Manapság a hordható eszközök technológiája emberéleteket menthet. Az okosórák nemcsak abban segítik az embereket, hogy fittek maradjanak, hanem értesítenek az orvosi vészhelyzetekről, és tájékoztatnak a felhasználó egészségi állapotáról, hogy megelőzzék a betegségeket. A Wireless Quarter* szerint világszerte 325 millió ember használ hordható eszközöket.

Ebben a cikkben a hordható eszközökkel foglalkozunk, és arról is szó lesz, hogy hogyan fejlődtek az egy évtizeddel ezelőtti tevékenységkövetőkből a betegségek megelőzését segítő fejlett készülékekké. Központi témáink a hordható technológia működése, az, hogy milyen alkatrészekre van szüksége, és hogyan forradalmasítja az egészségügyi ágazatot. Az iparág vezető márkáit is kihangsúlyozzuk, köztük a Nordic Semiconductor vállalatot, amely a legújabb, legfejlettebb hordható eszközök alapját képező kettős processzort gyártja.

A hordható eszközök szerepe az egészségügyi állapot kimutatásában

Az IoT fejlődésével a hordható eszközök képesek nyomon követni a páciens élettani adatait, például a véroxigénszintet, a pulzusszámot, a szaturációt, a légzésszámot és a hőmérsékletet.

Népszerűségük egyre nőtt a fitnesz ágazatban, és nagyon fontos szerepük lett a Covid-19 elleni küzdelemben. Így az orvostudomány egyre nagyobb érdeklődést mutat a hordható technológia iránt, amely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy bizonyos időtartamig a kórházon kívülről figyeljék a betegeket különféle betegségek miatt. A hordható eszközök ma már fontos szerepet játszanak számos egészségügyi állapot megelőzésében és ellenőrzésében, mint például a cukorbetegség, magas vérnyomás és alvási apnoe, valamint neurokognitív betegségek, mint a Parkinson- vagy Alzheimer-kór.

Ezek az eszközök javítják a kommunikációt a beteg és az orvos között, akinek korábban a betegek vizsgálatát az orvosi kartonra és a kórtörténetre kellett alapoznia. Az orvosok és más egészségügyi szolgáltatók felhasználhatják a bőséges adatmennyiséget korai diagnózis felállítására, a betegek távoli nyomon követésére és a gyógyszeres kezelés betartásának biztosítására.

A hordható eszközök mögött rejlő technológia – az AI és az ML

A legújabb viselhető eszközöket SoC-k (System-on-a-Chip, egylapkás rendszer), SiP-ek (system-in-a-package, egytokos rendszer) és a gépi tanulás (ML) algoritmusai működtetik, amelyek segítenek a legösszetettebb orvosi hordható eszközök felépítésében. A peremeszközöket használó számítástechnika révén a viselhető készülékeket úgy tervezték, hogy jelezzék a mögöttes egészségügyi problémákat, és olyan információkkal látják el az orvosokat, amelyek a gyors klinikai döntések meghozatalához szükségesek.

Az olyan peremeszközökön, mint például a hordható eszközökön végzett számítástechnika egyre nagyobb energiahatékonyságú és hatású, miközben az algoritmusok korszerűbbek és energiaoptimalizáltabbak. – Peter Myhre, a Nordic Semiconductors termékmarketing igazgatója

A hordható technológiában alkalmazott alkatrészek

Az okos hordható eszközök számos technológiát használnak, például szenzortechnológiát, megjelenítési technológiát, chiptechnológiát, vezeték nélküli kommunikációs technológiát, adatszámítási és -feldolgozási technológiát, teljesítmény-tartóssági technológiát, adatinterakciós technológiát stb.

Így az ilyen eszközök tervezése problémás lehet, különösen azért, mert az emberi test dinamikus, ezért a hordható rendszereknek szilárdnak, alkalmazkodóképesnek és ideális esetben moshatónak kell lenniük, ha ruházatba és kiegészítőkbe vannak beépítve (vagy legalábbis levehetőnek).

Ezért a tervezés a szenzorintegrációra, a miniatürizálásra és a multifunkcionalitásra összpontosít. A hordható eszközökben gyakran használt alkatrészek közül néhány:

Érzékelők

Az érzékelők minden hordható eszközben megtalálhatók, betekintést engedve az aktivitásba és az élettani paraméterekbe. A felhasználó tisztában lehet általános egészségi és fittségi állapotával azáltal, hogy képes mérni a létfontosságú adatokat, beleértve a vér oxigénszintjét, a testhőmérsékletet és a pulzusszámot.

Különböző típusú érzékelőket használnak a hordható készülékekben:

• Nyomásérzékelők
• Páratartalom érzékelők
• Helyzetérzékelők
• Hőmérséklet érzékelők
• Piezo film érzékelők
• Erőérzékelők

A hordható technológia növekedésével egyre nagyobb az igény a pontosabb, kompaktabb és megbízhatóbb érzékelő technológiák iránt. Ezért a gyártók fejlettebb technológiai megoldásokat terveznek.

Például egy lengyel orvosi startup vállalat, a Warmie a Nordic Semiconductor nRF52810 egylapkás rendszerével működtetett érzékelőt fejlesztett ki, amely lehetővé teszi az eszköz számára, hogy a test több részét mérje fel, és tájékoztassa a felhasználókat vagy az orvosokat a lehetséges egészségügyi problémákról.

Egy további márka a TE Connectivity, amely hordható eszközökhöz és okosórákhoz alkalmas érzékelőket gyárt. A TE Connectivity világelső az innovatív szenzormegoldások terén, olyan alkatrészeket biztosítva, amelyek már jelen vannak a népszerű karpántokban, órákban és okosruházatokban.

Kapcsolók

A kapcsolók olyan alkatrészek, amelyek az áramkörön átfolyó elektromos áram mértékét szabályozzák. Ezek nélkülözhetetlen alkatrészek, amelyek a hordható technológia beviteli eszközeként hasznosíthatók. Bemeneti eszközként használhatók egy eszköz működésének vezérlésére, bár gyakrabban használják a berendezések bekapcsolására.

Kulcsfontosságú, hogy a tervezési fázisban gondosan válasszuk ki a megfelelő kapcsolót, mivel a hordható eszközök esetében korlátozott hely áll rendelkezésre. A kapcsolók többsége érintőkapcsoló, de a tervezési követelményektől függően függőlegesen vagy ferdén is elhelyezhetők.

Az RND olyan érintőkapcsolókat kínál, amelyek kicsi, hordható kialakításúak, és megfelelőek a billentyűzetekhez és a nagy sebességű adatátviteli berendezésekhez. Ha oldalsó kapcsolókat keres, az Omron mosható DIP-kapcsolókat biztosít, amelyek alkalmasak kisméretű, számítógépes és kézi eszközökhöz.

Passzív alkatrészek

A passzív alkatrész olyan elektronikus berendezés, amelynek működéséhez elektromos áramra van szükség. Attól függően, hogy egy elektromos áramkörben hogyan fogják használni, az alkatrész ezután felszabadítja, elnyeli vagy megtartja az energiát. A passzív alkatrészek leggyakoribb típusai az ellenállások, a kondenzátorok és az induktorok.

A Vishay professzionális vékony rétegű chip ellenállásokat gyárt, amelyek ideálisak a modern precíziós elektronika legtöbb ágazatában, ahol a stabilitás és a megbízhatóság kulcsfontosságú szempont. Alkalmasak precíziós vizsgáló- és mérőberendezésekhez, például olyan nem kritikus orvosi berendezésekhez, mint a hordható eszközök.

Félvezetők

A félvezetők képezik a hordható technológia agyát; értelmezik az érzékelőkből vagy más bemenetekből származó adatokat, és használható eredményt nyújtanak. A hordható termékek üzletágának bővülését nagyrészt a félvezető ágazat fejlesztései gyorsították fel. Az olyan eszközök, mint a mikrokontrollerek, diódák, tranzisztorok és időzítők/számlálók kritikus fontosságúak a beágyazott rendszerek megfelelő működéséhez.

Például a rendkívül érzékeny diódák használata lehetővé teszi a biometrikus megfigyelést, például a véroxigénszint és a pulzusszám mérését. A Vishay PIN fotodióda alacsony profilú felületre szerelt eszköz (SMD) látható és infravörös közeli sugárzás érzékeléséhez való, 5,4 mm2-es érzékenyterületet biztosító chippel együtt.

A hordható eszközök, például okosórák, gyűrűk vagy fejhallgatók általi biometrikus monitorozás különböző hullámhosszú emittereket használ, amelyek rendkívül érzékeny fotodiódákkal párosulnak, hogy teljesítsék a pulzusszám-figyelés (HRM) és a véroxigénszint mérésének feladatait (SpO2) Forrás: Vishay

Különféle, alacsony feszültségen működő, új óraoszcillátorokat fejlesztett ki az IQD, a Würth Elektronik eiSos Group részlege, amely lehetővé teszi a rendszertervezők számára, hogy megosztott tápsínnel rendelkező rendszereket hozzanak létre. Ahogy az új dizájnok egyre kisebbek és kisebbek lesznek, megfelelnek a hordható eszközökhöz.

Például az IQXO-691 sorozat oszcillátorai tökéletesek olyan kialakításokhoz, ahol elengedhetetlen az akkumulátor élettartamának növelése, mint például a hordozható tesztberendezések, az USB interfész, a WLAN és a hordható alkalmazások.

Csatlakozók

A hordható technológiában a csatlakozók használhatók antennákhoz, érzékelőkhöz, tápellátáshoz, akkumulátor-csatlakozásokhoz, kártya-kártya, vezeték-kártya csatlakozókhoz és cserélhető memóriaeszközökhöz. Perifériákat kapcsolnak az elsődleges eszközhöz, és megkönnyítik az egyszerű javításokat abban az esetben, ha valamelyik alkatrész meghibásodik.

A Molex USB 3.1 Type-C csatlakozójával Ön a kiváló megbízhatóság előnyeit élvezheti, és nagy tartósságot biztosít, valamint elkerülheti a csatlakozókkal való visszaélés okozta károsodást a középső lemezes csatlakozónyelv kialakításának köszönhetően. Úgy tervezték, hogy robusztus és megbízható teljesítményt nyújtson a hordható eszközök, a tárgyak internete és más nagy sebességű adatátviteli I/O alkalmazások számára.

RF és antennák

A fejlett hordható eszközök többsége be van építve az IoT-be, és az RF technológiától függően antennákat igényel. Az antenna lehet a NYÁK-ba bekötött SMD antenna, vagy rendkívül ritka esetekben egy külső antenna.

Bármilyen eszközkonfigurációhoz többféle többsávos antenna közül választhat, különböző típusú antennák, RF és kommunikációs modulok léteznek, például a GPS/GNSS antennák növelik a vezeték nélküli kapcsolatok helymeghatározásának megbízhatóságát.

Tápellátás

Ezenkívül a legtöbb hordható eszköznek szüksége lesz tápcsatlakozóra az akkumulátor töltéséhez, valamint egy akkumulátorcsatlakozóra, például egy gombelemtartóra vagy egy 2 vagy 3 vezetékes LiPo akkumulátor terminálra. A hordható eszközök többsége USB-csatlakozókat használ a töltéshez, míg esetenként a gyártók saját exkluzív csatlakozót készítenek.

