Átalakultak a kiberbűnözők módszerei, amit gyorsan kellett követniük az IT-biztonsági szakembereknek is. Ezek hatásai idén is velük maradnak. A Micro Focus szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy 2021-ben is ügyelni kell a távmunka során használt eszközökre, és változások várhatók például a zsarolóvírusok terén is.  Az intelligens megoldások szerencsére segítségünkre sietnek mindebben.

Az IT-biztonság gyorsan változó világában fontos követni a fejlődést, hogy mindig egy lépéssel a kiberbűnözők előtt járhassunk. A Micro Focus szakértői összegyűjtötték, milyen trendekre számítanak az idei év során.

Illegális lesz váltságdíjat fizetni?

A kiberbűnözők egyik legfontosabb bevételi forrása lett, hogy a cégek adatait „túszul ejtve” váltságdíjat követelnek, amit korábban több vállalat kifizetett kétségbeesésében, de nem minden esetben kapta vissza az adatait. Elképzelhető, hogy az összeg megfizetése nem is lesz opció a jövőben. Egyes megközelítések szerint akkor lehet megszüntetni az ilyen támadásokat, ha megakadályozzák, hogy az áldozatok kifizessék a váltságdíjat. Egyes jelek arra utalnak, hogy az USA ebbe az irányba mozdul, és törvényeket alkalmaz a bűnügyi és terroristaszervezetek szankcionálására. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonkezelési Hivatala (OFAC) például néhány hónapja közölte, hogy büntetést vonhat maga után, ha valaki egyes szankcionált csoportoknak fizet ki váltságdíjat. Ezzel tehát az összeget megfizető szervezetek (jellemzően az áldozatok nevében eljáró pénzintézetek, biztosítók, digitális kriminalisztikával és incidensek elhárításával foglalkozó vállalatok) nem csupán bátorítják a bűnözőket a hasonló tevékenységekre a jövőben is, de kockáztatják az OFAC szabályainak megsértését is. Logikus lépésnek tűnik a fizetés szankcionálása, ám azt is fontolóra kell venni, milyen egyéb lehetőségei maradnak az adatok visszanyerésére az áldozatoknak.

Újra porondon az „árnyék IT” a távmunka miatt

A vállalatok számára régóta problémát jelentenek azok az eszközök, amelyek kívül esnek az IT-részleg felügyeletén. Ilyen lehet akár egy vezeték nélküli router, egy fejlesztői szerver vagy éppen egy felhőalapú alkalmazás. Ezeket rendszerint nem tartják megfelelően karban azok az alkalmazottak, akik telepítették őket, ami potenciális biztonsági problémához vezet. Tíz éve még az ellenőrizetlen Wi-Fi hozzáférési pontok jelentették a legnagyobb fenyegetést, aztán néhány évvel később a felhőalapú tárolás és -alkalmazások kockáztatták a cégek biztonságát. Most pedig, a tömeges home office gyors és kényszerű bevezetésével az otthoni eszközök garmadája lett a legújabb támadási felület, ami valószínűleg hosszabb távon is maradni fog az életünkben. A támadók továbbra is a leggyengébb láncszemeket keresik, ezért a cégeknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az ilyen jellegű eszközök ellenőrzésére, az automatizált intézkedésekre és felügyeletre, illetve az általános „biztonsági higiéniára”.

Terjedő többfaktoros azonosítás

Mivel egyre több üzleti folyamat és alkalmazás esetében vesznek igénybe felhőszolgáltatásokat, már az elmúlt években is egyre több helyen alkalmaztak többlépcsős hitelesítést a szervezetek az infrastruktúra védelmének erősítésére. A távmunka terjedése és tartóssá válása pedig újabb löketet adott ennek a trendnek. A vállalatok számára azonban nehézkes lehet a többféle azonosítási módszer együttes kezelése. A feladat szerencsére megkönnyíthető olyan keretrendszerek segítségével, mint például a NetIQ Advanced Authentication.

