. Így az egész gyártási folyamat pontosan átlátható és jobban irányítható, aminek nyomán javul az áttekinthetőség, és optimalizálható a végrehajtandó feladatok ütemezése.

További Információk: https://www.kuka.com/hu-hu

The post Magas szintű automatizálás az Ipar 4.0 támogatásával a KUKA-nál appeared first on Műszaki Magazin.