Fejlesztőkártyák

A kis méret miatt a hordható NYÁK szabványai eltérnek az általánosan használt nyomtatott áramköri lapoktól. A megfelelő nyomtatott áramköri lap kiválasztása előtt számos tényezőt kell figyelembe venni, például a lap felületi anyagait, az RF/mikrohullámú tervezést és az RF átviteli vonalakat. Szerencsére vannak olyan gyártók, amelyek hordható technológiához alkalmas kártyákat terveznek.

A Nordic Semiconductor nRF5340 egylapkás rendszere a hordható eszközök fejlesztői számára egy nagy teljesítményű alkalmazásprocesszort, valamint egy teljesen programozható, rendkívül alacsony fogyasztású hálózati processzort biztosít. A processzor kettős kialakítása révén ideális bonyolult IoT-alkalmazásokhoz, például egészségügyi készülékekhez. A biztonsági funkciók, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia (MI) képességek segítségével könnyebben kezelhető a modern hordható eszközök által biztosított folyamatos adatfolyam.

A Nordic Semiconductor mellett más márkák is kínálnak viselhető termékeket. Tekintse meg az alábbi ajánlott termékeinket, amelyeket közvetlenül a Distrelec webshopból meg is vásárolhat.

Ajánlott termékek

Tactigon vezeték nélküli, hordható fejlesztőpanel mozgásérzékelővel, Next Industries

A Tactigon One egy programozható panel a mozgásrögzítéshez, GPS-nyomkövetéshez, nagy pontosságot igénylő 3D gesztusvezérléshez és rezgésmérésekhez. Az Arduino SDK-nak köszönhetően gyors programozást és végrehajtást tesz lehetővé, amely ideális az IoT alkalmazásokhoz, a hordható eszközökhöz és a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos projektekhez.

Hordható elektronikus platform, Adafruit

GEMMA, egy teljesen működőképes platform a hordható elektronikához. Ez egy kör alakú, varrható mikrokontroller, amely Arduino-val működik, és hihetetlen hordható projektek meghajtására készült.

LilyPads, SparkFun

A SparkFun LilyPads termékei hordható e-textilek, amelyeket nagy csatlakozópárnákkal láttak el, hogy ruházatba varrhatók legyenek.

*Forrás: “Alive & Ticking: Advanced Wearables Better Health Outcomes” , Wireless Quarter, 2022/1. lapszám.

GYIK

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A fejlett viselhető készülékek fejlődése appeared first on Műszaki Magazin.

A közlekedéstől és logisztikától az építőiparon át a gyártásig és mezőgazdaságig Magyarországon is számos ágazatban érdemes lenne kihasználni a fejlett távközlési infrastruktúrákban és kapcsolódó 5G szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket – egyes ágazatokban a cégek több mint fele már érdeklődik ehhez kapcsolódó egyedi megoldások iránt.

Az 5G bevezetésének felgyorsítását célzó nemzeti innovációs hálózat, a UK5G az Egyesült Királyságban 300 vállalkozás körében végzett felmérést, amelyből kiderült: a cégek 70 százaléka már használja az 5G-t vagy tervezi annak bevezetését. Bár a megvalósítás előtt állnak akadályok – ezek közül a legnagyobb az infrastruktúra költsége –, a vállalkozások már készülnek az 5G előnyeit teljes mértékben kihasználó tervek kialakításával.

A megkérdezettek csaknem háromnegyede (73%) úgy gondolja, hogy tisztában van az 5G előnyeivel, 70%-uknak pedig van is terve arra vonatkozóan, hogyan fogja használni azt a versenyelőny elérése érdekében. Az 5G-innováció érettségét bizonyítja, hogy a technológia által kínált eredményeket a vállalkozások meg is értik: kétharmaduk (66%) például úgy véli, hogy az 5G pozitívan fog hozzájárulni a vállalati fenntarthatósági erőfeszítéseikhez, illetve segít javítani az ügyfélélményt (65%).

„A digitalizáció alapja a fejlett távközlési infrastruktúra, amely szélessávú adatkapcsolatot biztosít mindenhol, ahol az szükséges. Ez jelenthet egyszerűen megfelelő kültéri és beltéri mobilhálózati lefedettséget – távoli vagy elzárt területen is –, de felhasználástól függően akár priváthálózatot, 5G képességet is. Ez a dolgok internete kihasználásával átalakíthatja az üzleti modelleket és új bevételi forrásokat teremthet számos szektorban – mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN Hungary Zrt. vezérigazgatója. – Integrált távközlési infrastruktúra-szolgáltatóként képesek vagyunk mobilszolgáltatótól független infrastruktúrát kiépíteni és üzemeltetni, ahol erre van igény.”

A privát 5G hálózatok alkalmazása több iparágban számos előnnyel jár. A mezőgazdaságban például az okosfarm-megoldások – az automatizált energiaellátás, öntözés vagy takarmányozás, a hőmérséklet vagy a nedvesség szenzoros követése, a kamerarendszerek és drónok alkalmazása – rugalmasabbá, megbízhatóbbá, így hatékonyabbá teszik a termelést. Az iparban a tervezéstől az üzemeltetésig és karbantartásig alkalmazhatók az 5G hálózatok. Az intelligens gyárak ki tudják használni az olyan technológiák előnyeit, mint az automatizálás, a mesterséges intelligencia vagy a hibaelhárításnál alkalmazott kiterjesztett valóság. A nagy léptékű gép-gép kommunikáció a minimálisra csökkenti az emberi hibákat. A közlekedésben az 5G az utakat biztonságosabbá és környezetbarátabbá, a vállalkozások logisztikáját, flottakezelését és készletellenőrzését pedig költséghatékonyabbá teheti. Az építőiparban – legyen szó irodaházról, lakóházról vagy ipari létesítményről – alapelvárás a stabil szélessávú kapcsolat rendelkezésre állása. Egy városnegyed komplex fejlesztése esetén a hálózati infrastruktúrára támaszkodva életminőséget javító okosszenzoros és gépi látás alapú megoldások is kiépíthetők, amelyekkel például automatizálható a terület védelme vagy intelligens épületmenedzsment és parkolási rendszer alakítható ki.

Az Egyesült Királyságban akadnak még a vállalkozásokat a beruházásokban vagy az 5G-ben rejlő lehetőségek maximális kiaknázásában akadályozó tényezők. A válaszadók 63 százaléka az infrastruktúra, a telepítés és az integráció bonyolultságát és költségeit nevezte meg a legnagyobb leküzdendő kihívásként. A telepítés költségei mellett továbbra is problémát jelent, hogy a szervezetek még mindig nem értik teljesen, hogyan kell az 5G megoldásokat kiépíteni – ez a vállalkozások több mint fele (53%) szerint gátló tényező.

Az UK5G kutatása szerint ezen kihívások ellenére 2023-ig a vállalkozások 45 százaléka tervez 5G-beruházást. Ehhez igazodva a vezetők aktívan érdeklődnek a sikeres bevezetést támogató információk és tapasztalatok iránt. Csaknem kétharmadukat (66%) az 5G iparágspecifikus előnyei ösztönöznék a beruházásra, saját bevallásuk szerint azonban a technológiai vezetőknek edukációra van szükségük a területen: ötből majdnem három (58%) további útmutatást szeretne arról, hogyan integrálható az 5G a meglévő infrastruktúrákhoz, több mint felük (51%) pedig a bevezetést segítő legjobb gyakorlatokat szeretné megismerni. A szervezetek a technológiai és távközlési ipartól is segítséget várnának: 46 százalékuk úgy gondolja, hogy a nagy technológiai vállalatok, 40 százalékuk szerint pedig a mobilhálózat-üzemeltetők feladata lenne megértetni, hogyan lehet az 5G-t kereskedelmileg életképes módon bevezetni.

Magyarországon is kitapinthatóan növekvő kereslet van az üzleti vállalkozások tényleges igényeire épülő, olyan testre szabott távközlési infrastruktúra-megoldásokra, amelyek a mindenki számára rendelkezésre álló szolgáltatási szinten túl képesek egyedi minőségi követelményeknek is megfelelni. Így például egy nagyberuházás keretében megépülő gyár, ipari park, vagy szálloda, irodaház, de akár lakópark is megfogalmazhat csak egyedi távközlési infrastruktúrafejlesztéssel teljesíthető konkrét elvárásokat. Emellett előfordul, hogy működő funkcionalitáshoz kapcsolódóan jelentkezik fejlesztési igény – amikor például a rendezvényközpont versenyképessége növelése érdekében nagyobb figyelmet szán a stabil és gyors szélessávú adatkapcsolat rendelkezésre állásával járó jobb ügyfélélményre. „A CETIN saját tapasztalata, hogy az érintett iparágakban a vállalkozások több mint fele már érdeklődik ilyen megoldások iránt. Mi ebben az edukációs folyamatban aktív szerepet vállalunk” – tette hozzá Kübler-Andrási Judit.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post 5G-t vagy szélessávú infrastruktúrát igénylő egyedi megoldások appeared first on Műszaki Magazin.

A Röhm iJaw egy teljes értékű tokmánypofa, amibe szenzorokat integráltak a befogóerő mérésére, emellett vezeték nélküli adatátvitelre is képes. A mérés közvetlenül a munkadarab befogási pontján történik, az adatátvitelhez pedig az IO-Link Wireless átjárót használja. Az átjárót a szerszámgép vezérlőjéhez lehet csatlakoztatni, az integrált Profinet illesztőfelületen keresztül vagy az integrált LAN illesztőfelületen keresztül, amellyel az adatok a felhőbe is elküldhetők.

Az iJaw belsejében található a befogóerőt mérő szenzor, az elektronika az IO-Link Wireless protokollon keresztüli, vezeték nélküli adatátvitelhez, valamint az újratölthető akkumulátor

Az integrált szenzorok segítségével az iJaw közvetlenül a befogási pontban képes mérni a befogóerőt. Az érzékelő és a munkadarab között csak egy néhány milliméter vastag befogókarom van, aminek köszönhetően a Röhm gyakorlatilag az összes olyan hibaforrást kiküszöböli, ami befolyásolná a mérési eredményt. Az iJaw a mért értéket vezeték nélküli átjárón továbbítja a robusztus IO-Link Wireless protokollon keresztül, 100 Hz-es a mintavételi frekvencián. Ez azt jelenti, hogy az iJaw megmunkálás közben, valósidejű mérést képes végezni. Ennek érdekében megfelelően robosztus kialakítású, edzett acélból, IP68-as vízálló kivitelben készül. Az adóantennát egy hőálló műanyagból készült fedél védi az izzó forgácsoktól. Az iJaw – bármely más tokmánypofához hasonlóan – tetszőleges gyártmányú, szabványos illesztőfelületű esztergatokmányra szerelhető fel. A piaci bevezetéstől kezdve az iJaw lépcsős tokmánypofaként érhető el, egyenes- vagy spirálmenetű fogazattal, 215 mm, 260 mm és 315 mm átmérőjű tokmányokhoz. A Röhm kínálatában a gyorsváltós rendszerű Duro-A RC, Duro-NCSE, és Duro-NC családok tokmányai kompatibilisek a pofával, a hagyományos, kézi tokmányok közül pedig a Duro-T. A tokmánypofákat a különböző geometriájú munkadaraboknak megfelelően cserélhető kemény- és puha rögzítőkarmokkal lehet felszerelni, csavaros rögzítéssel.