Kevesebb az adat a hálózati monitorozáshoz

A vállalatok számára természetesen az az A-terv, hogy kizárják a betörések lehetőségeit. Arra is készülni kell azonban, hogy ha mégis feltörnék a rendszert, akkor minél hamarabb észleljék és megállítsák a folyamatot. Ehhez elengedhetetlen a hálózati forgalom és a tevékenységek monitorozása. A felhőalapú szolgáltatások terjedésével viszont egyre gyakrabban titkosított módon zajlik a kommunikáció, ami megnehezíti a hálózati forgalom ellenőrzését. Ezért fontos, hogy az elemzők nagyobb rálátást nyerjenek ezekre az információkra. Az intelligens megoldások valós idejű elemzéssel segítenek rávilágítani akár a bonyolult és rejtett összefüggésekre is.

Az automatizált, okos megoldásoké a jövő

Az elmúlt években meredeken nőtt a kibertámadások száma, miközben IT-biztonsági szakemberekből egyre nagyobb a hiány. Ez várhatóan 2021-ben sem lesz másként. Ezért célszerű kihasználni az intelligens védelmi eszközök előnyeit, hiszen ezek számos hasznos funkcióval képesek megkönnyíteni a szakértők dolgát. Az ArcSight Intelligence például felügyelet nélküli gépi tanulást és viselkedéselemzési módszereket alkalmaz arra, hogy feltérképezze a felhasználók szokásait. Ezek alapján jelezni tudja, ha a megszokottól eltérő tevékenységeket észlel, ami gyanúra adhat okot, legyen szó akár rosszindulatú alkalmazottról, akár egy, a vállalati felhasználó álcájába bújt kiberbűnözőről. Az ArcSight SOAR pedig automatizáltan képes végrehajtani a kibertámadásra adott válaszreakciókat, amivel értékes időt takaríthat meg a vállalat. Ha például a megoldás azt észleli, hogy feltörték egy alkalmazott fiókját, akkor az előzetesen megadott forgatókönyvnek megfelelően automatikusan zárolja azt, új jelszót generál hozzá, és SMS-ben értesíti is az illetőt.

The post A Micro Focus kiberbiztonsági jóslatai 2021-re appeared first on Műszaki Magazin.

Elemzésükben kitértek arra is, hogy az elektromos autók eladásai dinamikusan bővülnek majd 2021-ben, köszönhetően az állami ösztönzőknek, a szigorodó károsanyag-kibocsátási előírásoknak és a bevezetésre kerülő új modelleknek. Az elektromobilitás térnyerésén túl további három olyan trendet is azonosítottak, amelyek alapvetően meghatározzák majd az autóipar működését idén.

Borítékolható a globális autóeladások kétszámjegyű növekedése 2021-ben, de ennek legfőbb oka a rendkívül alacsony bázis, a koronavírus-járvány hatására ugyanis drámai visszaesés következett be az autóértékesítésekben tavaly. Az Economist Intelligence Unit által vizsgált 51 ország mindegyikében, beleértve az Egyesült Államokat, Németországot és Japánt, erőteljes felpattanás következhet be idén, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ennek ellenére az eladási szintek a legtöbb helyen elmaradnak majd a 2019-es értékektől. Csupán négy olyan ország lesz, ahol az új autók eladásából származó árbevételek meghaladják majd a két évvel ezelőtti szinteket: Kína, Törökország, Tajvan és Ukrajna. Ebben természetesen az is fontos szerepet játszik, hogy a globális autóeladások visszaesése már 2019-ben elindult, erre a folyamatra a járvány pedig jelentősen ráerősített.

Az EIU várakozásai szerint az alacsony kamatkörnyezet és a rendkívül kedvező finanszírozási ajánlatok érdemi keresletet generálnak majd a kínai és más meghatározó autópiacokon. Az egyes hajtásláncokat figyelembe véve pedig a legnagyobb bővülést természetesen az elektromos autók esetében várják idén. Az állami ösztönzőknek, a szigorodó károsanyag-kibocsátási előírásoknak és a számos új modellnek köszönhetően az elektromos autók értékesítése 37 százalékkal nőhet 2020-hoz képest. Az elemzés készítői ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a látványos bővülés ellenére ezek a járművek a globális autóeladásoknak még mindig csupán a 4 százalékát adják idén. Folytatódhat egy másik, évek óta tartó trend is: a dízelautók eladásának csökkenése.

Fontos hatással lesz az autógyártók működésére 2021-ben, hogy flottaszinten teljesíteniük kell az Európai Unióban meghatározott szigorú károsanyag-kibocsátási értékeket, ellenkező esetben jelentős bírságokra számíthatnak. Más kihívásokkal is meg kell küzdenie az iparágnak, az újbóli lezárások, vagy éppen az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi háború, szintén kedvezőtlenül befolyásolhatják a szektor teljesítményét 2021-ben.

Négy trend határozhatja meg az autóipar működését 2021-ben

Az Economist Intelligence Unit várakozásai szerint idén négy olyan meghatározó trend lesz, amely érdemben befolyásolja majd a globális autóipar működését:

1. A szerkezetátalakítások és a vállalati csődök
2. Az államilag támogatott elektromos autók előretörése
3. Kína ellentmondásos megítélése a globális autóipari ellátási láncokban
4. És a digitalizáció térnyerése, amely új lehetőségeket teremt a járművek értékesítésében és vásárlásában

A globális autóipar vezető szereplői felgyorsítják majd konszolidációs és átalakítási folyamataikat 2021-ben, a rendező elv természetesen a fenntartható és minél profitábilisabb működés lesz. Jó példa erre a Fiat Chrysler és a PSA csoport egyesülése, amelynek eredményeként létrejöhet a világ egyik legnagyobb autógyártója Stellantis néven. Ez az egyesülés egészen biztosan átalakításokkal is fog járni, amely különösen a PSA csoport Egyesült Királyságban található gyáraira nézve jelenthet fenyegetést. Az EIU anyagában arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan meghatározó régiókban, mint Európa, vagy az Egyesült Államok, ahol a járművek iránti kereslet a vártnál lassabb ütemben épül vissza a tavaszi zuhanásokat követően, sor kerül majd gyárbezárásokra, amely a pénzügyileg már eleve nehéz helyzetben lévő beszállítók sorsát pecsételheti meg. Az Economist Intelligence Unit várakozásai szerint megsokszorozódhatnak a csődök az iparágban.

Ázsiával kapcsolatban kiemelték, hogy itt várhatóan sokkal kisebb szerkezetátalakításokra kerül majd sor, ugyanakkor a beruházások mértéke is kisebb lesz. Számos vállalat ugyanis felfüggesztette globális terjeszkedési terveit, arról nem is beszélve, hogy a vezető autógyártók közül egyre többen döntenek úgy, hogy kivonulnak azokról az autópiacokról, ahol a leggyengébb értékesítési számokat produkálják.

Az EIU előrejelzése szerint tovább erősödhet az elektromos autózás Európában, az értékesítési darabszámok várhatóan felülmúlják majd a kínai eladásokat is, amelynek köszönhetően a kontinens részaránya az elektromos autók összértékesítésén belül a tavalyi 22 százalékról egészen 31 százalékra emelkedik majd 2021-ben. Mindebben meghatározó szerepet játszik majd az Európai Unió, illetve az egyes tagállamok által biztosított nagyvonalú pénzügyi és egyéb támogatások, amelyeket az elektromos autók vásárlói élvezhetnek majd idén.

Az elemzés kitért arra is, hogy Kína részaránya az összeadásokon belül csökkenhet. Ebben olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint az elektromos autók vásárlásához biztosított támogatások összegének fokozatos csökkenése, különös tekintettel a legdrágább modellekre. Kitértek arra is, hogy a helyi vezetés elhalasztotta az új, károsanyag-kibocsátásra vonatkozó szigorító intézkedések bevezetését, amellyel csökkent a nyomás az iparági szereplőkön. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy egy ilyen engedmény a hagyományos autógyártókat nem ösztönzi arra, hogy növeljék a kisebb profittal értékesíthető elektromos modelljeik eladását az értékesítési flottán belül.