Alkalmazási területek

“Rendkívül különböző alkalmazási területet találtunk, amelyek esetén az iJaw jelentős hozzáadott értéket képvisel,”

– mondta Claus Faber, a Röhm termékmenedzsment- és marketing igazgatója. Az első három alkalmazási terület a megmunkálás előtti és közbeni beállításról szól. Megmunkálás előtt az iJaw segít a munkadarab beszerelésében és a befogórendszer üzembe helyezésében. Hiba esetén, ha a mért befogóerők eltértek a célértékektől, kezdeményezni lehet kézi- vagy automatikus beavatkozásokat. Megmunkálás közben lehet figyelni, ha a befogóerő túl nagy (a munkadarab megsérülhet) és a befogóerő túl kicsi (nem tudja megakadályozni a munkadarab kirepülését). Három további lehetőség a szériák kiértékelésére és sorozatgyártáskor végzett mérésekre nyújt megoldást. Itt a változó befogóerőket lehet figyelni, ezzel a jelenségeket már korai fázisban ki lehet szűrni. Ez magában foglalja a közelgő karbantartás észlelését is, ezzel a befogóerő mértéke fenntartható, a szerszámkopás pedig csökkenthető. A gyártási selejteket már a gyártás alatt fel lehet ismerni.

Az iJaw bármilyen gyártmányú, szabványos illesztőfelületű esztergatokmányra felszerelhető. A képen az iJaw egy Röhm gyártmányú, Duro-A RC típusú gépi tokmányra van szerelve, amelyen gyorsváltós rendszerrel lehet a pofákat cserélni.

Fejlesztési partnerek

DMG Mori, WFL Millturn, és EMCO. A Röhm kizárólagos fejlesztési együttműködést kötött a DMG MORI-val, a WFL-lel, és az EMCO-val. Ők a saját szerszámgépeiken tesztelték az iJaw-t a fejlesztés végső fázisában és támogatták a Röhm-öt a sorozatgyártásig. A DMG MORI a pfronteni Pre-EMO rendezvényen egy CTX beta 1250 TC 4A-ra szerelve mutatta be az iJaw-t a meghívott vendégeknek. A WFL pedig egy M50-G-re szerelve demonstrálta, a 2021-es milánói EMO-n.

Az IO-Link Wireless ipari szabvány

A Röhm az IO-Link vezeték nélküli protokollra az ipari környezetben használt vezeték nélküli kommunikáció következő szabványaként tekint. A napjainkban széleskörűen használt Bluetooth-szal összehasonlítva az IO-Link Wireless jóval robusztusabb és megbízhatóbb. A Röhm-nél meg vannak róla győződve, hogy az IO-Link Wireless egyre inkább elterjed a következő generációs IoT termékekkel. A Röhm ezért az iJaw technológia fejlesztése során kizárólagos használatot biztosított az IO-Link Wireless specialistájának számító CoreTigo számára, a befogástechnikai alkalmazásokhoz. A CoreTigo vezeték nélküli adatátviteli hardverelemek fejlesztési partnere.

További információk a Röhm oldalán találhatók!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Röhm IoT – valósidőben mért befogóerő appeared first on Műszaki Magazin.

Az IoT nem csupán egy felkapott trend; segítségével egy gyártóvállalat ma már lényegesen célirányosabban, olcsóbban, csökkentett állásidővel és kevesebb meghibásodással képes például fenntartani és működtetni gépeit.

A dolgok internetével a vállalatok eddig soha nem látott módon használhatják ki a különféle adatokból kinyert információkat, felfedve ezzel potenciális, eddig rejtett értékeket. Nem véletlen, hogy az ilyen okoseszközök terjedése egyre jellemzőbb függetlenül iparágtól, üzleti funkciótól vagy földrajzi elhelyezkedéstől.

„Előrejelzésünk szerint az IoT globális piaca idén több mint 1 billió dolláros lesz, 2024-ig pedig a megkérdezett vállalatok 80 százaléka tervezi IoT-technológia bevezetését.”

– emelte ki Varró Zsófia, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

IoT megoldások a gyakorlatban

 Bár korábban nem feltétlenül volt magától értetődő a technológia valódi hozzáadott értéke, a kapcsolódó költségek csökkenésének, valamint az analitikai megoldások fejlődésének köszönhetően mára az IoT kézzelfogható előnyöket hordoz. Ennek megfelelően már itthon is megannyi példát találni kisebb-nagyobb komplexitású IoT-megoldásokra, amely hozzájárulnak a vállalatok hatékonyabb működéséhez.

1. Egy hazai gyártócsarnok egységeinek valós idejű felügyelete vezeték nélküli hálózat segítségével vált valóra. Ezáltal a folyamatos monitoring és az aktuális körülményekhez történő alkalmazkodás lehetővé teszi az emberi mulasztásból adódó hibák hatékony elkerülését, a működési és karbantartási költségek csökkentését. Ezen kívül az IoT-alapú prediktív karbantartással előre jelezhető a gépek meghibásodása; ennek segítségével pedig nemcsak a gépek élettartama hosszabbítható meg, de csökkenthető a leállás időtartama és a meghibásodás esélye.

2. Egy európai cipőmárka látogatószámláló rendszert vezetett be magyar üzleteibe, hogy az eladók számát a betérő vásárlókhoz tudja igazítani a minél magasabb szintű kiszolgálás érdekében. A kiszolgáló személyzet optimalizálásán túl az okosszenzorok segítségével meghatározhatók az üzleten belüli frekventált helyszínek, betekintést nyerhetünk a vásárlók viselkedésébe, pontos visszajelzést kaphatunk a hirdetések, akciók hatékonyságáról, ezáltal is javítva a kereslet tervezhetőségét és a szolgáltatásnyújtás minőségét. A fejlettebb megoldások már azt is képesek meghatározni, hogy milyen nemű a vásárló, merre tart a boltban, van-e rajta maszk, valamint akár azt is, hogy milyen a hangulata, miközben hatékonyan szűrik ki a gyerekeket és az árnyékokat. Ezeket nem pusztán a kereskedelemben lehet felhasználni, hanem alkalmasak például múzeumok látogatottságának monitorozására vagy épp irodai megosztott munkaállomások esetén az irodakihasználtság optimalizálására is.

3. Az IoT megoldások olcsóbbá teszik és lerövidítik az áruk gyártását és kiszállítását, javítják a termelés hatékonyságát. Jó példa erre raktárak területén az áru- és eszközkövetés. Egy logisztikai vállalat Magyarországon a járművek helyzetét és mozgását valós időben követi nyomon. A cél az, hogy egyszerűen tudják tájékoztatni a vontatóvezetőt a következő feladatról és a jármű helyéről, valamint csökkentsék az üresjárati, kihasználatlan időket.

Nem kell olyan bonyolultnak lennie

 Azt is nagyon fontos látni, hogy az összekapcsolhatóság, azaz szenzorok telepítése és hálózatra kötése önmagában nem teremt valódi üzleti értéket. Ahhoz, hogy a technológia potenciálját kiaknázhassuk, komplex tervezés szükséges, miközben számos kulcsfontosságú kérdés merül fel, ez a vállalkozások számára pedig első látásra elrettentő lehet.  Nem magától értetődő sem a koncepció kialakítása, sem maga az architekturális kivitelezés, hiszen mindez több technológiai területen is szakértelmet igényel. Figyelembe véve a piacon elérhető megannyi eszközt, szenzort, IoT platformot, hálózati technológiát és kommunikációs protokollt, már a kiválasztási, beszerzési folyamat is komoly kihívást jelenthet. Ráadásul a megálmodott IoT megoldást ezt követően még integrálni kell a meglévő IT-rendszerekkel.

Szerencsére ezt a kihívást a technológiai szállítók is felismerték már, és egyre többen állnak elő IoT megoldáscsomagokkal.

„Ezek az megoldáscsomagok már jellemzően egyaránt tartalmazzák a szenzorokat, az adatmenedzsment és az analitikai megoldást, a felhasználói felületet, de akár a hálózati összeköttetést is, ami érzékelhetően és kimutathatóan csökkenti a technológiai összetevők kiválasztásával, fejlesztésével és integrálásával járó időt, erőfeszítést és költségeket”

– mondta el Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója, aki szerint ezzel egyes IoT megoldások már a kis- és középvállalatok számára is elérhetővé válnak.

Ilyen megoldáscsomagok több nagy technológiai vállalat (például Amazon, IBM, Microsoft, Hitachi) és távközlési cég (például AT&T, Rogers, Verizon) szolgáltatáskínálatában is megtalálhatóak.

„Több prominens iparági vezetővel összefogva a Deloitte is rendelkezik saját „kulcsrakész” IoT keretrendszerrel. Ezek a prediktív karbantartás, eszközteljesítmény-menedzsment és eszközmonitoring felhasználási esetekre fókuszáló alacsony kockázatú, előre konfigurált megoldások lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy jelentősen felgyorsítsák az IoT bevezetését.”

– tette hozzá Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Az is mellettük szól, hogy hónapok helyett akár már hetek alatt át lehet állni a hatékonyabb működésre. Az IoT ráadásul jól kapcsolható robotikával vagy mesterséges intelligenciával összefüggő projektekhez, így segítségével célirányosan lehet felkészülni a jövő vállalatának működését érintő kihívásokra is.

The post Már nem elérhetetlen megoldás az IoT a KKV szektornak sem appeared first on Műszaki Magazin.

A mai épületek fele 2050-re még mindig használatban lesz, ami arra ösztönzi az ingatlantulajdonosokat és üzemeltetőket, hogy digitális eszközöket alkalmazzanak a meglévő létesítmények korszerűsítésére. Szakértők szerint az épületek digitalizálása során használt IoT eszközök száma a jelenlegi 1,7 milliárdról 3 milliárdra emelkedhet 2025-re, ráadásul ez nem csak teljesen új eszközök bevezetését jelenti, hanem a korábban elszigetelten működő üzemeltetési technológiák, az épületirányítási rendszerek és informatikai rendszerek összekapcsolását is. Ezek a fejlesztések az ingatlanok kényelmi és hatékonysági mutatóit, valamint üzemeltetési költségeit látványosan javítják, ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal, hogy a technikai fejlesztésekkel egyidőben új kockázati faktorral is foglalkozni kell, mégpedig a kiberbiztonság kérdéskörével.

Tanulmányok kimutatták, hogy az IoT-eszközök 57%-a közepes vagy magas súlyosságú támadásoknak van kitéve, ráadásul kibertámadások már több olyan kritikus infrastruktúrával rendelkező szervezetet is megkárosítottak, mint a kórházak, adatközpontok vagy szállodák. A kereskedelmi épületek ágazatában tehát meg kell találni a módját annak, hogy megvédjék a vállalatok informatikai rendszereihez való hozzáférést, valamint azok kritikus infrastruktúráit.