Az elemzés készítő hangsúlyozták, az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi háború beárnyékolja majd az autóipar 2021-es évét is. Joe Biden amerikai elnök ugyanis kész tovább vívni azt a csatát a kínai vezetéssel, amelyet Donald Trump indított. Az Economist Intelligence Unit rámutatott, hogy Joe Biden is kész súlyos importvámokat kivetni az ázsiai országból importált autóalkatrészekre annak érdekében, hogy rákényszerítse a vállalatokat a beszállítói láncok lerövidítésére, a hazai beszállítóktól történő vásárlásokra.

De nem az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország, amely komoly akadályokat gördíthet Kína elé. Ausztráliával hónapokkal ezelőtt elmérgesedett az ázsiai ország viszonya, a hatalmi játszma eredményeként több ausztrál termékre jelentős védővámokat vetettek ki. Ausztráliának viszont komoly ütőkártyát jelent a kezében, hogy a kínai autóexport egyik legfontosabb célpiaca, védővámok bevezetésével képes lenne visszavágni Kínának. Az EIU felhívta a figyelmet arra is, hogy az India és Kína kapcsolatában tapasztalható növekvő feszültségek elsősorban olyan kínai autógyártóknak okozhatnak nehézséget, mint a kínai SAIC Motors, amelynek komoly ambíciói vannak az indiai autópiacon. A két szomszédos ázsiai ország egymásnak feszülésének a kínai autóalkatrészekre támaszkodó indiai autógyártók is a kárát láthatják a jövőben.

A koronavírus-járvány hatására várhatóan sokan tartózkodni fognak a szalonokban történő vásárlástól, amely a gyártókat és a kereskedőket arra ösztönzi majd, hogy a különböző digitális megoldások alkalmazásával minél kényelmesebbé tegyék az otthonról történő vásárlásokat. Az Economist Intelligence Unit várakozásai szerint mindezek együttes hatására az online autóeladások 10 százalékát adják majd az új autó értékesítéseknek idén. Megjegyezték, a koronavírus-járvány megjelenése előtt még csupán 5 százalékos részaránnyal számoltak.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Bloomberg via Getty Images

Forrás: Portfolio

The post Íme a négy trend, amely alapvetően meghatározza az autóipar 2021-es évét appeared first on Műszaki Magazin.

A járműipar nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű ágazat, s ennek fejlesztési tevékenységét a legmodernebb technológiák támogatják, mint amilyen a mesterséges intelligencia. A projekt a Microsoft és a Széchenyi István Egyetem együttműködésével, a Mesterséges Intelligencia Tudásközpont program keretében valósult meg.

Az önvezető járművekkel kapcsolatos technológiák megismerése, oktatása gyakran kezdődik speciális robotokkal, amelyek segítségével a mérnökjelöltek a tanulmányaikhoz szükséges kísérleteket tudnak végezni, majd saját kutatási projektjeikben is ezek támogatják őket. Az oktatási célú, úgynevezett differenciálhajtású robotok alkalmazása azért egyre gyakoribb a felsőoktatási intézményekben, mert komplex mérnöki területeken adnak lehetőséget a tudásanyagban való gyakorlatias elmélyülésre. Ezekkel az eszközökkel ilyen módon oktathatók az alábbi szakterületek:

• stabil elektromechanikus platform tervezése és kivitelezése,
• szenzorok implementálása és azok szoftveres kezelése,
• különböző elektronikai megoldások együttes alkalmazása.

Az elmúlt években Magyarország egyik legjelentősebb tudásközpontjává vált győri Széchenyi István Egyetem projektjének újszerűsége e robotok számítógépes szimulációjában rejlik. Ezáltal minden olyan kísérlet és fejlesztés felgyorsítható, amelynek központi elemei a robotok. A szimulációk alkalmazásával a kutatók-oktatók és a hallgatók gyorsabban és hatékonyabban végezhetik el méréseiket, tesztelhetik megoldásaikat, amelyeket később akár valós roboton is kipróbálhatnak.