Mára már elérhetőek olyan rendszerek, melyek a fenti kiberkockázatokat rendszerszinten képesek kezelni, ráadásul plusz munkaterhelést sem jelentenek az üzemeltetők számára. Az ilyen rendszerek egyszerre felügyelik az összes használt eszközt, értékelik a kockázatokat, távoli hozzáférést biztosítanak, észlelik a támadásokat és a gyors reagálást is lehetővé teszik. Ezáltal csökkentik mind a kiber-, mind pedig az eszközkockázatokat, és biztosítják a folyamatos működés lehetőségét.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, valamint az ipari, egészségügyi és kereskedelmi környezetek kiber-fizikai rendszereinek biztonságával foglalkozó Claroty éppen a közelmúltban jelentette be közös, Cybersecurity for Buildings elnevezésű megoldását, mely az iparág egyetlen olyan biztonságos távoli hozzáférési (Secure Remote Access – SRA) megoldását kínálja, amelyet kifejezetten épületek és OT-környezetek számára fejlesztettek ki. Ez a szolgáltatás akkor is fenntartja az épület biztonságát, amikor a beszállítók, partnerek és a technikai szakemberek távoli karbantartási tevékenységet végeznek.

“Az IoT megoldások és az épületek integrációja izgalmas változást indít el az egész ágazatban, de mint minden innováció, ez is új kockázatokat rejt magában“

– mondta Annick Villeneuve, a Schneider Electric digitális vállalati megoldásokért felelős alelnöke.

“Azok számára, akik kereskedelmi épületek működésének megzavarására, ezáltal pénzügyi előnyök és/vagy egyéb célok elérésére törekszenek, a digitalizált épületek tökéletes célpontnak tűnhetnek. Ezt szem előtt tartva léptünk partnerségre a Clarotyval, hogy ügyfeleinknek egy olyan átfogó, iparágunkban vezető megoldást kínáljunk, amely megfelel a mai és a jövőbeli épületek egyedi biztonsági és működési kockázatainak.”

“Amikor olyan rendszerek védelméről van szó, mint az épületüzemeltetési rendszerek, melyek kiber- és fizikai megoldásokat egyaránt tartalmaznak, az elsődleges prioritás mindig a fizikai folyamatok működésének és biztonságának fenntartása“

– mondta Keith Carter, a Claroty Worldwide Channels and Alliances alelnöke.

“Azáltal, hogy a Claroty szakértelmét és célzott technológiáját egyesítjük a Schneider Electric szolgáltatásaival és a digitális átalakulás globális előmozdítása iránti elkötelezettségével, lehetővé tesszük ügyfeleink számára, hogy az intelligens épülettechnológiák előnyeit anélkül élvezzék, hogy növelnék kiberkockázati kitettségüket, ezzel alapvető lépést teszünk a világ hatékonyabb és fenntarthatóbb jövőjének megteremtése felé.”

Ráadásul a Schneider Electric Cybersecurity for Buildings megoldásainak használata lehetővé teszi az épületek tulajdonosai és üzemeltetői számára, hogy az épületek üzemeltetési hatékonyságát és termelékenységét még tovább növeljék.

The post Már az épületeket is veszélyeztetik a kibertámadások appeared first on Műszaki Magazin.

A Vespucci Partners portfóliócége, a Haris Digital nyerte a Regional Startup and Innovation Day eseményen megrendezett, idén az energetikai innovációknak szentelt Get in the Ring! startup verseny regionális döntőjét. Az innovatív megoldásáról már az USA-ban is elismert Haris Digital a felhasználóbarát és költségkímélő termelési folyamatoptimalizáló mobilalkalmazássukkal győzte meg a zsűrit.

Klímaváltozás, fenntarthatóság, ESG – ezek jegyében zajlott a régió legnagyobb startup networking eseménye, az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures által életre hívott Regional Startup and Innovation Day, amelyen neves iparági és klímaszakértők adtak elő, és ahol kihirdették a Get In The Ring! nemzetközi pitchpárbaj győztesét, valamint első ízben ítélték oda a Best Impact Awardot, amely a tevékenységével mérhető társadalmi, környezeti vagy fenntarthatósági hatást gyakorló startupot díjazta – olvasható az esemény sajtóközleményében.

A Haris Digital IoT megoldásával az ipar bármely szereplője növekedést érhet el

A mintegy 340 startupper és 100 befektető részvételével tartott esemény második felében hirdettek győztest a Get in the Ring! startup verseny regionális döntőjén, amelyen ezúttal egy magyar startup győzedelmeskedett. A Haris Digital alapítója, Perecz Péter szerint a felhasználóbarát és költségkímélő termelési folyamatoptimalizáló mobilalkalmazássukkal győzték meg a zsűrit, amiért potenciális finanszírozást és belépőt nyertek a 2022-es Global Get in the Ring! döntőre. A magyar startup a tavalyi évében jól szerepelt versenyeken: harmadik helyet szerezték meg a SelectUSA Investment Summiton, Amerika egyik legrangosabb startuprendezvényén, legutóbb pedig egy magyar seregszemlén, az iPonNovation versenyen kerültek döntőbe.

Amerikában is komoly bázisa van a magyar startupnak

A Haris Digital egy 2018-ban alapított magyar startup, magyarországi és kaliforniai jelenléttel. A cégbe a Vespucci Partners budapesti székhelyű, magyar-amerikai hibrid modelljéről ismert kockázati tőkealap-kezelő fektetett be, akik elsősorban magvető és növekedési fázisban lévő, innovatív startupokat keresnek a régióban. „Őszintén hiszem, hogy a Vespucci Partners-szel együtt világszínvonalú csapatot alkotunk” – mondta korábban Perecz Péter alapító, aki hozzátette, a tőkealap szakemberei irányt mutatnak az általuk képviselt magyar-amerikai hibrid modell irányába, ezen túl pedig befektetéssel, valamint okostőkével is támogatják őket.

A vállalkozás megoldása gyártás-digitalizációval foglalkozik. Gyakorlatilag egy 24 órán belül installálható, precíz és pontos megoldást fejlesztettek, amely bármilyen gépet, berendezést képes „felokosítani”, aminek köszönhetően azok akár 15 perc alatt hasznos információval szolgálnak a gyártó vállalatok számára.

„Már eddig is jelentős számú ügyfélnek segítettünk itthon, a CEE régióban, az USA-ban és Indiában, így a tapasztalataink és a visszajelzések alapján azt mondhatom, hogy az ügyfeleink 20-30%-os növekedést értek el a teljes eszközhatékonyságban” – mondta Perecz Péter alapító.

Az ipar bármely szereplője foghat villanyszámláján

A megoldást egy pici szenzorként kell elképzelni, amelyet felhelyeznek a gép egy adott pontjára, ami elkezdi számolni a rezgés és mozgásadatokat. Az úttörő jellege abban áll, hogy olyan IoT (Internet of Things) szenzorokkal és AI (Artificial Intelligence) alapú algoritmusokkal méri fel a gépek termelését, amely azonnali digitálisan rögzített információvá alakítja a gépek rezgéseit, mozgásait. A Haris Digital IoT megoldásával az ipar bármely szereplője növekedést érhet el teljes eszközhatékonyságban.

Az MVM az energetikai innováció mögött áll

Az MVM által szponzorált elismerés kapcsán Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója a Hiventures közleménye szerint elmondta: „A fenntartható fejlődés manapság az egyik legtöbbet emlegetett téma. Ez az MVM Csoportnál sincs másként: az energetika világában ez éppoly fontos, mint az élet egyéb területein. Idei külső és belső innovációs eseményeink központjában is a fenntarthatóság áll. Napjainkban a fenntarthatóság nehezen képzelhető el innováció nélkül. Ezért cégcsoportunk a magyar startup ökoszisztéma elkötelezett szakmai támogatójaként keresi azokat a kreatív, ötlettel rendelkező szakembereket, akik a fenntarthatóság jegyében, az energetika területén szeretnének új termékeket, szolgáltatásokat fejleszteni. Az MVM Csoport széleskörű támogatással segíti a csapatokat, hogy az új innovatív ötleteket hozó startupok minden tudást és lehetőséget megkapjanak a cégcsoporton belül és ezáltal hosszútávú, gyümölcsöző együttműködések születhessenek.”

The post Díjat nyert a Haris Digital ipari IoT megoldása appeared first on Műszaki Magazin.

Cikkünkben egy olyan konkrét ipari megoldást mutatunk be, mely szintén erre a platformra épül egy sor napi szinten felmerülő problémára ad választ. Az Endrich GmbH budapesti innovációs központjában tervezett és Magyarországon gyártott szenzor egységcsomagot mutatjuk be, mely hagyományos eszközök „okos” eszközzé alakításában és így az Ipar 4.0 elvárásainak való maximális megfelelésben segíti a felhasználókat. A csomag érzékelési, vezérlési és kommunikációs, azaz IoT képességekkel ruházza fel a berendezést, és az Internethez kapcsolva elsősorban a megelőző karbantartást segíti a távfelügyelet és telemetria hozzáadásával. Példaként egy az Endrich cégcsoport tagvállalata, az euroLighting GmbH által gyártott UVC légszűrőberendezésbe integrált szenzor és kommunikációs készletet mutatunk be. Az alkalmazott megoldás a German Design Council-hez kötődő German Innovation Award 2022 díj idei egyik várományosa és az idei Hungexpo Ipar Napjai kiállítás Nagydíját is elnyerte.

UVC légtisztító berendezés telemetria

A COVID-19 járvány és a lakosság egyre növekvő egészségtudatosságra való igénye egy sor új berendezés létrejöttét indukálta. Megjelentek a különböző légminőségfigyelő és javító berendezések, melyek azonban döntően önálló (helyi) üzemben és nem hálózatba kapcsolt okos készülékként kerülnek forgalomba.  Ilyenek a levegő CO, CO₂, pollen és szálló por koncentrációjának figyelésére alkalmazott, esetenként figyelmeztető hangot vagy riasztást adó szenzorok és elsősorban a koronavírus járvány hatására nagy számban alkalmazott, jellemzően UVC sugarakkal és mechanikus (HEPA) szűrőkkel működő légtisztító berendezések. Ez utóbbi hagyományos készülékek azonban a 7/24 órás folyamatos üzemben töltött ideje és esetenként erősen szennyezett levegőjű környezetben való használata rendszeres karbantartás nélkül a készülékek élettartamának erős csökkenéséhez vezetnek, emellett csak akkor van értelme használatuknak, így csak akkor eladhatóak, ha a folyamatos üzembiztonságot és hatékonyságot a gyártó garantálni képes.

Hagyományos légtisztító okosítása

Az általunk alkotott telemetriai egység a legkorszerűbb szenzor és mikrokontroller technológiákat (ARM, RISC-V) és kis fogyasztású, olcsó GSM modemekkel megvalósított alacsony SIM kártya költségekkel ( 10 EUR / 10 év) üzemeltethető keskenysávú IoT (NB-IoT) kommunikációt vonultat fel, emellett alkalmas a felhasználók kényelmi funkciókkal való ellátására is. Ilyenek a légminőség (CO2, pollen koncentráció, hőmérséklet, légnyomás, fényviszonyok stb.) monitorozása, melyek megjelenítésére mobiltelefon applikáció áll rendelkezésre. A tulajdonos ugyanazon a rendszeren keresztül kap képet az otthona pillanatnyi levegőminőségéről, melyen közben a szervízhálózat betekintést nyer a légtisztító berendezés állapotába. Mindemellett a telemetriai egység elküldi az adatbázisba a készülék GPS pozícióját is, ami tovább segíti a karbantartás tervezést. Természetesen az alkalmazott telemetriai egység nemcsak képező „okos” légtisztítóban használható, hanem bármely más hagyományos eszköz is hálózatba kapcsolható segítségével, legyen az bármilyen jármű, gép, adagoló, termékautomata vagy ipari hűtőszekrény.

A rendszer jelentősége és innovációtartalma az alábbi területeken mutatkozik meg

1. Megelőző karbantartás: A hálózatba kötött készülékekről folyamatosan érkező, a működést monitorozó telemetriai adatok adatbázisba szervezve mesterséges intelligencia algoritmusok segítségével a megelőző karbantartás optimalizálása útján jelentősen növelhető az üzembiztonság és minimalizálható ennek költsége.
2. Telekommunikáció: Nem szükséges az ingatlan hálózati infrastruktúrájának használata (közületek esetén ez nem is megengedett sokszor hálózatbiztonsági okokból), hiszen minden készülék önálló internethozzáféréssel rendelkezik. Ennek költsége az alkalmazott LPWA (NB-IoT/LTE-M) technológia sajátosságai okán 10 évre nagységrendileg 10 EUR (1 EUR/év) költséggel megoldható (szolgáltató: ONCE). A keskeny sávszélesség miatt egy GSM cellában akár többezer készülék egyidejű kommunikációjára ad lehetőséget ez a technológia és a hardver költségek is sokkal alacsonyabbak hagyományos mobil hardvereknél megszokott árszintnél. Az alkalmazható adatkommunikációs protokoll lehet egyirányú (készülék -> adatbázis) UDP , vagy kétirányú MQTT protokoll. Saját (E-IoT) vagy külső felhőszolgáltatókhoz (AWS, AZURE) cloud-hoz való kapcsolódás egyaránt lehetséges.
3. Az alkalmazott ARM és RISC-V mikrokontroller architektúrák a kis fogyasztás és a hatékony működtetés zálogai, és korszerű vezérléstechnológiai megoldásokat jelentenek az érzékelők adatainak gyűjtésére és azok felhő alapú adatbázisba juttatására.
4. Az alkalmazott korszerű szenzorok feladatspecifikusan választhatóak, variálhatóak.
5. Felhasználói területen: Kényelmi funkciók a felhasználói élmény növelésére, mint légminőség monitorozás, hőmérséklet és fényviszony monitorozás, zajszint mérés. Mobiltelefonos applikáció az adatvizualizáció megvalósítására.

www.endrich.com

Szerző: Kiss Zoltán villamosmérnök, export igazgató, az Endrich Bauelemente Vertriebs GmbH Budapesti fejlesztőközpontjának vezetője.

The post IoT alkalmazása hagyományos eszközök okosítására appeared first on Műszaki Magazin.

Az ABB közzétette a nemzetközi üzleti és technológiai vezetők körében, az ipari átalakulásról készített, a digitalizáció és a fenntarthatóság kapcsolódási pontjait vizsgáló új, globális tanulmány eredményeit. A tanulmány az ipari eszközök internetének (IoT) jelenlegi elterjedtségét és az abban rejlő lehetőségeket vizsgálja az energiahatékonyság javítása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a változások ösztönzése terén. Az ABB új kutatásának célja, hogy ösztönözze a vitát az iparban az ipari IoT kihasználásának lehetőségeiről, és képessé tegye a vállalatokat és a munkavállalókat arra, hogy jobb döntéseket hozzanak, amelyek mind a fenntarthatóság, mind a jövedelmezőség szempontjából előnyösek.

„A fenntarthatósági célok egyre inkább az üzleti érték és a vállalati hírnév meghatározó tényezői, és az ipari IoT-megoldások egyre fontosabb szerepet játszanak a vállalatok biztonságos, intelligens és fenntartható működésének elősegítésében”

– mondta Peter Terwiesch, az ABB Folyamatautomatizálási üzletágának vezetője.

„Az üzemi adatok elemző feltárása a kulcsa annak, hogy valóban milliárdnyi jobb döntést hozhassunk az egész iparban, és ezek alapján cselekedjünk, ami jelentős termelékenységnövekedést, alacsonyabb energiafogyasztást és kisebb környezeti terhelést eredményez.” 

Az ABB megbízásából készült tanulmány szerint a szervezet „jövőbeni versenyképessége” a legfontosabb tényező – a válaszadók 46 százaléka véli így –, ami miatt az ipari vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra. Ám miközben a globális döntéshozók 96 százaléka a digitalizációt „a fenntarthatóság szempontjából alapvető fontosságúnak” tartja, a megkérdezett cégeknek csak 35 százaléka valósított meg teljeskörű, ipari IoT-megoldásokat. A gondolkodásmód és a gyakorlat közötti „szakadék” azt mutatja, hogy bár a mai ipari vezetők közül sokan felismerik a digitalizáció és a fenntarthatóság közötti fontos kapcsolatot, a jobb döntések meghozatalát és a fenntarthatósági célok elérését lehetővé tevő, releváns digitális megoldások alkalmazását fel kell gyorsítani az olyan ágazatokban, mint a gyártás, az energetika, az épülettechnológia és a közlekedés.

A tanulmány további fő tanulságai:

• A válaszadók 71 százaléka számolt be arról, hogy a világjárvány következtében a fenntarthatósági célkitűzések nagyobb prioritást kaptak.
• 72 százalékuk mondta, hogy a fenntarthatóság miatt „valamelyest” vagy “jelentősen” növeli az ipari IoT-re fordított kiadásait.
• A válaszadók 94 százaléka egyetértett azzal, hogy az ipari IoT „jobb döntéseket tesz lehetővé, és javítja az általános fenntarthatóságot”.
• A válaszadók 57 százaléka jelezte, hogy az ipari IoT „jelentős pozitív hatást” gyakorolt az operatív döntéshozatalra.
• Az észlelt kiberbiztonsági sebezhetőségek jelentik az első számú akadályt a fenntarthatóság ipari IoT segítségével történő javításának.

Kölcsönös előny az ipari IoT-vel

Mivel a megkérdezett vezetők 63 százaléka határozottan egyetért azzal, hogy a fenntarthatóság jót tesz vállalatuk jövedelmezőségének, és 58 százalékuk szintén határozottan egyetért azzal, hogy azonnali üzleti értéket biztosít, így egyértelmű, hogy a fenntarthatóság és az Ipar 4.0 erőfeszítések hagyományos prioritásai. A sebesség, az innováció, a termelékenység, a hatékonyság és az ügyfélközpontúság egyre inkább összefonódnak, ami előnyös forgatókönyveket tár fel minden vállalat számára, amely a hatékonyság és termelékenység növelésére törekszik, miközben előrelépést tesz az éghajlatváltozás kezelése terén.

„A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint az ipar ma az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint 40 százalékáért felelős,”

– mondta Terwiesch.

„Ha el akarjuk érni az olyan éghajlati célkitűzéseket, mint az ENSZ fenntartható fejlődési céljai vagy a Párizsi Megállapodásban lefektetett célkitűzések, akkor az ipari szervezeteknek fenntarthatósági stratégiájuk részeként digitális megoldásokat kell bevezetniük. Ezeknek a technológiáknak a felkarolása minden szinten – az igazgatótanácstól a létesítményszintig – kulcsfontosságú, és lehetővé teszi, hogy az ipari munkaerő minden tagja jobb döntéshozóvá váljon a fenntarthatósági kérdések tekintetében”.  

The post Az ipar átalakulása appeared first on Műszaki Magazin.

Az Avnet vállalathoz tartozó, elektronikai alkatrészeket, termékeket és megoldásokat forgalmazó Farnell új, exkluzív tartalmakkal bővítette ki a Technical Resources Hub -ját, így az elektronikai mérnökök betekintést nyerhetnek az Ipar 4.0, IoT (Internet of Things – Dolgok Internete) tervezés és további aktuális témákba. A Technical Resources Hub célja, hogy átfogó segítséget és képzést szolgáltasson a mérnököknek a tervezés minden szakaszában.

Az automatizáció és összekapcsolhatóság egyre fontosabb szerepet játszik a különböző iparágakban, így az IoT és ipari IoT technológiák innovációja is egyre gyorsul. A mérnököknek most lehetősége van, hogy elmélyítsék a tudásukat az IoT tervezés és Ipar 4.0 terén a Technical Resources Hub segítségével. Az új „How To” sorozat lefedi a tervezés és a felhő alapú rendszerintegráció folyamatainak minden részét.

A „How To” sorozat több rövid, információs cikket tartalmaz, segítséget nyújtva így a mérnököknek az egyedi technológiák implementálására, valamint az Ipar 4.0 és általános IoT alapú tervezéssel kapcsolatos készségek elsajátítására. A Technical Resources Hub-hoz a közelmúltban felvitt cikkek számos témakört tartalmaznak, például „Hogyan implementáljunk a különböző típusú peremhálózati számítástechnikai rendszereket Smart Factory alkalmazásokhoz”, vagy „Hogyan hozzunk létre átjárók segítségével hozzáférést a műhely rendszerek számára”.

„Az inspiráció és tudás megosztása céljából hoztuk létre az új Technical Resources Hub-unkat, hogy tudásmodulokkal és forrásokkal támogassuk a készségfejlesztést. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a lehető legnagyobb támogatást nyújtsuk az ügyfeleinknek az online eszközeink segítségével, felgyorsítva így a tervezési folyamataikat, hogy a termékek minél gyorsabban kerülhessenek piacra.”

– mondta Cliff Ortmeyer, a Farnell műszaki marketingért felelős globális vezetője.

A Farnell Technical Resources Hub átfogó választékot nyújt műszaki cikkek, jegyzetek, tanulmányok, webináriumok és podcastok, valamint oktató modulok, videók és e-könyvek terén. Hozzáférést biztosítva így a felhasználóknak innovatív információkhoz többféle technológiáról és alkalmazásról, továbbá hozzáférést nyújt kalkulátorokhoz, átváltási diagrammokhoz és online komponens választó eszközökhöz.

A navigáció megkönnyítése érdekében a Resources Hub speciális technológiákra vonatkozó oldalakat is tartalmaz, mint például a vezeték nélküli, érzékelés-, motorvezérlés, valamint kijelző- és világítástechnika. Kiegészítő alkalmazás oldalakat tartalmaz továbbá az IoT, szállítmányozás, orvostudomány, karbantartás, biztonság és megannyi más témakörben.

A globális katalógusában több mint 950 000 terméket tart listán a Farnell. Hétköznaponként 0-24 órában nyújt technikai támogatást, hogy ügyfelei a legfrissebb technológiai innovációkat vehessék igénybe a kísérleteik és tervezesési folyamataik során. Az Avnet group és az element14 Community-n keresztül a Farnell teljes körű megoldást kínál továbbá ügyfeleinek a termékfejlesztés teljes folyamatában, a specifikációtól a gyártásig.

uk.farnell.com

The post Új Iot és IIoT „How To” sorozatot indít a Farnell appeared first on Műszaki Magazin.