Az Azure távoli környezetben futó szimulációk több és sokoldalú vizsgálatra adnak lehetőséget úgy, hogy közben a vizsgált robot tudása olyan képességekkel bővíthető a szimulációs térben, mint az 5G vagy éppen az új szenzorok. Az önvezető, autonóm járművek elterjedésével egyre gyakrabban merül fel ezen járművek távfelügyeletének igénye és a teleoperációs rendszerek fejlesztése: a virtuális környezet ezt is támogatja. Az elkészült robotszimuláció a kiegészítő ellenőrzésekkel, mérési tervekkel együtt számos területen alkalmazható az önvezető járművekhez kapcsolódó témák oktatásához, kutatásához.

A magyar felsőoktatás és a Microsoft stratégiai együttműködésének keretében számos egyetemen zajlanak előremutató és tudományos jelentőségű, mesterséges intelligenciára épített kutatások a Mesterséges Intelligencia Tudásközpontokban. A győri projekt arra példa, hogyan támogathatnak a legmodernebb technológiák kutatásokat egy olyan ágazatban, amely stratégiai jelentőségű az ország gazdaságában. A fejlesztés a járműipari oktatásban azért játszik fontos szerepet, mert a mérnök hallgatók sokkal több kísérletet tudnak elvégezni, s így tudásukat eredményesebben hasznosíthatják.

„A Széchenyi István Egyetem Magyarország egyik legszélesebb műszaki oktatási-kutatási portfólióval rendelkező felsőoktatási intézménye. Szövetségünk a járműiparral több évtizedes, ezért nem kérdés, hogy számunkra is prioritás a legújabb technológiák beépítése az oktatásba, ahogy az is, hogy a digitális fejlesztésekre épített kutatásokon alapuló innovációt ösztönözzük kutatóink, oktatóink és hallgatóink körében. Ez a program hozzájárul egyetemünk versenyképességének további növeléséhez, valamint ahhoz, hogy hallgatóink még inkább meg tudják alapozni szakmai karrierjüket”

– fejtette ki a projekt kapcsán dr. Ballagi Áron, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja Ipar 4.0 Központjának témavezetője, az Automatizálási Tanszék vezetője.

„A Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok célja a győri projekt esetében is, hogy a technológiai oktatásnak szerves részét képezzék a legújabb technológiák. Az MI Tudásközpontokban koncentrálódik a legújabb technológiai tudás, az Azure infrastruktúrában elérhető számítási kapacitás és a szükséges szoftveres háttér is annak érdekében, hogy a hallgatók és szakmai mentoraik egyedülálló kutatásokat vigyenek sikerre. Az egyetemeknek kulcsszerepük van abban, hogy Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájában foglaltaknak megfelelően a társadalomhoz közelebb hozzák a mesterséges intelligenciát és felkészítsék az embereket annak alkalmazására”

– mondta a projekt kapcsán Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának vezetője.

Az MI Tudásközpontok segítségével javul a hazai technológiai oktatás eddig is magas színvonala, emelkedhet a magas hozzáadott értékű fejlesztések száma, valamint több lesz az új technológiai megoldásokban is járatos, fiatal szakember a hazai munkaerőpiacon, tehát nőhet a magyar gazdaság versenyképessége. A Microsoft Magyarország támogatásával egy év alatt országszerte nyolc MI Tudásközpontban indult el a munka: a központok a tudományok több területét fedik le.

Az MI Tudásközpontok jelenleg a győri Széchenyi István Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, valamint a gödöllői Szent István Egyetemen működnek. A hálózatot a Microsoft Magyarország az oktatók számára biztosított képzésekkel és speciális tananyaggal támogatja. A Microsoft az Azure számítási kapacitásait is az oktatók és a hallgatók rendelkezésére bocsátja, hogy a mesterséges intelligenciát adó technológiákról frissen szerzett ismereteik birtokában kísérletezzenek tovább és teszteljék fejlesztéseiket.

The post Robotszimuláció támogatja az önvezető járművek fejlesztését appeared first on Műszaki Magazin.