Az OMRON bejelentette az új V440-F vonalkódolvasó bevezetését, amely segít a gyártóknak a legkisebb kódok nagy mennyiségű és nagy sebességű leolvasásában, valamint az olyan nyomonkövethetőségi célok elérésében, mint például az ellátási lánc biztosítása és az átfogó berendezéshatékonyság (OEE) maximalizálása. A kompakt V440-F sorozat nagy pontosságot és konfigurációs rugalmasságot biztosít az OMRON MICROSCAN SYSTEMS fejlett kódolvasó technológiájának és az OMRON SENTECH képfelvételi technológiájának kombinálásával, amely cégek 2017-ben csatlakoztak az OMRON csoporthoz.

A V440-F egy nagy felbontású, helyszínen konfigurálható vonalkódolvasó, amely egyszerre több tucat kis méretű vonalkód leolvasására alkalmas olyan esetekben, amikor több vonalkóddal ellátott termék van a látómezőben.

A rendkívül rugalmas és kompakt kódolvasó olyan módon is konfigurálható, hogy nagy távolságból vagy nagy területen, illetve nagy sebességgel mozgó alkatrészeken egyszerre több kódot is leolvasson. Ezek a konfigurációs lehetőségek alkalmassá teszik a készüléket egy vagy több kód leolvasására a termékcsomagolás során vagy olyan összeszerelési műveleteknél, ahol a kódolvasó a kezelő munkaterületén kívül helyezkedik el. Az intuitív és jól bevált WebLink felhasználói felület egyszerű konfigurációt és felhasználási beállításokat biztosít, míg a fejlett dekódoló algoritmusok hozzájárulnak az megbízható leolvasási teljesítményhez, függetlenül a felület típusától (beleértve az átlátszó és tükröződő felületeket is). Az Etherneten keresztüli áramellátás (PoE), valamint az EtherNet/IP és PROFINET révén az automatizálási rendszerekhez való csatlakoztathatóság megbízható kapcsolódást tesz lehetővé az automatizálási hálózatokhoz.

Az új vonalkódolvasó legfontosabb jellemzői közé tartozik az 5 MP felbontású Global Shutter érzékelő, a 35 fps képfelvételi sebességet támogató kétmagos processzor, valamint a C-bajonettes objektívopciók, amelyek lehetővé teszik a széles látószögű, távoli témákhoz használatos, makró és telecentrikus objektívek használatát. A koaxiális spotlámpa- és gyűrűs fényforrású készletek, valamint a különböző kábelek és konzolok megkönnyítik a teljes kódolvasó rendszer telepítését. A PoE, EIP és PROFINET csatlakoztathatóság 1000BASE-T, IEEE 802.3 kommunikációval megbízható, felhasználóbarát adatintegrációt biztosít, míg a rendezett kimenettel rendelkező „mátrix üzemmód” támogatja az egyidejűleg leolvasott több száz vonalkód rugalmas rendszerezését.

A V440-F készülék olyan gyártási, logisztikai, csomagolási vagy összeszerelési feladatokhoz készült, amelyek ellátásához széles látómezőre van szükség.

További tudnivalók a következő webhelyen találhatók: https://industrial.omron.hu/hu/products/v440-f

The post Ultrakompakt, nagy felbontású, hálózatba kapcsolt kódolvasó appeared first on Műszaki Magazin.

Önvezető járművek szállítják az alkatrészeket, a késztermékeket és a csomagolóanyagokat a Bosch két hatvani épülete között. Digitális, felhőbe integrált rendszer követi a termékek útját, automata jármű-beléptetés, speciális hordozható nyomtatók, valamint drónok is segítik a munkatársakat – a jövő logisztikai központja a Bosch hatvani telephelyén már valóság. A Connected Hubban már elindultak az automatizált járművek is, ezzel pedig teljessé vált az Ipar 4.0 koncepció megvalósítása.

„A 62 ezer négyzetméteres épület, amely a Bosch harmadik legnagyobb raktárközpontja Európában, csomagolási és raktározási szolgáltatásokat nyújt a vállalat magyarországi és regionális gyárai számára. A Connected Hub emellett a Bosch kelet-európai gyárainak köztes raktárbázisaként is funkcionál”

– mondta Kerstin Barth, a Connected Hub vezetője.

A raktárközpont a Bosch hatvani telephelyének részeként szorosan együttműködik a gyárral, amely a vállalatcsoport gépjármű-elektronika részlegének legnagyobb gyártóközpontja a világon. A közös munka különösen a folyamatok és az Ipar 4.0 szabványok fejlesztése terén jelentős, továbbá egyedülálló lehetőséget nyújt az innovatív ipari-technológiai megoldások tesztelésére és bevezetésére.

„A Bosch a dolgok internetének stratégiájában a teljes ellátási lánc digitalizációját és a hálózatba kapcsolt működést tűzte ki célul. A Connected Hub a régióban egyedülálló Ipar 4.0 és logisztikai megoldásaival ennek a víziónak a megvalósult, kimagasló példája. Az Ipar 4.0 megoldások ma már a Bosch mindennapjainak részét képezik, alkalmazásuk jelentősen növeli a vállalat hatékonyságát és segíti a versenyképesség fenntartását”

– hangsúlyozta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

IoT, hálózatba kapcsoltság és Ipar 4.0

A Bosch Ipar 4.0 koncepciója az úgynevezett digitális iker megvalósítását tűzte ki célul. Ez azt jelenti, hogy az adott telephelyen a teljes külső ellátási lánc digitális mását hozzák létre. A virtuális ikertestvér a dolgok internetén keresztül valós idejű kapcsolatot tart fizikai párjával, így teljesen élő szimulációja a valós folyamatoknak. A Connected Hubban ez a digitális iker a Bosch saját fejlesztésű, felhő-alapú InTrack-megoldására épül, ez az a rendszer, amely a logisztikai folyamatot a termékek megrendelésétől és szállításától kezdve a raktárbázisba érkezésükig nyomon követi. A folyamatok különböző alkalmazásokkal okostelefonon, tableten és számítógépen is könnyedén követhetők. A megoldás nemcsak átláthatóbbá teszi a szállítást, hanem a szükséges fizikai munka mennyiségét is csökkenti, továbbá kíméli a környezetet, hiszen nincsen papíralapú dokumentáció. A megoldás a Bosch saját fejlesztése, amelyet a hatvani Connected Hub tesztelt, és itt alkalmazzák a teljes rendszert elsőként a világon.

Önvezető járművek és drónok a logisztika szolgálatában

A Connected Hubban található innovatív rendszerek többsége a Bosch saját fejlesztése, mint például a Dock&Yard vagy Cross Dock applikáció. A raktárbázis építészete egyedi, hiszen a Connected Hub közvetlenül, egy hídon keresztül kapcsolódik a szomszédos gyár négy csarnokához. A híd különböző magasságban lévő szintjeit egy spirálút kapcsolja össze a gyárral, amelyen keresztül a teljesen önvezető járművek szállítják a termékeket és a nyersanyagokat.

Az önvezető járművek, az úgynevezett milkrunok, lézeres navigációt használnak, érzékelőkkel mérik a távolságokat és a szögeket, valamint azt is észlelik, ha valaki vagy valami elállja az útjukat. Ilyen esetben azonnal leállnak, és csak az akadály megszűnését követően indulnak újra. A 24 tagból álló milkrun-flottát teljes körű biztonsági rendszerrel szerelték fel, mely többek között figyeli a járművek sebességét is, így a balesetek vagy hibák lehetősége is csökken. A milkrunok naponta mintegy 800 kilométert tesznek meg az épületekben. Az autonóm járműflotta az általa végzett tevékenységek összetettsége és a forgalom volumenét tekintve is egyedülálló a világon. Az intelligens szoftvernek köszönhetően nemcsak egymással, hanem a logisztikai központ egyéb rendszereivel, például a vészjelző rendszerrel is összeköttetésben vannak, és folyamatosan kommunikálnak.

A logisztikai központba érkező, és onnan távozó szállítmányokat RFID-címkékkel (rádiófrekvenciás azonosító) látják el, ami segíti a készletek és az anyagok nyomon követését. A Connected Hubban szkennerek, hordozható nyomtatók és az RFID technológia is támogatja a hatékony logisztikai folyamatokat, a leltározást pedig drónok használatával teszik még egyszerűbbé.

Hatvanban működik a világ harmadik legnagyobb Bosch raktárbázisa

A logisztikai központ elsődleges célja a raktározás, az itt tárolt készletek többsége az autóiparhoz köthető. A Connected Hub emellett a vállalat magyarországi gyárainak ellátásáért is felel. A logisztikai központban átlagosan mintegy 11 ezer terméket tárolnak, és naponta körülbelül kétszáz kamion fordul meg a telephelyen. A Connected Hubban a raktározáshoz kapcsolódóan egy különleges csomagolóanyag-mosót is üzemeltetnek, amely naponta 20-25 ezer különféle csomagolóláda tisztítását végzi. A logisztikai szolgáltatásokat teljes egészében a Bosch működteti.

A hatvani Inpark területén fekvő raktárközpontot a Bosch az állami tulajdonú, de piaci alapokon működő Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-től (NIPÜF) bérli. A Connected Hub kialakítása során a vállalat nagy szabadságot kapott a létesítmény tulajdonosától, a logisztikai központot teljesen a Bosch igényeire szabva alakították ki, külön figyelmet fordítva a fenntarthatósági és energiahatékonysági szempontokra is.

Fenntartható raktárközpont

A hatvani logisztikai központ a Bosch mintegy 780 raktárból álló nemzetközi ellátásilánc- hálózatának része. A világon a Bosch 37 ezer munkatársa foglalkozik beszerzéssel és logisztikával, naponta mintegy 240 gyárat látnak el alkatrészekkel és nyersanyagokkal. Fő feladatuk, hogy a Bosch ügyfeleinek kiszolgálása érdekében biztosítsák a folyamatos, fenntartható és rugalmas ellátási láncot az egész értékfolyamat során.

Több raktár egyesítésével a Bosch jelentősen – évi 586 tonnával – járul hozzá a CO₂-kibocsátás csökkentéséhez a hatvani telephelyen, hiszen a korábbi regionális és helyi szállítások száma csökkent.  A környezettudatosság jegyében a targoncaflotta lítiumion alapú akkumulátorokkal működik, ami egyrészt lehetőséget ad a zöld energia használatára. A központosított raktározás eredménye, hogy a Bosch Hatvanban 30 százalékkal csökkentette a visszaváltható csomagolási készletet. Az ipari hulladékkezelés is környezetbarát módon zajlik, szelektíven gyűjtik a fát, a műanyagot és a papírt.

A Bosch a tervek szerint halad előre a klímavédelmi céljainak teljesítésében. 2020 tavaszán a vállalat világszerte több mint 400 telephelye vált klímasemlegessé. Ennek eredményeként a Bosch lett az első olyan globális ipari vállalat, amelynek saját telephelyei – köztük a magyarországiak – nem hagynak szénlábnyomot maguk után. A Bosch arra törekszik, hogy a beszállítóktól az ügyfelekig terjedő teljes értékláncában a 2018-as szinthez képest 2030-ra 15 százalékkal csökkentse a CO₂-kibocsátást. Mindez összesen 67 millió tonna kibocsátáscsökkentést jelent majd.

The post Valósággá vált az Ipar 4.0 a Boschnál Hatvanban appeared first on Műszaki Magazin.

Az Evocortex mobil szállítórendszerei nem hagyományos eszközökkel látják el ezt a feladatot. Kreatív műszaki koncepciójuk megvalósítása szempontjából is meghatározó a használt FAULHABER motorok teljesítménysűrűsége. Ma a „termelés” a „komplexitás” szó egyik szinonimája. A termékeket egyre inkább egyedi vevői specifikációk szerint gyártják le; az IoT integrációval akár teljesen automatizált termelés valósítható meg egyetlen darabos gyártásban is. Az ilyen nagy változékonyság szorosan összekapcsolt folyamatokat igényel, amelyek ugyanakkor nagyon rugalmasak is. A megfelelő alkatrészeknek– szinte végtelen számú variációban – a megfelelő időben kell rendelkezésre állniuk az egyes gyártóállomásokon.

Előnyben az AMR-ek

Az anyagszállítást – pl. az ellátási pontok és a termelési rendszerek között – egyre inkább testre szabottan, ugyanakkor a lehető legautomatizáltabban kell végrehajtani. A mobil robotplatformok – amiket az iparban autonóm mobil robotok (AMR) néven ismernek – egyre inkább előtérbe kerülnek a raktárakban és a gyártócsarnokokban. Erre a piacra fókuszál a nürnbergi székhelyű Evocortex startup, amit 2016-ban alapítottak tapasztalt robotszakértők részvételével. A szomszédos Nuremberg Tech (Technische Hochschule Nürnberg) iskolával és más oktatási és kutatási intézményekkel szoros kapcsolatban álló cég egy teljesen új AMR koncepcióval lépett piacra. Termékeivel a cég kreatív és innovatív megoldásokat kínál a modern logisztika követelményeire.

„Egy hagyományos AMR gyakran az útvonalak térbeli adaptációját vagy akár a folyamatok technikai módosításait igényli – magyarázta Hubert Bauer ügyvezető igazgató. – Optikai jelölésekre például azért van szükség, hogy a járművek tájékozódni tudjanak, az utaknak, kereszteződéseknek a megadott méretűek és ívsugarúaknak kell lenniük. Mi viszont olyan szállítórobotokat szerettünk volna készíteni, amelyek a megrendelő igényeihez alkalmazkodnak és nem fordítva.”

A csarnok padlója jelzi a pontos pozíciót

Az Evocortex autonóm mobil robotjai (AMR) egyáltalán nem igényelnek előre telepített irányítórendszert a pozíció meghatározásához és a helyes útvonal megtalálásához. Egyszerűen a csarnok padlójának egyenetlenségeit felhasználva tájékozódnak. Az ilyen egyenetlenségek még a tipikus sima betonpadlókon is megtalálhatók, és a robot nagyfelbontású kamerája regisztrálja azokat. A kamera a jármű alján található, 10 × 10 centiméteres területet rögzít, és a képadatok alapján készít egy, a csarnokpadló ujjlenyomatának megfelelő képanyagot. A zseniális rendszer mögött az Evocortex saját fejlesztésű lokalizációs modulja (ELM) áll. A kezdeti betanítási folyamat során a robot rácsmintában mozog a csarnok padlóján. Összetett algoritmusok segítségével az egyes pontok mintájából rendkívül pontos térképet állít elő. A jövőben ezt is öntanuló mesterséges intelligencia segítségével végzik majd. A vezérlő ezenkívül érzékeli a jármű saját mozgását is. Az adatok összevonásával – egy négyzetkilométer elméleti területen – milliméteres pontossággal képes pozícionálni. Ehhez mindössze három beazonosított pontra van szükség. Még ha a padló 50%-át fűrészpor borítja is, az ELM zavartalanul működik és robusztus, precíz és pontos navigációt biztosít. A padlón lévő karcok a térképen is megjelennek, de ezek olyan adatok, amelyek egy bizonyos idő után eltűnnek onnan. Az AMR-ek opcionálisan felszerelhetők további LIDAR érzékelőkkel egy vagy két fronton. Ezek menetirányban pásztázzák a helyiséget, és észlelik az akadályokat – beleértve azokat is, amelyek mozognak, például az utat keresztező embereket. Az alkalmazottak biztonsága érdekében a jármű azonnal leáll.

Korlátlan mobilitás Mecanum kerekekkel

Egy normál kerék csak a tengelyével azonos irányba képes mozogni. Az ilyen kerekekkel rendelkező jármű pontos pozicionálásához ugyanúgy kell manőverezni, mint az autó parkolásakor. Ennek elkerülése érdekében az Evocortex fejlesztői a Mecanum kereket választották, melynek peremére zárt futófelület helyett hordó alakú görgők kerülnek. Ezeket a kerék tengelyéhez képest 45 fokos szögben rögzítik és el tudnak fordulni saját ferde hatásvonalú golyóscsapágyuk körül. A görgők alakját, méretét és távolságát úgy választották meg, hogy a keréknek folyamatos gördülési felülete legyen. Amikor a Mecanum kerék forog, két erőkomponens lép fel: a teljes kerék forgásirányában, valamint a kerék forgásirányára merőlegesen. A kialakuló mozgási irány tehát a kettő között van: a Mecanum kerék a tengelyirányhoz képest 45 fokos szögben „akar” elmozdulni. A görgők mobilitása miatt viszont nincs iránystabilitása. Ha további erők lépnek fel, akkor a saját mozgási iránya bármely irányba eltéríthető. A négy Mecanum kerékkel felszerelt járműben a 45 fokos szögek mindegyikét 90 fokos eltolással rendezték el, így minden kerék más-más irányba próbál mozogni. Az egyes kerekek forgásirányának és sebességének változtatásával a jármű álló helyzetből tetszőleges irányba kormányozható vagy helyben forgatható. Vízszintes síkon így olyan szabadon mozoghat, akár egy lebegő autó. A Mecanum kerekek ezáltal lehetővé teszik a robot ügyes, minden irányban történő mozgását.

www.faulhaber.com

The post Autonóm navigáció milliméteres pontossággal appeared first on Műszaki Magazin.

Cégünk tevékenysége felöleli többek közt az ipari automatizálás és a hajtástechnológia területét, az erőműtől a fogyasztókig tartó energiaelosztást és ennek irányítástechnikáját, az elektromos autózást és töltést, valamint az épületautomatizálást. Jószerével minden ipari beruházásnál megtalálhatóak a megoldásaink – kezdi Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója.

Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója

MM: Jelenleg mit tekint a Siemens legfontosabb feladatainak, partnerhálózatuk szerepe hogyan jelenik meg ebben?

J.T.: A legfontosabb feladataink közé tartozik, hogy a hazai vállalatok kihasználhassák az ipar 4.0 előnyeit, valamint segítsük az áramhálózatok digitalizációját, az okos épületek, az okos infrastruktúrák megvalósítását. Tevékenységünk sokrétű, számos partnerrel dolgozunk együtt, ennek is köszönhetően jószerével minden új ipari beruházás megvalósításánál megtalálhatóak a megoldásaink. Sok esetben indirekt kapcsolatban vagyunk a végfelhasználókkal. Például hazai gépgyártók Siemens eszközöket építenek be a saját fejlesztésű megoldásaikba, melyet regionálisan is értékesítenek.

Business-to-business vállalatként olyan megoldásokat kínálunk, melyek a hagyományos hardware eszközök mellett teljeskörű gyártásdigitalizációt kínálnak a cégek számára. Ide értem az olyan folyamatokat, mint a tervezés, a szimuláció, az adatgyűjtés, vagy a vezérléstechnika, a hajtástechnika. Az elmúlt években jelentősen fejlesztettük szoftverképességeinket, ennek köszönhetően mára a világ egyik legnagyobb szoftvervállalata lett a Siemens, így tudjuk a valódi és a digitális világ összeköttetését kínálni ügyfeleink számára.

MM: Az ellátási láncok hogyan változtak meg az utóbbi hónapokban? A Siemens globális vállalatként saját belső alkatrész szükségleteit tudja optimalizálni?

J.T.: A gyártás magas szinten optimalizálva van, ezek a kompetenciák egy-egy helyen vannak összegyűjtve, nem országonként gyártjuk a termékeinket, hanem van olyan gyártóbázis, ami Európában van, és van olyan, ami Ázsiában, Amerikában.

A globális ellátási nehézségeket mi is tapasztaljuk, és mindezidáig gyártóként sikeresen küzdünk a feladattal, ugyanakkor az alapanyaghiány okozta szállítási idők megnyúlása minket egyaránt érint. Bízom benne, hogy a chipek és más alapanyagok iránti kereslet és kínálat mihamarabb egyensúlyba kerül, szerintem ez jövő év közepére várható.

Az autógyártást különösen sújtó chiphiány önmagán túlmutató probléma: ha eleve kevesebb autó készül, kevesebb munkaerőre is van szükség, ami visszaüt, mert költségmegtakarítás a beruházásokat is visszafogja.

„Az ipari szereplők azzal találták szembe magukat, hogy előrejelzéseikkel ellentétben sokkal gyorsabban helyreálltak a piacok, de mivel a kapacitásaikat visszafogták 2020 márciusa és augusztusa között, a szeptembertől hirtelen felfutó megrendeléseiket már nem tudták időben teljesíteni, és ez a hiány a mai napig tart.”

– Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója

MM: Több új európai chipgyár létesítéséről lehet tudni, ezek enyhíthetik a mostani helyzetet?

J.T.: Ezen beruházások mellett nyilván az ázsiai gyártók is próbálnak, próbáltak kapacitást bővíteni, de e hatások ilyen gyorsan nem tudnak még érvényesülni. A chipgyártók még jó ideig a lemaradások teljesítésén dolgoznak. Ez ugyanakkor egy jó alkalom arra, hogy például az autógyártók átgondolják, lehet-e fentarthatóbban, azaz kevesebb chipből autót gyártani. Ezt eddig rábízták a beszállítóikra, minden egységet egy külön chip irányít, de lehet, hogy ez egyetlen központi chippel is kiváltható, vagy legalábbis lecsökkenthető a chipek száma.

MM: Közelebb kerülhetnek az ázsiai gyártósorok Európához?

J.T.: Igen, látni erre utaló jeleket, mivel felértékelődött a logisztikai közelség. Az ellátási láncok rövidülnek, de fél-egy év nem elég komplett gyártási rendszerek áthelyezésére. Ha a telek megvan, akkor egy gyár felépülése és üzemeltetése a magasfokú automatizáltság miatt, ma jóval kevesebb különbséget jelent költségben Ázsia és Európa között, mint korábban. Mára az ellátási láncban betöltött garancia vállalása értékelődött fel, hogy minél biztosabb legyen a gyártás és a szállítás a partnerek felé. A beszerzéseknél egyaránt fókuszba került a teljesítési kiszámíthatóság: a korábbi egy nagy partner helyett magasabb biztonságot ad több kisebbel szerződésben állni, még akkor is, ha esetleg többe kerül az alkatrész ára.

MM: Milyen hatással volt a Covid az ipari digitalizációra?

J.T.: A vállalatoknál hangsúlyossá vált az igény, hogy akár távolról menedzselhessék eszközeiket, gépsoraikat. A pandémia felgyorsította a digitalizáció iránti igényt, ez is a „new normal” része.

MM: Hogyan látja a hazai ipar digitalizációját, az ipar 4.0 szerepét a hazai gazdaságban?

J.T.: Nagyvállalati körben egyre több kiemelkedő jó példa van, ám az beszédes, hogy a hazai kkv-k termelékenysége az EU-átlag felét sem éri el. A jelenlegi technológiákkal a magyar munkaórák 49 százaléka automatizálható. Az ipar 4.0 elterjedésének egyik akadálya a forráshiány, melyre ugyanakkor komoly állami támogatások érhetőek el pályázatok formájában, valamint rövid és középtávon akadálynak látszódik a megfelelő munkaerő hiánya. Ugyanis nem csupán mérnökökre, hanem jól képzett kékgalléros munkatársakra is legalább akkora szükség van egy magasan automatizált üzemben.

MM: Melyek a jelenlegi legfontosabb fejlesztéseik?

J.T.: A Smart Infrastructure területén ilyen például az áramellátás digitalizációját elősegítő fejlesztések, a tervezést, a karbantartást segítő digitális ikrek koncepció megvalósítása, az

az új árampiaci szereplők (pl. aggregátorok) integrációját segítő megoldások, valamint az e-töltési infrastruktúrát létrehozó és kiszolgáló innovációk. Digital Industries területén az edge computingot, az IoT eszközök következő generációját, a szolgáltatás alapon elérhető szoftvereket, illetve a kommunikáció automatizálását emelem ki.

MM: Az 5G hálózatok ebben segítséget jelenthetnek?

J.T.: Egy zöldmezős projektnél érdemes lehet 5G-re építeni, de egy meglévő gyártósoron, ahol a gépek fixen vannak telepítve, nem látom ennek az előnyét. Sok helyen ki van már építve a jó minőségű kommunikációs útvonal, akár optikai kábelen keresztül, ekkor indokolt lehet megvizsgálni, hogy érdemes-e áttérni más technológiára.

MM: Az érzékelők is egyre jelentősebb szerepet kapnak az automatizálásban- ez jó irány?

J.T.: Igen. A szenzortechnológia alacsony bekerülési költség mellett megvalósítható fejlesztés. Érdemes figyelni arra, hogy ne big datát keletkeztessünk, hanem smart datát elemezzünk, tehát azt, amiről azt gondoljuk, hogy fontos adat.

MM: Globális cégként, lát különbséget az országok vagy régiók között az ipari fejlődés irányában vagy ez jelenleg egységes?

J.T.: Ha a nagy globalizációt nézzük, az egyes földrészek között van különbség, Ázsia dinamikusan bővül, ott még mindig jelentős ipari fejlődés látható, Európában pedig a meglévő gyártósorok fejlesztésén van a hangsúly, de vannak iparágak, ahol az automatizáció egyre nagyobb szerepet kap és ez hozza magával a fejlődést. Itt, a közép-kelet európai régióban, ahol az autóipar meghatározó, hasonló beruházások és fejlesztések vannak. A globalizációnak eredményeként mindenhol nagyon gyorsan elérhetővé váltak a megoldások. A különbség az adaptáció üteméből fakad.

MM: Milyen pénzügyi évet zárt a Siemens Zrt.?

J.T.: Szeptember végén zártuk a pénzügyi évünket, melynél a Covid miatti kezdeti visszaesést komoly felülteljesítés követett, így összességében 15%-al több megrendelést regisztráltunk megelőző évhez képest. Ennek köszönhetően az árbevételünk 30,5 milliárd forintot ért el. Azt várom, hogy az elkezdett növekedési pályát folytatjuk.

MM: A jövőt nézve milyen kihívások lesznek az iparban? A Siemens milyen szerepet fog ebben betölteni?

J.T.: Ha a globális trendeket nézzük, akkor minden abba az irányba mutat, hogy még nagyobb fogyasztással kell számolni, azaz nagyobb ipari termelésre lesz szükség, mely automatizáltság nélkül nem megoldható. A fenntarthatóság belső és külső követelménnyé válik, és a fogyasztói elvárásban olyan jellemzők is megjelennek, mint az egyes termékek CO2 lábnyomának megjelentetése, vagy a szociális szempontoknak való megfelelés, a végig követhető ellátási láncok. Mindezek kiszolgálása, megvalósítása az ipar 4.0 következő feladata.

Szöveg: Mészáros Zsolt, főszerkesztő MM Műszaki Magazin

The post A high-tech Siemens appeared first on Műszaki Magazin.

Mindössze néhány héttel az elektronikai lapkákat (wafer) készítő új drezdai gyárának megnyitóját követően, a technológiák és szolgáltatások szállítója most kilencjegyű euróösszegben jelentett be újabb beruházást a chipgyártás terén. A Bosch jövőre több mint 400 millió eurót szán a drezdai és a reutlingeni (Németország), valamint a penangi (Malajzia) félvezetőgyárainak bővítésére.

„Továbbra is rendkívül nagy a kereslet a félvezetők iránt. Bővítjük a félvezetők gyártását, hogy a lehető leghatékonyabb támogatást nyújthassuk ügyfeleinknek”

– hangsúlyozta Dr. Volkmar Denner, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának elnöke.

Elsősorban a 300 milliméteres elektronikai lapkák (wafer) drezdai félvezetőgyárának kapacitásbővítését tervezik felgyorsítani 2022-ben, és mintegy 50 millió eurót a reutlingeni félvezetőgyárra fordítanak. Utóbbi esetében 2021 és 2023 között a Bosch összesen 150 millió eurót költ további tisztahelyiségek kialakítására. (A félvezetőgyártás üzemi helyiségeiben gondoskodni kell arról, hogy a környező levegő egyáltalán ne tartalmazhasson port vagy egyéb szennyező részecskéket. Még a legapróbb részecskék is tönkretehetik a félvezető-alkatrészeket, a levegőt ezért speciális extrakciós és szűrési technológiák alkalmazásával tartják tisztán. Többféle tisztahelyiség-kategória létezik, a különösen érzékeny chipgyártáshoz a legtisztább 1. osztály szükséges.) Ezenkívül új létesítményként a malajziai Penang városában építik fel a vállalat félvezető-tesztközpontját, ahol 2023-tól kész félvezető chipeket és érzékelőket vizsgálnak.

„Ezek mind tervezett beruházások és a félvezetők alaptechnológiájában kialakítandó saját gyártókapacitás stratégiai fontosságát igazolják”

– folytatta Dr. Denner.

A gyártás gyorsabb felfuttatása Drezdában, új tisztahelyiségek Reutlingenben

„Célunk, hogy a tervezettnél korábban futtassuk fel a drezdai félvezetőgyártást, és ezzel egyidejűleg bővítsük a reutlingeni tisztahelyiség-kapacitást. A jelenlegi helyzetben minden egyes saját gyártású chip segítséget jelent”

– emelte ki Harald Kröger, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának tagja.

Két lépésben összesen több mint 4000 négyzetméterrel bővítik a reutlingeni tisztahelyiségek területét. Az első lépcső, amely során a 200 milliméteres elektronikai lapkák (wafer) gyártási alapterülete további 1000 négyzetméterrel összesen 11 500 négyzetméterre nőtt, már befejeződött. Ennek során az elmúlt hónapokban irodákat alakítottak át tisztahelyiséggé, amely híddal csatlakozik a már meglévő gyárhoz. Az új üzemrészben szeptember óta folyik a félvezetőgyártás.

„Máris mintegy tíz százalékkal növeltük a 200 milliméteres félvezető lapkák gyártókapacitását”

– számolt be Harald Kröger.

A beruházás értéke idén mintegy 50 millió euró volt, amellyel elsősorban az MEMS-érzékelők és a nagyteljesítményű szilícium-karbid félvezetők iránti megnövekedett keresletre reagált a vállalat. A bővítés második lépcsőjeként 2023 végéig további 3000 négyzetméter tisztahelyiséget alakítanak ki, ami 2022-ben és 2023-ban egyaránt 50-50 millió euró beruházást jelent a Boschnak. A vállalat emellett 150 új munkahelyet hoz létre reutlingeni telephelyén, a félvezető-fejlesztési területet erősítve.

Új tesztközpont Penangban

A 2022-re tervezett beruházások egy másik jelentős részét a malajziai Penangban épülő új félvezető-tesztközpontra fordítják, amely magas fokon automatizált és hálózatba kapcsolt létesítményként 2023-tól a félvezető chipek, illetve érzékelők tesztelését végzi majd. A Bosch összesen több mint 100 ezer négyzetméter területtel rendelkezik Penang szárazföldi részén, amelyet fokozatosan vesz használatba. Elsőként mintegy 14 ezer négyzetméter alapterületen a tesztközpont készül el, tisztahelyiségekkel, irodákkal, kutatás-fejlesztési részleggel, valamint akár 400 munkatárs képzésére is alkalmas oktatóközponttal. Az új helyszínen a földmunkák már 2020 végén megkezdődtek, az épületeken 2021 májusa óta dolgoznak, és a tesztközpont a tervek szerint 2023-ban kezdheti meg működését. A penangi új tesztkapacitások célja, hogy a jövőben olyan új technológiák alkalmazására is lehetőséget teremtsenek a Bosch félvezetőgyáraiban, mint például a reutlingeni szilícium-karbid félvezetők. Az új ázsiai helyszín révén a chipek szállítási ideje és a távolságok is jelentősen csökkenhetnek.

Különleges pozíció a félvezetők terén

A mikroelektronika a Bosch minden üzleti területén sikertényező. A vállalat már korán felismerte a technológiában rejlő lehetőségeket, több mint 60 éve gyárt félvezetőket. A Bosch ezzel azon kevés cég közé tartozik, amelyek az elektronika és a szoftverek területén szerzett szakértelmük mellett a mikroelektronikában is komoly ismeretekkel rendelkeznek. A Bosch félvezetőgyártási kapacitásával is ötvözheti versenyelőnyét. A technológiák és szolgáltatók szállítója már 1970 óta gyárt félvezető-komponenseket Reutlingenben, amelyeket szórakoztató elektronikai és autóipari termékekben használnak. A gépkocsikban a korszerű elektronika az alapja a károsanyag-kibocsátás mérséklésének, a közúti balesetek megelőzésének, valamint a hajtásrendszerek gazdaságosságának.

„A Bosch félvezető- és autóipari szakértelmére alapozva csúcsszínvonalú elektronikai rendszereket fejleszt. Ennek előnyeit egyaránt élvezhetik ügyfeleink, illetve a közlekedésben résztvevők, akik a jövőben is biztonságos és gazdaságos mobilitásra vágynak”

– mutatott rá Harald Kröger.

A 300 milliméteres elektronikai lapkák (wafer) drezdai félvezetőgyárában 2021 júliusában – vagyis a tervezettnél hat hónappal korábban – indult be a termelés. Az új üzemben gyártott félvezetőket kezdetben a Bosch elektromos kéziszerszámaiban használták fel, az autóipar igényeire pedig a tervezettnél már három hónappal hamarabb, szeptemberben reagáltak. A Bosch a 200 milliméteres technológia 2010-es bevezetése óta a reutlingeni és a drezdai félvezetőgyárára több mint 2,5 milliárd eurót, mikroelektronikai fejlesztésekre pedig emellett további eurómilliárdokat fordított.

The post Több mint 400 millió eurót invesztál a Bosch a félvezetőgyárainak fejlesztésére 2022-ben appeared first on Műszaki Magazin.